A 4 messiási csodaDr. Arnold G. FruchtenbaumAz ősi izraelita rabbik

a csodákat két csoportba sorolták:

1. Az első csoportba tartozókat bárki végre tudta

hajtani, akinek Isten Szelleme erre hatalmat adott.

2. A csodák második csoportját „messiási csodáknak”

nevezték, amelyeket csak a Messiás tud megtenni.

Jézus Krisztus mindkét csoportba tartozó csodákat tett.

Valahányszor az Úr Jézus messiási csodát tett,a reakció más volt, mint a többi esetben.

A 4 messiási csoda1. Leprás meggyógyítása

2. Néma démon kiűzése

3. Vakon született ember meggyógyítása

4. Négy napja halott feltámasztása

1. Leprás meggyógyítása(Lukács 5:12-16)

Amikor Jézus az egyik városban járt,egy leprával borított ember meglátva őt, arcra borult, és kérte: "Uram, ha akarod, meg tudsz tisztítani engem." Erre Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és így szólt: "Akarom, tisztulj meg!" És azonnal letisztult róla a lepra.

Ő pedig megparancsolta neki: "Senkinek ne mondd el ezt, hanem menj el, mutasd meg magadat a papnak, és ajánlj fel áldozatot megtisztulásodért, ahogyan Mózes elrendelte, bizonyságul nekik."

De a híre annál jobban terjedt, és nagy sokaság gyűlt össze, hogy hallgassák, és meggyógyítsa őket betegségeikből. Ő azonban visszavonult a pusztába, és imádkozott.

1. Leprás meggyógyítása(Lukács 5:12-16)

A mózesi törvény lezárásától kezdve soha nem fordult elő,

hogy zsidó ember a leprából meggyógyult volna.

Igaz, Miriám meggyógyult a leprából,de ez még a törvény lezárása előtt történt.

Naámán is meggyógyult a leprából,de ő szíriai volt, nem zsidó.

A lepra volt az egyetlen betegség,amely kimaradt a rabbinikus gyógyászatból.

1. Leprás meggyógyítása(Lukács 5:12-16)

A 3Mózes 13-14. fejezetek a lévita papságnakrészletes utasításokat adnak arra nézve, mit kell

tenniükolyan esetben, ha egy leprás meggyógyul.

Mivel a mózesi törvényadás ótaegyetlen zsidó sem gyógyult meg a leprából,

a rabbik azt tanították, hogyegyedül a Messiás képes

meggyógyítani egy zsidó leprást.

A lepra meggyógyítása teháta messiási csodák közé tartozik.

1. Leprás meggyógyítása(Lukács 5:12-16)

Lukács, aki hivatás szerint orvos volt,részletesen beszámolt az eseményről.

A Lukács 5,12 szerint az ember leprával borított volt.Ez azt jelenti, hogy a betegség már teljesen kifejlődött,

és az illető közel volt a halálhoz.

Ez az ember odament az Úr Jézushoz és ezt mondta neki:„Uram, ha akarod, meg tudsz tisztítani engem.”

Ez a leprás világosan felismerte Jézus Krisztus messiási tekintélyét,

akinek van hatalma a lepra gyógyítására.A beteg számára csak egy kérdés volt tisztázatlan:

hajlandó-e az Úr Jézus meggyógyítani őt.

1. Leprás meggyógyítása(Lukács 5:12-16)

Az Úr Jézus megérintette a leprást,és azonnal letisztult róla a lepra.

De figyeljük meg, mit mondott neki ezután az Úr Jézus:

„Senkinek ne mondd el ezt,hanem menj el, mutasd meg magad a papnak,

és ajánlj fel áldozatot megtisztulásodért,ahogyan Mózes elrendelte, bizonyságul nekik.”

A „nekik” itt Izráel vezetőit jelenti.

1. Leprás meggyógyítása(Lukács 5:12-16)

Jézus ezt az embertegyenesen a jeruzsálemi papsághoz küldi azzal,hogy teljesítsék a 3Móz 13-14-ben leírt törvényt.

Amikor az ember megjelent Izráel papsága előtt,és kijelentette, hogy meggyógyult, azon a napon

a papoknak két madarat kellett áldozniuk.

A rákövetkező hét naponalaposan kivizsgálták az eseményt,

és három dolgot kellett megállapítaniuk:

Először is, hogy az ember valóban leprás volt.Másodszor, hogy teljesen meggyógyult.

Harmadszor, hogy a názáreti Jézus volt az, aki meggyógyította.

1. Leprás meggyógyítása(Lukács 5:12-16)

Mivel azt tanították,hogy a leprás meggyógyítása messiási csoda,

akkor az Úr Jézus ezzel a tettel azt állítja magáról,hogy Ő a Messiás.

Jézus szántszándékkal küldteezt a meggyógyult embert a papokhoz,

hogy a papi fejedelmeket arra kényszerítse:kezdjenek el nyomozódni, jogosultak-e az Ő messiási

igényei.

Kényszeríteni akarta a zsidó vezetőket,hogy foglaljanak állást személyével kapcsolatban

– és ismerjék fel, hogy Ő a Messiás –,hogy felkínálja Izráelnek Isten királyságát,

amelyet a próféták megjövendöltek.

A zsidók válasza

A Szanhedrin (Nagytanács) törvénye szerint,ha megindult egy messiási mozgalom,

akkor azt ki kellett vizsgálni két fokozatban.

Az első fokozat volt a „megfigyelés”.Küldöttséget szerveztek, hogy az vizsgálja ki az

ügyet,de pusztán megfigyelés útján.

