a diasor hatályosítását elvégezte: dr. temesi istván 2013

A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Temesi István 2013.

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

Választott tárgy

Államigazgatás

1. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS HELYE AZ ÁLLAMI SZERVEK

RENDSZERÉBEN ÉS A KÖZIGAZGATÁS RENDSZERÉBEN;

2. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FOGALMI ELEMEI ÉS AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FELÉPÍTÉSE;

3. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK FELÉPÍTÉSE;

4. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS MŰKÖDÉSE;

5. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS HELYE AZ EURÓPAI KÖZIGAZGATÁSI TÉRBEN.

A FEJEZETTEL ELÉRNI KÍVÁNT CÉLOK

A VIZSGÁZÓ ISMERJE MEG:

• A MODERN POLGÁRI ÁLLAMNAK MEGFELELŐ ÁLLAMIGAZGATÁS FEJLŐDÉSTÖRTÉNETÉT, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGYAR SAJÁTOSSÁGOKRA;

• A KÖZIGAZGATÁS VISZONYÁT AZ ALAPVETŐ ÁLLAMHATALMI ÁGAKHOZ A HATÁLYOS JOGI SZABÁLYOZÁS ALAPJÁN;

• AZ ÁLLAMIGAZGATÁST, MINT A KÖZIGAZGATÁS EGYIK ALRENDSZERÉT.

KLASSZIKUS

MODERN

HATALMI ÁGAK ELKÜLÖNÍTÉSE:• TÖRVÉNYHOZÓ• VÉGREHAJTÓ• IGAZSÁGSZOLGÁLTATÓ

HATALOM

HATALMI ÁGAK ELKÜLÖNÍTÉSEÉS A HATALMI ÁGAK EGYÜTTMŰKÖDÉSE,EGYENSÚLYA:

• TÖRVÉNYHOZÓ• VÉGREHAJTÓ HATALOM• IGAZSÁGSZOLGÁLTATÓ• KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK • ÖNKORMÁNYZATOK• ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

ORSZÁGGYŰLÉS KÖZIGAZGATÁS

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

BÍRÓSÁGOK

ÜGYÉSZSÉG

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK

KÖZIGAZGATÁSKÖZIGAZGATÁS

HELYI HELYI ÖNKOR-ÖNKOR-MÁNYZATMÁNYZAT

KORMÁNKORMÁNYY

KIM BM

MINISZ-TEREK

FŐVÁROSIMEGYEI KORMÁNYHIVATAL

ORSZÁGGYŰLÉS

ALKOTMÁNY-BÍRÓSÁG

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK

NEMZETKÖZI ÁTTEKINTÉS

ABSZOLUTISTA ÁLLAMOK

ALKOTMÁNYOS MONARCHIA

PARLAMENTÁRIS MONARCHIA

PARLAMENTÁRIS KÖZTÁRSASÁG

MAGYAR TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

PARLAMENTÁRIS MONARCHIA

ALKOTMÁNYOS MONARCHIA

NÉPKÖZTÁRSASÁG

PARLAMENTÁRIS KÖZTÁRSASÁG (1989-TŐL)

PARLAMENTÁRIS, ILLETVE PREZIDENCIÁLIS,ILLETVE FÉLPREZIDENCIÁLIS KÖZTÁRSASÁG

• A HATALOM MEGOSZTÁSÁNAK CÉLJA, MODELLJEI• HATALMI ÁGAK ELVÁLASZTÁSA, HATALOM MEGOSZTÁSA A HATALMI

ÁGAK KÖZÖTT• A HATALOMMEGOSZTÁS ELMÉLETÉNEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A MAGYAR

ÁLLAMSZERVEZETBEN ELSŐSORBAN KÖZIGAZGATÁSI NÉZŐPONTBÓL

1. KORMÁNY ÉS ÁLLAMIGAZGATÁS VISZONYA 2. A KÖZIGAZGATÁS KAPCSOLATA AZ ÁLLAM EGYÉB

SZERVEIVEL• TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS AZ ÁLLAMIGAZGATÁS

ÁLLAMSZERVEZETBEN ELFOGLALT HELYÉRŐL• NEMZETKÖZI KITEKINTÉS (AZ ÁLLAMIGAZGATÁS SZEREPE A

KÜLÖNBÖZŐ ÁLLAMFORMÁKBAN)

• A MAGYAR ÁLLAMFEJLŐDÉS TÖRTÉNETE (A KÖZIGAZGATÁS HELYZETE A KÜLÖNBÖZŐ KORMÁNYFORMÁKBAN)


A VIZSGÁZÓ:• ISMERJE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSRA VONATKOZÓ JOGI SZABÁLYOZÁS

ALAPVETŐ SZERKEZETÉT;

• SAJÁTÍTSA EL AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK RENDSZERÉRE ÉS

FOGALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES ISMERETEKET; ISMERJE MEG

AZ ÁLLAMIGAZGATÁS MŰKÖDÉSÉNEK ALAPKÉRDÉSEIT, FŐ

FELADATAIT ÉS HATÁSKÖREIT;

• LEGYEN KÉPES MEGKÜLÖNBÖZTETNI AZ IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET,

ELLENŐRZÉS FOGALMÁT;

• ISMERJE MEG AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI DÖNTÉSEK TÍPUSAIT ÉS AZOK

JELLEMZŐIT;

• TUDJA ÉRTELMEZNI AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FELELŐSSÉGI

RENDSZERÉRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOKAT.

» HATÁSKÖR: KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ SZERVEK KÖZÜL MELYIK.

» ILLETÉKESSÉG: AZONOS SZERVEK KÖZÜL TERÜLETILEG MELYIK.

» JOGHATÓSÁG: MELY ÁLLAM SZERVE.

» TÉVES TERMINOLÓGIA: HATÁSKÖR HELYETT GYAKRAN ILLETÉKESSÉG HASZNÁLATA.

• A KÖZIGAZGATÁS FOGALMA

• ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV SAJÁTOSSÁGAI:

A KÖZIGAZGATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER ALRENDSZERE –

SAJÁTOS JELLEMZŐKKEL.

