A BGF KVIK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATAScIeNTIFIc JOURNAL OF The BBS cccT

2012/08.

AGORA

Budapesti Gazdasági Fôiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar tudományos folyóirataScientific Journal of the Budapest Business School College of Commerce, Catering and Tourism

Fôszerkesztô (Editorin chief):Kovácsné Székely Ilona

Szerkesztôbizottság elnöke (President):H. Farkas Julianna

Szerkesztôbizottság (Editorial board):Gundel János, Hamar Farkas, Kovátsné Loch Ágnes, Kozár László, Somogyiné Förgeteg Katalin, Szabóné Erdélyi Éva, Szalók Csilla, Tóth Zoltán

Szerkesztôség címe (Editorial office):BGF KVIK, 1054 Budapest, Alkotmány u. 9-11.

E-mail: agora@kvifk.bgf.hu

Felelôs kiadó (Publisher):Zimányi Krisztina, BGF KVIK dékán

Borító és lapterv: Tóth KatalinTördelés: Tóth KatalinNyomda: BGF-KKK HázinyomdájaFelelôs vezetô: Tóth ImrePéldányszám: 300 pld

ISSN: 1789-2643

A BGF KVIK kulturális – tudományos folyóirata2012/8

AGORA

3

Tartalom – Content

Rudolfné Katona Mária – Karakasné Morvay Klára – Fodor MónikaLojalitásvizsgálat a magyar éttermi vendéglátásbanResearch into loyalty at Hungarian restaurants 7

Hámori Antal Vendéglátás-etikaThe ethics of hospitality 25

Juhász Lászlóeurópai csillagok – Nemzeti csillagokSzabályozott – szabályozatlanság a hazai szállodaiparbanEuropean stars – national starsRegulated – deregulation in the Hungarian hotel industry 33

Bujáki Péter _ Baráth KingaG O L F - a kortalan olimpiai játék G O L F - the timeless game 51

Lakner Zoltán - Lôrincz SándorÁgazati kapcsolatok mérlegének vizsgálata input-output elemzésselExamination of the intersectorial balance using the input-output model 69

Lányi KatalinÉrtékvizsgálat a BGF KVIK nappali tagozatos alsóbb éves hallgatói közöttA study of the value inventory of junior full-time students at BGF KVIK 80

Korándi József - Pluhár GabriellaMatematikusok ábrázolása a Good Will hunting címû filmbenThe image of mathematicians in the movie Good Will Hunting 89

AGORA

5

Elôszó

Köszöntöm az olvasót, abból az alkalomból, hogy most egy külsôre-belsôre megújult ”Agorá”-t tarthat a kezében!Mi változott meg?A borítón erôteljesebb lett Karunk színe, a kék, a klasszikus oszlopsorok helyett pedig az Alkotmány utcai impozáns fôépület látványában gyönyörködhetünk.Más lett az alcím is: „kulturális-tudományos” folyóirat volt eddig, most pedig tisztán ”tudományos”, utalva ezzel a változás lényegére, vagyis arra, hogy a tudományosság szigorúbb kritériumai szerint jártunk el a tanulmányok megválogatásában.Biztos vagyok benne, hogy mindnyájunknak hiányozni fog a kulturális rovat, a versek és a színes útleírások!Ennek ellenére, a szerkesztôbizottság úgy gondolta, hogy az Agora nyújtotta lehetôségek által, Karunk megnövekedett tudományos potenciáljának meg kell jelen-nie a felsôoktatási intézmények körében, olyan színvonalon, hogy azt a hazai tudomá-nyos közélet és a doktori iskolák is elfogadják.Ennek érdekében mind a formai, mind a tartalmi követelményeket ehhez a mércé-hez igazítottuk, leendô szerzôink számára útmutatóként elérhetôvé tettük, csakúgy, mint a lektori bírálati szempontrendszert – hiszen a tanulmányok csak két szakmai lektor ajánlására kerülhetnek be a kiadványba, illetve, ha átmentek a szerkesztôbizottság szûrôjén is. A cikkekhez magyar és angol nyelvû absztraktot kértünk, valamint szerzôi nyilatkozatot, miszerint az adott írás sehol máshol nem került még publikálásra.Szeretnénk, ha a feltételek szigorítása a tudományos színvonal emelkedését eredmé-nyezné, és azt, hogy egyfajta presztízst jelentsen bekerülni a folyóirat szerzôi közé.Szeretnénk, ha az a szakmai profilbeli gazdagság, amelyet Karunk képvisel, annak minden területe megjelenne kiadványunkban.E kötetben turisztikai, vendéglátás-etikai és attitûd vizsgálatok, gazdasági-matema-tikai elemzések találhatók, és nem utolsósorban olyan témákról is tájékozódhatunk, hogy miképp ábrázolja a matematikusokat a média, vagy éppen a golfozás rejtelme-ibe kaphatunk betekintést.Varietas delectat – a változatosság gyönyörködtet!Változatosság és szigorú tudományos színvonal – ezt szerettük volna egyszerre szem elôtt tartani!Az Agora 8. kötete ez, feltétlenül jár tehát a köszönet és elismerés a volt fôszerkesztônek, Dr. Hamar Farkasnak, hogy lelkiismeretes munkájának köszönhetôen – az Alma Mater jogutódjaként – újra éledt kari folyóiratunk.Az új fôszerkesztônek, Dr. Kovácsné dr. Székely Ilonának pedig sok sikert és kitartást kívánok további munkájához!

Dr. Zimányi Krisztina Dékán

AGORA

6

AGORA

7

Összefoglalás

Tanulmányunk több fordulós kvalitatív és kvantitatív kutatás eredménye (2007-2011) a magyar vendégek melegkonyhás vendéglá-tóüzletekkel kapcsolatos elégedettségrôl és a vendéghûségrôl. A stratégia kialakításakor a legfontosabb fel-adat a vendégkör igényeihez való alkalmaz-kodás, valamint az egyedi atmoszféra kialakí-tása. A gyorsétkezô helyek vendégkörének alacso-nyabbak az elvárásai a választékot, a kap-csolatokat és a minôséget tekintve, mint a hagyományos értékesítésnél. A ”kedvenc hely” kiválasztása elsôsorban a kapcsolatok-tól függ, melyben a személyzet a legfonto-sabb tényezô. A személytelenebb reklámok hatástalanok, színvonalas munkával azonban pozitív szájpropaganda érhetô el. A törzsvendégekre, akik többségében férfiak és a gazdaságilag aktív népességbôl kerülnek ki, az emocionális kötôdés jellemzô. Az üzlet atmoszférája meghatározóbb, mint a válasz-ték, vagy az árak. A törzsvendégek kritiku-sabbak és elégedetlenebbek, mégis jobban ragaszkodnak törzshelyükhöz.Kulcsszavak: lojalitás, melegkonyhás vendég-látó üzlet, elégedettség, törzsvendég, stra-tégia

Summary

This article is based on qualitative and quantitative research focusing on catering establishments offering a variety of warm dishes, such as restaurants, fast-food places, cafeterias, and public houses serving hot meals. In the investigation between 2007-2011 Hungarian customers were surveyed on the factors affecting their satisfaction and loyalty. The methods of investigation were by interview and questionnaire. Eating out is much more a rarity for Hungarians compared to the international average. However, people who regularly eat out, usually prefer going to the same place, that is, they usually choose a haunt. The main question was if the satisfied guest will definitely become a regular visitor or could it happen that the unsatisfied guest will not leave our res-taurant either?The results highlighted a huge difference between slow and fast food restaurants on the question of loyalty. Guests’ expectations are much less in the case of fast food restaurants, where the variety and quality of the dishes and the personal contact with the staff are of low importance. The word-of-mouth effect has an important role in finding our favourite place; it is more effective than paid advertisements. The most important factor in guests’ preference for a particular restaurant is the relationship between the owner, staff and the guest. It is surprising that the more often guests visit a place, the more critical and unsatisfied they may become. However, Hungarians are unlikely to change their regular haunt because their attitude to it is emotional rather than rational. Keywords: loyalty, restaurant, customer satisfaction, regular guest, strategy

Rudolfné Katona Mária – Karakasné Morvay Klára – Fodor Mónika

Lojalitásvizsgálat a magyar éttermi vendéglátásbanResearch into loyalty at Hungarian restaurants

AGORA

8

AGORA

9

Bevezetés, célkitûzés

Hazánkban a melegkonyhás vendéglá-tóhelyek látogatottsága európai össze-hasonlításban viszonylag kicsi, kivé-telt csak a gyorsétkezôhelyek, étkez-dék képeznek. Egy-egy vendéglátóhely-hez a magyar vendégek inkább érzelmi alapon kötôdnek, ezért könnyebben alakul ki és tartósabb marad a hûségük.A magyar fogyasztó nem szívesen nyit az új felé. Akkor is nehezen változtat törzs-helyet, ha több érv szól a váltás mellett, mint ellene. Ízlésében alapvetôen kon-zervatív, így nem egyszerû az olyan ven-déglátó egységet tartósan rentábilisan mûködtetni, ahol más nemzetek ismeret-len, esetleg egzotikus ételeit, italait érté-kesítik. A magyar ember ugyan szívesen próbálja ki az újdonságokat, de kutatá-sunk eredményei szerint ritkán választja törzshelyévé. Az aktív korúakra, a már jövedelemmel rendelkezôkre jellemzôbb a melegkonyhás vendéglátóhelyek napi igénybevétele, mint a többi korcso-portra. A látogatások gyakorisága fôként a diszkrecionális jövedelem nagyságá-tól függ. A magyar fiatalok inkább a szó-rakozásra költenek, mintsem étkezésre valamelyik hagyományos étteremben.Úgy véljük, hogy a magyar meleg-konyhás vendéglátóhelyek számára a minôség, az elégedettség és a lojalitás összefüggéseinek feltárása átfogó irány-mutatást adhat egy rentábilisabb üze-meltetést biztosító stratégia kialakításá-hoz.A vendég megtartása az üzleti siker egyik meghatározó eleme. Kutatások bizonyít-ják (Reichheld, 1996; Oliver, 1999), hogy egy új vevô megszerzésének akvizíciós költsége ötszöröse egy korábbi vevô megtartásának. A visszatérô vendég kevésbé árérzékeny, többet vásárol, elérése a csökkenô marketing költsé-gek révén kevesebbe kerül, ugyanakkor hajlandó többet fizetni, a céget mások-nak is ajánlani és az üzlet jó hírét kelteni (Reichheld, 2000; 2003; Hetesi és Rekety-tye, 2005).

Vizsgálatunk központi kérdései: • Visszatér-e az elégedett vendég,

esetleg az elégedetlen is? • Milyenerôsakapcsolatazelégedett-

ség és a hûség viszonyában? • Melyek a törzsvendéggé válás sajá-

tos összetevôi?

Hipotézisek

• Az európai és az észak-amerikaiemberek jelentôs része napi rend-szerességgel étkezik vendéglátóhe-lyeken, ezzel szemben a magyarok a hazai éttermekben, vendéglôkben csak alkalmanként (ünnepek, nyara-lás, kirándulás, munkahelyi rendezvé-nyek) fordulnak meg. A gyorsétkezô helyeket, kifôzdéket, étkezdéket - feltehetôleg az alacsonyabb árak és a gyorsaság miatt - nagyobb gyakori-sággal veszik igénybe.

• Az elszemélytelenedô világ miattkiemelt szerepe van a személyes kap-csolatoknak mind a vendéglátóhely személyzetével és vezetésével, mind a többi vendéggel. Elsôsorban ezek a tényezôk határozzák meg a törzs-hely, vagy a kedvenc vendéglátó-hely kiválasztását. Vajon igaz ez a fel-tételezés a gyorsétkezô helyek eseté-ben is?

• Amagyarvendégekinkábbemocio-nálisan kötôdnek az adott vendéglá-tóhelyhez, mintsem racionális, ”piaci” érvek alapján.

• A leghitelesebb propagandaesz-köz az elégedett vendég. A klasszi-kus értelemben vett reklámok – leszá-mítva néhány multinacionális vál-lalat marketing tevékenységét, pl. McDonald’s, KFC, stb. – csak mini-málisan járulnak hozzá a vendéglátó üzlet forgalmának növeléséhez.

• A hazai vendég ízlésébenmeglehetôsen konzervatív, a külön-legesebb, élményt nyújtó szolgáltatá-sokkal (all you can eat, egyedi, tema-tikus környezet, szórakoztatás) azon-ban elégedetté tehetô.

• Amelegkonyhás vendéglátó egysé-gek elhelyezkedésére a térbeli kon-centráció jellemzô (Budapest, vidéki nagyvárosok központjai, turisztikai att-rakciók, fontosabb útvonalak). A sze-rényebb diszkrecionális jövedelmûek lakóhelyein kevés a melegkonyhás vendéglátóhely és azok általában alacsony színvonalúak.

Irodalmi áttekintés

A vendégelégedettséggel az utóbbi években számos marketing szakember foglalkozott. ”A vendégelégedettség komplex pszichikai összehasonlítási- és információfeldolgozási folyamat ered-ménye. Olyan állapot-meghatározás, amely a vendégek elvárásai és utólagos észlelései között adódik” (Gardini, 1999). Kotler (1988) szerint ”akkor elégedett a fogyasztó, ha a termék megfelel az elvá-rásainak; ha felülmúlja elvárásait, akkor a vevô nagyon elégedett; elégedetlen viszont, ha a termék nem felel meg az elôzetes elvárásoknak.” O’Neil és Mattila (2004) kutatásai azt bizo-nyítják, hogy ”a vendégelégedettség javítása egyértelmû anyagi elônyöket tartogat, bár a vendégek elégedett-sége, mint célkitûzés nyilvánvalóan költ-ségekkel jár”. Szerintük az elégedett-ség az elôzetes tapasztalatokon nyugvó általános teljesítményértékelés, melyet egy bizonyos vásárlási döntés értékíté-leteként fogalmazhatunk meg. A ven-dégek elégedettségi szintjük kialakításá-hoz a szolgáltatás jellemzôivel kapcsola-tos aktuális tapasztalataikat vetik össze korábbi elvárásaikkal. A szolgáltatásokkal kapcsolatos elége-dettség közös dimenziói: maga a szol-gáltatás és az azt kiegészítô fizikai termék (esetünkben étel, ital) minôsége, az ár és a helyszín. A szolgáltatás minôségének megítélése az emberi tényezô miatt rendkívül szubjektív. A legfontosabb ide tartozó elemek a RATER modell sze-rint (Zeithaml et al., 1990) a kézzelfogha-tóság, a megbízhatóság, a fogékony-

ság, az empátia és a hozzáértés. Az emberi tényezô fontosságát Veres (1998) szolgáltatásmarketingrôl szóló összefog-laló mûve is megerôsíti, számolva a szol-gáltatás elvont természetével. A szolgál-tatás folyamatát a résztvevôk közötti köl-csönhatásként definiálja, figyelembe véve a közöttük lévô személyes kapcso-latokat. A vendégelégedettség modell-jei egyértelmûvé teszik, hogy az elége-dettséget az elvárás és a tapasztalat viszonya határozza meg.A marketing szakirodalmát tanulmá-nyozva arra a következtetésre jutottunk, hogy az elégedettség önmagában nem járul hozzá a vállalkozások hosszú távú profitjához, inkább a lojalitásra kell kon-centrálni. Deming (1986) fogalmazta meg elsôként, hogy a jövôben ”nem lesz elegendô, ha olyan fogyasztókkal ren-delkezünk, akik pusztán elégedettek”. A lojalitáskutatásban számos ellentmon-dás tapasztalható, nehéz egy jól meg-határozott fogalmi keretet találni. Nincs egyértelmû magyarázata, hogy mitôl lesz lojális egy fogyasztó, hogyan válto-zik idôben a lojalitás, illetve mitôl szûnik meg. Oliver (1999) szerint a lojalitás az újravásárlásra utal, melyben megjele-nik a márkavédelem is, melyet a szerzô a pozitív szájreklám analógiájaként értel-mez.Reichheld (2003) szerint a lojalitás nem jelent feltétlenül újravásárlást, inkább a cég, a termék népszerûsítését, hiszen az ismételt látogatás pusztán kényszerûségbôl vagy kényelmességbôl is adódhat. A magyar szakirodalomban elsôsorban Hetesi és Rekettye (2005) fog-lalkoztak a lojalitással. Kutatásaik alap-ján – ellentétben Reichheld (2003) elôbbi véleményével - a lojalitás fogalmi ele-meiként az újravásárlási szándékot, a keresztvásárlásokat, az árérzékenységet és a másoknak való ajánlást határozták meg. Az újravásárlás mellett az elpárto-lás tényezôit (keresztvásárlás, árrugal-masság) is megjelölik, illetve a mások-nak való ajánlást a lojalitás kritériumának tekintik.

AGORA

10

AGORA

11

A vendégek lojalitása lehet funkcionális, vagy emocionális (Barnes, 2003). A funk-cionális lojálisak a vendéglátó üzletek kényelmes elhelyezkedését, a könnyû elérhetôséget, a kedvezô nyitva tar-tást kedvelik. Az emocionális lojálisaknál is lényeges a kényelem, de fontosabb-nak tartják, ha a nevükön szólítják ôket, beszélgetnek velük, a vásárlással vala-milyen élményben részesülnek. Mindkét csoport elégedettséget mutat ugyan, a funkcionális lojális csoport azonban kevésbé ragaszkodó. A szolgáltatás értékelése alapján dönti el a vendég, hogy váltson-e, vagy kap-csolatban maradjon. A magasabb-nak érzékelt váltási költségek (idô, pénz, erôfeszítés) nagyobb hûséget és ismétlôdô vásárlási szándékot eredmé-nyeznek. Felmerül azonban a kérdés, hogy mekkora váltási költség terheli a vendéglátást igénybe vevôt, hiszen adminisztrációs, pénzügyi vagy kapcso-latváltási költséggel alig kell számolnia. Ösztönöz-e akkor ez a vendéglátó üzlet iránti hûségre?Korábbi vizsgálataink (Rudolfné és Karakasné, 2008) kimutatták, hogy a vendéglátó üzlet légkörével, hangula-tával kapcsolatos elégedettség jelentôs szerepet játszik a hûség kialakításában, ami kedvezô szájpropagandát ered-ményezhet. Az elégedettség nagymér-tékben függ az emberi tényezôtôl is, ami megemeli a humán erôforrás szere-pét. A jól képzett, megfelelô hozzáállású munkatársak felbecsülhetetlen értéket jelentenek a vendéghûség kialakításá-ban.

Anyag és módszer

A kutatás 2007-ben a gazdasági válság elôtt kezdôdött és egy utókövetéssel 2011 tavaszán zárult. A célok megha-tározása, a hipotézisek megfogalma-zása, a kutatás határainak rögzítése után a munka a szekunder információk gyûjtésével folytatódott. Az úgyneve-zett ”desktop research” jó alapot adott

a kutatás folytatásához. A rendelkezésre álló magyar- és idegen nyelvû szakiroda-lom mellett felhasználtuk a KSH, a TÁRKI és a GFK Hungária vizsgálati eredmé-nyeit, valamint egyéb on-line informá-ciós rendszerek adatait.Fontos lépés volt a mintavétel meghatá-rozása, mert a reprezentativitásra töre-kedtünk, azaz, hogy a kiválasztott mintán nyert adatok tükrözzék az alapsokasá-got.Primer kutatásunk során kvalitatív és kvantitatív technikákat egyaránt alkal-maztunk. A hipotézisek pontos meg-fogalmazása érdekében a témában jártas szakemberekkel egyéni mélyinter-júkat készítettünk, melyeket két fókusz-csoportos interjú követett. Az egyikben a melegkonyhai vendéglátást gyakran igénybe vevô BGF-KVIK hallgatói vettek részt, a másik csoport tagjai középkorú, az éttermi vendéglátást ritkán igénybe vevô emberek voltak. A kvalitatív kutatás eredményeinek fel-használásával állítottuk össze a kérdôívet. A hibák kiszûrése érdekében próbakérde-zésre, majd pilot-interjúkra került sor a BGF-KVIK hallgatói (mintegy 100 fô) körében. A könnyebb kitöltés érdekében elsôsorban zárt, szelektív kérdéseket (Likert-skála, egyszerû kiválasztás) alkalmaztunk, így a feldolgozás (kódolás, az adatrögzítés, értékelés) is egyszerûbb volt.A kérdôívet kiértékelhetô formában elôször 541 fô töltötte ki. Jelen vizsgálat a hazai vendégekre irányult, külföldieket nem kérdeztünk. A kísérôlevélben felhív-tuk a válaszadók figyelmét arra, ha szinte soha nem vesznek igénybe melegkony-hás vendéglátóhelyet, úgy csak a sze-mélyes adataikat adják meg. Az elsô vizs-gálat nyomtatott, vagy e-mailben elkül-dött kérdôívekkel, önkitöltôs módszerrel történt. A feldolgozáshoz a SAS progra-mot használtuk. Az utókövetés során 339 értékelhetô kérdôív született, valamennyit a kérdôívem.hu program segítségével továbbítottuk. A feldolgozás adattábláit is e program segítségével kaptuk meg.

A megkérdezettek ismérvei

A teljes lakosságra vetítve a nôk aránya a KSH demográfiai adatai szerint 5%-pont-tal meghaladja a férfiakét. Kutatásunk szerint azonban a vendéglátóhelyeket

látogatók esetében az arány 2/3-1/3 a férfiak javára. Ennek alapján a vendég-látó üzletek stratégiájában érdemes a nôkre, mint új célcsoportra nagyobb figyelmet fordítani, így növelve a vendé-gek számát.

A kérdôívet kitöltôk meglehetôsen jól reprezentálják a teljes magyar népes-ség kor szerinti összetételét (1. táblá-zat). Jelentôsebb eltérés három korcso-portban mutatkozott. A 18 éven aluliak-nak nincs önálló jövedelmük és ritkán döntenek az üzletválasztásról, míg a 63

év feletti korosztály jellemzôen nyug-díjas, ezért nem rendelkezik elegendô diszkrecionális jövedelemmel az éttermi vendéglátás igénybevételére. A 19-25 évesek nagyobb arányát az egyszerûbb elérés és a rendszeresebb üzletlátogatás (gyorskiszolgáló helyek, pizzériák) adta.

Korcsoport (1) Népesség (2) Kérdôív (3)

0-18 19,95 0,74

19-25 9,10 39,56

26-35 16,06 22,92

36-50 19,65 18,30

51-62 16,79 14,97

63-75 12,08 2,59

76-X 6,36 0,92

Összesen (4) 100,00 100,00

1. táblázatA korcsoportok szerinti megoszlások (%)

Table 1.Distribution by age group

age group (1), population (2), survey (3), all (4)

Iskolai végzettség (1) Népesség (2) Kérdôív (3)

általános iskola (4) 39,22 0,92

szakmunkás iskola (5) 23,93 8,13

érettségi (6) 22,56 44,73

fôiskola, egyetem (7) 14,29 46,21

Összesen (8) 100,00 100,00

2. táblázatAz iskolai végzettség szerinti megoszlások (%)

Table 2.Distribution by educational qualifications (own research)

educational qualification (1), population (2), survey (3), elementary school (4), vocational school (5), graduation (6), college, university (7), all (8)

AGORA

12

AGORA

13

A kérdôívet kitöltôk között a magyar népességhez viszonyítva jóval maga-sabb arányban találhatók az érettsé-gizettek és a diplomások (2. táblázat). Magasabb a jövedelmük és szívesebben is veszik igénybe az éttermi étkezést. Az alacsonyabb iskolai végzettségûek sze-rényebb keresetük és eltérô fogyasztói szokásaik miatt a melegkonyhás vendég-látóhelyeket csak nagyon ritkán látogat-ják, ezért lojalitásról az ô esetükben nem is beszélhetünk. Elemzésünkben a kitöltôk közel fele Budapesten és Budapest környékén él

(3. táblázat), ami lehetôvé tette a téma szempontjából releváns válaszok meg-szerzését. Már a kvalitatív vizsgálatok is megmutatták, hogy az éttermek, ezáltal a kedvencek száma is sokkal nagyobb mértékben nô a települések méretével, mint a népességi számok növekedése. Elsôsorban a nagyobb településeken találhatók melegkonyhás vendéglátó-helyek, melyek e vizsgálat tárgyát képe-zik. A magyar népesség 30 %-a él falvak-ban, ahol ilyen üzletprofilokat alig talá-lunk, vizsgálatunknak ezért ott nem is volt létjogosultsága.

Míg a magyar népesség mindössze 38%-a foglalkoztatott, addig a mi válaszadóink közel 53%-a az (4. táblázat). A meleg-konyhás vendéglátóhelyeket leggyak-

rabban látogatók a foglalkoztatottak, tehát e szempont alapján értékelhetôek a válaszok.

A vendéglátóhelyek fontos célcsoport-ját képezik ma az eltartottak közül azok a felsôoktatási hallgatók, akik tanul-mányaik mellett keresô tevékenységet végeznek. A lakónépességhez képest a kitöltôk három-négy fôs háztartásai felül-prezentált arányokat mutatnak. Ez alap-ján kijelenthetô, hogy többségükben nem az egyedülállók járnak a vizsgált vendéglátó üzletekbe.

A vendéglátóhelyek jelleg szerinti megoszlása

A vendéglátóhelyek jellegét vizsgálva bebizonyosodott egyik hipotézisünk, ami szerint a magyarok a gasztronómiában meglehetôsen konzervatívak. A válaszo-lók közel 60%-a a hagyományos üzlete-ket részesíti elônyben, a magyaros ven-déglátóegységeket a megkérdezet-tek ötöde jelölte meg. A legkisebb rész-arányt (13%) a más nemzetek konyháit kedvelôk adták, a különleges (pl. tema-tikus) üzletekre esô voksok száma pedig elhanyagolható. A megszokott, bevált ízekhez való ragaszkodás megnehezít-heti a különleges ízvilágú éttermekben a belföldi törzsvendég-kör kialakítását. A megkérdezettek válaszaiból kiderült, hogy a melegkonyhás vendéglátó üzlet-körön belül a legszívesebben igénybe vett, azaz a ”kedvenc” üzletprofil az étte-rem. Erre a válaszadók valamivel több mint fele voksolt. A családiasabb atmosz-férájú vendéglôk és a sörözôk részaránya 12, illetve 10%, a kávéházak 7%-ot képvi-selnek, míg a csárdák, étkezdék, kifôzdék, gyorsétkezôhelyek birtokolják a válaszok 19-20%-át. Ezek alapján jogos a következ-tetés, hogy a válaszolók többsége a jobb minôségû, színvonalasabb szolgáltatást nyújtó vendéglátóhelyeket választotta kedvenc helyéül. A sajnálatosan ritka láto-gatások miatt azt feltételezzük, hogy ezek a vendéglátóhelyek nem a napi étkezési szükségleteket elégítik ki, hanem inkább az élmény, a társaság adja vonzerejüket. Rákérdeztünk arra is, honnan szerez-tek tudomást késôbb kedvenccé vált

helyükrôl. A válaszokból kiderült, hogy a reklámok és az egyéb kommunikációs eszközök nem érték el az elvárt hatást, alig 5%-os az együttes részarányuk. A vendéglátó szakma számára tehát meg-fontolandó, hogy érdemes-e a reklá-mokra jelentôsebb összegeket költeni. A színvonalas, új éttermek esetében, az életgörbe bevezetô szakaszában azon-ban fontos a hírverés, ott aktív marke-tingtevékenységet javasolunk. A kedvenc vendéglátóhelyet tekintve a válaszadók közel felének ajánlották a megjelölt melegkonyhás üzletet, azaz jól mûködött a szájpropaganda. Számok-kal alátámasztható, hogy a leendô ven-dégeket egy már volt vendég befolyá-solja a legjobban a választásban, ami a lehetô legjobb és legszívélyesebb ven-déglátásra kell, hogy sarkallja a szak-mát. Hibát nem véthetünk, hiszen a száj-propaganda a negatív hírverésben még erôteljesebb. Gondoljunk csak a ”jég-hegy csúcsa effektusra”, ami szerint az elégedetlen vevô átlagosan kilenc barátjának meséli el rossz tapasztala-tait, miközben 96%-uk nem tesz panaszt az üzletvezetésnél. A megkérdezettek 45%-a kényelmi szempontok alapján döntött (közel lakik, vagy dolgozik), ôk funkcionálisan lojálisak, azaz kevésbé, vagy lassabban válnak törzsvendéggé.A látogatás rendszerességére vonat-kozó kérdésünkre kapott adatok sajnos nem biztatóak a vendéglátó szakma jövôjére nézve. A megkérdezettek 73%-a havonta, vagy még ritkábban veszi igénybe a vendéglátó üzleteket, és csupán 6% étkezik napi rendszeresség-gel étteremben. A látogatás gyakoribbá tételét nehezíti a potenciális vendégek rendelkezésére álló diszkrecionális jöve-delem volumenének várható további csökkenése.

Az elégedettség, a hûség és a kapcsolat összefüggései

A kérdôív második nagy egységét a ven-dégek véleményeinek részletes vizsgá-

Területi megoszlás (1) Népesség (2) Kérdôív (3)

Budapest és környéke (4) 24,50 48,06

vidéki nagyváros (5) 19,62 20,33

kisváros (6) 25,42 20,70

falu (7) 30,47 10,91

Összesen (8) 100,00 100,00

Gazdasági aktivitás (1) Népesség (2) Kérdôív (3)

foglalkoztatott (4) 38,10 52,87

munkanélküli (5) 4,60 1,11

inaktív keresô (6) 30,50 9,06

eltartott (7) 26,70 36,97

Összesen (8) 100,00 100,00

3. táblázatA területi megoszlások (%)

4. táblázatA gazdasági aktivitás szerinti megoszlások (%)

Table 3.Spatial distribution

spatial distribution (1), population (2), survey (3), Budapest and enviroment (4), big cities (5), small town (6), village (7), all (8)

Table 4.The distribution by economic activity

economic activity (1), population (2), survey (3), employed (4), unemployed (5), inactive earn (6), dependent (7), all (8)

AGORA

14

AGORA

15

lata képezte. 35 állításra vártunk érté-kelést, melybôl 14 az elégedettségre, 6 a hûségre, 15 pedig a kapcsolatokra vonatkozott. Ezeket a válaszadóknak a magyar iskolai osztályzás szerint kellett pontozniuk a már említett Likert-skála alapján. (Az 5 a ”nagyon elégedett, nagyon egyetért” jelentéssel bírt, az 1 pedig a ”nagyon elégedetlen, nagyon nem ért egyet” véleményt tükrözte.)

A vendégek válaszai az ”elégedettség” kérdéskörre

Az elégedettség témakör állításai a kedvenc melegkonyhás vendéglátó-helyre vonatkoztak, ezért elenyészô az elégedetlenségbôl fakadó negatív véle-mények száma.Az elégedettség témakör állításai (a sor-számok nem a fontossági sorrendet tük-rözik):1. A személyzet barátságos, figyelmes2. A személyzet/vezetôség figyel az igé-

nyeimre3. A kiszolgálás gyorsasága4. Az ételek és italok választéka5. Az ételek minôsége6. Az árak összhangban állnak a

minôséggel7. Szolgáltatások: zene, különterem, asz-

talfoglalás8. A vendéglátóhely megközelíthetô-

sége9. Parkolási lehetôség10. A vendéglátóhely környezete, külsô

képe11. Az étterem atmoszférája (berende-

zés, belsôépítészet)12. Az üzlet tisztasága13. A vendéglátóhely nyitva tartása14. A vendégkörAmikor a vendégek kedvenc helyeikrôl nyilatkoztak, a várható nagyon elége-dett válaszok mellett meglepôen nagy gyakorisággal jelentek meg a közöm-

bös és elégedett válaszok, melyek legin-kább a környezetre és az árakra vonat-koztak. A személyzettel a vendégek több mint fele nagyon elégedett volt. Az elége-dettséget illetôen a vendéglátó üzlet atmoszférája és személyzetének hozzáál-lása jóval fontosabbnak bizonyult, mint a minôség, a választék vagy az árak.

A ”hûség” témakör eredményei

A hûség témakör állításaival a vendégek hûségességét (5. táblázat) és piaci szem-léletüket (6. táblázat) vizsgáltuk. Utóbbi esetben arra kerestük a választ, hogy mennyire számít az üzletválasztásban a piaci elônyök kihasználása, azaz az árak és a konkurencia ajánlatai.A hûség témakör állításai:1. Én hûséges vendégnek (törzsvendég)

tekintem itt magam.2. Ha árakat emelne, én akkor is a ven-

dége maradnék.3. Ha a konkurencia számomra

kedvezôbb árakat, vagy kedvez-ményt ajánlana, átpártolnék.

4. A közeljövôben – ha tehetném, - gyakrabban járnék erre a helyre.

5. Számomra fontos, hogy azt a ven-déglátó egységet válasszam, amelyik közel van.

6. Számomra fontos, hogy a minôségben megfelelôt válasszam.

A hûségességi oldalról történô vizsgáló-dásnál a vendégek közel egy negyede hûségesnek vallja magát, 27-28% közömbös a kérdéssel kapcsolatban, és csupán 1,5% nem vallja magát feltétlenül hûségesnek. Ennek ellentételezéseként a megkérdezettek 45%-a közömbös, míg 18%-a kategorikusan elutasítja a piaci szemléletet. Kijelenthetjük, hogy a ven-dégek kedvenc vendéglátóhelyükhöz sokkal inkább érzelmi alapon kötôdnek, mint racionálisan.

A válaszok alapján kiderült, hogy a ven-dégekben sokkal erôsebb a személyes, érzelmi kötôdés az általuk favorizált ven-déglátó egységhez, mint a piaci szem-lélet, bár a vélemények közötti szórás meglehetôsen nagy. A megkérdezettek közötti ”kapcsolatok” vizsgálataA következôkben a kapcsolatok fontos-ságának vizsgálatára irányuló állításokat mutatjuk be:

1. A személyzet/vezetôség jól ismer engem.

2. A kedvenc helyemmel való kapcso-latom nagyon fontos számomra.

3. Kapcsolatom fenntartása nekem minden erôfeszítést megér (idô, távol-ság, utazás, stb.).

4. Nagyon óvatos vagyok, amikor új vendéglátóhelyet próbálok ki.

5. Szeretek új, ismeretlen dolgokat kipró-bálni, csak úgy, a változatosság ked-véért.

6. Állandóan összehasonlítom a hasonló kategóriájú vendéglátó egységeket.

7. Kedvenc vendéglátóhelyem vonze-reje nagy szerepet játszott abban, hogy ezt az üzletet választottam.

8. Több hasonló vendéglátóhelyet meglátogattam, mielôtt ennél dön-töttem.

Hûségesség (1) Gyakoriság (2) Százalék (%) (3)

1 0 0,00

2 8 1,48

3 148 27,36

4 283 52,31

5 102 18,85

Összesen (4) 541 100,00

Piaci szemlélet (1) Gyakoriság (2) Százalék (%) (3)

1 21 3,88

2 78 14,42

3 244 45,10

4 161 29,76

5 37 6,84

Összesen (4) 541 100,00

5. táblázatA hûségesség

6. táblázatA piaci szemlélet

Table 5.Loyalty

Loyalty (1), frequency (2), percent (3), all (4)

Table 6.Market approach

Market approach (1), frequency (2), percent (3), all (4)

AGORA

16

AGORA

17

9. Egy jó vendéglátóhely kiválasztása számomra fontos döntést jelent.

10. A vendéglátóhely, ahol vendég vagyok, sokat elárul arról, hogy ki vagyok.

11. Miután ezt a helyet választottam, mérlegeltem döntésem elônyös és hátrányos oldalát.

12. Számomra fontos, hogy itt találkozha-tok a barátaimmal, ismerôseimmel.

13. Számomra fontos emberekkel (pl. üzleti kapcsolatok) is találkozhatok itt.

14. Családtagjaim/barátaim is jól érzik itt magukat.

15. Jó szívvel ajánlanám ezt a vendéglá-tóhelyet barátaimnak, munkatársa-imnak és a családjuknak.

A fenti állításokra adott válaszokat öt logikai csoportba rendeztük (a zárójel-ben az állítások sorszáma szerepel):1. törzshely jelleg (2-3)2. baráti, üzleti kapcsolatok (12-15)3. a kedvenc hely kiválasztása (4-9)4. presztízs (10-11)5. személyes ismertség (1)Az 1. ábra a kapcsolat összetevôit mutatja be.

A skála alapján (1 nagyon nem ért egyet, 2 nem ért egyet, 3 közömbös, 4 egyetért, 5 nagyon egyetért) leszögezhetô, hogy a feltüntetett öt szempontot fontosnak tartók aránya minden esetben nagyobb, mint azoké, akik ezt kevésbé érzik lénye-gesnek. Sorrendet felállítva: legkevésbé a presztízst és a törzshellyel való kapcso-lat fenntartását tartják a vendégek meg-határozónak. Ezután a személyes ismert-ség következik, majd a kapcsolatok terén a két legfontosabbnak ítélt moz-zanat: a kedvenc hely kiválasztásának alapossága, valamint a baráti és üzleti kapcsolatok (82% szerint fontos, illetve nagyon fontos). Leglényegesebbnek azt tartják, hogy a családtagjaik, barátaik is jól érezzék ott magukat, illetve jó szívvel ajánlják a vendéglátóhelyet barátaik-nak, munkatársaiknak és a családjuknak. Egy vendéglátóhely tehát nem a közvet-len és egyben személytelenebb reklá-mok útján tud újabb vendégeket meg-nyerni, hanem az elégedett és hûséges vendégkör közvetítésével.

