1

A gyomnövény fogalma

Pethe Ferenc (1805): „Dudva alatt most minden olyan plántát értünk, mely az önként termesztett plánta között, a neki szabott helyen magában vadon terem, legyen bár az a leghasznosabb plánta magában.”

Cserháti Sándor (1899): „Gyomnak mondunk minden olyan növényt, mely akaratunk ellenére fordul elő ott, ahol valamely növényt termelünk. A gyom károsítja a termést, mert csökkenti a hozamot és esetleg rontja a minőséget.”

Nem mezőgazdasági területen is értelmezhető:

Hunyadi Károly (1974): „Gyomnövénynek nevezünk bármilyen fejlődési stádiumában lévő olyan növényt, vagy növényi részt, amely ott fordul elő, ahol nem kívánatos”

Ökológiai szemléletű megközelítés:

Bunting (1960): „A gyomnövények a másodlagos szukcesszió pionír fajai.”

A gyomnövények megjelenése, jelenléte a növényi vegetáció alkalmazkodása az emberi tevékenységhez, az ember által alakított környezethez.

Az adott körülmények között számunkra káros bármilyen növényt gyomnövénynek tekinthetünk.

Élőhelyek szerint:

•Szántóföldön,

•Legelőn,

•Bolygatott területeken, ruderáliákon,

•Emberi lakóhelyek környékén.

2

A gyomok kártételi formái

Közvetlen kártételi formák:

•A termőhely elfoglalása•A talaj vízkészletének felhasználása•A tápanyagkészlet felhasználása•Árnyékolás•A talajhőmérséklet csökkentése•Élősködés

Közvetett kártételi formák:

•Betegségek köztes gazdái, kártevők szaporítói•Termelési költség növelése•Termés értékének lerontása•Növényvédelmi, vagy egyéb munkák akadályozása•Mérgező gyomok•Zárlati és veszélyes gyomnövények

A tápanyagkészlet felhasználása

Egyes gyomnövények relatív tápanyagfelvétele a kukoricáéhoz viszonyítva

33743013860105Kakaslábfű

22813115764100Pirók ujjasmuhar

21628112174120Fehér libatop

23427512480102Szőrös disznóparéj

7767476358Gyomos kukorica

100100100100100Gyommentes kukorica

MgCaKPNNövényfaj

3

A talajhőmérséklet csökkentése

A talaj hőmérséklete gyomos és gyommentes területen

22,5819,4522,5818,5224,0821,90Júl. 02.

22,0518,9021,6518,1823,4321,30Júl. 01.

21,0318,2320,8217,6722,4720,38Jún. 30.

20,3518,3820,2317,8021,5720,12Jún. 29.

19,6018,0819,6517,0820,4819,67Jún. 28.

19,0017,4819,0216,7720,2718,65Jún. 27.

gyom-mentes

gyomosgyom-mentes

gyomosgyom-mentes

gyomos

KukoricaBurgonyaRépaIdőpont

A gyomösszetétel változása

Az egyes termőhelyek jellemző gyomviszonyai időben változhatnak.

A változás okai:

•A növénytermelési rendszer változása•Az időjárás változás•Különféle gyomfajok természetes terjedése vagy behurcolása•A mezőgazdaság kemizálása

A gyomfajok dominancia viszonyainak változása, egyes gyomfajok visszaszorulása általában nem jelenti az adott faj eltűnését, és a körülmények kedvezőbbre fordulásával azok ismét felszaporodnak.

4

A világ és Magyarország legjelentősebb gyomnövényei

•Megközelítőleg 200.000 növényfaj él a Földön.•Kb. 6.700 fajról mondható el, hogy befolyásolja valamilyen módonmezőgazdasági termelést.•200 gyomnövény tekinthető világviszonylatban is jelentős fajnak.•Ezek közül 76 fajt soroltak a legveszélyesebbek közé.•18 faj minősül kiemelkedő jelentőségűnek.

A világviszonylatban jelentős gyomnövényeket adó 10 legfontosabbnövénycsalád:

Chenopodiaceae (Libatopfélék)10.Amaranthaceae (Disznóparéjf.)5.

Euphorbiaceae (Kutyatejfélék)9.Polygonaceae (Keserűfűfélék)4.

Convolvulaceae (Szulákfélék)8.Cyperaceae (Sásfélék)3.

Fabaceae (Pillangósok)7.Compositae (Fészkesek)2.

Cruciferae (Keresztesvirágúak)6.Graminae (Pázsitfüvek)1.

A világ legjelentősebb gyomfajai

Rottboellia exaltata18.Portulaca oleracea (kövér porcsin)9.

Paspalum conjugatum17.Eichornia crassipens (vízijácint)8.

Cyperus esculentus (mandula palka)

16.Imperata cylindrica (alangfű)7.

Amaranthus spinosus (tövises d.)15.Sorghum halepense (fenyércirok)6.

Amaranthus chlorostachis (karcsú disznóparéj)

14.Eleusine indica (aszályfű)5.

Avena fatua (vadzab)13.Echinochloa colonum (sáma-köles)4.