Helyi

TERÜLETI TAGOZÓDÁS

DÖNTÉSI JOGKÖRFELADAT

KÖZPONTI

TERÜLETI

KONZULTATÍV SZERVEK,

TESTÜLETEK

DÖNTÉSI JOGÚ SZERVEK

KÖZVETLEN GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓ

SZERVEK

FELADAT

ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ

SZERVEK

KÜLÖNÖS HATÁSKÖRŰ

SZERVEK

• Kiadmányozás fogalma

• Hatáskör-átruházás fogalma

• A kiadmányozás és a hatáskör-átruházás összehasonlítása

• Szolgálati út

• Szignálás

• A szolgálati út és a szignálás rendjének forrásai

• A szolgálati út alapján határozható meg a szignálás rendje

• A vezetés, az irányítás és a felügyelet fogalmi elhatárolása;

• 2006. július 1-je óta: törvényi definíció a hatályos Ksztv.-ben (ma: 2010. évi XLIII. törvény);

• A törvényi fogalom áttekintése.

KÖZTISZTVISELŐI RENDSZEREK A KIVÁLASZTÁS SZEMPONTJÁBÓL

ZSÁKMÁNYRENDSZER KARRIER TÍPUSÚ RENDSZEREK

ÁLLÁS-TÍPUSÚ(DECENTRALIZÁLT)

KÖVETKEZETES KARRIER- RENDSZERŰ (CENTRALIZÁLT)

• Egyszemélyi vezetésű – testületi vezetésű szervek

• A hivatali forma

• Szervezeti egységek:• főosztályok, azokon belül osztályok• tevékenység jellege szerint:

• szakmai• funkcionális

TÖBBSZINTŰ RENDSZER

» 1. SZINT: STATUÁLÓ JOGSZABÁLYOK, FELADAT- ÉS

HATÁSKÖRI JOGSZABÁLYOK („STATÚTUMOK”);

» 2. SZINT: EGÉSZ SZERVRE KITERJEDŐ

SZABÁLYZATOK (SZMSZ);

» 3. SZINT: SZERVEZETI EGYSÉGEK MŰKÖDÉSÉRE

VONATKOZÓ SZABÁLYOK (ÜGYRENDEK).

» A felelősség elemei :Jogsértés – Felróhatóság - Szankció

» Formái:• Alkotmányjogi• Fegyelmi• Kártérítési • Munkajogi• Polgári Jogi Kártérítési• Büntetőjogi

TisztviselőTisztviselő

Államigazgatási szervÁllamigazgatási szerv

CSAK EGYFÉLE DÖNTÉS HOZHATÓ

TÖBBFÉLE LEHETŐSÉG KÖZÜL LEHET VÁLASZTANI

AZ ÁLTALÁNOS MEGOLDÁSTÓL ELTÉRŐ DÖNTÉS AZ ÜGYFÉL JAVÁRA, JOGSZABÁLYI FELHATAL-MAZÁS ALAPJÁN

A JOGALKALMAZÓ „SZABAD BELÁTÁSA” ALAPJÁN DÖNTHET

KATEGORIKUS DÖNTÉS

MÉRLEGELÉSI JOGKÖRBEN HOZOTT

DÖNTÉS

MÉLTÁNYOSSÁGI JOGKÖRBEN HOZOTT

DÖNTÉS

DISZKRECIONÁLIS DÖNTÉS

• Az államigazgatási szerv fogalma;

• Az államigazgatási szervek feladat- és területi szintek szerinti osztályozása;

• Az államigazgatás funkciói;

• A mérlegelés, a méltányosság és a diszkrecionális döntések fogalmának megkülönböztetése.


A VIZSGÁZÓ ISMERJE MEG:

• AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK KÖRÉT;

• AZ ÁLLAMIGAZGATÁS JOGI DEFINÍCIÓJÁT A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN;

• A KÖZFELADATOKAT ELLÁTÓ SZERVEK TÍPUSAIT A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEI

ALAPJÁN

• A KÖZIGAZGATÁSI SZERV FOGALMÁT ÉS A KTTV. HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁLLAMIGAZGATÁSI

SZERVEKET, VALAMINT A RENDÉSZETI SZERVEK PROBLEMATIKÁJÁT;

• A SZŰK ÉRTELEMBEN VETT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK TÍPUSAIT (ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS

HATÁSKÖRŰ SZERVEK, KÖZPONTI ÉS HELYI SZERVEK, TESTÜLETI ÉS HIVATALI TÍPUSÚ

SZERVEK);

• AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATOK ELLÁTÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ EGYÉB SZERVEK KÖRÉT,

KÜLÖNÖSENA HELYI ÖNKORMÁNYZATOK EGYES SZERVEIT, VALAMINT A TERMÉSZETES

SZEMÉLYT, MINT ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖR CÍMZETTJÉT;

• ISMERJE A KÖZIGAZGATÁS KÖZPONTI SZERVEIT ÉS AZOK FŐBB JELLEMZŐIT, VALAMINT

TUDJON ÁTTEKINTÉST ADNI A HELYI SZINTEN MŰKÖDŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

KÖRÉRŐL, TUDJA AZOKAT TIPIZÁLNI ÉS ISMERJE FELÉPÍTÉSÜK FŐ ELEMEIT, VALAMINT

IRÁNYÍTÁSI VISZONYAIK JELLEGZETESSÉGEIT.

CENTRALIZÁLTMODELL

DECENTRALIZÁLTMODELL

KÖZIGAZGATÁSI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDSZERE

ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

RENDSZERE

ÖNKORMÁNYZATI SZERVEK

RENDSZERE

EGYÉB KÖZIGAZGATÁSI

FELADATOT ELLÁTÓ SZERVEK

KÖZIGAZGATÁSI FELADATOT ELLÁTÓ

NEM KÖZIGAZGATÁSI

SZERVEK

RENDVÉDELMI SZERVEK

AUTONÓM ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERVEK

1. Közigazgatási szervnek nincs egységes jogi fogalma és külön

közjogi személyisége.

