a kaméliák világa

A kaméliák világaKözzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (https://magyarmezogazdasag.hu)

A kaméliák világaA kaméliák emblematikus növények. Alkalmazásuk a kertekben legalább 2-3 ezer éves múltra tekintvissza. Cserje- vagy fatermetű lomblevelű örökzöldek, viráguk legtöbbször nagy és színes.Rendszertanilag a teafélék (Theaceae) családjába tartoznak. A családon belül a Camellia nemzetséga legnagyobb és legjelentősebb. Mintegy 300 fajuk ismert, hazájuk Kelet- és Délkelet-Ázsia,elsősorban Kína, ahonnan a fajok 80 százaléka származik. Érdekes, hogy még mostanában isfedeznek föl új fajokat, főleg Vietnam trópusi és szubtrópusi erdeiben.

Nevüket Camel (vagy Kamel) cseh születésű jezsuita misszionáriusról kapták, aki a 17. század végénküldte Angliába az első, szárított példányokat.

A kaméliák felhasználási területe kettős: egyrészt dísznövények, másrészt haszon- ésgyógynövények.Bár dísznövényként világszerte fontos szerepet töltenek be, gazdasági jelentőségük gyógy- éshaszonnövényként lényegesen nagyobb.

A dísznövény

Kínában már mintegy 1800 év óta megbecsült dísznövény a kamélia, és Japánban sem sokkalkésőbb terjedt el a kultusza. Európába az 1700-as évek elején került és gyorsan népszerű lett. Az élőnövény is Angliába, a világ akkori vezető hatalmába jutott el elsőként, onnan pedig gyorsanmegérkezett Németországba és a mediterrán országokba, később Amerikába és Ausztráliába is.Egyes vélemények szerint portugál hajósok már ennél előbb juttattak kaméliákat saját hazájukba. Eznem bizonyítható, mindenesetre számos nagy, idős példány található az országban, amelyek koranem állapítható meg pontosan.

Camellia japonica Elizabeth Weaver

Európában először „kínai rózsa” névvel illették az akkor még ismeretlen növényt, amely nagyfeltűnést keltett fényes, örökzöld leveleivel és nagy, rózsaszerű virágaival.

1. oldal (összes: 8)


Kína, Japán és Vietnam mellett jelenleg az Egyesült Királyság, a mediterrán európai országok, illetveaz Egyesült Államok, Ausztrália és Új-Zéland számítanak a kaméliatermesztés és -alkalmazásfellegvárainak. E növények különösen kedvező feltételeket találnak a spanyolországi Galíciában ésPortugáliában.

Chamellia sasanqua Shishi Gashira

A legfontosabb faj a Camellia japonica, de említésre méltók a C. sasanqua, és C. reticulata fajok,illetve a C. x williamsii hibrid is. Hihetetlen szépségük és változatosságuk miatt világszerte számosnemzeti kaméliatársaság karolja föl tartásuk és népszerűsítésük ügyét. Ebben a munkában alapvetőszerepet játszik az International Camellia Society (ICS). Az ötvenhét éve működő nemzetközitársaság összegyűjti és megosztja az információkat, összehangolja a kutatásokat, minden évbenévkönyvet jelentet meg, minden második évben pedig nemzetközi konferenciát tart. Nyilvántartástvezet az új fajtákról, fajtaváltozatokról, amelyet minden évben bővít. Egy változat regisztrálásáttermészetesen megelőzi annak gondos vizsgálata, hogy valóban új-e. Ha igen, akkor bevezetik anyilvántartásba, létrehozójának nevével együtt. Az ICS Garden of Excellence (Kiváló kert) címetadományozhat a legszebb kaméliás kerteknek.

A gyógy- és haszonnövény



Teanövény

Nem vitás, hogy a legismertebb kamélia a teanövény (C. sinensis). Az ivóvíz után a tea a legnagyobbmennyiségben fogyasztott ital, kultusza az egész világon elterjedt.Általános vélemény szerint a teanövény fölhasználása legalább 3000 éves múltra tekint vissza.Először gyógyászati célra használták, majd rájöttek, hogy a tealevél főzete élvezetes ital.

Mindez Kínában történt, ahonnan később a teafogyasztás kultusza Japánra is átterjedt, éskapcsolatba került a zen buddhizmussal.

