A földmágnesség néhány jelensége

Kis Károly

kisk@ludens.elte.hu

Sarki fény ovál

Mágneses tér forrása akülső földmagban található

Mágneses tengelyDipólusmomentum iránya

Mágnesség

• A mágnes szó valószínűleg a kisázsiai Magnézia (Magnesia) városáról kapta a nevét, közelében mágneskővet magnetitet (Fe3O4) találtak. A város leírása megtalálható Strabon (Kr.e. 63-Kr.u.19) Geographika című munká-jában.

• Thales (Kr.e. 624-549) megállapítása szerint a mágnesnek lelke van és ez mozgatja az apró vastárgyakat a mágnes felé.

• Arisztoteles (Kr.e. 384- 322) De Anima (A lélekről) című munkájában röviden leírja a mágnest.

• Plinius, Gaius Secundus (Kr.u. 23-79) a Naturalis Historia című 37 könyvből álló enciklopédikus munkájában szintén említi a mágnes tulajdonságait.

• Titus Carus Lucretius (Kr.e. 97-55) római költő De Rerum Natura (A tárgyak természetéről) összefoglalja az epikuroszi fizikát. Megközelítése szerint a mágnes apró részecskéket sugároz ki, amelyek vákuumot hoznak létre és a vas atomok be akarnak lépni a vákuumba. Ezért mozognak a vastárgyak a mágnes felé.

• Hippokrates (Kr.e. 460-357) görög orvos, az orvosi etika deklarálója a mágneskőből készült granulátum használatát javasolja a meddőség ellen.

• Galenus Claudius (Kr.u. 131-201) görög orvos, hosszú ideig az orvosi gyakorlat meghatározója, szembetegségek gyógyí-tására javasolta a mágneskőből készült granulátumot.

A mágnes

• Angol Lodestone, Magnet• Görög Ηρακλτοζ és Μαρνητιζ• Francia Aimant• Kínai Ci shi és Xuan shi• Latin Magnes Herculeus• Német Magness és Siegelstein• Olasz Calamnita • Orosz Магнm• Spanyol Piedramnat

Paramágneses momentumok

Iránytű

Az iránytű történetéről

• Shen Kua kínai csillagász, mérnök, magas rangú hivatalnok részletes leírást ad az iránytűről (Kr.u. 1086).

• A kínai Zhu Yu (Kr.u. 1117) összefoglalja az iránytű használatát navigáció során.

• Alexander Neckham leírja az iránytűt a De Utensilibus (Az eszközökről) című munkájában 1190-ben.

• Roger Bacon 1266-ban szintén ír az iránytű használa-táról.

• III. Edward (1327-1377) uralkodása idejében a hadi-tengerészet néhány hajóját már iránytűvel látják el.

Epistola Petri Peregrini de Maricourt ad Sygerum de Foucaucourt Militem De

Magnete (1269)• Leírja a gömb alakú

mágnes, a terrella, kis iránytűvel történő vizs-gálatát. Megállapítja, hogy a gömb két pólus-sal rendelkezik, az iránytű azonos irányba mutat a hosszúsági kö-rök (meridiánok) men-tén.

Deklináció (elhajlás) és inklináció (lehajlás)

A mágneses tér vertikális, horizontális és totális összetevője

Mágneses pólusok és a mágneses egyenlítő

A deklináció mérése

• Christopher Columbus (1447-1506) fel-jegyzi a hajónaplójában a csillagászati és a mágneses északi irány eltérését.

• João de Castro (1500-1548) portugál flottilla parancsnoka 43 deklináció mérést végez a Vörös-tengeren és az Indiai-óceánon.

William Gilbert (1544-1603)

De Magnete, Magneticisque et De Magno Magnete Tellure (1600)

• De Magnete Magneticisque Corporibus et De Magno Magnete Tellure (A mágnesről, mágnesezett testekről, földmágnességről) című, 1600-ban megjelent könyve össze-foglalja korának ismereteit a mágnes-ségről.

• Megállapításai:

• a mágnes kettétörésével nem lehet a pólusokat egymástól szétválasztani;

• a Föld egy nagy mágnes;

• a mágneses tér intenzitása függ a mágnestől mért távolságtól;

• a hőmérséklet növelésével megszűnik a mágneses tulajdonság;

• leírja a deklinációt és az inklinációt.

Edmund Halley (1656-1742) deklináció térképe az Atlanti-óceán

területére (1701)

Karl Friedrich Gauss (1777-1855)

• Allgemeine Theorie des Erdmagnetismus című alapvető könyve 1838-ban jelent meg.

• Gauss, Humbolt és Weber kezdemé-nyezésére alakult Mágneses Egyesület irányításával ötven mágneses obszerva-tóriumban végeztek rendszeres méréseket 1836-1844 között.

Cristopher Hansteen (1784-1873)Mágneses deklináció térképe

A deklináció (elhajlás) és az inklináció (lehajlás) változása Londonban 1540-től 1950-ig

A normál (fekete) és a reverz (fehér) polaritású időszakok az

utolsó 170 millió év során

A Föld belső szerkezete a rugalmas hullámok megfigyelése alapján

A dipólusmomentum és az északi pólus szekuláris variációja

Az északi földmágneses pólus helyzete 1831 és 2001 között

A deklináció, a horizontális és a vertikális összetevők variációi

Tihanyban 1872 és 1980 között

A napkitörés és a napszél

A Nap vázlatos felépítése

Napfoltok

A Föld magnetoszférája

A napszél töltött részecskéinek mozgása a magnetoszférában

A Föld magnetoszférájának szerkezete

Nyugodt napi variációk 1950-ben Budakeszin

Mágneses háborgás nagycenki Széchenyi István obszervatórium 1983. február 4-én

készült regisztrátumán

Az aurora ovál az északi félgömbön

Sarki fény (az északi sarki fény az aurora borealis) Alaszkában, 1998.

március 4-én.