A modul kódja:

HVH_KGF_10_1

A MODUL CÍME

TÖRTÉNELMÜNK MEGHATÁRÓ KORSZAKAI

A HONFOGLALÓ MAGYAROK NYOMÁBAN

A modul felhasználási területe: 5. évfolyam

ISKOLA NEVE: Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola

A modul végleges változatának kialakításban közreműködtek (bokoriskolák szakértői):

1. …………………………………………2.………………………3………………………

4.…………………………………………5.………………………6…………………………

Iskola neve: …………………………………………………………………….

MODULTÉRKÉP

A modul kiemelt és általános céljai: A tanulók legyenek tisztában a honfoglalás kori magyar társadalom hagyományaival, kultúrájával,

értékrendjével a magyar történelmi múlt élményszerű felelevenítésével. Formálódjon bennük a nemzeti és az egyetemes emberi identitás érzése,

erősödjön a hazaszeretetük.

Tartalmi fókusz: A modul a tanítási-tanulási folyamathoz, de a szociális kompetenciák fejlesztéséhez és a szabadidős tevékenységekhez is

köthető.

Elsősorban a történelem iránt érdeklődő tanulókból szerveződő szakkör, tehetségkör keretében valósítható meg a tanórán szerzett ismeretek

bővítése céljából.

Fejlesztési fókuszok:

- információkezelés

- kommunikatív készség fejlesztése

- analógiás gondolkodás fejlesztése (szabálykövetés, önálló szabályfelismerés, szabályalkotás)

- fogalmi gondolkodás fejlesztése (fő-és alá, hozzárendelt fogalmak)

- gondolkodás fejlesztése: matematikai-logikai, inverz- divergens, analitikus-szintetikus, kauzális gondolkodás

- figyelem fejlesztése: terjedelme, tartóssága, megosztása (aktív gondolkodás, folytonos koncentrálás, szándékolt

figyelem)

- pozitív attitűdök és értékek (személyes felelősség, tisztelet mások iránt, társas/szociális felelősség)

- felelős döntéshozás, felelősségtudat kialakítása (probléma-meghatározás, célmeghatározás, problémamegoldás)

- a társas interakció készségei (értő/aktív figyelem, kifejező kommunikáció)

- rugalmasság, nyitottság, kíváncsiság, az együttműködési készség fejlesztése, tolerancia

- feladattudat erősítése; belső motiváció kialakítása

- nyitottság az új ismeretek megszerzésére

- kritikai gondolkodás fejlesztése

- esztétikai érzék, kreativitás fejlesztése

- társak értékelése, önismeret, önértékelés fejlesztése

A modul kapcsolódik a következő

modulokhoz

Téma: Történelmünk meghatározó korszakai: Lovagok régen és ma, A reneszánsz világa,

Utazás a reformkorba, Kalandozás a retró világában

Évfolyam: 6., 7., 8.

A megvalósításához szükséges szakmai

kompetenciák

Pedagógus végzettség

1. részmodul címe

Életmód a honfoglalás korában

2. részmodul címe

Tarsolylemez készítése

Célok

A tanulók legyenek képesek előzetes ismereteik aktiválásával, az

információszerzés képességének felhasználásával egyénileg, párban és

csoportban dolgozva az alábbi feladatokat megoldani, végrehajtani.

Bővüljenek ismereteik az magyarország őstörténetével a honfoglalás

témakörében, a honfoglaló magyarság életmódjával kapcsolatban.

Fejlődjenek a fejlesztési fókuszokban ismertetett kompetenciáik.

Célok

Tudjanak a tanulók in formációkat gyűjteni a tarsolylemezről.

