AAKÁLVINISTA KÁLVINISTA

RÓMARÓMA

Debrecen

A több falu egyesülésével létrejött település a tatárjárást követő évtizedekben indult gyors fejlődésnek. A mezővárosi kiváltságokat

Nagy Lajos adományozta Debrecennek 1361-ben.1450 és 1507 között a Hunyadi család birtoka volt.

1693-ban – sok-sok szolgálat, adomány elismeréseképpen – Magyarország szabad királyi városai közé emelte Debrecent I. Lipót

1901

A Pest–Debrecen vasút a merész ötletek körét gazdagította a reformkorban, ha még Deák Ferenc, a nagy magyar államférfi is így vélekedett. „Én azt hiszem – mondta 1839-ben –, hogy a Debrecen–Pest közötti vonalra nézve alig van valaki a rendek között, aki velem

együtt álomnak ne tartaná, hogy itt valaha létezhessen.”

A második vasúti vállalkozás Debrecen felé vezetett, 1847-ben megindult a forgalom Pest és Szolnok között. 1849 januárjában,

amikor a kormánynak menekülniük kellett, csak kelet felé, Debrecennek vehették útjukat, Szolnokig már vasúton jutottak el.

1857-ben megépült a vonal.

1961-ben új épületet építettek Kelemen László tervei alapján.

Központi csarnoka két falát

Domanovszky Endre freskói

díszítik.

A város főutcája 1916-ban, mai néven Piac utca.

A történelmi belváros, itt volt a Nagytemplomtól induló 670 méter hosszú fahíd, amelyen száraz lábbal járhattak a cívisek, ha a sár

mindent elborított. A faépítmény 1824-ig állt fenn, akkor csatornázták a főutcát.

A tér vízszintje - ami eredetileg egy természetes vízfolyás volt - 100-150 évvel ezelőtt kb. 1,5-2 méterrel lejjebb volt. Kocsik és gyalogosok közlekedtek e természetes vízfolyás felett vagy mellett. Az idő tájt, derékig ért itt a sár. Ez az egyetlen híd a városban, ami alatt nem keresztbe ment a vízfolyás, hanem

hosszában.

Építészeti arculata csak a 19. század elején, a klasszicizmus hatására kezdett formálódni, s a 20. század elején alakult ki véglegesen a

szecesszió és az eklektika stílusában.

A Piac u. 54. szám alatt az egyik legszebb magyar szecessziós épülete egykori Hajdú vármegye háza található.

Ezen a telken sokáig Debrecen első vendégfogadója, a Fejérló Szálló állt.

Homlokzatán a Zsolnai-gyár pirogránit díszítőelemei a virágfüzérek, s a négy fegyveres hajdú szobra. A

huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzszobra áll, a homlokzat közepén Hajdú vármegye címere látható.

Dísztermének ablakai a hét vezért ábrázolják üvegmozaikból.

A Piac u.24 sz. alatt, 1912-re készült el a város legrégibb pénzintézete, a Debreceni Első Takarékpénztár palotája – az

uralkodó divatnak megfelelően szecessziós stílusban.

1916

Mellette a Piac utca 26–28. sz. alatti ház, szintén a szecesszió jegyeit viseli magán melyet Pavlovits Károly tervei alapján építettek 1913–ban.

Az egykori Szikszay- vagy Dobozi-ház helyén állt, Török Bálint egykori udvarházából alakult ki. Itt várta 9 évig hiába a Hét toronyból

Török Bálintot felesége.

A 17. században a főbíró rezidenciája lett.

1916

A Piac utca és Széchenyi utca sarkán a Révésztéren

áll Debrecen legrégibb temploma a kistemplom.

1909-ben egy szélvihar letépte tornyáról a hagyma

alakú sisakot, a bástya szerű kiképzést nyert

tornyáról azóta Csonka-templomnak is nevezik.

1951

A Városháza nyugodt klasszicista épülettömbjének kulcsát 1843-ban vehette át a város.

