a honosítási intézményrendszer értékelése kvalitatív kutatási tapasztalatok alapján
DESCRIPTION
A honosítási intézményrendszer értékelése kvalitatív kutatási tapasztalatok alapján. Kováts András MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet. Az előadás szerkezete. Az eljárás, beadvány, kérelem A hivatalok működésének értékelése Felkészülés, vizsga, eskütétel Egyéni stratégiák - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A honosítási intézményrendszer
értékelése kvalitatív kutatási tapasztalatok alapján
Kováts András
MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet
Az előadás szerkezeteAz eljárás, beadvány, kérelem
A hivatalok működésének értékelése
Felkészülés, vizsga, eskütétel
Egyéni stratégiák
Következtetések
Az eljárás, beadvány, kérelem
• Sokszor pontatlanok és hiányosak az információk az eljárásról
• Az információk a kapcsolati háló mentén terjednek• Több panasz van az önkormányzatok ügyintézőire, többen
tapasztalták, hogy az ügyintéző segítségével kitöltött és összeállított nyomtatványokat a BÁH visszadobta
• Nagy a bürokrácia, rengeteg dokumentum kell (ugyanaz kell, mint az előző státuszokhoz)
• Kiszámíthatatlan az eljárás, változnak a jogszabályok• Az OFFI fordítások drágák, ráadásul elévülnek, ezt
méltánytalannak tartják• Hosszú eljárási idő a vizsgát követően minimum 7 hónap
max 3 év várakozás
A hivatalok működésének értékelése
• Akkor gördülékeny, ha van személyes kapcsolat a helyi ügyintézőkkel, illetve, ha van ügyvédi segítség
• Megjelenik a névmagyarosítási kényszer• Nagy a különbség a budapesti és vidéki hivatalok
között (vidéken a személyes kapcsolatok, Budapesten a személytelen ügyintézés dominál)
• Több említés a személyes kapcsolatok erejéről, ügyintézői diszkrécióról, mobilizálható kapcsolati tőkéről
Felkészülés, vizsga, eskütétel
• Általában nagy próbatétel a felkészülés, nehéz a tananyag, ehhez képest a vizsga „nem elég komoly”
• A kudarctól való félelem sokszor gátló tényező• Észlelt méltánytalanságok (egy évet tanultam de
volt olyan a vizsgán, aki egy szót sem tudott és megkapta)
• Többen észlelik a határon túli magyarok túlsúlyát a vizsgákon és eskütételnél, az állampolgárság eltérő szubjektív tartalmát vélelmezik
Egyéni stratégiák• Elsősorban pragmatikus szempontok, érzelmi,
identifikációs kérdések alig kerülnek elő• Fő szempont az utazás (útlevél) valamint a státusz
biztonsága• Schengen „vízválasztó” előtte emiatt kellett azóta emiatt
nem érdemes• Generációk közötti különbségek (szülők vs. gyerekek)• Jelentős szempont, hogy a származási ország
állampolgárságát meg tudják-e tartani (pl. kínai-vietnámi különbség)
• A választójog nem probléma, sőt…
Következtetések• A migrációs, identifikációs, akkulturációs
folyamatban folyamatos távolítás: ha nincs papírunk akkor is lehetünk magyarok, ha van papírunk, akkor sem leszünk magyarok
• Ambivalencia a vizsgához való viszonyulásban (osztályhelyzet alapján szelektál)
• A bonyolult, bürokratikus, lassú ügyintézés dominál, rezignáció, alávetettség-érzés, érzelmi távolítás a válaszreakció