Összefüggések a vendégek véleménye és objektív tulajdonságai között

Az összefüggések feltárása érdekében kétdimenziós kereszttáblázatokat vizsgál-

tunk, melyekre azért volt szükség, hogy az elégedettség, a hûség és a kapcso-latok kérdéskörét differenciálni tudjuk a vendégek és vendéglátóhelyek tulaj-donságai alapján. Az elôbbi tizenegy változót (elégedettség a személyzet-tel; árak; kiszolgálás, választék, minôség, atmoszféra; megközelíthetôség, környe-zet; hûségesség; piaci szemlélet; szemé-lyes ismertség; presztízs; a kedvenc hely kiválasztása; törzshely jelleg; baráti, üzleti kapcsolatok), az utóbbi tizenkét ismér-vet (vendéglátóhely típusa, települése, jellege, kategóriája, ajánlása, látogatás rendszeressége, a vendég neme, kora, iskolai végzettsége, gazdasági aktivitása, jövedelme és lakhelye) tartalmazott. Ez önmagában 132 különbözô táblázatot jelentett volna, melyek számát a rele-váns információkkal bírókra kellett csök-kenteni. (Vizsgálatunkhoz a Pearson-féle, a Csuprov-féle és a Cramer-féle képlete-ket alkalmaztuk, melyek részletezésére itt nem térünk ki.)A kérdôívekbôl nyert kereszttáblák alap-ján arra következtethetünk, hogy az éttermek, kávéházak esetén sokkal fon-tosabb a vendéglátóhely atmoszférája, a minôség, az étel-ital választék, mint a többi esetben (2. ábra). A legkevésbé fontos szempontok ezek a kifôzdéknél, ami az üzletek karakterisztikája közötti különbségekkel magyarázható.

1. ábraA kapcsolat összetevôi a kedvenc hely esetében

Diagram 1.Relationship components of the favorite site

haunt the nature (1), companionship, business relationship (2), choice of the favorite site (3), prestige (4), personal acquaintance (5)

AGORA

18

AGORA

19

Hasonlóan vizsgálható meg, mennyire tartják fontosnak a vendégek az üzle-tek törzshely voltát azok jellege szerint. Egyértelmûen megállapítható, hogy a kifôzdék, gyorsétkezôhelyek esetén ez nem releváns, a kávéházaknál, étter-meknél, sörözôknél, vendéglôknél, csár-dáknál azonban igen. Ezek azok a ven-déglátóhelyek, ahová a vendégek nem a gyors, olcsó étkezés miatt járnak, itt a társaság és maga a hely élvez prioritást.A baráti, üzleti kapcsolatok (3. ábra) is a sörözôk, éttermek, kávéházak esetén a legfontosabbak, míg a kifejezet-ten ”csak” meleg ételt és alkoholmen-

tes innivalót kínáló helyek tekintetében (a kifôzdék, étkezdék, gyorséttermek) lényegtelenek.A melegkonyhás vendéglátóhelyek jel-legük szerint két részre bonthatók. Az elsô csoportba az étkezdék, kifôzdék, gyorsétkezôhelyek tartoznak, ahol a ven-dégek elvárásai sokkal szerényebbek. A másodikba az éttermeket, sörözôket, kávéházakat, csárdákat, vendéglôket soroltuk. Itt jóval fontosabbak a társas kapcsolatok, a baráti légkör, a törzs-hely jelleg, melyekkel paralel módon a választék, a minôség és az atmoszféra is felértékelôdik.

A vendéglátóhely megismerési módjá-nak és a vendégek piaci szemléletének kapcsolatát az eddigiektôl eltérôen nem sorszázalékokkal, hanem a kereszttáb-lák celláinak a teljes sokasághoz viszonyí-tott százalékaival elemeztük. Jól látszik, hogy a legtöbb vendég kedvenc helyét kapcsolatai felhasználásával választotta, bár jelentôsnek mondható a lakóhely, vagy a munkahely közelsége is. Azokra jellemzôbb a piaci szemlélet, akik a reklá-mok, vagy a jó megközelíthetôség alap-ján választanak maguknak törzshelyet. Ôket a konkurencia sokkal inkább befo-lyásolhatja, mint akiket társas kapcsolatok kötnek egy adott vendéglátó üzlethez.A vendéglátóhely látogatásának gyako-risága szerint vizsgálódva azt az érdekes eredményt kaptuk, hogy akik gyakran

látogatják kedvenc vendéglátóhelyüket, kevésbé elégedettek és a személyzettel is kritikusabbak. A többi vendéggel fenntar-tott kapcsolatok jóval fontosabbak, mint a személyzettel való elégedettség. Az elemzés alapján ugyanez mondható el akkor is, amikor a látogatások gyakorisá-gát a kiszolgálással, az árakkal, a válasz-tékkal, a minôséggel, az atmoszférával és a megközelíthetôséggel kapcsolatban vizsgáltuk. A rendszeres látogatók elége-detlenebbek, mint akik ritkán, vagy csak különleges alkalmakkor veszik igénybe a szolgáltatást. Itt is tetten érhetô a vendé-gek ”konzervativizmusa”, azaz a megszo-kotthoz való ragaszkodás. Erôsebb a vál-toztatásból/változásból eredô bizonyta-lanság-érzés, mint az esetlegesen abból nyerhetô elônyök szerepe.

2. ábraVálaszték, minôség, atmoszféra

3. ábraBaráti, üzleti kapcsolatok

Diagram 2.The choice of the restaurant, quality, atmosphere

restaurant (1), inn (2), hungarian inn (3), fast food restaurant (4), brasserie (5), cafe (6), canteen (7), eating house (8)

Diagram 3.Companionship, business relationship

restaurant (1), inn (2), hungarian inn (3), fast food restaurant (4), brasserie (5), cafe (6), canteen (7), eating house (8)

AGORA

20

AGORA

21

Ezek ellentéte figyelhetô meg azonban akkor, ha a vendégek látogatási gya-koriságát az elégedettség helyett a

hûségességgel (4. ábra), vagy a vendég személyes ismertségének fontosságával (5. ábra) vetjük össze.

A törzsvendégek számára fontos, hogy a személyzet, az üzlet tulajdonosa vagy

vezetôje ismerôsként fogadja, nevükön szólítsa és figyeljen a személyes szokásaikra.

A rendszeres látogatóknál a többi vendég-gel, a személyzettel, vagy a vezetôséggel fenntartott kapcsolatok fontosabbak, mint elégedettségük az éttermek teljesít-ményével. Adatainkból az is megállapít-ható, hogy ez csak egy ”küszöb-teljesítési szint” felett igaz. A látogatási rendszeres-ség csökkenésével azonban az árakkal, a kiszolgálással, a választékkal való elége-dettség sokkal fontosabbá válik, mint a személyes kapcsolatok.Érdekes megvizsgálni a presztízs szerepét is (6. ábra). Vajon azt a vendéglátóhelyet választja-e a vendég, amelyikrôl azt gon-dolja, hogy sokat elárulhat róla? Elemzé-sünk szerint ez nem egyformán erôs a vizs-

gált korcsoportoknál, a legjelentôsebb a 36-50 éveseknél. Ez érthetô, hiszen ôk már kialakult státusszal, életstílussal rendelkez-nek, amihez jó esetben megteremtették a szükséges anyagi feltételeket és nem erôn felül próbálnak valahová tartozni. A 25 év alatti fiatalok esetében kevésbé jelentôs a presztízs, mint az idôsebb kor-osztályoknál. A kutatás során többször is, ennél a kérdésnél azonban határozot-tan felmerült bennünk, hogy a válasz-adók ”árnyaltan” fogalmaznak, az ideá-lisnak tûnô képre törekednek. Tapaszta-lataink szerint a vendéglátásban a presz-tízs sokkal nagyobb szerepet játszik, mint azt a mi adataink mutatják.

4. ábrahûségesség

5. ábraSzemélyes ismertség

Diagram 4.Loyalty

once a day (1), once a week (2), once a month (3), less than a month (4), only on special occasions (5)

Diagram 5.Personal acquaintance

once a day (1), once a week (2), once a month (3), less than a month (4), only on special occasions (5)

AGORA

22

AGORA

23

Vizsgálatunkból kiderült, hogy a minimál-bér vagy az ahhoz közeli egy fôre jutó fizetéseknél a választék, a minôség és az atmoszféra nem szignifikáns, magasabb jövedelmi szintek felé haladva azon-ban növekszik a fontosságuk. A törzshely jelleg fontossága és a jövedelmek nagy-sága közötti kapcsolatok esetén megál-lapítható, hogy nagyobb keresetekhez nagyobb igényszint társul.

Összefoglalás

A kutatási eredmények alapján bebizo-nyosodott, hogy a vendéglátóipar egé-szére nem készíthetô egy olyan jól terve-zett központi stratégia, mint a turizmusra, hiszen még az ugyanabba a melegkony-hás profilba tartozó üzletek is jelentôsen eltérnek egymástól. Irányvonalak azon-ban felvázolhatók, melyek támponto-kat adhatnak a fogyasztásélénkítést és a profitábilisabb mûködést megcélzó stra-tégia kialakításához.

A kérdôíves felmérésbôl kiderült, hogy a melegkonyhás vendéglátó egységeket többségében a férfiak látogatják rend-szeresen, így új célcsoportként megcé-lozható a kevésbé aktív nôi nem. Ki kell találni azokat az eszközöket és módszere-ket, amellyel sikerül ôket is ”becsábítani” a melegkonyhás vendéglátóhelyekre. A vendéglátó egységekbe rendszere-sen látogatók fôleg a gazdaságilag aktív népességbôl kerülnek ki, de a részben eltartott és keresô felsôoktatási hallgatók is jelentôs volumennel bírnak, ezért az ô igényeiket kell még jobban megismerni és megfelelni elvárásaiknak.Igazolódott az a feltevésünk is, hogy a gyorsétkezôhelyek, étkezdék esetében alacsonyabbak a vendégek elvárásai a választékot, a személyes kapcsolatokat, a szolgáltatások minôségét tekintve, mint az éttermeknél, kávéházaknál. Utóbbi-aknál az emberi kapcsolatok a legfonto-sabb tényezôk a ”kedvenc hely” megvá-lasztásakor. Érthetô, hogy a személytele-

6. ábraPresztízs

Diagram 6.Importance of Prestige by agegroups

nebb reklámok alig járulnak hozzá a ven-déglátó üzletek forgalmának növelésé-hez. Következetes, színvonalas munkával a bizonyítottan hatékonyabb szájpropa-ganda érhetô el, mely jelentôsen befo-lyásolja az üzletválasztást. A törzsvendégekre inkább jellemzô az emocionális kötôdés, mint a piaci szem-lélet. A favorizált egységek fôleg az atmoszféra, az ismerôsi, baráti kapcsola-tok miatt kedveltek, mintsem a mérhetô dolgok, például a választék vagy az árak miatt. Az üzlet iránt lojális vendégek gyakrabban látogatnak el oda, ahová érzelmi szál köti ôket. A látogatások gyakoriságának vizsgá-lata is érdekes eredményt hozott. Kide-rült, hogy a gyakoribb látogatás kritiku-sabb szemlélôdést eredményez. A vála-szokból megállapítható, hogy akik rend-

szeresebben járnak egy adott vendég-látó üzletbe, elégedetlenebbek a sze-mélyzettel, mint a ritkább látogatók. A személyes kontaktus, a vendég és a ven-déglátó közötti kapcsolat kiemelt fontos-ságú. A vendégek igénylik a törôdést, így az érzelmi, a személyes kötôdés kialakí-tása is szükséges. A törzsvendégkör megteremtését és megtartását olyan fontosnak tartjuk, hogy következô kutatásainkban kapcso-lati hálózatként értelmezzük ôket. Egy vendéglátóhely meglévô, lojális vendég-köre jelentôs szerepet játszik a potenciá-lis vendégek csatlakozásában. Be szeret-nénk bizonyítani, hogy a törzsvendégek aránya, illetve a központi és összekötô szerepet betöltô személyek jelenléte mennyire meghatározó a vendéglátó vállalkozások életében.

IRODALOMJeGYZÉK

BARNES J. (2003): Establishing meaningful customer relationships: why some companies and brands mean more to their customers, Managing Service Quality, Vol. 13, p 178 – 186.DEMING W. E. (1986): Out of the Crisis, Cambridge, MA: Massachusetts Institute of Technology Center for Advanced Engineering Study (In: Oliver, 1999)GARDINI M. A. (1999): A vendégelégedettséggel foglalkozó menedzsment a szállodaiparban: a vendég-központú szolgáltatások kialakítási szempontjai, Tourismus Journal, Lucius & Lucius, Stuttgart, 3. Jg. Heft 1. p 5-29. HETESI E.-REKETTyE G. (2005): A lojalitás dimenzióinak longitudinális mérése a hazai lakossági energiafogyasztók körében faktoranalízis alapján, Vezetéstudomány, 2005/III. p 48-57.KOTLER P. (1998): Marketing menedzsment, Mûszaki Könyvkiadó, Budapest p 875.O’NEILL J. W-MATTILA A. S. (2004): A szállodák márkaépítési stratégiájának kapcsolata a vendégelégedettséggel és a szoba-árbevétellel, Journal of Hospitality & Tourism Research 2004/2.OLIVER, R. L. (1999): Whence Consumer Loyalty?, Journal of Marketing Vol 63 p 33-44REICHHELD, F. F. ET AL. (2003): Loyalty: A Prescription for Cutting Costs, Marketing Management, 2003. Vol. 12REICHELD, F. F. (1996): Learning from Customer Defections, Harvard Business Review, 96, Vol. 74.REICHHELD F. F. (2000): The Loyalty Effect – The Relationship between Loyalty and Profit, Europian Business Journal, 2000/III. p 134-139.RUDOLFNÉ KATONA M.-KARAKASNÉ MORVAy K.-MAGyAR M. (2008): A szolgáltatásminôség és a vendégelégedettség mérése, AGORA, BGF KVIK, Budapest, p 38-46.

AGORA

24

AGORA

25

VERES ZOLTÁN (1998).: Szolgáltatásmarketing, Mûszaki Könyvkiadó, BudapestZEITHAML-PARASURAMAN-BERRy (1990): Delivering Quality Service; Balancing Customer Perceptions and Expectations, Free Press, p 99.

SZeRZôK (AUThORS)

Rudolfné Dr. Katona Mária, BGF KVIK, Vendéglátás Intézeti Tanszékagrol@t-online.huKarakasné Morvay Klára, BGF KVIK, Vendéglátás Intézeti Tanszékkarakasne.morvayklara@kvifk.bgf.huDr. Fodor Mónika, BGF KKK, Marketing Intézeti Tanszékfodor.monika@kkfk.bgf.hu

Összefoglalás

Gazdasági és társadalmi viszonyaink köze-pette gyakorta felvetôdô, nem ritkán tragédi-ába torkolló kérdés: ”Merre tovább?” – ”Mi a realitás és az esély?” Az alábbiakban a ven-déglátás vonatkozásában etikai szempontból fogalmaztam meg ezzel kapcsolatos gondo-lataimat; a szeretet, felebaráti szeretet, ven-dégszeretet és a sarkalatos erények alapján.Kulcsszavak:etika, felebaráti szeretet, vendég-szeretet , sarkalatos erények

Summary

In the midst of our economic and social relations the following question is brought up frequently and it often has a tragic overtone: ”Where to go?” – ”What is reality and what is chance?” In the followings I express my opinion about hospitality from an ethical point of view; based on love, fraternal love, hospitality and cardinal virtues.Keywords: ethics,fraternal love, , hospitality love, cardinal virtues

”...akár esztek, akár isztok vagy bármi mást tesztek,tegyetek mindent Isten dicsôségére.”(1Kor 10,31)

Bevezetés

Gazdasági és társadalmi viszonyaink közepette gyakorta felvetôdô, nem ritkán tragédiába torkolló kérdés: ”Merre tovább?” – ”Mi a realitás és az esély?” Az alábbiakban a vendéglátás vonat-kozásában etikai szempontból fogal-maztam meg ezzel kapcsolatos gondo-lataimat.Meglátásom szerint a vendéglátásban is az ember méltóságáról, boldogságá-ról, igaz, örök javáról van szó; arról, hogy valóban békés, nyugodt életet élhes-sünk. Ehhez megvalósítandó, hogy a gazdaság van az emberért, az ember boldogságáért, kiteljesedéséért. Az ember és a profit viszonyában a cél az ember, az eszköz a profit. Ha ezt szem elôl tévesztjük, amennyiben az eszközbôl célt, a célból eszközt csinálunk, annyiban tévúton járunk.Ennek megfelelôen a gazdasági tevé-kenységet az erkölcsi rend határain belül kell végezni. A gazdasági fejlôdésnek

mindig az emberek javára kell irányul-nia – egyetemesen, a vendéglátásban is. A Föld javai kivétel nélkül mindenkinek, az egész emberiségnek ajándékoztatott, hogy azokat mindenki létfenntartására, egyéniségének kibontakoztatására hasz-nálja fel. A dolgok rendjét kell a szemé-lyek rendjéhez szabni, nem fordítva.

Szeretet – felebaráti szeretet – vendégszeretet

A vendéglátásban sem más a felemel-kedés útja, mint a megtérés, a teljes lelki megújulás, amelyért minden nap meg kell küzdeni. Meg kell látni a másik emberben, a bûnös emberben is a fele-barátot, a szükséget szenvedôt. A szere-tetben a felebarát, a rászoruló fogalma is egyetemessé válik, mégis konkrét marad. A szív odafordul minden szüksé-get szenvedôhöz, akiknek emberiességre van szükségük.A felebaráti szeretet annak kötelezettsé-gét jelenti, hogy adni kell a feleslegesbôl,

Hámori Antal

Vendéglátás-etikaThe ethics of hospitality

AGORA

26

AGORA

27

és olykor még a szükségesbôl is, hogy segíthessünk, rendelkezésre bocsátva a szegény embereknek azt, ami életük-höz nélkülözhetetlen. A vendégbarátság kezdettôl fogva emberbaráti kötelesség is – valamennyien zarándokként, ven-dégként élünk a Földön; annak minden értékét a minden embertárs iránti alap-beállítottságként szükséges megélni.Általános vendéglátás-etikai elv, hogy úgy kell a vendéggel bánni, a legna-gyobb udvariasság szerint, mint baráta-inkkal, akiket mi hívtunk vendégségbe. A vendéglátó a vendégért, a vendég jólé-téért felelôs. A szolgálatkész vendéglá-tás igyekvô, nagylelkû, bôkezû, jóságos, alázatos, vendégszeretô, amelyért nem marad el a jutalom. A vendégszeretet megtagadása viszont szégyen. A ven-dégszeretet, a vendég feltétlen tisztelete a jog szerint is norma.Még ha a vendéglátó személyes prob-lémákkal van megterhelve, akkor is vidámnak és jókedvûnek kell lennie; nagylelkûségével pedig nem szabad dicsekednie, mert ez feszélyezné sze-gény sorsú vendégeit.Ma is aktuális intelem, hogy a vendé-get nem terhet adó betolakodóként kell kezelni; ”Legyetek egymás iránt vendégszeretôk, zúgolódás nélkül.” – olvasható Szent Péter elsô levelében, a 4. fejezet 9. verseként.A vendégszeretet kölcsönösen átala-kítja a vendég-vendéglátó életét. A ”kölcsönösség” e tekintetben azt jelenti, hogy a vendégszeretetet megtagadót a vendég által megérintô önzetlen, viszon-zást nem váró, igaz szeretet, vendég-sze-retet – kegyelemmel – megnyitja e szere-tet, vendégszeretet felé.Mindez az intézményesült vendéglátás esetében is értelemszerûen irányadó; s nemcsak azért, mert a turizmus hatal-mas, 20. századi fejlôdésében a vallási turizmus is jelentôsen kibontakozott (ld. pl. zarándoklatok, kegyhely-látogatá-sok), hanem azért, mert a vendéglátás, az igaz vendéglátás nem elszemélytele-nedett szolgáltatásadás.

Az aranyszabály – a Máté szerinti evan-gélium 7. fejezetének 12. versében: ”Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük.”, Luk-ácsnál a 6. fejezet 31. verseként: ”Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy akar-játok, hogy veletek is bánjanak.” –, ami feltételezi, hogy az ember magának jót akar (egy mazochista a feje tetejére állítaná ezt a szabályt), nem a ”kölcsö-nösségi etika”, amely szerint annak, aki valami jót kapott, azt viszonoznia kell (az ilyen viszonzás nem szül ”jutalmat”, hiszen kötelezettségbôl fakad): csak ha valaki jót tesz, még ha nem is kapott semmit sem, és csak ha nem vár semmit cserébe, kap – egészen váratlanul –, nem csak köszönetet, hanem Istentôl is jutalmat.Az ember azt szeretné, hogy önzetlenül, viszonzást nem váróan, pusztán önma-gáért szeressék. Az ember szeretetre van teremtve, nem képes nélküle élni. Ahhoz, hogy ajándékozni tudjuk a szeretetet, magunknak is kapnunk kell ajándékba a szeretetet. A szeretet szeretet által növekszik.A legfôbb Jóval való találkozás felébreszti a szeretetet, és megnyitja a szívet a fele-barát számára, úgy, hogy a felebaráti szeretet – a vendégszeretet – már nem egy kívülrôl rá erôltetett parancs, hanem a saját hitének következménye, amely a szeretetben tevékeny. Isten szeret minket, megláttatja és megérezteti velünk a sze-retetét, s ebbôl a megelôzô szeretetébôl tud kisarjadni bennünk is válaszként a szeretet.E szeretet valóság (”realitás”). Ez ad ”esély”-t, hogy a ”merre tovább” az életé, a békés, boldog, örök életé lesz!Az út: a magába zárkózó ”én”-bôl az én szabad elajándékozása, az önátadás, a másikkal való törôdés, a másikért való aggódás, a másik javának, boldogságá-nak akarása, a lemondani tudás, az áldo-zatkészség, a másikért való élni akarás, amely ”mi”-vé alakít, legyôzi elkülönülé-seinket és eggyé tesz minket.Az igaz vendégszeretet szerint a vendég-látó azért ajánl egy ételt vagy italt, mert

meg van gyôzôdve arról, hogy azzal a vendég igaz javát szolgálja (önzetlenül jót akar a vendégnek és körülményeiben is szabad); s ha e cselekménye – erköl-csi értelemben – valóban a vendég bol-dogságához járul hozzá: a magatartás jó (vö. mértékletes ünneplés – pl. esküvôi vacsora).Szent Pálnak a Korintusiaknak írt elsô levelében, a 13. fejezet 4. versétôl a 7. verséig terjedô részében szerepel: ”A sze-retet türelmes, a szeretet jóságos, a sze-retet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosz-szat nem rója fel. Nem örül a gonoszság-nak, örömét az igazság gyôzelmében leli. Mindent eltûr, mindent elhisz, min-dent remél, mindent elvisel.”

Sarkalatos erények és vendéglátás

A vendéglátás alanya is akkor és annyi-ban okos, ha és amennyiben felismeri igazi javát, és annak megtételéhez meg-találja a helyes eszközöket, megfelelôen alkalmazza az erkölcsi alapelveket a konkrét esetekben. Az, aki az okosság erényét gyakorolja igazságos, lelké-ben erôs és mértékletes; aki bûnt követ el, ostoba: igazságtalan, gyáva vagy vakmerô, mértéktelen.Gondoljuk meg: micsoda erô kell olykor, hogy az ember legyôzze a kísértéseket, elkerülje a bûnöket (ld. pl. torkosság); a falánk igazságtalan önmagával és mással, mert túlzásba viszi a táplálkozást, egészségének is árt a mértéken felülivel (vakmerô) ahelyett, hogy a rászorulónak adná, aki éhezik.Jézusnak, Sirák fiának könyve szerint, a 31. fejezet 19-20. és 22. versében: ”Nem elég kevés is az okos embernek? Akkor fekvôhelyén nyugodtan lélegzik. Jól alszik, aki nem eszik túl sokat, s reggel, ha fölébred, jó erôben van. Az álmatlan-ság, hányás, hascsikarás a mértéktelen embernek a sorsa.” ”[...] Uralkodj maga-don minden tettedben, akkor nemigen

lesz betegségben részed.”Tóbiás könyve 4. fejezetének 16. verse tartalmazza: ”Oszd meg kenyeredet az éhezôkkel és ruhádat a rongyoskodók-kal. Fölöslegesedbôl adj alamizsnát, és szemed ne legyen irigy, amikor alamizs-nát adsz.” A Máté szerinti evangélium 6. fejezetének 1-4. verse: ”Ügyeljetek, hogy a jót ne az emberek szeme láttára tegyé-tek, azért, hogy lássanak benneteket. Így semmi jutalom nem vár rátok meny-nyei Atyátoknál. Amikor tehát alamizs-nát adsz, ne kürtöltess magad elôtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógában és az utcán, hogy dicsérjék ôket az embe-rek. Bizony mondom nektek, megkapták jutalmukat. Te úgy adj alamizsnát, hogy ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb. Így alamizsnád titokban marad és Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz.”A mértékletesség erénye arra indít, hogy kerüljünk minden túlzást például az evés-ben-ivásban, az alkohol, a cigaretta fogyasztásában. Tóbiás könyve 4. feje-zetének 15. versében olvashatjuk: ”Ne igyál annyi bort, hogy részeg legyél tôle, ne kísérjen életutadon az iszákosság.” A Példabeszédek könyve 20. fejezetének 1. verse rögzíti: ”A bor gúnyolódik, ami részegít, az lármáz, senki nem lesz bölcs, aki tántorog tôle.” A Sirák fia könyve sze-rint, a 31. fejezet 25. versétôl a 31. verséig: ”Amikor bort iszol, ne játszd meg az erôst, mert a bor már sokakat levert a lábá-ról. A vas keménységét a tûz próbálja meg, a könnyelmûeknek a bor a nagy próbakô. Mint az élet vize, olyan a bor annak, aki mértékletes a bor ivásában. Mi az élet annak, aki bort nem ihat? Az ember örömére teremtetett a bor a világ kezdetétôl. A bor vidámság és öröm a szívnek, ha kellô idôben s megfontoltan isszák. Ha mértéktelenül, szenvedéllyel és mohón isszák, csak keserûség a bor a lélek számára. A túl sok bor fokozza a balga haragját, gyengíti erôit, sok sebet ejt rajta. Borozgatás közben ne szóld le barátod, és ne vesd meg a vidámság miatt. Ilyenkor ne intézz becsmérlô szót hozzá, pénzköveteléssel se zaklasd ilyen-

AGORA

28

AGORA

29

kor.” A Rómaiaknak írt levél 14. fejezeté-nek 17. verse pedig magában foglalja, hogy: ”Isten országa nem eszem-iszom, hanem igazságosság, béke és öröm a Szentlélekben.” A torkosság – a táplálko-zás, a szórakozás és hasonlók élvezetével való visszaélés – orvossága tehát a kellô mérték megtalálása.Az ”eszem-iszom” mellett egy másik ren-detlenség a tisztátalanság, ami a szál-láshely-szolgáltatás, vendéglátás terüle-tén is – a prostitúción túl – a túlzott alko-holfogyasztással összefüggésben van; az alkohol (és más bódító szer) hatása alatt ugyanis a féktelenség könnyebben nô. A bujaság felforgatja a szeretet helyes sor-rendjét, s az emberi képességek egyen-súlya is megbomlik: a test uralkodik a lélek felett. A tisztátalanság orvossá-gai: szilárd elvek, bûnalkalom kerülése, ôrködés a szem, a képzelet és a memó-ria felett, imádságos, szentségekkel táp-lálkozó élet.Az alkohol rabsága (is) gyakran szül hara-got, gyûlöletet – és tétlenséget, hanyag-ságot, elveszítve a józan megfontolást, a szeretetre méltóságot, az igazságos-ságot és a lélek derûs békéjét. A harag orvossága lehet – az adott esetben – pél-dául a szeszes italtól való tartózkodás és az elszenvedett sérelmek megbocsátása.A mértékletesség erényéhez az alázat erénye is szorosan kapcsolódik: ld. a fele-barát (pl. vendég) szolgálata, szeretete, önmagunk elfogadása, az igazság és a helyes mérték felismerése, s megtartása (vö. szeretet erénye). A helyes szolgálat a segítséget nyújtót alázatossá teszi, a gôgöt elkerüli.A társadalomnak támogatnia kell és nem szabad akadályoznia az erények gya-korlását; az értékek helyes rendjének kell erre késztetnie. A szívbôl való megtérés elsôbbségének elismerése nem zárja ki, hanem inkább hangsúlyozza a kötele-zettséget, hogy megfelelô módon javít-sák a bûnre csábító intézményeket és életfeltételeket, hogy az igazságosság normáihoz igazodva tökéletesedjenek, és ne gátolják, hanem elômozdítsák a jót.

Vendég-vendéglátó magatartások

A Sirák fia könyvében, a 31. fejezet 23-24. versében ez áll: ”Az egekig magasztalják a jó vendéglátót, bôkezûségének híre sokáig fennmarad. Megszólják, ha valaki fukar házigazda, fösvénysége híre betölti a várost.”A Leviták könyve szerint (19,35-36): ”Ne legyetek igazságtalanok... a hosszmér-ték, a súlymérték és az ûrmérték hasz-nálatában. Legyen hiteles a mérleged, hiteles a súlyod, hiteles a mértéked, hite-les a vékád. ...”A Második Törvénykönyv megfogal-mazásában (25,13-16): ”Zsákodban ne legyen kétféle súly, egy nehezebb és egy könnyebb. Házadban ne tarts kétféle ûrmértéket, egy nagyobbat és egy kiseb-bet. Hibátlan és pontos legyen a súlyod, hibátlan és pontos legyen az ûrmértéked, hogy sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked. Mert utálat tárgya az Úr, a te Istened szemében, aki ilyet tesz, aki csal.” Ezekiel könyve a 45. fejezet 10. versében tartalmazza: ”Hasz-náljatok igaz mértéket, igaz efát és igaz bátot!”Eme szentírási részek is utalnak a ”fogyasztók” (vendégek) sérelmére elkövetett nagyon súlyos cselekmények (”vagyoni” – és egyéb – megkárosítások) régóta létezô, széles körben elterjedt saj-nálatos gyakorlatára, ami – a tapaszta-lat szerint – a mai magyar vendéglátás-ban is elôfordul.A megkárosítás (sérelem) – akár ”vagyoni”, akár egyéb (pl. lelki, vö. vendég ”kibeszélése”) jellegû – igazság-talan, nem adja meg azt, ami jár; sérti az azt elszenvedô, de az elkövetô személy méltóságát is, a bûn elkövetése ugyanis nem méltó az emberhez (nem az jár neki); sôt, inkább az elkövetôt szennyezi be, mint azt, aki elszenvedi – az erkölcsi jótól a bûnelkövetô kerül távol.Az ember felelôssége annyiban, ameny-nyiben szabad, fennáll. Az enyhítô és

súlyosbító, illetve mentôkörülmények értelemszerûen figyelembe veendôk; pl. a munkavállaló akaratát megtörô kény-szer esetében a felelôs az ilyen kényszert alkalmazó személy.Minôségi megkárosításról van szó pél-dául akkor, amikor a vendéglátó a ven-dégnek felszolgálandó gyümölcslébe a vendég kérése, hozzájárulása nélkül szájjeget tesz; fokozott, az egészségre súlyosan veszélyes formája, ha az illetô a szájjeget közvetlenül kézzel, nem száj-jég-fogó eszközzel fogja meg (ha a gyü-mölcslé a szájjéggel együtt éri el a meg-határozott ûrmértéket, akkor a megkáro-sítás mennyiségi is).Sajátos problémát vethet fel a kizsákmá-nyolt munkavállaló által a vendég(ek) sérelmére elkövetett megkárosítás (pl. hamis mérés) esete, amikor a kizsák-mányolás mértéke – pl. az emberte-len élet- és munkakörülmények, fog-lalkoztatás (ld. pl. pihenôidô, szabad-napok, szabadság részleges biztosítása), az igazságtalan (pl. a ”minimálbért” sem elérô, vagy azt meghaladó, de a munkaszerzôdésben meghatározottak-hoz képest alacsonyabb szintû, illetve egyébként jogellenesen alacsony) díja-zás miatt (akár a munkáltatón kívül álló okokra is visszavezethetôen) – (szinte) már elviselhetetlen (a jogellenes díjazás körébe tartozik az is, ha a munkavállaló nem kapja meg a neki járó ”felszolgálási díjat”, ”borravalót”).A megkárosítás – a felelôsség mértékétôl függôen – beszámítandó a kizsákmányo-lást elkövetônek; az adott esetben a dik-tatórikus államnak is.Ennek megfelelôen enyhítô körülmény lehet a kizsákmányolás, minél nagyobb, annál inkább; a családon belüli egy fôre jutó nettó jövedelem – vagyoni viszo-nyokra is figyelemmel – nagyon alacsony, ”minimálbér” alatti szintje; és egyéb körül-mény, például a munkatársak részérôl megnyilvánuló pszichikai kényszer is.Elvileg nem zárható ki a kizsákmányo-lás olyan foka, amikor a kizsákmányolt felelôssége egészen minimálisra zsugoro-

dik, esetleg már fent sem áll – a maga-tartás teljes egészében a kizsákmányo-lást elkövetônek számíttatódik be (ld. közvetett tettesség esete), de ettôl még a kizsákmányoltnak a (vendéget) meg-károsító cselekménye erkölcsileg és jogi-lag rossz (nem megengedett).Nagyon fontos, hogy az ember a bûnre ne bûnnel, hanem az erkölcsileg jó magatartással válaszoljon. Szent Pálnak a Rómaiaknak írt levelében szerepel (12,17-18,21): ”Rosszért rosszal senkinek ne fizessetek. [...]” ”Ne engedd, hogy legyôzzön a rossz, inkább te gyôzd le a rosszat jóval.”Nyilvánvaló, hogy a vendégnek sem szabad megkárosítania a vendéglátót (ld. pl. asztalfoglalás, megrendelés nem megfelelô lemondása, ellenszolgáltatás nem teljes vagy késedelmes teljesítése, jó hírnév sérelme, másik vendég zakla-tása, dohányzás miatti bírságkiszabás, nyitvatartási idôn túli ”vendégeskedés”; a Sirák fia könyve 32. fejezetének 11-12. versében olvasható: ”Ha az idô lejár, ne maradj ott tovább, menj szépen haza és ne lôdörögj ott. Otthon szórakozz még és tégy kedved szerint, de gôgös szót ejtve ne keveredj bûnbe.”).A megkárosítás szoros összefüggésben van a szakmai (pl. ételkészítési, felszolgá-lási) ismeretek hiányos voltával, illetôleg a nem egyértelmû, megtévesztô (tisztes-ségtelen) tájékoztatással is, például az árak (díjak), a fizetôeszköz, a mennyiség, a minôség vonatkozásában, ami önma-gában igazságtalan.A felelôsség mértéke tekinteté-ben a releváns tényezôk (ld. finis operis, finis operantis, circumstantiae) értelemszerûen irányadók; például: az életkor, egészségi állapot miatt segít-ségre, megkülönböztetett figyelemre, különleges bánásmódra szorulók (pl. gyermek-, idôs, beteg, fogyatékos ven-dégek) eme helyzetét kihasználva történô megkárosítás (gátlástalanság) megítélése súlyosabb.Az igazságosság azt is megköveteli, hogy különösen a várandós, kisgyermekes,