2. A közigazgatási feladatokat ellátó szervek, melyek állami vagy

önkormányzati költségvetésből működnek, a polgári jogi

személyiségen belül a költségvetési szervek csoportjába

tartoznak.

3. Az államigazgatási szervek a költségvetési szervek közül azok

a szervek, amelyek a kormány irányítása alatt állnak,

államigazgatási feladat- vagy hatáskört látnak el és a

közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá

tartoznak.

A KÖZIGAZGATÁSI SZERV JOGI FOGALMA ÉS JOGÁLLÁSA

ÁLLAMIGAZGATÁS ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁSKORMÁNY

MINISZTERELNÖK+ MINISZTEREK KABINETEK

KORMÁNYBIZOTTSÁGOK,EGYÉB TANÁCSADÓ TEST.Min. elnökség,

KIM

TÁRCA NÉLKÜLIMINISZTEREK,

KORMÁNYBIZTOSOK

MINISZTÉRIUMOK

NAV

DEKONCENTRÁLT TERÜLETI (REGIONÁLIS, MEGYEI) SZERVEK

HELYI (VÁROSI, KISTÉRSÉGI) ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

IRÁNYÍTÁS, VAGY HATÓSÁGI KAPCSOLAT

FEÜGYELET, KOORDINÁCIÓ, ELLENŐRZÉS

TÁJÉKOZTATÁS, SZAKMAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

FŐVÁROSI, MEGYEIKORMÁNY-HIVATAL

KORMÁNYHIVATALOK,KÖZPONTI HIVATALOK.

KÖZ-GYŰLÉS

KÉPVISELŐ-TESTÜLET.

KÖZGYŰLÉS

ELNÖK

POLGÁRMESTER

MEGYEIÖNKORMÁNYZAT

TELEPÜLÉSIÖNKORMÁNYZAT

(KÖZSÉG.,VÁROS,

MEGYEI JOGÚVÁROS)

POLGÁRMESTERI HIVATALVAGY KÖRJEGYZŐSÉG

HIVATAL

JEGYZŐ, KÖRJEGYZ

Ő

FŐJEGYZŐ

» ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ KÖZPONTI IRÁNYÍTÓ SZERV;

» TESTÜLETI JELLEGŰ

» KANCELLÁRMODELL

» ÉLÉN A MINISZTERELNÖK ÁLL, TAGJAI A MINISZTEREK;

» MEGBÍZATÁSA 4 ÉVRE SZÓL (4 ÉV ELŐTTI MEGSZŰNÉS ESETEI);

» NORMAALKOTÓ HATÁSKÖRÉBEN: KORMÁNYRENDELET, KORMÁNYHATÁROZAT;

» MŰKÖDÉSÉT EGYÉB TESTÜLETI SZERVEK SEGÍTIK.

FELADATA A KORMÁNY ÜLÉSEINEK ELŐKÉSZÍTÉSÉRE, A DÖNTÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSÉRE KORLÁTOZÓDIK.- TISZTÁN SZAKMAI SZEREPKÖRVEZETŐJE KÖZTISZTVISELŐ:FŐTITKÁR, KÖZIGAZGATÁSIÁLLAMTITKÁR, IGAZGATÁSIMINISZTERHELYETTES, STB.

A HIVATAL LÁTJA EL A KIEMELT ÁGAZAT-KÖZI FELADATOK IRÁNYÍTÁSÁT IS A HAGYOMÁNYOS FELADATOKON TÚL.A HIVATAL VEZETÉSE POLITIKAILAGMOTIVÁLT, VEZETŐJE EZÉRT MINISZTER, DELEGÁLT MINISZTER, POLITIKAI ÁLLAMTITKÁR, STB.

A KONKRÉT MEGOLDÁS FÜGG A KORMÁNYFORMÁTÓL, TRADÍCIÓKTÓL.

A TÁRCÁK TEVÉKENYSÉGÉNEK POLITIKAIKOORDINÁCIÓJA ÉS ELLENŐRZÉSE.

TITKÁRSÁGI TÍPUSÚ KOORDINÁCIÓS TÍPUSÚ

SZERVEZET

AZ ÖSSZES MINISZTÉRIUMI JOGKÖR SZEMÉLYES GYAKORLÓJA A MINISZTER, A MINISZTÉRIUM NEKI ALÁRENDELT MUNKASZERVEZET.

MŰKÖDÉS

A MINISZTER VEZETI AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÁGÁT, A MINISZTÉRIUM NEKI ALÁRENDELT MUNKASZERVEZET.

SZERVEZET A MINISZTERELNÖK MUNKASZERVEZETE,

EZÉRT A MINISZTERELNÖK IRÁNYÍTJA.ÁLLAMTITKÁR VEZETI.

MŰKÖDÉSA KORMÁNYZATI STRATÉGIA IRÁNYÍTÁSA,

ÖSSZEHANGOLÁSA, ÖSSZKORMÁNYZATI ÉRDEKEK ÉRVÉNYESÍTÉSE.

A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ JOGALKOTÁSI, KÖZIGAZGATÁSI KÉRDÉSEIT, A KORMÁNY TITKÁRSÁGI FELADATAIT NEM A MINISZTERELNÖKSÉG, HANEM A KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTER LÁTJA EL!

MINISZTÉRIUM MINISZTERELNÖKSÉG

EGYÉB ÖNÁLLÓSZAKMAI

FELADATOK.

KORMÁNYÜLÉS, A KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁRI

ÉRTEKEZLET ELŐKÉSZÍTÉSE

KORMÁNY ÉS PARLAMENTKÖZTI KAPCSOLAT SZERVEZÉSE

(MINISZTERELNÖKSÉGGEL EGYÜTTMŰKÖDVE).

