8. Korreferátum

1. A felvilágosodás

2. Rousseau

2.1. Emil, avagy a nevelésről

3. A tanítóképzés a XVII-XVIII. században

4. A filantrópizmus

4.1. Basedow

5. Pestalozzi

5.1. Lénárd és Gertrúd

A felvilágosodás

• Mottó: "Leibniz korától a XVIII. század végéig Európában a tudomány, az irodalmi kultúra és a társadalmi élet területén egységes művelődési típust találunk és egy olyan társulatot (société anonyme), amelyhez a legkülönbözőbb szellemi emberek tartoztak... Ez a társaság nem él többé, csak a könyvtárakban maradt fenn, és ott fenn is kell maradnia."

(Harnack: Zentralblatt f. Bibliothekswesen. 40. Jg. 536. p.)

A felvilágosodás, mint eszme-rendszer

• Erre az időszakra megerősödik a polgárság, ők a társadalmi alapja ennek az eszmének.

• Az eszme elnevezése a világosság - sötétség ellentét párról kapta a nevét, ez az értelem és ostobaság ellentétességére utal.

• A felvilágosodás hívei a világos, a tudás terjesztésével akarják megváltoztatni a világot.

• A polgárság már társadalmi hatalommal rendelkezik, de politikai hatalma még nincs.

• Előzményei: A humanizmus az első eszmerendszer, racionalizmus, és a természettudományok, gyors fejlődése, az a felismerés, hogy a világmindenség fizikai törvények alapján működő gépezet.

• Terjedésének területei: Anglia a kiindulási helye, innen jut el Franciaországba, Amerikába és onnan egész Európába.- A felvilágosodás gondolkodói vagy idealisták vagy, materialisták. Az idealista jelentése: A világ Isteni eredetű, a vallás szükséges. A materialisták szerint nem szükséges a vallás.

• A felvilágosodott gondolkodók támadják az egyház szervezetet őket antiklerikálisoknak, nevezzük.

• Deizmus: Az idealisták egy csoportja, akik hisznek abban, hogy Isten teremtette a világot, de szerintük az ember életének csak ő lehet az irányítója, ebbe Isten nem tud bele szólni. Csak a szegény népnek kell az ima, a biztonsága miatt.

Legfontosabb gondolatai:

• A világ megismerhető.• A természetben vannak elrejtve a társadalom és

gondolkodás törvényei.• A tudás forrása a megfigyelés és a tapasztalat.• Magasztos erkölcsi nézeteket hirdet: Jóság, Igazság,

Testvériség.• Az emberi jellem nevelés kérdése.• Az egyén és közösség érdeke összehangolható.• Minden vétek és bűn, a tudatlanságból ered.• A munka mindenki számára erkölcsi követelmény.• Teljes optimizmus jellemzi: az igazság megismerését

követi a megvalósítás.

• Legfontosabb jogi alapelvük a törvény előtti egyenlőség. Szabadság (szólás-, gondolat-, sajtó) Szabad tulajdonbirtoklás.

• Legfontosabb politikai nézetük: Minden fajta társadalmi rendszer az emberek megállapodásának eredménye: ezért megváltoztatható.

• Minden felvilágosodott gondolkodó egyetért abban, hogyha, a feudalizmus az emberek közötti egyenlőtlenség rendszere, ezért mindegyikük szükségesnek tartotta a megváltoztatását, a változás mértékét és módját különbözőképpen állapítják meg.

• Fő stílus irányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó.

Jean-Jacques Rousseau (1712 - 1778)

• Genfben született, órásmester gyermekekéntiskolába nem járt, de 10 éves korában már nagy a műveltségeegy közeli falu lelkészéhez adták ki iskoláztatásra

-latin műveltsége alapjait itt szerzi meg• 2 év múlva egy írnok majd egy vésnök mellett kezd inaskodni

-embertelen bánásmód• vándorlások évei - kalandorságok• 28 éves: magánnevelő

• " Csak három eszközt tudtam alkalmazni: az érzelmet, az okoskodást és a haragot, s gyerekeknél haszontalan és gyakran veszedelmes mind három."

• filozófusokkal barátkozik• beszáll az Enciklopédia zenei szócikkeinek megírásába• 1749: dijoni Akadémia pályadíja

• "A becsület a tudatlanság gyermeke, a tudomány és az erény összeférhetetlenek."

•• 1754: újabb értekezés az emberi egyenlőtlenség okairól

-életreszóló ellenfele lesz: Voltaire• 1762: Emil, avagy a nevelésről -pedagógiai regény• -heves reakciók övezik a munkát, de nem a pedagógiai,

hanem a "természetvallás"-gondolatai miatt• -A könyv Rousseau egészséges életről alkotott eszményén alapul. A

fiúnak ki kell dolgoznia társadalmi ösztöneit és meg kell ismernie a csapongó egyénieskedés nagyvárosi útjait.