AGORA

30

AGORA

31

idôs, beteg, fogyatékos (pl. vak, siket, mozgássérült) és gyermekvendégek álla-potuknak megfelelô, megkülönbözte-tett vendéglátásban részesüljenek (vö. pl. gyógyszálloda, akadálymentesítés, vakvezetô kutyát szabad üzletbe vinni, pontírás, gyermekszolgáltatások, speciá-lis ételek, italok, menük).A másik ember (pl. vendég, vendéglátó) tisztelete, szeretete – túl az igazságossá-gon – nyilvánvalóan alapvetô követel-mény, amellyel az udvariatlan viselkedés sem fér össze.Az udvariatlanságnak is több oka van (vö. pl. gôg, hiúság), ami az ember lényegét, lelkét érinti, s amelyre a minôsítés során megfelelôen figyelemmel kell lenni.A valóban udvarias ember (vö. pl. a ven-déglátó elôre köszönve üdvözli a ven-déget) önzetlenül, ôszintén figyelmes, másikra irányuló, önmagából kilépô, kedves, elôzékeny, jószívû, tisztelettudó, szolgálatkész.Az igaz vendéglátó nem kioktató, akkor sem, ha a vendég nem a ”szakma sza-bályai” szerint rendel; és nem azért, mert valamihez a vendég ért jobban, hanem, mert a ”kioktatás” udvariatlan, fölényes, gôgös, azaz rossz, amit kerülni kell.Miként utaltam rá, az erkölcsileg rossz magatartásra sem szabad a rosszal vála-szolni; különben a rossz legyôzi az embert; a rosszat csak a jóval, a szeretettel lehet legyôzni. A vendég ”provokáló” maga-tartása (rosszasága) ugyanakkor enyhítô körülmény. A vendégnek sem szabad rossz (pl. nagyképû) magatartást tanúsí-tania.Az alázat, a másik ember szolgálata, sze-retete segít abban, hogy az ember ne csak saját sebeit, vélt vagy valós sérelmeit gyógyítgassa és ”gyógyítgattassa” (vö. pl. önsajnáltatás), hanem, sôt – bizonyos értelemben – sokkal inkább, a rossz maga-tartást tanúsító emberért is szomorkodjon (a bûn inkább az elkövetôt szennyezi be). Az álságos, nem önzetlen magatartás, az alázatoskodás viszont bûn.Az ember (vendég és vendéglátó) akkor erényes, okos, igazságos, bátor és mér-

tékletes, ha a rosszra a jóval válaszol.Az, aki nagyképû, lenézô, lekezelô, fölé-nyes, fennhéjázó, magával eltelt, tisz-teletlen, megvetô, közömbös, érzéket-len, s az, aki az ilyen magatartásra a rosz-szal válaszol, elveszíti a kellô mértéket, józanságot: nem okos, hanem ostoba, mert nem ismeri fel igazi javát (a valódi értéket, az örök boldogságot), illetve az annak érvényesüléséhez nem találja meg a jó eszközöket; nem igazságos, hanem igazságtalan, mert nem azt adja a másiknak, ami jár (vö. szeretet); lélek-ben gyenge, mert nem ellenáll a kísér-tésnek, nem gyôzi le az akadályt (pl. a vendég ”provokálását”).A mértékletes (józan) ember kiegyensú-lyozott, türelmes, szelíd, békés, nyugodt, ismeri korlátait, uralja érzelmeit, ösztö-neit, fegyelmezett, megfontolt, becsü-letes, megbízható, alázatos, szerény, együttérzô, szolidáris, megértô, tapinta-tos (vö. pl. szegény vendég esete, biza-lom jelentôsége); tiszteli, szereti a mási-kat, akkor is, ha a másik ártott neki (!).A hivatásszerû szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén jelentkezô kihí-vás a fizikai és pszichikai szempontból is nehéz, megterhelô körülmények köze-pette történô tisztességes, becsüle-tes helytállás (ld. pl. alkoholos befolyá-soltság alatt lévô vendégek agresszív, kötekedô, zaklató magatartása, zenés szórakozóhelyek egészséget károsító hangzavara és dohányfüstje, különbözô csábító kísértések – pénzszórás, szeren-csejáték, tisztátalan mûsorok, prostitúció, kábítószer-fogyasztás – megjelenése). A nehéz körülmények még inkább indokol-ják az önismeretet, az alkalmasság vizs-gálatát.A szemmel láthatóan részeg állapotban lévô személy szeszes itallal történô kiszol-gálása nemcsak a vendégek és a ven-déglátó, hanem az illetô javát is sérti. Súlyosan etikátlan, ha a ”vendéglátó” a nagyobb bevétel, nyereség érdekében kiszolgálja szeszes itallal a bajban, szem-mel láthatóan részeg állapotban lévô, illetve kiskorú személyt (nem törôdve pl.

az illetô egészségével sem). Szintén elfo-gadhatatlan a bizalommal visszaélés (pl. a vendég ”kibeszélése”).Az udvariasságnak akkor is meg kell maradnia, ha vitás kérdésekrôl van szó; nyilvánvalóan alaptalan kifogás, panasz esetén is.Ha alapos kifogásról van szó (pl. a fel-szolgáló gondatlanságból leöntötte ital-lal, levessel a vendég ruháját), – ôszinte, komoly bocsánatkéréssel – lehetôleg azonnal meg kell téríteni, jóvá kell tenni az okozott kárt (pl. a tisztítási, utazási költ-ségeket), nem várva a számla benyúj-tására, és természetesen a kijavításnak, kicserélésnek, az újbóli, hibátlan teljesí-tésnek, vagy a megfelelô árleszállítás-nak, illetve az elállásnak is helye lehet.Súlyos – igazságosságot sértô – ”udva-riatlanság” a hazugság: a szándéko-san megtévesztô, hamis, igaztalan állí-tás, magatartás olyan személy elôtt, aki jogosult megismerni a való tényt (igazat); például: a ”vendéglátó” a ”foglalt”-táb-lával a valójában le nem foglalt asztal vonatkozásában megtéveszti a vendé-get; a ”vendéglátó” a késôbb érkezô, elôzetesen asztalt nem foglalt vendég-nek biztosítja az asztalt, az elôbb érke-zett vendégnek azt állítva, hogy a másik vendég elôzetesen asztalt foglalt (minél súlyosabb a motívum, a cél – ld. pl. bôrszín, haszonszerzés –, a körülményektôl is függôen – ld. pl. várandós, kisgyer-mekes, illetve idôs, beteg, fogyatékos várakozó vendég –, annál súlyosabb a magatartás). A vendég jogosult tudni, hogy az adott asztal valójában – az igaz-ság szerint – nem foglalt (vö. emberi mél-tóság, diszkrimináció-tilalom). A ”borra-való” ”kikényszerítése” elfogadhatatlan; a szolgáltatás megfelelô nyújtását nem szabad függôvé tenni a ”borravaló”-tól, a vendégek közötti, ”borravaló” mértéke szerinti megkülönböztetés is súlyosan eti-kátlan és jogellenes.Az udvariassággal is összefüggésbe hoz-hatók a ”megjelenés”, ”öltözködés”, ”ápoltság” (vö. higiénia) körébe tar-tozó, illetve egyéb magatartások, ame-

lyek etikai szempontból relevánsak lehet-nek (ld. pl. szemérmetlen öltözék, túl-zott, tapintatlan, hivalkodó ékszervise-let; kulturálatlan, rossz modorú, kioktató, goromba, tolakodó, bizalmaskodó visel-kedés, trágár beszéd, zsebre tett kéz, rágógumizás, dohányos lehelet – vö. pl. sarkalatos erények).Végül megemlítem, sajátos etikai problé-mát vet fel a (nyilvánvalóan ápolatlan) kolduló ember vendéget ”zaklató” koldu-lása (ld. pl. kerthelyiség esetén), hiszen a vendéglátó a vendégért és a ”felebarát-ért” is felelôs; ebben az esetben – amikor óriási ”szakadék” tátong a ”dúsgazdag” és a ”szegény Lázár” között (vö. Lk 16,19-31) – különösen fontos az alázat, a tapin-tat és az udvariasság; vagyis alapvetôen és elsôsorban – finoman fogalmazva – nem a ”saját jó hírünk”-rôl van szó, még csak nem is a vendég ”kényelmérôl”, hanem a szó legszorosabb értelmében a felebarátról, az ô életérôl és az attól elvá-laszthatatlan méltóságáról (ld. élelem, ruha, hajlék – igazságosság), és ezt akkor sem szabad elfelejteni, amikor ”vendé-gek” vagyunk (vö. ”angyali étel” – Mt 4,11; Lk 22,30; Jn 1,13; Zsid 13,2).

Összefoglalva

Mint kovász a tésztában, úgy kell áthat-nia az Ország újdonságának a Lélekkel a földet. Ennek abban kell megnyilvá-nulnia, hogy az igazságosság érvénye-sül a személyes és társadalmi, gazda-sági és nemzetközi kapcsolatokban, nem feledve, hogy igazságos struktúra lehe-tetlen olyan emberek nélkül, akik igazak akarnak lenni. Az igen legyen igen, a nem pedig nem! (vö. Mt 5,37; 2Kor 1,17-20; Jak 5,12)Ehhez meg kell újulni; nem annyira ama sokat hangoztatott ”reform”-ra van szük-ség, hanem sokkal inkább a teljes lelki megújulásra, a valódi megtérésre. A fen-tiekben foglaltak elôadásával is ennek érdekében próbálok segítséget nyújtani – egyetemesen, mert miként a Szentírás-ban kinyilatkoztattatott: ”Isten azt akarja,

AGORA

32

AGORA

33

hogy minden ember üdvözüljön és eljus-son az igazság ismeretére.” (ld. 1Tim 2,4)”Ne féljetek hát!” (Mt 10,31) – ”Szeresse-

tek tettetés nélkül, irtózzatok a rossztól, ragaszkodjatok a jóhoz.” ”[...] gyakorol-játok a vendégszeretetet.” (Róm 12,9,13)

IRODALOMJeGYZÉK

BIBLIA, Ószövetségi és újszövetségi Szentírás, Szent István Társulat, Budapest, 2000. (1455).

SZeRZô (AUThOR)

Dr. Hámori Antal BGF KVIK, Vendéglátás Intézeti Tanszékhamori.antal@kvifk.bgf.hu Összefoglalás

Szerzô hipotézise, hogy a kategorizálás segíti, a vendégeket a szállodaválasztásban, szállodaüzemeltetôket minôség biztosításban és a hatóságokat a szolgáltatások szakmai és fogyasztóvédelmi felügyeletében. A nemzeti kategorizálás jogi szabályozásnak segítenie kell• azötésfélmillióhazaivendégszállodavá-

lasztását, • a közel ezer szállodaüzemeltetô

minôségbiztosítási tevékenységét,• a közel tizennégymillió szolgáltatás

ellenôrzésének lehetôségét. Esszé célja, értékelni a hazai szállodák kate-gorizálásának jelenlegi helyzetét figyelembe véve a hipotézisben felvetett megfelelések-nek. Részcélok, a cél eléréséhez a szerzô a következô területeket vizsgálja, az alábbi két részcélt igyekszik feltárni a tanulmány,• Hotelstars EU, szakmailag megfelel a

nemzetközi elvárásoknak és nagymér-tékben kielégíti a vendégelvárásokat és ezzel segíti a szálláshelyválasztást és szállodaüzemeltetôket az európai közös-ségben.

Nemzeti védjegy csillagok a hazai szállodák keresletének 44%-át fedik le. A nemzeti véd-jegyre, a nemzeti csillagokra szüksége van 2.5 millió vendégnek és 700 szállodának.Kulcsszavak: nemzeti kategorizálás jogi szabá-lyozás, minôségbiztosítási tevékenység, nem-zeti védjegy csillagok

Summary

The author hypothesizes that the star classification system for hotels can help potential guests choose accommodation, hotel operators control and assure quality and authorities supervise levels of services and consumer protection.A national rating system is expected to help• five and a half million hotel guests in

choosing accommodation• nearlyonethousandMSMEhoteloperation

enterprises in quality assurance policy• the government and the authorities in

the supervision of nearly fourteen million services.

The paper evaluates the current status of the national hotel classification system with regard to the hypotheses. The author examines two areas and concludes the following:• The system of Hotelstars EU enables the

profession to meet international standards and achieve customer satisfaction. It provides help for guests, as well as hotel operators in the European community.

• The system of national stars for hotelcategories covers 44% of domestic demand. It is used by 700 hotels and 2.5 million guests.

Keywords: national rating system, quality assurance policy, system of national stars

Juhász László

Európai csillagok – Nemzeti csillagokSzabályozott – szabályozatlanság a hazai szállodaiparbanEuropean stars – national starsRegulated – deregulation in the Hungarian hotel industry

AGORA

34

AGORA

35

Rendszerváltás elôtti idôszakban, az állami irányításon alapuló szocializmus-ban az osztályba sorolások meghatároz-ták a szállodák árképzését. Az osztályba sorolás segítette a vendégek szálloda-választását és a szállodaüzemeltetôket a minôségbiztosítási rendszerük kialakí-tásában. Az esszé áttekinti a szálloda-kategorizálásban történt jogszabály vál-tozások várható hatásait a vendégek, a szállodaüzemeltetôk és a hatóságok1 szempontjából. A szálláshely-szolgálta-tási tevékenység folytatásának részletes feltételeirôl és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjérôl szóló szabályozást, a végrehajtott európai jogharmonizációt kell vizsgálni, össze-vetve a Hotelstars EU önkéntes érdek-védelmi szervezôdésével és az így kiala-kuló nemzeti csillagok helyzetével. A szerzô véleménye szerint az eddigi sza-bályozás, szabályozatlanságot eredmé-nyezett. Magyarországi szállodákban öt és félmil-lió vendég (5.522.000), közel tizennégy millió (13.904.000) vendégéjszakát töltött el 2010 évben. Ez 878 szálloda, 52.620 szállodai szobájának közel 190 milliárd bruttó bevételt jelentett és 22.186 alkal-mazottnak adott munkalehetôségét (KSH 2010). A hazai szállodák háromne-gyede (719 szálloda) ötvenszobásnál kisebb. A hazai szállodák keresletének 44%-a belföldi,2 így a nemzeti szállás-helyválasztás két és fél millió (2.561.000) vendéget érint és ez szállodát poten-ciálisan igénybe vevô lakosság 45%-át jelenti, ôket érinti (”Nemzeti Csillagok” eltûnése KSH 2010).3 Szerzô hipotézise, hogy a kategorizálás jogi szabályozásnak segítenie kell• azötés félmillió vendég szállodavá-

lasztását, • a közel ezer szállodaüzemeltetô

minôségbiztosítási tevékenységét,

• a közel tizennégymillió szolgáltatás,hatósági ellenôrzésének lehetôségét.

Az esszé célja, értékelni a hazai szállo-dák kategorizálásának jelenlegi helyze-tét figyelembe véve a hipotézisben fel-vetett megfeleléseket. A cél eléréséhez a szerzô a következô területeket vizsgálja.1. Hazai szállodák kategorizálása euró-

pai jogharmonizáció elôtt2. Európai jogharmonizáció3. Európai csillagok4. Nemzeti csillagok5. Szabályozott – szabályozatlanság és

a jövô

hazai szállodák kategorizálása európai jogharmonizáció elôtt

A szállodavezetés tárgya a szálloda, a termék, a product a marketing egyik ”P-je”. A szállodák, mint vállalkozások a gazdaság és a turizmusrendszeré-nek elemei. Vendégek elszállásolására kialakított létesítmények a szálláshelyek. Jogszabályi megfogalmazásban, szál-láshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képezô épület-rész vagy terület (KT 2005:2§.22). A szál-láshely-szolgáltatás együttmûködés a lebonyolításban a vendég és szolgál-tató között, ennek helyszínét biztosítja a szálláshely-szolgáltató létesítmény. A szálláshely-szolgáltatás üzletszerû gaz-dasági tevékenység keretében rend-szerint nem huzamos jellegû, éjsza-kai ott-tartózkodást, pihenést is magá-ban foglaló tartózkodás céljára szál-láshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggô szolgáltatások nyújtása (KT 2005:2§.23).

Szálláshely szolgáltatás rendszerének szolgáltatásai– szálláshely szolgáltatások

– szobakiadás, – közösségi szálláshely szolgáltatás, – egyébszálláshely szolgáltatás,

– második otthonbeli szolgáltatások,– saját nyaralók és hétvégi házak,

– zártszálláshely szolgáltatásokat– cégüdülô, kórház, laktanya, kollégi-

um, munkásszálló.A szálláshelyek jogi csoportosításánál a felszereltség és kötelezô szolgáltatások területén a legfôbb szempontnak azt tartja a szerzô, hogy • a vendégek a lehetô legegyszerûb-

ben megtalálják az utazási motivá-ciós igényeinek legjobban megfelelô szálláshelyet,

• szálláshely szolgáltatók rendelkezze-nek egy szabályozott és elismert a minôségbiztosítás kialakítását segítô vezetôi eszközzel,

• ahatóságokarendeletalapjánképe-sek legyenek hatékonyan és objektí-ven ellenôrizni az elôírások betartását különösen vendégpanaszok kivizsgá-lásakor.

Kereskedelmi szálláshelyek jogi, rendelet szerinti csoportosításaAlaprendelet az osztályba sorolási rende-let volt. A 45/1998. (VI.24.) IKIM rendelet és annak módosításai az 54/2003 GKM. Ez rendelet volt tizenegy éven át a szállo-dai szak elsôdleges rendelete, a szakma ”bibliája”. Ez alapján a kereskedelmi szál-láshelyeket a következôképp csoportosí-tottuk jogi szabályozottság (IKIM 45/1998) szerint, szálloda étteremmel gyógy-szálloda wellness szálloda garni-szálloda apartman szálloda panzió

kemping üdülôház turistaszálló ifjúsági szálló.A tíz kereskedelmi szálláshely csoportból hét a nevében is szálloda és csak a kem-ping, amely nem volt szálloda jellegû. A rendelet a felszereltséget, a kötelezô szol-gáltatásokat valamint a fakultatív szol-gáltatásokat szabályozta és ezek alap-ján kategóriákba és létesítményekbe sorolta be a szálláshelyeket. Létezett az osztályba-sorolási rendelet szerinti léte-sítmény besorolás és kategória, és létez-tek a szállodák mûködési engedélyében szereplô megnevezések, amelyeket az üzletek mûködésének rendjérôl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható keres-kedelmi tevékenységek végzésének feltételeirôl (133/2007) rendelkezik.4 A két rendelet megnevezései nem voltak össz-hangban és ennek a díszharmóniáját tel-jessé tették a KSH jelentések eltérô adat-sorai. A KSH adatszolgáltatás szûkebb elnevezéseket tartalmazó adatsorokat szolgáltat a szakmai elemzôknek.5

SzállodaA szálláshelyek csoportosítása 2004 évben változott meg. A wellness és apartman szállodák ekkor kerültek be a külön megjelölésbe. Alapfeltételek voltak a szálloda megha-tározásához – legalább 11 szoba,– a férôhelyek 80%-a egy vagy két-

ágyas szobában legyen,– ellátást (vendéglátást) nyújtson,– szolgáltatásokat nyújtson,– egy étteremmel, egyéb vendéglátó-

hellyel rendelkezzen.

”Szálloda 54/2003 GKM rendelet”Ezen rendelet szerint a szálloda az a kereskedelmi szálláshely, amely megfe-lel az üzletek mûködésérôl és a belkeres-

1 Hatóságok a turizmus rendszerének közvéleményi környezetének elemei, de itt elsôsorban az üzemeltetési engedélyezésben, a bejelentési kötelezettségekben és az ellenôrzésekben érintett szervezetek.

2 Ez 6.176.000 belföldi vendégéjszakát jelent a hazai szállodákban, 2010 évben KSH jelentés szerint. 3 KSH 2010 jelentése a népesség 20 – 59 évesek korcsoportja 5.680 e fô.

4 133/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet (szálloda, panzió, üdülôház, kemping, turistaszálló, ifjúsági szálló, egyébszálláshely).

5 Szálloda (gyógy, wellness, apartman, kastély) és panzió, turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülôház, kemping.

AGORA

36

AGORA

37

kedelmi tevékenység feltételeirôl szóló 133/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet mel-lékletének a 4100. Szálloda pontjában meghatározott követelményeknek, és legalább 11 szobával rendelkezik.

”4100 Szálloda 133/2007. (VI. 13.) rendelet” Külön jogszabályban meghatáro-zott kereskedelmi szálláshely, amely a vendégek részére elsôsorban rövid idôtartamú tartózkodás céljára bútoro-zott vendégszobákban és/vagy lakosz-tályokban szállást és egyéb (pl. étel- és italszolgáltatás, parkolás, mosoda, ban-kett- és konferencialehetôség, sporto-lási, szórakozási és pihenési) szolgálta-tásokat nyújt, és valamely szállodatí-pus meghatározott osztályába sorolták be. Mûködési engedély csak önállóan a szállodára adható ki, egyéb más enge-délyköteles tevékenység (pl. vendéglá-tás) folytatásához külön mûködési enge-dély szükséges.

”Szálloda 239/2009. (X. 20.) Kormányrendelet” Az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytí-pus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújta-nak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma leg-alább huszonegy.Amennyiben áttekintjük a harmonizá-ció elôtti és utáni megnevezéseket, vala-mint a köztes mûködési engedélybeli meghatározást, láthatjuk a fogalmi lazu-lást, különösen a szolgáltatások terüle-tén. Például a jogalkotó kizárja, hogy egy családi szálloda mind a 11 szobája egyágyas legyen, illetve a tulajdonosra bízza, hogy éri el a legalább huszonegy ágyat. Lehetôség van tíz egyágyas és egy húszágyas szoba kialakítására. Szállodák kategorizálása, 45/1998. (VI.24.) IKIM rendeletA szállodákat 1-tôl 5 csillagig katego-rizálta a rendelet, az osztályba soro-

lás alapján. A besorolás alapja három tényezôn alapul,– felszereltség (12 területen),– kötelezô szolgáltatások (7 terület),– fakultatív szolgáltatások (95 tétel).A rendelet értelmében a szállodák számba vették az elemek meglétét és önbevallással a szállodát vagy bármely más szálláshelyet az üzemeltetô, önbe-vallással besorolta. A kitöltött nyomtat-ványt megküldték a Kereskedelmi Enge-délyezési Hivatalnak és a hivatal vissza-igazolta a szálloda besorolását. A jegyzô, a fogyasztóvédelmi hivatal, a Kereske-delmi Engedélyezési Hivatal jogosult volt ellenôrizni a besorolás feltételeinek meg-létét.

Felszereltség Felszereltségüket tekintve 12 területen állít fel követelményeket a rendelet a szállodákkal kapcsolatban,1. Vendégfogadás, recepció2. Szobaegységek nagysága,3. Szobák berendezése és felszereltsége,4. Vizesblokkok száma,5. Vizesblokk berendezése és felszerelt-

sége,6. Tájékoztatási eszközök, 7. Lift,8. Parkoló, garázs,9. Gazdasági és személyzeti bejá-

rat, 10. Személyzet öltözete, egyenruha,11. Tárolási lehetôség hûtôszekrény-

ben6 12. A szobákat és valamennyi mellékhe-

lyiséget kötelezô naponta takarítani.A területek alapvetôen a meglétre, nagyságra és berendezésekre tesznek kötelezô kitételeket. A felszereltség tekin-tetében és sok más területen a rende-let nem követte a fejlôdô elvárásokat. Kiemelten kell megemlíteni a ”szobaegy-ségek nagyságát”, amely a kategorizá-lásban meghatározó szerepet játszott. A rendszer alapja az volt, hogy az egy-csillagos szállodákra kialakított elváráso-kat kiegészítették a csillagok számának növekedésével.

Kötelezô szolgáltatások területei1. Recepciószolgálat,2. Textíliaváltás,3. Étel és italkínálat, 4. Felszolgálás,5. Egyéb szolgáltatások, 6. Szobaszerviz,7. Légkondicionálás.A kötelezô szolgáltatásokat hét területen szabályozta a rendelet. A szálláshely szol-gáltatók többsége a szerzô feltételezése szerint, nem a rendelet elôírása miatt cserél textíliát a vendég érkezése elôtt vagy a vendég kérésére. Kiemelkedô kötelezô szolgáltatás a 8, illetve 12 fajta magyar minôségi borfajta kötelezô kínálata. Kevesebb ellentmondást tar-talmaz mind a rendelet többi része. Kiemelt példák a kötelezô szolgáltatások területérôl.Egy és kétcsillagos szállodáknál, egy idegen nyelvismerettel rendelkezô mun-katárs látja el a recepciószolgálatot. A tevékenységéért felelôs személy éjszaka is elérhetô legyen.Háromcsillagos szállodáknál, a vendég-fogadó szolgálatot 24 órán át látják el, ebbôl két idegen nyelven legalább napi 16 órán át. Csomagszállítást a vendég kívánságára a szálloda munkatársa köte-les ellátni.Négycsillagos szállodáknál, 24 órán át mûszakonként legalább három idegen nyelven kell a vendégek rendelkezésére állni. Csomagszolgálat, legalább napi 16 órán át londiner által.Ötcsillagos szállodáknál, 24 órán át mûszakonként legalább három idegen nyelven kell a vendégek rendelkezésére állni. Csomagszolgálat, legalább napi 24 órán át londiner által.Példaként álljon itt egy – egy kiemelés a további kötelezô szolgáltatásokból. A textilváltásnál, a vendég érkezése elôtt kötelezô tiszta ágynemût adni a ven-dégnek. A napi ágyazás szintén kötelezô minden kategóriában. Étel és italkíná-latban a menük száma, az öt fajta étel

fôcsoportonként és italválaszték kínálati száma legalább 12 fajta magyar minôségi borral. Felszolgálás területén, hogy a reg-gelit 10 óráig, ételt 11 - 23 óráig, és italt legalább 18 órán át kell felszolgálni.

Fakultatív szolgáltatásokA fakultatív szolgáltatásoknak 95 választ-ható szolgáltatási tétele volt. Ezek egyedi pontozása 2-tôl 30 pontig terjed. A keres-kedelmi szálláshelyeknek kategóriájuk-nak megfelelô mennyiségû pontszámú fakultatív szolgáltatást kell nyújtani. A következô pontozási minimum hatá-rok voltak érvényben, 1*- 5* szálláshely-nél minimum 0 ponttól, a minimum 170 pontig. Sajátos módon a tételek nap-rakész követése elmaradt, így kisebb- nagyobb érdekességeket tartalmazott a lista. Például film vagy diavetítô két pon-tért vagy telefonkönyv a szobákban szin-tén két pontért. A gyógyászati centrum, a fedett teniszpálya és fedett uszoda 30 pontot ért. A szállodák többsége a fakultatív szolgáltatások területén köny-nyen elérte a megkövetelt pontszámot és négy vagy öt csillagos besorolásba, helyezhette a szállodát.

Összegzés• A rendeletöt szállodatípustemelt ki.

A típusokból kettô, nevezetesen a gyógy és a wellness valóban típusra utaló kiemelés és általánosan segíthet a vendégeknek a szálláshely kiválasz-tásnál, hiszen a többnapos látogatók, a turisták motivációjának két jól ismert utazási célját foglalja magába.

• A gyógyszállodára elôírás volt,hogy saját gyógyászati részle-gén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítô szolgáltatásainak bevoná-sával, orvosi ellenôrzés mellett terá-piás lehetôséget biztosít, és megfe-lel a természetes gyógytényezôkrôl szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rende-letben foglalt feltételeknek. Ennek a megfeleltetése volt az OGyFI

6 Ez csak az egycsillagos szállodánál volt követelmény.

AGORA

38

AGORA

39

minôsítés, amellyel nem rendelke-zett, nem rendelkezik a gyógy-szállo-dák ötven százaléka. A gyógyfürdô és gyógyintézetek egyik típusa a gyógyszálloda és így törzsadatlappal kell, hogy rendelkezzen. Az adatlap tartalma meglehetôsen komoly és sok határozott elvárást tartalmaz a gyógyszálloda megnevezés haszná-latához. A szállodák kategória sze-rinti megkülönböztetésén kívül, csak a gyógyszálló és wellness elnevezésre vonatkozik egy nem túl szigorú kettôs és ellentmondásos követelmény.

• A ”wellness-szálloda”osztályba soro-lása lehet három-ötcsillagos. A színvo-nalat a felszereltség és a kötelezô szol-gáltatások határozzák meg. Így for-dulhat elô, hogy ”wellness-szálloda” üzemel beltéri medencével, amely-nek az egy vendégre jutó négyzet-métere nem éri el 0,1 négyzetmé-ter szakmai mutatószámot. Itt lehet elôremutató segítség a szakszövet-ségi besorolás.

• További kettô megkülönbözte-tés, hogy szálloda étteremmel és étterem nélkül nem jelent használ-ható megjelölést a vendég szá-mára. Hasonlóan az apartman-szál-loda elnevezés sem utazási motivá-ció alapján született megkülönböz-tetés. Az étterem nélküli szálloda a ”garni szálloda” és ez a szálloda megfelel a szállodára elôírt követel-ményeknek azzal az eltéréssel, hogy a fôétkezések közül csak reggelizési lehetôség áll a vendégek rendel-kezésére. Elfogadható, hogy kettô vagy három csillagos szállodák nem nyújtanak ellátást, de a négycsilla-gos ”garni szálloda”, ellentmond a szakmai és a vendégelvárásoknak is.

A kisebb nagyobb ellentmondások elle-nére egy évtizeden át betöltötte a sze-repét a rendelet. Az európai joghar-monizáció okán a jogszabályok módo-sítására volt szükség és ez megadta a lehetôséget a hármas díszharmónia fel-oldására.

európai jogharmonizáció

A megváltozott a kereskedelmi szállás-hely szolgáltatás megnevezés helyett a szálláshely-szolgáltatás tevékeny-ség került elfogadásra. A rendeletalko-tók (239/2009) a következô fogalma-kat határozták meg, és ezzel törölték a korábbi tíz kereskedelmi szálláshelytípus megnevezést Szálloda, Panzió, Kemping, Üdülôház, Közösségi szálláshely, Egyéb szálláshely, Falusi szálláshely. Ez a rendelet a belsô piaci szolgáltatá-sokról szóló 2006/123/EK (2006. decem-ber 12.) európai parlamenti és taná-csi irányelv 9-11. cikkének való megfe-lelést szolgálja. Szálloda, panzió, kem-ping és üdülôház és ez most már egyezik 133/2007. (VI.13.) számú kormányrende-letben meghatározott mûködési enge-délyek megnevezésével. A turistaszálló, ifjúsági szálló és egyéb szálláshely meg-nevezése egységesen ”közösségi szállás-hely” lett. A fizetôvendéglátás és falusi turizmus szálláshelyei pedig ”egyéb szál-láshely” megnevezésre változtak, de mûködési engedélyekben a megneve-zés nem változott. Szálloda megnevezésben kiemelt tény, hogy az ágyak számának korlátozó meg-határozása új a fogalomban, ez koráb-ban nem volt. Ez részben hatással lehet egyes családi-szállodák, panziók valamint apartman-szállodák átsorolására illetve ágyakkal való ellátására. Panzió, az a kizárólag szálláshely-szolgál-tatás folytatása céljából létesített szál-láshelytípus, ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, de legfel-jebb tíz, az ágyak száma legalább tizen-egy, de legfeljebb húsz. Szigorúbb szabályozottság miatt nem lehet már 150 szobás panzió. Minden panzió 6-10 szobás lehet és az ágyak

száma nem kevesebb, mint 11 és nem több mint 20.

Engedélyezési követelmény Az engedélyezési követelmények a korábbi osztályba-sorolási rendelet tíz-pontos felszereltségre vonatkozó köve-telményeit tartalmazza az 1/A melléklet-ben. A rendelet 4. § (1) bekezdésének szavai szerint, szálloda szálláshely-üze-meltetési engedély arra a szálláshelyre adható, amely megfelel az 1. mellék-let I/A. részében foglalt követelmények-nek. Az üzemeltetési engedély kiváltja a mûködési engedélyt, kivéve a vendéglá-tást és egyéb szolgáltatásokat. Az e ren-delet hatálybalépésekor a magánszál-láshelyek idegenforgalmi célú haszno-sításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet szerinti szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának a magánszál-láshely-nyilvántartásban szereplô szállás-adót kell tekinteni. A jogszabályok áttekintése után vizsgál-juk meg az engedélyezési követelmé-nyeket a korábbi rendelet felszereltségre vonatkozó részeivel. Amennyiben a szál-láshely-szolgáltató, ugyanazon szállás-helyen egyéb, külön jogszabály alapján bejelentés-köteles kereskedelmi tevé-kenységet kíván folytatni, a bejelen-tés-köteles kereskedelmi tevékenységre vonatkozó, más hatóságnál megteendô bejelentését és a bejelentésre elôírt ille-ték megfizetését a szálláshely-üzemelte-tési engedély iránti kérelmének benyúj-tásával egyidejûleg a jegyzônél is telje-sítheti. A jegyzô a bejelentést haladék-talanul továbbítja a bejelentéssel kap-csolatos eljárásra kijelölt másik hatóság-nak. Az engedélyezési követelménye-ket a rendelet minden egyes szálláshely-típusra külön meghatározza. Szálloda esetében az engedélyezési követelmé-nyek a rendelet mellékletében,1. Fogadóhelyiség, közös tartózkodó

helyiség, étkezô, 30 ágy felett recep-ció.

2. Lift csak három emeletnél magasabb épületben.

3. Csomag- és értékmegôrzô helyiség. 4. A vendégek által használható telefon

a fogadóhelyiségben vagy a recep-ción.

5. Szállodánként tárolási lehetôség hûtôszekrényben.

6. A szállodai szobaegység (szoba és hozzátartozó fürdôszoba) nagysága szobatípusonként a teljes szobaszám legalább 80%-ánál legalább 12 négy-zetméter, a harmadik ágytól ágyan-ként további öt négyzetméter

7. A szállodai szobaegység berende-zése

8. Az 1999. elôtt épített szállodáknál a vizesblokkok száma

9. Közös WC: WC-kefe tartóval, WC-papírtartó WC-papírral, a nôi WC-ben egészségügyi tasak is, kézmosó, higié-nikus kézszárítási lehetôség (papírtörlô vagy meleg levegôvel szárítás).

10. Közös fürdôben: zuhanyzófülke, mosdó, tükör, törülközôtartó, ruhafo-gas, fedett szeméttároló.

Látható, hogy a követelmények száma nem változott, tíz maradt. Ugyanakkor az összetételben változások vannak. Kimaradt a rendeletbôl a következô fel-szerelési követelmények• Vendégek részére biztosítandó tájé-

koztatás, eszközök elhelyezése • Parkoló,garázs(253/1997)7

• Gazdasági és személyzeti bejáratelkülönült megléte

• Személyzetöltözete,egyenruhahasz-nálata

• Aszobákatésvalamennyimellékhe-lyiséget kötelezô naponta takarítani, ez átkerült az üzemeltetési követel-ménye közé.

Bekerültek a rendeletbe • Csomag- és értékmegôrzô helyiség

megléte• Avendégekáltalhasználhatótelefon

a fogadóhelyiségben vagy a recep-ción.

7 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendeletben elôírt mértékben.

AGORA

40

AGORA

41

A két rendelet közt a fenti tekintetben nincs releváns eltérés. A jogszabály alko-tók követték a szakmai elvárásokat az eltérô szálláshelytípusokra. Szakmailag minimálisan elfogadható jogszabályi megoldásra a felszereltségekre illetve az engedélyezési követelményekre. Üzemeltetési követelmény 1. 24 órás recepció vagy portaszolgálat.2. A szálloda tevékenységéért szakmai-

lag felelôs személy éjszaka is elérhetô.3. A szobákban ágyazás naponta.4. A szobák és valamennyi mellékhelyi-

ség napi takarítása.5. Textilváltás6. Üzenetközvetítés, ébresztés.7. Étel-, italkínálat: legalább kontinentá-

lis reggeli 10 óráig.Az üzemeltetési követelmények a korábbi rendelet, kötelezô szolgáltatá-sait váltotta fel. A tételek száma hatról hétre nôtt.Kimaradt tételek a harmonizáció során• 4.Felszolgálás• 6.Szobaszerviz• 7.Légkondicionálás.

Újonnan bekerült szabályozott szolgálta-tások, mint az üzemeltetés követelmé-nyei• 2.Aszállodatevékenységéértszak-

mailag felelôs személy éjszaka is elérhetô.8

• 3.Aszobákbanágyazásnaponta.• 6.Üzenetközvetítés,ébresztés.

Mindkét területen megállapítható, hogy meghatározó változások nem történtek. A legnagyobb eltérés a szállodai vendéglá-tás, a gasztronómia elvárásainak eltörlése volt. A nyolc – tizenkét fajta magyar bor, sajtok, menük és felszolgálási idôszakok kiemelése után, maradt a legalább kon-tinentális reggeli 10 óráig a szállodákban. Ugyanakkor a panziókban az étel és ital-kínálat tekintetében, legalább reggeli szolgáltatás helyben vagy a panzió köz-vetlen közelében az elvárás. Érdekesség, hogy szállodában szükséges a szakmailag felelôs személy éjszakai elérhetôsége, míg

a többi szálláshelytípusnál ez nem elvárt. A szállodára vonatkozólag a szappan az engedélyezési követelmények közt sze-repel, míg a panzióknál az üzemeltetési követelményeknél.

Összegzés• Aszerzôvéleményeszerint,aszakma

megtette az elsô szükséges lépést annak érdekében, hogy legyenek jogszabályban rögzített engedélye-zési (felszereltség) és kötelezô szolgál-tatásokat (üzemeltetési követelmé-nyek) tartalmazó elvárások.

• Arendeletsugallja,hogyittésmostaszálláshely-szolgáltatás szabályozása fogalmazódott meg.

