K Ü L Ö N F É L É K . A május hó 4-én tartott fölolvasó ülés mindkét pontja

teljesen lekötött e a hallgatósá g figyelmét. Előszö r Havas Ágoston urad. erdőmeste r olvasot t fe l a kopárok beerdősitésénél alkalmazott ültetési módokról, összehasonlitás tárgyáv á tév e többfél e eljárást , utána pedi g Kaán Károly m . kir . erdés z olvasot t fe l a hegyvidéki erdőgazdaság szerepéről a nemzet háztartásában, a mive l a napi -renden lév ő kérdés t penditet t meg . A rendkivü l érdeke s felolvasá -sok egyiké t lapun k júniusi , a másika t július i füzetébe n fogju k közölni.

A földmivelésügyi tárcza ügyköréhez tartozó ágazatok kiállítása. A budapest i városlige t iparcsarnokába n április h ó 30-á n nyitott a me g dr . Darány i Ignác z földmivelésügy i minister a mul t év i páris i nemzetköz i kiállításo n bemutatot t erdő -gazdasági, mezőgazdasági , vizépitészeti , kertészet i stb . tárgya k kiállítását. A megnyitá s a kormány , a diplomáczi a é s a törvény -hozás számo s tagjának , valamin t nagyszám ú előkel ő közönsé g jelenlétében men t véghez .

A bejárattó l jobbr a a mezőgazdasá g é s a vizépitésze t ki -állítása talált helyet . E tanulságo s é s szépe n rendezet t részbe n erdőgazdasági jelentőségge l bi r a rovartan i állomá s kiállítása , a mel y néhán y erdőpusztit ó rovarr a i s kiterjeszkedett .

A bejárattó l balr a els ő sorba n Hermá n Ott ó gyűjtemény e talált helye t a z ősfoglalkozáso k köréből : vadászat , halásza t é s pásztorélet nagybecs ű etnográfia i tárgyakba n é s képekbe n va n be-mutatva. Ez t követ i a z erdészet i kiállítás , melyne k tárgyait lapun k m. é . VIII . füzetébe n irtu k l e részletesen , ső t képbe n i s bemutat -tuk azo k eg y részét . A kiállítá s legértékeseb b tárgy a minde n bizonynyal Magyarorszá g domborműv ű térképe , mel y erdőségein k fanemszerinti eloszlásá t tüntet i fel .

Az elrendezé s a hel y ügye s kihasználás a mellet t rendkivü l tetszetős, am i Földi János erdőtanácso s fáradozásaina k köszönhető , kinek Clement Károly erdészjelöl t segédkezett .

Az erdészet i kiállítá s mögöt t a z a felett e sikerül t é s nag y gonddal é s tudássa l összeállitot t vadászat i panorám a zárj a b e a kiállítás területét , a melyrő l olvasóin k részletese n má r mul t év i

IX. füzetünkbe n nyerte k tudomást . Parisba n ez t a z erdészet i ki -állítástól széle s u t választott a el . Olyanoktó l hallottuk , a ki k Parisban i s láttá k e kiállítást , hog y a z itten i elrendezé s mellett , a midőn a z előcsarnokba n balr a tekintv e a z erdészet i kiállításo n keresztül pihe n me g szemün k dr . Lénái Adolf reme k alkotásán , még hatásosab b e kép , min t Parisban .

Az erdészet i kiállítá s kell ő közepé n eg y törö k mogyoróna k 70—80 cm. átmérőve l bir ó törzsrészlet e köt i l e figyelmünket , a mely a z orsova i m . kir . erdőhivata l kerületébő l származik . E z a kiállítások árnyoldala , hog y a természetne k il y remekmüveitő l fosztja me g a z erdőt . Most , a midő n földmivelésügy i kormányun k a ritk a fáka t oltalmáb a vette , talá n e z a törö k mogyor ó i s kegyel -met nyerne .

Sajnos, hog y e sorainka t ne m zárhatju k a nélkül , hog y eg y kellemetlenül érintő körülményről n e emlékeznén k meg . A kiállítá s erdészeti részébe n eg y ki s füzete t lehe t kapni , a melynek a czime : „Vezető a mezőgazdasági láállitás erdészet i és vadászati részében' 1. Gyakran találkozun k avva l a fogalomzavarral , mel y a mezőgazda-ságot min t szélesebbkör ü gyűjtőfogalma t tüntet i fel , melye n belü l az erdőgazdasá g i s helye t talál , holot t magána k a földmüvelésügyi ministeriumnak elnevezésébe n megkapju k az t a helyes megjelölést, a mel y egybefoglalhatj a e ké t gazdaság i ágazatot , melye k küls ő nyilvánulásaikban, d e részbe n bels ő lényegükr e nézv e i s ol y sok -ban eltérők .

A mezőgazdasá g ug y eze n a kiállításon , min t egyáltalában , teljes jogga l „vezet" , hisze n a z orszá g területéne k köze l 3/4-ed részét képviseli , d e e z épenségge l ne m lehe t o k arra , hog y neki e tágabb értelme t tulajdonítsun k kelleténél . A földművelés vagy gazda­ság nev e alat t tehá t nézetün k szerin t megfé r a kiállításo n egybe -gyűjtött valamenny i ágazat , a z említet t téve s megjelölé s azonba n a nagyközönsé g előtt , d e kevésb é beavatot t hivatalo s körö k előt t is, egymagába n bá r jelentéktelenne k látszó , halmozód ó megismét -lésben azonba n sajnálato s é s káros tévfogalma k meggyökeresedésé-hez vezethet .

Adat a kocsános és kocsántalan tölgy előfordulási kérdéséhez. A kocsáno s é s kocsántala n tölg y előfordulás i helyé-nek preczizirozás a okábó l a mos t szőnyege n forg ó tölgykérdéshe z

legyen szaba d a z itten i östölgyeselc köz t észlelhet ő következ ő tényt egész rövide n regisztrálnom .

A görgény i „Mocsár " nev ü erd ő nag y részét , ahova a z erdcőr i szakiskolának tanulmány i erdej e i s tartozik , terebélye s vé n tölgy -fák alkotjá k s többszá z éve s koru k daczár a csúcs a vesztet t ágbo -gos koronáju k minde n évbe n pompása n kizöldül , ső t makktermé -sük i s mé g mindi g számottev ő tényezőj e a kezelé s pénzügy i mérlegének.

A föl d szin e váltakozv a si k terület , maj d észak-északnyugat -nak lejt ő hegyoldal , maj d megin t si k s ismé t lejtő s emelkedés . Ezeket a területeke t a kocsáno s é s koesántala n tölg y ké t törzs -faja ol y jellegzete s elkülönülésse l foglalj a el , hog y eddi g is ismer t igényük a talajalakza t irán t it t egés z határozotta n é s tisztá n ér -vényesül.