Jellegzetességeit megfigyeléve legyenek képesek tarsolylemezt rajzolni.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

- kommunikatív készség

- logikai gondolkodás

- analógiás gondolkodás

- kauzális gondolkodás

- szociális kompetenciák: együttműködés, tolerancia,

- kreativitás

- képzelet

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

- kreativitás

- szépérzék

- kézügyesség

- kritikai gondolkodás

Tartalmi egységek bemutatása (tartalom vázlatos leírása)

Honfoglalás kori történetek- puzzle

Történetek az ősmagyarokról

Honfoglalók életmódja

Őshazánkból jöttünk…

Hiedelemvilág – életfa

Rovásírás

Jurta berendezése

Tartalmi egységek bemutatása

(tartalom vázlatos leírása)

Tudnivalók a tarsolylemezről

Tarsolylemez rajzolása

Plakát készítése

Honfoglalás kori ételek

Memória játék

Részmodul időkerete: 5,5 óra Részmodul időkerete: 2 óra

A modul összóraszáma: 7,5 óra

MODULLEÍRÁS

Részletes modulleírás

A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségek

Utazás, szervezés, partnerek bevonása stb. -

Tárgyi eszközök: számítógép, laptop,

szakkönyvek

-

Anyagigény: csomagoló papír, filctoll, színes

ceruza, rajzlap, olló, ragasztó, fénymásoló papír,

Kb. 2500, Ft

Egyéb, speciális igény -

Feladatok leírása

I.részmodul

Életmód a honfoglalás korában

I.1. Témára hangolódás

A gyerekek körben ülnek le a teremben. A honfoglalásról, a magyarok őseiről korábban szerzett ismeretek felelevenítése történik beszélgetőkör

keretében. Az összegyűjtött ismereteket egy csomagoló papírra is leírják, majd a modul elvégzése után az újonnan szerzett ismeretekkel

kiegészítik. (Elképzelhető ismeretek: honfoglalás 895-900, hét törzs, hét törzsfő, törzsenkénti letelepedés, Vereckei-hágó, mondák a honfoglalás

korából, könnyűlavasok, hátrafelé nyilazás, nyíl, íj, tegez, tarsolylemez, jurta, veremház, Árpád vezér, Kárpát- medence, letelepedés….)

15 perc

A feldolgozáshoz szükséges eszközök: csomagoló papír, színes filctollak

Alkalmazott módszerek: beszélgetőkör, ötletbörze

I.2. Csoportalakítás

„Keveredj, állj meg, csoportosulj!“ játék segítségével alakulnak ki a csoportok. A gyerekek szabadon sétálnak a teremben. a pedagógus feltesz egy

kérdést, amelyre egy bizonyos szám lesz a válasz. A tanulók a válasznak megfelelő létszámú (3-4-5 fős) csoportot alkotnak a hozzájuk legközelebb

lévő társaikkal.

A kérdések lehetnek például: Melyik a legkisebb hárommal osztható szám? Hány lába van két verébnek? Mennyi 25 ötöd része?

10 perc

A feldolgozáshoz szükséges eszközök: a tanári kérdések

Alkalmazott módszerek: játékos csoportalakítás

I.3. Puzzle

A gyerekek a megalakult csoportokban dolgoznak. Minden csoport kap egy borítékot, amelyben egy magyarság őstörténetével kapcsolatos képet

találnak, amelyet a pedagógus egyenlő részre vágott puzzle formájában (1.sz. melléklet). Az lesz a feladatuk, hogy minél hamarabb illesszék össze a

képrészeket és ragasszák fel egy lapra a kész képet. Miután elkészültek, korábbi ismereteik segítségével, próbálják kitalálni, melyik történettel lehet

kapcsolatba hozni az összerakott rajzot. A feladat befejezéseként a csoportok ismertetik munkájuk eredményét. Közösen is megbeszélik, mit

ábrázolnak a képek. Elmesélik a történeteket. (Emese álma, Csodaszarvas, Vérszerződés, Sólymászat, őseink harcmodora, felszerelése)

30 perc

A feldolgozáshoz szükséges eszközök: annyi boríték, ahány csoport alakult, képek puzzle formában, 1. számú melléklet, A4-es lap, ragasztó

Alkalmazott módszerek: puzzle összeállítása, ötletbörze, megbeszélés

I.4. Hogyan éltek őseink?

