A fizioterápia aktív funkcionális kezelés, melynek

legalapvetőbb eleme a gyógytorna, és célja a

mozgások lehetőség szerinti biztosítása.

Pantha rei

Mi a mozgás?

Mechanikailag - egy test térbeli helyzetének

változása az időben

• haladó

• forgó

Élettanilag - alapvető életjelenség

• helyváltoztató

• helyzetváltoztató

• „vegetatív” mozgások

A mozgás a mozgató szervrendszer működése

révén jön létre.

A mozgató szervrendszer nem egységes anatómiai

fogalom, hanem a mozgás létrejöttében

közreműködő szervrendszereknek – csontok,

ízületek, izmok, idegrendszer – komplex funkcionális

egységét jelenti, melynek működése az izomtónus

fenntartása, a testtartás, mozgás biztosítása.

A végtagok vázát a hosszú csöves csontok alkotják.

A végtagtengely – az úgynevezett konstrukciós

tengely – a végtag ízületein keresztül haladó

egyenes, mely a csontok hossztengelyével

rendszerint nem esik egybe.

Amennyiben valamely csont tengelye, vagy valamely

ízületet alkotó csontok által bezárt szög a végtag

konstrukciós tengelyétől a fiziológiásnál nagyobb

mértékben eltér, tengelydeformitásról beszélünk.

A csontok közötti összeköttetések formái:

a. Folytonosság- megszakítás nélkül

- syndesmosis (szalagos összeköttetés)

- synchondrosis (porcos)

- synostosis (csontos összeköttetés)

b. Folytonosság – megszakítással.

Azokat a csontok közötti összeköttetéseket, ahol az

összeköttetésben álló csontfelszíneket hyalin porc

borítja, ezen felszínek között folytonossági hiány

van, amit kötőszövetes tok, illetve szalagok hidalnak

át, zárt üreget képezve, ízületnek nevezzük.

Egy adott ízületben a mozgás az ízület

mozgástengelye körül történik, az ízület struktúrája

által meghatározott mechanizmus szerint.

Ízületek mozgástartománya: teljes, hasznos,

beszűkült, laza, kóros mozgathatóság.

Teljes mozgástartomány - a meghatározott struktúra

szerinti fiziológiás mozgásterjedelem.

Hasznos- az optimálison belüli legfontosabb

szögtartomány.

Beszűkült mozgás - ha a mozgásterjedelem a

fiziológiásnál kisebb, nem éri el a véghelyzetet.

Laza - ha a mozgástengely által meghatározott

irányú mozgás a fiziológiásnál nagyobb terjedelmű.

Kóros mozgathatóság – ha olyan irányban is van

mozgás, amit a normál ízületi struktúra fiziológiás

körülmények között nem enged meg.

Ízületi contractura – amikor a mozgáskorlátozottság

olyan nagy mértékű, hogy valamely síkban az ízületi

alaphelyzet sem érhető el.

A mozgás kivitelezésének aktív elemei az izmok,

melyek összehúzódásuk – azaz eredési és tapadási

pontjuk közelítése – révén az ízületekben a tengely

körüli forgást kivitelezik.

Az általuk létrehozott mozgás iránya elsősorban attól

függ, hogy az ízületi forgástengelyhez viszonyítva

eredésük, illetve tapadásuk hol helyezkedik el.

Az aktív izomerő függ:

az izomrostok számától, azaz a fiziológiai

keresztmetszettől

az izom hosszától

Maximális erőkifejtésre az izom a test nyugalmi

helyzetében elfoglalt nyugalmi hosszában képes.

Az izomerő mértékét klinikailag 0-5-ig skálán

határozzuk meg.

A végtagi mozgások nemcsak az egyes

ízületekben, hanem az egymás mögött

elhelyezkedő ízületi mozgások kombinációi révén

jönnek létre. Ezt a kapcsolatot nevezzük mozgási,

vagy kinetikus láncnak.

Nyitott kinetikus lánc Zárt kinetikus lánc

A harmonikus mozgásokat a piramis- és

extrapiramidalis rendszer működésének

funkcionális egysége hozza létre, akár akaratlagos,

akár automatikus mozgásról van szó.

Az „akaratlagos mozgás” fogalom magyarázata

nem egységes, ami részben annak a

következménye, hogy a mozgási folyamatok

betanulásának fiziológiai mechanizmusait nem

ismerjük.