A sik-lapo s részeke n látju k a kocsáno s tölgyet ; a hogy pedig az oldalb a hágun k fel , elén k állana k a z é p ol y vé n koesántala n tölgyek minteg y megczáfolhatatla n bizonyitásár a annak, hog y e helyhez val ó jussuka t ők is má r százado k előt t szerezték . A minek védelmére tehá t Vada s Jen ő főerdőtanácso s lelke s előadásába n oly meggyőzőe n száll t sikra , t . i . hog y a koesántala n tölg y k i n e szorittassék a nek i val ó termőhelyéről : eze k köz t a z évszázado s tölgyek köz t i s viszhangr a talál ; nekün k pedi g a természe t száza -dos hagyomány a tisztá n tanulságu l szolgá l s a mag a valóságá -ban világosa n megszabj a az t a módot , a melye t a ké t tölgyfajja l való erdősítésné l a hel y é s fane m megválasztásá t illetőle g követ -nünk kell . . . . y.

A későtölgyön észlelt fagykárokról. Újvidé k sz . kir . város makkveté s utjá n létesítet t kocsányo s tölgy fiatalosaiba n szét -szórtan 0 -02—0"03-ra tehet ő elegyarányba n előfordu l a késő -kocsányos) tölg y is . Ezekne k a későtölgyekne k eredet e a Szlavó -niából é s dél i Bácskábó l hozot t makkr a vezethet ő vissza .

Az a körülmény , hog y a fiataloso k mestersége s uto n létesít -tettek, igazolja , hog y a késő n fakadá s sajátság a átöröklődik .

Jóllehet a z erd ő 1899 . é v nyar a ót a tartozi k kerületemhez , a későtölg y jelenlétérő l — nem látvá n a fiatalosokat előb b fakadás -közben — csa k a mul t é v tavaszá n szerezte m tudomást .

Zöld vol t má r minden , a miko r eze k a példányo k fakadásna k

indultak, 20—2 5 nappa l hátramaradv a a rügyfeslésbe n közönsége s kocsányostölgy szomszédjaiknál . E z a lassúsá g azonba n e z esetbe n veszedelmükké vált .

A háro m fagyo s szen t — Pongrácz , Szervácz , Bonifác z — ugyanis eltér t kegyetle n szokásátó l é s ne m háborgatt a hide g meg -jelenésével a zseng e növényvilágot , idő t é s alkalma t nyújtv a ezze l a közönsége s kocsányostölg y hajtásaina k é s leveleine k zavartala n megerősödésére.

Nem ig y azonba n Orbá n ! Június els ő napja i egyiké n — miko r uta m a tölgyfiatalosokb a

vitt — szerezte m tudomás t Orbá n kellemetle n látogatásáról . Csaknem minde n tölg y feketéllet t a z akkorr a má r össze -

zsugorodott é s megszáradt , lefagyot t hajtásvégektől , levélszélektől , hajtásoktól é s zseng e levelektől .

A fag y közönsége s é s kora i tölgye t egyarán t ért , d e a kü -lönbség a ké t tölgyfajváltozato n okozot t kárositá s közöt t szembe -szökően nag y volt . Mer t mi g a má r jó l kifejlődött é s megerősödöt t levélzetü közönsége s kocsányostölgyne k legfeljeb b csak hajtásvége i és levélszéle i fagyta k e l s rajtu k a szárad t növényrésze k okozt a fekete szi n csekél y mértékben vol t észlelhető , addi g a későtölgyeke n nem marad t semm i se m zöld , pernyése k volta k tövi g mé g a z ol y helyeken is , a ho l a fag y gyengébbe n lépet t fe l s a közönsége s tölgynek ali g ártott .

Kíváncsian váro m esetle g a z idé n i s bekövetkez ő tavasz i fagyoknak a ké t tölgyfa j változatra gyakorland ó hatásá t s h a észlele k valamit, újbó l számo t ado k róla . Kressák Pál.

N a g y áradás Máramarosban. A z április 10-én egy napig tartott mele g esőzé s felolvasztott a a havaso k métermagasság u havát, mel y vizz é válva , roppan t víztömegge l dagasztott a me g a máramarosi vizeket , különöse n a Tiszát , mel y ti z é v ót a ne m emelkedett il y magasra . A Sopurka-patak , mel y a nagybocskó i Klotild szóda - é s vegygyá r faszükségleté t hozz a l e a z erdők -ből, annyir a megáradt , hog y a patako n szállításr a kész töméntele n fát, töb b min t 100,00 0 koron a értékben , elsodorta . A Tisz a a kincstár farakományába n mé g nagyob b kár t okozott . A vízá r egészen váratlanu l lept e me g a folyópart i rakodókat , ug y hog y senki se m sejtett e a katasztrófát , mel y mindenfel é bekövetkezett .

Egész Ugocsái g fahalászatta l foglalkozi k a né p é s a z elsodor t rönkök közü l bizon y ali g kerü l so k vissz a a kincstá r birtokába . A Tisz a különöse n Fejérpatakná l okozot t so k eze r koronár a men ő kárt a kincstárnak .

Az 1901. évi tavaszi erdészeti államvizsgák. ( Z ) A f. év i tavasz i erdészet i államvizsgá k megtartatta k áprili s 22-étő l április 26-áig . Vizsgáló-biztoso k volta k a z országo s főerdőmeste r Sóltz Gyul a minister i tanácso s elnöklet e alat t Illés Nándo r ny . m. kir . főerdötanácsos , Gsibi Lőrincz m. kir. erdötanácsos , selmecz i erdészeti akadémia i taná r é s T'ór'ök Gábo r Debrecze n váro s erdő -mestere. Utóbb i egyútta l min t a vizsgáló-bizottsá g jegyzője , a jegyzőkönyvet vezette .

A vizsg a letevésér e csa k 8-a n kapta k engedély t s eze k közül egynek kivételével , k i nem kapot t oklevelet , valamenny i képesített -nek nyilváníttatott .

A feladot t írásbel i kérdése k a következő k voltak . I. Valamel y járási erdőgondnokságna k a kezelés e alat t áll ó

községi erdő k területé n évenkin t 3 5 kat . holda t eg y éve s ákácz -csemetékkel, 2 5 kat . holda t ké t éve s kocsányostölgy-csemetékkel , a kerületébe n lev ő kopárterületekbö l pedi g évenkin t 1 0 kat. holda t két éve s feketefenyő-csemetékke l kel l beültetnie .

A felsorol t fafajokbó l évenkin t menny i csemetér e les z szük -sége ? É s ha a z évenkin t szüksége s csemetekészlete t álland ó jellegű központi csemetekertbe n akarj a nevelni , mil y nagyság ú csemete -kertet kel l telepítenie ?

II. Sorolj a fe l azoka t a z eseteke t é s körülményeket , melye k mellett a z erdőbirtoko s a termel t fána k raktározásár a utalv a van . Miben ál l a faraktára k köz - é s magángazdaság i jelentősége ?

Ismertesse a raktározá s nemeit , a farakodó k berendezésé t és kellékei t a tengelye n é s vizé n val ó szállításnál .