Convolvulus arvensis (apró szulák)12.Echinochloa crus-galli (kakaslábfű)3.

Digitaria sanguinalis (pirók ujjasmuhar)

11.Cynodon dactylon (csillagpázsit)2.

Chenopodium album (fehér libatop)10.Cyperus rotondus (szíriai palka)1.

5

A Magyarországon jelentős gyomnövényeket adó 10 legfontosabb növénycsalád:

Amaranthaceae (Disznóparéjf.)10.Fabaceae (Pillangósok)5.

Polygonaceae (Keserűfűfélék)9.Caryophyllaceae (Szegfűfélék)4.

Scrophulariaceae (Tátogatók)8.Cruciferae (Keresztesvirágúak)3.

Chenopodiaceae (Libatopfélék)7.Graminae (Pázsitfüvek)2.

Labiatae (Ajakosok)6.Compositae (Fészkesek)1.

•A hazai gyomfajok negyedét a fészkesek és a pázsitfüvek családja adja.•A felsorolt 10 család pedig gyomfajok háromnegyedét.

•A legjelentősebb 50 gyomfaj adja a gyomborítás 90%-át.•100 gyomfaj adja az összes borítás 96%-át•A fennmaradó 4%-on több mint 700 gyomfaj osztozik.

Magyarország legjelentősebb gyomfajai (Az 1-4. gyomfelvételezés eredményei)

0,3223.0,1833.0,0853.0,0760.Chenopodium hybridum

0,3222.0,4315.0,3221.0,3524.Papaver rhoeas

0,4121.0,4117.0,5111.0,3025.Hibiscus trionum

0,4720.0,4614.0,1436.0,0856.Apera spica-venti

0,4719.0,639.0,4813.0,3722.Sinapis arvensis

0,5018.0,727.1,954.1,117.Setaria glauca

0,5317.0,6010.0,4016.0,2529.Polygonum lapathifolium

0,5516.0,2724.0,01113.0,01130.Xanthium strumarium

0,5615.0,2923.0,001192.0,001199.Panicum mileaceum

0,5814.0,6011.1,146.0,7114.Bilderdykia convolvulus

0,5913.0,4216.0,01119.0,001206.Helianthus annuus

0,6512.0,3820.0,5112.0,2827.Agropyron repens

0,7311.0,5912.0,0950.0,01138.Galium aparine

0,7810.0,4018.0,0394.--Sorghum halepense

0,949.0,5713.0,3918.0,02105.A. chlorostachys

1,108.0,3819.0,0659.0,01179.Datura stramonium

1,497.1,306.0,2326.0,0766.Matricaria inodora

1,666.1,945.2,512.7,931.Convolvulus arvensis

1,815.0,718.1,127.2,002.Cirsium arvense

2,804.3,082.2,063.1,533.Chenopodium album

3,633.3,063.1,475.0,5117.Amaranthus retroflexus

3,902.4,421.3,731.0,869.Echinochloa crus-galli

5,371.2,574.0,878.0,3921.Ambrosia elatior

Borítási %SorrendBorítási %SorrendBorítási %SorrendBorítási %Sorrend

4. Orsz. felv. (1996-97)3. Országos felv. (1987-88)2. Országos felv. (1969-71)1. Országos felv. (1950-52)Gyomfaj

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

A gyomnövények életforma rendszere

Az életforma rendszert Raunkiaer, dán botanikus alkotta 1903-ban.A növényeket 5 fő csoportba rendezte:

•Fás növények (Phanerophyta)•Törpe cserjék (Chaemophyta)•Félig rejtve telelők (Hemikryptophyta)•Rejtve telelők (Kriptophyta)

•Talajban telelők (Geophyta)•Vízben, mocsárban telelők (Hydatohelophyta)

•Egyévesek (Therophyta)

A gyomnövények életforma rendszerbe való sorolását a norvég Korsmovégezte el (1930).

Magyarország gyomnövényeit életforma rendszerbe Balázs sorolta (1949).

Ezt a rendszert Ujvárosi 1952-ben fejlesztette tovább.Jelenleg az Ujvárosi féle rendszer a Magyarországon általánosan elfogadott.

18

A gyomnövények életforma rendszerének felépítése:

Gyomnövények

Egyszer termők Többször termők (Évelők)

EgyévesekTherophyta

KétévesekHemitherophyta

Félig rejtvetelelők

Hemikryptophyta

Mélyen atalajbantelelőkGeophyta

CserjékChaemophyta

•T1

•T2

•T3

•T4

•H1

•H2

•H3

•H4

•H5

•G1

•G2

•G3

•G4

Az egyes életformák megoszlása Magyarországon

Faj szerinti megoszlás

T1

T2

T3

T4H1

H2

H3

H4

H5

G1G3 G4

HT

Ph-Ch

19

Területfoglalás szerinti megoszlás

T1 T2T3

T4

G1

G3

H4 H3

A gyomszabályozás módszerei

A gyomszabályozás rendszerszemléletű megközelítést jelent a gyomok hatásának minimalizálására. Magában foglalja a prevenciót és a védekezést egyaránt.