• Kiemelendô, hogy a rendelet 19. §(1) szövegezése szerint, a 2. és a 3. számú mellékletben (45/1998:2-3) már meglévô besorolásokat kell a jegyzônek figyelembe venni. A két melléklet tartalmazza a szálláshelyek és magánszálláshelyek besorolási fel-tételeit (239/2009:19§).

európai csillagok

A kategorizálás nemzetközivé válása a szállodaláncok kialakulásával köthetô össze. A szállodák azonos márkanevei megkövetelték a név, a lógó, a piaci-gazdálkodás egységessége után a megjelenés, a felszereltség, a szolgálta-tások majd a kínálat és végül a techni-kai azonosságot. A standard kialakítása és betartatása kiemelt tényezôvé vált a szállodavállalatoknak. Minôségbiztosítási eszközként kialakítottak ellenôrzô lis-tákat. Ezekbôl a listákból alakultak ki késôbbiekben a nemzeti minôségi díjak elvárási listái és a különbözô régiók, orszá-gok kategorizálási alapjai. A szállodavállalatok a brand illetve már-kaneveikkel nemzetközi piac egysége-sítését érték el, a saját szállodáikban. Vannak és voltak országok, ahol országos szintû kategorizálás sem alakulhatott ki,

mert a régiók vagy tartományok rendel-keztek saját kategorizálással. Hazánkban az országosan alkalmazott ”osztályba-sorolási” rendelet alkalmas volt az egysé-ges kategorizálásra. Hosszú évtizedeken keresztül egy ország sem akarta feladni a saját rendszerét és így elutasítottak minden kezdeményezést, amely arra irá-nyult, hogy a vendégek szálláshely kivá-lasztását segítsék. A legismertebb indok az volt, hogy a szállodák a specializáción belül is az egyediségekre törekednek, így egy nemzetközi kategória rendszer az egységesítéssel ezt a törekvést gátolja. A nemzetközi szállodaláncok az országha-tárokon és kontinenseken átnyúló már-kásítás piaci elônyeit kihasználták. A ven-dégek egyre erôteljesebben igényel-ték, elvárták a nemzetközi kategorizálási rendszert, hogy adott kategória azonos tartalmat jelentsen.Az Európai Parlament belsô vizsgálatot tartott a szállodai besorolásról az Euró-pai Unióban, melyrôl jelentés készült a 2003. szeptember 18. (IV/2003/12/03). Már 2006 decemberében elfogadásra került a ”Szolgáltatásokról szóló irányel-vek a belsô piacon” (2006/123/EC). Az Európai Parlament 2007. november 29 napon elfogadta, hogy az ”EU új turiz-mus politikájában, a partnerség erôsítése kapott szerepet”. A szolgáltatásokról szóló irányelvre a belsô piacon doku-mentum preambulumának 102. cikke-lye kimondja, az átláthatóság követel-ménye különösen fontos az olyan terü-leteken, mint a turizmus, és kiemelten a szállodaiparban, ahol a minôsítési rend-szerek használata elterjedt. Sôt, célszerû megvizsgálni az európai szabványosítás összeegyeztethetôségét és a szolgálta-tások minôségét. Az irányelv 26. cikke kimondja, hogy a szolgáltatók tegyenek lépése-ket önkéntes alapon a szolgáltatás minôségbiztosítása érdekében. Elvárja az irányelv, hogy ”a tagállamok gon-doskodjanak arról, hogy a szolgálta-

tásokhoz kapcsolódó minôségi meg-jelölésekhez kapcsolódó szolgáltatá-sok könnyen hozzáférhetôk legyenek az igénybevevôk és a szolgáltatók szá-mára”. Továbbá a 26. cikk, a szolgálta-tások minôségére vonatkozó részben utal arra, hogy ”a tagállamok intézke-déseket hoznak a szakmai testületek, valamint a kereskedelmi kamarák és a fogyasztói érdekképviseletek közösségi szintû együttmûködésre annak érdeké-ben, hogy támogassák a szolgáltatás-nyújtás minôségének javítását, különö-sen azáltal, hogy értékelését megköny-nyítik.” Végül, a tagállamok, a Bizottság-gal együttmûködve kísérô intézkedése-ket hoznak, hogy ösztönözzék elsôsorban a fogyasztói érdekképviseletek által elvégzett, független értékeléseket a minôségével kapcsolatban. A következô kitétel jeleníti meg, az Európai Szállodai Csillagok hazai bevezetésének módját, mely szerint a tagállamok, a Bizottsággal együttmûködésben ösztönzik az önkén-tes európai szabványok fejlesztését azzal a céllal, hogy elôsegítsék a szolgáltatás-nyújtás minôségének javítását. Az irány-elv megadta a lehetôséget az euró-pai tagállamok szállodaszövetségei-nek az együttmûködésre, igaz ezek nem fogyasztói, hanem szolgáltatói érdek-képviseletek. Az eljárásban a tagál-lamok szállodaszövetségei és a HOTREC (HOTREC 2011)9 járt az élen.A kategorizálás elôtt felméréséket, ven-dégmegkérdezéseket alkalmazott a szervezet. Ennek egyik tanulsága volt, hogy a vendégek szállodaválasztá- sában 66%-ot képviselnek a személyes javaslatok. A sorrendben 40%-ot képvi-selnek a szállodai csillagok száma, 30%-ot a szállodai márkanevek és 30%-ot a web megtekintések. Látható, hogy a csilla-gok száma nagy befolyással van a szál-láshelyválasztásra. A szállodák honlapjai a szerzô szerint legalábbis az információ szerzés területén magasabb részarány-nyal szerepelnek, mint 30%.

8 A bejegyzett szállodaigazgató vagy szállodavezetô. 9 HOTREC, Európában mûködô szállodák, éttermek, kávézók és hasonló létesítmények nemzeti szövetsége.

AGORA

42

AGORA

43

Minden szálloda végez vendégelé-gedettségi vizsgálatokat, de sem a Magyar Szállodaszövetség, sem más szervezet nem tudja országosan össze-síteni az eredményeket, ezek megma-radnak a szállodavállalatok és egyedi szállodák vezetôi eszközeinek. Felmé-rés készült, hogy a vendégek mit része-sítenek elônyben, a szállodákban mi a fontos számukra. A megkérdezett ven-dégek több mint fele tartotta fontosnak a következô elemek meglétét, zuhany vagy fürdôszoba a szobával egy egy-ségben, alvást biztosító csend és nyuga-

lom, büféreggeli ellátás, TV a szobában, szobaméret, általános benyomás a szál-lodáról, parkolási lehetôség, éttermi szol-gáltatás a szállodában, nem dohányzó-szobák biztosítása és végül, fûtött bel-téri vagy kültéri medence megléte. A felsorolt elemek nem kívánnak külön magyarázatot, a szerzô is hasonló ered-ményre jutott a szállodai vendégelé-gedettség mérései alkalmával. Ez segí-tette a különbözô tényezôk figyelembe vételének súlyozását az értékelésnél. Az ellenôrzési lista hat fô területre terjed ki eltérô súllyal

Minden kategóriában meg vannak hatá-rozva a minimális követelmények, pél-dául egycsillagos szállodáknál 44 tétel-ben és az ötcsillagos szállodákban pedig 121 a minimális követelmények száma.Épület és szobák, összes lehetséges pont-száma 178 és ez 17%-os részarány. Nyolc részterületet ölel fel, (Tisztaság – higiénia, Karbantartottság, Recepció, Szobák, Társas terek, Akadálymentesítés, Parko-lás, Egyéb), ezt 29 tételsort jeleníti meg. Kiemelkedô a Szoba 50%-os, a Társas terek 17%-os és az Akadálymentesítés 16%-os részaránya.Bútorok és felszereltség tekintetében 123 tételt tartalmaz és a tételsorok 46%-a. Az elérhetô pontok száma 363 és ez 35%-os részarány jelent az összes elérhetô pont-számból. Ez a terület szerepel a legna-gyobb súllyal az értékelésben. Nyolc részterülete (Higiénia felszereltség, Háló-szoba felszereltség, Szoba felszereltsége, Értékmegôrzés, Zajszigetelés és légkon-dicionálás, Szórakoztató elektronika, Telekommunikáció, Egyebek). Kiemelt három fô súlyozású részterület a Háló-szoba 23%, a Zajszigetelés 13%, Szobafel-szereltség 12%.

Szolgáltatások, felmérése 67 tételben az összes tétel 25%-át adja. A maxi-mális pontok száma 281 és ez 27% rész-arányt jelent. Mint az elôzô területeknél itt is nyolc részterület van (Szobák takarí-tása és ágynemû csere, Italkínálat, Reg-geli, Étel, Recepció, Mosó, és vasaló szol-gálat, Fizetés, Egyéb). Kiemelt három fô súlyozású részterület Recepció 35%, Étel 26%, Egyéb 20%, itt az elérhetô pontszám 57, ebbôl az ”Éjszakai ágyazás 10 pont és bankett lehetôség 250 fôig 8 pont és bankett 100 fôig 4 pont”. A többi tétel egy – egy pontot ér. Szabadidôs tevékenységek, 19 tételben, összesen 110 pontot lehet elérni és a súly-arány 11%. A három résztétel súlyaránya Spa 63%, Rekreáció feltételei 10%, Egyéb 27%. Gyermekek felügyelete 3 éves alatt 10 pont és 3 éves felett is 10 pont, ez a két tétel az összes egyéb 74%-a. Egyéb, 10 tételben az elérhetô pont 59 pont és 6%-nyi súlyarány. Az egyéb kategória a minôségbiztosítást fedi le. Kilenc részterülete van (Vendégvéle-mény rendszeres megkérdezése, Szer-vezett próbavásárlás Mystery Shoping, European Hospitality Quality - EHQ (Q),

Magyar Turizmus Minôségi Díj - EHQ (QQ), European Hospitality Quality - EHQ (QQQ),). A második négy terület piaci-gazdálkodási terület (Szállodai honlap valóságnak megfelelô fotókkal és tar-talommal a szállodáról, Online foglalás lehetôsége elektronikus foglalási rend-szerrel vagy saját honlap,10 Térkép a szál-loda elhelyezkedésérôl, kérésre vagy interneten, A vendégek felkérése, hogy írják meg véleményüket a szállodáról, egy internetes portálon, vagy a szálloda honlapján). Kiemelt három fô súlyozású részterület Mystery Shopping11 25% és EHQ 3Q 17%. Házon belüli konferencia lehetôségek, 18 tételben, az elérhetô pontszám 48 és ez 5%-os pont részarányt jelent. A részterü-letek száma négy (Termek, Telekommu-nikáció és média, Felszereltség és tech-nológia). Érdekesség, hogy a konferen-cia termek mérete nagyobb, mint 250 m2 akkor a minimális belmagasság legalább 3,00 méter és ez 10 pontot jelent. Konfe-renciaterem természetes megvilágítással, és a sötétítés lehetôségével 3 pontot ér, de minimum követelmény egyben. Azaz nem konferenciaterem a terem, ha nincs természetes megvilágítása. A fényerô minimum 300 Lux és legyen szabályozható ez 2 pont. Három falitábla termenként az 1 pont, de minimum követelmény.A hat fô terület áttekintése megmutatja a szakmai elôkészítés professzionális jel-legét, valamint feltehetôen azt a tényt, hogy itt és most nem egy nemzetközi szállodalánc minôségi controlling listájá-nak az átmásolása történt, hanem egy jól szerkesztett és súlyozott ellenôrzô listát állított össze a szakma. Az elérhetô maximális pontszám 860 hat fô területen, 30 részterületen, 266 tétel-sorban. A szállodakategóriáknak vannak minimum követelményei, amelyek pont-számban is megjelennek, 44 és 121 pont

közt az egy és ötcsillagos kategóriára vonatkozó pontszámok. Szálloda meg-nevezéshez vannak minimum pontok, 90 az egycsillagos kategóriához és 570 pont az öt csillagoshoz. A Superior pontok egy emelt szintet jelentenek, 80 plusz pont elérésével lehet használni a megemelt szintû kategóriát Hotelstars EU****superior. A szerzô kiemeli érdekességként a kiemelt nagyságú pontokat jelentô tételeket. A huszonöt pontot az a szálloda kap-hatja, ahol a szobák 30 négyzetméte-resnél nagyobbak. Ez a legmagasabb pontszám egyedi tételre. A húsz pont, egyfelôl szintén szobanagy-ságot honorál, a 22 négyzetméteresnél nagyobbakat és ennyit ér az is, ha két eltérô koncepciójú, a la carte étterem található a szállodában.Tizenöt pontot már 10 tételnél lehet elérni. A 18 m2-esnél nagyobb szobákért, a ven-dégfelvonókért, a 100x200 cm-es ágya-kért, a szobában szabályozható légkon-dicionáló berendezésért, három eltérô szaunáért, itt minden szauna öt pont, de összesen 15 pont érhetô el. A fûtött és legalább 40 m2-es beltéri medence is ebbe a kategóriába tartózik. A további négy tétel az elvártan betöltött munka-körökre vonatkozik, úgymint a recep-ciós és a londiner, - mely munkakörök kötelezô minimumot jelentenek az ötcsil-lagos szállodáknál -, valamint az ajtóálló (doorman) és a kocsi-rendezô.Tíz pontot lehet elérni tizenöt tételnél, mint 14 m2-s szoba, tágas lobby ülôhelyekkel és italfelszolgálással, 5 m2-esnél nagyobb fürdôszobák, ágyméret, matracvédô, igazolt kétévente tisztított matracok, 24 órás szobaszerviz, két étterem, éjszakai ágyazás (turndown service), külsô leg-alább 60 m2-es fûtött medence, gyer-mek felügyelet, EHQ QQQ minôsítés és 250 m2-esnél nagyobb és 3 méteres bel-magasságú konferencia terem.

II. Bútorok és felszereltség 123 tétel 363 pont 35%III. Szolgáltatások 67 tétel 281 pont 27%I. Épület, szobák 29 tétel 178 pont 17%IV. Szabadidôs tevékenységek 19 tétel 110 pont 11%V. Egyéb (Minôségbiztosítás) 10 tétel 59 pont 5%VI . Házon belüli konferencia lehetôségek 18 tétel 48 pont 5%Összesen 266 tétel 1.039 pont 100%

10 Egy egyszerû e-mail nem elegendô, írja a rendszer a lábjegyzetében.11 Mystery Shopping a következôket jelenti: a vizsgált idôszakban legalább egy alkalommal a szálloda kez-

deményezésére és költségére külsô szakértôk anonim formában vizsgálják, ellenôrzik és dokumentálják a szálloda szolgáltatásait. A szállodaláncok által elvégeztetett ilyen típusú vizsgálatok kielégítik a követelmé-nyeket.

AGORA

44

AGORA

45

2011 tavaszán a Hotelstars Union a 7 tag-országban, amely az EU-ban mintegy 150 milliós piacot képvisel, 17.000 szál-loda kategorizálását 2010-tôl kezdve azonos alapelvek alapján végzi. A hazai 787 hazai szállodából 48 (5%) minôsített és 235 (27%) regisztrált a minôsítésre. Érdekesség, hogy négycsillagos szál-lodáknál a recepció 18 órás és fenn-maradó idôben telefon elérés az elvá-rás. A porta kétnyelvû kommunikáci-ója 3*és 4*-ban minimum követelmény. Vannak szubjektív elvárások, mint a szoba megfelelô világítása és ez mini-mum követelmény minden kategóriá-ban, a konferenciatermeknél elvárás a 300 Lux. A több típusú párna, csak öt csillagban minimum elvárás, de nem rendezi, hogy mennyi a több toll, szi-vacs, antiallergén szerepel a lábjegy-zetben. Ismert, hogy vannak szállodák, ahol a párnalap, hasonlóan mint itallap van elhelyezve a szobákban, amibôl a vendég választhat. A legnagyobb választékok elérik a 15-20 párnaszá-mot. Minden tényezôt figyelembe véve nagyon nehéz és kivételes, hogy kisebb észrevételekkel kritizálni tudjuk ezt a nemzetközi szakemberek által közösen létrehozott rendszert.

Összegzés• A felmérések alátámasztják a csilla-

gok jelentôségét a szálláshely kivá-lasztásban.

• Vendégfelmérések alapján letteka különbözô területek preferenciái kialakítva.

• A Hotelstars EU szakmailagmegfelela nemzetközi elvárásoknak és nagy-mértékben kielégíti a vendégelvárá-sokat és ezzel segíti a szálláshelyvá-lasztást az európai közösségben.

• A kategorizálási rendszer alkalmasarra, hogy a családi-szállodák és az önálló-szállodák üzemeltetôi irány-

adóként használják, a minôségbiz-tosítási rendszerükben.12

Nemzeti csillagok

A nemzeti csillagok elvesztése a hazai munkaképes lakosság 45%-át és a hazai szállodák legalább kétharmadát érinti. A felvetés magyarázatát a magyaror-szági szállodák átlagos szobaszámá-val és keresleti piacával lehet bemu-tatni. Hazai szállodák csoportosítása üzemmé-ret szerint:Méret és siker összefüggése: kis üzemméretû szálloda is lehet sikeres és a nagy szobaszámú szállodák is nyújt-hatnak alacsony teljesítményt. Az irányí-tott állami fejlôdés hatására a magyar-országi szállodák átlagos szobaszáma magas, 60 szoba.13 Az Egyesült Államok-ban ez a szám 70, ez a szállodaláncok kialakulásának hazája és ma is a szállo-dai szobák 75%-a lánchoz tartozik. Euró-pában átlagosan 30 szobások a szál-lodák, ennek oka, hogy sokkal gyako-ribbak a családi-szállodák. Az organi-kus (szerves) fejlôdés a kisebb családi és önállószállodák fejlôdését segíti elô. A hazai organikus fejlôdés második szaka-sza 1989 óta tart és ennek hatására az öt és négycsillagos szállodák, valamint a szállodapiac átlagos szobaszámai csök-kennek évrôl évre.A piaci pozicionálás szempontjából lehet kicsi, közepes, nagy és mega szál-lodákat megkülönböztetni. A hazai minimális tizenegy szállodai szobá-tól a legnagyobb ötszáz szobás szál-lodáig nagyon eltérô a szállodák szo-baszáma. A hazai legnagyobb szállo-dák Budapesten: a Grand Hotel Hun-gária 500 szobával, és a Mercure Hotel Korona 433 szobával. A nemzetközi piacon több ezer szobás szállodák is

mûködnek. Las Vegasban van a világ húsz legnagyobb szállodájából, tizenöt. Las Vegasban két vagy három szál-loda szobaszáma több, mint Budapest összes szállodai szobaszáma. A legna-gyobb szálloda a First Hotel Malaysia 6.118 szobával. Ezt követi 5.690 MGM Grand Hotel és a Luxor 4.408 szobával. A szerzô szállodaigazgatói tevékeny-sége során a legnagyobb szállodai szo-baszám, amelynek területi igazgatója volt 733 szoba és a legkisebb pedig 72 szoba, most egy 29 szobás szálloda nyi-tásának elôkészítésében vesz részt.

Magyarországi szállodák átlagos szobaszámaA magyarországi szállodák, átlagos szo-baszáma a szervetlen fejlôdés hatására 60 szoba. Az állami irányítás idôszakában nem épültek családi-szállodák14 és önálló-szállodák, csak állami tulajdonban lévô szállodavállalatok által üzemeltetett nagy, 150-350 szobás szállodák. Európá-ban és így hazánkban sem jellemzôk a mega és giga-szállodák. Ezek fôleg Ame-rikában terjedtek el, ahol tizenöt szállo-dának, annyi szobája van, mint Magyar-országon összesen. A hazai szállodapi-acon kilencszáz szálloda és ötvenkét-ezer szállodai szoba van. Az átlagos szo-baszám Budapesten 110, Balatonnál 70 és vidéken 40 szoba. A legalacsonyabb átlagos szállodák, a vidéki háromcsilla-gos szállodák 39 szobával. Az állami irá-nyítású fejlôdési szakaszban az akkori ”idegenforgalom” orientáltsága miatt Budapesten és Balatonon épültek a szál-lodák, és ez volt hatással a mai átlagos szobaszámokra.Ugyanakkor, ha szállodákról beszélünk, akkor a budapesti elismert, nagy szo-baszámú, szállodavállalatokhoz tartozó szállodák jutnak mindenkinek elôször eszébe. A 150 szobásnál nagyobb 4 – 5 csillagos szállodák száma 20 és további

20 háromcsillagos szálloda nagyobb 150 szobásnál. Hazánkban 108 szálloda van, amely százegy szobánál nagyobb üzemméterû, ebbôl a közép-felsô és felsô kategóriába tartozik 67 szálloda. Amikor szállodára gondol valaki akkor általában erre a 67 illetve 108 szállo-dára gondol, ami a szállodák 11%-a, viszont a kínálati részaránya a duplája. A hazai piacra jellemzô, hogy az elsô öt legnagyobb szállodavállalat szállodái átlagosan 167 szobásak. Ennek az öt szállodacsoportnak 72 szállodája van és 12 ezer szállodai szobáit üzemeltet-nek, ez a hazai kínálati piac 25 száza-léka.A hazai szállodák 75%-a független, csa-ládi vagy önálló szálloda, 11–50 szobás üzemmérettel. A kis szállodáknál szûkeb- ben áll rendelkezésre az élômunka és az eszközök. Ez hatással van a vezetési módszerre, valamint a vezetési informá-ciós rendszere. A kis szállodák egyszerû szervezetekre jellemzô szervezeti fel-építést alakítanak ki. Ugyanakkor van 4 panzió hazánkban, amelyeknek a szoba-száma nagyobb, mint 150. Érdekes, hogy a wellness szállodák 65%-a ötvenszobás-nál kisebb. Az összes szálloda 60%-a két és három csillagos és 50 szoba alatti, alsó és alsóközép kategóriás kis családi és önálló szálloda. Az átlagos nagyságú szállodák száma 140, ez az összes szálloda 14 százaléka. Magyarországon a közép és felsôközép kategóriás szállodák többsége közepes nagyságú szálloda. A közepes nagyságú szállodák is lehetnek önálló szállodák vagy szállodalánchoz tartozó szállodák, nagyon ritka a több száz szobás családi szálloda.A hazai szállodáknak csak 11%-a tartozik a nagy szállodák közé, ez 108 szálloda. A legtöbb nagy szálloda, 18 egység, négy-csillagos és egy kétcsillagos szálloda nagyobb 151 szobásnál.

12 Hotelstar EU kielégíti a (2006/123/EK) direktíva elvárásait.13 A szálláshelyek átlagos szobaszáma fele a szállodákénak 28 szoba. Panziók átlagos üzemmérete 17 szoba,

a 239/2009 rendelet szerint a panzió mérete ”szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz”. Az átsorolásokhoz megfelelô idôre van szükség.

14 Családi-szálloda, hol a szálloda tulajdonjoga a családban van és általában a család üzemelteti a szállo-dát vagy szálláshely-szolgáltató létesítményt. Önálló-szálloda, amikor a tulajdonjogot egy vagy több társa-ság gyakorolja, jellemzôen már van kinevezett szállodaigazgató. A családi és önálló-szállodák is függetle-nek, mert nem tartoznak szállodalánchoz.

AGORA

46

AGORA

47

Kiemelt érdekességek a hazai szálláshe-lyek megoszlásában:• szállodák74%-akisszálloda,• szállodák 60%-a 2-3 csillagos kisszál-

loda,• ötcsillagos szállodákból csak 2

nagyobb 150 szobásnál,• wellness szállodák 65%-a kisebb 50

szobánál, • gyógyszállók38%-akisebb50szobás-

nál.Tulajdonosi forma (kör) szerinti szakmai csoportosításTulajdonosi forma alapján a szállodákat csoportosíthatjuk a következôképen• családiszállodák,• önállószállodák,• szállodalánchoztartozószállodák,• klasszikus,• franchisealapú,

• szállodacsoporthoztartozószállodák.Családi és önálló szállodák voltak több-ségben Magyarországon a 1945 elôtt, amikor szerves fejlôdés során alakul-tak ki a szállodák. Már nagy szállodák is épültek15 ezek önálló és független szállodák voltak, de már a részvény-társasági forma is megjelent a tulaj-donlásban. Szállodaláncok hazánk-ban nem alakultak ki. A 80-as évek elején több szállodalánc jelent meg hazánkban, elsô szintû névhasználati szerzôdésekkel, például Novotel, Hyatt, Hilton, Ramada, Penta. Napjainkban minden jelentôs szállodalánc képvisel-teti magát hazánkban, de alapvetôen csak Budapesten. Hazánkban nem ala-kultak ki szállodaláncok. Ennek okai, hogy a hazai szállodavállalatok nem szerves fejlôdés hatására fejlôdtek szállodacsoportokká, másik ok a bel-földi turizmus hiánya és szociális jellege volt, harmadik ok a szakma inspirációs hiánya. Meglehetôsen késôi korszak-ban a Pannonia Hotels tett kísérletet az alkalmazott egységesítések márkásítá-sára, de ezt a privatizáció folyamata érdektelenné tette.

Összegzés• Ahazaiszállodákkeresletének44%-a

belföldi turizmus alapú.• A hazai szálláshelyek 51%-a belföldi

turizmus alapú, ahol az elveszett iránytût, például a napraforgót nem helyettesíti a Hotelstars EU, • akeresletfeleérdekeltcsakigazán

a Hotelstars EU rendszerben• akeresletmásik feleelvesztiatájé-

koztatási eszközét, a nemzeti csilla-gokat és napraforgókat.

• A hazai kínálat háromnegyedénekelsôdleges piaca a belföldi turiz-mus, ezért nem feltétlen érdekelt az Hotelstars EU rendszer alkalmazásá-ban.

• A nemzeti csillagokra szüksége van2.5 millió vendégnek és 700 szállodá-nak.

• HotelstarsEUönkéntes,nemkötelezô.• Szállodaiérdekvédelmiszövetségnek

befizetett minôsítési díjak ellenében használhatók a Hotelstars EU szállodai csillagok hazánkban.

• Megszûntaharmadikésegybenigenfontos tényezô, a hatóság szerepe a szálláshelyek kategorizálásában.

Szabályozott – szabályozatlanság és a jövô

Az elsô részben ismertetett osztályba sorolási rendelet volt a szakma ”bibli-ája”, a 45/1998 (VI.24.). Ez volt a sokat szi-dott, de mindenre kierjedô rendelet. Ezt felváltotta az európai jogharmonizációs rendelet 239/2009 (X.20.). A második részben kifejtett jogszabály kitért a jogfolytonosságra a 19. para-grafusban. A rendelet kitér a létesítmé-nyekre, szálláshelytípusokra és itt már megjelenik a haszonélvezet igazolása az üzemeltetô részérôl. Kitér az engedé-lyezés feltételeinek és az üzemeltetési követelményeinek ismertetésére. Jelen hatályban nem rendelkezik a kategori-zálás jövôjérôl, mert a 20. § és 21. § szö-

vegezése nem szerepel a hatályos jog-szabályban és utalás sincs rá, hogy miért nem. Itt volt rendezve, hogy a kategori-zálás szabályozását a turisztikáért felelôs állami szervezet jogosult és köteles sza-bályozni, valamint itt szerepelt a katego-rizálás jogfolytonossága. A harmadik részben felvezetett Hotelstars EU hazai bevezetése önkéntes, a szövet-ség díjat kér a bevezetésért. A szállodák és éttermek szövetsége, mint érdekvé-delmi szövetség levédte a szállodai csil-lagokat, csak ô adhatja ki és vonhatja vissza a használatát. Elsô szabályozott – szabályozatlanság, a megszerzett nemzeti csillagok és napra-forgók elvesztése.Mindezeket a tényezôket megismerve a hazai szállodapiac kínálatának három-negyede elvesztette ”iránytûjét” a nem-zeti szállodai csillagokat, mert lobby tevékenység hatására módosításra került az európai jogharmonizációs 239/2009 rendelet. A 19., 20., 21. para-grafusok utólagos törlése a szálláshely-szolgáltatás minden egységére törli a nemzeti csillagok és egyéb kategóriák használatát. Második szabályozott – szabályozatlan-ság, önkéntes csatlakozás.A belföldi piacon érdekelt szállodáknak az európai rendszer nem jelent érdekelt-séget, és mivel nem kötelezô érthetô, ha nem is törekszenek ennek alkalma-zására. Ez jelentheti a szállodák akár két-harmadát is, nem beszélve a panziók-ról, kempingekrôl, üdülôkrôl, közösségi és egyéb szálláshelyekrôl. Harmadik szabályozott – szabályozatlan-ság, szállodai márkanevek.A szállodaláncok rendelkeznek egyedi márkákkal. A brand nevek elismertsége számukra többet jelent, mint az euró-pai csillagok magyarországi használata. Ugyanakkor szakmai hitvallásból, a költ-ségek könnyebb elôteremtése és a szö-vetségben való aktív egyéni részvételük miatt, bizonyára hamarosan túlesnek a minôsítés folyamatán, hiszen amúgy megfeleltek a feltételeknek.

Negyedik szabályozott – szabályozatlan-ság, érdekvédelmi szövetség vagy ható-ság.Az állam visszalépése okán a ”üzemel-tetési szerzôdésbe adta a kategorizá-lást” egy szövetségnek, a panziók, kem-pingek és a többi szálláshelyszövetsé-gek is a szállodaszövetséghez tartoznak vagy a Hotelstars EU mintájára lesznek európai szintû falusi szálláshely besorolá-sok és akkor az napraforgó, tulipán vagy pipacs lesz.Ötödik szabályozott – szabályozatlanság, vendégpanasz kezelése.Teljes mértékben hiányzik a hatósági jogkör, a vendégpanaszok esetén a jegyzô az elsôdleges eljáró hatóság, de a szállodaszövetség fog büntetni vagy visszavonni az ”Európai Csillagokat”. A fogyasztóvédelem mi alapján jár el az önkéntesen vállalt kötelezettségek idôleges be nem tartása miatt?Hatodik szabályozott – szabályozatlan-ság, állami szerepvállalás teljes hiánya.Nem fejtette ki a kereskedelmi kamara, hogy szálláshely-kamara szekciót alakít. Nem nyilatkozott a Kereskedelmi Enge-délyezési Hivatal, hogy erôsíti a meglévô, volt szerepvállalását.

Összegzés A turizmus egyetlen szervezete sem vál-lalta fel a hatóság szerepkörét a klasz-szifikáció területén. Nemzetgazdasági Minisztérium, Belgazdaságért Felelôs Államtitkársága a honlapján elhelyezi, hogy ”Felügyeli a turizmusfejlesztés-sel kapcsolatos stratégiai feladatokat, valamint a miniszter kereskedelempoli-tikáért és a fogyasztóvédelemért való felelôsségével kapcsolatos feladatait.” (Kormány 2011)A szerzô felvázol egy elképzelt jövôképet, felvállalva a koncepció minden hiányos-ságát. • A jogharmonizációs rendelet

megfelelôen biztosítja a jegyzô és társszervezetek számára az engedé-lyezés és üzemeltetés minimális jog-szabályban rögzített feltételeit.15 Gellért, Royal, Grand Hotel Margitsziget, Metropol, Park, Palace, Royal, Béke.

AGORA

48

AGORA

49

• Az”EurópaiCsillagok”16 minden szál-loda számára szabadon és önkén-tesen elérhetô legyen, mint a többi hasonló minôsítési rendszer, • HotelstarsEU–****• European HospitalityQuality – EHQ

(Q), • a Magyar Turizmus Minôségi Díj –

EHQ (QQ), • European HospitalityQuality – EHQ

(QQQ),• ISO–9001.

Ezen díjak és minôsítések elérése a szál-loda egyedi döntése, a piaci helyzeté- nek, versenyképességének és lehetô-ségeinek figyelembe vételével.• Szükséges visszaállítani a nemzeti

kategorizálás hatósági jogkörének gyakorlását, amely objektív mérce-ként áll rendelkezésére a minôség és követelményrendszer betartásának ellenôrzésekor. A hatóság szerepét ebben az esetben • KereskedelmiKamara,•a kötelezô kamarai tagság bizto-

sítja, a szálláshely-szolgáltató rend-szer teljes körû nyilvántartását és ellenôrizhetôségét, regionális szin-ten is

• KereskedelmiEngedélyezésiHivatal•amár rendelkezésre álló adatok-

kal az országos lefedettséggel az utaztatás és vendéglátás engedé-lyezési nyilvántartását felügyelheti, bejegyzési, elutasítási, ellenôrzési és felfüggesztési vagy bezárási jogkörrel

• Belgazdaságért Felelôs Államtitkár-ság, Turisztikai szervezete töltheti be, amely ebben az esetben a straté-giai és fejlesztési feladatai mellett a napi szinten képes követni a szállás-

helyek, a vendéglátás és az utazta-tás teljes turisztikai spektrumát.

• ”NemzetiCsillagok”aszállodaikate-gorizálás hazai rendszere is szállo-dai csillagokon kell, hogy alapul-janak, ennek van már egy elfoga-dott tradíciója. A két rendszer alapul-hat egységes követelményrendsze-ren. A kategorizálás ebben az eset-ben viszont már hatósági, jogsza-bályban rögzített elvárásokat jelente-nek. Ez minden szálláshely szolgálta-tóra kötelezô lehet regisztrálási szám használatával. A rendszer hasonlóan közzéteszi a bejegyzett és kategori-zált szálláshelyeket, szállodákat, mint például az OGyFI a minôsített forrá-sokat, gyógyvizeket és gyógy-szál-lodákat. A 45/1998 rendelet köte-lezte a szállodákat a ”réztábla” elhe-lyezésére. Ez annyiban változik, hogy egyes szállodáknál kettô vagy akár több tábla lesz a bejárat mellett. A 25x50 cm-es réztábla kiegészül egy hatósági névvel és egy regisztrációs számmal.17 Természetesen a szálloda használja az ”Európai Csillagot”18 , a ”Nemzeti Védjegyet” és további minôségi díjakat ”Magyar Turizmus Minôség Díj” és egyéb például ”Zöld Szálloda”minôsítéseket nem elfeled-kezve az ISO megjelölésrôl.

• A szállodai specializáció fejlôdésemegköveteli, hogy a szálláshelytípu-sok19 és a kategorizálás20 mellett a sza-kosodás21 minôsítése is megtörténjen. A nyilvántartás történhet a nemzeti kategorizálás felelôs szervezete által. A besorolás háromszintû a megneve-zés használatának elnyeréséhez szük-ségesek a ”Spa Standard” alapköve-telmények. Erre jó példa a konferen-

16 Hotelstars EU17 Például a korábbi ”Alfa Szálloda – Hotel ****” az új rendszerben lehet ”Alfa Szálloda – Hotel ****” Hungarian

Tourism Office Regsiration Number: 1/2011”.18 ”Alfa Szálloda – Hotel ****superior” – Hotelstrars Unio EU Regsiration Number: 1/2011”.19 Szálloda, panzió, üdülôház, kemping, közösségi szálláshely, egyébszálláshely, falusi szálláshely.20 ”Nemzeti Csillagok” és ”Hotelstars EU”.21 Az utazási motivációk alapján például az alábbiak szerint üzleti, butik, apartman, konferencia, és városi,

üdülô, termál, sport, gyógy, wellness, medical, kastély.

cia termek száma és összes férôhelye, valamint ezek viszonya az éttermi ülôhelyekhez. Ilyen feltétel lehet kezelô helyiségek száma, vagy az egy szobára jutó medence négyzetmé-ter. A kiemelt fajlagos mutatószámok alapján a medium – közepes, elfoga-dott - elnevezés ”Spa Medium”. Felsô luxus kategóriában, amikor a gyógy-szállodában az egy vendégre jutó napágyak száma egy, és relax szobá-ban a pihenôágy nem mûanyag és legalább annyi négyzetmétere van, mint a pótágynak, azaz öt négyzet-méter, ebben az esetben a társult gyógy-szálloda, ”Spa Luxury”22 meg-nevezést használhatja a regisztrációs számmal.

Vendégelégedettség növekszik, mert a hazai és a külföldi vendégek is megta-lálják a megfelelô eligazodást a ”Nem-zeti”23 és ”Európai” kategorizálásban és szakosodás három szintjén. Szállodák üzemeltetôinek elégedett-sége növekszik, mert úgy a hazai, mint az európai piacon megfelelô minôsítéssel tudnak megjelenni. Nemzeti turizmus rendszerében a regiszt-rációval beazonosított minôsítések segítik az átláthatóságot és ezzel biztosítható a fogyasztóvédelem hatékonysága a fenn-tartható szolgáltatási minôségbiztosítás érdekében. Az egységes nyilvántartás összevonva az utaztatás és vendéglátás nyilvántartásaival növeli az ”I”szakágazat és a turizmus egységes megítélését.

22 A Standard, Medium, Luxury a szerzô javaslatai ezen változtathatnak a szakszövetségek.23 A Nemzeti Védjegy eltérhet könnyítéssel az V. Egyéb 243-252 pontoknál és szigoríthat a szabadidôs, a kon-

ferencia valamint vendéglátás tevékenységi, kínálati elvárásoknál és például a szakképzett létszám elvá-rása a teljes létszámon belül kategóriánként eltérô százalékban, hasonló lehet a magyar termékek borok, pálinkák kínálaton tartásának elôírása is.

