A A gyógypedagógia gyógypedagógia

történetetörténete11. Két alapvető 11. Két alapvető

gyógypedagógiai kategória gyógypedagógiai kategória problématörténeteproblématörténete

Új kategóriák, új Új kategóriák, új címkékcímkék

Az érzelmi élet súlyos Az érzelmi élet súlyos zavaraizavarai

„„Emotional Emotional disturbance”disturbance”

Mai definícióMai definíció

„… „… olyan állapot, amely hosszabb ideig olyan állapot, amely hosszabb ideig leírható az alábbiakban felsorolt jellemző leírható az alábbiakban felsorolt jellemző vonásokkal, és amely negatívan befolyásolja vonásokkal, és amely negatívan befolyásolja a gyermek iskolai teljesítményét:a gyermek iskolai teljesítményét:

(A) Tanulásképtelenség, amely nem (A) Tanulásképtelenség, amely nem magyarázható intellektuális, érzékszervi magyarázható intellektuális, érzékszervi vagy más egészségi állapotbeli tényezővel.vagy más egészségi állapotbeli tényezővel.

B) A kortársakkal és a tanárokkal való B) A kortársakkal és a tanárokkal való megfelelő interperszonális kapcsolatrendszer megfelelő interperszonális kapcsolatrendszer kiépítésének képtelensége. kiépítésének képtelensége.

(C) Normál körülmények között nem megfelelő (C) Normál körülmények között nem megfelelő viselkedési formák és érzelmi állapotok viselkedési formák és érzelmi állapotok megjelenése. megjelenése.

(D) A boldogtalanság és a depresszió (D) A boldogtalanság és a depresszió megjelenése tartós rossz levertség és megjelenése tartós rossz levertség és rosszkedv formájában. rosszkedv formájában.

(E) Testi tünetek megjelenése, amelyek (E) Testi tünetek megjelenése, amelyek összefüggésbe hozhatók személyes vagy iskolai összefüggésbe hozhatók személyes vagy iskolai problémákkal.” [Individuals with Disabilities problémákkal.” [Individuals with Disabilities Education Act. Code of Federal Regulations, Education Act. Code of Federal Regulations, Title 34, Section 300.7(c)(4)(i) Az Egyesült Title 34, Section 300.7(c)(4)(i) Az Egyesült Államok szövetségi törvénye a fogyatékkal élő Államok szövetségi törvénye a fogyatékkal élő emberek neveléséről.] emberek neveléséről.]

ProblématörténetProblématörténet A mentális egészség hiánya, az elme betegségei A mentális egészség hiánya, az elme betegségei

régóta súlyos problémát jelentenek az régóta súlyos problémát jelentenek az emberiségnek. emberiségnek.

A skizofrénia eseteit már i.e. 1400-ban leírták A skizofrénia eseteit már i.e. 1400-ban leírták az orvosok. az orvosok.

A görög filozófusok és orvosok már árnyaltan A görög filozófusok és orvosok már árnyaltan mutatták be írásaikban az ilyen típusú mutatták be írásaikban az ilyen típusú betegségek tüneteit, konkrét betegségek tüneteit, konkrét megnyilvánulásait. megnyilvánulásait.

Az orvosok azonban általában a felnőttek testi Az orvosok azonban általában a felnőttek testi és lelki betegségeivel foglalkoztak, és a és lelki betegségeivel foglalkoztak, és a gyerekek lelki problémáit csak rövid gyerekek lelki problémáit csak rövid leírásokban jegyezték le a korai leírásokban jegyezték le a korai szakirodalomban. szakirodalomban.

Csak az 1800-as évek végének Csak az 1800-as évek végének egészségügyi forradalma során kezdték egészségügyi forradalma során kezdték tanulmányozni az érzelmileg zaklatott tanulmányozni az érzelmileg zaklatott gyerekeket Amerikában és Európában, gyerekeket Amerikában és Európában, de az „érzelmi zavar” fogalma akkor még de az „érzelmi zavar” fogalma akkor még nem jelent meg a szakirodalomban nem jelent meg a szakirodalomban egészen 1900-ig. egészen 1900-ig.

Ezt a jelenséget már a 19. század első Ezt a jelenséget már a 19. század első felében tanulmányozták, és abban az felében tanulmányozták, és abban az időszakban erről nagy mennyiségű tudás időszakban erről nagy mennyiségű tudás halmozódott fel. halmozódott fel.

Egy 18. századi orvos például részletesen Egy 18. századi orvos például részletesen leírta annak a nőnek az esetét, aki „egy leírta annak a nőnek az esetét, aki „egy őrjöngő fiúgyermeknek adott életet”. őrjöngő fiúgyermeknek adott életet”.

A párizsi A párizsi BicêtreBicêtre egyik orvosa egy 15 éves egyik orvosa egy 15 éves idiótát „teljesen állatszerű lény”-ként idiótát „teljesen állatszerű lény”-ként jellemezett: jellemezett:

„„Nem volt kötődése, minden útjába kerülő Nem volt kötődése, minden útjába kerülő tárgyat feldöntött, de bátorság és cél nélkül. tárgyat feldöntött, de bátorság és cél nélkül. Nem volt benne tapintat, intelligencia, Nem volt benne tapintat, intelligencia, gátlástalan volt, nem tudott viselkedni, gátlástalan volt, nem tudott viselkedni, mérhetetlenül esetlen volt. Nem rendelkezett mérhetetlenül esetlen volt. Nem rendelkezett erkölcsi érzelemmel, de szomjazott az erkölcsi érzelemmel, de szomjazott az elismerésre, ösztönös, zajos élénkség volt elismerésre, ösztönös, zajos élénkség volt benne, fittyet hányt a külvilágra… Mindent benne, fittyet hányt a külvilágra… Mindent befalt, bármilyen undorító volt, brutálisan befalt, bármilyen undorító volt, brutálisan érzéki, szenvedélyes volt – mindent tört, zúzott, érzéki, szenvedélyes volt – mindent tört, zúzott, tépett, égetett, és ha ebben megakadályozták, tépett, égetett, és ha ebben megakadályozták, akkor csípett, harapott, karmolt, véresre akkor csípett, harapott, karmolt, véresre sebezte magát.” (Idézi: Winzer, 1993, 339-340.)sebezte magát.” (Idézi: Winzer, 1993, 339-340.)

Jean Étienne Dominique Jean Étienne Dominique EsquirolEsquirol volt az elsők egyike, aki volt az elsők egyike, aki különbséget tett különbséget tett a mentális a mentális retardációretardáció és a és a mentális mentális betegségbetegség között. között.

Ráirányította a figyelmet a Ráirányította a figyelmet a gyermekkori pszichózisokra. gyermekkori pszichózisokra.

Esquirol műveiben feltárja az Esquirol műveiben feltárja az életkor hatását az őrültségre és a életkor hatását az őrültségre és a leggyakoribb gyermekkori leggyakoribb gyermekkori elmezavar konkrét formáira – elmezavar konkrét formáira – fogzással kapcsolatos viselkedési fogzással kapcsolatos viselkedési problémák, epilepszia, problémák, epilepszia, öngyilkosság, gyújtogatás, öngyilkosság, gyújtogatás, gyilkossági hajlam és idiotizmus. gyilkossági hajlam és idiotizmus.

Esquirol például leírta olyan gyerekek Esquirol például leírta olyan gyerekek eseteit, akiket a „gyilkolási hajlam kis eseteit, akiket a „gyilkolási hajlam kis megszállottainak (homicid monománia)” megszállottainak (homicid monománia)” nevezett. nevezett.

Az egyik ilyen gyerek egy 11 éves leány Az egyik ilyen gyerek egy 11 éves leány volt, aki két csecsemőt belelökött egy kútba. volt, aki két csecsemőt belelökött egy kútba.

Esquirol erről mindössze annyit jegyzett Esquirol erről mindössze annyit jegyzett meg, hogy „gonosz természete köztudott meg, hogy „gonosz természete köztudott volt”. volt”.