A JAVASOLT INTÉZKEDÉS

1. KORMÁNYPROGRAMHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSÉT,

2. INDOKAIT,

3. LÉNYEGÉT,

4. FŐBB TARTALMI JELLEMZŐIT, KÖLTSÉGKIHATÁSÁT, VALAMINT

5. VÁRHATÓ GAZDASÁGI, KÖLTSÉGVETÉSI, TÁRSADALMI, IGAZGATÁSI,

ÁLLAMHÁZTARTÁSI, NEMZETKÖZI ÉS EGYÉB HATÁSAIT – SZÜKSÉG

SZERINT PÉLDÁKKAL ÉS SZÁMÍTÁSOKKAL ALÁTÁMASZTVA – , ILLETVE

KÖVETKEZMÉNYEIT (HATÁSVIZSGÁLATI LAP),

6. JOGSZABÁLY ESETÉBEN EZEN TÚLMENŐEN AZ ALKALMAZHATÓSÁG

FELTÉTELEIT, VALAMINT

7. A TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ÉS A VÁLLALKOZÁSOK ADMINISZTRATÍV

TERHEI CSÖKKENTÉSÉT, ILLETVE EZEK NÖVEKEDÉSE ESETÉN AZ AZT

ELKERÜLHETETLENÜL SZÜKSÉGESSÉ TEVŐ SZEMPONTOKAT,

8. TOVÁBBÁ HATÓSÁGI ELJÁRÁS ESETÉBEN AZ ELEKTRONIZÁLÁS

ÜTEMEZÉSÉT;

9. A DÖNTÉS KOMMUNIKÁCIÓJÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOT.

1. KIEMELT FONTOSSÁGÚ TÖRVÉNYJAVASLATOK,

KORMÁNYRENDELETEK, KONCEPCIÓK ESETÉN CÉLSZERŰ A

KORMÁNYZATI DÖNTÉSHOZATALT KÉT SZAKASZOS ELJÁRÁSBAN

VÉGREHAJTANI.

(ELVI, KONCEPCIONÁLIS KÉRDÉSEK, ILLETVE A RÉSZLETES,

KONKRÉT JAVASLATOKAT TARTALMAZÓ ELŐTERJESZTÉS)

2. A KORMÁNYHOZ ELŐTERJESZTÉST BENYÚJTÓK KÖRE

3. AZ ELŐTERJESZTÉSEK MEGALAPOZOTTSÁGÁT CÉLOZZA AZ

ELŐTERJESZTÉSEK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSA.

(KIM KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁRA, A KÖZIGAZGATÁSI

EGYEZTETÉS, VALAMINT A KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁRI

ÉRTEKEZLET)

ELŐTERJESZTÉS

EGYEZTETÉS VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS

EGYEZTETÉS, ÉSZREVÉTELEZÉS ÉSZREVÉTELEZÉS

1.Fő feladata;

2.A KIM közigazgatási államtitkára hívja

össze, szervezi és vezeti;

3.Napirendje;

4.Résztvevői és az állandó meghívottak;

5.Kezdeményezési jogköre;

6.Emlékeztető készítése.

KORMÁNY

A KORMÁNY A KÖZIGAZGATÁS LEGFŐBB SZERVE [ALAPTÖRVÉNY 15. CIKK (2) BEK.]

A KORMÁNY ÁLTALÁNOS POLITIKÁJÁNAK KERETEI KÖZÖTT ÖNÁLLÓAN IRÁNYÍTJA AZ ÁLLAMIGAZGATÁSNAK A FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÁGAZATAIT ÉS AZ ALÁRENDELT SZERVEKET, VALAMINT ELLÁTJA A KORMÁNY VAGY A MINISZTERELNÖK ÁLTAL MEGHATÁROZOTT FELADATOKAT[ALAPTÖRVÉNY 18. CIKK (2) BEK.]

A MINISZTÉRIUM FOGALMA

RENDELETBEN HATÁROZZA MEG A MINISZTEREK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉT.(STATÚTUM)

MINISZTÉRIUM

1. KORMÁNY-ELŐTERJESZTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS A KORMÁNY DÖNTÉSEINEK VÉGREHAJTÁSA;

2. JOGSZABÁLY-ELŐKÉSZÍTÉSI ÉS JOGALKOTÁSI FELADATOK;

3. ÁGAZATI STRATÉGIAALKOTÁS, TERVEZÉSI FELADATOK;

4. IRÁNYÍTÁSI, FELÜGYELETI, ELLENŐRZÉSI FELADATOK;

5. EGYEDI ÜGYEKBEN, ILLETVE HATÓSÁGI ÜGYEKBEN ELSŐ VAGY MÁSODFOKÚ DÖNTÉSI JOGKÖRÖK;

6. INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÓ FELADATOK;

7. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK;

8. CIVIL KAPCSOLATOK.

POLITIKAIVÁLTOZÓ ELEM

SZAKMAIÁLLANDÓ ELEM

• MINISZTER;

• ÁLLAMTITKÁR(OK);

• MINISZTERI, ÁLLAMTITKÁRI

KABINETFŐNÖK;

• KABINETEK POLITIKAI FŐTANÁCS-

ADÓI ÉS TANÁCSADÓI;

KORMÁNYTISZTVISELŐK:

• KÖZIGAZGATÁSI

ÁLLAMTITKÁR;

• HELYETTES ÁLLAMTITKÁROK;

• FŐOSZTÁLYVEZETŐK;

• FŐOSZTÁLYVEZETŐ-

HELYETTESEK;

• TITKÁRSÁGVEZETŐK;

• OSZTÁLYVEZETŐK;

• ÉRDEMI ÜGYINTÉZŐK;

• ÜGYKEZELŐK

MINISZTERÁLLAMTITKÁR(OK)POLITIKAI

VÁLTOZÓSTRUKTÚRA

SZAKMAIÁLLANDÓ

STRUKTÚRA

MINISZTERI KABINETKABINETFŐNÖK, POLITIKAI FŐTANÁCSADÓK, TANÁCSADÓK KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR

HELYETTES ÁLLAMTITKÁROK

FŐOSZTÁLYOK,TITKÁRSÁGOK

OSZTÁLYOK

KORMÁNYTISZTVISELŐK, ÜGYKEZELŐK

» NÉGY KATEGÓRIA;

» TÖRVÉNYI TAXÁCIÓ (KORMÁNYHIVATAL, AUTONÓM ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV, ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERV);

» ÁTALAKULÁSI KÖTELEZETTSÉG VAGY MEGSZŰNÉS;

» A NÉGY KATEGÓRIA ÖSSZEVETÉSE.