Tárgyalja a különfél e választéko k é s félgyártmányo k rakáso -lási módjai t s adj a elő , hog y miképpe n történi k a raktárb a szállí-tott anyago k számozása , mérése , könyvelés e s mekkor a lehe t a raktáron val ó tartá s megengedhet ő időtartama .

III. A z erdő t fenyegető szervetlen é s szerve s ellenségek , neve -zetesen a szél , fagy , rovaro k é s növény i parazitá k ellenébe n mil y általános természet ű óvrendszabályoka t alkalmazha t a z erdőgazda ?

33*

A karstról. A tulajdonképpen i horvá t kars t a tenge r mentében húzód ó Velebi t hegysé g tengerr e hajl ó kopá r sziklá s területe, mel y a mag a meztelenségébe n Noviná l kezdődi k és a dalmát határi g húzódik körülbelü l 12 0 kilométe r hosszba n é s 1 0 kilométer átlago s szélességgel . A z uralkod ó kőze t neheze n szét -máló krétaközet , a melye t csa k itt-ot t fe d eg y ki s föld .

Sziklás, köve s terület , néhán y apró , a bóra elle n kőkerítésse l védett szántófölddel, kerttel és réttel mintegy bevetve, melyek rendesen vagy a z it t előfordul ó jellegzete s katlanszer ü mélyedésekben , vagy a völgyekbe n található k — e z a ma i karst ! A kir . karst -felerdősitő felügyelősé g álta l létesitet t fiatalosok, bá r m a már 13,93 8 katastralis holdny i területe t foglalna k el , a fennemlitet t 12 0 kilo -méter hosszúságo n elszórv a csa k itt-ot t tarkítjá k e kőtengert, mel y teljes hiányáva l va n a forrásvíznek ; forráso k csa k a Zenggr e nyiló völgybe n vannak . Hajda n a z egés z területe t a tengerparti g erdő fedte . A Nov i é s Zeng g között i országú t mellet t eg y helye n most i s látn i valam i 1 5 dara b eltörpül t diófát ; itt , a hagyomán y szerint mé g a mul t száza d elejé n diófaerd ő állott .

Most má r csa k e z a néhán y dióf a hirdet i a z egykor i erdő t s pá r é v múlv a eze k i s társai k nyomá t követik .

Zengg mellett a XVIII . században eg y erődöt (Nehaj a neve).épi -tettek; a job b kilátá s é s védekezé s czéljábó l kivágtá k a körülött e levő erdőt , s a visszamarad t tuskókka l mé g a mul t száza d elejé n tüzeltek é s kereskedte k a zenggiek . Karlóbag o mellet t eg y jelenle g teljesen kopá r sziklá s területet , mé g mos t i s „templom i erdőnek " hivnak; a z erdőnek hír e igen , d e nyoma nincs már . Pedi g valamikor hatalmas törzsek nőhette k ott , mert a karlobagoi kapuczinus kolosto r összes épület i fáj a onna n való .

Ma a z egés z horvá t tengerparto n erd ő nincs,"pedi g a tizen -nyolczadik száza d vég e fel é mé g összefügg ő erdő k létezhette k itt; . mert mé g 1765-be n a „Trieszte r Commercie n Intendanz" kérelmér e több milli ó törzse t számlálta k me g a z itten i erdőségekben .

Kutassuk má r mos t a z okokat , a mi k ez t a pusztaságo t előidézték.

Általános a z a nézet , hog y a rómaiak , velenczeie k é s a törökök oka i a karstnak , mer t ő k használtá k k i állítóla g a z itten i erdőket.

Hogy használták , a z tény , d e töb b min t valószínű , hogy e z a kihasználás szálalv a történt . Ámde , h a tényle g tarra i s vágtá k voln a a tengerpart i erdőségeket , e z mé g mindi g ne m idézhette voln a el ő a kars t ma i állapotát , hisze n a lomblevel ű fák , mer t legnagyob b részt ilyenekbő l állotta k a z erdők , sarjadz ó képesség e idő multáva l megint erdő t varázsol t voln a a letarol t helyen.

Ha idej e let t volna ! A tengerpar t menté n fekv ő szigeteke n a karst sokka l hamarabb

keletkezett, ot t fár a vol t é s van szükség ; ho l vetté k voln a min t itt , hisz e z vol t a legkényelmeseb b é s legolcsóbb , s miutá n a törz s kifogyott, j ó vol t a tusk ó é s gyöké r i s tűzifának . A m i tuskó t ki ne m áshattak , anna k hajtásai t leett e a kecske .

A fapusztítá s s a nyomába n jár ó határtala n legelteté s össz -működése hozt a létr e a ma i karstot .

A né p régmúl t időbe n csa k legeltetésse l é s rablássa l fog -lalkozott, mindkett ő a legkönnyeb b megélhetés i mód . A törökö k gyakori betörése i miat t akkortáj t érthet ő vol t e z a z életmód . Később a megszoká s hatalm a folytá n i s megmaradta k e z élet -módnál.

A legelteté s megmarad t a mag a ős i formájában , a rablá s átváltozott lopássá , s mer t má s ne m volt , fá t lopta k é s lopna k most is .

Hogy a z itten i né p birtokába n a kecske játszott a a főszerepet , az magátó l értődik , mer t legjobba n felel t me g a szokásna k ; lévé n a kecsk e az , a mel y legkeveseb b gondo t é s fáradságo t igényel .

A folytono s határtala n legelteté s kárá t má r ré g észrevették . Erre val l az , hog y má r a XVIII . száza d végéve l megparancsoltá k a kecské k megsemmisitését , d e a határőrvidék i parasz t kifogot t a „Hofskriegsrath" parancsán . Néhán y é v múlv a a kecské k é p ol y nagy mennyiségbe n legeltek , min t anna k előtte .

Jelenleg má r csa k Jablanac , Prizna , Karlóbagó , Smilja n é s Lukovo Sugarj e községekbe n tartanak kecskéket , d e hál a Istenne k ezeknek i s köze l já r a végórájuk . Késő n ugyan , d e job b késő n mint soha . Nyitray Ottó

Makkrakó gereblye. A garamrév i m . k. erdögondnokság -ban a mak k eltartásár a vasta g fenyőpadlókbó l összerót t 4 m hosszú, P 5 m széle s ládáka t használunk , melyeke t a gyeptő l

meghántott szára z talajr a rakun k le . A rekes z fenekér e 5 cm. vastag szára z homokrétege t teritünk , err e azutá n 3 cm. vastagság -ban makkot , err e újóla g 3 cm. szára z homoko t é s végr e a lád a tetejéig szára z lombo t teszünk .

A ládá t egyszer ű léczekbö l összerót t rács , vag y széldeszkák -ból összerót t féleresz ü fedé l zárj a el .