A leírt egyéb esetek közé tartozott egy 8 A leírt egyéb esetek közé tartozott egy 8 éves leány, aki azzal fenyegetőzött, hogy éves leány, aki azzal fenyegetőzött, hogy megöli bátyját és mostohaanyját.megöli bátyját és mostohaanyját.

Az érdekélődés eme korai fellángolása Az érdekélődés eme korai fellángolása után elhalványult a pszichotikus után elhalványult a pszichotikus gyerekek iránti érdeklődés egészen a gyerekek iránti érdeklődés egészen a 19. század végéig. 19. század végéig.

Csak néhány „bátor lélek” birkózott Csak néhány „bátor lélek” birkózott azzal a diagnosztikus azzal a diagnosztikus megkülönböztetéssel, amit később megkülönböztetéssel, amit később gyermekkori skizofréniának, gyermekkori skizofréniának, gyermekkori autizmusnak és mentális gyermekkori autizmusnak és mentális retardációnak neveztekretardációnak neveztek. .

Több tényező is hozzájárult az érdeklődés Több tényező is hozzájárult az érdeklődés lanyhulásához: a felnőttek kezelése lanyhulásához: a felnőttek kezelése eredménytelen volt, ellentmondásos és konfúz eredménytelen volt, ellentmondásos és konfúz volt terminológia és az etiológia, irtóztak volt terminológia és az etiológia, irtóztak attól, hogy a gyermekek súlyos mentális attól, hogy a gyermekek súlyos mentális rendellenességeket tulajdonítsanak és főleg rendellenességeket tulajdonítsanak és főleg tartottak attól a fogalmi tisztázatlanságtól, tartottak attól a fogalmi tisztázatlanságtól, amely a mentális a retardáció és a mentális amely a mentális a retardáció és a mentális betegségek között volt. betegségek között volt.

Még ma is könnyen összemosódik a Még ma is könnyen összemosódik a mentális mentális retardációretardáció és a és a viselkedési rendellenességviselkedési rendellenesség fogalma, és a gyermekkori elmezavar fogalma, és a gyermekkori elmezavar felismerése úgy tűnik, hogy késett egészen a felismerése úgy tűnik, hogy késett egészen a mentálisan retardáltaknak szánt első mentálisan retardáltaknak szánt első központok létrehozásáig.központok létrehozásáig.

1867-ben 1867-ben Henry Henry Maudsley (1835-1918)Maudsley (1835-1918) a pszichotikus a pszichotikus gyermekek témájával gyermekek témájával foglalkozó kevés század-foglalkozó kevés század-közepi, nagyhatású közepi, nagyhatású orvos-írók egyike, Az orvos-írók egyike, Az elme fiziológiája és elme fiziológiája és patológiája című patológiája című alapvető munkájában 34 alapvető munkájában 34 oldalas fejezetben oldalas fejezetben foglalkozott a korai foglalkozott a korai elmezavarok kérdéseivel. elmezavarok kérdéseivel.

Maudsley megkísérelt kapcsolatot Maudsley megkísérelt kapcsolatot találni a pszichózis típusának a találni a pszichózis típusának a gyermek fejlődésének a szintjével és a gyermek fejlődésének a szintjével és a szenzomotoros elmezavarokkal, mint szenzomotoros elmezavarokkal, mint például az epilepszia és a vitustánc például az epilepszia és a vitustánc (chorea). (chorea).

Leírta, hogy mindezek Leírta, hogy mindezek hallucinációkkal és téveszmékkel hallucinációkkal és téveszmékkel járnak.járnak.

Maudsley a kisgyerekkori Maudsley a kisgyerekkori pszichózisok osztályozását javasolta.pszichózisok osztályozását javasolta.

Hozzá hasonlóan néhány orvos és pszichiáter Hozzá hasonlóan néhány orvos és pszichiáter hitt abban, hogy a őrültség felnőtteknél hitt abban, hogy a őrültség felnőtteknél tapasztalt mániás és melankólikus formái tapasztalt mániás és melankólikus formái gyermekeknél is megfigyelhetők. gyermekeknél is megfigyelhetők.

A legtöbb 19. századi orvos azonban A legtöbb 19. századi orvos azonban lebecsülte azt a felfogást, miszerint az lebecsülte azt a felfogást, miszerint az érzelmi élet zavarai a gyermeket is érinthetik, érzelmi élet zavarai a gyermeket is érinthetik, úgy vélték, hogy az elmebetegség az úgy vélték, hogy az elmebetegség az felnőttkori rendellenesség, a gyermekkori felnőttkori rendellenesség, a gyermekkori megnyilvánulások pedig a mentális megnyilvánulások pedig a mentális fogyatékosság jelei. fogyatékosság jelei.

Sok amerikai pszichológus és pszichiáter Sok amerikai pszichológus és pszichiáter ragaszkodott ahhoz a hithez, hogy ragaszkodott ahhoz a hithez, hogy a a „gyermekkorban ritka az őrültség”. „gyermekkorban ritka az őrültség”.

A 19. századi terminológia és a A 19. századi terminológia és a gyermekkori elmezavarok etiológiájának gyermekkori elmezavarok etiológiájának megértése változó, bizonytalan, zavaros megértése változó, bizonytalan, zavaros és gyakran ellentmondásos volt. és gyakran ellentmondásos volt.

Az érzelmi zavarokkal küzdő, zaklatott Az érzelmi zavarokkal küzdő, zaklatott gyermekekre vonatkozó elszórt utalások gyermekekre vonatkozó elszórt utalások közé tartoztak az olyan kifejezések, mint közé tartoztak az olyan kifejezések, mint „fogalomalkotási őrültség (ideational „fogalomalkotási őrültség (ideational insanity)”, „veleszületett insanity)”, „veleszületett gyengeelméjűség”, „szimuláló gyengeelméjűség”, „szimuláló idiotizmus”, a „Seguin-féle kezdődő idiotizmus”, a „Seguin-féle kezdődő téboly” és a „fiatalkori eszelősség”. téboly” és a „fiatalkori eszelősség”.

Samuel Gridley HoweSamuel Gridley Howe jól látta, milyen jól látta, milyen nehéz megkülönböztetni az nehéz megkülönböztetni az emocionálisan zavart gyereketek a emocionálisan zavart gyereketek a mentálisan retardált gyerektől, ő a mentálisan retardált gyerektől, ő a „„szimulatív idiocizmus”szimulatív idiocizmus” kifejezést kifejezést használta a mentális retardáció használta a mentális retardáció megjelenésére egy nem retardált megjelenésére egy nem retardált személynél. személynél.

A jogi megkülönböztetés nehezen alakult A jogi megkülönböztetés nehezen alakult ki, csak 1886-ban kezdték el Angliában ki, csak 1886-ban kezdték el Angliában megkülönböztetni a mentális retardációt megkülönböztetni a mentális retardációt az elmebetegségtől.az elmebetegségtől.

A rendellenes viselkedést A rendellenes viselkedést betegségként definiálták, és a kevés betegségként definiálták, és a kevés kezelt gyerek elsősorban orvosok kezelt gyerek elsősorban orvosok gondjaira volt bízva, akik etiológiák gondjaira volt bízva, akik etiológiák özönét állították föl a bizarr és özönét állították föl a bizarr és aberrált viselkedésről. aberrált viselkedésről.

Néhány orvos rámutatott a Néhány orvos rámutatott a temperamentum és a gyereknevelés temperamentum és a gyereknevelés összefüggéseire: a túlvédés, összefüggéseire: a túlvédés, agyonkényeztetés, következetlenség a agyonkényeztetés, következetlenség a fegyelmezés terén. fegyelmezés terén.

A maszturbáns elmebetegségA maszturbáns elmebetegség létezésében való hit egészen a 19. század létezésében való hit egészen a 19. század végéig tartotta magát.végéig tartotta magát.