A Povolny készítette a homlokzati terveket, melyeken jól látszik a copfstílusú egri líceum hatása. A főbejárat öt, félköríves, előreugró

portikuszát enyheszögű timpanonnal zárták le

1963

1849-ben a városháza emeleti balszárnya volt Kossuth Lajos otthona, majd hivatala volt, egyetemben a Honvédelmi

Bizottmányéval.A jobb szárnyban a szent koronát őrizték.

A klasszicizmus puritán ízlésének megfelelően egyetlen dísz ékesíti a timpanont, a város címere.

A diákok az épület árkádos részét szekunda barlangnak nevezték. Aki átment alatta az, biztos egyest kapott aznap.

A Simonffy utca mindkét oldalán századfordulón épült eklektikus lakóházak állnak. A második világháborúban

elpusztult saroktornyaikat 2004-ben állították helyre.

A Piac utca 18. szám alatt működik a MÁV Rt. Igazgatósága, mely palota Povolny Ferenc tervei szerint épült az 1820–1830-as években

klasszicizáló modern stílusban.

Az egyemeletes épületet Tisza Kálmán miniszterelnök neje, az akkori tulajdonos kétemeletesre építtette át eklektikus stílusban. Ekkor

kapta a Tisza-palota nevet.

1919

A Kossuth tér egykor Piac tér volt, ezért hívták a főutcát is Piac utcának.

Az 1914-ben a Margó Ede és Pongrácz Szigfrid által tervezett szoborcsoport leleplezésének idején még itt volt a város piaca,

azt csak a 20-as években helyezték át.

Az 1536 óta a Debrecenben élő Bika család telkét és kőházát 1690-ben megvásárolta a város, és fogadónak alakították ki az épületet, majd emeletet építettek rá. 1810-ben került a vasból vert, rézzel bevont,

öklelő bikát ábrázoló cégér a homlokzatra. Így lett Bika János egykori fogadójából Aranybika Szálló.

1910-es évek

1936

A mai épület Hajós Alfréd, első magyar olimpiai bajnok tervei alapján épült 1915-ben, szecessziós stílusban.

Homlokzatára olasz kőfaragók készítették a szecessziós plasztikákat.

1936

19631963

A szálloda legnevezetesebb vendége a 30-as években Móricz Zsigmond volt. „ Úgy lett magától a város, mint a mezők füve, s úgy fejlődik gazda nélkül, mint, az erdők koszorúi… Mennyi ég, mennyi levegő, mennyi tágasság: az egész város egy nagy piac

és ahány ház, annyiféle, mind a maga feje után építve.” Írta a városról a „Légy jó mindhalálig” szerzője.

1965

A Piac utca a Nagytemplomtól a Kis Templomig sétáló övezetté A Piac utca a Nagytemplomtól a Kis Templomig sétáló övezetté alakult.alakult.

Az Aranybika Hotel mellett az ország egyik legnagyobb zenélő Az Aranybika Hotel mellett az ország egyik legnagyobb zenélő szökőkútja látható, szökőkútja látható, PázmándyPázmándy AntalAntal alkotása. alkotása.

A Kossuth tér Nagytemplom melletti részét a Hatvan utca és annak A Kossuth tér Nagytemplom melletti részét a Hatvan utca és annak sarkán álló Püspöki palota zárja, mely nevében őrzi, hogy helyén sarkán álló Püspöki palota zárja, mely nevében őrzi, hogy helyén

korábban a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöki székháza korábban a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöki székháza állottállott.

19131960

Debrecenben a század elején megépült emeletes Debrecenben a század elején megépült emeletes házakat palotának nevezték.házakat palotának nevezték.

1910

Debrecen jelképe a református Nagytemplom. Móricz Zsigmond szavaival élve: „…két tömör tornyával mint hortobágyi bika,

szembenéz az idővel…” Itt már a 12. században is templom állt, mely leégett. Évszázadokon keresztül pusztultak el az újjá épített

templomok, míg a jelenlegi Péchy Mihály keze nyomát magán viselő falai között 1819 ősze óta tartanak istentiszteletet.

1931

A katedrális orgonáját, amely Deutschmann Jakab bécsi mühelyében készűlt, 1838-ban helyezték el. A hárommanuálos,

pedálos, 43 regiszteres, 3096 síppal ellátott orgona fújtató-berendezését ma már motor hajtja, miként a nyugati toronyban

elhelyezett Rákóczi harangot is, melynek mélyzengésű hangja tiszta időkben a Hortobágyig elhallik.