Meg kellett figyelniük, ami elhangzott,amit az illető tett és tanított.Ekkor még nem volt szabad

kérdést feltenniük, vagy kifogást emelniük.Ha a mozgalmat jelentéktelennek tartották,

akkor nem foglalkoztak tovább vele.

A zsidók válasza

Ha úgy látták, hogy jelentős dologról van szó,akkor következett a vizsgálat második fokozata,

amelyet „kikérdezésnek” neveztek.

Ezen a fokonkikérdezték az illetőt vagy a mozgalom tagjait.

Ez alkalommal kérdéseket tettek fel és kifogásokat emeltek,

hogy megállapítsák:igényeiket el kell fogadni, vagy el kell vetni.

A leprás meggyógyításának esetébenLukács az első fokozatot, a „megfigyelést” jegyzi fel.

A zsidók válaszaHogy ezután mi történt, azt a következő igehelyek írják le:

Mt 9,1-8; Mk 2,1-12; Lk 5,17-26.

Márk elmondja, hogy az esemény a galileai Kapernaumban történt,

sok mérföldnyire Jeruzsálemtől.Mégis a Lukács 5,17 megállapítja, hogy itt nem arról van szó,

hogy csak Kapernaum néhány főembere van jelen,hogy az Úr Jézus tanításait hallgassa.

Lukács beszámolója világosan állítja, hogy Galileából, Júdeából és Jeruzsálem környékéről sok zsidó vezető gyűlt

össze.

Miért volt ezeknek olyan sürgős,hogy Kapernaumban összejövetelt tartsanak?Tudták, hogy Jézus meggyógyított egy leprást.

Saját tanításuk szerint csak a Messiás lesz képes erre.Ha az Úr Jézus ezt megtette, akkor ez azt jelentheti, hogy Ő a

Messiás.Azért gyűltek tehát mindnyájan össze, hogy Jézust

megvizsgálják.

Jézus Krisztus tovább tanított

Egyik napon egy béna embert próbáltnégy barátja hozzá vinni,hogy gyógyítsa meg azt.

Mivel a sok zsidó vezető, a farizeusok és a törvénytudók

elállták a bejáratot, nem tudtak bemenni.

Felmásztak tehát a háztetőre, megbontották azt,és leeresztették a bénát Jézus lábai elé.

Ez estben az Úr Jézus eltért a szokásos cselekvésmódjától:

azaz nem gyógyította meg egyszerűen a beteget,akit hozzá vittek.

Jézus Krisztus tovább tanított

A Márk 2,5-ben ezt olvassuk:„Jézus pedig látva a hitüket, így szólt a bénához:

Fiam, megbocsáttattak a bűneid.”

Ahelyett, hogy meggyógyította volna az embert,Jézus drámai bejelentést tett:„megbocsáttattak a bűneid”.

Nagyon jól tudta, hogy a jelenlevőket ezzel fel fogja háborítani.

És valóban ez történt:„Ott ültek néhányan az írástudók közül,

és így tanakodtak szívükben.„Hogyan beszélhet ez így? Istent káromolja!

Ki bocsáthat meg bűnöket az egy Istenen kívül?” (Mk 2,6-7)

Jézus Krisztus tovább tanított

Teológiájuk teljesen helyes volt.Senki nem bocsáthat meg bűnöket, csak Isten.

Mivel az Úr Jézus kijelentette,hogy Övé a bűnbocsánat kiváltsága,

ez csak két dolgot jelenthetett:vagy Istent káromolja,

vagy valóban az, akinek mondja magát, a Messiás.

De ez az idő még a „megfigyelés” fokozata volt,tehát a zsidó vezetők nem tehettek fel kérdéseket,sem ellenvetéseket, csak szívükben tanakodhattak.

Jézus Krisztus tovább tanított

Az Úr Jézus ekkor odafordul Izráel vezetőihezés megkérdi tőlük:

„Mi könnyebb: azt mondani a bénának:Megbocsáttattak bűneid!

– vagy azt mondani: Kelj fel, fogd az ágyadat és járj?”

A kérdés tehát ez: könnyebb-e kimondani azt:„megbocsáttattak bűneid”, mertennél nem kellett kézzelfogható,

külső és megfigyelhető bizonyíték.

Viszont azt állítani, hogy egy béna járni fog,már nehezebb dolog, hiszen ahhoz

külső, látható bizonyíték kell.

Jézus Krisztus tovább tanított

Az Úr Jézus azzal folytatta,Hogy most be fogja bizonyítani,kimondhatja azt, ami könnyebb:

„megbocsáttattak a bűneid”,

de ugyanakkor megteszi a nehezebbet is,meggyógyítja a béna embert.

Ez azonnali külső bizonyíték volt,mivel az ember fel tudott állni,

tudott járni, sőt vinni tudta az ágyát is.Ez bizonyította, hogy Jézus kimondhatta azt is, ami

könnyebb.

A zsidók válaszaA zsidó vezetők megfigyelték tehát,

hogy a názáreti Jézus azt állítja,joga van megbocsátani a bűnöket.

Ezért vagy istenkáromló, vagy messiási személy.

Nyilvánvaló tehát, hogy ezt látva és hallvaa zsidó vezetők vissza fognak térni Jeruzsálembe,és bejelentik, hogy az Úr Jézus mozgalma jelentős.

Ez után az esemény utánelkezdődött a Szanhedrin vizsgálatának

második lépcsőfoka, a „kikérdezés”. Az Úr Jézust, amerre csak ment, a farizeusok követték,

és többé már nem maradtak némák.Kérdéseket és ellenvetéseket tettek fel neki.

Alapot kerestek arra, hogy elutasítsák,vagy elfogadják messiási igényeit.