Bár a maszturbációt a mindkét nembeli Bár a maszturbációt a mindkét nembeli őrülteknél nagyon gyakorinak tartották, őrülteknél nagyon gyakorinak tartották, szoros párhuzamot húztak a dementia szoros párhuzamot húztak a dementia praecox, a serdülők elmebetegsége és a praecox, a serdülők elmebetegsége és a maszturbáció között. maszturbáció között.

A maszturbációs elmebetegség tipikus A maszturbációs elmebetegség tipikus életkorát az orvosok a 13-20. életév életkorát az orvosok a 13-20. életév közötti időszakra tették, és úgy vélték, közötti időszakra tették, és úgy vélték, hogy legalább ötször gyakoribb a fiúk hogy legalább ötször gyakoribb a fiúk esetében. esetében.

Edward SpitzkaEdward Spitzka leírta a periodikus leírta a periodikus elmebetegség elmebetegség állapotát, melyet állapotát, melyet definíció nélkül definíció nélkül cirkuláris cirkuláris elmebetegségnek elmebetegségnek nevezett. nevezett.

Úgy vélte, hogy ez a Úgy vélte, hogy ez a pubertáskor táján pubertáskor táján kezdődik, és gyakoribb kezdődik, és gyakoribb a lányok, mint a fiúk a lányok, mint a fiúk esetében, makacsul esetében, makacsul ellenáll a kezelésnek.ellenáll a kezelésnek.

Elhatalmasodó félelem, szenvedélyesen eltúlzott Elhatalmasodó félelem, szenvedélyesen eltúlzott vallási túlbuzgóság, babona – vallási túlbuzgóság, babona – még mindig még mindig ezeket vélték az elmebetegség okainak. ezeket vélték az elmebetegség okainak.

Bármilyen magas lázzal járó betegség az érzelmi Bármilyen magas lázzal járó betegség az érzelmi problémák kiváltó oka lehet. problémák kiváltó oka lehet.

Akárcsak a családi életvitel: a szülők alkohol- és Akárcsak a családi életvitel: a szülők alkohol- és ópiumfogyasztása, sőt a dohányzás is okozhat ópiumfogyasztása, sőt a dohányzás is okozhat mentális betegségeket a gyermekekben. mentális betegségeket a gyermekekben.

Hasonlóképpen hittek abban, hogy a Hasonlóképpen hittek abban, hogy a tuberkulotikus és a gyenge idegrendszerű tuberkulotikus és a gyenge idegrendszerű családok magyarázatot adhatnak az családok magyarázatot adhatnak az elmebetegségek eseteire. elmebetegségek eseteire.

A környezeti okokról úgy vélték, hogy A környezeti okokról úgy vélték, hogy hozzájárultak a gyermek „örökletesen túlzott hozzájárultak a gyermek „örökletesen túlzott érzékenységéhez”. érzékenységéhez”.

A súlyosan beteg gyermekek a ritkán A súlyosan beteg gyermekek a ritkán említett „fiatalkori elmebetegek” amikor említett „fiatalkori elmebetegek” amikor intézetbe kerültek, akkor mentálisan intézetbe kerültek, akkor mentálisan retardált tanulókkal kerültek össze. retardált tanulókkal kerültek össze.

Nem igen látjuk nyomát annak, a Nem igen látjuk nyomát annak, a pszichotikus gyerekeket elkülönítették pszichotikus gyerekeket elkülönítették volna a mentálisan retardáltaktól. volna a mentálisan retardáltaktól.

Még ha az úttörő pszichiáterek nem is Még ha az úttörő pszichiáterek nem is nagyok fókuszáltak a gyerekekre, ez nagyok fókuszáltak a gyerekekre, ez nem jelenti azt, hogy a gyerekeket nem nem jelenti azt, hogy a gyerekeket nem érintette a pszichózis. érintette a pszichózis.

A gyermekkori pszichózissal pragmatikus A gyermekkori pszichózissal pragmatikus okokból foglalkoztak olyan keveset okokból foglalkoztak olyan keveset elődeink. elődeink.

Philippe Pinel optimizmusa a 19. század Philippe Pinel optimizmusa a 19. század közepére elhalványult. közepére elhalványult.

Magán elmegyógyintézetek időt és Magán elmegyógyintézetek időt és személyzetet tudtak szentelni az egyéni személyzetet tudtak szentelni az egyéni terápiának, de gyógyulási arányuk nem terápiának, de gyógyulási arányuk nem duplázódott meg a nagy állami duplázódott meg a nagy állami intézetekben, amelyek egészségtelen, intézetekben, amelyek egészségtelen, nedves, nyirkos, sötét menhelyekké nedves, nyirkos, sötét menhelyekké silányultak. silányultak.

A mentálisan beteg felnőtteknél tapasztalt A mentálisan beteg felnőtteknél tapasztalt kedvezőtlen eredmények nem bátorították kedvezőtlen eredmények nem bátorították arra a pszichiátereket, hogy klientúrájukat arra a pszichiátereket, hogy klientúrájukat kiterjesszék a súlyosan zavart fiatalokra. kiterjesszék a súlyosan zavart fiatalokra.

Csak a 19. század utolsó évtizedeiben Csak a 19. század utolsó évtizedeiben konfrontálódtak azzal a nézettel a konfrontálódtak azzal a nézettel a szakemberek, hogy a gyermekkori szakemberek, hogy a gyermekkori akadályozottság különbözik a felnőttkori akadályozottság különbözik a felnőttkori formától, és más, mint a mentális formától, és más, mint a mentális retardáció. retardáció.

A pszichotikus gyermek ismét a A pszichotikus gyermek ismét a tanulmányok tárgya lett, és pszichiáterek tanulmányok tárgya lett, és pszichiáterek és más szakemberek erőfeszítést tettek a és más szakemberek erőfeszítést tettek a gyermek-pácienseknél tapasztalt gyermek-pácienseknél tapasztalt magatartási rendellenességek magatartási rendellenességek megfigyelésére, leírására, osztályozására. megfigyelésére, leírására, osztályozására.

Megkísérelték összegyűjteni és Megkísérelték összegyűjteni és rendszerezni a létező anyagot, rendszerezni a létező anyagot, mégpedig pszichés rendellenességekről, mégpedig pszichés rendellenességekről, mentális betegségekről és gyermekkori mentális betegségekről és gyermekkori elmebetegségekről szóló elmebetegségekről szóló monográfiákban.monográfiákban.

Így 1900-ra már létezett egy egész sor Így 1900-ra már létezett egy egész sor olyan szakmunka, amelynek szerzői azt olyan szakmunka, amelynek szerzői azt állították, hogy a pszichotikus állították, hogy a pszichotikus rendellenességek gyermekekben is rendellenességek gyermekekben is megmutatkozhatnak. megmutatkozhatnak.

Az érzelmi élet zavaraival kapcsolatban Az érzelmi élet zavaraival kapcsolatban két ellentétes felfogás alakult ki: két ellentétes felfogás alakult ki:

1. A funkcionális megközelítés1. A funkcionális megközelítés, mely , mely először Pinel alapvető fontosságú először Pinel alapvető fontosságú műveiben jelentkezett, mely műveiben jelentkezett, mely hangsúlyozta a beteg pszichológiai hangsúlyozta a beteg pszichológiai személyiségének és a lelki fejlődés személyiségének és a lelki fejlődés közötti kapcsolatot. közötti kapcsolatot.

E felfogás hívei gondosan megfigyelték E felfogás hívei gondosan megfigyelték a beteg viselkedését, és támpontot a beteg viselkedését, és támpontot kerestek ahhoz, hogy megfejtsék a kerestek ahhoz, hogy megfejtsék a kiváltó okok rejtélyét. kiváltó okok rejtélyét.

A funkcionális megközelítést elfogadó orvosok a A funkcionális megközelítést elfogadó orvosok a pszichiátriai kezelés iskoláiba tömörültek, és pszichiátriai kezelés iskoláiba tömörültek, és végezetül kifejlesztették a pszichoterápia végezetül kifejlesztették a pszichoterápia módszereit. módszereit.