TERÜLETI ÉS HELYI KÖZIGAZGATÁS

ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS SZERVEI

A KÉT ALRENDSZER ÖSSZEVETÉSE

A KÖZIGAZGATÁS EGYSÉGE

A NAV

DEKONCENTRÁLT

TERÜLETI, HELYI

ÁLLAMIGAZGATÁSI

SZERVEI

ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ

TERÜLETI

ÁLLAMIGAZGATÁSI

SZERV

(FŐVÁROSI ÉS MEGYEI

KORMÁNYHIVATAL)

KÜLÖNÖS

HATÁSKÖRŰ,

DEKONCENTRÁLT

TERÜLETI, HELYI

ÁLLAMIGAZGATÁSI

SZERVEK

KIEMELKEDŐ JOGÁLLÁSÁT A KOORDINÁCIÓS JOGKÖRE IGÉNYLI.

FŐBB JELLEMZŐIK ISMERTETÉSE.

TERÜLETIÁLLAMIGAZGATÁSI

SZERVEK.

TERÜLETI ÉS HELYI

IGAZGATÁSBANRÉSZTVEVŐ

EGYÉBKÖZIGAZGATÁSI

SZERVEK.

EGYÉB, KÖZIGAZGATÁSI

FELADATOT ELLÁTÓSZERVEK.

HELYIÁLLAMIGAZGATÁSI

SZERVEK

44

A TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

CSOPORTOSÍTÁSA JOGÁLLÁSUK ALAPJÁN:

» A KORMÁNY ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ TERÜLETI SZERVE

(KORMÁNYHIVATAL);

» NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL TERÜLETI SZERVEI;

» EGYES MINISZTÉRIUMOK ÉS MÁS KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI

SZERVEK ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ TERÜLETI

ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK.

» TELEPÜLÉSI SZINTEN FŐSZABÁLYKÉNT: ÁLLAMIGAZGATÁSI ÉS

AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖZIGAZGATÁSI FUNKCIÓK EGY RÉSZÉT

AZONOS SZERVEZET KERETÉBEN LÁTJÁK EL;

» A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE: SZAKSZERŰ

ÖNKORMÁNYZATI ELŐKÉSZÍTŐ ÉS VÉGREHAJTÓ FUNKCIÓT LÁT EL,

MÁSRÉSZT – HA JOGSZABÁLY MÁSKÉNT NEM RENDELKEZIK –

ÁLTALÁNOS ELSŐFOKÚ HATÓSÁGKÉNT MŰKÖDNEK.

» AMENNYIBEN EGY ÁGAZATNAK NINCS KÜLÖN TERÜLETI

DEKONCENTRÁLT SZERVE, ÚGY ELSŐ FOKON, VAGY HA A JEGYZŐ

AZ ELSŐ FOK, AKKOR MÁSODFOKON A KORMÁNYHIVATAL, MINT A

KORMÁNY ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ TERÜLETI SZERVE JÁRHAT EL

(ÁLTALÁNOS HATÓSÁGI FÓRUMRENDSZER).

• Az államigazgatás felépítése az államigazgatási szerveken belüli csoportosítás.

• A Kormány.• Miniszterelnökség.• A kormányiroda feladatai, szervezete, a kormány-

előterjesztések tartalmi, formai követelményei. A tárcaegyeztetés rendje.

• A minisztériumok (fogalma, fejlődése, a kormány irányítása, minisztériumi feladatkörök, a minisztérium szervezete (politikai változó és szakmai állandó elemek megkülönböztetése) és működése jellemzői.

• A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek.

• A területi és helyi államigazgatási szervek (állami és önkormányzati közigazgatás különbsége és egységessége) a közigazgatási hivatal és dekoncentrált szervek, a jegyzők speciális jogállása.


A VIZSGÁZÓ

• LEGYEN TISZTÁBAN AZ ÁLLAMIGAZGATÁS RENDELTETÉSÉVEL AZ ALAPTÖRVÉNY ÉS MÁS JOGSZABÁLYOK ELEMZÉSE ALAPJÁN;

• LEGYEN KÉPES TIPIZÁLNI AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATOKAT;

• RÉSZLETESEN ISMERJE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG FOGALMÁT, AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI HATÁSKÖRÖK FŐBB CSOPORTJAIT (JOGALKOTÓI JOGKÖR, JOGSZABÁLY-ELŐKÉSZÍTŐI JOGKÖRÖK, JOGALKALMAZÓI JOGKÖRÖK, HATÓSÁGI ÉS NEM HATÓSÁGI JOGKÖRÖK, KÖLTSÉGVETÉSI- GAZDÁLKODÁSI JOGKÖR, IRÁNYÍTÁSI ÉS FELÜGYELETI JOGKÖRÖK, STB.).

AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FUNKCIÓI:

ÁLTALÁNOS FUNKCIÓK

SPECIÁLIS FUNKCIÓK

FUNKCIÓ-TEVÉKENYSÉG-FELADAT ÖSSZEFÜGGÉSEI:

A FUNKCIÓ FEJEZI KI LEGÁLTALÁNOSABBAN AZ ÁLLAMIGAZGATÁS

TÁRSADALMI SZEREPÉT, RENDELTETÉSÉT.

A FUNKCIÓK CSOPORTOSÍTÁSA

TEVÉKENYSÉG OLDALÁRÓL

A TÁRSADALOM OLDALÁRÓL

TÁRSADALOM-

IRÁNYÍTÓFUNKCIÓ

TÁRSADALOM-

SZERVEZŐFUNKCIÓ

INTEGRATÍVFUNKCIÓ

ALLOKÁCIÓSFUNKCIÓ

FELADATKÖR HATÁSKÖR

ILLETÉKESSÉG

HATÓSÁGI JOGKÖR

TERJEDELME ALAPJÁN

ÁLTALÁNOS HATÁSKÖR

KÜLÖNÖS HATÁSKÖR

SZINTEK SZERINT

I. FOKÚ

II. FOKÚ

JOGOSÍTVÁNYOK JOGIJELLEGE SZERINT

ANYAGI JOGI HATÁSKÖR

ELJÁRÁSI JOGI HATÁSKÖR

A HATÓSÁGI JOGKÖRT TELEPÍTŐ JOGSZABÁLY RENDELKEZIK ARRÓL HOGY:

1.KIKRE KÖTELEZŐ;2.MILYEN ELNEVEZÉSŰ DÖNTÉS;3.MIRE JOGOSÍTHAT, KÖTELEZHET;4.MILYEN FELTÉTELEK FENNÁLLÁSA ESETÉN;5.MILYEN ELJÁRÁSBAN.

