a 2004. évi turizmus szatellit számla

Tájékoztató

A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla

összeállításának eredményeiről

2005. december 15.


Nemzetközi ajánlások

ENSZ-WTO-OECD:Tourism Satellite Accounts – Recommended Methodological Framework

EUROSTAT:European Implementation Manual on Tourism Satellite Accounts

2004. évi Turizmus Szatellit Számla

Ahol már létezik TSzSz…

Európa Egyéb országokAusztria Ausztrália

Finnország KanadaFranciaország Mexico

Hollandia Új-Zéland

Lengyelország

Norvégia

SpanyolországSzlovénia

Svájc

2004. évi Turizmus Szatellit Számla

Mit vár(t)unk a TSzSz-től?• Egységes keretbe foglalja a turizmust több

oldalról leíró adatokat

Segít meghatározni a turizmus szerepét

• a bruttó nemzeti termék termelésében• a hazai és nemzeti fogyasztásban• a nemzetközi fizetési mérlegben• a foglalkoztatásban• tőkefelhalmozásban és a turizmus

költségvetési kapcsolataiban


A turizmus „csak” virtuális ágazat !

Melyek a turizmus jellemző ágazatai?

• Szálláshely-szolgáltatás• Vendéglátás• Vasúti személyszállítás• Közúti személyszállítás• Vízi személy-szállítás• Légi személyszállítás• Személyszállítást kisegítő tevékenység• Személyszállító eszközök bérlése• Utazásszervezés• Kulturális szolgáltatás• Sport és egyéb szabadidős tevékenység


Felhasznált adatforrások

• Nemzeti számlák• Turisztikai szakmai, intézményi adatgyűjtések• Turisztikai keresletfelvételek 2004 óta

• Külföldiek keresletfelvétele a határon• Lakossági keresletfelvétel

• Ágazati Kapcsolatok Mérlege• Egységes gazdaságstatisztikai adatgyűjtések• Egységes munkaügyi statisztikák


A számítások során figyelembe vett alapmutatók

Keresleti oldalon Kínálati oldalon

az utazók száma az ágazatok bruttó teljesítménye

az utazás motivációja

az ágazatok bruttó hozzáadott értéke

az utazók költéseFoglalkoztatottak száma


Mit tekintünk turisztikai motivációnak?

Szabadidős utazások: üdülés, városnézés, természetjárás, rokonlátogatás, egészségmegőrzés, vadászat, sport, vallási cél és a külföldiek esetében gyógykezelés

Üzleti utazások: konferencia, kongresszus, kiállítás, vásár és üzleti út

Na és mit nem?

Egynapos átutazás, munkavégzés, tanulás és vásárlás


A nemzetközi utasforgalom jellemzői

• Évek óta 30 millió felett a látogatók száma• Külföldi látogatók 2/3-a egynapos utazó

• ezek fele átutazó

• A „kirándulók” jelentős része határmenti (fekete és szürke) munkavállaló ingázó és vásárló

• A turisztikai céllal utazók átlagosan 5,0 napot töltenek az országban


Motiváció Egynapos Többnapos Összesen

1. Szabadidős 3 309 7 819 11 1282. Üzleti 369 1 200 1 569 3. Turisztikai (1+2) 3 678 9 019 12 7974. Átutazás 9 943 1 964 11 9175. Vásárlás 6 924 366 7

3906. Munkavégzés és egyb 1 177 863 2 0407. Nem turisztikai (4-6) 18 044 3 193 21 2378. Együtt (3+7) 21 722 12 212 33 934

A külföldi látogatók száma, ezer fő

A 2004. évi Turizmus Szatellit SzámlaA külföldi látogatók megoszlása, %

Motiváció Egynapos Többnapos

1. Szabadidős 15,2 64,02. Üzleti 1,7 9,83. Turisztikai (1+2) 16,9 73,94. Átutazás 45,8 16,15. Vásárlás 31,9 3,06. Munkavégzés és egyéb 5,4 7,17. Nem turisztikai (4-6) 83,1 26,18. Együtt (3+7) 100,0 100,0