A gyerekek a szakértői mozaik módszerével dolgoznak. Csoporton belül kiosztják az A, B, C, D jeleket egymás között. A honfoglaló

magyarsággal foglalkozó, új ismereteket tartalmazó szöveget négy részre osztja a pedagógus (2.sz. melléklet). A csoport minden tagja más- más

szövegrészt kap. Mindenki egyénileg elolvassa a kapott szöveget. Ezután az azonos betűjelűek összeülnek, megbeszélik az elolvasott

szövegrészeket és közösen vázlatot írnak. Majd mindenki visszamegy a saját csoportjához és ismerteti a csoporttársaival a saját feldolgozott

anyagát a vázlat segítségével. A gyerekeknek meg kell „tanítaniuk“ a csoport többi tagjával a saját szövegrészük lényegét.

30 perc

Ezt a feladatot tovább is lehet folytatni a megszerzett ismeretek ellenőrzésével villámkérdések formájában.

A pedagógus sorban minden csoportnak feltesz egy kérdést az előzőleg elolvasott szövegek alapján. De a csoporttagok nem tetszés szerint

válaszolnak a kérdésekre, hanem az A, B, C, D betűknek megfelelően. Véletlenszerűen, korábban elkészített betűkártyák kihúzásával döntik el,

hogy kié a válaszadás joga az adott csoportban. Ha a megjelölt tanuló nem tud válaszolni, akkor segíthetnek a társaik. Pontozni is lehet a

csoportokat: a kijelölt tanuló helyes válasza 2 pont, ha a csoportban nem a kijelölt tanuló tudja a választ, akkor 1 pont. Ha nem sikerül helyes

választ adniuk, akkor az adott csoport nem kap pontot. (Lehet pontokat rabolni úgy, hogy a másik csoport tagjai válaszolnak. Akkor a helyes

megoldásért 1 pont jár.) A csoportok pontjai a táblára kerülnek. A feladat végén ellenőrizhetik a csoportok eredményességükkel. Pedagógus

lehetséges kérdéseit a 3. számú melléklet tartalmazza.

30 perc

A feldolgozáshoz szükséges eszközök: 2. számú melléklet szövegei és képei, papír a vázlatíráshoz, írószerek, A, B, C, D, kártyák,

3. számú melléklet kérdései

Alkalmazott módszerek: szakértői mozaik, villámkérdésekre válaszadás, vetélkedő

I.5. Őshazánkból jöttünk…

Az „Amerikából jöttünk…“ című ismert játék szabályainak megfelelően történik ennek a feladatnak a megoldása. A játék elődeink különféle

foglalkozásait, mesterségeit eleveníti meg. Két tanuló kimegy a teremből és megállapodnak egy „foglalkozásban“, amelynek a kezdő és az utolsó

betűjét mondják meg társaiknak, miután visszajöttek a terembe. Ezután pantomimmel eljátsszák a mesterséget. Aki leghamarabb kitalálta a

feladványt, az választhat párt. Majd egy újabb mesterséggel térnek vissza társaikhoz.

(Eljátszható mesterségek, foglalkozások lehetnek például: halászat, vadászat, íjkészítés, földművelés, jurtaépítészítés…)

15 perc

Feldolgozáshoz szükséges eszközök: tábla, kréta, papír, írószer

Alkalmazott módszerek: játék, pantomim

I.6. Hogyan képzeljük el az életfát?

A gyerekek csoportban dolgoznak. A 4. számú melléklet segítségével kell elkészíteniük őseink hitvilágának középpontjában álló életfát. A

szöveg elolvasása és a megbeszélés után a fantáziájuk alapján egy csomagoló papírra rajzolják le az életfát. Az életfa hármas tagolódását

figyelembe véve érzékeltetik őseink hitvilágát. A rajzolásban segíthetnek (nem feltétlenül) a különböző életfa ábrázolások és a korábbról ismert

népmesék is. A rajz elkészítése után minden csoport bemutatja a többieknek az általuk elképzelt életfát.

40 perc

A feldolgozáshoz szükséges eszközök: 4. számú melléklet szövege és életfa ábrázolások, csomagoló papír, színes ceruzák, zsírkréta, filctollak

Alkalmazott módszerek: megbeszélés, ötletbörze, rajz készítése, bemutatása

I.7. Rovásírás

I.7.1. A pedagógus megismerteti a gyerekeket a rovásírással (5.sz. melléklet) és szabályaival. A csoportok feladata az lesz, hogy a rovásírás jeleit

felhasználva jobbról balra haladva állítsanak össze egy üzenetet a többi csoport számára. Ha kész az üzenet, minden csoport a tőle balra lévő

csoportnak adja tovább a „rovásírásos rejtvényt“. Ha megfejtették az üzenetet, leírják, majd tovább adják az üzeneteket. A feladat addig tart, míg

minden csoporthoz eljut a többiek feladványa. A feladat befejeztével megbeszélik a gyerekek a megoldásokat és a rovásírás használata közben

szerzett tapasztalataikat, esetleg nehézségeiket.