„Nem gyóntatóhely, inkább büszkevár.Itt zengett vétót bősz Ausztriának

Kossuth angyal-szava, s megállt a nap”Oláh Gábor

Az alig 30 esztendőt megélt templom 1849. április 14-én bevonult hazánk történelmébe. Itt olvasta fel Kossuth a Függetlenségi Nyilatkozatot.

1941

A város szíve madártávlatból: előtérben a Nagytemplom, mögötte A város szíve madártávlatból: előtérben a Nagytemplom, mögötte a Református Kollégium kettő közt az intim hangulatú Emlékkert. a Református Kollégium kettő közt az intim hangulatú Emlékkert.

Balszélen a neobarokk Déri Múzeum, fölötte a már lebontott Balszélen a neobarokk Déri Múzeum, fölötte a már lebontott Kölcsey Művelődési Központ.Kölcsey Művelődési Központ.

2003

A Nagytemplom mellett áll a történelmi nevezetességű líciumfa. Az ördögcérnabokor se nem fű, se nem fa, országszerte nő. A „fává” nőtt lícium botanikai ritkaság. Az anekdota szerint itt vitatkozott Bálint pap

Ambrosius mesterrel, kezében líciumágat tartva. A katolikus Ambrosius azt hangoztatta, hogy Kálvin tanaiból sohasem lesz vallás. „Abból akkor lesz vallás, amikor a lícium fává nő.” „Hát akkor fa lesz

belőle” válaszolta Bálint pap és a földbe szúrta a líciumágat. A líciumfa kora mintegy 200 év,

1538 óta áll a mai helyén a Református Kollégium. Debrecen életével 1538 óta áll a mai helyén a Református Kollégium. Debrecen életével több mint 4 és fél évszázadon át összefonódott a reformáció, falai több mint 4 és fél évszázadon át összefonódott a reformáció, falai

között kezdettől fogva a legmagasabb foktól a legalacsonyabbig folyt között kezdettől fogva a legmagasabb foktól a legalacsonyabbig folyt az oktató és a nevelőmunka. az oktató és a nevelőmunka.

Diákjai a köznép fiaiból - a parasztok, kézművesek, polgárok, Diákjai a köznép fiaiból - a parasztok, kézművesek, polgárok, kisnemesek soraiból kerültek ki.kisnemesek soraiból kerültek ki.

A klasszicista stílusú kollégium mely, 1804-1816-ban Péchy Mihály A klasszicista stílusú kollégium mely, 1804-1816-ban Péchy Mihály tervei szerint épült a Kálvinról elnevezett téren emelkediktervei szerint épült a Kálvinról elnevezett téren emelkedik .

 

E falak között tanult többek között : Csokonai, Fazekas, Kölcsey, Arany, Ady, Móricz. A "szegények iskolája" olyan

növendékeket is magának tudhat, mint Horthy kormányzó vagy gróf Tisza István miniszterelnök.

A Kollégium imatermében, az Oratóriumban - tartotta a magyar ország-gyűlés képviselőháza üléseit 1849. január 9-étől 1849. május 31-éig.

Amikor másodszor is az ország fővárosa lett Debrecen, itt - szintén az Oratórium falai közt - alakult meg 1944. december 21-én az ideiglenes

nemzetgyűlés, de arra a székre amelyik egykor Kossuth helye volt nem ült senki. A székre egy hatalmas virágcsokrot helyeztek égő vörös

rózsákból és fehér krizantémokból .

Kossuth széke, jelenleg a Nagytemplomban látható.

1929

Izsó Miklós bronzba öntött Csokonai –szobrát a Kollégium mellet, a Izsó Miklós bronzba öntött Csokonai –szobrát a Kollégium mellet, a Kálvin téren avatták fel 1871. októberében. Eredeti helyéről kissé Kálvin téren avatták fel 1871. októberében. Eredeti helyéről kissé

arrább helyezték de itt maradt a téren. A Költő baljában lanttal, arrább helyezték de itt maradt a téren. A Költő baljában lanttal, zsinórdíszes magyar ruhában, dús redőzött köpenyben áll, egy zsinórdíszes magyar ruhában, dús redőzött köpenyben áll, egy

szőlőfürtökkel teli tőke előtt.szőlőfürtökkel teli tőke előtt.