KÖZÉRDEK

CSAK KÖZPONTI SZINTEN

MEGJELENŐ FELADATOK

HELYI ÉRDEK SZEMPONT-

JÁBÓL KÖZÖMBÖS FELADATOK

HELYI ÉRDEKKELSZEMBEN ÉRVÉNYESÍTENDŐ

FELADATOK

EGYÉB SZEMPONTOK

A közhatalom gyakorlása azt jelenti, hogy az államigazgatási szervek jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön mindenkire kötelező döntéseket hozhatnak és e döntéseknek állami kényszereszközökkel szerezhetnek érvényt.

A HATÓSÁGI JOGALKALMAZÁS FORMÁI

KÖZVETLEN HATÓSÁGI

JOGALKALMAZÁS

HATÓSÁGI FELÜGYELET

• JOGOK, KÖTELEZETTSÉGEKMEGÁLLAPÍTÁSA

• DÖNTÉS KIKÉNYSZERÍTÉSE

• HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS• SZANKCIONÁLÁS

A közigazgatási szervnek az a

tevékenysége, amikor jogszabály

alapján egyedi ügyben jogokat,

kötelezettségeket állapít meg,

szankciót alkalmaz, egyedi jogvitát

dönt el.

HATÁROZAT, INTÉZ-KEDÉS TARTALMA

JOGOT MEGÁLLAPÍTÓENGEDÉLY VALAMELYTEVÉKENYSÉG GYA-KORLÁSÁRA, TILTOTTTEVÉKENYSÉG ENGE-DÉLYEZÉSÉRE, ANYA-GI JAVAK ELOSZTÁSA KÖTELEZETTSÉGET

MEGÁLLAPÍTÓ MEGHA-TÁROZOTT CSELEKVÉS,

MAGATARTÁS TANÚSÍ-TÁSA, VALAMELY MAGA-TARTÁS ABBAHAGYÁSA, TILTÁSA, VALAMELY MAGATARTÁS TŰRÉSE, VALAMELY MAGATAR-TÁSTÓL TARTÓZKODÁS

JOGVITÁT ELDÖNTŐ

SZANKCIONÁLÓTIPIKUS FORMA A BÍRSÁG PL. REPARATÍV, REPRESSZÍV

KÖZHITELŰ NYILVÁN-TARTÁSOK VEZETÉSE,HATÓSÁGI BIZONYÍT-VÁNYOK, IGAZOLVÁ-NYOK KIADÁSA

A jogszabályok és az ezek alapján hozott

döntések figyelemmel kísérése,

ellenőrzése.

ELLENŐRZÉSI JOGOSÍTVÁNYOK

1. HELYISÉGEKBE BELÉPHET.

2. IRATOKBA BETEKINTHET.

3. ELLENŐRZÖTTEKET MEGHALLGAT-HAT.

4. ESZKÖZÖK, FELHASZNÁLT ANYAGOK MŰSZERES VIZSGÁLATÁT ELVÉGEZHETI.

5. MINTÁT VEHET.

INTÉZKEDÉSI JOGOSÍTVÁNYOK

1. A VESZÉLYHELYZET ELHÁRÍTÁSA ÉRDEKÉBEN AZONNAL VÉGREHAJTANDÓ HATÓSÁGI INTÉZKEDÉST TEHET.

2. HATÓSÁGI JOGALKALMAZÓ HATÁROZATOT HOZHAT.

3. FELELŐSSÉG MEGÁLLAPÍTÁSÁRA INTÉZKEDHET.

1. Nem tevékenységre, hanem egy szervezet teljes működésére kiterjed (általában a szervezeti, működési, döntéshozatali tevékenységre).

2. A felügyelet során csak a tevékenységek jogszerűségét hivatott ellenőrizni.

3. Normasértés esetén intézkedik a jogsértés megszüntetése iránt.

4. Korlátozott eszközökkel rendelkezik.

ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV

HATÓSÁGI ÉS SZOLGÁLTATÓTEVÉKENYSÉG (EGYÜTT)

SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG(HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG

NÉLKÜL)

ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEKBELSŐ IGAZGATÁSA (VEZETÉS)

ALÁRENDELT ÁLLAMIGAZGATÁSI

SZERVEK IGAZGATÁSA (IRÁNYÍTÁS)

A SZERV VEZETŐJÉNEKA FELADATA

IRÁNYÍTÓ SZERV FELADATA

JOGI ESZKÖZÖK NEM JOGI ESZKÖZÖK

NORMATÍV ESZKÖZÖK

EGYEDI ESZKÖZÖK

• 1990-IG: KÖZVETLEN ÁLLAMIGAZGATÁSI IRÁNYÍTÁS.

• 1990-BEN AZ ÖTV.-VEL LEVÁLIK AZ ÁLLAMI VAGYONRÓL AZ

ÖNKORMÁNYZATI VAGYON.

• 1990-ET KÖVETŐEN, 2007-IG KETTŐS IGAZGATÁS AZ

ÁLLAMI TULAJDON TEKINTETÉBEN:

• KINCSTÁRI VAGYON: KINCSTÁRI VAGYONI IGAZGATÓSÁG

• VÁLLALKOZÓI VAGYON: ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG

(KÉSŐBB: ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ

ZRT.)

• 2007-ET KÖVETŐEN (2010-BEN KORREKCIÓ): A NEMZETI

FÖLDALAP KIVÉTELÉVEL EGYSÉGES – TULAJDONOSI –

IRÁNYÍTÁS: MAGYAR NEMZETI VAGYONKEZELŐ ZRT.