Akaratlagos helyett ezért tudatosnak nevezzük a

szándék szerinti mozgást.

Tudatosság szempontjából :

- elsődleges és

- másodlagos automatizmusok

Az elsődleges automatizmus veleszületett, mint pl.

a rágás, nyelés, vagy a karok együttmozgása járás

során, mely egyébként tanult folyamat.

A másodlagos automatizmusok elsajátítása tudatos

ismétléseket igényel.

A meghatározott sorrendben rögzült feltételes

reflexek sorozatát dynamikus stereotypiának

nevezzük.

A mozgáselmaradás oka lehet

arthrogen

myogen

neurogen

Ízületi mozgáskorlátozottság

trauma, rögzítés után

műtétet követő állapotok

izom-egyensúlyi zavar

arthrosis

Izomgyengeség (funkcionális vagy organikus eredet)

Izomtónus-eloszlási zavar

Egyensúlyzavar

Kóros járás, sántítás

Ez életkortól, a betegség kiváltó okától függetlenül

egyaránt igaz és általános érvényű.

A fiziotherápia eredményességében meghatározó

jelentőségű a gyógytornász egyénisége.

Ki a gyerek?

Miben más a gyermekkori fiziotherápia?

Csecsemőkorban alapvetően jellemző a

kooperáció hiánya.

Kisgyermekkorban a szülői jelenléttel mindig

számolni kell, ez nem mindig segítő tényező.

Kamaszkorban a többnyire panaszmentes kiskorú

ellenállásával kell számolni.

Kisgyermekkorban a fájdalomtól való félelem és

az egyensúlyérzék hiánya hátráltat.

De: kiváló adaptációs készség és fizikai

rugalmasság.

Mennyiben más a gyermek mozgató

szervrendszere?

A gyermek nem kicsinyített felnőtt!

a) fejlődő szervezet

b) testarányok

c) növekvő csontok

d) idegrendszer fejlődése

c. Növekvő csontok : a növekvő csontok –

különösen a köbös csontok apopysisei –

területében a szervezet bármely pontján

gyulladás jöhet létre.

A végtagcsontok epiphysis fugájának

károsodása, sérülése tengelyeltéréseket,

maradandó deformitásokat hozhat létre.

d. Idegrendszer fejlődése :

a velősödés még nem fejeződött be

velőcső – záródási zavarok

cauda ascensus

A normális mozgás feltételezi a mozgató

szervrendszer mindhárom elemének – a

csontok, ízületek, az izomzat és az

idegrendszer – anatómiai és funkcionális

épségét.

A mozgató szervrendszer bármely elemének akut

vagy krónikus strukturális károsodása működésbeli

eltérést – mozgási képtelenséget, mozgáskiesést,

mozgásbeszűkülést, rendellenes mozgásformákat -

azaz meghatározott mozgászavart idéz elő.

A létrejött kóros mozgásforma egyértelműen utal a

károsodás helyére, illetve típusára.

A mozgató szervrendszer bármely elemének

gyermekkorban bekövetkező károsodása a fejlődő

szervezetet éri, így a növekedés és a működés

egyaránt megzavart, ennek következtében komplex

mozgászavar alakul ki.

Jó regenerációs és gyógyulási hajlam, kiváló

adaptációs készség

de ezzel visszaélni soha nem szabad!

Két tilalomfa szegélyezi tevékenységünk útját: (Dr. Zinner Nándor)

„Majd kinövi” „Gyógyíthatatlan”

Sérülések, égések csecsemő- és

gyermekkorban.

A trauma a vezető halálok gyermekkorban.

14 éves kor alatt a hospitalizáció második

leggyakoribb oka.

Halálos kimenetelű sérülések:

• gépjármű-balesetek

• fulladásos halál, vízbefúlás

• gázolásos balesetek

• égések

Nem homogén betegcsoport, és a sérülési

mechanizmusok is különbözőek, alapvetően a

gyerek korától és aktivitási szintjétől függenek.

Szezonális csúcs: május – június

Napi csúcs: 18-22 óra

A sérülés helyszíne

- otthon - 47%

- iskola - 17%

- utca - 36%

SOHA NEM A GYERMEK A FELELŐS AZ ŐT

ÉRT BALESETÉRT!