35 perc

A feldolgozáshoz szükséges eszközök: 5. számú melléklet (rovásírás), lapok, írószerek

Alkalmazott módszerek: megbeszélés, titkosírás elkészítése, megfejtése, megbeszélés

I.7.2. A rovásírás számjegyeivel ismerkednek a gyerekek az 6. számú melléklet segítségével. Az előző feladathoz hasonlóan most is csoportokban

dolgoznak. A négy alapműveletnek megfelelően 1 összeadást, 1 kivonást, 1 osztást és 1 szorzást kell írniuk a rovásírás számjegyeinek

felhasználásával. majd továbbadniuk a többi csoport tagjainak, akiknek ki kell számolniuk a feladványokat és leírniuk egy papírra. Miután minden

csoporthoz eljutottak a feladatok, megbeszélik a helyes megoldásokat és a szerzett tapasztalatokat, esetleges nehézségeket.

35 perc

A feldolgozáshoz szükséges eszközök: 6. számú melléklet (rovásírás számjegyei), lapok, írószerek

Alkalmazott módszerek: megbeszélés, feladatok elkészítése, megfejtése, megbeszélés

I.8. Jurta berendezése

A pedagógus irányításával arról beszélgetnek a gyerekek, hogy miben laktak őseink a letelepedés előtti időkben. Valószínű, hogy a jurta már

ismerős számukra. A következő feladat a jurtával kapcsolatos lesz. Önként vállalkozó tanuló megkapja a pedagógustól a jurta elrendezését ábrázoló

rajzot (7. számú melléklet). A többiek pedig egy A4-es lapon rajzolni fognak. A jurta elrendezését látó tanulónak az lesz a feladata, hogy a többiek

számára a lehető legérthetőbb módon „lediktálja“ a jurta elrendezését. A társai pedig megpróbálják úgy lerajzolni, beírni a különböző részeket, hogy

megfeleljen a 7. számú melléklet rajzának. A „diktáló“ tanuló háttal áll társainak, hogy még véletlenül se befolyásolhassa őket, csak szavaival

segíthet. Mindent csak egyszer közölhet a többiekkel, társai nem kérdezhetnek. Ha mindent elmondott társainak, ők pedig lerajzolták, leírták azt,

amit hallottak, következhet az összehasonlítás. Végül megbeszélik a feladat megoldásának eredményét, sikerességét.

15 perc

A feladat folytatásaként élőkép alkotásával megpróbálják a jurta elrendezését megjeleníteni. Felosztják a szerepeket, megbeszélik, kinek hol a helye

a kör alakú jurtában. Ha sikerült összeállítani az élőképet, így maradnak fél percig. Lehetőség szerint le is fényképezhetik és később meg is tudják

beszélni a feladat megoldását.

30 perc

Feldolgozáshoz szükséges eszközök: 7. számú melléklet rajza, írólapok, írószerek, fényképezőgép

Alkalmazott módszerek: rajz „diktálása“, rajzolás, megbeszélés, dramatizálás- élőkép, megbeszélés

I.9. Játék az ősi magyar nevekkel

A gyerekek körben ülnek. Megismerkednek a 8. számú mellékletben található ősi magyar nevekkel. Majd mindenki választ egyet az ősi magyar

nevek közül. A játékot kezdő tanuló bemutatkozik az általa választott névvel úgy, hogy elébe tesz egy, a név kezdőbetűjével alliteráló jelzőt. A

mellette ülő tanuló elismétli az első jelző - név szerkezetet, majd ő is bemutatkozik. A legutolsó tanulónak pedig már az összes választott nevet és a

jelzőjét kell elmondania.