1918

A Kálvin tér folytatásában a Péterfia utca 1-7 számú ház Debrecen A Kálvin tér folytatásában a Péterfia utca 1-7 számú ház Debrecen egyik legszebb nyerstégla épülete. Nagy Károly tervei szerint 1912-egyik legszebb nyerstégla épülete. Nagy Károly tervei szerint 1912-

1913-ban Református gimnáziumnak épült.1913-ban Református gimnáziumnak épült.

Ma Tanítóképző Főiskola otthona, mely Kölcsey Ferenc nevét viseli.Ma Tanítóképző Főiskola otthona, mely Kölcsey Ferenc nevét viseli.

1932

A Déri Múzeum az egykori Paptava mocsaras talajára telepített Füvészkert helyén épült, neobarokk stílusban mely Györgyi Dénes és

Münnich Aladár tervei alapján készült és 1930-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.

A Déri Múzeum épülete előtt lévő négy, életnagyságúnál nagyobb, heverő alak, Medgyessy munkái. Balról jobbra haladva elsőként a Régészet, Tudomány, Művészet, a negyedik szobor, - modelljéül önmagát választotta Medgyessy,- a Néprajz. A tér jobb oldalán,

Debreczeny Tivadar „Merengő” bájos nőalakja látható.

1941

A város legintimebb hangulatú, süllyesztett tere, a diákok és szerelmesek kedvenc találka helye volt.

Homlokzatán arany betűkkel hirdetik:ARS LONGA VITA BREVIS EST (az élet véges, a művészet örök).

1935

Az 1538-ben alapított Debreceni Református Kollégium a Magyar Az 1538-ben alapított Debreceni Református Kollégium a Magyar Királyi Tudományegyetem 1912-es megalapításakor három akadémiai Királyi Tudományegyetem 1912-es megalapításakor három akadémiai

szakát átadta az egyetemnek. Az egyetem 1921-ben felvette Tisza szakát átadta az egyetemnek. Az egyetem 1921-ben felvette Tisza István nevét. István nevét.

1966

1932-ben avatták fel a Korb Flóris tervezte neobarokk stíluselemekkel gazdag ötszintes eklektikus épületet. Főfrontja 108 méter, alapterülete

6200 négyzetméter.

2005

29 méter magas, 700 négyzetméter nagyságú üvegtetős díszudvarát árkádos folyosórendszerek kerekítik.

1949-ben és 1950-ben a név elvételével együtt Tisza István szobrát ledöntötték, széttagolták bölcsészettudományi és

természettudományi kart, megszüntették a jogi kart, a hittudományi kar és az orvostudományi kar kivált. 1952-től Kossuth Lajos

Tudományegyetem néven működött tovább.

1923

1912-ben Ferenc József törvénycikkelyben rendelkezett a debreceni egyetem felállításáról, valamint egy oktatási célnak megfelelő közkórház felállításáról. Az egyetemi épületek Korb

Flóris tervei alapján a Nagyerdő 116 hektárnyi területén épűltek.

1820-as évek elején folytatott kísérleti fúrások az erdő bejáratánál bővizű kútra bukkanva elhatározták, egy fürdő létesítését. 1826-ban felépítették a Povolny Ferenc által kiigazított udvari kamara tervei

alapján a fürdőházat. Simonyi Óbester a huszárjaival kiegyenesíti a városból a fürdőházhoz vezetőhomok utat és saját költségén 2-2 sor

jegenye, juhar és nyárfával ültette be annak szélét. Ez az út máig is az ő nevét viseli /Simonyi út/.

A fürdőt olyan helyre telepítették, amelynél jobbat másfél évszázad után sem találhatnánk. Miután az eredményes kutatófúrások hévízre Miután az eredményes kutatófúrások hévízre

bukkannak, 1932-ben elkezdődik a fürdőtelep kiépítése. A két forrásból bukkannak, 1932-ben elkezdődik a fürdőtelep kiépítése. A két forrásból származó, ásványi sókban bővelkedő gyógyvíz 67 celsius-fokos.származó, ásványi sókban bővelkedő gyógyvíz 67 celsius-fokos.