Egy ilye n rekeszb e rendese n 1'5 0 hl. tölgymak k fé r el . A mul t é v tavaszá n megesett , hog y a tölgymakko t a nag y

esőzések miat t idejébe n kivenn i ne m lehetett , azutá n pedi g hir -telen mele g lett ; a mak k e miat t csírázásna k indult , ug y hog y a z

6. ábra .

egyes szeme k 8 — 10 cm. hossz ú csiráva l birtak . A z ilye n makko t ásóval húzot t horonyb a vetn i é s betakarn i ne m lehetett , mer t a . hosszú csiráva l bir ó mak k össze-vissz a kuszálódott . Ez t a módo t tehát e l kellet t hagynom , anná l i s inkább , mer t a tartó s mele g idő következtébe n a csemeteker t kötöt t talaj a ol y kemén y lett, , hogy abb a a z ásóva l ali g lehetet t behatolni . A makko t tehá t gyomláló-vassal készítet t lyukakb a vetettem .

Miután e z a z eljárá s hosszadalma s é s ige n költsége s volt, , megszerkesztettem a 6 . ábrá n láthat ó egyszer ű szerszámot . Szer -kezete é s mérete i a képbő l megítélhetők .

Egy ilye n gerebly e 9 koron a 1 4 fillérbe kerül . Súly a lO'4Jcg. Vele eg y embe r hornyo t é s 2 4 lyuka t egyszerr e készíthet .

Utána eg y gyerme k a makko t a lyukakb a helyezi , eg y munkásnő a támadt lyukaka t korhanyföldde l behint i é s má s ké t napszámos a földe t lelapitja . Ilyenko r a törzsecské k megsérülne k és sokszo r elszáradna k ugyan , d e azután anná l szebbe n hajtana k ki .

Hogy a z e mó d mellett i veté s a czélna k teljese n megfelelt , az bizonyítja , hog y a z elvetet t mak k 90°/o- a megfogamzot t é s ig y az eredmén y kedvezőne k mondható . Divald Béla.

A vadászerdői erdőőri szakiskola részér e a föld -mivelésügyi ministe r u j iskolaépülete t é s igazgató i lakot építtet .

A közönséges pele károsításai Krajnában , a ho l e z a rágcsáló ige n elterjedt , ige n jelentékenyek . A pel e a 10—1 5 éve s luc - é s jegenyefenyők kérgét foltokba n lerágja ; rendese n a haj -tások aijá n sebz i me g a fá t (1 . az ábrát) . Ezenfelül nagyo n so k koronahajtáso n a z ottlevő zseng e tük csúcsai t rágj a le , a nedve t kiszopja é s a hátramarad t rágcsáléko t min t kis gömböcské t a földr e hullatja . Nehé z ellene valami t tenni , mer t csa k éjje l vonu l ki kártékon y útjára . Ige n apr ó é s szapora . Legfeljebb a z állabo k megritkitása , a pele -

fészkek pusztítás a é s a törzsecskék enyvezés e kecsegtet ném i sikerrel . A z enyvezés t kor a tavaszszal kel l eszközölni , mielőt t mé g a pele tél i álmábó l ébredne.* )

VaitziJc Emil.

Erdőőri szakiskola Dunántúl. A földmivelésügy i ministe r elhatározta, hog y a Dunántú l egyi k megfelel ő helyé n erdőőr i szak-iskolát álli t fel . H a enne k a szakiskolána k szükségességé t a z eddi g fennálló szakiskolá k térbel i eloszlás a szempontjábó l ítéljü k meg , nem lehe t tagadni , hog y indokol t a Dunántú l eg y ujabb altiszt i szakiskola létesítése ; h a ellenbe n a z altiszt i személyzetszükség -

* ) Nag y Károl y erdőtanácso s u r szive s közlés e szerin t a pel e Máramaros vármegyében i s nag y károka t oko z a fenyőfiatalosokban ; a csúcshajtáso k lehántása álta l h a ne m i s létük , d e jövend ő müfaértékü k va n veszélyezte tve .

Szerk.

letet tekintjük , akko r ne m hagyhat ó figyelmen kivül , hogy a mostan i erdőöri szakiskolákbó l kikerül ő altiszteke t so k esetbe n ige n nehé z elhelyezni, soka n maradna k állá s nélkü l vag y tanulmányaik daczár a pályát változtatnak .

Azt hiszszük , hog y e ténye k figyelembevételéve l a z u j szak -iskola felállításáva l kapcsolatban , a több i szakiskolá k növendékei -nek számá t a szükségletne k megfelelőe n apasztan i kellene .

Erdészeti és m e z ő g a z d a s á g i oktatás a b e l g a had­seregben. A belg a hadügyminiszte r a földmivelésügy i miniszter -rel egyetértőle g elrendelte , hog y a gazdasági ismeretekre kiterjesz -kedő tanfolyamoka t rendszeresít , melye k minde n é v októbe r havá -ban veszi k kezdetüke t é s a bouillon- i ezrediskolába n franczia , a diest-i iskolába n pedi g vlá m nyelve n tartatnak . Azoka t a katoná -kat, a ki k szolgálatu k leteltéve l a z erdésze t vag y mezőgazdasá g körében keresne k foglalkozást , a tanfolyamo k idejér e a z említet t helyeken állomásoz ó ezredekhe z helyezi k át .

A fák bemeszelésének hatása a kéregre . Többe n a gyümölcsfák törzsének bemeszelését ártalmasnak tartván, 1896. évben a geisenheim i tanintézete n nyole z egyidő s é s egysorba n áll ó szil -vafával tette k err e nézv e olyképe n kísérletet , hog y kettő t közülü k ezen é s a következ ő téle n egészen , — ké t mási k törzse t csa k a z alsó, — kettő t pedi g csa k a fels ő felé n meszelte k be , kettőt pedi g ellenőrzésül tisztá n hagytak . A meszelé s e z ideig nem mutatkozot t semmi tekintetbe n se m hátrányosnak , ső t ellenkezőle g a bemeszel t törzsek é s törzsrésze k sim a kérge t kaptak , mig a tisztán hagyotta k kissé felrepedeztek .

Ezen kísérlete k eredményébő l kitűnik , hog y a gyümölcsfá k bemeszelése ne m ártalmas , ső t h a tekintetb e vesszük , hog y a sima kére g életképeseb b min t a repedezett , mondhatjnk, hog y az a fákra nézv e csa k előnyös . (De r Praktisch e Landwirt. )

Balogh Ernő.

A z erdómunkásokról szóló 1900. évi X X V I I I . t.-cz. f. é . máju s h ó 1-éve l lépet t életbe . A z életbeléptet ő minister i rendeleteket lapun k legközelebb i számába n közöljük : e számba n a velü k kapcsolato s 1898 . év i 2000 . eln . szám ú földmiv . minister i rendelet terjedelme s volt a miat t ne m találhatta k helyet .