20 perc

Feldolgozáshoz szükséges eszközök: 8. számú melléklet – ősi magyar nevek

Alkalmazott módszerek: szójáték

I.10. Memória játék- összegzés, értékelés

A gyerekek csoportokban memória játékot játszanak. A játék kártyáit a honfoglalás kori magyarokkal kapcsolatos képek, rajzok adják. A

pedagógus annyi példányban sokszorosítja a 9. számú mellékletet, ahány csoport alakult. A lefordított képkártyákból kell minél több párt

megtalálniuk a gyerekeknek. A csoportok győztesei között egy döntő játékot is rendezhetünk. A játék során a képekről is beszélgethetnek. (Mit

ábrázolnak? Mit tanultak róluk a modul során?...)

Ez a feladat az I. részmodul rendszerezésének, összefoglalásának is tekinthető.

25 perc

Feldolgozáshoz szükséges eszközök: 9. számú melléklet kártyái

Alkalmazott módszerek: memória játék

II. Részmodul

Tarsolylemez készítése

II.1. Mi is az a tarsolylemez?

Az I. részmodulban már több információt szereztek a gyerekek a tarsolylemezről. Ezeket a tudnivalókat összesítik ötletbörze módszerével és egy

csomagoló papírra felírják a tanulók. Majd internetről és szakkönyvek segítségével képeket is keresnek, amelyek tarsolylemezt ábrázolnak.

(Lehetséges ötletek: bőrből és fémből készültek, tűzszerszámot tarottak benne, az övön viselték, díszes…)

20 perc

Feldolgozáshoz szükséges eszközök: csomagoló papír, filctollak

Alkalmazott módszerek: ötletbörze, megbeszélés

II.2. Tarsolylemezt rajzolunk

Internet és szakkönyvek segítségével tarsolylemezek képeit, rajzait nézik meg a gyerekek. A gyűjtött képek és információk alapján minden tanuló

rajzol egy tarsolylemezt. A hangsúly a díszítésen van.

A kész tarsolylemezeket kivágják a gyerekek és egy közös tablót készítenek, amelyre mindenki felragasztja a sajátját. Majd megtekintik társaik

munkáját és kiválsztják a legszebbet, legalaposabbat, legkreatívabbat… Értékelik egymás munkáját.

80 perc

Feldolgozáshoz szükséges eszközök: Szakkönyvek: Új Képes Történelem – „Árpád jöve magyar néppel“ A magyarság őstörténete és a honfoglalás

– Helikon Kiadó; Új Képes Történelem – Árpád örökében – Helikon Kiadó; A magyarok krónikája – Officina Nova Kiadó; Arany János: Rege a

csodaszarvasról; László Gyula: 50 rajz a honfoglalásról – Budapest, Móra Kiadó

10. számú melléklet képe, gyűjtött képek tarsolylemezről, rajzlap, színes ceruza, filc toll, zsírkréta, olló, ragasztó

Alkalmazott módszerek: rajzolás, plakátkészítés

II.3. Megdicsérlek! A modul zárása

A gyerekek körben ülnek ismét, mint a foglalkozás kezdetekor. Az lesz a feladatuk, hogy a tőlük jobbra ülő társukat kell megdicsérni valamiért, ami

feltűnt nekik a foglalkozás során, amit társuk jól megoldott, megcsinált vagy egyszerűen csak szimpatikusan viselkedett valamilyen szituációban.

Aki a dicséretet kapja, csak annyit mondjon: „Köszönöm!“

A feladatok során keletkezett jó érzéseket itt lehet kifejezni a társak felé is.