A külföldi látogatók magyarországi költekezése, milliárd Ft


1. Szabadidős 27 465 4922. Üzleti 5 99 1043. Turisztikai (1+2) 33 565

598 4. Átutazás 38 9 475. Vásárlás 118 18 1366. Munkavégzés és egyéb 4 38 427. Nem turisztikai (4-6) 160 65 2258. Együtt (3+7) 192 630

822


A külföldi látogatók magyarországi költekezése, %


1. Szabadidős 14,1 73,92. Üzleti 2,6 15,73. Turisztikai (1+2) 16,7 89,84. Átutazás 19,8 1,45. Vásárlás 61,5 2,96. Munkavégzés és egyéb 2,1 6,07. Nem turisztikai (4-6) 83,3 10,38. Együtt (3+7) 100,0 100,0


0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Utazók aránya Költés Többnapos

Egynapos

Az egy- és és többnapos külföldi látogatók költésének és számának megoszlása


A lakosság belföldi utazásai, ezer fő


1. Szabadidős 85 913 17 676 103 589

2. Üzleti 3 976 232 4 208

3. Turisztikai (1+2) 89 889 17 908 107 797

4. Munkavégzés 13 452 569 14 021

5. Nem turiszt. jellegű 52 116 1 410 53 526

6. Együtt (3+5) 142 005 19 318 161 323


A lakosság belföldi utazásainak megoszlása, %


1. Szabadidős 60,5 91,5

2. Üzleti 2,8 1,2

3. Turisztikai (1+2) 63,3 92,7

4. Munkavégzés 4,1 1,9

5. Nem turisztikai jellegű 36,7 7,3

6. Együtt (3+5) 100,0 100,0


A lakosság többnapos belföldi utazásaihoz kapcsolódó költés

Motiváció Milliárd Ft %

1. Szabadidős 195 729 92,8

2. Üzleti 6 133 2,9

3. Turisztikai (1+2) 201 862 95,7

4. Munkavégzés és egyéb 4 220 2,0

5. Nem turisztikai jellegű 9 118 4,3

6. Együtt (3+5) 210 980 100,0


A turizmus gazdasági hatásai

Látogatók turisztikai fogyasztása

Látogatók összes fogyasztása

983 milliárd Ft 1 377 milliárd Ft

GDP 5,7%-a GDP 7,93%

Összes hazai fogyasztás 8,9%-a

Összes hazai fogyasztás 12,5%-a

A 2004. évi Turizmus Szatellit SzámlaA magyarországi turisztikai fogyasztás a látogatók csoportjai szerint

A látogatók végső fogyasztási kiadásai

Termékek és szolgáltatásokNem rezidens

turisztikai fogyasztás

Rezidens turisztikai fogyasztás

Hazai turisztikai fogyasztás

(4,1) (4,2)(4,1) + (4,2) =

(4,3)