Értesítés és kérelem a hazai erdőhatóságokhoz és t. erdész urakhoz. A Magyar Orniihologiai Központ a foly ó é v kezdetével a vallás - é s közoktatásügy i minister i tárcz a ügykörébő l a földmivelésügy i minister i tárcz a ügyköréb e helyeztetet t á t s ebből folyóla g foly ó év i máju s h ó elejé n a Nemzet i Múzeum épületéből u j helyiségb e — a VIII. Icer. József-hörut 65. száma épület I. emeletébe — költözi k át .

Midőn errő l a t . erdőhatóságoka t é s erdés z uraka t értesi -tenők, tisztelette l kérjük , hog y mindazo n jelentéseiket , melyeke t a füstifecske é s góly a s illetőle g má s madara k tavasz i é s ősz i vonu-lására vonatkozólag , ismételv e kiadot t minister i rendelete k értelmé-ben, intézetünkhö z bekülden i szoktak , valamin t bárminem ű más , idevágó írásbel i adatoka t vag y csomagoka t (nyer s húsban lev ő vag y kikészített madarakkal , csontvázakkal , gyomor - és begytartalmakkal , fészekaljakkal stb. ) szíveskedjene k a z u j helyiségb e irányítani .

Egyben legye n szaba d figyelmeztetnün k arr a is , hog y a munka egyszerűsítés e é s időkímélés e tekintetéből , a jelentéseke t kívánatos ug y kiállítani , hog y a hivatalo s szá m é s bélyegzé s után, a szövegezés , minde n bevezet ő é s egyé b fráziso k nélkül , csupá n az adato k felsorolásábó l álljon , körülbelü l ilyenformán :

Jelentés. Füstifecske X . közsé g határába n érkezet t 1901 . ápr . 2 . 3 darab . Fehér gólya „ „ „ átvonul t „ „ 7 . tömegben

„ „ „ , , , , érkezet t „ „ 8-án5dara b Búbos bank a „ „ „ „ „ „ 9-én , stb .

Dátum é s olvashat ó névaláírás . A mennyibe n a megfigyelé s a községtő l valamel y távol i

ponton történt , kívánato s voln a eze n pontna k földrajz i fekvésé t is odajegyezni .

Kisebb jelentése k egyszer ű hivatalo s levelező-lapokon , a nagyobbak 1 vag y töb b negyedrés z íve n terjesztendő k be .

Minden küldemén y ig y czimzendö: Ngs. Hermán Ottó urnák,

a Magya r Ornithologia i Közpon t főnökének .

VIII. ker . József-köru t 65 . sz . u , . T b u c t a p e s t . I. em . r

Csomagoknál a tartalo m i s megnevezendő . M. 0. K.

Az Erdészeti Növénytan I. része teljese n elfogyott . A „Vadászati Ismeretek Tára" czim ü 4 kötete s mü ,

melynek 1 . rész e (fegyvertan ) Belházy Jenő, II . része ( a haza i vadak természetrajza ) Szécsi Zsigmond, III . rész e ( a vadásza t gyakorlása) pedi g Illés Nándor szakavatot t tollábó l kerül t ki , tetemesen leszállítot t áro n kapható . A m ü eredet i ár a fűzv e 4 0 K., kötve 4 8 korona , mos t Grill Károly cs . é s kir . udvar i könyv -kereskedő (Budapest , Dorottya-utcza ) utjá n 1 2 illetv e 1 6 koronáér t kapható.

Az Országos Erdészeti Egyesület tagjai az egyesület titkári hivatala utján 9, illetve 13 koronáért szerezhetik be.

E r d é l y i K a l a u z . P r a k t i k u s a n ö s s z e á l l í t o t t ú t m u t a t ó j e l e n t m e g ezze l a c z i m m e l K o l o z s v á r t a z „ E r d é l y i K á r p á t - E g y e s ü l e t " k i a d á s á b a n . A 4 8 8 o l d a l r a t e r j e d ő é s p i r o s v á s z o n b a k ö t ö t t k ö n y v e l v e z e t m i n k e t E r d é l y ö s s z e s t e r m é -s z e t i s z é p s é g e i h e z , m e g i s m e r t e t i v e l ü n k a t ö r t é n e l m i m u l t u o r s z á g r é s z m i n d e n n e v e z e t e s e b b h e l y é t é s ú t m u t a t á s t a d m i n d e n r e n é z v e , a m i r e u t a z á s k ö z b e n s z ü k s é g ü n k v a n . N e m a B a e d e k e r e k s z á r a z f o r m á j á b a n v a n ö s s s z e á l l i t v a a z „ E r d é l y i K a l a u z " m e r t e n n e k m i n d e n l a p j á r ó l a h a z a f i a s é r z é s m e l e g é t , a n e m z e t i h ő s ö k i r á n t v a l ó l e l k e s e d é s t ü z é t é r e z z ü k . K ü l ö n ö s e n é r d e k e s s é é s b e c s e s s é t e s z i a k ö n y v e t az , h o g y igaz i h é v v e l é s r a j o n g á s s a l b u z d i t a h a z a f ö l d j é n e k m e g i s m e r é s é r e é s k i t e r j e s z t i figyelmét t ö b b h e l y t a m a g y a r s á g n a k s o k a k t ó l k é t s é g b e v o n t ő s i s é g é r e i s . A k ö n y v á r a a z E . K . E . t a g j a i n a k 4 K. , n e m t a g o k n a k 6 k o r o n a . M e g r e n d e l h e t ő : B u d a p e s t e n a z E g g e n b e r g e r - f é l e c z é g -n é l v a g y K o l o z s v á r t a z E r d é l y i K á r p á t - E g y e s ü l e t t i t k á r i h i v a t a l á b a n .

V i l l a m o s k e s k e n y v á g á n y u v a s u t a k r ó l B o e s s e m a n n é s K ü h n e m a n n K o p p é i A r t h u r - f é l e v a s u t a k c z é g Í z l é s e s é s k i m e r í t ő k a t a l ó g u s t a d o t t k i , m e l y a v i l l a m o s v a s u t a k l é n y e g é t k ö n n y e n á t t e k i n t h e t ő f o r m á b a n t á r j a e l é n k é s f é n y k é p f e l v é t e l e k e t t a r t a l m a z a f e l s ő v e z e t é k a n y a g a i r ó l , v i l l a m o s m o z d o n y o k -r ó l , v a l a m i n t k ü l ö n b ö z ő i p a r á g a k n á l ü z e m b e n l e v ő t e l j e s v i l l a m o s v a s u t - b e r e n -d e z é s e k r ő l .

Halálozás. Gyaloka i Kutrovich István , Gyöngyö s váro s fő -erdésze, a z 0 . E . E . alapít ó tagja é s .Ziegelhofer Mihál y ker . számadó erdés z (Himód) , a z 0 . E . E . rende s tagj a meghalt . Bék e hamvaikra!

Változások és kitüntetések az erd. szolgálat körében. A m . kir . földmivelésügy i ministe r Mjazovszky Károl y kolozs -

vári m . kir . erdőmester t é s Frits Bél a paulis i m . kir . föerdész t 1901. év i áprili s h ó végéve l álland ó nyugalomb a helyezte , s a kolozsvári erdőigazgatósá g központ i szolgálatáná l megüresedet t erdőmesteri állomásr a Bodor Jenő m . kir . erdőmestert , a kolozsvár i erdőrendezőség vezetőjé t osztott a be .