AGORA

50

AGORA

51

IRODALOMJeGYZÉK

KSH 2010 jelentés 2010 december, ksz21012 kiadvány, BudapestKSH 2010 jelentése a népesség alakulásáról, 2011 kiadvány, Budapest 2005. évi CLXIV. Törvény a kereskedelemrôl, 2.§, 22. pont.2005. évi CLXIV. Törvény a kereskedelemrôl, 2.§, 23. pont.45/1998. (VI.24.) IKIM rendelet, (54/2003 GKM rendelet végzései beleépítve) a kereskedelmi és a fizetôvendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minôsítésérôl133/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet az üzletek mûködésének rendjérôl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirôl239/2009. (X. 20.) Kormányrendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeirôl és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjérôl253/1997 (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekrôl239/2009. (X. 20.) Kormányrendelet, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeirôl és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjérôl 19§.(2006/123/EC) Szolgáltatásokról szóló irányelvre a belsô piacon (2006/123/EK), Directive on Services in the Internal Market 45/1998:2-3 A 2. számú melléklet a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelethez. A szállodák osztályba sorolási feltételei. A 3. Számú melléklet a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelethez, az idegenforgalmi célból hasznosított magánszálláshelyek osztályba sorolási, illetve minôsítési követelményei.HOTREC a belga jog alapján alapított, non-profit szervezet. http://www.hotrec.org/pages/abouthotrec/objectivesKormány 2011 - Http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/belgazdasagert-felelos-allamtitkarsag/szervezet

SZeRZô (AUThOR)

Dr. Juhász László, BGF KVIK, Turizmus Intézeti Tanszékjuhasz.laszlo@kvifk.bgf.hu

Összefoglalás

A golf olimpiai sportágként 1900-ban és 1904-ben szerepelt az olimpián, azóta azonban a golfozóknak nem volt lehetôségük olimpián is versenyezni. 2009 októberében a Nemzetközi Olimpiai Bizottság koppenhágai ülésén ismét felvette az olimpiai játékok közé, így a 2016-os olimpiától szerepelni fog a programban. A kutatás tárgyát képezi a hazai golf sport-ágfejlesztési stratégiájának vizsgálata, annak nemzetközi és hazai történeti háttere, turisz-tikai jelentôsége és vonzereje, a játékosra, fiatalokra gyakorolt hatásának vizsgálata (kérdôíves kutatással). Eredményeink részle-tesen bemutatják a magyar golf jövôbeli fej-lesztésének lépéseit és a kérdôívek kiértékelé-sének eredményeit, rávilágítanak az egyete-misták felé történô kommunikáció eddigi hiá-nyosságaira.Kulcsszavak: Golf történet, turizmus, sportág-fejlesztés, fiatalok véleménye

Bevezetés

A golf kizárólag 1900-ban és 1904-ben szerepelt az olimpiai programban (Guttmann, 2002). Az 1904-ben St. Louis-ban (USA) megrendezett olimpia után azonban csak más nemzetközi verse-nyeken mérhették össze erejüket a gol-fozók. 2009. október 6-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság koppenhágai ülésén került sor a két pályázó sport – a golf és a rögbi – felvételére az olimpiai játé-kok közé. A Nemzetközi Golf Szövetség prezentációját, elnökét, Ty Votaw-ot és több, a sportág mellett felszólaló játé-kost (többek között Tiger Woods-ot vagy Suzan Pettersen-t) meghallgatva a Bizott-ság tagjai többségében igennel sza-vaztak a golfra. A sportág 112 év távol-lét után lesz újra ötkarikás sportág. A Rio de Janeiroi, 2016-ban megrendezésre

kerülô nyári olimpiától tehát a vizsgált játék is szerepelni fog a jelenleg huszon-nyolc sportágat felsorakoztató olimpiai programban (Davis, 2008).Nagy sikernek számít olimpiai sporttá válni, mind a nemzetközi, mind a magyar golf tekintetében. Feltételezzük, hogy egy ilyen esemény egyértelmûen válto-zásokat hoz az adott sport, vizsgálatunk esetében a golf életében. Más célok, más tervek, amikre újabb stratégiát kell kidolgozni a megvalósítás érdekében (Baráth et al., 2011).A kutatás célja, hogy felsôoktatási intéz-ményekben tanuló hallgatók kérdôíves felmérésével választ tudjon adni olyan kérdésekre, amelyek megválaszolásá-val továbbfejleszthetô a magyar golf sport, továbbá rávilágítson arra, hogy milyen értékeket tud adni a golf a jelen-legi magyar gazdaság és turizmus szá-

Summary

Golf was included in the Olympic Games in 1900 and 1904 as an Olympic sport. In October 2009, the meeting of the International Olympic Committee held in Copenhagen decided to introduce it at the Olympic Games again, and thus it will be admitted from 2016.The subject of the questionnaire survey is the research of the strategic development of golf in Hungary, its international and domestic historical background, its significance and attraction in tourism as well as the evaluation of its impact on players and the young.Our findings provide a detailed description of the future potential of the development of golf in Hungary, while the results of the questionnaire reveal the shortcomings of communication directed at the student population so far.Key words: History of golf, tourism, sports development, young people’s opinion

Bujáki Péter_ Baráth Kinga

G O L F - a kortalan olimpiai játék -G O L F - the timeless game –

AGORA

52

AGORA

53

mára. A magyarországi golf sport bemu-tatásával és célja a kutatásnak választ adni olyan kérdésekre, hogy melyekkel fejleszthetô tovább a magyar golf sport. Továbbá célja a kutatásnak rávilágítani arra, hogy milyen értékeket tudna adni a golf a jelenlegi magyar gazdaság és turizmus számára.

Szakirodalmi áttekintés

A golf

”A golfot többnyire bíró vagy játékvezetô felügyelete nélkül játsszák. A játék a résztvevôk becsületességén alapul, azon, hogy a golfozó tekintettel van a többi játékosra, és tartja magát a sza-bályokhoz. Valamennyi játékos viselked-jék fegyelmezetten, mindenkor udva-riasságot és sportszerûséget tanúsítva, tekintet nélkül arra, hogy mennyire ver-senyképes. Ez a golfjáték szellemisége” (MGSZ, 2007). A golf, ütôvel és labdával ûzött sportjáték, amelynek célja, hogy a számos akadállyal nehezített terüle-ten, változatos terepviszonyok között, olykor a több száz méterre lévô lyukba a lehetô legkevesebb ütéssel kell eljuttatni a golflabdát. Mûvelôjétôl folytonos oda-figyelést és önmérsékletet követel, talán ezért is az egyik legnagyszerûbb, ugyan-akkor a nagy koncentrációs igénye és az ütés rendkívüli pontossága miatt egyike a legnehezebb sport tevékeny-ségnek.

Néhány érdekes tény

Amíg az angolszász területekrôl elterjedt és a legtöbb országban már tömeg-sporttá fejlôdött a golf, és sok verseny komoly médiaesemény is, addig nálunk még csak pár ezren hódolnak ennek a szenvedélynek. Ez egyrészt betud-ható annak, hogy bár 110 éve jelent meg hazánkban, az 1952-1974 közötti tiltás miatt csak az utóbbi 20 évben vált szervezett sportággá. Másrészt sok tév-eszme él a golfjátékról idehaza. Egye-

sek szerint nem is sport, csak öreguras játszadozás és sétálgatás egy gyönyörû parkban. Mások azt gondolják, kizá-rólag csak a jelentôs anyagi háttér-rel rendelkezôk (elit) engedhetik meg maguknak. Pedig ha csak ”ôszülô mil-liomosok” ütnék a labdát, biztosan fel-kopna a pályatulajdonosok álla, s nem rendeznének többnapos verse-nyeket. Ugyanakkor a golf világszerte jelentôs iparággá nôtte ki magát, nem csak közvetlenül, hanem közvetetten az ingatlanfejlesztéseken és a turizmu-son keresztül is jelentôs bevételi forrást jelent (MacPherson, 2005; Hudson and Hudson, 2010).

Egyetemes történet

A Magyar Golf Szövetség (késôbbiekben MGSZ) adatai szerint (2011) az elsô írásos feljegyzést a golfról a XV. szá-zadban rögzítették skót területeken, amikor II. Jakab király betiltotta, mert a hadra fogható ifjak a fegyverforga-tás helyett inkább a golfütôt forgatták. A tiltás ellenére a század végére elter-jedt Skóciában. A mai golf végleges alapjai, a 18 lyukas pálya, a játék hiva-talos szaknyelve és a szabályok a 18. század közepére alakultak ki Skóciában és a St. Andrews-i Királyi és Ôsi Golf Klub-ból származnak (1754). Ez a klub - ame-lyet a ”golf ôshazájaként” emlegetnek - jelenleg is a világ golfsportjának irá-nyító testülete. A skót, angol és ír terü-leteken rendkívül gyorsan elterjedt játék a XIX. század elején indult el világhódító útjára, elôször természetesen a gyarma-tokon vált népszerûvé. A század végére viszont már mind az öt kontinensen ját-szották (MGSZ, 2010).

Magyarországi golftörténet

Magyarországon a golf ôsbemutatója a Lóversenypályán volt 1902-ben, amit gróf Andrássy Géza, a Magyar Atléti-kai Club (MAC) elnöke tartott. Az elsô 9 szakaszos pálya 1909-ben Tátralomnicon

(Tatranska Lomnica, jelenleg Szlovákia területén található), a második 1912-ben Budapesten, a Svábhegyen, a következô pedig 1914-ben Pöstyénben nyílt meg. A Svábhegyit 1929-ben 18 szakaszosra bôvítették. Mindkettô tervezôje és építôje Lauber Dezsô sportoló és építészmérnök, a Magyar Atlétikai Club és a Magyar Olimpiai Bizottság titkára, a magyar golf-sport megalapítója. Az elsô klub 1911-ben Budapesti Golf Club néven ala-kult és 1915-tôl Magyar Golf Club néven mûködött tovább 1951-ig. A klubot ekkor hivatalosan megszüntették, pályáját elvették, a golf több, mint két évtizeden keresztül diszkriminatív sportággá vált.A 1920-as években a magyar golf óriási fejlôdést mutatott, 1920 és 1936 között meghatározója volt Európa golf-életének. Legsikeresebb golfozónk dr. Szlávy Béláné Hevesi Erzsébet volt, aki 31 magyar, öt osztrák és négy csehszlo-vák bajnoki címet tudhatott magáénak. 1926-ban a német bajnokság megnye-rése után Európa legjobb játékosává választották és a szaksajtó 1930-ban a világ 5. legeredményesebb játékosaként tartotta nyilván. Abban az idôben rajta kívül több kiváló játékosa volt még a

magyar golfsportnak, többek között meg kell említeni Lauber Dezsôt, Gyurkovics Bélát és Kovács Jenôt, akik Európa egyik legjobb férficsapatát alkották. (Szlávy, 2011)A magyar golf nemzetközi elismertségét jelentette, hogy Bobby Jones - minden idôk leghíresebb amatôr játékosa - 1936-ban a Magyar Golf Club fennállásá-nak 25. év fordulóján, a Széchenyi-hegyi pályán versenyzett.Sajnos a politikai diszkrimináció a golfot sem kímélte hazánkban, 1952 és 1974 között nemkívánatos sport volt. Dr. Gáti Ferenc agrármérnök érdeme, hogy 1975-ben megkísérelve az akkor még szinte lehetetlent, külföldi küldetésbôl vissza-térve elkezdte megszervezni a hazai golf-élet beindítását. 1979-ben megalapította a Kék Duna Golf Klubot és megkezdte a Kisoroszi pálya építését. 1989-ben alakult meg a Magyar Golf Szövetség, amely-nek elsô elnöke ô lett. A Szövetség azon-nal tagja lett az Európai Golf Szövetség-nek (EGA) és a Nemzetközi Golf Szövet-ségnek (IGF) (Szlávy, 2011).Magyarországon körülbelül 4-5 ezren golfoznak, a regisztrált golfozók száma kb.1500 fô, a juniorok száma 210 fô.

AGORA

54

AGORA

55

A golf pályarendszerek helyzete Magyarországon

Az elmúlt húsz év fejlôdése eredmé-nyeként Magyarországon jelenleg a

következô golf létesítmények találhatók. 8 db 18 lyukú, 7 db 9 lyukú, 4 db 6 lyukú pálya és 5 db driving range (gyakorló terület). /* 2011-tôl a gödi Pólus Palace Golf Club nem üzemel/

A meglévô pályák mellé pedig 2020-ig a következô pályák, pályarendszerek kiala-kítását tervezi a Magyar Golf Szövetség:

1. ábraMagyarországon regisztrált golfozók száma (MGSZ, 2011 alapján)

3. ábraMGSZ tagszervezetek és létesítmények (MGSZ, 2011 alapján)

2. ábraA golf versenyzôk életkor és nem szerinti megoszlása 2010-ben (MGSZ, 2011 alapján)

Figure 1.Number of registered golf players in Hungary (based on MGSZ, 2011)

Figure 3.Fellow organiztaions and facilities of the Hungarian Golf Association (based on MGSZ, 2011)

Figure 2.Distribution of golf players according to their age and gender (based on MGSZ, 2011)

AGORA

56

AGORA

57

Nemzeti Golfpálya Fejlesztô Program • gyógy-ésegyébüdülôhelyeken,mint

turisztikai attrakció fejlesztésként 9 lyukú par 3-as golfpályák és Golf Aka-démiák építése (10-15 hektár szüksé-ges)

• hazai nagyvárosokban és kiemelttelepüléseken, mint pl. Debrecen, Gyôr, Kecskemét, Sárvár 9+9 lyukú pályák fejlesztése (30-60 hektár szük-séges)

• 25-30, 9+9 lyukú és golf akadémiaiprojekt megvalósítása 2020-ig.

Balatoni Golfpálya Fejlesztô Program • aszezonmeghosszabbításának(már-

cius-november) egyik legjobb alter-natívája a golfturizmushoz való kap-csolódás, mivel a golfozók, akik 50-55 év felettiek, évszaktól függetlenül utaznak, jelentôs költô készséggel rendelkeznek, (180 euró /fô /nap) a 4-8 napos utakat kedvelik és szeret-nek újabb és újabb turisztikai célállo-másokat felfedezni

• Európában az Egyesült Királyság, anémet nyelvterület és a skandináv országok cca. 2 millió potenciális golf-utazóval bírnak a közel 8 millió euró-pai golfozó közül; (sikeres példák, Ausztriában, Portugáliában, Törökor-szágban és Bulgáriában)

• 10-12,18lyukúgolfprojektmegvalósí-tása 2020-ig a tó körül(MGSZ, 2011)

A pályák átlagos hossza az egész világon 6 km, és kb. 60 hektáron terülnek el. Ezen a füves és fákkal, patakokkal, tavak-kal és mesterséges homokakadályok-kal borított területen 18 különbözô hosz-szúságú és vonalvezetésû pályaszakaszt különböztetnek meg. A szakaszok széles-sége 35-40 méter, hosszúságuk 100 és 600 méter között váltakozik. A pályák megját-szásának átlagos ütésszáma kevés elté-réssel az egész világon 72. Ezt úgy kapják, hogy meghatározzák, egy jó játékosnak hány ütéssel kell teljesítenie az adott sza-kaszt. Van 4 – 4 db. 3 és 5 ütéses és 10 db. 4 ütéses. Minden szakasz elején van egy elütô hely (teeing ground), ahonnan a játékos az elsô ütést indítja a green felé, ahol a 108 mm (4 ‡ inch) átmérôjû lyuk található. A keménygumi illetve mûanyag borítású és többrétegû labda súlya 45,93 gramm (1,62 angol uncia), átmérôje 42.672 mm. (1.68 hüvelyk).Mivel a golfban a labda mindig álló helyzetben kerül ütésre, az ütôfej a nyél végén rögzített fejû. Ezért a különbözô hosszúságú és típusú (emelés, nyesés) ütéshez különbözô dôlésszögû ütôre van szükség. Szigorú szabály, hogy a játékos legfeljebb 14 ütôt vihet magával (típusa szerint vas, fa, gurító) a pályára, amelyek

közül tetszés szerint választhat a távolság és a labda elhelyezkedése szerint.A golf a világ legnagyobb amatôr sportja, a golfozók csak mintegy 1 %-a hivatásos (profi). A kevés professzionális golfozónak is két típusa van: a játékos és az oktató. A rendkívül magasan minôsített profi játékosok pénzdíjas versenyeken vesz-nek részt. A golf ma már nem csak a játékról szól, mert jelentôs marketingbe-vételek származnak a versenyeken fel-tüntetett reklámokból. A cégek fizetnek a reklámért, szponzorokká válnak. Igaz, ezzel viszont anyagi értelemben gazda-gítják a játékosokat és a játékot. A hiva-tásos golfozók másik részét azok alkot-ják, akik oktatásból szeretnének meg-élni. Ôk feladva az amatôr helyzetüket 3–5 éves képzési programban vesznek részt. A képzés során nemcsak magas szintû oktatói ismereteket sajátítanak el, hanem megtanulnak mindent, amit még a golfsportról tudni kell. Mint minden spotban, az amatôr golfban is megvannak a korosztályos kategóriák és a versenyek hierarchiája. A klubok minôsítô versenyeitôl kezdve az orszá-gos bajnokságokig, az Európa Bajnok-ságtól a Világbajnokságig. A hivatásos

4. ábraNemzeti Golfpálya Fejlesztô Program (MGSZ, 2011 alapján)

5. ábraSWOT elemzés: Az erôsségre és lehetôségre meghatározott fejlesztô programok

(Baráth et al., 2011 alapján)

Figure 4National Golfcourse Developement Program (based on MGSZ, 2011)

Figure 5.SWOT analysis: Developenet programs determined for strengths and opportunities

(based on Baráth et al., 2011)

AGORA

58

AGORA

59

versenyeket az országos és a kontinen-tális profi szövetségek szervezik, komoly pénzdíjakkal és rendkívül népszerû televí-ziós közvetítéseken láthatók. Természete-sen - mint teniszben a GRAND SLAM ver-senyek - a golfban is vannak nagy nem-zetközi tornák. Legnagyobb a négy nagy nemzetközi világverseny, a Major. Ezek a US OPEN, BRITISH OPEN, MESTEREK TOR-NÁJA, USPGA bajnokság. A legismer-tebb és legnagyobb népszerûségnek örvendô csapatverseny a RyDER-KUPA, amit kétévente rendeznek az amerikai és európai profik között. Egyszer Európa, a következô alkalommal Amerika rendezi a bajnokságot. A legtöbb major gyôzelem Jack Nicklaus nevéhez fûzôdik, aki 18 alkalommal nyert (Newell et al., 2000; Mallon and Jerris, 2011).

Anyag és módszer

A hazai golf sportágfejlesztési stratégiájá-nak vizsgálata, annak nemzetközi és hazai történeti háttere, turisztikai jelentôsége és vonzereje, a játékosra gyakorolt hatása, aminek vizsgálata dokumentumelem-zéssel történt. A kérdôíves kutatási mód-szerrel történt vizsgálattal pedig próbá-lunk rávilágítani arra, hogy a fiataloknak, akik felsôoktatási intézményben tanul-nak, milyen kapcsolatuk van e játékkal, s milyen hatást gyakorol rájuk a golf.

A játék hatása a golfozóra

A bevezetôben említettük, hogy közel 70 millióan golfoznak világszerte, ebbôl több mint 5 millióan Európában, ahol a golfpá-lyák száma meghaladja a 6 ezret, a leját-szott körök száma pedig a 150 milliót.Európa kiemelkedô golf ”nagyhatalmai” Nagy-Britannia, Svédország és Németor-szág. A népesség 5,55%-a ûzi ezt a sport-ágat Svédországban, ami közel 520 ezer golfozót jelent. Németországban körül-belül 600 ezer regisztrált játékost tartanak nyilván.A világ 70 millió játékosának fele és a pályák fele az Amerikai kontinensen

található. Ôket követi Japán, Ausztrá-lia, Afrika, benne fôleg Dél-Afrika. De már hallunk a kínai golfsport rohamos fejlôdésérôl is.Amennyiben abból indulunk ki, hogy a golf jelentôs fizikai állóképességet, men-tális felkészültséget, rengeteg gyakorlást kíván és egy olyan társas játék, ahol a játékosok nem csak egymás ellen, hanem önmagukkal is versenyeznek, akkor fel-merülhet a kérdés, hogy mégis miért nem olyan népszerû és miért kell keresni a további népszerûsítés feltételeit?Említettük, hogy a közel öt órás játék élvezete mellett folyamatosan együtt vagyunk a természettel, a magas kon-centrációs igény miatt teljesen kikap-csolódunk, a közel 7-8 km-es séta fizikai hatása mind szervezetünk regeneráló-dását segíti elô, a pontosan végrehajtott ütések az összpontosító kézséget javítják. A többi sporttal ellentétben nem igényel különleges fizikai rátermettséget, bárki ûzheti tudásszinttôl függetlenül. Mind-emellett a test összes izmát átmozgatja.Ugyanakkor a játékos folyamatosan fejlôdni szeretne és minél több pályán szeretné kipróbálni magát, hiszen minden pálya – a látszólagos szakmai egyezôség ellenére - más és más természeti környe-zetben épült. Itt kezdôdik a golfturizmus.

A turizmus és a golf összefüggései, gazdaságra gyakorolt hatásuk

A golf a turizmus szabadidô turizmus alap-fajtájába tartozik. A szabadidô turizmu-son belül pedig a sportturizmus alfajba. A golfturizmusnak az alanyai fôként a turis-ták, ami azt jelenti, hogy az emberek a környezetüket megismerve, beleépülve és azt megkímélve próbálnak kikapcso-lódni.Négy csoportba sorolhatjuk a golfturiz-mus résztvevôit:

• akik számára az utazás elsôdlegescélja a golf

• akikszámáraagolfegymásodlagostevékenység utazásuk során (kon-

ferencia vagy üdülôturizmus része lehet)

• akik szurkolóként vesznek résztaz egyes golfbajnokságokon (pl. European Tour, Ryder Cup)

• akik meghívást kapnak egy golfjá-tékra egy üzleti tárgyalás során (a golf fairségének megjelenése az egyén viselkedésében, személyiségében)

Világszerte megfigyelhetô a golf, mint turisztikai ”termék” gazdasági jelentôségének növekedése. Ez nem csoda, hiszen egy ország turisztikai bevé-telei szempontjából jelentôs forrás lehet a golf. Míg a 300 millió lakossal bíró USA-ban, ahol 28 millió golfozóval és 19 ezer golflétesítménnyel számolhatunk - 13 mil-liárd eurót meghaladó iparágról van szó, addig a hasonló méretû EMA térség-ben (Európa, Közel-Kelet és Dél- Afrika) 6, 5 milliárd euró származott 2008-ban a golfturizmusból. Beutazó golfturizmus elômozdítása ezzel a minôségi turizmus elôsegítése; Egészségturizmus, és Golftu-rizmus szinergiájának kihasználása; Nem-zeti és Balatoni Golfpálya Fejlesztési prog-ramok meghirdetése. (MGSZ,2010)

A golfturizmus pozitív hatásai

A golfturizmus pozitív hatásai a követ-kezôk lehetnek:

• aminôségidesztinációsmarketing• ahosszabbtartózkodásiidô(7-9nap)• a30%-kalmagasabbköltés(egygolf

turista átlagos költése 7-9 nap tartóz-kodás esetén 250 EUR/nap)

• a jelentôs turisztika bevételi forrás,ezáltal jelentôs a GDP-re gyakorolt hatása

• a munkahelyteremtés (közvetlen ésközvetett módon a szolgáltató szek-torban)

(SRI International és KPMG Golf Travel Insight in EMA, 2008)

A golf, mint turisztikai attrakció orszá-gunkban még kevésbé jelentôs, éppen

ezért, nagy hangsúlyt kell fektetni, a lobby tevékenységen túlmenôen a kül-földi kiadványokban és kiállításokon történô megjelenésre, study tour-ok szer-vezésére, valamint az utazási irodák sze-repe is nagyon fontos. Az utazási irodák összefogására jött létre 1997-ben az IGATO (International Association of Golf Tour Operators), a Golfturizmus Nem-zetközi Szervezete. Alapelv az utazási irodák összefogása volt, mára ez kiterjedt a golf szállodákra, resortokra, transzfer cégekre, repülôgép társaságokra, szak-mai lapokra, melyek egytôl egyig igényes és színvonalas szolgáltatásokat nyújtanak a golfturizmus résztvevôi számára. Már Magyarországon is van olyan iroda, ami tagja ennek a szervezetnek. Az IGATO által minden évben megrendezésre kerül a Nemzetközi Turisztikai Kiállítás, ahol évrôl évre több mint 1200 meghívott szerepel és képviseli a szakmát. Az IGATO 2000-ben megalapította az IAGTWA-t, amely olyan újságírókat fog össze, akik szívük ügyének érzik a golf sajtóban és médiá-ban való megjelenését, reklámozását.Ahhoz, hogy Magyarországon a tervek megvalósuljanak a golfturizmus terü-letén, szükség van a Magyar Golf Szö-vetség és a kapcsolódó állami szervek közötti szoros együttmûködésre. (Turiz-mus Zrt., Országgyûlés Turisztikai és Sport Bizottsága, Kamarák). E céltól vezérelve a jövôben, a Turizmus Zrt-vel közösen kel-lene kidolgozni egy, a golffal kapcsola-tos golfturizmus-fejlesztési koncepciót.Az elmúlt 20-25 évben világszerte óriási fejlôdésen esett át a golf. Magyarorszá-gon a következô évtizedekben virágzó üzletág lehet. Ugyan a golfpályák építése – a magas fenntartási költségek miatt – általában alig jövedelmezô üzlet, azon-ban egy pálya komoly vonzerôt jelent-het az adott környéken, ezáltal keresle-tet vonz a beruházás jövedelmezôbb fej-lesztéseihez, mint lakóingatlan, szálloda, wellness és konferencia központ.Magyarországon az idôjárást figye-lembe véve március közepétôl novem-ber közepéig lehet a játék szerelmesei-

AGORA

60

AGORA

61

nek ütni a labdát, a golfozásra alkalmas napok száma 220. Nyolc hónap elég hosszú idô, s ez mindenképpen elôny, hiszen ezt mind a szabadban lehet töl-teni, ebben az idôszakban van tényle-ges bevétele a kluboknak, így ”csak” 4 olyan üresjáratos hónap van, amikor napi bevételek nélkül kell fedezni a költ-ségeket. Bár vannak beltéri, úgyneve-zett indoor létesítmények, azok mégsem nyújtják ugyanazt az élményt, mint egy szabadtéri pálya. A magyar pályák a változatos felszíni adottságaik és a

gyönyörû természeti környezetük révén is komoly vonzerôt jelentenek és jelent-hetnek a külföldi turistáknak. Az ország számos pontján vannak kiváló minôségû szálláshelyek, termálvizek és wellness központok. Ezek figyelembevételével a golfkomplexumok fejlesztése óriási lehetôséget jelent.Ezeket az MGSZ figyelembe vette a sport-ágfejlesztési stratégia kidolgozásánál, elemzések szerint a lehetôségeik kihasz-nálásával megfelelô programokkal fedik le az adott területeket (6. ábra)

A SWOT analízis egy vállalat, szervezet belsô-külsô feltételeinek, valamint stra-tégiai helyzetének pontos azonosítására szolgál (Marosán, 2006). A SWOT moza-ikszó elemei az említett területeket fedik le (Strengths – Erôsségek, Weaknesses – Gyengeségek, Opportunities – Lehetô-ségek, Threats – Veszélyek). Lényege az volt korábbi kutatásban, hogy az analí-zis egységeibe sorolták a szövetség ter-vezett programjait, így meghatározható, hogy a különbözô programok lefedik-e

a szervezet erôsségeit, gyengeségeit, lehetôségeit (Baráth et al., 2011). Ezen elemzést szívesen alkalmazzák a golf sport területén is (Bernard et al., 2007).A turista elsôdleges szempontjai között szerepel, hogy milyen az adott ország klí-mája, a golfpályák minôsége és mennyi a pálya használati díja. Fontosnak tartják a golfozók, hogy mennyi idô alatt jutnak el a kiszemelt golfpályára, milyen azok megközelíthetôsége (repülôterek, autó-pálya). (7.ábra)

A golfturizmust, a golfozó idegen ország-ban és idegen pályán való mozgását, játékát megkönnyíti, hogy a golf szak-nyelve az egész világon az angol. Tehát az együtt játszás egy külföldi játékossal nem okoz nyelvi nehézséget.A Magyar Golf Szövetség stratégiai ter-vében bizonyos programokat határozott meg a sportág népszerûsítése, illetve a minél több ember bevonása érdekében. A programokból csak néhány, a teljes-ség igénye nélkül:• Népszerûsítôesemények(Agolfmin-

denkié”- Országos Nyílt Hétvége, Golf Expo, Újságíró oktatás, Golf a’ la carte – Golf fórum életre hívása, ”Gol-fozzunk együtt” program, Sport pél-daképek és ismert személyek bevo-nása, Greeness egészség program, Marketingkutatás)

• Utánpótlás nevelés területén (Terve-zett új utánpótlás nevelési struktúra - Iskolai program – testnevelô tanárok bevonása)

• Versenysportterületén(Válogatottésolimpiai keret felkészítése, Hazai ver-senyek)

• Golfturizmus• Létesítmény-fejlesztés• Hazaiösszefogás

Mint láthatjuk, külön meghatározott elemként szerepel a golfturizmus, amire külön hangsúlyt fektetnének.

Iskolai utánpótlás és népszerûsítés

Nagyon fontos eleme a golfturizmus fejlôdésének a játék népszerûsítése, minél szélesebb körben történô elterjesz-tése, iskolai testnevelésbe történô integ-rálása és gyakorlólétesítmények építése a megyeszékhelyeken.A Magyar Golf Szövetség folyamatosan dolgozik a részletes program kimunká-lásán, így remélhetôleg 2012-tôl a golf-pályák környékén lévô általános iskolák-ban elindulhat a népszerûsítés, testneve-lés órai oktatás. Minden évben, minden golf klubban pedig lehetôség van ingye-nesen kipróbálni a játékot a nyílt nap (Országos Nyílt Hétvége) alkalmával. A Budapesti Gazdasági Fôiskola Keres-kedelmi, Vendéglátóipari és Idegenfor-galmi Karának hallgatói azon szeren-csés és kivételes helyzetben vannak, hogy lehetôségük van testnevelés kurzus keretén belül a golffal ismerkedni. 2010 szeptemberétôl ugyanis elindult az elsô 25 fôs csoport, ahol a játék igen népszerûnek bizonyult a hallgatók köré-

6. ábra SWOT elemzés: Az erôsségre és lehetôségre meghatározott fejlesztô programok

(Baráth et al., 2011 alapján)

7. ábra A golfturista döntéseit befolyásoló tényezôk (A) és a golfturista átlagos költekezésének

megoszlása (B) (MGSZ, 2011 alapján)

Figure 6.SWOT analysis: Developenet programs determined for strengths and opportunities

(based on Baráth et al., 2011)

Figure 7. Factor influencing the decisions of a golf tourist (A) and his average spendings (B)

(based on MGSZ, 2011)

AGORA

62

AGORA

63

ben. A kurzus célja a hallgatók megis-mertetése a golfozás gyakorlati és elmé-leti alapjaival, etikett- és szabályismere-tével, fiziológiai, koordinációs és közös-ségformáló hatásaival. Ezáltal betekin-tést nyerhetnek ebbe a különös játékba, közelebb kerülhetnek a sportághoz. Az oktatás gyakorlati és elméleti (eti-kett- és szabályismeret, történet) felada-tokra épül. A végzôs hallgatók többsége elsôsorban a turizmus, vendéglátás terü-letén fog elhelyezkedni. Fontos, hogy a hallgatók tisztában legyenek a sportág alapjaival, hiszen a játékkal kapcsolatos tájékozottságuk szakmai munkájuk ered-ményességét is növelheti majd. Olyan ismeret és tudás birtokába kerülnek a kurzust elvégzô hallgatók, amely komoly elônyt jelenthet számukra, ha egy bel-földi vagy külföldi szállodában, wellness központban illetve esetleg az ehhez tar-tozó golflétesítményben helyezkednek el.

Fiatalok körében végzett, golffal kapcso-latos kutatás

Önkitöltô, elektronikus megkérdezés, elôzetes, utólagos kapcsolatfelvétellel, emlékeztetôvel történt.A következô szempontok miatt alkal-maztunk internetes megkérdezést: ellenôrizhetô válaszok; feltételes kérdé-sek; gyors; könnyen, sok ember elérhetô. Fôleg zárt kérdésekkel dolgoztunk, ahol elôre megadott válaszlehetôségeket ajánlottunk fel, s igyekeztünk az összes lehetséges alternatívát lefedni. Ez vala-mennyire megkönnyítette a számítógé-pes adatbevitelt és elemzést, s magát a válaszadást is gyorsította.Nominális mérési szinttel, és nem össze-hasonlító, szemantikus differenciálskálá-val dolgoztunk.A készített kérdôívet 237 hallgató töltötte ki. A vizsgált minta tagjai felsôoktatásban részt vevô hallgatók, akik 93%-a sportol valamilyen rendszerességgel.A kérdôív 26 kérdésbôl állt és a sportról,

azon belül a golfról kérdezte a kitöltôket (mely sportokat és milyen szinten ûznek, van-e kapcsolatuk a golffal, milyen véle-ményen vannak errôl a sportról, illetve az MGSZ tervezett programjairól). A válasz-adók csaknem 70%-a 21-25 év közötti tanuló volt. A fiatalabb korosztály 25 %-kal képviseltette magát a hallgatók között.

eredmények

A magyar golf fôként fejlesztési prog-ramjai révén, ki szeretne törni a ”csak elit sport” kategóriából. Az MGSZ által 2011-ben kiadott sportágfejlesztési stratégia elsôdleges célja a Heraklesz és Sport XXI1 utánpótlás-nevelési programokhoz való csatlakozás, valamint az olimpiai fel-készülés elôsegítése volt (MGSZ, 2011), (nagyobb bázisból könnyebb megfelelô játékost találni, így tudnak olimpiai kva-lifikáció felé mozogni), illetve sportág-fejlesztés a magyarországi pályarend-szer bôvítésével, különbözô népszerûsítô programok meghirdetésével, turizmuson belüli ágazat – golfturizmus – továbbfej-lesztésével.

A golf történeti, szakmai áttekintése, elemzése

A magyar golf története, több mint 100 éves múltra tekint vissza, nagy tradíció-val rendelkezik, viszont a golfozók száma sajnos a mai napig alacsony szinten mozog.Azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a golf hazánkban lassabban fejlôdik, mint más hasonló adottságokkal rendelkezô országokban. Ennek történelmi, gazda-sági és társadalmi okai vannak.Olimpiai sport lévén a Magyar Golf Szö-vetség meghatározott Sportágfejlesz-tési Stratégiája alapján várja is a játé-kos állománynövekedést. A magyaror-szági játékosok növekvô száma jó alapot biztosít a golfturisztikai piac terjeszkedé-

séhez. A piac értelemszerûen hasonló ütemben növekedhet a szolgáltatást igénybe vevôk számának növekedésé-vel. Célirányos promócióval és a turisz-tikai szakmával összefogva, rövidtávon többszörösére lehetne növelni a hazai golfturizmus forgalmát, hosszútávon pedig a hazai turizmus egyik sikerágaza-tává fejlôdhet. Sajnos a hazai golfpályák kihasználtsága összességében alacsony, de ezt a mérôszámot emelni lehetne a golf klubok, a Magyar Turizmus Zrt. és az utazási irodák összefogásával. A turiz-musra gyakorolt hatását és a gazdasági tényezôket tekintve pozitívum, hogy a golfturista hosszabb idôt tartózkodik az adott országban és 30%-kal többet költ, mint egy átlagos turista, ezáltal jelentôs bevételi forrást jelent a gazdaság szá-

mára. Továbbá ne hagyjuk figyelmen kívül az egészségre gyakorolt hatását, ami kiemelkedôen pozitív.