Sigmund Freud és mások azon a véleményen Sigmund Freud és mások azon a véleményen voltak, hogy a deviáns viselkedés a tudatalatti voltak, hogy a deviáns viselkedés a tudatalatti jelenségek és a belső zavarodottság jelenségek és a belső zavarodottság terminusaival magyarázhatók. terminusaival magyarázhatók.

Ők fejlesztették ki a pszichodinamikus felfogást, Ők fejlesztették ki a pszichodinamikus felfogást, amelyben a zavart csak tünetnek tekintették, amelyben a zavart csak tünetnek tekintették, nem pedig szervi betegségnek, hanem a nem pedig szervi betegségnek, hanem a gyermekben levő konfliktusnak, melyet gyakran gyermekben levő konfliktusnak, melyet gyakran az interperszonális kapcsolatok összeomlásával az interperszonális kapcsolatok összeomlásával hoztak összefüggésbe. hoztak összefüggésbe.

Gyermekek esetében a funkcionális Gyermekek esetében a funkcionális megközelítés a mentálhigiénés mozgalommal megközelítés a mentálhigiénés mozgalommal hozható kapcsolatba, amely a mentális hozható kapcsolatba, amely a mentális egészség és a személyiség fejlődésének a egészség és a személyiség fejlődésének a elősegítésére koncentrált. elősegítésére koncentrált.

A mentálhigiénés paradigma értelmében a A mentálhigiénés paradigma értelmében a mentális betegség az élet megpróbáltatásaival mentális betegség az élet megpróbáltatásaival szembesülő személyiség rendellenességeire szembesülő személyiség rendellenességeire vonatkozott. vonatkozott.

A gyerekkor, amelyről sokáig nem ismerték el, A gyerekkor, amelyről sokáig nem ismerték el, hogy alapvető fontosságú szakasza hogy alapvető fontosságú szakasza fejlődésben, „a személyiség kondicionáló fejlődésben, „a személyiség kondicionáló periódusává” vált, és a mentálhigiénikusok periódusává” vált, és a mentálhigiénikusok (akik az 1920-as évek elején kiváltak az (akik az 1920-as évek elején kiváltak az eugenikusok köréből) az iskolák felé fordultak. eugenikusok köréből) az iskolák felé fordultak.

2.2. Az ezzel ellentétes Az ezzel ellentétes organikus szemléletorganikus szemlélet azon a hiten alapult, azon a hiten alapult, hogy a mentális élet hogy a mentális élet zavarainak minden zavarainak minden tünete egy konkrét agyi tünete egy konkrét agyi rendellenességnek vagy rendellenességnek vagy testi betegségnek testi betegségnek tulajdonítható. tulajdonítható.

Emil Kraepelin (1856-Emil Kraepelin (1856-1926)1926) az a személy, az a személy, akit leggyakrabban akit leggyakrabban társítunk az organikus társítunk az organikus szemléletmóddal. szemléletmóddal.

1896-ban Kraepelin bemutatta az 1896-ban Kraepelin bemutatta az érzelmi zavarok osztályozásának új érzelmi zavarok osztályozásának új rendszerét, amely két fő tünetegyüttest rendszerét, amely két fő tünetegyüttest azonosított: azonosított: mániás-depresszív mániás-depresszív pszichózisokpszichózisok és és dementia preacoxdementia preacox (skizofrénia), az utóbbi elevezés a korai (skizofrénia), az utóbbi elevezés a korai életkorban jelentkező érzelmi zavarok életkorban jelentkező érzelmi zavarok kezdetét jelezte. kezdetét jelezte.

Kraepelin a Kraepelin a dementia praecoxdementia praecox esetében alosztályokat állapított meg, esetében alosztályokat állapított meg, melyek: kataton, hebefrén és paranoid.melyek: kataton, hebefrén és paranoid.

Bár a dementia Bár a dementia preracox-ot néha a preracox-ot néha a serdülőkor serdülőkor elmebetegségének is elmebetegségének is nevezték, Kraepelin nevezték, Kraepelin műve csak a műve csak a felnőttekkel felnőttekkel foglalkozott. foglalkozott.

Sancte de SanctisSancte de Sanctis (1862-1935) olasz (1862-1935) olasz pszichiáter volt az, aki pszichiáter volt az, aki 1905-ben gyermekekre 1905-ben gyermekekre alkalmazta a fogalmat, alkalmazta a fogalmat, és a fiatalokban és a fiatalokban megfigyelt jelenséget megfigyelt jelenséget dementia dementia praecoxisssimá-nakpraecoxisssimá-nak nevezte. nevezte.

Eugen Bleuler (1857-1939) Eugen Bleuler (1857-1939) svájci pszichiáter a svájci pszichiáter a „dementia preacox” „dementia preacox” elnevezésű körképet elnevezésű körképet skizofréniának skizofréniának nevezte nevezte 1911-ben. 1911-ben.

Bleuler számára a Bleuler számára a skizofrénia egy, a mélyben skizofrénia egy, a mélyben meghúzódó integratív meghúzódó integratív diszfunkció tükröződése, diszfunkció tükröződése, amely az elme amely az elme meghasadása, a meghasadása, a gondolatok, érzések, gondolatok, érzések, cselekedetek szintézisének cselekedetek szintézisének a törése.a törése.

Az érzelmi zavarok pszichodinamikus és Az érzelmi zavarok pszichodinamikus és organikus felfogása viaskodott egymással organikus felfogása viaskodott egymással az 1930-as évekig. az 1930-as évekig.

A A behaviorista pszichológiai iskolabehaviorista pszichológiai iskola alapvetően új megközelítése bontakozott alapvetően új megközelítése bontakozott ki, amely azt posztulálta (tételezte), hogy ki, amely azt posztulálta (tételezte), hogy a rendellenes viselkedésnek nincs a rendellenes viselkedésnek nincs veleszületett vagy mélyen meghúzódó veleszületett vagy mélyen meghúzódó oka, hanem helyzet-specifikus és oka, hanem helyzet-specifikus és tanulható. tanulható.

A behaviorista elméletalkotók, mint A behaviorista elméletalkotók, mint például például John Broadus Watson vagy B. F. John Broadus Watson vagy B. F. SkinnerSkinner léptek színre mint a léptek színre mint a pszichodinamikus iskola fő kritikusai. pszichodinamikus iskola fő kritikusai.

John Broadus Watson (1878-1958)

Burrhus Frederic Skinner (1904-1990)

„„Since our children remain happy, energetic, and Since our children remain happy, energetic, and curious, we don't need to teach "subjects" at all. We curious, we don't need to teach "subjects" at all. We teach only the techniques of learning and thinking. teach only the techniques of learning and thinking. As for geography, literature, the sciences -- we give As for geography, literature, the sciences -- we give our children opportunity and guidance, and they our children opportunity and guidance, and they learn for themselves. In that we dispense with half learn for themselves. In that we dispense with half the teachers required under the old system, and the the teachers required under the old system, and the education is incomparably better. Our children are education is incomparably better. Our children are not neglected, but they're seldom, if ever, taught not neglected, but they're seldom, if ever, taught anything. Education in Walden Two is part of the life anything. Education in Walden Two is part of the life of the community.” of the community.”

Közjáték: „Walden Two”: Skinner fantasztikus

novellája egy képzeletbeli kommunáról

„„We don't need to resort to We don't need to resort to trumped-up life experiences. Our trumped-up life experiences. Our children begin to work at a very children begin to work at a very early age. It's no hardship; its early age. It's no hardship; its accepted as readily as sport or accepted as readily as sport or play. A good share of our play. A good share of our education goes on in workshops, education goes on in workshops, laboratories, and fields. Its part laboratories, and fields. Its part of the Walden Two code to of the Walden Two code to encourage children in all the arts encourage children in all the arts and crafts.” (Skinner: Walden and crafts.” (Skinner: Walden Two, 1948, p. 119-120). Two, 1948, p. 119-120).