Alapvetően a C. sinensis két változatát termesztik: a C. sinensis var. sinensist főleg Kínában, a C.sinensis var. assamicát pedig főleg Indiában, de néhány más faj is alkalmas teakészítésre, pl. a C.taliensis vagy a C. leptophylla.

A növények fiatalabb vagy idősebb leveleit, fiatal hajtásait, illetve virágrügyeit gyűjtik és dolgozzákföl. Ez a folyamat a kívánt készterméktől függ, főleg a fermentáció (oxidáció) eltérő mértékében vankülönbség. A legismertebbek a fekete tea, sötét tea, az oolong tea, a sárga tea, a zöld, a fehér és apuer tea. Ugyanakkor rengeteg helyi változat létezik, főleg Kínában. A tea sok száz különbözővegyületet tartalmaz, a fontosabbak a koffein nevű alkaloid, a polifenolok, az aminosavak, aszénhidrátok, az ásványi anyagok, illetve az illó-, íz- és aromaanyagok.

A világ teatermelése és -felhasználása folyamatosan nő, 2016-ban kb. 4,5 millió tonna volt avilágtermelés. A legnagyobb termelők Kína (több mint 2 millió tonna), India (több mint 1 milliótonna), illetve Kenya, Sri Lanka, Indonézia és Vietnam.

Érdekes, hogy az egy főre jutó teafogyasztásban sok ország messze megelőzi a teaivás szülőhazáit,elsősorban Törökország, ahol a világon a legtöbb teát isszák. Köztudott, hogy Angliában,Oroszországban és Törökországban a tea „nemzeti ital”.

Számunkra szinte teljesen ismeretlen a kaméliaolaj, Kínában és Japánban viszont jelentős szerepetjátszik. A legnagyobb termelő ugyancsak Kína, a jelenlegi termelés évi fél- és egymillió tonna közöttlehet, de gyors felfutása várható. Főleg főzéshez-sütéshez használják, összetétele nagyon hasonló az



olívaolajéhoz. Elsősorban a C. oleifera fajból nyerik, mind hidegen sajtolással, mind pedig vegyieljárással. Mivel bizonyítottan jó hatású az emberi szervezetre, a WHO is ajánlja. Nemcsak háztartásiolajként használatos, a gyógyszergyártásban, a kozmetikai iparban és ipari olajként is alkalmazzák.Japánban a kaméliaolajat elsősorban kozmetikumként használják, a legnagyobb becsben a C.japonicából hidegsajtolással nyert olajat tartják, amely jótékony hatású a hajra és a fejbőrre, deáltalános bőrápolóként is kedvelt. Egyesek szerint a gésák gyönyörű haja és hibátlan arcbőre is akaméliaolajnak köszönhető.

Termesztés hideg éghajlaton

A kaméliák kerti tartását jelentős mértékben korlátozza hőmérsékletigényük, kisebb mértékben atalajjal szembeni elvárásuk, de vannak egyéb korlátozó tényezők is. Sokan próbálkoztak éspróbálkoznak folyamatosan azzal, hogy e növényeket sikeresen ültessék és átteleltessék kertjükben,kedvezőtlen körülmények között is. Ezzel kapcsolatban mindenképpen meg kell említenünk azamerikai William L. Ackerman két alapvető könyvét, a Growing Camellias in Cold Climates(Kaméliatermesztés hideg éghajlaton), illetve Beyond the Camellia Belt (A kaméliaövezeten kívül)címűeket. A szerző évtizedeket töltött e problematika kutatásával, és számos hidegtűrő hibridethozott létre.

Camellia japonica Alba Plena

A tapasztalatok szerint a két leghidegtűrőbb faj, a C. japonica és a C. oleifera elvileg a 7A/7B USDA-zónában áttelel és fejlődik, vagyis ebből a szempontból elvileg nálunk is tarthatók a szabadban.

Az USDA-zónatáblázat azonban csak hozzávetőleges információt nyújt (lásd Dlusztus Miklós kitűnőösszefoglalóját a dmkert.hu honlap Télállósági zónák menüpontjában). A hibridek, fajták, változatokszáma már jelenleg is sok ezerre tehető, és a hibridizációs lehetőségek is gyakorlatilag korlátlanok.Az új fajok fölfedezése és termesztésbe vonása, a molekuláris biológiai módszerek további fejlődésereményt nyújt arra, hogy egyre tágabb határok között élvezhessük a kaméliák szépségét.