Prevenció:

• primer = konkrét megelőzés (parenting)

• szekunder = sérülés megelőzése

(védőfelszerelések, biztonsági ülés, stb.)

• tercier = a sérülés következményeinek

megelőzése (gyors és hatékony laikus

ellátás, gyors és informatív segélyhívás,

biztonságos szállítás, korrekt orvosi

ellátás)

Speciális sérülések:

a) szülési sérülések

b) bántalmazott gyermek

c) megrázott gyermek (Shaken baby sy.)

a. Szülési sérülések (1-2%):

• cefalhaematoma ( mennyisége miatt

hypovolaemiát okozhat)

• intracranialis vérzések

• kulcscsonttörés (4000 gr. felett 13%-ban)

• felkartörés

• combcsonttörés

b. Bántalmazott gyermek:

• többszörös sérülések

• nem egyidejű sérülések

• egymásnak ellentmondó anamnesztikus

adatok

c. Megrázott gyermek sy. - Shaken baby sy.:

• az agy coup-contracoup mechanizmussal

sérül

• retina bevérzés 70-75%-ban

Koponyasérülések

2-3 ‰ incidencia

Mortalitás vezető oka.

Gyermekkori specialitások:

• fejlődő agy

• tünetek sokszor kevésbé riasztóak

• fej-testarány különböző, nyakizomzat gyenge

• kevés a testfelszínhez viszonyított vérvolumen

• nagy a test többi részéhez viszonyítva

(újszülöttben az agytömeg/testtömeg arány 1:8,

felnőttben 1:40)

A sérülések lehetnek:

a) lágyrész ( nyílt sebek)

b) commotio cerebri (kórházi observatio szükséges,

24-36 órán át, reggeli emissio javasolt! )

c. csontsérülések = vonalas (rtg.-n 70%-a nem

ábrázolódik)

Koponyaalapi

impressziós koponyatörés

„pingponglabda” – újszülött- vagy korai

csecsemő korban, folytonossági hiány nélkül

táguló koponyatörés – duraszakadással társuló

vonalas törés, pseudo-meningocelet hozhat

létre

traumás suturolysis – megítélése, mint a

vonalas törésé

d. Intracranialis vérzések

subduralis – gyermekkorban többnyire halálos

epiduralis – ritkább, túlélési arány jobb, mint

felnőttkorban

intracerebralis haematoma – rapid és jelentős

oedema, mortalitása nagy

subarachnoidealis

diffus axonalis károsodás

GCS ( Glasgow Coma Score) alapján a súlyosság:

Enyhe 13-15 ICP fokozódás kockázata 3%

Közepes 9-12 ICP fokozódás kockázata 10-20%

Súlyos < 9

AVPU

Alert = éber

Voice = hangingerre reagál

Pain = fájdalomingerre reagál

Unresponsive

Koponyatrauma esetén a primer sérülés

irreverzibilis.

Cél: a secunder károsodások megelőzése.

Ezért elsődleges teendő a hypoxia megszűntetése.

Posttraumás állapot függ:

• a coma mélységétől

• a coma időtartamától (GCS)

• a postcomás amnézia időtartamától

• a gyerek korábbi személyiségétől

Fő startégia:

korai preventív szakasz (postacut comás fázis)

• contractura prevenció

• neuropsychológiai károsodások prevenciója

(szenzoros stimuláló, nyugodt környezet)

• szondatáplálás megszűntetése, nyelés,

rágás gyakoroltatása

tartós rehabilitáció időszaka

• motoros diszfunkciók terápiája

• önálló táplálkozás, elemi önkiszolgálás

tanítása

• viselkedés- és személyiségzavarok

• kognitív képességek

• kommunikációzavar terápiája

• közösségi reintegráció

• családterápia

• egyéb komplikációk kezelése

• epilepszia kialakulása valószínű

Gerinc

Az összes gerincsérülés 5-20%-a gyermekkorban

fordul elő.

Ennek 50-70%-a a nyaki gerincet ( C1-C3) érinti. ( A

gyermekkori törések < 1%-a)

Gyakoriságban ezt követi a ThoracoLumbalis:

a biztonsági öv haránt szárán túlhajló gerinc

sérülése.

50-90%-ban hasi sérüléssel szövődik.