A. Specifikus termékek

A.1 Jellemző termékek

1 – Szállásszolgáltatás 171 116 47 783 218 899

2 – Vendéglátás 93 960 56 928 150 888

3 – Személyszállítási szolgáltatás 31 673 19 982 51 655

4 – Ut. irodai, -szervezői és idegenvezetői szolgáltatás 4 839 28 711 33 550

5 – Kulturális szolgáltatások 15 113 5 801 20 914

6 – Sport és egyéb szabadidős tevékenység 52 517 22 002 74 519

Összesen 369 218 133 424 550 426

B. Kapcsolódó és nem specifikus termékek és szolgáltatások 228 148 252 410 480 558

ÖSSZESEN 597 366 385 835 983 201


Foglalkoztatás aránya a turizmusra jellemző ágazatokban, %

ÁgazatokVállalkozások

száma

Foglalkoztatottak száma

Alkalmazottak száma

Egyéb Összesen

1 – Szállásszolgáltatás 6 042 28 125 2 509 30 634

2 – Vendéglátás 32 193 81 680 26 553 108 233

3 – Személyszállítási szolgáltatás 12 624 96 956 16 903 113 861

3.1 Vasúti személyszállítás 15 22 482 114 22 596

3.2 Közúti személyszállítás 10 344 59 443 16 155 75 598

3.3 Vízi forgalmi személyszállítás 113 912 132 1 044

3.4 Légiforgalmi személyszállítás 111 8 322 188 8 511

3.5 Személyszállítást kisegítő tevékenység 607 5 453 51 5 505

3.6 Szárazföldi és vízi járművek kölcsönzése 1 434 344 263 607

4 – Ut. irodai, -szervezői és idegenvezetői szolgáltatás 2 022 5 702 2 127 7 829

5 – Kulturális szolgáltatások 12 156 31 129 7 026 38 155

6 – Sport és egyéb szabadidős tevékenység 4 779 7 704 1 650 9 354

Turizmusra jellemző ágazatok ágazat összesen 69 816 251 296 56 768 308 065

Nemzetgazdaság összesen 871 956 3 133 892 575 353 3 709 244

Jellemző ágazatok aránya 8,0 8,0 9,8 8,3


No.

Mutató Mértékegység

Érték N.gazd. egészéhez képest, %

1. Külföldiek összes magyarországi fogyasztása milliárd Ft 822 -

2.Külföldiek magyarországi turisztikai

fogyasztásamilliárd Ft

597-

3. Lakossági turisztikai fogyasztás belföldön milliárd Ft 385

4. Összes hazai turisztikai fogyasztás (2+3) milliárd Ft 983 8,9

5. Turisztikai ágazatok kibocsátása milliárd Ft 1 934 4,6

6. Turisztikai ágazatok GDP-je milliárd Ft 877 5,0

7. GDP a tovagyűrűző hatások figyelembevételével milliárd Ft 1 390 8,5

8. Foglalkoztatottak száma közvetlenül ezer fő 398 8,9

9.Foglalkoztatottak száma a turizmusban

halmozottanezer fő

49012,5

10. Utasforgalmi export az MNB fizetési mérlegében milliárd Ft 822 39,4(a)

11. Utasforgalmi import az MNB fizetési mérlegében milliárd Ft 578 27,6(a)

12. Egyenleg milliárd Ft 243 –

A magyarországi turizmus összefoglaló makrogazdasági mutatói 2004-ben


Nemzetgazdasági ág Mértékegység

Érték

Nemzetgazdasá

g egészé

hez képest

, %

1. Mezőgazdaság milliárd Ft 666 3,8-

2. Feldolgozóipar milliárd Ft 3953 27,7

3. Villamosenergia, gáz, vízellátás milliárd Ft 537 3,1

4. Építőipar milliárd Ft 879 5,1

5. Kereskedelem, javítás milliárd Ft 1835 10,6

6. Szállítás, raktározás, távkölés milliárd Ft 1424 8,2

7.NEMZETGAZDASÁG

ÖSSZESENmilliárd Ft

17368

100,0

Egyes nemzetgazdasági ágak hozzájárulása a GDP-hez

A 2004. évi Turizmus Szatellit SzámlaA TURISZTIKAI FOGYASZTÁS ARÁNYA A JELLEMZŐ ÁGAZATOKBAN

Ágazatok %

Turizmusra jellemző ágazatok összesen

38,6

1 – Szállásszolgáltatás 94,4

2 – Vendéglátás 44,3

3 – Személyszállítási szolgáltatás 8,0

4 – Utazási irodai, utazásszervezői és idegenvezetői szolgáltatás

50,3

5 – Kulturális szolgáltatások 17,3

6 – Sport és egyéb szabadidős tevékenység

77,6

A TURIZMUS STRATÉGIA ÉS -POLITIKA LÉNYEGES KÉRDÉSEI, AMELYEKRE HOSSZÚ IDEIG NEM VOLT

HITELES VÁLASZ

A TURIZMUS JELLEMZŐ ÁGAZATINAK- BRUTTÓ KIBOCSÁTÁSA (TERMELÉSE)