1920192019381942Mára már mediterrán élményfürdővel is bővült a

komplexum

1976

A szabadtéri strand egykori bejárata,a Pallagi úton, mellette, lejjebb a fedett uszodába épületének előcsarnokába lehet bejutni.

Háttérben, a volt Kohász üdülő.

1937

A bejárattal szemben a Csónakázótó található.

Az 1932. évi uszodabővítés építkezésével megkezdett nagyerdei parkképzésnél további jelentős lépést tett a város a Csónakázó-

korcsolyázó tó, és környékének rendezésére.

1941

A terepszint alacsonyabb a fürdő medencéinek szintjénél, minek folytán a medencék fölös vizéből a lefolyó csatorna bekötésével

kínálkozott a tó vízellátásának kézenfekvő megoldása.

Maga a klasszicista stílusú Vigadó épület az egykori Fürdőház, mely a Nagyerdő szívében található, és a város egyik legszebb épülete. A

kialakítás során a belső udvarban fürdőszobákat építettek. Az épület központi részében hatalmas táncterem volt, melyet márványkemencék

fűtöttek a hideg napokon.

1940

Az első fürdőház régi külsejét mindmáig megőrizte. Alacsony, természetes teraszon álló, zömök, négyszögű pillérekkel és timpanonnal

tagolt épület. Az 1800-as évek végétől az 1970-es évekig üzemelt a Vigadó terasza is, melyet 2003-ban nyitottak meg újból.

A Csónakázótó mellett az Ady E. útra érünk melyet a Köztemető zár le. Hazánkban párját ritkító összhangban tervezett krematórium,

ravatalozó és temetőkert Borsos József munkáját dicséri.

Az ünnepélyes mély lilásbarna bronzcsillogású épület a magyaros szecesszió stílusában, a városban készült klinkertéglából épült.

A romantikus stílusú színházépületet 1865 októberében nyitották meg a Bánk Bánnal, melyben Gertrudisz szerepét Laborfalvy Róza

játszotta. Ő mondta el férje, Jókai Mór prológját is, mely így végződött „A puritán hitnek ősi városában „A puritán hitnek ősi városában 

Hiú látványnak nem: - csak szellemünknekHiú látványnak nem: - csak szellemünknekÉpülhetett e ház: - „ezért az oltár.” Épülhetett e ház: - „ezért az oltár.” 

1915

20042004

Egy történet szerint, úgy lett a városnak kő színháza, hogy miután a Egy történet szerint, úgy lett a városnak kő színháza, hogy miután a városi közgyűlés ellenezte annak megépítését, az akkori főbíró városi közgyűlés ellenezte annak megépítését, az akkori főbíró közölte,”Uraim! Nem kell a színház, de telik rá!” Erre a főurak közölte,”Uraim! Nem kell a színház, de telik rá!” Erre a főurak

megszavazták.megszavazták.

A színházzal szembelévő Batthyány utcában a 16 szám alatt született Petőfi Sándor fia 1948 decemberében. Fia születésének beszámolójában

így ír a városról:„…, hogyha a magyar függetlenség balul üt ki, azt nem másnak

köszönhetjük, hanem annak, hogy Debrecenben kiáltották ki. Micsoda gondolat volt ez, egy nemzet függetlenségét egy olyan városban

proklamálni, ahol a házak kapujára ez van felírva: Aki bejön az udvarra, tegye be az ajtót, mert kimegy a disznó.”

A város történetéből nem lehet kihagyni a debreceni talyiga és a vele való anyagszállítást. Az elmúlt századokban ez más városban is

ismert volt, de a legjellegzetesebb formája és a vele való szállítástechnika sokféle módja ma már csak Debrecenből ismert.

Mái napig fenn maradt Mái napig fenn maradt híre és csiklandós híre és csiklandós

históriáihistóriái a leghíresebb a leghíresebb debreceni talyigásnak: debreceni talyigásnak:

Bugyi SándornakBugyi Sándornak

Vége