A viselkedési rendellenességek további A viselkedési rendellenességek további kiegészítő tanulmányok születtek: az kiegészítő tanulmányok születtek: az organikus organikus és és genetikusgenetikus okok okok vizsgálata, a pszichológiában a vizsgálata, a pszichológiában a humanisztikus humanisztikus irányzat fejlődése, a irányzat fejlődése, a szociálpszichológiaiszociálpszichológiai kutatások, amelyek kutatások, amelyek a kulturális hatások és a cselekvés a kulturális hatások és a cselekvés összefüggéseire összpontosultak. összefüggéseire összpontosultak.

Mostanában az elméletalkotók a zavart Mostanában az elméletalkotók a zavart viselkedést az gyermek és a környezete viselkedést az gyermek és a környezete közti közti rossz interakciónakrossz interakciónak tulajdonítják. tulajdonítják.

Sanctis, Bleuler és mások művei Sanctis, Bleuler és mások művei hozzáárultak a gyermekkori hozzáárultak a gyermekkori skizofréniaként ismert állapot skizofréniaként ismert állapot meghatározásához, és 1935-re a meghatározásához, és 1935-re a gyermekkori skizofrénia már jól gyermekkori skizofrénia már jól dokumentált volt. dokumentált volt.

Az autisztikus magatartásAz autisztikus magatartás azonosítása gyermekekben és azonosítása gyermekekben és felnőttekben felnőttekben Eugen BleulerhezEugen Bleulerhez köthető, aki 1906-ban izolálta a köthető, aki 1906-ban izolálta a kapcsolat kialakítására képtelen kapcsolat kialakítására képtelen viselkedésformákat. viselkedésformákat.

Bleuler az „autista” szót melléknévként használta, Bleuler az „autista” szót melléknévként használta, és csak és csak Leo KannerLeo Kanner nagy tanulmányában, 1943- nagy tanulmányában, 1943-ban használta főnévként (A tanulmány címében ban használta főnévként (A tanulmány címében még nem: "Autistic Disturbances of Affective még nem: "Autistic Disturbances of Affective Contact”). Contact”).

11 olyan pszichotikus gyereket vizsgált, akik 11 olyan pszichotikus gyereket vizsgált, akik egyik pszichotikus rendellenesség tüneteit sem egyik pszichotikus rendellenesség tüneteit sem mutatták. mutatták.

Ezt a zavart „kora gyermekkori autizmusnak” Ezt a zavart „kora gyermekkori autizmusnak” nevezte el. nevezte el.

A tünetek három éves kor előtt jelentkeznek A tünetek három éves kor előtt jelentkeznek először, 10000 gyerekből 2-5-öt érintenek, köztük először, 10000 gyerekből 2-5-öt érintenek, köztük is 80%-ban fiúkat. is 80%-ban fiúkat.

Az autizmus átfogó, biológiai és orvosi szempontú Az autizmus átfogó, biológiai és orvosi szempontú kutatását csak az 1960-as évek közepén kezdték kutatását csak az 1960-as évek közepén kezdték el.el.

Leo Kanner (1894-1981)

Miután elismerték a gyermekkori Miután elismerték a gyermekkori pszichózisok létét, és az azonosítás, pszichózisok létét, és az azonosítás, a diagnózis és a kezelés módszereit, a diagnózis és a kezelés módszereit, a súlyos gyermekkori érzelmi a súlyos gyermekkori érzelmi zavarok még mindig nagyrészt a zavarok még mindig nagyrészt a pszichiáterek és pszichológusok pszichiáterek és pszichológusok hatáskörében maradtak és nem az hatáskörében maradtak és nem az iskolarendszerhez tartoztak. iskolarendszerhez tartoztak.

Se képzett tanárok, se megfelelő Se képzett tanárok, se megfelelő felszerelés, sem pedig támogatók felszerelés, sem pedig támogatók szolgáltatások nem álltak szolgáltatások nem álltak rendelkezésre. rendelkezésre.

De az iskolák még akkor sem vettek fel De az iskolák még akkor sem vettek fel súlyosan fogyatékos tanulókat, amikor már súlyosan fogyatékos tanulókat, amikor már a felszereltségük, eszközzel való a felszereltségük, eszközzel való ellátottságuk fejlettebb lett. ellátottságuk fejlettebb lett.

Még a 20. században is a súlyos és Még a 20. században is a súlyos és sokszoros hátránynak kitett gyermekeket sokszoros hátránynak kitett gyermekeket kizárták az állami iskolák szegregált kizárták az állami iskolák szegregált osztályaiból és gyakran az intézetekbe se osztályaiból és gyakran az intézetekbe se fogadták be őket. fogadták be őket.

Az iskolák csak próbaidőre vették fel a Az iskolák csak próbaidőre vették fel a súlyosan fogyatékos gyermekeket - a szülők súlyosan fogyatékos gyermekeket - a szülők erőteljes nyomására. erőteljes nyomására.

Csak az 1960-as években kezdett el az Csak az 1960-as években kezdett el az oktatásügy foglalkozni az érzelmileg súlyosan oktatásügy foglalkozni az érzelmileg súlyosan zavart gyermekekkel. zavart gyermekekkel.

Erőteljes támadások történetek a pszichiátrián Erőteljes támadások történetek a pszichiátrián belül és kívül a betegség orvosi legitimitásának belül és kívül a betegség orvosi legitimitásának paradigmájával szemben. paradigmájával szemben.

Nem voltak személyi források a mentális Nem voltak személyi források a mentális egészségügy területén, a kibontakozó egészségügy területén, a kibontakozó humanisztikus aggodalomhumanisztikus aggodalom a gyermekek intézeti a gyermekek intézeti pszichiátriai ellátásának elégtelen voltáról, pszichiátriai ellátásának elégtelen voltáról, valamit az az igény, hogy kiemeljék a fiatalokat valamit az az igény, hogy kiemeljék a fiatalokat a felnőttek kórtermeiből - ezek mind részét a felnőttek kórtermeiből - ezek mind részét képezték a vitának. képezték a vitának.

Ezek a viták és a törvényhozás egyaránt Ezek a viták és a törvényhozás egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a korábban hozzájárult ahhoz, hogy a korábban intézetben elhelyezett gyerekek intézetben elhelyezett gyerekek visszakerüljenek a közösségbe. visszakerüljenek a közösségbe.

Azok az értelmileg súlyosan zavart Azok az értelmileg súlyosan zavart fiatalok, akik korábban az ideggondozó fiatalok, akik korábban az ideggondozó klinikák és intézeti környezet klinikák és intézeti környezet hatáskörében voltak, ahol a kezelés hatáskörében voltak, ahol a kezelés fókusza a gyermekek pszichopatológiája fókusza a gyermekek pszichopatológiája volt, fokozatosan az oktatásügy volt, fokozatosan az oktatásügy hatókörébe kerültek át. hatókörébe kerültek át.

Tanulási Tanulási képtelenségképtelenség

(Tanulási nehézség, (Tanulási nehézség, tanulási zavar)tanulási zavar)„„Learning disability” Learning disability”

(learning difficulty, learning (learning difficulty, learning disorder)disorder)

Mai definícióMai definíció A tanulási képtelenség idegrendszeri okokra A tanulási képtelenség idegrendszeri okokra

visszavezethető problémák gyűjtőfogalma, visszavezethető problémák gyűjtőfogalma, hátterében az agy információ-felvételre, hátterében az agy információ-felvételre, feldolgozásra, raktározásra és alkalmazásra feldolgozásra, raktározásra és alkalmazásra való képességének zavara húzódik. való képességének zavara húzódik.

A tanulásképtelen gyermek nem tud olyan A tanulásképtelen gyermek nem tud olyan ütemben tanulni, mint az átlag. ütemben tanulni, mint az átlag.

Több változata létezik: előfordul, hogy az Több változata létezik: előfordul, hogy az érintett gyermeknek a tanulásképtelenség érintett gyermeknek a tanulásképtelenség egynél több válfajával kell megküzdenie. egynél több válfajával kell megküzdenie.

Egyeseknél az általános koncentrációs Egyeseknél az általános koncentrációs képességet befolyásolja hátrányosan. képességet befolyásolja hátrányosan.