Továbbá áthelyezte , illetőle g megbízt a Muzsnay Géz a m. kir. föerdészt, a zsarnócza i erdőrendezősé g vezetőjét , a kolozsvár i erdőrendezőség vezetésével ; Kovács Gábo r m . kir . föerdészt , a bustyaházi erdőrendezösé g vezetőjét , a zsarnócza i erdörendezősé g vezetésével; Orosz Anta l m . kir . föerdész t a bustyaház i erdöhiva -tal kerületébő l a kolozsvár i erdőigazgatósá g központ i szolgálatáná l üresedésben lév ő ellenőrködő i állomásr a sajá t kérelm e folytá n át -helyezte ; megbízt a Schlaclda Lászl ó m . kir . erdész t a bustyaház i erdőhivatal központ i szolgálatáná l megüresed ő els ő ellenőrködő i állás ellátásával .

Végül áthelyezt e a szolgála t érdekében Füzy Zoltá n szinevér-polyánai m . kir . erdész t a bustyaháza i erdöhivata l központ i szol -gálatához ; áthelyezt e illetőle g megbízt a Oréger Géz a visk i m . k . erdészt a szinevér-polyána i erdögondnoksá g vezetésével , Günther József fehérpatak i m . kir . erdész t a rahó i erdőgondnoksá g veze -tésével ; Székely Józse f laposnya i m . kir . föerdész t a kolozsvár i erdőigazgatóság kerületébő l a mármarossziget i erdőigazgatósá g kerületébe, a fehérpatak i erdőgondnoksá g vezetésével ; Szabó Ignácz m. kir . erdész t a lippa i főerdöhivata l kerületébő l a kolozsvár i erdőigazgatóság kerületébe, a laposnyai erdőgondnoksá g vezetésével; áthelyezte Martian Liviu s m . kir . erdész t a soóvár i erdőhivata l kerületéből a kolozsvár i erdőigazgatósá g központ i szolgálatáho z és Bohunitzky Endr e poroskó i m . kir . erdész t a z ungvár i főerdöhivata l kerületéből a soóvár i erdöhivata l központ i szolgálatához .

*

A m . kir . földmivelésügy i ministe r Mezey Rezs ő Iugos i m . kir. erdész t a gödöllő i erdőhivata l kerületébe , a budakesz i erdő -gondnokság vezetéséhez , Székely Istvá n szudriás i m . kir . erdész t a lugos i erdőgondnoksá g vezetéséhe z helyezt e át .

A m . kir . földmivelésügy i miniszte r Czillingér Jáno s végzet t erdészeti akadémia i hallgató t a soóvár i erdőhivatalhoz ; Skultéty Győző magánuradalm i erdészsegéde t a zágráb i erdőigazgatósághoz, ideiglenes minőségben , erdőgyakornokokk á nevezt e ki .

K ö z i g a z g a t á s i b i róság i dön tvénye k é s e l v i j e l e n t ő -

ségű határozatok ,

i. A községi képviselőtestület a községi vadászterület bérbeadása iránt megtartott árverésen tett legmagasabb Ígéret elfogadására feltétlenül kötelezve nincsen s a legnagyobb Ígérettel szemben a fenforgő körül­ményekhez képest esetleg a kisebb Ígéretet tevő ajánlatot — mint a

községre végeredményben elönyöscbbet — is elfogadhatja. (254/1899. K . sz.)

II. Községeknek a községi vadászterületek bérbeadása iránti összes meg­

állapodásai és intézkedései, — kivévén a nyilvános árverés mellőzésé­vel eszközölni kivánt szabadkézből való bérbeadást, - melyben az engedély megadása a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozik, az alispánnak és nem a törvényhatósági bizottságnak fokozatos elbírá­

lása alá tartoznak. (2276/1899 . K . sz.)

III. Ha községi vadászterület bérbeadásánál a képviselőtestület által meg­állapított árverési feltételekben utóajánlat elfogadásáról nincsen szó, az a körülmény, hogy kedvezőbb utóajánlat adatott be, ujabb árverés

elrendelésére okot nem képez. (2168/1899. K . sz.)

IV. A községi vadóiszterület bérbeadása ügyében jogérvényesen megkötött szerződés megsemmisítése iránt támasztott igényitek az elbírálása nem a közigazgatási hatóságok és a közigazgatási bíróság, hanem a

rendes polgári bíróság hatáskörébe tartozik. (3079/1899 . K . sz.)

V. Ha a községi vadászterületi bérlő elhalálozása folytán az örökösök és a község kölcsönös megállapodással a bérleti szerződés felbontását el­határozták, a vármegye törvényhatósági bizottsága ehhez hozzájárult,

s nincsen igazolva az, hogy a szerződés felbontása s az ujabb bérbe­adás a községre nézve hátrányos lenne: a szerződés érvényben tar­tására irányuló közigazgatási bírósági panasznak hely nem adható.

(3125/1899. K . sz.)

VI.

1. Egyes erdöőröknek mezörendöri teendőkkel is való megbízására a járási főszolgabíró adja meg az engedélyt. 2. Az 1879. évi XXXI. törvényczikk 17. §-a értelmében rendszeres üzemterv szerint kezelt erdők megőrzése erdöörökre levén bizva, az ilyen erdőtestek után a

községi mezőőri költségekhez hozzájárulás ki nem szabható. 1383/1900 K . szám . ü Felség e a királ y nevébe n a magya r király i köz -