• 2011. ÉVI CXCVI. TÖRVÉNY A NEMZETI VAGYONRÓL

• Az államigazgatás rendeltetése, a közérdek képviselete;

• Az államigazgatás funkciói (védelmi, biztonsági, nemzetközi politikai, gazdasági, közszolgáltatás-

szervező, államszervezet működését biztosító funkciók)

• Az államigazgatási feladatok általános jellemzése (alapfogalmak: feladat-hatáskör-hatósági jogkör,

illetékesség, hatósági jogalkalmazás);

• Az általános közérdek megjelenése az államigazgatási feladatokban (csak központi, helyi érdek

szempontjából közömbös, helyi érdekkel szemben érvényesítendő feladatok, a feladatok

szabályozásának egyéb szempontjai)

• Az államigazgatás működésének tagolása (belső-külső, személyekre, szervezetekre, mindkettőre

irányuló, jogi, nem jogi eszközökkel megvalósuló, közhatalmi, kooperatív feladatellátás);

• Közhatalmi tevékenységek (jogalkotás, jogalkalmazó tevékenység);

• Hatósági jogalkalmazás és hatósági felügyelet;

• Szakmai és szolgáltató tevékenység;

• Hierarchikus igazgatás (belső igazgatás, alárendeltek igazgatása);

• Közintézetek igazgatása, állami vagyonnal gazdálkodó szervek igazgatása.

4. FEJEZETI ÖSSZEFOGLALÓ


A VIZSGÁZÓ:

• ÁTFOGÓAN ISMERJE MEG AZ EU FELFOGÁSÁT ÉS FŐ SZABÁLYAIT A TAGORSZÁGOK KÖZIGAZGATÁSÁRÓL;

• LEGYEN KÉPES ÁTTEKINTENI A TAGJELÖLT ORSZÁGOK ÁLLAMIGAZGATÁSÁVAL KAPCSOLATOS FŐBB UNIÓS ELVÁRÁSOKAT;

• ISMERJE MEG A FEJLETT ORSZÁGOK KÖZIGAZGATÁS-FEJLŐDÉSÉBEN MEGJELENT ÚJ TENDENCIÁK ALAPVETŐ ELEMEIT.

1. Az unión belül a tagországok közigazgatása a belső szuverenitás körébe tartozó kérdés, melyre nincs uniós szabályozás.

2. A Római Szerződés és a koppenhágai kritériumok azonban azt követelik a jelölt országoktól (és a tagállamoktól is), hogy a közösségi vívmányokat megvalósítani képes nemzeti közigazgatással rendelkezzenek.

3. A konkrét elvárásokat az 1997-es holland elnökség alatt készített közös Európai Közigazgatási Tér című anyagból ismerhetjük meg.

1. Átlátható közigazgatási szervezet és döntési mechanizmus.2. Hatalmi ágak elválasztását, demokratikus hatalomgyakorlást, az emberi

jogok érvényesülését biztosító jogrend.3. Hatékony tárcaközi koordinációt és pénzügyi tervezést, költségvetést

biztosító kormányzati szervezet.4. Egyeztetett politikai döntések és ezeket megvalósító hatékony eljárások,

a hatások értékelésének lehetővé tételével.5. Igazgatási önállósággal bíró, világos jogi struktúrában működő közszektor

kiépítése.6. Megfelelő kormányzati intézkedési és ellenőrzési eszközök, megfelelő

eljárási kódex szabályozza a polgárok és a kormányzat viszonyát.7. Nem kormányzati és civil szervekkel való kapcsolattartás megfelelő

szabályozása.8. Megfelelően szabályozott professzionalista közszolgálat működése.9. Közintézmények elszámoltathatósága.10. Költségvetési és adóigazgatási intézmények megfelelő működése.11. Korrupciómentes belső és külső ellenőrzési mechanizmus.12. Független bírósági rendszer megléte.13. Egyértelmű jogosítványokkal bíró, politikai ellenőrzés mellett működő, de

politikamentes rendvédelmi erők működése.

• Kapcsolódás:

• uniós szabályok végrehajtása

• döntés-előkészítésben történő közreműködés

• Többszintű rendszer:

• összehangolásáért felelős: EKTB (az EKTB

jogállása, feladatai, eljárása)

• a szakértői csoportok (ehhez kapcsolódóan a

tárgyalási álláspont kialakításának és

képviseletének eljárási szabályai)

A területi és helyi államigazgatási szervek, mint

uniós aktusok végrehajtói.

A különböző uniós tagállamok hatóságainak

együttműködése (alapvető szabályai a Ket.-ben):

• jogsegély;

• külföldi határozat hazai végrehajtása;

• hazai határozat külföldi végrehajtása.

1. Új közmenedzsment (a magánszférában sikeresen alkalmazott igazgatási, vezetési és szervezési módszerek közigazgatási adaptációja, hierarchia oldása, egyéni felelősség fokozott érvényesítése, döntési jogkörök decentralizációja).

2. A közszolgálati rendszer nyitottabbá, átláthatóbbá tétele.3. Működési hatékonyságot javító piaci módszerek átvétele

(vegyes tapasztalatok, kiszervezés).4. Nyitottabb szolgáltató típusú közigazgatás megteremtése.5. Minőségbiztosítási rendszerek közigazgatási alkalmazása.6. Egyéni és szervezeti teljesítményértékelés bevezetése (vezetői

minőségbiztosítási rendszerek).7. Szolgáltatást nyújtó közigazgatási szerv és a szolgáltatást

igénybevevők önkéntes megállapodása és ez képezi a szervezeti teljesítményértékelés alapját (angolszász példa).

8. Feladatellátás megállapodásokon, polgári jogi szerződéseken keresztül (ellenőrző hatóságok megállapodása a közös ellenőrzésről).