Leggyakrabb megjelenési formái Leggyakrabb megjelenési formái az olvasási, az olvasási, írási és a számolási képesség írási és a számolási képesség rendellenességei. rendellenességei.

ProblématörténetProblématörténet A tanulásképtelen gyerekek - ahogyan a mai A tanulásképtelen gyerekek - ahogyan a mai

iskolarendszer nevezi őket - valószínűleg mindig iskolarendszer nevezi őket - valószínűleg mindig léteztek a társadalomban. léteztek a társadalomban.

De ahol „ekét nyomni fontosabb, mint tollat De ahol „ekét nyomni fontosabb, mint tollat fogni”, az enyhe tanulási problémák kis fogni”, az enyhe tanulási problémák kis aggodalomra adtak okot. aggodalomra adtak okot.

És ahol a gyerekek a hagyományos És ahol a gyerekek a hagyományos osztálytermekben a „három R” (alapvető osztálytermekben a „három R” (alapvető kultúrtechnikák: írás, olvasás, számolás) kultúrtechnikák: írás, olvasás, számolás) megtanulásának nehézségeivel szembesülnek, megtanulásának nehézségeivel szembesülnek, vergődnek, bukdácsolnak és hamarosan a vergődnek, bukdácsolnak és hamarosan a tanárok és a pszichológusok figyelmének a tanárok és a pszichológusok figyelmének a középpontjába kerülnek. középpontjába kerülnek.

A tanulási nehézségek korai kutatása, A tanulási nehézségek korai kutatása, melyet orvosok és pszichológusok melyet orvosok és pszichológusok végeztek, akik az iskolai gyakorlat helyett végeztek, akik az iskolai gyakorlat helyett a klinikai kutatásra tették a hangsúlyt, a klinikai kutatásra tették a hangsúlyt, agysérült felnőttekagysérült felnőttek tanulmányozásával tanulmányozásával kezdődött, majd kezdődött, majd agysérült és mentálisan agysérült és mentálisan retardált gyerekekretardált gyerekek és később és később normális normális értelmi képességű gyerekekértelmi képességű gyerekek vizsgálatával vizsgálatával folytatódott. folytatódott.

A kezdeti kutatások elsősorban három A kezdeti kutatások elsősorban három terület rendellenességére összpontosultak: terület rendellenességére összpontosultak: beszélt nyelv, írott nyelv, motoros és beszélt nyelv, írott nyelv, motoros és perceptuális készségekperceptuális készségek. .

A tanulási nehézségek területének története a A tanulási nehézségek területének története a fejlődés három fő szakaszát mutatja. fejlődés három fő szakaszát mutatja.

Az alapítási szakaszban, 1800 és 1930Az alapítási szakaszban, 1800 és 1930 között között orvosok kutatták a specifikus tanulási orvosok kutatták a specifikus tanulási nehézségek etiológiáját, három különböző nehézségek etiológiáját, három különböző típusba sorolva ezeket. típusba sorolva ezeket.

Az átmeneti szakasz mintegy 1930-től 1960-igAz átmeneti szakasz mintegy 1930-től 1960-ig tartott, melyben a pszichológusok és tanárok tartott, melyben a pszichológusok és tanárok felhasználták elődeik elméleteit, és ezekből felhasználták elődeik elméleteit, és ezekből fejlesztettek ki diagnosztikus eljárásokat és fejlesztettek ki diagnosztikus eljárásokat és felzárkóztató programokat. felzárkóztató programokat.

Az integrációs szakasz 1960-ban kezdődött és Az integrációs szakasz 1960-ban kezdődött és még most is tartmég most is tart. Ebben a szakaszban a . Ebben a szakaszban a tanulási nehézségek területe azt a formát tanulási nehézségek területe azt a formát öltötte, amelyet ma is látunk.öltötte, amelyet ma is látunk.

Az úttörő kutatás nagy része a gyermek Az úttörő kutatás nagy része a gyermek olvasási problémáival foglalkozott. olvasási problémáival foglalkozott.

Kezdetben a kutatók az észlelési Kezdetben a kutatók az észlelési hiányosság megnyilvánulásának hiányosság megnyilvánulásának tekintették, olykor agnóziának tekintették, olykor agnóziának (érzékletvesztés), olykor elmevakságnak, (érzékletvesztés), olykor elmevakságnak, szóvakságnak vagy szósüketségnek szóvakságnak vagy szósüketségnek nevezték. nevezték.

A szóvakságot írták le a A szóvakságot írták le a legrészletesebben. Egy skót orvos, legrészletesebben. Egy skót orvos, szemsebész, szemsebész, James Hinshelwood James Hinshelwood (1859-1919)(1859-1919) kutatta a betű-, szó- és kutatta a betű-, szó- és elmevakság eseteit. elmevakság eseteit.

Hinshelwood Hinshelwood kiadta a Veleszületett kiadta a Veleszületett szóvakság című monográfiát, szóvakság című monográfiát, azoknak a gyerekeknek az azoknak a gyerekeknek az egyedülálló problémáiról, akiket ma egyedülálló problémáiról, akiket ma tanulásra képtelennek nevezünk. tanulásra képtelennek nevezünk.

Ebben a műben Hinshelwood Ebben a műben Hinshelwood körvonalazta azon nézetét, mely körvonalazta azon nézetét, mely szerint az olvasási képtelenség az szerint az olvasási képtelenség az agy bal cerebrális féltekéjének agy bal cerebrális féltekéjének memóriaközpontjának pusztulásának memóriaközpontjának pusztulásának vagy fejlődési rendellenességének a vagy fejlődési rendellenességének a következménye.következménye.

Később Később Alfred Tredgold (1870-1952)Alfred Tredgold (1870-1952) magyarázta, hogy a szóvakságban a magyarázta, hogy a szóvakságban a probléma csak a nyomtatott szót érinti, probléma csak a nyomtatott szót érinti, melyet a személy lát, de nem ért. melyet a személy lát, de nem ért.

Az érintett gyerekek vagy teljesen Az érintett gyerekek vagy teljesen képtelenek megtanulni olvasni, vagy képtelenek megtanulni olvasni, vagy csak igen nagy nehézséggel olvasnak. csak igen nagy nehézséggel olvasnak.

Ez az állapot gyakoribb a fiúknál, mint Ez az állapot gyakoribb a fiúknál, mint a lányoknál, és bár – Tretgold szerint – a lányoknál, és bár – Tretgold szerint – némelyik gyerek átlagos némelyik gyerek átlagos intelligenciával rendelkezik, a többség intelligenciával rendelkezik, a többség azonban ha törvényesen nem is értelmi azonban ha törvényesen nem is értelmi fogyatékos, de „szubnormális fogyatékos, de „szubnormális intelligenciájú”. intelligenciájú”.

Tretgold azt is állította, hogy létezhet Tretgold azt is állította, hogy létezhet kapcsolat ezen állapot és a balkezesség, kapcsolat ezen állapot és a balkezesség, valamint a tükörírás között. valamint a tükörírás között.

Szerinte az érintett gyermekek gyakran Szerinte az érintett gyermekek gyakran érzelmi és társadalmi nehézségekkel érzelmi és társadalmi nehézségekkel küzdenek – érdeklődéshiány, általános küzdenek – érdeklődéshiány, általános közömbösség, a kezdeményezőkészség közömbösség, a kezdeményezőkészség hiánya, érzelmi instabilitás, impulzív hiánya, érzelmi instabilitás, impulzív viselkedés, figyelemhiány és viselkedés, figyelemhiány és koncentrációs zavarok. koncentrációs zavarok.

A szóvakságot néha agráfia A szóvakságot néha agráfia (írásképtelenség) kíséri. (A (írásképtelenség) kíséri. (A „szóvakság” Alfred Kussmaul német „szóvakság” Alfred Kussmaul német szemészorvos elnevezése 1877-ből.)szemészorvos elnevezése 1877-ből.)

A szósiketség analóg, de sokkal A szósiketség analóg, de sokkal ritkább állapot. ritkább állapot.