Kérdôív kiértékelésének eredményei

A kitöltôk majdnem 60%-a hetente több-ször, 20%-uk hetente vesz részt valami-lyen sporttevékenységen, 13 százalé-kuk pedig havonta vagy csak ritkán jár el mozogni. 7 százalékuk továbbra sem sportol. A válaszadók mindössze 4%-a (9 fô) volt profi2 sportoló. A legtöbb kitöltô (59%) hobbi sportolónak vallotta magát, azaz nincs leigazolva, saját szórakozására, kikapcsolódásként sportol. 37% pedig amatôr3 sportolói kategóriába tartozik. (8. ábra)

1 A Nemzeti Sport Intézet (NSI) utánpótlás-nevelési rendszerei, tehetséggondozó programjai

8. ábraVálaszadók sportolási szint szerinti eloszlása

Figure 8.Distribution of questionnaire partecipants based on their experience in sports

2 A sportoló sporttevékenységéért fizetést kap, ez a hivatása3 Leigazolt játékos, de tevékenységéért fizetést nem kap

AGORA

64

AGORA

65

Fogyasztói csoportok szerint eltéré-sek mutatkoznak a hallgatók között. A válaszadók fele gyenge- vagy médiafo-gyasztó. Gyenge fogyasztó: ritkán, egy eseményre vagy egyetlen játékra vásá-rol jegyet. Médiafogyasztó: nem láto-gatja a sporteseményeket, hanem a média segítségével követi a versenyeket (Berkes, 2007). 15 százalékuk érdektelen fogyasztó (tud az egyes sporteseményrôl, de nem látogatja azokat, nem fogyaszt), 12 százalékuk azonban nagyfogyasztó (szezonjegy- vagy bérlettulajdonos, klub-tag).A válaszadókat csoportosíthatjuk asze-rint, hogy tudták-e a golf sport olim-piai mivoltát, különbségeket találtunk

a fogyasztói összetételben. A helyesen válaszolók nagy része gyenge és média-fogyasztó, kis százaléka nagyfogyasztó és csupán 7% az érdektelen fogyasztó.Gyenge és médiafogyasztó a több-ség azok körében is, akik nem tudták, hogy a golf olimpiai sport. Itt azonban 17%-a érdektelen fogyasztó. (9. ábra) Ezzel is kimutatható a tájékozatlanság az egyes sportok esetében. Nem kizá-rólag azért nem ismerik a sportélet-ben bekövetkezôdô változásokat, ese-ményeket, mert nem informálódnak a média és személyes látogatásuk révén, hanem azért is, mert nem szeretnének ezekrôl informálódni, egész egyszerûen nem tartják fontosnak a sportot.

9. ábraVálaszadók fogyasztói csoport szerinti beazonosítása golfra vonatkozó elôismereteik alapján

10. ábra”Gátolja valami abban, hogy golfozni járjon?” kérdésre adott válaszok eloszlása

Figure 9.Determining in which consumer group do the questionnaire parteciapants belong to based

on their pre-knowledge about golf

Figure 10.Distribution of answers give to the question: Are you inhibited to play golf?

Összességében a fiatalok 77%-a nem hal-lott még arról, hogy a golfsport olimpiai szám is egyben.Átlagban 23 pályát jelöltek meg golf létesítménycímen, így majdnem annyit, ahány pálya eredetileg is létezik Magyar-országon (26 db.). Azonban az eloszlás megmutatja, hogy inkább találomra tör-tént a válaszadás, mintsem pontosan tudták volna. A válaszok mediánja és a módusz 10, tehát legtöbben ezt adták meg létesítményszámként. A válaszadás elég nagy intervallumban mozog, a mini-mum 0, míg a maximum 500 volt. Ez utóbbi eredmény megerôsíti azt a tapasztalatun-kat, hogy a fiatalok jelentôs része nincs tisztában azzal, hány golf létesítmény van

ma Magyarországon, hány helyen lenne elérhetô számukra ez a sport.

Golffal kapcsolatos kérdések

A válaszadások szerint a megkérdezet-tek 1 százaléka amatôr golfozó, 10 szá-zalékuk hobbi szintû játékos, míg 89%-uk nem golfozik. (Sajnos profi játékos, aki hallgató is lenne egyben, nem töltötte ki a kérdôívet.)A legtöbb tanuló anyagi korlátok és idôhiány miatt nem tud járni golfozni. További jelentôs tényezô a távolság is, illetve a válaszadók majdnem ötödé-nél a más sport versenyszerû ûzése (10. ábra).

AGORA

66

AGORA

67

Különbség figyelhetô meg a golfról alko-tott véleményben is. Azok, akik ”fogtak már golfütôt kezükben” egyértelmûen pozitívabb véleményen vannak a golf-ról. Többen gondolják úgy, a golf drága-elit sport, viszont emellett rendkívül élvezhetônek is vélik.

Ahol az ”Ön golfozott-e már” kérdésre nem válasz érkezett ugyanezekben a választási lehetôségekben kisebb-nagyobb eltérés mutatkozik. Azok, akik még sohasem golfoztak, többségben nem értékelik a golfot rendkívül élvezhetô sportágnak, s úgy annál többen drága-elit sportnak. E két csoport véleményét a 11. ábra szemlélteti.

A hallgatók 57%-a szerint hajlandóak len-nének a testnevelô tanárok/edzôk golfot tanulni, s azt majd az iskolában oktatni. Reméljük ez az arány igaz lesz a jövôben is, erre illeszkedô program megvalósítása közben(MGSZ, 2011).

KÖVeTKeZTeTÉSeK

A golfjátékot kisiskolás kortól egészen idôskorig lehet ûzni, így gyakorlatilag mindenki számára ajánlott. Az egyik legnagyszerûbb rekreációs szabadidôs tevékenység, ami szabadban, friss

levegôn folytatható. Társasági életet for-máló és a társas kapcsolatok alakulás-ban fontos szerepe van, illetve az üzleti kapcsolatok építésében is kiemelkedôen fontos és hasznos lehet.A kérdôíves vizsgálat rámutatott arra, mennyire eltérô véleményen vannak a sportoló és nem sportoló fiatalok a golf-ról. A kérdôívek alapján kiderül, a fiatalok felének véleménye szerint lenne igény a golfra az iskolákban. Majdnem 50 száza-lékuk szeretné, ha oktatási intézmények-ben, testnevelés órán oktatnák, vagy kreditpontot érne, és több, mint fele

gondolja úgy, hogy a testnevelôk/edzôk hajlandóak lennének golfot tanulni, s azt majd az iskolákban oktatni.Amennyiben több létesítmény lenne, és közelebb hozzájuk, szívesebben járnának golfoznia a fiatalok, illetve az is befolyá-solná választásukat, ha ingyen kapnák a szolgáltatásokat. Ezeket például inter-netes ”kupon-oldalak” segítségével is elérhetôbbé lehetne tenni (kuponok különbözô golf létesítmények és szolgál-tatásaik használatára), vagy ne hagyjuk figyelmen kívül az ingyenes Nyílt Hétvé-gét sem (a Magyar Golf Szövetség szer-vezésében). Reklámokkal nem lehetne a többséget meggyôzni, mivel összesen 19 százalékuk választását befolyásolnák.

A motiváló, gátló tényezôk és vélemények egy-egy sportágválasztáskor pedig eléggé eltérôek. Azt mutatják, hogy labilis tudással rendelkeznek a fiatalok a golf sportról, hiá-nyos ismereteik kiegészítéséhez pedig szí-vesen használják a médiát, illetve a hallott véleményeket. (Baráth et al., 2011)A dolgozat legfontosabb üzenetének tekintjük, hogy általában megoszlanak a sportról és golfról alkotott vélemények és tulajdonságok. Eredményeink részle-tesen bemutatják a magyar golf jövôbeli fejlesztésének lehetôségeit, irányait. Ter-mészetesen a jövôben jelentôs figyelmet kell szentelni a különbözôségekre is, ami megnyilvánulhat egy golfturista, vagy egy hallgató igényeiben.

11. ábra Golfot már kipróbálók és még nem próbálók válaszainak százalékos eloszlása

a golf megítélésére vonatkozó kérdésrôl

Figure 11.Distribution of partecipants’ answers to the question concerning the judgement of golf based

on whether they have already played or not played golf before

IRODALOMJeGYZÉK

BARÁTH K., SZÉLES J., KÁLMÁN E. (2011): A magyar golf stratégiai és operatív terveinek változása az olimpiára készülve. Magyar Sporttudományi Szemle, Vol.12, No.46, pp. 22, ISSN 1586-5428BARÁTH K., (2011), A magyar golf stratégiai és operatív terveinek változása az olimpiára készülve, Budapest (kézirat) BERKES P., (2007), ”Golf, mint releváns sportpiaci termék fogyasztói profilja”, Nemzeti Sport: “Egy nem mindennapi kutatás” (2007. május 21. hétfô).BERKES P., (2007), ”A golf sportág fogyasztói profilja”, MarketingInfo, Tanulmányok.(http://www.marketinginfo.hu/tanulmanyok/essay.php?id=698) DAVIS J. A., (2008), The Olympic Games Effect, John Wiley and Sons Singapore Pte. Ltd., ISBN 978-1-118-171684, Solaris South Tower, SingaporeGUTTMANN A., (2002), The Olympics, a history of the modern games (second edition), Board of Trustees, ISBN 0-252-02725-6, IL, USAHOGAN B., WARREN WIND H., RAVELLI A., (2000), A golfjáték alapjai - The modern fudamentals of golf, JLX, ISBN 963-305-130 4, BudapestHUDSON S, HUDSON L., (2010), Golf Tourism, Goodfellow Publishers Limited, ISBN 978-1-906884-01-7, Woodeaton, OxfordMACPHERSON D., (2005), Golf alapjai..., Golf Services Kft., ISBN 963-219-522-1, BudapestMAGyAR GOLF SZÖVETSÉG, (2010) Középtávú Sportágfejlesztési stratégia, MGSZ, BudapestMAGyAR GOLF SZÖVETSÉG, (2007), A golf szabályai 2008-2011 szabálykönyv, pp.:26, R&A ISBN 978-963-06-6031-0, BudapestMALLON B., JERRIS R., (2011), Historical Dictionary of Golf, Scarecrow Press, Inc., ISBN 978-0-8108-7197-7, United KingdomMAROSÁN Gy., (2006), A 21. század stratégia menedzsmentje, Mûszaki Könyvkiadó Kft., ISBN 963-16-6008-7, Budapest

AGORA

68

AGORA

69

MULLIN B. J., HARDy S., SUTTON W. A., (2007), Sport Marketing (13th edition), Human Kinetics, ISBN 978-0-7360-6052-3, IL, USA NEWELL S., FOSTON P., ATHA A., (2000) A golf nagykönyve, pp.:11-12, Pécsi Direkt Kft, Alexandra kiadója, ISBN 963-367-748-3, Pécs SZLÁVy T., (2011), ”100 éves a Magyar Golf”, Magyar Golf Szövetség, ISBN 978-963-06-6031-0, Budapest

SZeRZôK (AUThORS)

Bujáki Péter BGF KVIK, Testnevelési Intézeti Tanszékbujaki.peter@kvifk.bgf.hu Baráth Kinga Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar kinga.barath@hotmail.com

Összefoglalás

Egy gazdaság különbözô szektorai kölcsö-nös összefüggésben vannak egymással. Az egyes ágazatok különbözô mértékben hasz-nálnak fel a többi (nem ritkán a saját) ágazat általelôállítotttermékeket.Ugyanakkorfigye-lembe kell venni az egyes szektorok termékei iránt mutatkozó külsô keresletet is (pl. lakos-ság, export). A termelés és a felhasználás egyensúlyán alapuló mérlegegyenlet meg-oldható a Leontief-inverz segítségével, amely tartalmazza a beépülések tovagyûrûzô hatá-sait is. A mátrix elemzésével lehetôség nyílik az egyes szektorok kibocsátásában várható vál-tozások elôrejelzésre, ha a külsô keresletek-ben, vagy az árakban elmozdulás történik. A dolgozat második felében három kérdésre kerestünk választ: tíz különbözô országban az egyes szektorok multiplikatív hatása, az élel-miszeripar, illetve a szálloda-és vendéglátó-ipar erôsítô hatása, illetve az egyes szektorok exportjának import-tartalma.Kulcsszavak: ökonometria, ágazati kapcsola-tok mérlege, input-output elemzés, Leontief-inverz, elôrejelzés

Summary

The purpose of this work is to overview the Leontief Input-Output Model in action. The description of the economy is given by the exchange table, which lists the value of the goods produced by each sector, how much of that output is used by each sector, and the demands of the open sector as well. Each (k,l) entry of the Leontief matrix gives the amount by which sector k has to change its production level to satisfy an increase of one unit in the final demand from sector l. The second part of the work contains the result of the calculations with respect of the multiplicative effect of diverse sectors in ten countries.Key words: econometry, input-output table, Leontief matrix, forecast

Lakner Zoltán – Lôrincz Sándor

Ágazati kapcsolatok mérlegének vizsgálata input-output elemzésselExamination of the intersectorial balance using the input-output model

Bevezetô

A dolgozat célja az, hogy bemutassa röviden és érthetôen az ágazati kap-csolatok input-output vizsgálatának köz-gazdasági-matematikai hátterét. Egy egyszerû példa bemutatásával, majd rendelkezésre álló hivatalos adatsorok feldolgozásával szeretnénk érdeklôdést kelteni a téma iránt azokban, akik sze-retnének ezzel a területtel komolyabban foglalkozni a jövôben.

A matematika, a statisztika és a gaz-daságtan között teremt kapcsolatot az ökonometria, amely valamely közgazda-sági elmélet valóságalapját igyekszik sta-tisztikai adatok elemzése útján ellenôrizni, illetve új összefüggéseket feltárni.Az egyik legfontosabb ökonometria elmélet W. W. Leontief nevéhez fûzôdik, aki ún. input-output elemzéssel vizsgálta a gazdaság különbözô ágazatai között lévô kölcsönös összefüggést. Ez a modell a gazdasági körforgást számszerûsíti a

AGORA

70

AGORA

71

valóságos nagyságrendek és arányok feltárása érdekében. (Mátyás A., 1993)Az input-output táblázatban a gazda-sági ágazatok sorokban és oszlopokban is fel vannak sorolva. Egy sor elemei az illetô ágazat termelésének felosztását adják meg a gazdaság valamennyi ága között (output, azaz kibocsátás). Oszlop szerint olvasva, ugyanazok a számok az adott ágazat felhasználását jelentik (input, azaz befogadás). Az input-output elemzés a gazdasági szektorok között az általános egyensúly alapját jelentô kölcsönös kapcsolatokat mutatja meg. (Augusztinovics M., 1996)

A Leontief-féle input-output modell

Leontief egy olyan gazdaságot model-lez, amelyben n egymással összefüggés-ben lévô ágazat van, amelyek mind-egyike egy termékféleséget állít elô.

A saját termék elôállításához minden ágazat felhasznál legalább egy másik ágazat által készített terméket. Minden ágazatnak ki kell elégítenie más ágaza-tok (és akár saját) igényeit, és külsô igé-nyeket is, amelyeket összesítve végsô keresletnek nevezünk. (Leontief W. W., 1951) A következôkben, az elemzés bemutatása elôtt bevezetünk néhány jelölést.xi – az i-edik termékféleségbôl az i-edik ágazat által egy idôintervallum alatt (pl. 1 év) elôállított teljes mennyiséget jelöli,aij – az i-edik termékféleségbôl az a meny-nyiség, amely egységnyi j-edik termék-féleség elôállításához szükséges (neve: input, vagy termelési együtthatók),bi – az i-edik ágazat által készített termé-kek iránti külsô igényt jelöli.A kereslet-kínálat egyensúlya követel-mény értelmében az alábbi egyenlete-ket tartalmazó egyenletrendszert kapjuk.

Átrendezve az elôzô egyenletet, az alábbit kapjuk.

Az (E - A)-1 mátrixot nevezzük Leontief-inverznek. Míg az ágazatközi mátrix a termelôk és a felhasználók közötti közvet-len kapcsolatot mutatja, addig az inverz a közvetett kapcsolatok végtelen lánco-latát tartalmazza.

Számítások bemutatása egy mintapélda segítségével

Egy nemzetgazdasági szintû teljes elem-zés országonként eltérôen 20-40 szektoros, ún. sakktábla-mérleg felírását eredmé-nyezi. Ekkora adathalmazzal való elemzés

nagyon bonyolult és idôigényes. Ugyan-akkor, a módszer lényegét egyszerûen be lehet mutatni egy példán keresztül, amely csak néhány szektor adatait tartalmazza. Vizsgáljuk meg például a szálláshely-szol-gáltatás, a vendéglátóipar és a kereske-delem jövedelem transzferét, amelyek a reálgazdaságban is nagymértékben használják fel egymás termékeit. A három gazdasági ágazat egymás közötti, illetve külsô kereslet igényét találjuk meg egy kibôvített mátrixban, egy adott év során, milliárd forintban megadva (becsült érté-keket alkalmazva).

Az egyenletrendszert át lehet úgy ren-dezni, hogy a változók csak egyszer sze-repeljenek, és mind ugyanazon az olda-

lon. Kifejtve és átrendezve a sorokat a következô alakhoz jutunk.

Az egyenletrendszer megoldása meg-adja minden ágazatnak azt a terme-lési szintjét, amely mellett az ágaza-tok közötti-, és a külsô kereslet is éppen kielégíthetô. Természetesen csak nem negatív megoldásokat fogadhatunk

el. (Sydsaeter K. – Hammond K., 1998)Az egyenletrendszert egyszerûbben is fel-írhatjuk, bevezetve az (1) egyenletrend-szerhez az x változókat és a b jobbol-dali konstansokat tartalmazó vektorokat, illetve az A együttható mátrixot.

(3)

(4)

(1)

(2)

Szállás-hely-szol-gáltatás

Vendég-látóipar

Kereske-delem

Belsô kereslet

Külsô kereslet

Teljes kibocsá-

tás

Szálláshely-szolgáltatás 20 5 50 75 100 175

Vendéglá-tóipar 10 10 40 60 200 260

Kereskede-lem 30 15 60 105 300 405

Pótlólagos érték 115 230 255

Teljes kibo-csátás 175 260 405 840

1. táblázatA vizsgált három gazdasági ágazat egymás közötti, illetve külsô kereslet igénye (Md Ft)

Table 1.The technological matrix and the external demand for the three sectors investigated

tourism, catering, commerce, value added, total output, internal demand,external demand, total input

Beszorozva az egyenlet mindkét oldalát balról, a zárójelben lévô kifejezés inver-

zével, megkapjuk az egyenletrendszer megoldását.

(5)

... ...

......

...

...

AGORA

72

AGORA

73

Elsô lépésben állítsuk elô a közvetlen ráfordítások mátrixát, elosztva az elsô oszlopot 175-tel, a másodikat 260-nal, a

harmadikat 405-tel, amely így megadja az 1 pénzegységnyi termelésre jutó köz-vetlen ráfordításokat.

Írjuk fel a Leontief mátrixot, amelyet úgy kapunk, hogy az egységmátrixból

kivonjuk a közvetlen ráfordítások mátri-xát.

A Leontief mátrix invertálásával kapjuk az ún. Leontief-inverzet (elôször pontos, majd közelítô értékekkel megadva),

amelyet nevezhetünk a teljes ráfordítá-sok mátrixának is.

A Leontief-inverz k-adik oszlopa azt mutatja meg, hogy a k-adik termékbôl egységnyi többlet elôállításához közvet-lenül és közvetve hány egységgel kell az egyes termékek kibocsátását megnö-velni. Ennek az oszlopnak a k-adik sora - tehát a saját magából szükséges meny-nyiség - már tartalmazza az 1 egységnyi végsô kibocsátást is, ezért a fôátló elemei logikusan 1-nél nem kisebb értéket vesz-nek fel. Az inverz segítségével kiszámít-ható, hogy adott végsô felhasználáshoz mekkora ágazati kibocsátás szükségel-tetik. A végsô fogyasztás növekedésébôl

következtetni lehet a nemzetgazdaságra kifejtett multiplikatív hatásra, amely meg-mutatja, hogy hányszorosa a másodla-gos teljes érték az elsôdlegesnek.Az eredményt fel tudjuk használni elôrejelzéshez is. Tegyük fel, hogy a következô évre a szálláshely-szolgáltatás-ban 5%-os növekedés, a vendéglátóipar-ban 10%-os növekedés, és a kereskede-lemben 10%-os csökkenés várható a külsô keresletben. Ez azt jelenti, hogy a szállás-hely-szolgáltatásban 100 helyett 105, a ven-déglátóiparban 200 helyett 220, a keres-kedelemben 300 helyett 270 milliárd forint

lesz a külsô kereslet. Feltételezve, hogy az egymás közötti transzfer-ráták, tehát

Leontief-inverz nem változik, szektoronként a következô teljes kibocsátáshoz jutunk.

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

Összességében a három szektor teljes kibocsátása tehát várhatóan 824 milliárd forint lesz a következô évben.Ezekbôl kiszámolhatjuk a szektoronkénti belsô keresleteket is: szálláshely-értékesí-tésben 176 – 105 = 71, vendéglátóipar-

ban 277 – 220 =57, kereskedelemben 371 – 270 = 101 (Md Ft).Ugyanakkor fel tudjuk írni a következô év input-output tábláját is. (Stancl D. L. – Stancl M. L., 1990)

Mivel a nagyméretû mátrixok inverzének kiszámítása nagyon sok számítást igényel, ezért hasznos lehet egyszerûbb módsze-reket igénybe venni. Normális gazda-sági feltételek mellett az A aszimptotiku-

san nilpotens mátrix, tehát E-A nem szin-guláris, az inverzének nincsenek negatív elemei, és az inverz tetszôleges pontos-sággal megközelíthetô az

mátrix-polinom segítségével. Ennek az eljárásnak egyszerû intuitív logikai magyarázata van, hiszen a ráfordítás-kibocsátás körkörös jellegébôl adódóan a beépülési folyamat nyomon követhetô lépésenként, elvileg a végtelenségig. (Krekó B., 1964)Számítási eredmények bemutatása és értékelése nemzeti és nemzetközi adatok felhasználásávalMunkánk empirikus részében a következô három kérdésre kerestünk választ.1. Milyen a különbözô országokban az

egyes szektorok multiplikatív hatása, azaz mennyiben van hasonlóság, illetve eltérés az egyes szektorok multiplikatív hatásai alapján az egyes vizsgált országok között?

2. Hogyan jellemezhetô két, a kereske-delem és vendéglátóipar szempont-jából kiemelkedôen fontos ágazat, az élelmiszeripar, illetve a szálloda-és vendéglátó-ipar erôsítô hatása?

3. A magyar gazdaság hozzáadott-érték tartalmának növelése alapvetô jelentôségû kérdés. Ehhez szoro-san kapcsolódik a külkereskedelmi mérleg egyensúlyba hozásának követelménye. Vizsgálatunk harma-dik részében arra kerestünk választ, hogyan jellemezhetô az egyes szek-torok exportjának import-tartalma, és ez milyen módon változott meg az elmúlt évtizedben?

Vizsgálataink adatbázisát az OECD adatgyûjtése képezte. Az adatbá-

...

AGORA

74

AGORA

75

zis számos fejlett ország adatát tartal-mazza, ezek közül vizsgálataink során tíz állam, Magyarország, Németor-szág, Finnország, Görögország, Izrael, Olaszország, Japán, Korea, Portugá-lia és Észtország megfelelô adatát vettük figyelembe. A számítások

eredményeit három táblázat mutatja be.Vizsgálatainak eredményeit az alábbi táblázat foglalja össze, amely tartal-mazza a vizsgált országok ágazati multiplikátorai közötti együtthatók korre-lációs koefficienseit.

Magyar-ország

Német-ország

Finn-ország

Görög-ország

Izrael Olasz-ország

Japán Korea Portu-gália

Észt-ország

Magyarország 1

Németország 0.829 1

Finnország 0.834 0.888 1

Görögország 0.67 0.762 0.777 1

Izrael 0.238 0.409 0.291 0.51 1

Olaszország 0.814 0.84 0.871 0.833 0.438 1

Japán 0.875 0.835 0.867 0.798 0.367 0.896 1

Korea 0.781 0.727 0.75 0.703 0.346 0.802 0.862 1

Portugália 0.907 0.809 0.803 0.739 0.412 0.846 0.886 0.781 1

Észtország 0.87 0.653 0.7 0.637 0.273 0.709 0.814 0.778 0.898 1

2. táblázatA vizsgált országok ágazati multiplikátorai közötti együtthatók korrelációs koefficiensei

Table 2.: The correlation coefficients of the sectorial multiplicators of the countries involvedHungary, Germany, Finland, Greece, Israel, Italy, Japan, Korea, Portugal, Estonia

A multiplikációs mutató átlaga a vizs-gált ország csoportra számítva 2,28 volt. Az átlaghoz képest azonban jelentôs eltéréseket tapasztaltunk: a legalacso-nyabb érték Görögországot és Írorszá-got jellemezte, a legmagasabb Észtor-szágot.Ebbôl jól látható, hogy a különbözô országokra meghatározott értékek között szoros korreláció mutatható ki, ami arra enged következtetni, hogy a

fejlett országok gazdaságainak több-ségét egymáshoz erôsen hasonló belsô törvényszerûségek mozgatják.A kutatás során lineáris korrelációs együtt-hatók alkalmazásával kíséreltük meg vizs-gálni az egyes országok különbözô szek-toraira meghatározott értékek közti kap-csolatot.Az alábbi táblázat a vizsgált országok különbözô szektorainak multiplikációs együtthatóit tartalmazza.

Ma

gya

r-o

rszá

gN

ém

et-

ors

zág

Fin

n-

ors

zág

Gö

rög

-o

rszá

gÍro

rszá

gIz

rae

lO

lasz

-o

rszá

gJa

pá

nKo

rea

Port

u-

gá

lia

Észt

-o

rszá

gM

ezô

-és

erd

ôg

azd

álk

od

ás,

ha

lász

at

és

vad

ász

at

2.49

2.17

22.

243

1.65

81.

658

2.15

41.

932

1.95

62.

092

2.27

52.

605

Bán

yász

at

2.51

92.

366

2.62

91.

737

1.73

71.

842.

051

2.07

62.

095

1.91

12.

27Él

elm

isze

ripa

r3

2.54

12.

952

2.17

32.

173

2.57

42.

799

2.22

82.

654

2.87

3.16

6Te

xtil-

, bô

r-é

s c

ipô

ipa

r3.

108

2.51

2.35

61.

941.

942.

466

2.82

52.

436

2.91

62.

575

3.02

4Fa

ipa

r, e

lsôd

leg

es

fafe

ldo

lgo

zás

2.86

92.

498

2.79

12.

503

2.50

32.

636

2.63

52.

314

2.94

52.

783.

096

Pap

ír-é

s n

yom

da

ipa

r2.

788

2.21

82.

635

2.01

82.

018

2.26

42.

628

2.14

82.

664

2.61

12.

691

Szé

n, fi

no

míto

tt s

zén

hid

rog

én

ek

és

nu

kle

áris

fûtô

an

yag

ok

3.04

3.25

13.

247

2.47

32.

473

2.69

42.

926

2.42

12.

512.

674

2.48

9

Ve

gyi

pa

r2.

819

2.39

72.

738

2.29

32.

293

2.33

3.03

22.

733

3.32

42.

796

3.18

5G

um

i-és

mû

an

yag

ipa

r2.

945

2.37

22.

541

2.13

82.

138

2.43

22.

892.

511

3.09

32.

853.

285

Ne

m fé

m je

lleg

û b

án

yász

ati

term

éke

k2.

733

2.28

52.

432.

032

2.03

22.

366

2.55

82.

197

2.73

42.

538

2.66

4N

em

-ne

me

sfé

me

k3.

282

2.75

43.

334

3.1

3.1

3.06

33.

119

3.04

83.

73.

084

3.74

3Fé

mfe

ldo

lgo

zás

2.97

72.

326

2.64

82.

544

2.54

42.

42.

694

2.40

53.

227

2.80

53.

562

Gé

pip

ar

3.00

82.

356

2.80

32.

129

2.12

92.

489

2.78

12.

503

3.27

32.

771

3.07

4Sz

ám

ító-é

s iro

da

gé

pg

yárt

ás

3.87

52.

568

3.50

31.

922

1.92

20

2.90

22.

756

3.43

22.

723.

949

Ele

ktro

mo

s g

ép

ek

és

be

ren

de

zése

k2.

924

2.40

52.

755

2.45

62.

456

2.40

42.

729

2.54

23.

235

2.88

33.

547

Híra

dá

ste

ch

nik

a3.

997

2.40

12.

537

1.80

61.

806

2.13

62.

377

2.71

43.

229

3.69

75.

332

Orv

osi

mû

sze

rek

és

fino

mm

ec

ha

nik

a2.

522.

045

2.32

52.

044

2.04

42.

159

2.53

42.

295

3.05

52.

424

3.35

1M

oto

rok,

vo

nta

tók

és

nye

rge

s-vo

nta

tók

3.57

52.

874

3.28

12.

214

2.21

42.

027

3.12

3.21

3.65

33.

301

3.17

7Eg

yéb

szá

llító

be

ren

de

zése

k2.

703

2.53

92.

716

2.15

92.

159

1.93

23.

006

2.84

53.

272

2.89

23.

126

Egyé

b fe

ldo

lgo

zó é

s ú

jrah

asz

no

sító

ipa

r2.

828

2.38

52.

654

2.00

32.

003

3.27

32.

838

2.55

63.

031

2.84

23.

053

Ele

ktro

mo

s e

ne

rgia

, gá

z é

s e

gyé

b

en

erg

iasz

olg

álta

tás

2.83

2.02

22.

108

1.60

81.

608

2.00

12.

352

2.01

2.35

42.

283

2.29

7

Építô

ipa

r2.

584

2.16

12.

479

2.08

52.

085

2.13

22.

375

2.11

72.

571

2.59

82.

813

3. tá

blá

zat

A v

izsg

ált

ors

zág

ok

külö

nbö

zô s

zekt

ora

ina

k m

ultip

liká

ció

s e

gyü

ttha

tói

AGORA

76

AGORA

77

Ma

gya

r-o

rszá

gN

ém

et-

ors

zág

Fin

n-

ors

zág

Gö

rög

-o

rszá

gÍro

rszá

gIz

rae

lO

lasz

-o

rszá

gJa

pá

nKo

rea

Port

u-

gá

lia

Észt

-o

rszá

gN

ag

y-é

s ki

ske

resk

ed

ele

m, j

aví

tás

2.21

91.

769

2.06

31.

517

1.51

71.

848

2.25

71.

555

1.89

61.

994

2.06

7Sz

állo

da

és

ven

dé

glá

tóip

ar

2.43

51.

943

2.33

21.

771.

772.

144

2.20

81.

987

2.42

72.

151

2.50

4Sz

állít

ás

és

táro

lás

2.20

42.

258

2.20

91.

949

1.94

92.

214

2.36

31.

761

2.40

22.

384

2.81

6Po

sta

és

kom

mu

nik

ác

ió1.

766

2.00

42.

385

1.27

21.

272

1.76

82.

003

1.67

92.

115

2.16

52.

279

Pén

züg

y é

s b

izto

sítá

s1.

866

1.98

21.

842

1.42

21.

422

2.61

1.77

41.

537

1.72

61.

779

1.79

9In

ga

tlan

-ért

éke

síté

s1.

748

1.39

91.

681

1.17

91.

179

1.18

31.

218

1.22

61.

536

1.84

91.

628

Gé

pe

k é

s b

ere

nd

ezé

sek

bé

rlete

1.65

41.

346

2.12

21.

635

1.63

51.

651

2.17

51.

724

1.72

61.

857

2.13

3Sz

ám

ítást

ec

hn

ika

és

eg

yéb

sz

olg

álta

táso

k2.

002

1.54

91.

967

1.74

1.74

1.64

92.

078

1.63

42.

121.

852

2.19

9

Kuta

tás

és

fejle

szté

s2.

044

1.93

21.

774

1.67

91.

679

01.

804

1.65

31.

861

1.88

11.

862

Egyé

b g

azd

asá

gi t

evé

ken

ysé

g2.

011

1.60

91.

957

1.75

41.

754

1.69

11.

954

1.67

70

2.13

32.

043

Közi

ga

zga

tás

és

véd

ele

m, k

öte

lezô

b

izto

sítá

s1.

478

1.56

11.

869

1.53

81.

538

1.98

1.56

41.

753

1.86

51.

528

1.86

5

Okt

atá

s1.

461.

351.

549

1.17

51.

175

1.38

61.

203

1.26

81.

501

1.35

81.

66Eg

ész

ség

üg

yi é

s sz

oc

iális

ellá

tás

1.81

51.

513

1.60

51.

631

1.63

12.

059

1.69

61.

792

2.21

21.

693

1.98

6Eg

yéb

kö

zöss

ég

i és

sze

mé

lyi

szo

lgá

ltatá

sok

2.09

41.

642

1.94

21.

548

1.54

81.

773

2.04

11.

599

2.21

1.95

72.

121

Ma

gá

nh

ázt

art

áso

k a

lka

lma

zott

akk

al

01

11

10

12.

494

3.49

11.

385

1

Tab

le 3

.Th

e m

ulti

plic

ato

rs o

f th

e s

ec

tors

of t

he

co

un

trie

s in

volv

ed

A

gric

ultu

re, s

ilvic

oltu

re, fi

shin

g, h

un

ting

, min

ing

, fo

od

ind

ust

ry, t

ext

ile p

rod

uc

ts, l

ea

the

r an

d s

kin

ind

ust

ry, b

oo

t a

nd

sh

oe

ind

ust

ry, w

oo

d

an

d t

imb

er i

nd

ust

ry, p

are

r pro

du

cts

, prin

ting

an

d p

ub

lish

ing

, ca

rbo

n, c

arb

oh

ydra

tes

an

d n

uc

lea

r fu

el,

ch

em

ica

l in

du

stry

, ru

bb

er a

nd

m

isce

llan

eo

us

pla

stic

s, n

on

-me

talic

min

ing

pro

du

cts

, no

n-r

are

me

tals,

me

tallu

rgy,

co

mp

ute

r an

d b

usin

ess

ma

ch

ine

s p

rod

uc

tion

, e

lec

tric

al m

ac

hin

ery

, te

lec

om

mu

nic

atio

n t

ec

hn

olo

gy,

me

dic

al i

nst

rum

en

ts a

nd

pre

cisi

on

-me

ch

an

ics,

mo

tors

, tra

ctio

n e

ng

ine

s a

nd

se

mi-t

raile

rs, o

the

r tra

nsp

ort

atio

n e

qu

ipm

en

ts, o

the

r pro

ce

ssin

g in

du

stry

an

d re

cyc

ling

, ele

ctr

ic e

ne

rgy,

ga

s a

nd

oth

er e

ne

rgy

serv

ice

s,

co

nst

ruc

tion

ind

ust

ry, c

om

me

rce

, re

pa

irin

g, h

ote

l an

d c

ate

ring

tra

de

, tra

nsp

ort

atio

n a

nd

sto

ring

, po

sta

l se

rvic

e a

nd

co

mm

un

ica

tion

, fin

an

ce

s a

nd

insu

ran

ce

s, re

al e

sta

te s

ale

, re

nt

of m

ac

hin

es

an

d fi

ttin

gs,

co

mp

uta

tion

al t

ec

hn

olo

gy

an

d o

the

r se

rvic

es,

rese

arc

h a

nd

d

eve

lop

em

en

t, o

the

r ec

on

om

ica

l ac

tiviti

es,

pu

blic

ad

min

istra

tion

an

d d

efe

nc

e, o

blig

ato

ry in

sura

nc

e, e

du

ca

tion

, he

alth

an

d s

oc

ial

serv

ice

s, o

the

r pe

rso

na

l an

d c

om

mu

nity

se

rvic

es,

priv

ate

ho

use

ho

lds

with

pe

rso

nn

el

Figyelemre méltó, hogy az élelmiszeripar az adott országra jellemzô átlagos mul-tiplikációs mutató feletti értéket muta-tott. A szálloda- és vendéglátóipar eseté-ben a multiplikációs együtthatók értéke kis mértékben az átlag alatt maradt.A szolgáltató szektor esetében ez a hányados azonban lényegesen ala-csonyabb, mindössze 20,6%. Különösen kedvezô ez az arány a szálloda-és ven-déglátó iparban, ahol ennek aránya

18,4%. Ez azt jelenti, hogy ezen területe-ken különösen kedvezô a hozzáadott-érték termelés.Az AKM táblázatok segítségével mód nyílik az export-termékek vagy szolgálta-tások import-tartalmának meghatározá-sára is.A következô táblázat megadja a magyar gazdaság különbözô szektorai exportjá-nak import-tartalmát.