20 perc

Alkalmazott módszerek: társak értékelése, megbeszélés

MELLÉKLETEK

1.számú melléklet – puzzle

Emese álma

Csodaszarvas

Vérszerződés

Sólymászat, őseink harcmodora, felszerelése

http://www.google.hu/imgres?sa=X&biw=1366&bih=561&tbm=isch&tbnid=8mFLS_Vm0wKeTM:&imgrefurl=http://alfahir.hu/nagy_tan%C3%ADt%C3%B3mester-20110504&docid=E1qNYmSaGGjjyM&imgurl=http://alfahir.hu/sites/barikad.hu/files/OB/l%C3%A1szl%C3%B3 gyula1.jpg&w=674&h=600&ei=bBiSUvi0CsjUtAbWgoCoBw&zoom=1&iact=hc&vpx=1081&vpy=71&dur=733&hovh=212&hovw=238&tx=136&ty=84&page=4&tbnh=153&tbnw=169&start=86&ndsp=45&ved=1t:429,r:95,s:0,i:374

2. számú melléklet

A, A nők és a férfiak közötti munkamegosztás

Az asszonyok feladata a ruhanemű, a szőnyeg és a nemez elkészítése volt. Ők készítették az ételt és az italt is; a kenyeret, a hamubansült pogácsát,

a bort, a sört, a kumiszt (erjesztett kancatej). A nők végezték a ház körüli tennivalókat, de a kapás kertművelés és a költözködés megszervezése is

az ő feladatuk volt. A férfiak egyik legfontosabb foglalkozása a vadászat volt, amelynek két formája alakult ki: a solymászat és a vágtató lóról

történő nyilas vadászat. Halászni is a férfiak jártak. Míg a kapás földművelést az asszonyok végezték, addig az ekés földművelés férfi munkának

számított. Az állatok körüli munkálatokat is a férfiak látták el.

B, Honfoglaló magyarok állatai

A magyarság a honfoglalás idején elsősorban állattenyésztéssel foglalkozott. Legtöbbre becsült állatuk a ló volt. A lovat szállításra is használták, de

leginkább a harcosok vették hasznát. A lovaknál sokkal nagyobb számban tartottak szarvasmarhát. Szinte minden részét felhasználták. Tejét és a

húsát elfogyasztották, bőréből ruhát, lábbelit készítettek. Csontjából használati tárgyakat, szarvából kürtöt, ivóedényt faragtak. Őseink juhot is

tartottak. A hosszú szőrű juhnak nem csak a húsa volt ízletes, hanem a gyapja is nagyon fontos volt. Az asszonyok nemezt készítettek belőle. Ez

vízálló, vastag anyag volt, amelyet a jurta falához használtak fel.

C, Mesterségek

A magyarok között sok kézműves mester élt. Fazekasok, nyergesek, csontművesek, kovácsok, szűcsök készítették el a mindennapi élethez szükséges

tárgyakat. Az ötvösök és az aranyművesek lószerszámok és a ruházat díszítését készítették. A tarsolylemez a férfiak bőrtáskája, amelyet

fémlemezekkel díszítettek. Ezeket a tarsolyokat az övükön viselték. A mindennapi eszközeiket, a vágó- és tűzcsiholó szerszámokat tartották bennük.

A férfiak legfontosabb ékességei a fegyverek voltak. Ezek közül is a legjelentősebbek az íjak, amelyek csontlemezekkel megerősített fából

készültek. Az íjat használat után a bőrből készült tegezben tartották. A nyílvesszőket egy másik tegezben hordták. Az íj és a nyíltartó tegez is a

férfiak övére volt erősítve.

D, Honfoglalás kori viselet

A férfiak felsőtestét felállónyakú rövid vászoning fedte. Bő nadrágot hordtak, amelyet a csizma szárába tettek. Az ing fölé szűk kabát került, e

fölé pedig kaftán-szerű köpenyeg, amelyet derékon övvel csatoltak össze. Csizmáik rövid szárúak és puha talpúak voltak. Minden fegyvert,

szerszámot derékon alul hordtak, az övre függesztve. Fejükön kucsma volt, amely bőrből vagy nemezből készült. A magyar férfiak nagy része egy

tincs kihagyásával leborotválták hajukat. A nők viselete a férfiakéhoz hasonlóan többrétegű volt; az ingre több rétegben borult a felsőruházat.

Hajfonataikba a nők gyöngyöket, fémkarikákat, kagylókorongokat és átfúrt pénzeket fűztek.

3.számú melléklet

Pedagógus villámkérdései:

Mit készítettek az asszonyok?

Miből készült a nemez?

Mit jelent a kumisz és mire használták?

Kik végezték a kapás kertművelést?

Kik végezték az ekés földművelést?