A thoracalis csigolyák törése:

• nagy energiájú sérülés

• hasi vagy mellkasi sérüléssel társul

• gyakran myelon károsodással is jár

A lumbalis gerinc sérülései késői kamaszkorig

ritkák.

SCIWORA = Spinal Cord Injury Without

Radiologic Abnormality

Fontos a tertier preventio: a megfelelően stabilizált

beteg szállítása!

Ez csak nyakrögzítő gallér + homokzsák + rögzítő

szalagok + emelt backpad

alkalmazása tudja biztosítani!

Mellkasi sérülések

• a 2. leggyakoribb halálok (25%)

• 90%-ban tompa

• Bordatörés, ptx ritka, de ventil ptx!

• Tüdő-contusio – ritkán igényel lélegeztetést

Hasi sérülések

• a 3. leggyakoribb halálok (10%)

• a kismedence mélysége kicsi, nem ad kellő

védelmet sérülések esetén.

Leggyakoribb hasi sérülés a lépruptura.

Törekedni kell a lép legalább egy részének

megtartására.

A máj sérüléseit stabil keringés mellett

konzervatívan kezeljük.

A máj-resectio mortalitása 25-30%.

Medencetörés

Gyakorisága 1-5%. Gyermekkorban a medence

rugalmasabb, mint felnőttnél.

Instabilitásának fizikális vizsgálatával a vérzést

jelentősen fokozni lehet.

Rtg. felvétel csak gonad takarás nélkül.

a) linea terminallis alatti és feletti stabil törések

b) gyűrűtörések

c) gyűrűtörés, egyidejű lysissel = Rotatios és

verticalis instabilitás

Késői szövődmények:

• funkcionális rövidülés

• medence-deformitás

• combfej-károsodások

Polytrauma

Az össz-mortalitás több, mint 50%-át jelenti.

(beékelődés, magas harántlaesio, szív- és

nagyérsérülés, kivérzés)

A súlyosan sérült gyermek ellátási algoritmusa =

felnőtt ellátása + sajátosságok.

Eltérések:

1. Sérülés típusa

2. Farmakológia: (dozírozás) 1 hó 1/8

1 év 1/4

7 év 1/2

12 év 3/4

3. Anatómia ( légúti eltérések, a szervek

egymáshoz közelebb vannak)

4. Élettan ( FRC kisebb, mint felnőttkorban,

rugalmasabb csontok, kevesebb zsírszövet,

fokozott hővesztés, eltérő vitalis paraméterek:

40-60/perc légzésszám, Fr. 110-160/min,

vérvolumen 80 ml/tskg, a csecsemő

hypoglykaemiára hajlamos) Célvérnyomás

(syst) 70+ 2xév

Amputaló sérülések

Amputáció

• totalis

• subtotalis (keringés hiánya)

Replantáció revascularisatio

Makroamputatum (izomelemeket tartalmaz,

csuklótól, bokától proximálisan)

Mikroamputatum ( izomelemeket nem tartalmaz,

csuklótól, bokától distalisan)

Feltételek: személyi, tárgyi, beteg, amputatum

Indikáció: felnőttnél soliter hosszú ujjat nem

replantalunk, gyerekeknél még azt is!

Kontraindikáció:

• ha az amputatum alkalmatlan

• beteg általános állapota

ÉLETET VAGY A VÉGTAGOT?

ÉLETET ÉS A VÉGTAGOT !

Kis amputatum replantatioja után nincs növekedési

zavar.

Nagy amputatumon: 5,5-20%-os hossznövekedési

zavar alakulhat ki!

Végtagsérülések, csonttörések

Az összes gyermekkori sérülések 50-60%-át

jelentik.

Törésformák a gyermekkorban:

• hajlás – az ulna és a fibula típusos sérülési

formája kisgyerekkorban

• tórusztörés – a meta-diaphysis határán,

kompressziós erő-behatásra

• zöldgallytörés

• teljes törés

A teljes törés lehet:

• haránttörés

• spiráltörés

• ferde törés

• pillangótörés

• axialis (longitudinalis) törés

• darabos törés

Egyéb törésformák:

• stressz-törés

• szakításos törés (apophysisek területében)

• patológiás törés (csont-cysta)

Az élettani különbségek alapvető oka a növekvő

szervezet, a fokozott biológiai aktivitás.

• remodellálódás (korfüggő!)