Szakágazatok 1995. 2000. 2005. átlag

Mezô-és erdôgazdálkodás, halászat és vadászat 0.203 0.289 0.231 113.79

Bányászat 0.234 0.293 0.243 103.85

Élelmiszeripar 0.301 0.369 0.32 106.31

Textil-, bôr-és cipôipar 0.347 0.641 0.605 174.35

Faipar, elsôdleges fafeldolgozás 0.388 0.432 0.41 105.67

Papír-és nyomdaipar 0.439 0.455 0.402 91.57

Szén, finomított szénhidrogének és nukleáris fûtôanyagok 0.383 0.576 0.549 143.34

Vegyipar 0.405 0.477 0.441 108.89

Gumi-és mûanyagipar 0.476 0.597 0.57 119.75

Nem fém jellegû bányászati termékek 0.317 0.333 0.349 110.09

Nem-nemesfémek 0.544 0.612 0.521 95.77

Fémfeldolgozás 0.322 0.428 0.43 133.54

Gépipar 0.375 0.47 0.495 132

Számító-és irodagépgyártás 0.783 0.716 0.787 100.51

Elektromos gépek és berendezések 0.462 0.762 0.569 123.16

Híradástechnika 0.711 0.678 0.82 115.33

Orvosi mûszerek és finommechanika 0.299 0.508 0.346 115.72

Motorok, vontatók és nyerges-vontatók 0.709 0.785 0.738 104.09

Egyéb szállítóberendezések 0.455 0.533 0.349 76.7

Egyéb feldolgozó és újrahasznosító ipar 0.329 0.389 0.394 119.76

Elektromos energia, gáz és egyéb energiaszolgál-tatás 0.371 0.434 0.419 112.94

Építôipar 0.268 0.319 0.299 111.57

4. táblázatA magyar gazdaság különbözô szektorai exportjának import-tartalma

AGORA

78

AGORA

79

Table 4.The import content of the sectorial exports of the Hungarian economy

Sectors, agriculture, silvicolture, fishing, hunting, mining, food industry, textile products, leather and skin industry, boot and shoe industry, wood and timber industry, parer products, printing

and publishing, carbon, carbohydrates and nuclear fuel, chemical industry, rubber and miscellaneous plastics, non-metalic mining products, non-rare metals, metallurgy, computer and business machines production, electrical machinery, telecommunication technology, medical instruments and precision-mechanics, motors, traction engines and semi-trailers, other transportation equipments, other processing industry and recycling, electric energy,

gas and other energy services, construction industry, commerce, repairing, hotel and catering trade, transportation and storing, postal service and communication, finances

and insurances, real estate sale, rent of machines and fittings, computational technology and other services, research and developement, other economical activities, public

administration and defence, obligatory insurance, education, health and social services, other personal and community services, sum total, processing industry, tertiary industry,

industry of high and medium technology, industry of medium and high technology, info-communication technology, mean

Szakágazatok 1995. 2000. 2005. átlag

Nagy-és kiskereskedelem, javítás 0.175 0.244 0.2 114.29

Szálloda és vendéglátóipar 0.139 0.212 0.184 132.37

Szállítás és tárolás 0.15 0.261 0.27 180

Posta és kommunikáció 0.116 0.197 0.105 90.52

Pénzügy és biztosítás 0.157 0.173 0.106 67.52

Ingatlan-értékesítés 0.096 0.113 0.107 111.46

Gépek és berendezések bérlete 0.125 0.16 0.118 94.4

Számítástechnika és egyéb szolgáltatások 0.211 0.23 0.174 82.46

Kutatás és fejlesztés 0.148 0.208 0.175 118.24

Egyéb gazdasági tevékenység 0.155 0.18 0.158 101.94

Közigazgatás és védelem, kötelezô biztosítás 0.091 0.103 0.081 89.01

Oktatás 0.063 0.077 0.061 96.83

Egészségügyi és szociális ellátás 0.143 0.173 0.143 100

Egyéb közösségi és személyi szolgáltatások 0.16 0.19 0.145 90.63

Összesen 0.477 0.586 0.558 116.98

Feldolgozóipar 0.538 0.64 0.63 117.1

Szolgáltatások 0.166 0.222 0.206 124.1

Magas és közepes technológiájú ipar 0.581 0.664 0.668 114.97

Közepes és magas technológiájú ipar 0.508 0.617 0.584 114.96

Infó-kommunikációs technológia 0.728 0.685 0.796 109.34

A magyar gazdaság erôforrása Magyar-ország esetén ezen érték a feldolgozó-ipar szinte minden ágában növekedést mutatott az elmúlt tíz évben. Figyelemre méltó, hogy a feldolgozóipari termékek átlagában az export import-hányada 63%. Az élelmiszeripar esetén ez a mutató az elôzônek mindössze a fele.

További lehetôségek a vizsgálatok kiterjesztéséreAz input-output elmélet alkalmazásairól szóló tanulmányok folyamatosan jelen-nek meg világszerte kiterjesztve a vizsgá-lat tárgyát, bôvítve a modellt.

Ha az adatok feldolgozásánál figye-lemmel kísérjük az elôállított termékek egységárait is, akkor az adott árrend-szer egyes elemeiben bekövetkezô késôbbi változások hatását is nyomon tudjuk követni a Leontief-inverz segítsé-gével.Egyfajta általánosításként lehet fel-fogni az ún. dinamikus Leontief-mátrixot, mellyel a többidôszakos input-output modellekben találkozhatunk. Ezekben a tovagyûrûzô hatások már nem csak a szektorok között, hanem az egymást követô idôszakok között is érvényesül-nek.

IRODALOMJeGYZÉK

AUGUSZTINOVICS M. (1996) Mirôl szól az input-output modell?, Közgazdasági Szemle, XLIII. Évf., 1996. április, pp. 315-320KREKó B. (1964) Mátrixszámítás. (1. kiadás), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, BudapestLEONTIEF W. W. (1951) The Structure of American Economy 1919 – 1939. (2. kiadás), Oxford University Press, New yorkMÁTyÁS A. (1993) A modern közgazdaságtan története. (1. kiadás), Aula Kiadó, BudapestOECD statisztikai táblázatok, 1995-2010STANCL D. L. – STANCL M. L. (1990) Mathematics for Management and the Life and Social Sciences, Irwin, ISBN 0-256-07335-XSyDSAETER K. – HAMMOND K. (1998) Matematika közgazdászoknak. (1. kiadás), Aula Kiadó, ISBN 963 9078 76 x, Budapest

SZeRZôK (AUThORS)

Lakner Zoltán Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszékzoltan.lakner uni-corvinus.huLôrincz Sándor BGF KVIK, Módszertani Intézet lorincz.sandor@kvifk.bgf.hu

AGORA

80

AGORA

81

Bevezetés

Ebben a cikkben az értékek fogalmát és mérésének módszertani kérdéseit szeret-ném megvilágítani. Továbbá egy vizsgá-lat eredményei közül az értékekre vonat-kozó gondolatokon keresztül vázolni,

hogy a BGF KVIK-ra járó alsóbbéves nap-pali tagozatos felsôfokú szakképzésben (FSZ) és BA képzésben részt vevô hallga-tókra milyen értékstruktúra jellemzô. A vizsgálat egy elôítéletességre vonatkozó kutatás része volt, melybôl most csak az értékekre vonatkozó eredményeket

Összefoglalás

A cikk a fôiskolánkon végzett értékkutatás eredményeit mutatja be. Felsôfokú szakkép-zésre járó és alapképzésben részt vevô hall-gatók nem reprezentatív mintáján kérdôíves felmérést végeztem, melyben többek között az értékstruktúrájukat térképeztem fel. A hall-gatók számára a változásra való nyitottság dimenzióba tartozó önirányítottság, hedo-nizmus, stimuláció a legfontosabbnak tar-tott értékek, míg a megôrzés dimenziójába tartozó, klasszikusan konzervatívnak számító konformitás és tradíció a legkevésbé fontosak. A férfiak az önmegvalósítás egyes értékeinek (teljesítmény, hatalom), a nôk pedig az önki-terjesztés dimenzióba tartozó univerzalizmus-nak tulajdonítanak a másik nemnél nagyobb fontosságot. A felsôfokú szakképzésre járó hallgatók valamivel nagyobb fontossá-got tulajdonítanak a hedonizmusnak, mint az alapképzésre járók. A magyar populáció eredményeivel való összevetés azt mutatja, hogy a magyar népességre átlag fölötti kör-nyezetvédelem és biztonság kollektivista érté-kek, és átlag alatti hatalom és stimuláció indi-vidualista értékek jellemzôek, ezzel szemben az alsóbb éves fôiskolás hallgatóink számára a változás a nyitottságra dimenzió tûnik hangsú-lyosabbnak, míg a megôrzés dimenzió a leg-kevésbé fontosnak.Kulcsszavak: értékstruktúra, Schwartz PVQ IV, WVS

Summary

This article discusses a value inventory study conducted at the BGF. I have made a survey of the value structure of our post-secondary and BA students based on a non-representative sample. The most important values include self-direction, hedonism, stimulation, pertaining to the dimension ‘openness to change’, whereas conformity and tradition, conventionally deemed to be conservative features, are perceived as least important. Males ascribe greater importance to the individual values of self-actuation, namely achievement and power as opposed to females, who give higher ratings to universalism, representing the dimension ‘self-transcendence’. Post-secondary students value hedonism higher than BA students. Comparing the results with that of the Hungarian population, differences can be found: the collectivist values of environment protection and security prove to be the most important for the Hungarian population, and the least important were the individualist power and stimulation, whereas for my student sample openness for change is the most important and conservation the least.Keywords: value structure, Schwartz PVQ IV, World Values Survey

Lányi Katalin

Értékvizsgálat a BGF KVIK nappali tagozatos alsóbb éves hallgatói közöttA study of the value inventory of junior full-time students at BGF KVIK

ismertetem. A kutatásnál elsôsorban az vezérelt, hogy képet kapjak a hozzánk kerülô fiatal hallgatók értékrendjérôl és egyes pszichológiai, szociológiai jellemzôikrôl. Az értékeket összevetem a magyar népességre vonatkozó adatok-kal, hogy fény derüljön a hasonlóságokra és különbségekre.

Az értékek

Az értékek tanult hiedelmek a viselke-dés és létezés elônyben létesített formá-iról, amelyek a személy életében irány-mutató szerepet töltenek be, és külön-böznek fontosságuk mértékében. Az értékek három univerzális követelmény kognitív reprezentációi: a biológiai szük-ségleteké, a személyközi koordinációé valamint a csoport jólétét és túlélését elôsegítô intézményes társadalmi elvá-rásoké (Schwartz, Bilsky, 1987, 1990). Az értékek Schwartz és Bilsky (1987:551) defi-níciója alapján ”(a) fogalmak vagy hie-delmek, (b) kívánatos végállapotokról vagy viselkedésekrôl, (c) amelyek átível-nek a specifikus szituációkon, (d) irányít-ják a viselkedések és események kivá-lasztását vagy értékelését és (e) és a viszonylagos fontosságuk alapján sorba rendezhetôek.” Az értékek egy sze-mély vagy társas entitás valamely érde-keit szolgálják. A cselekvéseket motivál-ják és a cselekvések megítéléséhez vagy indoklásához nyújtanak fogódzót. Szoci-alizáció során és személyes tapasztalatok hatására alakulnak ki (Schwartz, 1994). Az értékek egyéni és társas érdekeket szolgálnak. Személyes érdekeket szol-gálhat például a függetlenség vagy a kényelem értéke, társas érdeket pedig a felelôsség vagy az egyenlôség értéke. Egy érték egyszerre szolgálhatja mind-két érdeket is, ilyen például a bölcsesség vagy a biztonság. A személyes és társas értékek nem feltétlenül állnak egymás-sal konfliktusban. Emellett az egy csopor-ton belül levô (pl. az egyéni) értékek nem mindig változnak együtt, tehát nem fel-tétlenül állnak ugyanolyan összefüggés-

ben külsô változókkal. A társas értékeknél további különbséget lehet tenni aszerint, hogy a hovatartozási csoport érdekeit szolgálja, vagy szélesebb értelemben a társadalomét. Például a béke vagy az egyenlôség értéke szélesebb értelem-ben veendô, míg a segítés, szeretet, megbocsátás az egyén csoporttagjaira irányul inkább (Schwartz, 1990). Az értékek hátterében különféle moti-vációk állnak, mely motivációk alapján típusokba sorolhatóak. Schwartz (1992, 1994) 10+1 univerzális értéket határozott meg. A legtöbbször tízet használnak, de újabban felmerül a spiritualitás értéke mint tizenegyedik. Az egyik érték típus az önirányítottság. Ez a független csele-kedetekre és gondolkodásra vonatko-zik. A kontroll és kompetencia biológiai igényébôl és az autonómia és függet-lenség személyközi igényébôl származ-tatható. A stimuláció értéke az optimá-lis aktivációs szint fenntartásának és a változatosságnak a biológiai igényével függ össze. A hedonizmus az örömökre és kielégültségre vonatkozik. A bioló-giai szükségletekbôl eredeztetik. A telje-sítmény értéke a kompetens viselkedé-sen alapuló sikerre való igénnyel függ össze. A siker fogalmánál ebben az értel-mezésben kulcstényezô a társas elisme-rés. Tehát nem elég, ha belsô elismerés-sel jár egy siker, az inkább az önirányított-sághoz tartozik. A hatalom a társadalmi státuszkülönbségekkel függ össze, ame-lyek uralkodást és behódolást tesznek szükségessé. A hatalom értéke az embe-rek és az erôforrások fölött való kontroll magasra értékelését jelenti. Erre azért van szükség, hogy a társadalmi különb-ségek fenntartását igazolják vele. A telje-sítmény és a hatalom egyaránt a társas elismertséghez kötôdik, de míg a telje-sítmény a kompetencia demonstráci-óját hangsúlyozza konkrét társas hely-zetekben, a hatalom a fennálló társa-dalmi pozíció megôrzését. A biztonság a harmóniára, a társadalmi stabilitásra, a kapcsolatok és a személy stabilitására is vonatkozik. Személyes és társas igé-

AGORA

82

AGORA

83

nyekre is visszavezethetô. A konformitás az impulzusok visszafojtását jelenti, hogy ne ártsunk másoknak, ne hágjunk át tár-sadalmi szabályokat. A személyközi és a csoportok funkcionálásának igényébôl eredeztethetô. A tradíció a szokások és kulturális fogalmak elfogadásával, tisz-telésével és betartásával függ össze. Minden társadalom kialakít hiedelem-rendszereket és cselekvéseket, ame-lyek közös tudást és sorsot hordoznak. Ezek egy része a vallással függ össze. A tradíciók a csoport összetartozás-érzé-sét erôsítik. A spiritualitás is köthetô a val-lásossághoz (bár nem kizárólagosan), viszont itt az értelemadáson van a hang-súly, nem a rituálékon. Az élet értelmé-nek keresésével és a koherencia, kitelje-sedés igényével függ össze. Két fô prob-léma van a spiritualitás univerzális érték-ként való felfogásával. Az egyik, hogy sok embernél a koherencia iránti igényt kielégítik a tradíció, konformitás és biz-tonság értékei. A másik, hogy a különféle társadalmakban nagyon különbözôen jelenhet meg, így nem lehet egysé-ges mérôeszközt kifejleszteni rá. A jóté-konyság a személlyel kapcsolatban álló emberek jólétének fenntartására vagy fejlesztésére irányuló érték. Az ezen túl-mutató, minden emberrel és az egész tár-sadalommal törôdés nem tartozik ebbe a kategóriába. Ez utóbbi már az univer-zalizmusba tartozik. Az univerzalizmus az összes ember és a természet jóllétének megértésére, elôsegítésére és védel-mére irányul. A két érték közötti különb-ségtételre a kollektivista és individualista társadalmak értékei közötti különbsé-gek jól rávilágítanak. A kollektivista tár-sadalmakban nagy hangsúly helyezôdik a tartozási csoporttagok felé irányuló törôdésre, anélkül, hogy más csoportok tagjaira ez kiterjedne, míg az individua-lista társadalmakban nincs éles választó-vonal a kettô között. Az érték típusok egymással meghatáro-zott viszonyban állnak, amely egy érték-struktúrát hoz létre. Egyik elterjedt ábrá-zolása egy kör, amelyben minden cikkely

egy értéket képvisel. Az egymás mel-lett elhelyezkedô értékeknél nincsenek éles határok. Az egymáshoz térben közel elhelyezkedô értékek közel vannak egy-máshoz jelentésben, az átellenesek meg konfliktusban állnak egymással. Például az egymás mellett elhelyezkedô stimulá-cióban és a hedonizmusban az a közös, hogy mindkettô jólesô arousal elérésére törekvést foglal magába. Az átellenes értékekre példa, hogy az univerzalizmus és jótékonyság ellentétben áll a teljesít-ménnyel és hatalommal, abban, hogy az egyikben egyenlônek fogjuk fel a töb-bieket és számítanak az ô érdekeik is, míg a második esetben a másokhoz viszonyí-tott kiemelkedés jelenik meg valamilyen formában. Hasonlóképpen, a hedoniz-mus konfliktusban áll a konformitással és tradícióval, mert az egyikben az örömök elérésére törekszünk, a másikban pedig az impulzusokat korlátozzuk. Egy dimen-zió, amely alapján két térfélre oszthat-juk az értékek körét a már tárgyalt érde-kek dimenziója. Az elsôsorban személyes érdekekre vonatkozó hatalom, teljesít-mény, hedonizmus, stimuláció és önirá-nyítottság egy régiót képez, velük átelle-nesen helyezkednek el a kollektív érde-keket szolgáló értékek (jótékonyság, tra-díció, konformitás). A kettô terület között képez átmenetet az univerzalizmus illetve a biztonság. A másik dimenzió a nyitott-ság és a megôrzés közötti ellentétre épül. Az egyik oldalon a független cselekvés és változásra való készség áll, a mási-kon az önkorlátozás és a fennálló társa-dalmi rend megôrzése. A két dimenzió alapján négy szeletre oszthatjuk az érték-kört. A nyitottság a változásra csoportba az önirányítottság, stimuláció és részben a hedonizmus tartozik. Az önmegvalósí-tásba a teljesítmény, hatalom és részben a hedonizmus. A megôrzés tartományba a biztonság, konformitás, tradíció, míg az önkiterjesztésbe az univerzalizmus és jóté-konyság (Schwartz, 1992, 1994).Az itt felvázolt érték-struktúra kulturközi vizsgálatok alapján univerzálisnak tekinthetô. Schwartz számos kutatásban

(Schwartz, Bilsky, 1987, 1990; Schwartz 1992, 1994; Schwartz és mtsai 2001; Schwartz, Sagiv, 1995) vizsgálta, hogy különbözô kultúrákban is megkapja-e az értékek imént ismertetett rendszerét. Azt találta, hogy a nyitottság-megôrzés és önkiterjesztés-önmegvalósítás dimenzió megtalálható gyakorlatilag mindegyik vizsgált mintán, valamint az egyes érté-kek nagy arányban ugyanabba a 10 érték-típusba tartoznak. Kisebb eltéré-sek természetesen elôfordulnak minden mintán, de a 10 érték típus beazono-sítható és ugyanolyan struktúrát alkot. Az 1994-es kutatásban 141 fôs magyar minta is szerepelt.

Az értékek méréseAz értékek mérésére Schwartz PVQ IV (Portrait Values Questionnaire) érték kérdôívét használtam fel (Schwartz és mtsai, 2001)1. Ez a kérdôív kevésbé elvont, mint a régebbi kutatásokban gyakoribb SVS (Schwartz Value Survey), és ugyan-úgy lefedi a teljes értékkört. A nagyobb konkrétságának köszönhetôen bármilyen mintánál jobban használható. A kérdôív negyven tételt alkalmaz, amelyek mind-egyike egy-egy rövid verbális portré egy személyrôl. Annak céljait, kívánságait, törekvéseit ábrázolja, amelyek egy adott értéket jellemeznek. Pl. ”Fontos számára, hogy meghallgassa azokat, akik külön-böznek tôle. Még ha nem is ért egyet velük, meg szeretné érteni ôket.”, ami az univerzalizmus értékéhez tartozik, vagy: ”Fontos számára, hogy felelôsséget vál-lalva megmondja másoknak, mit kell tenniük. Azt akarja, hogy az emberek azt tegyék, amit ô mond.“, ami a hata-lomhoz tartozik. Az emberek értékeit az ôáltaluk megállapított, a leírt személy-hez viszonyított hasonlóságból kapja meg. A portré az értékek szemszögébôl írja le a személyeket, anélkül, hogy az értékek explicite megjelennének a téte-lekben. A jellemzett személyek céljairól,

törekvéseirôl van szó, és nem tulajdon-ságairól, vonásairól. Ugyanaz a kifeje-zés, pl. ambíció, bölcsesség, teljesítmény, vonatkozhat értékre vagy vonásra is. Aki fontosnak tartja ezek közül valamelyiket, mint célt, nem feltétlenül kell, hogy ren-delkezzen a vonással, vagy viszont. Azzal, hogy a személy magát olyasvalakihez hasonlítja, aki ”Úgy véli, mindig tisztel-nie kell szüleit és az idôsebb embereket. Fontos számára az engedelmesség.”, azzal azt mutatja meg, hogy mennyire rendelkezik a konformitás értékével. Arról viszont, hogy a cselekedetiben mennyire konformis, nincs információnk. Ezzel a megközelítéssel lehetôvé válik az értékek ilyen módon való vizsgálata. A portrékat a tíz értékes értékrendszert alapul véve állították össze, három fô módszer alkal-mazásával: az értékek konceptuális defi-nícióiból kiindulva, az SVS kérdôív tételeit átfogalmazva és az SVS absztrakt kifeje-zéseit konkrétabbá téve. Az SVS és a PVQ között néhány lényeges különbség talál-ható. A PVQ közvetve méri az értékeket, míg az SVS közvetlen, tudatos módon. A PVQ egy másik személyhez való hasonló-ságra kérdez rá, míg az SVS az adott érté-kek az egyén életében betöltött fontos-ságára. A PVQ-ban az ingerek portrék, míg az SVS-ben absztrakt, kontextus-füg-getlen értékek. A kérdôívhez a következô instrukció tar-tozik:Itt most röviden jellemzünk néhány embert. Arra kérjük, olvassa el a leírá-sokat és fontolja meg, mennyire hason-lít Ön a leírt személyhez! Karikázza be azt a számot, amelyikhez kapcsolódó foko-zat (nagyon hasonlít hozzám, hasonló hozzám, valamennyire hasonló hozzám stb.) a leginkább hasonló Önhöz!A válaszformátum hat fokozatból áll: 1. egyáltalán nem hasonlít, 2. nem hason-lít hozzám, 3. kissé hasonló hozzám, 4. valamelyest hasonló hozzám, 5. hasonló hozzám, 6. nagyon hasonló hozzám. Az

1 A kérdôív magyarra fordítását dr Sallay Hedvig készítette. A fordítás rendelkezésemre bocsátásáért köszö-nettel tartozom neki.

AGORA

84

AGORA

85

eredeti verzióban a fokozatok ellenté-tes sorrendben helyezkedtek el. Én meg-fordítva használtam, hogy a nagyobb pontszám az érték nagyobb fontosságát jelentse. A negyven tétel mindegyike a tíz érték (jótékonyság, univerzalizmus, önirányí-tottság, stimuláció, hedonizmus, teljesít-mény, hatalom, biztonság, konformitás, tradíció) közül egyhez tartozik. Egy érté-ket három és hat közötti tétel ír le. Az értékeket a tételeiknek átlagából kap-hatjuk meg. A legtöbb elemzésnél (pl. korreláció, lineáris regresszió, csoportos átlag összehasonlító eljárások) szükség van ezen felül az egyéni kérdôív kitöl-tési stílus ellensúlyozására is. Ezt úgy lehet elérni, hogy az összes tétel átlagát ki kell vonni az egyes skálákból. Enélkül nem lehetne kizárni annak a hatását, hogy minden tétel valamilyen mértékben fontos. Az így létrehozott értékek egy-mással lineáris függésben állnak, amit az elemzéseknél figyelembe kell venni. Egyben ez adja meg az értékek körkö-rös elhelyezkedését, és teszi lehetôvé a fontosságok egymáshoz való viszonyítá-sát. Az értékek úgy vannak hatással visel-kedésre, kognícióra, érzelmekre, hogy az egymásnak akár ellentmondó értékeket is ki kell egyensúlyozni. Ha az értékská-lák abszolút értékét használnám, akkor nem venném figyelembe, hogy az érté-kek rendszert alkotnak. Az átlagos fontos-ság kivonása az egyes skálákból az érték relatív fontosságát mutatja meg.

A vizsgálat meneteA vizsgálatra 2010. februárban került sor a BGF KVIK felsôfokú szakképzésén és BA képzésén tanulók között. A félév elsô óráján egy kérdôív kitöltésére kértem fel ôket. A részvétel önkéntes és anonim volt. A mintavétel nem számít repre-zentatívnak, a pszichológia kurzusaimra (üzleti lélektan FSZ képzésen, és gazda-ságpszichológia BA képzésen) járó hall-gatók kerülhettek a mintába. Viszont mivel minden hallgatónak fel kell vennie pszichológiai tárgyat, és mivel négyen

tartottuk a karon ezeket a tárgya-kat, ezért elég sok hallgató megfordult nálam a vizsgálat félévében. A tárgyfel-vételt pedig valószínûleg a tárgy meghir-detett idôpontja befolyásolta leginkább, és az, hogy még hova van hely, így nem feltételezem, hogy a hozzám járó hallga-tók szisztematikusan különböztek volna azoktól, akik ezeket a tárgyakat másnál vették fel. Továbbá összehasonlítot-tam a minta életkori és nemi megoszlá-sát az adott félévben beiratkozott hall-gatókéval, és megállapítottam, hogy a nemi megoszlás megegyezik, az életkor átlaga pedig elsôéves FSZ hallgatóknál szintúgy közel van, míg az összes BA hall-gatónál magasabb volt, (ami annak tud-ható be, hogy elsôsorban elsô vagy eset-leg másodévesek vették fel a gazdaság-pszichológiát). Így arra a következtetésre jutottam, hogy az eredmények iránymu-tatóak lehetnek a felsôfokú szakképzésre járó elsôéves hallgatók, és a BA képzésre járó elsôsorban alsóbbéves nappalis hall-gatók tekintetében.

A mintaA kérdôívet 212 hallgató töltötte ki, abból 54 (26%) férfi, 157 (74%) nô. Életkori átlag 20,21. 70% 19-20 éves, ami tekintve, hogy leginkább elsôéves hallgatókról volt szó, nem meglepô. A minta 69%-a (147 fô) került ki a felsôfokú szakképzésre járó elsôévesek közül, és 31%-a (65) fô a BA képzésre járók közül.Összehasonlításul a Neptunról nyert sta-tisztika szerint a 2009/10 második félév-ben 1569 hallgató iratkozott be a nap-pali magyar nyelvû alapképzésre és 564 a felsôfokú szakképzés elsô évfolyamára. A nemek aránya 27/28% férfi -72/73% nô (BA/FSZ). Az életkor átlaga az elsôéves FSZ képzésen 20,67, míg a teljes alapkép-zésen 21,87. Ebbôl azt lehet látni, hogy a mintában a nemek aránya megegyezik a populációval, az FSZ képzésben levôk felülreprezentáltak, életkor szerint pedig elsôsorban elsôévesekrôl van szó. A hallgatók 19%-a községbôl, 49%-a városból 11%-a megyeszékhelyrôl és

21%-a a fôvárosból jött a fôiskolára. 13% ateistának, 16% istenkeresônek, 10% felekezet nélküli hívônek tartja magát, továbbá 41% római katolikus, 13% refor-mátus, 2% evangélikus, 2% görög kato-likus, 2% egyéb felekezethez tartozónak definiálta magát. (A választható kategó-riák között szerepelt még a zsidó feleke-zet is, senki sem jelölte meg.) A szülôk vég-zettsége szerint általános iskolai végzett-séggel rendelkezik az édesanyák 3%-a, az édesapák 5%-a, szakmunkásképzôt végzett az anyák 14%-a, az apák 27%-a, érettségizett az anyák 40%-a, az apák 37%-a, diplomás az anyák 43%-a, az apák 29%-a, továbbá az apák 2%-a ren-delkezik doktori fokozattal. A férfiak és nôk között nincs szignifikáns eltérés a demográfiai változók megosz-lásának tekintetében.A kétféle képzési szinten tanulók között nincs eltérés a kor, nem és vallás jellemzôi szerint. Viszont található statisztikailag jelentôs eltérés a szülôk iskolai végzett-sége és a település mérete között: a BA képzésre járó hallgatók átlagosan nagyobb településrôl érkeztek és mind-

két szülôjük végzettsége valószínûbben magasabb, mint az FSZ képzésre járó hallgatóknak.

MérôeszközökA kérdôív a szociodemográfiai változók-kal kezdôdött (nem, életkor, település, vallás, szülôk végzettsége). Utána követ-kezett a fentebb tárgyalt érték kérdôív. Az értékek számításánál az egyes értékek pontszámából kivonásra került az összes érték átlaga. Végül elôítéletességre vonatkozó tételek is szerepeltek, mely-nek eredményeit ebben a cikkben nem fogom részletezni.

EredményekAz értékek közül a tradíció bizonyult a legkevésbé fontosnak, míg az önirányí-tottság és hedonizmus a legfontosabb-nak. Az átlagnál fontosabb még a sti-muláció individualista értéke (férfiak-nál a teljesítmény is), míg az átlagosnál kevesebb fontossággal bír a tradíció és konformitás mindkét nemnél, a férfiak-nál az univerzalizmus is, a nôknél pedig a hatalom is. (1. ábra)

1. ábra Az értékek relatív fontossága a két nemre lebontva a BGF mintáján, összes érték átlaga körül

centrált értékek

AGORA

86

AGORA

87

Szignifikáns nemi eltérés tapasztalható a teljesítmény és a hatalom esetében a férfiak javára, míg az univerzalizmusnál a nôk javára. (1. ábra)A kétféle képzési szintre járó hallgatók között jóval több hasonlóságot találha-tunk, mint eltérést. Egyedül az eleve leg-fontosabbnak számító hedonizmus fon-tosságában értek el valamivel magasabb szintet az FSZ képzésre járó hallgatók.A hallgatók értékpreferenciáiban élet-kori tendenciákat érhetünk tetten. A leg-fontosabb értékek számukra az individu-alista-független értékek közül kerülnek ki, és a legkevésbé fontosak a kollektivista-önkorlátozó értékek közül. Ez az életkor-ból is fakadó nyitottságot és az impul-zusok kisebb mértékû korlátozását tük-rözi. A változásra való nyitottság dimen-zióba tartozó önirányítottság, hedoniz-mus, stimuláció a legfontosabbnak tar-tott értékek. A megôrzés dimenziójába tartozó, klasszikusan konzervatívnak szá-mító konformitás és tradíció pedig a leg-kevésbé fontos értékek számukra. Tehát

itt a változás dominanciáját találhatjuk a megszokotthoz való ragaszkodással szemben. A függetlenség hangsúlyozá-sát az önkorlátozással szemben.A nemek között általában megfigyelhetô különbségek itt is megjelennek. A férfi hallgatók az önmegvalósítás egyes érté-keinek (teljesítmény, hatalom), a nôk pedig az önkiterjesztés dimenzióba tar-tozó univerzalizmusnak tulajdonítanak a másik nemnél nagyobb fontosságot. Itt tehát a saját érdekekre való koncentrá-lás áll szemben a közjóra, társadalomra, természetre való odafigyeléssel, ebben a két nemnél arrébb helyezkednek el a hangsúlyok.Az eredményeket magyar reprezenta-tív mintán felvett felmérés adatbázisá-nak (Tóth, 2009) segítségével összeha-sonlítottam a magyar populáció ered-ményeivel (2. ábra). Az adatbázis a World Values Survey utolsó hullámának 2009-es magyar adatfelvételébôl szár-mazik. A felmérés tartalmazza Schwartz kérdôívének rövidített, 10 tételes verzió-

2. ábraAz értékek relatív fontossága a két nemre lebontva, magyar reprezentatív minta, összes érték

átlaga körül centrált értékek2

1 Társadalomkutatási Intézet Zrt szívességébôl rendelkezésemre bocsátott adatbázis alapján saját adatfel-dolgozásból

ját. Így tehát egy tétellel mér egy érté-ket. Ez valamelyest csökkenti az össze-hasonlíthatóságot. Például az univerza-lizmus értékére egy környezetvédelemre vonatkozó tételt választottak, ami a teljes jelenségnek csak egy szeletét fedi le. A hatalom értékét csak a gazdagság-gal mérték. Mindazonáltal reprezenta-tív magyar mintán nyert értékekhez jut-hatok így hozzá, ami lehetôvé teszi, hogy összehasonlítsam a saját speciális min-támnak az értékprofilját a teljes magyar népességével. A teljes magyar népesség számára átla-gosan a biztonság és a környezetvéde-lem (univerzalizmus) a legfontosabb, míg a stimuláció és a hatalom a legkevésbé. Ez az individualista-kollektivista tenge-lyen mutat különbséget. Az átlagnál valamivel fontosabbak az önirányított-ság, konformitás, nôknél a jótékonyság és tradíció is, az átlagnál kicsivel kevésbé fontos a teljesítmény nôknél. A profilt megtekintve látható, hogy az önkiter-jesztés és a megôrzés dimenziók a hang-súlyosabbak a másik két dimenzió rová-sára. Nemi eltérések ugyan találhatóak (szignifikáns mértékben több eltérés van, mint a saját mintámon), de ugyanolyan profil rajzolódik ki mindkét nem esetében. Nôk szignifikánsan magasabbra értékelik az összes kollektív érdeket a konformitás kivételével (ahol nincs eltérés), míg a férfiak az összes individualista értéket a hedonizmus kivételével, (ahol szintúgy nincs eltérés). Ha a BGF KVIK alsóbb éves fôiskolás minta értékprofilját hasonlítom össze a magyar népességével, az látható, hogy a magyar populációra magasabb önki-terjesztés és megôrzés értékek, és alacso-nyabb önmegvalósítás valamint válto-zásra való nyitottság értékek jellemzôek, ezzel szemben a hallgatók számára a változás a nyitottságra dimenzió tûnik leghangsúlyosabbnak, míg a megôrzés dimenzió a legkevésbé fontosnak. Emel-lett hallgatónôknél hangsúlyos még az önkiterjesztés, míg a férfiaknál az önmegalósítás.

Következtetések

A fôiskolás mintán az értékek közül a tra-díció a legkevésbé fontos, míg az önirá-nyítottság és hedonizmus a legfonto-sabb értékek. Az átlagnál fontosabb az önirányítottság és a hedonizmus mellett a stimuláció individualista értéke (férfiak-nál a teljesítmény is), míg az átlagosnál kevésbé fontos a tradíció és konformitás mindkét nemnél, a férfiaknál az univerza-lizmus is, a nôknél pedig a hatalom is.Szignifikáns nemi eltérés a teljesítmény és a hatalom esetében található a férfiak javára, míg az univerzalizmusnál a nôk javára. Ez tendenciájában megegye-zik a magyar reprezentatív mintán látot-tal, azzal a különbséggel, hogy ott több érték között található statisztikailag szig-nifikáns eltérés. A képzési szintek között szignifikáns elté-rés egyedül a hedonizmus mértékében tapasztalható. A felsôfokú szakképzésre járók valamivel fontosabbnak értékelik az örömök élvezetét, mint a BA képzésre járók. A fôiskolás minta értékprofilja és a nem sokkal korábban nyert magyar reprezen-tatív minta értékprofilja jelentôs eltérése-ket mutat. Amikor összevetjük a kettôt, ugyanakkor tisztában kell lennünk vele, hogy a két mérôeszköz nem ugyanaz volt, a magyar vizsgálatban egy 10 téte-les rövidített verziót használtak, míg a saját kutatásomban egy pontosabb mérésre lehetôséget adó 40 tételes ver-ziót. Így az értékek között nincs minden-hol teljes megfeleltethetôség. A magyar populációra átlag fölötti környezetvéde-lem és biztonság kollektivista értékek, és átlag alatti hatalom és stimuláció indivi-dualista értékek jellemzôek, ezzel szem-ben az alsóbb éves fôiskolás hallgató-ink számára a változás a nyitottságra dimenzió tûnik hangsúlyosabbnak, míg a megôrzés dimenzió a legkevésbé fon-tosnak.

AGORA

88

AGORA

89

IRODALOMJeGYZÉK

SCHWARTZ, S. H. (1990). Individualism-collectivism. Critique and Proposed Refinements. Journal of Cross-cultural Psychology, 21, 139-157.SCHWARTZ, S. H. (1992). Universalsinthecontentofandthestructureofvalues:Theoretical advances and empirical tests in 20 countries. Advances in Experimental Social Psychology, 25, 1-65.SCHWARTZ, S. H. (1994). Are there universal aspects in the structure and contents of human values? Journal of Social Issues, 50, 19-45.SCHWARTZ, S. H., BILSKy, W. (1987).TowardAUniversalPsychologicalStructureofHuman Values. Journal of Personality and Social Psychology, 53, 550-562.SCHWARTZ, S. H., BILSKy, W. (1990). TowardaTheoryoftheUniversalContentandStructure of Values: Extension and Cross-Cultural Replications. Journal of Personality and Social Psychology, 58, 878-891.SCHWARTZ, S. H., MELECH, G., LEHMANN, A., BURGES, S., HARRIS, M., OWENS, V. (2001). Extending the cross-cultural validity of the theory of basic human values with different method of measurement. Journal of Cross-cultural Psychology, 32, 519-542.SCHWARTZ, S. H., SAGIV, L. (1995). Identifying culture-specifics in the content and structure of human values. Journal of Cross-cultural Psychology, 26, 92-116.TóTH, I. Gy. (2009). Értékek 2009. World Values Survey V. 2009. Magyar lakossági adatok. Társadalomkutatási Intézet Zrt.