igazgatási bírósá g a m.- i kir . kincstár i ügyészsé g álta l képvisel t s a b.- i m . kir . erdőhivatal kezelés e al á tartoz ó kincstár i uradalomna k H . nagyközsé g kép -viselő testület e által , a z 1898 . évr e megállapítot t mezőőr i költségekhe z val ó hozzájárulás kérdésében , M . vármegye alispánj a álta l 1900 . évi január h ó 19-é n 20030/899. szá m alat t hozot t határoza t ellen i panaszát , 1900 . év i júniu s h ó 20-ik napjá n tartot t nyilváno s ülésébe n a z 1896 . év i XXVI . törvényczik k 70 . §-a alapjá n tárgyalá s al á vévén , következőle g itélt: A m . ki r közigaz -gatási bírósá g panaszo s azo n kérelmének , hog y a H . község i mezőő r javadal -mazásához val ó hozzájárulá s kötelezettség e aló l egészbe n felmentessók , hely t nem ad , a vármegy e alispánjána k panaszsza l megtámadot t azo n rendelkezésé t azonban, melylye l panaszo s kincstár i uradalma t a község i mezőő r javadalma -zásához 32 6 fr t é s 4 kr . állam i ad ó alapjá n 5 8 fr t é s 6 8 kr . össze g fizetésér e kötelezi, hatályo n kivü l helyez i é s kimondja , hog y panaszos t a mezőő r java -dalmazásához val ó hozzájárulá s a közsé g határáho z tartoz ó mezőgazdasági bir-tokára kivetet t 10 9 fr t é s 7 1 kr . állam i ad ó arányába n terheli . Indokok: M . vármegye alispánja , panaszo s kincstár i uradalma t min t H . község i birtokos t a községben 1898 . é v folyamán alkalmazot t mezőő r javadalmazásáho z val ó hozzá-járulás czimé n erdőgazdaság i é s azza l kapcsolatosa n kezel t mezőgazdaság i birtokának 32 6 frt . é s 4 kr . állam i adój a alapjá n 5 8 fr t é s 6 8 kr . ösze g megfizetésére kötelezte . Panaszo s anna k beismerés e mellett , hog y H . község i birtokán felesketet t külö n mezőőr t ne m tart , a z alispán i határoza t elle n érvé -nyesített panasziratába n az t vitatja , hog y külö n mezőőr t alkalmazn i ne m i s volt szükséges , mer t mezőgazdaságáva l kapcsolato s erdőgazdaságába n a mező -őröknél sokka l nagyob b minősitésse l bir ó felesketet t erdőőröke t tart , a ki k a mezőőri teendőke t i s ellátjá k s ig y mezőgazdaság i határána k megőrzésér e al -kalmas közegekke l rendelkezvén , a közsé g álta l alkalmazot t mezőőrökne k hasznát ne m veszi , azo k javadalmazásáho z tehá t hozzájáruln i ne m köteles , a fenforgó esetbe n pedi g anná l kevésbb é köteles , mer t min t 10 0 kat . hol d mező -gazdasági területe t meghalad ó község i birtokos , a közsé g elöljárósá g által , a z 1894. évi XII. törvényczik k é s anna k végrehajtás a tárgyába n kibocsájtot t föld -

mivelósügyi minister i rendele t értelmébe n a község i mezőőrr e vonatkoz ó költ -ségvetés megállapításá t megelőzőle g me g se m let t kérdezve , hogy vájjo n kíván-e külön megesketet t mezőőr t tartan i s ezálta l a község i mezőő r javadalmazásá -hoz val ó hozzájárulá s aló l mentesüln i ? e z pedi g me g ne m történt . Iga z ugyan , hogy a z erdőgazdaságba n alkalmazot t erdőőrö k a z idézet t 1894 . év i XII . tör-vényezikk értelmébe n mezőőr i teendőkke l felruházhato k s e z esetbe n a z erdő -gazdaság tulajdonos a a község i mezőő r javadalmazásáho z hozzájáruln i ne m köteles, eze n mentességr e azonba n a hivatkozot t törvén y é s végrehajtás i ren -delet 74 . é s 75 . §-a i értelmébe n csa k azo n esetr e tartha t igényt , ha arr a nézve , hogy felesketet t erdöőrei t mezőrendőr i teendőkr e i s alkalmazn i kívánja , a járás főszolgabírój a álta l a z ,'engedély t megkapja . Minthog y pedi g panaszo s maga i s beismeri , hog y erdőőreine k mezőőr i teendő k ellátásár a val ó alkalma -zását ne m kérte , mezőgazdaság i birtoká n törvényszer ű mezőőrre l ne m rendel -kezett következésképe n a községi mezőőr javadalmazásához hozzájáruln i köteles . Ezen kötelezettség e aló l a z a körülmén y se m ment i fe l panaszost , hog y a község elöljáróság a álta l me g ne m let t kérdezve , vájjo n szándékozi k e sajá t birtokán külö n mezőőr t tartani , mer t törvényese n felesketet t mezőőr t 1898 . évben tényle g ne m tartot t s a minister i végrehajtás i rendele t 75 . §-ána k 5-i k bekezdése az t rendeli , hog y h a külö n mezőő r tartásár a jogosítot t birtokoso k évenkint legaláb b áprili s h ó végéi g mezőőr t fö l ne m fogadnána k é s fe l ne m esketnének, birtoku k a község i mezőőrö k felügyelet e al á osztandó , a mezőőrök felügyelete al á osztot t területe k birtokosa i pedi g a mezőő r javadalmazásáho z hozzájárulni kötelesek . Panaszo s azo n kérelméne k tehát , hog y a község i mezőőr javadalmazásához val ó hozzájárulá s kötelezettség e aló l felmentessék , a z it t előadott indokokná l fogv a hely t adn i ne m lehetett . Tekintette l azonba n arra , hogy panaszo s a z 1879 . év i XXXI . törvényezik k 17-i k § a értelmébe n rend -szeres üzemter v szerin t kezel t erdejébe n megfelel ő erdőőrőke t alkalmazn i köteles, s tényle g ilyene k alkalmazv a i s vannak , s ennélfogv a panaszo s erde i birtoka utá n a község i mezőőr i költségekhe z val ó hozzájárulásra , minthog y ezen erdő k őrzés e ne m a község i mezőőrnek , hane m a z erde i erdőörökne k képezi feladatát , egyáltalá n ne m kötelezhető , hog y panaszosna k a z id e felter -jesztett jelenté s é s hivatalo s kimutatá s szerin t H . közsé g határába n fekv ő mezőgazdasági birtok a utá n fizetend ő egyene s állam i adój a összese n 10 9 frt . és 7 1 krt . tes z ki , s minthog y a külö n mezőőr t ne m tart ó község i birtokoso k a község i mezőő r javadalmazásáho z mezőgazdaság i birtoku k utá n kivetet t egyenes államadóju k arányába n kötelezhető k csa k a hozzájárulás i kötelezettsé g teljesítésére, M . vármegy e alispána k azo n intézkedése , melylye l a mezőőr i költség fedezésér e szüksége s község i kiadá s fedezéséne k jogalapjáu l panaszo s erdei birtok a utá n fizetett állam i adót , illetv e anna k felé t vette , hatályon kivü l helyezni s a község i pótad ó jogala p tekintetébe n a z Ítéle t rendelkez ő rész e értelmében kellet t határozni .