A JÓ KORMÁNYZÁS (GOOD GOVERNANCE) MODELLJE – OECD:ÁtláthatóságFelelősségBecsületességMéltányosságEredményességHatékonyságJogállamiság tiszteletben tartása

A JÓ KORMÁNYZÁS (GOOD GOVERNANCE) MODELLJE – OECD:ÁtláthatóságFelelősségBecsületességMéltányosságEredményességHatékonyságJogállamiság tiszteletben tartása

A modern magánigazgatási szervezetek működésének jellemzői

A modern magánigazgatási szervezetek működésének jellemzői

• AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A NEMZETI KÖZIGAZGATÁS KAPCSOLATA (BELSŐ SZUVERENITÁS, MEGFELELŐSÉGI ELVÁRÁS A RÓMAI SZERZŐDÉSBEN, ILLETVE A KOPPENHÁGAI KRITÉRIUMOKBAN).

• A KÖZÖS EURÓPAI KÖZIGAZGATÁSI TÉR (1997-ES DOKUMENTUM) ÁLLAMIGAZGATÁSRA VONATKOZÓ FŐ CÉLKITŰZÉSEI.

• ÚJ TENDENCIÁK AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FEJLESZTÉSÉBEN (ÚJ KÖZ-MENEDZSMENT, KORSZERŰ VEZETÉSI, SZERVEZÉSI, IGAZGATÁSI MÓDSZEREK, ELJÁRÁSOK, A KÖZIGAZGATÁS ÉS A BENNE DOLGOZÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZEREK).

5. FEJEZETI ÖSSZEFOGLALÓ

» 2011 júniusában indult útjára a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (Magyary Program 11.0), melynek célja a közigazgatás hatékonyságának javítása volt;

» A program értékelését, az eddig lezajlott fejlesztéseket, valamint a további feladatok ismertetését foglalja össze a 2012 augusztusában bemutatott Magyary Program 12.0.;

» A Magyary Program a magyar közigazgatás középtávú működési kereteit alapjaiban meghatározó stratégiai dokumentum és kijelölt cselekvések sora, amely pontosan definiált célok és értékek mentén rögzíti a közigazgatás-fejlesztés irányait.

» A Magyary Program műfaja nem terv, hanem program, értelmezési keret, amely a 2014-ig szóló időtartamra meghatározza a célokat, a beavatkozási területeket és intézkedéseket a hazai közigazgatás-fejlesztés számára;

» biztosítja a folyamatos mérhetőséget, megvalósulásáról, évről évre jelentés készül, amely alapján az előrehaladás mértéke mérhető;

» időtartománya igazodik a politikai ciklushoz; » fő stratégiai célkitűzései:• az eredményes szervezeti működés, • a feladatrendszer megújítása, • a belső eljárások racionalizálása, • az ügyfélkapcsolatok javítása,• a személyzeti igazgatás fejlesztése, • a kiszámítható életpálya.

» Az állami szervezeti kataszter kialakítása az első lépés a közigazgatás hatékony működésének elérésére;

» A közigazgatás szervezeti megújításának legfontosabb részét képezi a területi közigazgatás teljes szervezeti megújítása, amelynek első lépéseként újra létrejöttek a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok, majd ezek bázisán a megyei (fővárosi) kormányhivatalok mint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei;

» Emellett elkezdődött a járási államigazgatás kialakítása is, amelynek értelmében a megyei kormányhivatalok alárendeltségében, alapvetően az adott járásban jelen lévő szakigazgatási szervekből és az okmányirodákból létrejönnek a járási hivatalok;

» Ezzel szorosan összekapcsolódik az önkormányzati reform, amely a Magyary Programmal együtt elhozza a helyi közügyek, valamint az államigazgatási ügyek régóta halogatott szétválasztását a járási hivatalok és az önkormányzatok között.

» A hatékony nemzeti közigazgatás megvalósításának alapfeltétele, hogy a közigazgatási szervek naprakészen tudják, hogy milyen feladatokat és hatásköröket rónak rájuk a jogszabályok és a stratégiai dokumentumok. A Magyary Program keretében ezt a célt segíti előmozdítani az állami feladatkataszter, amely ágazatonként, illetve alágazatonként tartalmazza a jogszabályokban és stratégiai tervdokumentumokban előírt:

» feladatok pontos forrását (mi írja elő a feladatot), » a felelős szervezetet, » az együttműködő szerveket és az együttműködés

formáját, » a feladatellátást biztosító költségvetési fejezetet, » továbbá a végrehajtás ütemezését és határidejét.

A minőségi jogalkotás elve több elemet foglal magába:»az előzetes és utólagos hatásvizsgálatok alkalmazását;»a színvonalas jogszabályszerkesztést;»a jogszabályok nyelvi egyszerűsítését;»a jogi szabályozás alternatíváinak vizsgálatát;»az adminisztratív terhek csökkentését.

A Magyary Program célja: »az ügyfelek igényeit és érdekeit figyelembe vevő, ügyfélközpontú szolgáltató működés kialakítása, »az eljárások egyszerűsítése, az ügyfélterhek csökkentése és egységesen magas színvonalú, mindenki által hozzáférhető szolgáltatások kialakítása. »A szolgáltatások színvonalának emelése érdekében többcsatornás (személyes, elektronikus és telefonos) kormányzati ügyfélszolgálati „kormányablak” rendszer kerül kialakításra, amely az ügyfelek számára lehetőséget teremt ügyeik egyablakos (egy helyszínen történő) elintézésére.

A Magyary Program a személyzet fogalmát kiterjesztően értelmezi, beleérti: »mind a szűk értelemben vett közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselőket, »mind a katonákat és rendőröket, vagyis a fegyveres, illetve más hivatásos szolgálati állomány tagjait is, »ezentúl a személyzet fogalmába beletartozik mindenki, aki bármilyen jogviszony keretében rendszeresen, személyesen foglalkoztatva munkát végez a közigazgatás számára. Az életpályák fejlesztése közös elvek és értékek mentén: Ennek képezheti alapját a több ponton is egymással érintkező életutak egységes kidolgozása. Így a teljes szervezetrendszerben ténylegesen megvalósíthatóvá válik az átjárhatóság.

»A közszolgálati tisztviselők továbbképzése állami feladat: az állam a feltételrendszert biztosítja, a kormánytisztviselő számára pedig a részvétel kötelező.

a diasor hatályosítását elvégezte: dr. temesi istván 2013

Documents