Hogyan vadásztak a férfiak? Mi volt a vadászat két formája?

Mely állatok voltak a legjelterjedtebbek a honfoglaló magyarság körében?

Milyen részeit használták fel a szarvasmarhának és mire?

Mit készítettek az ötvösök?

Mire használták a tarsolylemezt?

Mire használták a tegezt?

Miből készültek az íjak?

Hol tartották a tegezt és a tarsolylemezt?

Milyen lábbelit hordtak a honfoglaló magyarok?

Mit hordtak a fejükön a férfiak?

Hogy hordták a hajukat a nők?

A feladathoz szemléltetésképpen felhasználható képek:

4.számú melléklet

Őseink hitvilágának középpontjában az életfa, más néven világfa állt. Ez az égig érő fa a világot három részre osztotta, amelyek között átmenetek

voltak. Az alsó szint a gonosz szellemek, undorító csúszó- mászók, kígyók, békák világa volt. A középső szint a földi élet tere, ahol az emberek

éltek. Az égbe nyúló felső szint a boldog élet színhelye. Az életfa felső ágán található a nap, a hold, a nap anyja és a hold anyja. Az egyes szintek

között csak a táltos tudott átjárni, s egyedül volt képes arra, hogy a felső világba jusson.

„Van a világon egy csudálatos nagy fa, amelyiknek kilenc elhajló ága van, mindenik egy -egy erdővel vetekszik. Ha elkezdenek kavarogni, imbolyogni, onnan

támad a szél. Olyan csudálatosan nagy fa ez, hogy nemcsak a hold jár el az ágai között, hanem a nap is. De ezt a fát csak az leli meg, hogy hol van, merre van,

aki foggal született, oszt kilenc álló esztendeig nem vesz a szájába a tejnél egyebet. Az meg tudnivaló, hogy a táltos az ilyen. Mert ez a csudálatos nagy fa olyan

helyen nőtt, hogy csak az ilyen tudományos férhet hozzá.”

(Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága)

Életfa ábrázolások:

5. számú melléklet: Rovásírás betűjelei

6. számú melléklet: Rovásírás számjelei

7. számú melléklet: A jurta elrendezése

8. számú melléklet

férfinevek:

Aba, Ajtony, Ákos, Álmos, Alpár, Árpád, Arszlán, Attila, Baján, Balabán, Bendegúz, Bodony, Bulcsú, Csaba, Csanád , Csató, Cseke,

Harkány, Hunor, Kaplony, Karsa, Kemenes, Keve, Koppány, Lehel, Levente, Megyer, Ménrót, Nemere, Nyék, Ond, Örs, Taksony,

Tardos, Tárkány, Tas, Tétény, Töhötöm, Vajk, Zalán, Zoltán, Zsombor

női nevek:

Anikó, Aranyos, Bársonyka, Becse, Bíborka, Boglárka, Csenge, Csillag, Emese, Édua, Délibáb, Eperke, Evetke, Fehérke, Füzike, Gerle,

Hajnal, Hanga, Harmatka, Imola, Iringó, Jázmin, Kincső, Lelle, Napsugár, Nefelejcs, Őzike, Pálma, Pintyőke, Réka, Sarolta, Sugárka,

Szederke, Szellőke, Szironka, Tenke, Ünőke, Vidorka, Viola, Virág

9. számú melléklet: Memória játék

10. számú melléklet: tarsolylemez

A modulhoz felhasználható irodalom:

Új Képes Történelem – „Árpád jöve magyar néppel“ A magyarság őstörténete és a honfoglalás – Helikon Kiadó

Új Képes Történelem – Árpád örökében – Helikon Kiadó

A magyarok krónikája – Officina Nova Kiadó

Arany János : Rege a csodaszarvasról

László Gyula: 50 rajz a honfoglalásról – Budapest, Móra Kiadó

László Gyula: Hunor és Magyar nyomában – Budapest, Móra Kiadó

Lengyel Dénes: Régi magyar mondák,

Internet oldalai: http://www.kiszely.hu/istvan, http://www.jurtabor.hu/jurtabor, http://hosmagyarok.hu, http://www.mozaweb.hu,

http://hu.wikipedia.org/wiki/Honfoglalas