VII. A fausztatást vagy tutajozást gyakorlók az erdőtörvény alapján csupán a meglevő s a fausztatás vagy tutajozás által veszélyeztetett

viz- és utépitményeket, stb. tartoznak saját költségükön védmüvekkel biztositani, ellenben ez a kötelezettségük uj utépitmények (pl. uj hidak) létesítésére, vagy azok költségeihez való hozzájárulásra nem

terjed ki. 1134/900. K . szám . 0 Felség e a királ y nevébe n a magyar király i köz -

igazgatási bírósá g K . Ambrus , b.- i ügyvé d álta l képvisel t P . Mihál y n.- i görög -szertartásu katholiku s megyé s püspöknek , püspök i javadalmá t képez ő erdőter -ményeknek, D . pata k S . é s mellékvizei n val ó usztatás a é s tutajozásána k en -gedélyezése tárgyában , a földmüvelésügy i m . kir . ministe r álta l 1899 . év i ok . tóber h ó 29-é n 7738 2 sz . a . hozot t rendele t ellen i fellebezésne k czimzst t pa -naszát, 1900 . év i júniu s h ó 20 , napjá n tartot t nyilváno s ülésébe n a z 1896 . év i X X V I . törvényczik k 74 . §.- a alapjá n tárgyalá s al á vévén , következőle g ítélt: A m. kir . közigazgatás i bírósá g a panaszt , amennyibe n a z a panaszlot t rendele t azon intézkedés e elle n irányul , melylye l a panaszo s részér e megadot t fauszta -tási é s tutajozás i engedél y időtartamána k meghosszabbítását , tovább á a z év i szállítási id ö tartamána k é s beosztásána k a megváltoztatásá t s végr e a z éven -ként szállíthat ó faanya g mennyiségéne k a felemelésé t megtagadja , érdem i tárgyalás nélkül , hivatalbó l visszautasítja ; a mennyibe n a z a T . közsé g határ -bcli malombirtoko s G . Jáno s tulajdoná t képez ő D patak i malo m csatornájának , továbbá a cs.- i hidna k elterel ő é s véd ő müvekke l val ó ellátásá t elrendel ő intézkedése elle n irányul , ebbe n a részbe n elutasítja ; ellenbe n azo n részének » mely a ministe r i rendele t azo n intézkedésé t támadj a meg , mel y intézkedésse l panaszost V . és T . községben létesítendő egy-eg y hi d építésér e é s fentartására , illetve a z építéshe z é s fentartásho z val ó hozzájárulásr a kötelezi , hely t ad , a z ez érdembe n rendelkez ő minister i határozato t hatályo n kivü l helyezi s panaszo s püspökséget a ké t hi d létesítéséne k é s fentartásának , illetv e a z azo k építéséhe z való hozzájárulásna k kötelezettség e aló l felmenti .

Indokok : A panas z abba n a részében , a ho l a megtámadot t minister i rendelet azo n intézkedés e elle n irányul , a mel y intézkedé s a z usztatás i é s tutajozási engedél y időtartam a meghosszabbításának , tovább á a z év i szállítás i időtartamnak valamin t a leszállíthat ó faanyago k mennyiségéne k kérdéséve l foglalkozik, azér t vol t érdem i tárgyalá s mellőzéséve l visszautasítandó , mer t a z ez irány ú minister i rendelkezése k ellen i panaszok , se m a z 1896 . év i X X V I . törvényezikknek eze n bírósá g hatásköré t megállapít ó rendelkezéseivel , se m más törvénye s rendelkezésekke l a m . kir . közigazgatás i bírósá g hatásköréb e utalva nincsenek . Eze n bíróság pedi g csaki s olya n közigazgatás i vitá s kérdések -ben bi r jogosultságga l határozni , melyeke t a z idézet t törvény , vag y má s tör -vényes rendelkezé s uta l hatáskörébe . A T . közsé g határbel i malomtulajdono s G. Jáno s tulajdoná t képez ő D . patak i malo m csatornájának , tovább á a cs.- i hidnak elterel ő é s védmüvekke l val ó ellátásá t elrendel ő minister i intézkedé s elleni panas z azér t vol t elutasítandó , mer t a z 1879 . év i X X X I . törvényczik k 199-ik§-a értelmébe n a fausztatás t vagy,tutajozás t gyakorlók , azon partrészeket , épületeket, viz - és utépitményeket , melye k a tutajozá s vag y fausztatá s álta l veszélyeztetnek, sajá t költségükö n védmüvekke l biztositani kötelesek , má r pedi g

az 1894 . év i szeptembe r h ó 4-iké n é s következ ő napjai n megejtet t helyszín i szemle é s anna k alapjá n adot t szakvélemén y szerint , a D . patako n S . é s mellékvizein ujabba n kiterjesztet t fausztatás i é s tutajozás i engedél y folytán , ugy a G . János-fél e vízimalom , valamin t a cs.- i hi d a nagyob b tömegekbe n czélba vet t usztatá s és tutajozá s álta l veszélyeztetettne k bizonyult . A földmivelés -ügyi m . kir . ministe r ennélfogv a törvényszerűe n intézkedett , amidő n a z it t emiitett ké t műtárgyna k biztosításár a szükségesne k mutatkoz ó óvintézkedése k végrehajtását elrendelte . Eze n óvintézkedésekne k a z elrendelés e anná l kevésbb é tekinthető sérelmesne k panaszosr a nézve , mer t a z 187 9 : X X X I. törvényczik k 201. §- a értelmébe n a z usztatásr a vag y tutajozásr a jogosított , a z usztatá s vag y tutajozás álta l okozot t károkért , a parto k vag y műtárgya k tulajdonosaina k teljes kártérítésse l tartozik , midő n tehá t olya n óvintézkedésekne k a végrehajtás a rendeltetett el , a melyne k czélj a a z okozhat ó károkna k a megelőzés e vag y legalább megnehezítése , eze n intézkedé s nemcsa k a műtárg y tulajdonosának , hanem a z usztatásr a é s tutajozásr a jogosítottna k a z érdekei t i s szolgálja,eze n intézkedés elle n tehát , helyese n indokol t kifogá s ne m emelhető . Hely t kellet t adni azonba n a panas z azo n részének , a mel y a minister i rendele t azo n intézkedését támadj a meg , melylye l panaszos t V . é s T . községbe n létesítend ő e g y _ e g y hi d építésér e é s fentartására , illetv e a z építéshe z é s fentartásho z való hozzájárulásr a kötelezi . A minister i megokolá s szerin t ugyani s eze n ké t hidnak a megépítés e azér t mutatkozi k szükségesnek , mer t V . é s T . községe k határában a z usztatá s alkalmáva l a közlekedé s akadályozv a van , eze n ké t hi d tehát a községek , illetv e a közlekedé s érdekébe n voln a létesítendő . Minthog y azonban a z erdőtörvényne k a tutajozásr a é s fausztatásr a vonatkoz ó intézkedései , nevezetesen a 199-i k § , megállapítj a azoka t a kötelezettségeket , melye k a z usztatásra jogosítottaka t a partvédele m szempontjábó l terhelik , s eze n kötele -zettség csaki s a meglevő é s a tutajozá s vag y fausztatá s álta l veszélyeztetettekne k bizonyult utépitményékne k védmüvekke l val ó biztosításár a terje d ki , u j utépit -mények létesítésér e nézv e ellenbe n kötelez ő rendelkezéseke t me g ne m állapit , a földmivelésügy i m . kir . ministe r sérelmese n intézkedett , amidő n panaszos t az emiitet t ké t hi d felépítésér e illetv e a felépítéshe z val ó hozzájárulásr a kötelezt e miért i s e z iránybá n tet t rendelkezésé t hatályo n kivü l helyezn i s a z Ítéle t rendelkező rész e értelmébe n kellet t határozni .