• túlnövekedés

• progresszív deformitás

• álízület hiánya ( ha van, az mindig iatrogen)

• rövid gyógyulási idő

• refractura

o korai (eredeti törés helyén, vs. rövid

rögzítési idő)

o késői (malsanatio esetén)

A hosszú végtagcsontok tagolódása: diaphysis,

metaphysis, epiphysis, illetve az epiphysis-

porclemez.

A gyermekkori csont legjellegzetesebb sajátossága

a csontok hossznövekedése az epiphysis-fuga

területében.

Az epiphysisek sérüléseit Salter-Harris szerint

osztjuk fel.

A növekedési zavar mértéke függ:

• kortól, nemtől

• a sérülés helyétől

• a dislocatio mértékétől

Minél nagyobb az elsődleges dislocatio, annál

nagyobb a csontnövekedési zavar kialakulásának

veszélye.

A szártörések kezelési elvei:

• a makromozgást kapcsolja ki

• ne károsítsa a porcot és ne stimulálja a

periosteumot

• legyen gyermekbarát

A gyermekek igényei fokozódnak!

NE FÁJJON!

GYORSAN GYÓGYULJON!

NE KELLJEN GIPSZET VISELNI!

HAMAR HAZA LEHESSEN MENNI!

LEHESSEN UTAZNI!

Általánosságban elmondható, hogy a végtagi

törések kezelése

50%-ban konzervatív

40%-ban minimál-invazív

10%-ban műtéti feltárást igénylő.

Túlnövekedés: Konzervatív 0,5-3,5 cm

Operatív 0,5-1,5 cm

Minimál-invazív 0-0,5 cm

Humerus - törések

a) Proximalis physis ( Salter II.)

A dislocatio mindig elülső- és lateralis

b) Diaphysealis törések – ritka, 3 - 12 év között,

prox. meta-diaph. határon

c) Supracondylaris humerus törés ( az összes

könyöktáji törés 60%-a!)

• gyakori

• sikertelen repositio

• rossz késői eredmények

Mechanizmus szerint: 98%-ban extensios

2%-ban flexios

Radiológiai értékelése nehéz.

Hüter háromszög: az olecranon és a két

epicondylus hajlított könyök mellett egyenlő szárú

háromszöget képez. Nyújtott könyök esetén egy

egyenesbe esnek.

( Supracondylaris törésnél ép, ficamnál eltolódik)

A radiológiai tájékozódásban segít:

• fiziológiás valgus

• a humerus hosszetengelye és a trochlea

humeri által oldalból bezárt szög

• Baumann szög: a humerus hossztengelyére

állított merőleges és a capitulum humeri

epiphysis-fugája által bezárt szög. (15-20 fok)

Extensios sérülések Baumann szerinti felosztása:

• dislocatio nélküli

• hátsó dislocatio, a hátulsó corticalis ép

• hátsó dislocatio, teljes törés.

A könyöktáji sérülések esetén a gipszet rögzítő

kötést az utolsó szál pólyáig mindig fel kell

vágni!

48 órán át a keringés rendszeres ellenőrzése

szükséges!

N. Ulnaris sérülése esetén:

• A hüvelyk addukció

• Ujjak terpesztése – zárása

• IV. - V. ujjak teljes extenziója

esik ki

Pronatio dolorosa infantum = „pulled

elbow”

Típusosan 1-4 éves korban fordul elő, a radius-fej

izolált ficama.

Gyakran a könyök hajlításával, az alkar

supinatiojakor spontán reponálódik. Rögzítés csak

ismételt ficamnál szükséges.

Monteggia-sérülés

• a radiusfej ficamodik

• az ulna törik

• a membrana interossea, a lig. anulare és a

chorda obliqua szakad

Típusai:

• extensios = a radiusfej előre ficamodik, az

ulnaris szöglet varus-antecurvatio

• flexios = a radiusfej hátraficamodik, az ulna

varus-recurvatios szögletbe törik

• lateralis = mind a radiusfej-ficam, mind az ulna

szöglete lateralis

Galeazzi törés

Gyermekkorban igen ritka. A radius törik, a distalis

ulnavég ficamodik, a membrana interossea és a

distalis ízületi discus szakad.

Alkartörés

Lehet zöldgally, vagy dislocalt törés.