Különleges kaméliák



Camellia changii (C. azalea)

Az ismert kaméliák mintegy kétharmada télen és kora tavasszal virágzik, csaknem negyedrészükősztől kora télig. A nyári vagy a hosszú virágzási idejű növények elérhetősége régi vágya volt akaméliák kedvelőinek. Ez az álom vált valóra, amikor az 1980-as években Kínában fölfedeztek egy újfajt, amely a Camellia azalea (C. changii) nevet kapta. Ez a növény szinte egész évben virágzik,ráadásul igen ellenálló a betegségekkel szemben. Később találtak még más hosszú virágzási idejűfajokat is (pl. C. amplexicaulis, C. chuangtsuoensis). Kínában, ahol rendkívül céltudatos és sikeresfejlesztés folyik, már kb. 200 hosszú virágzási idejű változatot sikerült kinemesíteni. Sajnos enövényeket egyelőre hiába keressük a hazai árudákban, mivel a C. japonicához képest kevésbétélállóak.



Camellia chrysantha (C. nitidissima)

A sárga kamélia a nemesítők fő célja, hiszen a kaméliák virágszíne általában fehér, rózsaszín vagypiros, illetve az ezek közti átmenet.

A huszadik század elején fedezték föl az első sárga kaméliát, azóta a sárgavirágú fajok száma többmint hatvan. Kínában és Vietnamban őshonosak, mindkét országban nagy becsben tartják őket,annál is inkább, mert a természetben csak kis területen élnek, és nagyon veszélyeztetettek. Alegismertebb sárga faj a C. nitidissima (C. chrysantha).



A Higo kaméliák egyike, a Kyo-nishiki

A másik kívánatos és igen ritka tulajdonság az illatos virág. Alig több mint húsz igazán illatos kaméliaismert, ilyen egyebek között a C. rosthorniana vagy a C. japonica Kramer’s Supreme fajta. Genetikaikutatások folynak annak megállapítására, hogy mely gének a felelősek az illatanyagokért.

„Nem növény, nem virág, a Higo egy emóció”, tartja a mondás.A Higo kaméliák nem alkotnak külön fajt vagy fajtát, megkülönböztetésük a virág bizonyostulajdonságaitól függ (pl. egyszerű, csészeszerű virág 5-9 szirommal, speciális porzórendszer stb.).

Nevüket arról a tartományról kapták, amelyet régen Higónak hívtak. Kultuszuk szorosan kötődik aszamurájhagyományokhoz. Japánban külön Higo-kaméliatársaság működik, csak szigorú minősítésután nyerheti el egy növény a Higo megkülönböztető nevet. Jelenleg mintegy 120 ilyen kaméliátjegyeztek be. Sok Higo kaméliából bonsai-t is készítenek. Európában Ghirardi olasz vegyész éskaméliaspecialistáé a legnagyobb Higo-kaméliakert, gyűjtemény (higocamellia.it).



Fehér Naidong kamélia

A Naidong (kínaiul télálló) kamélia Kínának azon a legészakibb részén él vadon, ahol más kamélianem él meg. Ez a C. japonica egyszerű virágú változata, amely a leghidegtűrőbb, ráadásul ősszel,télen és tavasszal is virágozhat. A kínaiak nagy becsben tartják azt a néhány szigetet, ahol aNaidong kamélia a természetben előfordul, és gondosan vigyáznak rá.Kína világelső a kaméliákkal kapcsolatos kutatásokban és új hibridek kialakításában.

A Sanghaji Botanikus Kertben egyebek mellett a fürtös virágú kaméliák kifejlesztésére is folynakkutatások, és már születtek is ilyen növények. További érdekesség, hogy az új hibridek közötttaláltak öt olyant is, amely enyhén lúgos talajon is jól érzi magát.

Szerző: Dr. Delényi Miklós FrigyesKözzététel ideje: 2019. 03. 04., hétfő, 16:00

A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2019/03/04/kameliak-vilaga


https://magyarmezogazdasag.hu/2019/03/04/kameliak-vilaga

a kaméliák világa

Documents