SZeRZô (AUThOR)

Dr. Lányi KatalinBGF KVIK, Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézetlanyi.katalin@kvifk.bgf.hu

Összefoglalás

A matematikusokról különféle hiedelmek élnek a társadalmakban. Az emberek ezeket gyakran a média által ábrázolt matematiku-sok alapján építik fel. A cikk célja összeha-sonlítani a ”tipikus” matematikusról kialakított képet azzal, amit a Good Will Hunting címû amerikai filmdrámában láthatunk. Korábbi kutatások alapján felállítunk egy szempont-rendszert, mely az összehasonlítás alapjául szolgál. Megvizsgáljuk többek között a filmbeli matematikusok megjelenését, a viselkedésü-ket, szellemi képességeiket, valamint munka- és magánéleti kapcsolataikat. Áttekintjük továbbá, hogy mennyire befolyásolhatták az alkotókat a sztereotípiák a történet megírásá-ban, a szereplôk válogatásában és a jellemek formálásában. Mindezek alapján megállapít-juk, hogy a Good Will Hunting részben erôsíti a hagyományos matematikusokról kialakított képet, ám vannak olyan vonulatok, melyek ellentmondanak neki. Kulcsszavak: matematikus, társadalmi véle-mény, média, Good Will Hunting

Summary

Several beliefs exist about mathematicians in our society. Most of them are based on the portrayal of mathematicians in different media. Our purpose is to compare the image of a ”typical” mathematician to those in the film drama Good Will Hunting. The basis of our comparison comprises aspects obtained from previous research. We examine the look, behaviour, intellectual abilities of the mathematicians in the film and their social life. We investigate how popular beliefs could have affected the creators in the storytelling, or in shaping the different personalities. We conclude that whereas the film does generally endorse the widely held beliefs about mathematicians, some elements appear to contradict these. Keywords: mathematician, beliefs of society, media, Good Will Hunting

Korándi József, Pluhár Gabriella

Matematikusok ábrázolása a Good Will Hunting címû filmbenThe image of mathematicians in the movie Good Will Hunting

Bevezetés, célkitûzés

Majdnem minden szakmáról, hivatásról létezik a társadalomban egy általános vélemény, mely negatív, pozitív vagy semleges elképzelések és elôítéletek együttese (sztereotípia). Ha ez a számos összetevôbôl álló kép riasztó, akkor sokkal nagyobb elhivatottság kell az adott terü-let felé való orientálódáshoz, mint egy vonzó szakma esetén. Az, hogy melyik szakma mennyire vonzó, vagy meny-nyire elutasított, koronként változik. Nap-jainkban például a ”médiaszemélyiség”

(jelentsen ez bármit is) vagy a színész munkája sokkal vonzóbb, mint a mate-matikusé.A sztereotípia kialakításában cseppet sem elhanyagolható szereppel bír az a hatás, ami a gyerekeket illetve szüleiket a médián keresztül éri. Az, hogy milyen kép jelenik meg az újságban, rádióban, tévében vagy interneten a matemati-kusokról, befolyással lehet a matemati-kusok társadalmi megítélésre éppúgy, mint arra, hogy az ifjak milyen mértékben választják ezt a hivatást. Egy tanulmány szerint az ötödikes török diákok közel fele

AGORA

90

AGORA

91

tartja fontosnak és/vagy nagyon fon-tosnak a médiát abból a szempontból, hogy milyen mértékben származik onnan az információja a tudósokról (Türkmen, 2008).Jelen cikkben azt vizsgáljuk, hogy a matematikusokról a közvéleményben élô kép hogyan jelenik meg a médiá-ban, illetve egy konkrét mozifilmben, a Good Will Hunting címû 1997-ben készült amerikai filmdrámában.A képet azon szempontok szerint vizsgál-juk, hogy a filmben milyen a matematikus– megjelenése (testi adottságai, öltöz-

ködése, közvetlen környezete),– érzelmi élete, kapcsolatrendszere

(szociális kapcsolatai, munkakapcso-latai, magánélete),

– munkamódszere.

Irodalmi áttekintés

A tudósokról évszázadokra visszamenôleg él valamilyen kép a társadalomban. Ezek a sztereotípiák a mai kor embere szá-mára is hozzáférhetô módon fôleg képe-ken és irodalmi mûvekben jelentek meg. A tudományos igényû vizsgálatok a múlt század közepén kezdôdtek, és napjaink-ban is népszerûek. Sztereotípia a tudósokról. Mead és Metraux 1957-ben publikált cikke mint-egy 35.000 középiskolás esszéjének fel-dolgozásán alapult. A tanulóknak arról kellett írniuk, mit gondolnak a tudós-ról. A vizsgálat kimutatta, hogy egy tipi-kus középiskolás szerint a tudós férfi; idôs, vagy legalábbis középkorú; fehér köpenyt és szemüveget visel; általában szakállas; laboratóriumban, veszélyes dolgokkal foglalkozik; titokzatos és titkos dolgokat mûvel, és ô maga is titokzatos. A tudós gondosan írogat a fekete note-szába; idônként felkiált, hogy ”Megta-láltam!”. Olyan dolgokat fedez fel, amik segítségével jobb termékeket tudunk készíteni, és állandóan könyvet olvas.Chambers 1983-ban jelentette meg kuta-tása eredményeit. Kidolgozott egy mód-szert, amit DAST-nek (Draw-A-Scientist

Test) nevez a szakirodalom. A vizsgálat lebonyolítói több mint 4800 gyermekkel rajzoltattak képet ”a tudós”-ról. A rajzok alapján számos jellemzôrôl kiderült, hogy már igen korán kapcsolódik a gyermek gondolkozásában a tudós fogalmá-hoz. Ilyen volt a laboratóriumi köpeny, a szemüveg, az arcszôrzet, a kutatás olyan szimbólumai, mint például a tudományos eszközök és a laboratóriumi kellékek, a tudás olyan manifesztációi, mint például a könyvek, könyvespolcok és a tudo-mány ”termékei”, például a képletek, formulák, stb. Csak lányok rajzoltak nôi tudóst, de azoknak is alig több mint 1 szá-zaléka! (Ez azért érdekes, mert azokban a vizsgálatokban, amikor egyszerûen egy személyt kell rajzolni, akkor a rajzoló általában saját magával azonos nemût rajzol.) A képeken a tudós szinte mindig szobában vagy a laboratóriumában dol-gozik, gyakran pincében vagy alagsor-ban. A rajzok egy részén a tudós veszé-lyes, illetve titkos dolgokat kutat. Több rajzon is Frankenstein vagy Jekyll–Hyde típusú figuraként tûnik fel a tudós.Meg kell említeni, hogy számos más vizs-gálat is folyt a tudósokról létezô sztere-otípiákról, a közvéleményben róluk élô képrôl. Odell munkatársaival például a DAST módszert fejlesztette tovább, és általános iskolásoktól egészen egyete-mista korúakig vont be fiatalokat a fel-mérésbe (Odell et al, 1993). Sztereotípia a matematikusokról. A következô néhány sorban ismertetünk néhány eredményt kifejezetten a mate-matikusokról létezô sztereotípiák kutatá-sáról.Berry és Picker (2000) 12-13 éves diáko-kat kért meg Plymouthban (Egyesült Királyság) és New yorkban (USA), hogy rajzoljanak egy matematikust. Késôbb a kutatók beszélgettek is a gyerekek-kel. Kiderült, hogy a matematikus szte-reotípiája nagyon hasonló a tudóséhoz. Úgy tûnik, hogy a társadalmi kép szinte azonos róluk. A rajzok és beszélgetések szerint a matematikus fehér férfi, nincse-nek barátai, kivéve más matematikusok,

magányos, általában kövér, régimódi és szemüveget hord. A matematikus homloka ráncos a sok gondolkodástól, kopasz vagy bizarr frizurája van, hamar méregbe gurul. Ceruzák, tollak, számo-lógép és tábla vannak a keze ügyében, és érthetetlen képleteket, formulákat ír. A kérdésekre adott válaszokból kitûnik, hogy a diákok alig tudnak vagy gon-dolnak valamit arról, mivel foglalkozik egy matematikus, és arról, hogy az élet milyen területén lehet hasznos a mate-matika. Néhány a válaszok közül: ”A matematikus tanít.” ”Egy bankban vagy egy boltban dolgozik.” ”Nehéz problé-mákat old meg.” ”Keményen számol.”Gondolhatnánk azt, hogy az embe-rek matematikusokról alkotott képét alapvetôen meghatározza, milyen volt a matektanáruk, de Berry és Picker vizs-gálata azt is kimutatta, hogy a tanulók általában nem tekintik matematikusnak a matematika tanáraikat.Szintén a matematikusokról élô sztereotí-piákat vizsgálta 2010-ben Grevholm egy nem reprezentatív norvég kutatásban. Ô is rajzokat és kérdéseket használt a vizs-gálatában, hogy megtudja, mit gondol-nak a középiskolás diákok a matematiku-sokról és a matematikáról. Itt a következô jellemzôk domináltak: kopaszság vagy megdöbbentô haj, általában szemüveg, képletek veszik körül, egyedül dolgozik, magányos. A matematikus csak néhány képen tûnik boldognak. A diákok úgy gondolják, hogy a munkája számokhoz és számításokhoz kapcsolódik.Tudósok a médiában. Wilson és Latterell 2001-es cikkében számos irodalmi mûvet illetve filmet sorol fel, amelyek-ben matematikus szerepel. A kutatásuk-ban szereplô mûvekben a matematikus többnyire különc, esetleg zavart, helyen-ként ôrült. Elôfordul, hogy a fôszereplô lelki alkata, netán betegsége az alap-konfliktus forrása, a cselekmény elindí-tója. Épp azért választ ilyen fôszereplôt a szerzô, mivel az ebbôl a helyzetbôl adódó drámai cselekményt kívánja fel-építeni, ábrázolni. A létezô sztereotípi-

ákra utal, hogy ilyen esetekben aránylag gyakran választ az alkotó fôhôséül mate-matikust.Érdemes megemlíteni, hogy Schibeci és Sorenson 1983-ban vizsgálta, hogy a tudósokról alkotott kép mennyire tér el a különbözô etnikai csoportokban. Azt találták, hogy alig. Véleményük sze-rint ez a média hatása, mivel az embe-rek a világ minden táján nagyon hasonló mûsorokat, filmeket, sorozatokat néznek. Ugyanerre az eredményre vezetett Finson 2001-es kutatása is.Rampal (1992) a kezdô tanárok tudós-képét vizsgálta kérdôívek segítségével. Ezen vizsgálatok során további tulajdon-ságokkal bôvült a tudós sztereotipikus képe, nevezetesen a tudós érzelemmen-tes is, nemtörôdöm, hiányzik belôle a szo-ciális érzékenység. A tudós képének idôbeni változása elég jól nyomon követhetô a különféle fil-mekben megjelenô tudósok figuráit vizs-gálva. Ez a kép meglehetôs összhan-got mutat a diákok tudós-képét vizs-gáló kutatások eredményeivel. Egyrészt tapasztalható bennük egy elég nagy stabilitás, a tudós jellemzôi közül csak kevés változik, és az is lassan. Ugyan-akkor némi változás azért érzékelhetô. Mint a tesztek eredményeibôl, úgy pél-dául a filmvászonról is eltûnôben van az ôrült tudós képe, aki iszonyatos dolgokat fedez fel, amelyek segítségével le akarja igázni a világot. Például, míg a hatva-nas években készült hét James Bond film közül háromban is zseniális, ámde ôrült tudós volt a 007-es ellenfele, azóta egy ilyen filmben sem. Újabb matema-tikusfigurát jelenít meg egy manapság igen népszerû sorozat, a Gyilkos számok (NUMB3RS). Ennek egyik fôszereplôje egy matematikus, aki az említett sztere-otip tulajdonságok közül szinte egynek sem felel meg. Fiatal, jóképû, nem visel szemüveget, vékony és (talán az egyet-len ”megfelelô” tulajdonsága) okos. Pár-kapcsolatban él, rengeteg barátja van, sokat jár szórakozni, a társadalmi élete tökéletes. Ez egy merôben új, a koráb-

AGORA

92

AGORA

93

ban ábrázoltaktól jelentôsen eltérô matematikusképet, matematikusi élet-formát mutat. Egyelôre eléggé egyedül-álló ez az ábrázolás.Good Will Hunting. A Good Will Hunting (1997) amerikai filmdráma. A Gus Van Sant rendezte film több különbözô díjjal büszkélkedhet. Például Oscar-díjat kapott a forgatókönyvéért (a film két fô színésze, Matt Damon és Ben Affleck írta), és ugyancsak (a legjobb mellékszereplônek járó) Oscar-díjjal jutal-mazták Robin Williams-et a filmbeli pszi-chológus megformálásáért. A Good Will Hunting alapvetôen nem a matematikáról szól, mégcsak nem is egy matematikus élettörténetét dolgozza fel. Nem célja (legalábbis nem nyílt célja) sem matematikusokról, sem matemati-káról véleményt formálni. De megjele-nik benne néhány matematikus, és meg-jelenik benne valódi matematikai tarta-lom is.A film fôszereplôje egy dél-bostoni srác, Will Hunting (Matt Damon). Egyetemista korú, de a Massachusetts Institute of Technology-ra (MIT) takarítani jár, nem diplomát szerezni. Lepusztult munkáskör-nyéken él, indulatos természete miatt gyakorta kerül összetûzésbe a törvény-nyel. De kitûnik ebbôl a környezetbôl és a baráti körébôl egyaránt, mégpe-dig csodálatos képességei miatt. Zseniá-lis intellektuális képességei azonban nem tudnak kibontakozni, mert szociális hát-tere és a környezete megakadályozza ebben.Legalábbis egy darabig. A film épp arról szól, hogy hogyan sikerül mégis elindul-nia – egy hasonlóan mélyrôl indult pszi-chológus segítségével – egy sikeres élet irányába. A film leegyszerûsítve egy intel-lektuális és érzelmi sikertörténet. Nem meglepô, hogy az egyik Oscart a forga-tókönyv kapta.

Anyag, módszer

Munkánkban választottunk néhány olyan tulajdonságot, mely korábbi tudomá-

nyos vizsgálatok alapján az emberek többsége szerint jellemzô a matematiku-sokra. Ezek a következôk: kor (idôs), nem (férfi), rassz (fehérbôrû), testalkat (kövér), arcszôrzet (van), szemüveg (van), öltöz-ködés (igénytelen, különc, régimódi), haj (kopasz, szokatlan), kapcsolatok (nincse-nek barátai, magányos) és munka (kép-letek veszik körül, titokzatos dolgokat mûvel).A következô lépésben a Good Will Hunting címû film többszöri végignézése közben kiválasztottuk azokat a matema-tikusokat, melyeket név szerint is meg-ismerhetünk, illetve akik szerepelnek annyit a filmvásznon, hogy a vizsgálati szempontjaink közül legalább néhányat megítélhessünk. Ôk: Will Hunting, Gerald Lambeau professzor, Tom, Alexander, Steven, Jack, Nimesh, ”Alison” (az egyet-len nôi matematikus a filmben, akinek a neve ugyan nem hangzik el, de néhány párbeszédnyi szerephez jut, a továbbiak-ban az ôt alakító színésznô után ”Alison”-ként említjük). Amennyiben a film lehetôséget adott erre, pontról pontra megállapítottuk, hogy a választott szereplôk megfelel-nek-e a vizsgált sztereotíp tulajdonságok-nak. Végül megkérdeztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem 15 matematikus hall-gatóját, hogy hogyan befolyásolta a film a matematikusokról alkotott képét.

eredmények

A matematikusok megjelenése. Az 1. és 2. táblázatban foglaltuk össze, hogy a korábban említett sztereotípiák közük melyek érhetôk tetten a filmben a mate-matikusok korára, nemére, megjelené-sére vontakozóan. A matematikusok többsége az általános véleménynek megfelelôen a film szerint is fehér férfi. A film hét nevesített szereplôje közül, aki komolyan foglalkozik matematiká-val, hat férfi, közülük négy fehérbôrû: a címszereplô, William Hunting, pártfo-gója, Lambeau professzor, az ô segédje,

Tom, és egy másik matematika profesz-szor, Alexander. Jack néger, Nimesh indiai származású, és az egyetlen nôi matematikusunk, Alison, szintén fehér. A matematikusok korára vonatkozó szte-reotípia alapján várttól a filmbeli mate-matikusok átlagéletkora jelentôsen fia-talabb. Alexander az ötvenes éveivel a legidôsebbnek számít a film matemati-kusai között, öten pedig kifejezetten fia-talok (matematikus hallgatók). Kövér-nek egyikük sem mondható, többnyire normál testalkatúak, talán csak ”Alison” túlsúlyos, de lehet, hogy ô is pusztán az elônytelen öltözködése miatt tûnik annak. A hat férfi közül kettônek van valamilyen arcszôrzete, és csak egyikük szemüveges (bár olvasáshoz Lambeau professzor és Alexander is felteszi). A megjelenô matematikusok és matema-tikushallgatók közül senki sem visel ele-gáns ruhát, öltönyt, Lambeau profesz-szor még az elôadásait is egy lezseren a nyakába lógatott sállal tartja. Hajvi-seletük általában rendezett, semmilyen szempontból nem kirívó, ketten kopa-szodnak. Az általános képnek talán Ale-

xander felel meg leginkább. Benne a kutatásokban feltárt sztereotip jellemzôk jelentôs része felfedezhetô: aránylag idôs, kopaszodó fehér férfi, homlokán ráncokkal, konvencionális öltözékben. Sôt, noha egyértelmû, hogy Alexan-der csak olvasáshoz használja a szem-üvegét, ám a filmbeli szereplésének több mint harmadában (24-bôl 9 másodperc-ben) szemüveggel az orrán vagy a kezé-ben látjuk, így a nézô joggal társítja Ale-xander képéhez a szemüveget.Tom is olyan típust testesíti meg, aminek a képe szintén jelen van a közvélemény-ben, nevezetesen az okos, de nem zse-niális, a szorgalmas, megbízható és unal-mas ”kocka” matematikust. Bár konkrétan nôi matematikusokról létezô sztereotípiák vizsgálatáról nincs információnk, valószínûleg nagyon sze-rencsésen formált karakter ”Alison” is. Könnyû elhinni, hogy az emberek több-sége éppen ezt várja egy matematikus nôtôl: ruhadarabjait igénytelenül válo-gatja össze, megjelenése slampos, régi-módi, hajviselete semmitmondó, minden nôiességet nélkülöz.

Will Lambeau Tom Alexander

kor fiatal középkorú fiatal idôsödô

nem férfi férfi férfi férfi

rassz fehér fehér fehér fehér

testalkat normál normál normál normál

arcszôrzet nincs nincs nincs nincs

szemüveg nincs nincs* van nincs*

öltözködés hétköznapi lezser konzervatív konzervatív

haj átlagos átlagos átlagos kopaszodó

1. táblázatWill, Lambeau, Tom és Alexander külsô megjelenésének összefoglalása

a választott szempontok alapján. *csak olvasáshoz.

AGORA

94

AGORA

95

Will Lambeau Tom Alexander

age young middleaged young elderly

gender male male male male

race white white white white

body slim slim slim slim

facial hair no no no no

glasses no no* yes no*

clothing casual casual formal formal

hair usual usual usual balding

Steven Jack Nimesh ”Alison”

kor fiatal fiatal fiatal fiatal

nem férfi férfi férfi nô

rassz fehér néger indiai fehér

testalkat normál normál normál túlsúlyos

arcszôrzet nincs bajusz körszakáll nincs

szemüveg nincs nincs nincs nincs

öltözködés sportos sportos sportos ódivatú

haj átlagos kopaszodó hosszú elônytelen

Steven Jack Nimesh ”Alison”

age young young young young

gender male male male female

race white black hindu white

body slim slim slim overweight

facial hair no moustache Van Dyke beard no

glasses no no no no

clothing casual casual casual old-fashioned

hair usual balding long unsuitable

Table 1.Summary of Will’s, Lambeau’s, Tom’s and Alexander’s look by the given aspects.

*Reading glasses.

2. táblázatSteven, Jack, Nimesh és ”Alison” külsô megjelenésének összefoglalása

a választott szempontok alapján.

Table 2.Summary of Steven’s, Jack’s, Nimesh’s and ”Alison’s” look by the given aspects.

A matematikusok barátai, kapcsolatai. Barátok, család, kapcsolatok szempont-jából nincs egységes kép a filmben, bár legtöbb esetben ezekrôl inkább csak sejtéseink vannak, a film nem mutatja be a magánéletük részleteit, csak utal ezekre. Lambeau professzor szemláto-mást világfi, a kapcsolatteremtés terüle-tén éppúgy sikeres, mint a munkájában. Will, bár kiterjedt és összetartó baráti körrel rendelkezik, sôt a film során a sze-relmet is megtalálja, de érzelmileg sérült, és társadalmilag deviáns. Viszont – és itt újra megjelenik a sztereotípia – ô a zseni.Tipikus elképzelés, hogy a matemati-kus nem csupán okos, de nagyon okos. Ezt a film készítôi is felhasználják: Will Huntingról kiderül, hogy több területen is elképesztôen tehetséges. Ez nehezítheti esetleg kapcsolatok, barátságok kiala-kítását átlagos képességû személyekkel, de jelen esetben errôl nincs szó. Will bará-tai inkább büszkék Will kiemelkedô tudá-sára, semmint zavarná ôket. Mikor az egyetemi hallgatók bárjában – ahova a haverjaival együtt illetéktelenül megy be szórakozni – konfliktusa támad egy törté-nész hallgatóval, azt könnyedén alázza történelembôl. Ezáltal barátját menti ki egy kínos beszélgetésbôl. Amikor verekedése miatt bíróság elé kerül, kiderül, hogy lényegében ismeri az Egyesült Államok összes büntetôperét a hozzájuk tartozó ítéletekkel együtt, ami – tekintve, hogy az USA-ban precedensjog van érvényben – szinte felbecsülhetet-len értékû. Láthatja tehát a nézô, hogy Will Hunting érvényesülhetne mint jogász, vagy mint történész is. De azt, hogy Will egy egészen rendkívüli tehetség, a film készítôi abban látták alkalmasnak meg-mutatni, hogy még matematikában is kiváló. Tehetségesebb, mint maga a pro-fesszor, aki pedig szintén nem hétköznapi matematikus: a film szerint megkapta a Fields-érmet. Ez a különbség egyébként el is hangzik a filmben Will szájából (a professzor számára bonyolult problémák megoldása neki nem jelent kihívást), de ezt nem sértô szándékkal mondja.

A matematikusok munkája. Mit csinál egy matematikus, amikor dolgozik? A legtöbb embernek fogalma sincs errôl, és a Good Will Hunting sem sokat segít abban, hogy az emberek pontosabb képet alkothassanak. Közvetlenül a fôcím után feltûnik a matematikus professzor. Az MIT egyik nagyelôadóját látjuk, egy matematika elôadás utolsó perceit. A háttérben egy hatalmas tábla, képletekkel teleírva. Ez tökéletesen illik abba a képbe, amit az emberek általában gondolnak: a mate-matikus képletekkel dolgozik. A profesz-szor éppen kihirdeti, hogy felírtak egy Fourier-transzformációt a tanszéki táb-lára. Ha valaki a szemeszter vége elôtt megoldja, akkor annak a megoldását leközli az egyetem folyóirata. Elmondja a hallgatóságnak azt is – egyszersmind a feladat nehézségét is érzékeltetve –, hogy eddig ezt a feladatot ”bizonyítot-ták Nobel díjasok, matematikai pályadí-jasok, neves asztrofizikusok, és magam-fajta szerény professzorok.”A jelenet hûen tükrözi azt a képet, hogy a matematikusok általában feladatokat oldanak meg és rengeteget gondolkoz-nak, amíg egy-egy nehezebb problémá-val megbirkóznak. Ez nagyjából megfelel a valóságnak. Azt viszont el kell monda-nunk, hogy az az ötlet, hogy egy valaki által korábban már megoldott nehéz probléma újbóli és újbóli megoldásait publikálják, a magyar fordítótól szárma-zik. Hasonlóan a Fields-érem szánalmas félrefordításához (”matematikai pálya-díj”), ami sajnos éppen azt erôsíti meg, hogy a társadalom (de legalábbis a for-dítók) számára a matematikusok legna-gyobb elismerése ismeretlen fogalom. Éppen olyan, mintha nem tudnánk, mit jelent a színészeknek az Oscar-, vagy a tudósoknak a Nobel-díj. Az eredeti angol szöveg egyébként nem áll messze a valóságtól, abban a felsoroltak olyanok, akik korábban részesültek abban a meg-tiszteltetésben, hogy a munkájuk megje-lenhetett az ”MIT Tech-ben”. Elég hasz-talan dolog lenne, ha a kutató mate-

AGORA

96

AGORA

97

matikusok újra és újra ugyanazt a prob-lémát oldanák meg. Ráadásul a kitûzött feladat nem is különösebben nehéz. Egy átlagos képességû matematikushallgató pár óra alatt megoldhatja. A következô olyan jelenetben, amikor valaki matematikával foglalkozik a film-ben, azt láthatjuk, amint Will feladatmeg-oldást firkál egy tükörre (1. kép). Ugyan elmélyülten koncentrál, de nem hezitál, nem akad el, hanem azonnal a megol-

dást, a végeredményét írja fel a kitûzött feladatnak. A képsor üzenete nyilván-való: aki igazán zseniális matematiká-ból, annak számolgatnia sem kell. Akár-milyen nehéz feladatokkal elsô pillan-tásra boldogul, még akkor is, ha mások-nak ehhez egy egész szemeszter is kevés. Ez természetesen téves képzet. Legyen valaki akármilyen zseniális matemati-kus, némely számítás eredményét neki is papírra kell vetnie.

A filmben valóságos matematikusi mun-kamódszert mutatnak be azok a jele-netek, melyekben megjelenik a társsal vagy csoportban dolgozó matemati-kus. Ez részben eloszlathatja azt a tévhi-tet, hogy a matematikus mindig magá-nyosan dolgozik, formulákon, képleteken és könyveken kívül nem veszi más körül. Lambeau professzor már a feladatok kitûzésekor beszél ”a tanszék” munkájá-ról. Egy jelenetben látjuk, amint Will-lel együtt old meg egy gráf-színezési prob-lémát. Késôbb Lambeau, Tom és Ale-

xander együtt gondolkozik egy problé-mán, majd Will is csatlakozik hozzájuk. De az is kiderül a filmbôl, hogy mindegyikük dolgozik egyénileg is, így a film helyesen szemlélteti, hogy a csoportmunka csak egy része a matematikus alkotó tevé-kenységének.A film matematikát tartalmazó jelenete-iben mindenütt elôfordulnak matemati-kai szakkifejezések, képletek és a mate-matikai szaknyelv. Még olyan esetek-ben is, amikor ez nem szükséges. Ezek azt szemléltetik, hogy a matematika

1. képWill elmélyülten ír a tükörre. (forrás: http://www.delvecchio.ca/images/math.jpg)

Figure 1. Will writes on the mirror. (source: http://www.delvecchio.ca/images/math.jpg)

tele van képletekkel és szakkifejezések-kel. Már a fôcím alatt képletek kava-rognak a háttérben, felettébb miszti-kusan. Matematikáról lévén szó, az ter-mészetes, hogy képletekkel teli minden tábla, ami a filmvásznon feltûnik. De a szereplôk akkor is matematikai zsar-gont használnak, amikor arra nem volna feltétlenül szükség. Például a tanszéki hirdetôtáblán megjelenô egyik felvetett probléma homeomorfikusan irreducibilis (”homeomorphically irreducible”) grá-fokról szól. Ami egyszerûen annyit jelent, hogy a gráfban nincsen másodfokú pont, vagyis olyan pont, amibôl ponto-san két él indul ki. Ez is, mint a szaknyelv és a képletek használata szinte mindig, azt sugallja, hogy itt olyan dolgokról van szó, amelyeket normális földi halandó fel nem foghat. Az ilyen jelenetek alkalma-sak lehetnek arra, hogy az emberek cso-dálattal tekintsenek a matematikusokra. Végsô soron azonban ezek távolítják és riasztják el a nézôt a matematikától, a matematikusoktól. Úgy véljük, Magyarországon kicsit jobb a helyzet, mint amit a film bemutat, ok nélkül általában nem használunk külön-leges matematikai zsargont. Megkér-deztünk néhány gráfelmélettel foglal-kozó kutatót, akik egymástól függetlenül azt állították, hogy nem használnak sem-milyen különleges szakkifejezést arra, ha egy gráfnak nincs másodfokú pontja. ELTE hallgatók véleménye. A filmrôl 104 különbözô képzési szinten és évfolyamon tanuló hallgatóval beszélgettünk. Néhá-nyuk (17 fô, zömében PhD hallgató) szá-mára kifejezetten lelkesítô volt a film. Nevezetesen az, hogy úgy látták, mate-matikával foglalkozni lehet könnyedén is, nagyon nehéz matematikai problé-mákat oldhat meg akár korukbeli ifjú is. Ezt az érzést Will Hunting figurája sugallja. Sajnálatosnak tartják azonban, hogy ez a figura nem valóságos, olyan, aki úgy csi-nálná a matematikát, mint ô, egyszerûen nem létezik.A megkérdezettek többsége (87 hallgató) szerint ez a film nem ösztönözné ôket, hogy

ezt a pályát válasszák, illetve nem segí-tene meggyôzni a barátaikat arról, hogy érdemes matematikusnak lenni.Mindannyian egyetértettek abban, hogy a filmben nem jelenik meg a mate-matika mûvelésének öröme. Látunk olyan képsorokat, amikor matematiku-sok indulatosan viszonyulnak egy-egy problémához, megoldáshoz. Látjuk azt is, hogy Will – az évszázad matemati-kai géniusza – érdeklôdéssel ugyan, de meglehetôs egykedvûséggel oldja meg a nehezebbnél nehezebb problémákat. De nem látjuk azt a matematikust vagy hallgatót, aki örömteli izgalommal kezd el dolgozni egy problémán, és nem látjuk azt sem, aki felcsillanó szemmel gyönyör-ködik egy-egy szép megoldásban. A film alapján úgy tûnhet, matematikával fog-lalkozni felettébb fáradságos. A zseninek pedig unalmas.

Következtetések

Az emberek többségének csak közvetett információi vannak arról, hogy néz ki egy matematikus, mit csinál, hogyan dolgo-zik. Benyomásaikat legendákra alapoz-zák, amelyek jobbára a médiából szár-maznak, szinte sohasem valódi matema-tikusoktól. A valóságtól elrugaszkodott sztereotípiáknak káros hatásai lehetnek. Ha valaki egy olyan szakmát választ, amit sokkal jobbnak gondol a saját maga szá-mára, mint amilyen az a valóságban, akkor megtörténhet, hogy csak sok év és rengeteg befektetett munka, tanu-lás után lesznek számára nyilvánvalóak a választott hivatás valós, de számára problémás oldalai. Az érem másik oldala az lehet, ha a közvéleményben nega-tív kép él egy foglalkozásról, például a matematikusi hivatásról, ilyenkor megtör-ténhet, hogy olyanok sem választják ezt, akiknek ez lehetne a kibontakozás terü-lete. Éppen ezért nagyon indokolt alapos vizsgálat alá vetni, milyen képet mutat fel a média a matematikusokról.Az a hatás sem lebecsülendô, amikor a tanulók kisebb lelkesedéssel tanulják

AGORA

98

AGORA

99

a matematikát az iskolában, mivel úgy vélik – a ”társadalmi összkép” alapján –, hogy az egy olyan tantárgy, amihez csak egészen különleges személyeknek lehet köze, nekik sohasem, vagy azért, mert azt gondolják – hiszen több film is ezt sugallja –, hogy a matematikus mind elvont.A matematika oktatása és a matema-tika tanulása szempontjából egyaránt fontos, mi a véleménye a társadalom-nak a matematikáról, matematikusok-ról. Egy gyermek pályaválasztásában, de már tanulásában, érdeklôdésében is igen fontos elem az, hogy a szakma és a tantárgy mennyire vonzó/taszító szá-mára, illetve a szülei számára. Annak a jelenségnek, hogy a képzômûvészek gyermekei az átlagnál nagyobb száza-lékban lesznek képzômûvészek, zené-szeké zenészek, matematikusoké mate-matikusok… stb, nem csupán a tehetség öröklôdése az oka. Hozzájárul ehhez a szülôk példaképnek tekintése éppúgy, mint a szakma alapjaival való korai megismerkedés. Akár azt is mondhat-juk, hogy a gyermek számára a szülôk ”emberközelbe” hozzák a szakmát, a szakma képviselôit.Cikkünkben azt vizsgáltuk, milyen, a matematikusokról élô sztereotípiák jelen-nek meg a Good Will Hunting címû film-ben. Kiderült, hogy jónéhány mate-matikusra jellemzônek vélt tulajdonság fellelhetô, bár nem egyetlen személy tes-tesíti meg. Összességében a matematikusról, a matematikus munkájáról a film által köz-vetített kép nem igazán vonzó. Azt látjuk, hogy a matematika túlságosan bonyo-lult dolog. Nagy része még a jó matema-

tikusok számára is nehéz. Sok kudarc éri a matematikust, mert nem, vagy csak nagy fáradsággal tudja megoldani a problé-mákat. És ha mégis elér eredményeket, mint például a filmben Lambeau vagy Alexander, akkor is ki van téve annak a veszélynek, hogy a pályája csúcsán egyszercsak betoppan egy ifjú tehet-ség, aki utólag feleslegessé teszi minden erôfeszítésüket. Matematikával foglal-kozni tehát kizárólag a zseniknek érheti meg, mások ne is próbálkozzanak vele.A vizsgálatokból kitûnik, hogy a nézetek csak lassan változnak, és nemzetiségtôl lényegében függetlenek. Számos kutató véli úgy, hogy ezeknek a jelenségek-nek a média az oka. A TV mûsoroknak, sorozatoknak, filmeknek fontos szerepe van a sztereotípiák megtartásában, erôsítésében vagy gyengítésében.Bár a hatásmechanizmusok elemzése további kutatásokat igényel, az eddi-giek alapján valószínûnek látszik, hogy a stabilitás egyik oka az, hogy a médiu-mokban a közvéleményben élô képnek megfelelô tudós/matematikus figurák jelennek meg, ugyanakkor viszont az itt megjelenô sztereotípiák is befolyásolják a közvéleményt.Mivel ezek a sztereotípiák gyakran és jelentôs mértékben kedvezôtlen képet festenek a kutatókról, matematikusok-ról, jelentôsen csökken a természettudo-mányos pályát választó fiatalok száma. A média javíthat a népszerûtlen munkák-ról, hivatásokról alkotott közvélekedésen, vonzóbb (és talán a valósághoz köze-lebb álló) képet mutathat az ilyen hiva-tást választók életérôl, munkájáról a gye-rekeknek és a szülôknek egyaránt.

IRODALOMJeGYZÉK

BERRy, J. S. – PICKER, S. H. (2000). Your pupils' images of mathematicians and mathematics. Mathematics in School. Volume 29 Pages 24-26.CHAMBERS, D.W. (1983). Stereotypic images of the scientist: The Draw-a-Scientist Test. Science Education, 67(2), 255-265.FINSON, K.D. (2001). Applicability of the DAST-C to the images of scientists drawn by students of different racial groups. Paper presented at the annual regional meeting of the North Central Region Association for the Education of Teachers of Science, Madison, WI. GREVHOLM, B. (2010). Norwegian upper secondary school students’ views of mathematics and images of mathematicians. In K. Kislenko (Ed.), Current state of research on mathematical beliefs XVI, Proceedings of the MAVI-16 Conference, June 26-29, 2010, Tallinn, Estonia, (pp. 120-136). Tallin University.MEAD, M., – METRAUX, R. (1957). The image of the scientist among high school students: a pilot study, Science, 126 (3270), 384-390.ODELL, M.R.I. – HEWITT, P. – BOWMAN, J. – BOONE, W.J. (1993). Stereotypical images of scientists: A cross-age study. Paper presented at the 41st annual national meeting of the National Science Teachers Association, Kansas City, MO. RAMPAL, A. (1992). Images of science and scientists: A study of school teachers' views I. Characteristics of scientists. Science Education, 76(4), 415-436.SCHIBECI, R.A. – SORENSON, I. (1983). Elementary school children's perceptions ofscientists. School Science and Mathematics. 83 (1): 14-19.TÜRKMEN, H. (2008). Turkish primary students’ perceptions about scientist and what factors affecting the image of scientists. Eurasia Journal of Mathematics, Science &Technology Education, 4(1), 55-61.WILSON, J. L., – LATTERELL, C. M. (2001). Nerds? Or nuts? Pop culture portrayals of mathematicians. ETC: A Review of General Semantics, 58, 172-178.

SZeRZôK (AUTORS)

Korándi József ELTE TTK Matematikai Intézet, Matematikatanítási és Módszertani köz-pontPluhár Gabriella ELTE TTK Matematikai Intézet, Algebra és Számelmélet Tanszék

BGFKereskedelmi, Vendéglátóipari

és Idegenforgalmi Kar

1054 Budapest, Alkotmány u. 9-11.Tel: +36-1-374-6200Fax: +36-1-302-2956

www.bgf.hu/kvik