A teljes elmevakság eseteiben a A teljes elmevakság eseteiben a vizuális vagy hallási képek vizuális vagy hallási képek értelmezésnek képtelensége áll fenn, értelmezésnek képtelensége áll fenn, bár a személy megfelelően lát és hall. bár a személy megfelelően lát és hall.

JJ. E. Wallace Wallin. E. Wallace Wallin (1876-1969), (1876-1969), aki élénken érdeklődött a tanulási aki élénken érdeklődött a tanulási zavarok minden szegmense iránt, zavarok minden szegmense iránt, ortofrenikus kutatásokat végzett. ortofrenikus kutatásokat végzett. („A deviáns vagy abnormális („A deviáns vagy abnormális mentális funkciók korrekciója vagy mentális funkciók korrekciója vagy javítása vagy a fizikai hátrány javítása vagy a fizikai hátrány megszüntetésével vagy a lelassult megszüntetésével vagy a lelassult vagy retardált funkciók megfelelő vagy retardált funkciók megfelelő stimulálásával”.) stimulálásával”.)

Wallin csodagyerekekkel, alexiás Wallin csodagyerekekkel, alexiás gyerekekkel (teljes olvasási gyerekekkel (teljes olvasási képtelenség) agráfiás (teljes képtelenség) agráfiás (teljes írásképtelenség) és olyan motoros írásképtelenség) és olyan motoros hiányossággal rendelkező hiányossággal rendelkező gyerekekkel dolgozott, akiknél gyerekekkel dolgozott, akiknél nem volt észlelhető ehhez társuló nem volt észlelhető ehhez társuló mentális károsodás. mentális károsodás.

Az 1920-as évek elején Az 1920-as évek elején Samuel Samuel T. OrtonT. Orton (1879-1948) amerikai (1879-1948) amerikai pszichiáter nem fogadta el pszichiáter nem fogadta el kollégái véleményét arra kollégái véleményét arra vonatkozóan, hogy sok tanulási vonatkozóan, hogy sok tanulási problémát az érzelmi problémát az érzelmi alkalmazkodás zavara okoz. alkalmazkodás zavara okoz.

Orton azt állította, hogy a Orton azt állította, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek kevert lateralitást gyermekek kevert lateralitást mutatnak, vagy olyan családból mutatnak, vagy olyan családból származnak, ahol bizonyítható származnak, ahol bizonyítható a kevert dominancia. a kevert dominancia.

Olyan elmélettel állt elő, amely az agy kétoldali Olyan elmélettel állt elő, amely az agy kétoldali szimmetriáján alapult, és azt állította, hogy a szimmetriáján alapult, és azt állította, hogy a tanulási, olvasási rendellenességeket az egyik tanulási, olvasási rendellenességeket az egyik agyfélteke dominánssá válásának a kudarca agyfélteke dominánssá válásának a kudarca okozza. okozza.

Megalkotta a „Megalkotta a „strephosymbolia”strephosymbolia” elnevezést elnevezést azon egyedekre alkalmazva, akik „kevert vagy azon egyedekre alkalmazva, akik „kevert vagy vegyes” szimbólumokat látnak, amikor olvasni vegyes” szimbólumokat látnak, amikor olvasni próbálnak. próbálnak.

Orton strephosymboliáról írt tanulmányai Orton strephosymboliáról írt tanulmányai hatalmas figyelmet keltettek, úgy tűnt, hatalmas figyelmet keltettek, úgy tűnt, kiindulóponttá válhatnak ahhoz, hogy többet kiindulóponttá válhatnak ahhoz, hogy többet tudjunk meg ezekről a tanulásban meglevő tudjunk meg ezekről a tanulásban meglevő kétségtelen különbségekről. kétségtelen különbségekről.

Alfred A. Strauss (1897-1957) Alfred A. Strauss (1897-1957) németnémet és és Heinz Werner (1890-1964)Heinz Werner (1890-1964) osztrák osztrák származású, fejlődéslélektannal foglalkozó származású, fejlődéslélektannal foglalkozó orvos-pszichológusok fejlesztették ki a orvos-pszichológusok fejlesztették ki a tanulási nehézségek modern kategóriáját. tanulási nehézségek modern kategóriáját.

Munkájuk az alapja sok későbbi kutatásnak Munkájuk az alapja sok későbbi kutatásnak és elméletnek. és elméletnek.

StraussStrauss Kurt Goldstein tanítványa, Kurt Goldstein tanítványa, agysérült felnőttek neurológiai és agysérült felnőttek neurológiai és neurofiziológiai tanulmányozásával neurofiziológiai tanulmányozásával foglalkozva szerezte orvosi diplomáját foglalkozva szerezte orvosi diplomáját 1922-ben a heidelbergi egyetemen. 1922-ben a heidelbergi egyetemen.

WernerWerner pedig William Stern tanítványa volt, pedig William Stern tanítványa volt, majd a heidelbergi és müncheni majd a heidelbergi és müncheni egyetemeken tanított. egyetemeken tanított.

A heidelbergi kórház orvosai az 1920-as években. Strauss balról a második a hátsó sorban.

Az 1930-as évekre Strauss az agyneurológia Az 1930-as évekre Strauss az agyneurológia eredményeit a metális fogyatékosság területén eredményeit a metális fogyatékosság területén alkalmazta. alkalmazta.

Hitler színrelépésekor Strauss Hitler színrelépésekor Strauss Spanyolországba emigrált, innen Svájca, majd Spanyolországba emigrált, innen Svájca, majd pedig az Egyesült Államokba, s ott 1937-ban pedig az Egyesült Államokba, s ott 1937-ban csatlakozott a Wainecounty Training School csatlakozott a Wainecounty Training School (Northvill, Michigan) személyzetéhez.(Northvill, Michigan) személyzetéhez.

Közeli munkatársa, Heinz Werner szintén Közeli munkatársa, Heinz Werner szintén emigrált. emigrált.

Ketten együtt programot indítottak az Ketten együtt programot indítottak az agysérült gyerekek kutatására és képzésére. agysérült gyerekek kutatására és képzésére.

1947-ben Strauss megalapította a Cowe 1947-ben Strauss megalapította a Cowe iskolákat Racine-ben. iskolákat Racine-ben.

1945-ben Werner a Clark Egyetemen folytatta 1945-ben Werner a Clark Egyetemen folytatta karrierjét, és folytatta fejlődéslélektani karrierjét, és folytatta fejlődéslélektani kutatásait.kutatásait.

Korai kutatásai során Strauss kidolgozott egy Korai kutatásai során Strauss kidolgozott egy sor tesztet az agysérült gyerekek sor tesztet az agysérült gyerekek diagnosztizálásához, megmutatta a diagnosztizálásához, megmutatta a különbséget az agysérült és a mentálisan különbséget az agysérült és a mentálisan retardált gyerekek mentális retardált gyerekek mentális organizációjában. organizációjában.

Ennek lett eredménye a differenciáldiagnózis Ennek lett eredménye a differenciáldiagnózis finomodása az agysérült, a neurotikus és a finomodása az agysérült, a neurotikus és a pszichotikus gyerekek esetében. pszichotikus gyerekek esetében.

Strauss és Werner sikeresen fektette le a Strauss és Werner sikeresen fektette le a retardált gyermekek perceptuális és retardált gyermekek perceptuális és konceptuális különbségeire irányuló konceptuális különbségeire irányuló pszichopatológiai elemzések alapjait. pszichopatológiai elemzések alapjait.

Tanulmányozták az agysérülés hatását a Tanulmányozták az agysérülés hatását a gyermekek viselkedésében és gyermekek viselkedésében és pszichológiai fejlődésében, és különbséget pszichológiai fejlődésében, és különbséget tettek az exogén (főleg agysérülésből tettek az exogén (főleg agysérülésből származó) és az endogén (főleg genetikus) származó) és az endogén (főleg genetikus) mentális retardáció között. mentális retardáció között.