• proximalis harmadi

• középső harmadi

• distalis harmadi törés

Műtét szükséges

• kiterjedt lágyrészsérülés

• reponálhatatlan törés

Combnyaktörés

A combnyaktörés ritkább, a combcsonttörés

gyakoribb, mint felnőttkorban.

Akut műtéti ellátást igényel ( csavarozást)

Az intracapsularis haematomát le kell bocsátani!

• feltárással

• punctioval

• drain behelyezésével / drain nélkül

Combcsonttörés (diaphysis-törés)

Ha a femur velőűrének 80%-át fém tölti ki, a törés

mozgás-stabil, külső rögzítés nem szükséges,

gyorsan terhelhető és mozgatható.

Kezelése:

medencegipsz „overhead” TEN

II.típusú, hosszú, ferde, ékkitöréssel járó instabil

törésnél:

• TEN + „rögzítő bögre”

• Fixateur externe

Spirál- törésnél, supracondylaris törésnél

• fixateur lemez vagy TEN

12 éves kor felett nagy súlyú nagy kamasznál

reteszelt LFN vagy felfúrás nélküli tibia velőűrszeg a

választandó megoldás.

A femur distalis epiphysis-

sérülése

A Salter I.-II. és a VI. formák extraarticularisak.

Kezelésük: fedett repositio + hajlított térdhelyzetben

medencegipsz.

Salter III. típus törési síkja T

Salter IV. typus törési síkja Y formájú.

Feltárásos repositiot igényelnek.

Tibia- és lábszártörések

A. Növekedést nem befolyásoló törések

• 10%- a tibia proximalis metaphysisének törései

= gyakran alakul ki progresszív valgus-

deformitás (pes anserinus begyűrődése?)

• 50% - a tibia distalis metaphysisének törései

• 40% - a lábszár diaphysisének törései

(komplett, egyszerű, darabos)

Kezelése: ( instabil, polytrauma,”floating knee”) TEN

Cél: törvégek min. 50%-a érintkezzen

A tengelyeltérés 10 foknál ne legyen több

B. A növekedést befolyásoló törések

• a tibia proximalis epiphysis-törései (Salter III-IV)

• eminentia intercondyloidea abruptio

• tuberositas tibiae törése

Bokatörések: (24-38%)

• Növekedést nem befolyásoló törések

(Salter I.-II.)

• Progresszív növekedési zavart okozó törések

(Salter III.-IV., a törés áthalad a növekedési

zónán)

• Átmeneti törésformák:

o Tillaux: a lig.tibiofibulare ant. kiszakítja

a tibia distalis epiphysisének

anterolateralis részét

o triplane törés: a Tillaux-törés SalterII.

formával kombinálva

Quo ad vitam Quo ad futuram

A gyermektraumatológia célja megtartani

- az életet

- a végtagot

- a funkciót

- az esztétikumot

- a növekedést

ÉGÉSI SÉRÜLÉSEK

90%-ban háztartási balesetek, a sérültek kétharmada

a 0-4 éves korosztályban van. Leggyakrabban a fej,

az arc, a nyak, a mellkas, valamint az alkarok, kezek

érintettek.

Az égési sérüléseket osztályozhatjuk

• a sérülés kiterjedése

• az égés mélysége

• a kiváltó ok

alapján.

Az égés mélysége szerint:

• epidermalis (gr.I)

• dermalis ( gr.II.)

• subdermalis (gr.III.)

A kiváltó ok alapján formái :

• forrázás (80%) – általában felületes égést okoz

• lángégés (10%) – a bőr teljes vastagságát érinti

• kontakt égés – forró tárgyak érintése, tűzhelyre,

fűtőtestre esés – mély égés

• vegyi égések

o savak- koagulációs nekrózis

o lúgok - kollikvációs nekrózis

• elektromos égés

o háztartási áram

o magasfeszültségű áram –

mélyreható, izomzatra is ráterjedő

szövetelhalás

Égésbetegség = a bőr károsodása + szisztemás

tünetek. (Haemodinamikai zavar, endokrin szervek

károsodása, metabolikus- és anyagcsere zavarok )

Szakaszai:

• sokk

• infectios szak - Staphylococcus sepsishez

vezethet

• reparatio szaka – az esetek 20-30 %-a

hegesedéssel gyógyul

A hegesedés a kötőszövetek növekedéssel

fokozódó zsugorodását, az ízületek körül azok

contracturáját eredményezi.

Kontraktúra profilaxis!