Nem törekszik feltétlenül a gyomok teljes mértékű megsemmisítésére.Elsődleges célja: a szaporító képletek képződésének megelőzése, a gyomok kelésének megakadályozása, a gyomok okozta versengés minimalizálása.

A gyomszabályozás során figyelembe kell venni a kártételi küszöbértéket. Olyan szintű gyomfertőzést jelent, mely akkora terméscsökkenést vagy gazdasági kárt okozna, ami indokolja a védekezést.

A gyomszabályozás magában foglalja a következő elemeket:•Ökológiai szempontok figyelembe vétele•A növényi interferencia és a kultúrnövény versenyképességének hasznosítása.•A kártételi küszöbérték meghatározása, figyelembe vétele.•Különböző gyomirtási eljárások (agrotechnikai, mechanikai, biológiai, kémiai) integrálása.•A gyomszabályozási program ellenőrzése, felülvizsgálata.

20

Agrotechnikai módszerek

A gyomok felszaporodásának, terjedésének megakadályozása•gyommagmentes vetőmag,•gyommagmentes istállótrágya (és takarmány) használatával,•a talajművelő- és betakarító gépek megfelelő tisztításával, ésszerű használatával,•a gyomfertőzés megszüntetésével öntöző csatornákban, ruderálisterületeken, táblaszéleken.

VetésváltásMegfelelően összeállított növényi sorrenddel megelőzhető/akadályozható az egyes kultúrákra veszélyes gyomfajok dominánssá válása.

A vetésváltás során célszerű alkalmazni a következőket:•Az őszi és tavaszi egyéves kultúrnövények közötti váltás,

•Egyéves és évelő kultúrnövények rotációja,•Sűrű soros és tág térállású kultúrnövények váltogatása.

A vetésváltás lehetővé teszi a különböző agrotechnikai és mechanikai módszerek váltogatását, a herbicidek rotációját.

A trágyázás hatása

•A nagy mennyiségű nitrogén műtrágya kedvez a nitrofil gyomoknak (pl. fehér libatop, csattanó maszlag, terebélyes laboda)

•A nitrogén trágyázás fokozhatja a kultúrnövény vegetatív növekedését, az árnyékoló képességét, ami az árnyékolásra érzékenyebb gyomok számára káros, ezáltal kedvező lehet az árnyéktűrő fajoknak (pl. fehér libatop, árvácskák, szuláklevelű keserűfű, sövényszulák)

•A műtrágyák talaj kémhatását befolyásoló hatása is szelektálja a gyomokat:•Savanyító hatásúak kedvezőek pl. a fehér libatopnak,•Mésztrágyázás kedvez a bázikus talajt kedvelőknek, pl. pirosló árvacsalán, mezei tikszem.

•A nagy mértékű nitrogén műtrágyázás kedvez pl. a jobb nitrogén reakciójú fajoknak, melyek így kompetitív előnyhöz jutnak, pl. tarackbúza, csattanó maszlag.

•Számos veszélyes gyomnövénynek jobb a nitrogén- vagy egyéb tápanyag reakciójuk mint a kultúrnövényeké, ezért a túltrágyázás javítja ezek versenyképességét.

21

A kultúrnövény kompetíciós képességének kihasználása

Számos kultúrnövény képes bizonyos ideig elnyomni a gyomokat, ha megfelelő előnyhöz jut a versengésben.A kultúrnövényeket hosszabb-rövidebb időszakra mentesíteni kell a gyomoktól a termésveszteség megakadályozására, ez az időszak a kritikus kompetíciós periódus.Ez az időszak függ a növényfajtól és a vele versengő gyomoktól is.

A kultúrnövény versenyképességét meghatározza a kelés dinamikája, habitusa, robosztussága, versenyképessége a tápelemekért, vízért, allelopátiája, a termesztés módja (pl. sűrű, tág térállás).Egyes fajták/hibridek között is lényeges eltérések lehetnek.

Takarónövények alkalmazása

A gyompopulációt a náluk kedvezőbb takarónövényekkel helyettesíthetik, amely elfoglalja előlük az életteret.Hatását elsősorban kompetícióval, allelopátiával, a fényviszonyok megváltoztatásával fejti ki.Elhalva maradványai is kifejthetnek még gyomszabályozó hatást.Pl. tyúkhúr, szöszös bükköny, tarka koronafürt, tavaszi árpa.Hatásuk nem minden fajra azonos – nagy magvúak, évelők.

Vetésidő, sortáv, tőtáv

A keléskor nem melegigényes fajok korábbi vetése növeli azok versenyképességét, pl. tavaszi árpa.A melegigényes fajok túl korai, hideg talajba vetésével vontatottá válhat a kelés és a kezdeti fejlődés, ami csökkenti a versenyképességet, pl. kukorica, szója.A sor és tőtávolság csökkentése – az optimális intervallumon belül – növeli a gyomelnyomó képességet.Figyelni kell a fajon belüli versengésre, kórtani egy egyéb következményekre.