Ez a megkülönböztetés oda vezetett, hogy Ez a megkülönböztetés oda vezetett, hogy Strauss diszkreditálta azt a felfogást, Strauss diszkreditálta azt a felfogást, miszerint a mentális retardáció homogén miszerint a mentális retardáció homogén entitás, amelyet egyszerűen az örökletes entitás, amelyet egyszerűen az örökletes defektusnak tulajdonítható lassú fejlődés defektusnak tulajdonítható lassú fejlődés jellemez.jellemez.

Annak érdekében, hogy megkülönböztethető Annak érdekében, hogy megkülönböztethető legyen a mentális retardáció organikus legyen a mentális retardáció organikus szindrómája a gyengeelméjűségtől, Strauss szindrómája a gyengeelméjűségtől, Strauss azt javasolta, hogy az exogén retardált azt javasolta, hogy az exogén retardált gyerekeket tekintsék mentálisan gyerekeket tekintsék mentálisan fogyatékosnak (mentally crippled) ezzel fogyatékosnak (mentally crippled) ezzel utalva arra, hogy ezek a gyerekek a fejlődés utalva arra, hogy ezek a gyerekek a fejlődés során a mentális szférában sérültek úgy, során a mentális szférában sérültek úgy, ahogyan a mozgásszervi fogyatékos ahogyan a mozgásszervi fogyatékos gyerekek a fizikaiban. gyerekek a fizikaiban.

„„A mentálisan fogyatékos gyerek a gyermek-A mentálisan fogyatékos gyerek a gyermek-neuropszichiáternek olyan problémát jelez, neuropszichiáternek olyan problémát jelez, amely analóg az agysérült gyermekével. amely analóg az agysérült gyermekével.

Később, miután elhagyta Northville-t, Később, miután elhagyta Northville-t, Werner merevnek és erratikusnak Werner merevnek és erratikusnak (bizonytalannak) nevezte az agysérült (bizonytalannak) nevezte az agysérült gyermekek gondolkodási folyamatait, mely gyermekek gondolkodási folyamatait, mely analóg a primitív és vad népek mentális analóg a primitív és vad népek mentális funkcióival. funkcióival.

Strauss később leírt egy organikus Strauss később leírt egy organikus magatartási szindrómát, amely akár magatartási szindrómát, amely akár gyermekekben is diagnosztizálható, akikben gyermekekben is diagnosztizálható, akikben ezek a reziduális izolált (elszigetelt ezek a reziduális izolált (elszigetelt maradvány) jelek jelen vannak. maradvány) jelek jelen vannak.

Körvonalazta a minimális agysérült Körvonalazta a minimális agysérült gyermek jellegzetességeit, melyeket gyermek jellegzetességeit, melyeket később Strauss-szindrómaként lett később Strauss-szindrómaként lett ismeretes. ismeretes.

Ennek a vázlatnak öt fő komponense van: hiperaktivitás, hiperemocionalitás, impulzivitás, figyelemzavar és perszeveráció (megtapadás, ismételgetés).

Ezeket a komponenseket azóta bővítették a kutatók, tovább osztályozták, konkrétabbá tették az évek során.

De ebben az öt komponensben található meg a tanulási rendellenességgel küzdő gyermekek magatartási jellegzetességeinek a lényege.

Strauss és Werner után a kutatás középpontja fokozatosan a látszólag normális, de gyenge iskolai teljesítményt nyújtó gyermekekre helyeződött.

Hinshelwood nagyjából megadta a neurológiai magyarázatot a tanulásképtelenségre, melyeket Strauss explikált és kiterjesztett.

Newell Kephart, Ray Barsch, Marianne Frostig és sokan mások folytatták ezt a kutatási vonalat, és azt állították, hogy az átlagos vagy átlag feletti intelligenciájú gyermekek neurológiai alapú tanulási és viselkedési problémáinak hasonló sémáját azonosították.

Az ezeket az árnyalt és ellentmondásos Az ezeket az árnyalt és ellentmondásos tanulási nehézségeket mutató gyerekeket tanulási nehézségeket mutató gyerekeket sokféleképpen címkézték. sokféleképpen címkézték.

A címkék főleg a neurológiai jellegűek és A címkék főleg a neurológiai jellegűek és orvosi orientációt tükröznek, mely a orvosi orientációt tükröznek, mely a képtelenséget különféle típusú képtelenséget különféle típusú agykárosodásnak tulajdonítja. agykárosodásnak tulajdonítja.

Ilyen címkék például a következők: Ilyen címkék például a következők: „minimális agyi diszfunkció”, „agyi „minimális agyi diszfunkció”, „agyi fogyatékos” (brain crippled), cerebrális fogyatékos” (brain crippled), cerebrális rendellenesség, neurológiai károsodott, rendellenesség, neurológiai károsodott, diszlexiás.diszlexiás.

1963-ban egy érzékszervi fogyatékos 1963-ban egy érzékszervi fogyatékos gyermekek chicagói iskolájának gyermekek chicagói iskolájának szülői értekezletén szülői értekezletén Samuel KirkSamuel Kirk pedagógus professzor javasolta a pedagógus professzor javasolta a tanulási képtelenség (learning tanulási képtelenség (learning disability)disability) fogalmat mint a normális fogalmat mint a normális intelligenciájú, tanulási intelligenciájú, tanulási problémákkal küszködő gyermekek problémákkal küszködő gyermekek standard leírására. standard leírására.

Kirk ezt az elnevezést gondosan definiálta: „…Kirk ezt az elnevezést gondosan definiálta: „…mostanában ezt a tanulási képtelenség mostanában ezt a tanulási képtelenség elnevezést használom olyan gyermekek elnevezést használom olyan gyermekek csoportjának elírására, akiknél rendellenes a csoportjának elírására, akiknél rendellenes a nyelv, a beszéd, az olvasás és az ezekkel nyelv, a beszéd, az olvasás és az ezekkel kapcsolatos társas interakciókhoz szükséges kapcsolatos társas interakciókhoz szükséges kommunikációk fejlődése. kommunikációk fejlődése. Ebbe a csoportba nem tartoznak bele az érzékszervileg fogyatékos gyermekek, mint a vakok, siketek, mert vannak módszereink a siketek és vakok képzésére. Szinén kizárom ebből a csoportból azokat, akik általános mentális retardációval élnek”. (Idézi: Winzer, 1993, 358.)

Kirk beszéde két szempontból is fontos volt. Először: is katalizátorként ösztönözte a

probléma iránti érdeklődést. Másodszor: elhatárolta a tanulásképtelenség

címkéjével megjelölt populáció általános jellegzetességeit.

Az új elnevezés inkább nevelési, mint orvosi orientációt jelzett.

Mivel a tanulási képtelenség viszonylag nem stigmatizáló fogalom, ez teljesen megfelelt a szülőknek és a tanároknak is.

Az elnevezést a középosztálybeli szülők alkalmazták az alacsony iskolai eredmény magyarázatára.

Samuel Kirk az általa kifejlesztett Tükör olvasási tesztet mutatja fel egy gyermeknek

Attól kezdve, hogy ez a kategória létrejött, az elnevezés mind jobban terjedt, és egyre növekvő figyelem övezte a tanulásképtelenséget.

A tanulásképtelenség területén folyó kutatások és fejlesztések jelentős változásokat és innovációkat eredményeztek a gyógypedagógia minden területén.

Új oktatási megközelítések, új tananyagok, új tesztek, módszerek születtek, majd a gyógypedagógia új fogalomrendszere jött létre, főleg az enyhén fogyatékos tanulók esetében.

Azóta több tucat módszer, eljárás, terápia jött létre.

Ezek közé tartoznak strukturált módszerek, mint például az Orton-Gillingham rendszer vagy a Frostig-módszer, a különböző módosított környezet használata, mint például a mesterségesen kialakított és ingerszegény osztálytermek, különböző oktatási modellek, mint például a modalitás-képzés, készség-megközelítések és perceptuális-motoros képzés.

A terápiák közé tartozik még a Doman és Delacato séma és a Tomatis-féle hallás-program is.

* * *