- HOZZÁADOTT ÉRTÉKE (GDP-JE)- HOZZÁJÁRULÁSA A NEMZETGAZDASÁGI

TELJES GDP-HEZFIZETÉSI MÉRLEGBEN BETÖLTÖTT

SZEREPE - FOGLALKOZTATOTTSÁGI JELLEMZŐI

- KÖLTSÉGVETÉSI KAPCSOLATAI- KORMÁNYZATI (INFRASTRUKTÚRA) ÉS

PIACI BERUHÁZÁSAI

Fogalmak I.: Utasprofilok

• Látogató (utasforgalom, idegenforgalom)

• Egynapos látogató– Kiránduló– Átutazó

• Turista (tartózkodó)• Vendég• Tartózkodási idő

– Vendégéjszaka– Nap

Fogalmak II. Motivációk

• Turisztikai célok: üdülés, városnézés, természetjárás,rokonlátogatás, gyógykezelés,egészségmegőrzés, vadászat stb (együtt szabadidő-eltöltés)

Konferencialátogatás, hivatással összefüggő utazás (együtt: üzleli utazás)

• Nem turisztikai célok: vásárlás, munkavégzés, napi ingázás, átutazás

A TURISZTIKAI KERESLET MÉRÉSE

Lakossági kereslet

Külföldre irányuló Magyarországra irányuló

külföldi turizmus

Vizsgált változók

Turizmusra fordított idő

Motivációk

Felkeresett magyar régiók, országok

Szálláshely-igények

Közlekedési módok

Turizmusra fordított kiadások:

turisztikai fogyasztás és

annak szerkezete

Külföldi kereslet

Belföldi turizmus

Nemzeti turizmus Hazai turizmus

Vizsgált változókAz utasforgalom szegmentálása:

napi ingázás (bevásárlás, munka),

tranzit utazások, turizmus

Magyarországon eltöltött idő

Motivációk

Felkeresett magyar régiók

Szálláshelyigények

Közlekedési módok

Turizmusra fordított kiadások:

turisztikai fogyasztás és annak szerkezete

Turisztikai fogyasztás

Turizmus szatellit számla

B / 1. A Magyarországra látogató külföldiek és a külföldre látogató magyarországi lakosok száma és tartózkodási ideje * 2004

(ezer fő)

Utazói csoport

Egynapos látogatók

száma összesen

Többnapos látogatók

Látogatók száma

összesen

1-3 éjszakát eltöltők száma

összesen

4 vagy több

éjszakát eltöltők száma

összesen

Magyarországra látogató külföldiek 21 722 6 340 5 872 33 934

Külföldre látogató magyarok 9 462 2 627 4 768 16 858

2005.Magyarországra látogató külföldiek 26 125 4 943 5 105 36 172

Külföldre látogató magyarok 10 765 3 052 3 941 17 758

* - Tehergépkocsi-vezetők nélkül

Sorszám

Mutató Mérték egység

Érték Nemzetgazdaság egészéhez képest,

%

1.Külföldiek összes magyarországi fogyasztása

milliárd Ft

822 7,5

2.Külföldiek magyarországi turisztikai fogyasztása

milliárd Ft

597 5,4

3.Lakosság utazással összefüggő fogyasztása belföldön

milliárd Ft

485 4,4

4.Lakossági turisztikai fogyasztás belföldön

milliárd Ft

440 4,0

5.Összes hazai turisztikai fogyasztás (2+4)

milliárd Ft

1037 9,4

6. Turisztikai ágazatok összes kibocsátásamilliárd

Ft1934 4,6

7. Turisztikai ágazatok GDP-jemilliárd

Ft877 5,0

8.GDP a tovagyűrűző hatások figyelembevételével

milliárd Ft

1390 8,5

9.Foglalkoztatottak száma a turizmus jellemző ágazataiban

ezer fő 398 8,3

10.Foglalkoztatottak száma a turizmus céljából halmozottan

ezer fő 490 12,5

11Utasforgalmi export az MNB fizetési mérlegében

milliárd Ft

822 39,4(a)

12.Utasforgalmi import az MNB fizetési mérlegében

milliárd Ft

578 27,6(a)

13. Egyenlegmilliárd

Ft243 –

a 2004. évi turizmus szatellit számla

Documents