• elfogatóparancs, a könyv nyilvános elégetése

• „Inkább legyek paradoxonok embere, mint előítéletek embere."(Emil, avagy a nevelésről)

• filozófiai, antropológiai okfejtés, utópia • a reneszánszban kezdődő gyerek-emancipálódás befejeződése• célja: az evilági boldogulás, a boldogságetika megvalósulása• a gyermek lehessen gyermek, mert csak így lehet olyan felnőtt

ember majd, aki boldog, szabad és erkölcsös• tagadja az ész mindenhatóságát• nem az elsajátítandó műveltség áll az oktatás középpontjában,

hanem a gyermek új módszerekre van szükség

• "A lelkek mélyén ott van tehát az igazságosságnak és az erénynek velünk született elve, amely szerint a mi a saját életelveink ellenére ítéljük cselekedeteinket és a másokéit jónak vagy rossznak, s én ezt az alapelvet nevezem lelkiismeretnek."

Emil, avagy a nevelésről

• „Szívem egyszerűségével szolgálom Istent. Csak annyit igyekszem tudni, amennyire magatartásom szempontjából szükségem van. Csöppet sem aggasztanak a dogmák, melyeknek sem a tettekre, sem az erkölcsi érzületre nincsen hatásuk, s amelyek annyi embert nyugtalanítanak […] Az igazi vallás a szív vallása. A belőle jövő hódolatot Isten nem utasítja vissza, ha őszinte ez a hódolat, bármilyen formában ajánlják is fel neki.”

- a gyerekre az érzelmein s a képzeletén keresztül kell hatni

• Szeretném, ha egy józan ítéletű ember arról írna értekezést, hogyan figyeljük meg a gyermekeket. Nagyon fontos volna, ha birtokában volnánk ennek a művészetnek: az apák és a tanítók még csak elemeit sem ismerik.”

- ügyelni kell a gyermek zavartalan fejlődésére ≈ „negatív nevelés”

• A negatív nevelés nem ad erényeket, de megóv a bűnöktől, nem tanít meg az igazságra, de megóv a tévedésektől, alkalmassá teszi a gyermeket mindarra, ami majd az igazsághoz vezeti, amikor már képes lesz megérteni, és a jóhoz, amikor már képes lesz szeretni.„

- ez is aktív tevékenység- a nevelő inkább „rendező”

Részletek az Emil, avagy a nevelésről-ből

A nevelés tartalma és az életkori szakaszok

1. könyv: születéstől a beszédig (0-2) – testi nevelés

• kisgyermek kora, a kiszolgáltatott lény• ne a dajkák, hanem az anyák gondozzák a

gyermekeket• elutasítja a kényeztetést

2. könyv: (2-12) – az érzékszervek nevelése

• eszmény: egy magánnevelő• kapcsolatteremtés az én és a külvilág között• érzékszervekre alapozott ismeretszerzés• fokozott testi nevelés• erkölcsi nevelés a konkrétumok szintjén • nem akar tervszerű tanítást ebben a

szakaszban

3. könyv: (12-15) – az értelmi nevelés• ekkor még nincsenek pubertáskori

feszültségek

• elemi erejű a tanulási vágya• fizikai munkába való bevezetés időszaka • a nevelő segítsen felfedezni a természetet,

a tudományokat

4. könyv: (15-házasságkötésig) – az erkölcsi nevelés

• etikailag formázható ekkor már az ember• társas életbe való bevezetődés• történelmi személyiségek életútja - mint

példák• vallásos nevelés fontossága

5. könyv: Sophie nevelése – nőnevelés • retrográd véleménye van a nőnevelésről• alárendelt szerep• házias erények

A tanítóképzés a XVII-XVIII. században

• korábbról megmaradt nézet: bárki taníthat, aki a tananyagot ismeri• úgy kell tanítanunk, ahogyan bennünket tanítottak• tanítósághoz vezető út: népiskola - segédtanító – tanító• 1770-től: tanítóképzés (Eberehard Rochow, egy minta-iskolában)• Ignaz Felbiger (1724 - 1788) normaiskolája Sziléziában• Poroszországban és Ausztriában elterjedő minta• Mária Terézia hívására Bécsbe telepszik át Felbiger• kidolgozza az általános rendtartást a népiskolák számára• együttes tanítás elve, együttes olvasás elve, olvasmányokhoz

kapcsolódó tanítói kérdések elve, kezdőbetűzés, táblázatba foglalás elve

• tanítóképzés fejlesztésére hozzák létre a "normaiskolákat"• Nemzeti Fő Iskola - magyarul: 1771: Bécs, 1775: Pozsony, Buda,

Nagyvárad• háromosztályos városi népiskola + 4-5 hónapos képzőtanfolyam• az állam széles körben terjeszti (katolikusok)• protestánsok elzárkóznak e módszer bevezetésétől

Locke, Rousseau, Leibnitz, Wolff elméleteinek keveredése• -a közoktatás gyakorlatának állandósulása (majd kiüresedése)• -hétköznapi élet követelményeinek figyelembe vételének

szorgalmazása• cél: "az emberiség szeretetétől áthatott ember" nevelése

• „Tégy minden emberrel annyi jót, amennyit saját magasabb rendű károd nélkül megtehetsz, s kíméld meg őket minden szenvedéstől, melyektől – anélkül, hogy magadnak elviselhetetlen szenvedéseket okoznál – megkímélheted.”

Johann Berhardt Basedow (1723–1790)

• a filantrópizmus vezéregyénisége• Módszertan (1770)• játékos ötletek garmadája• enciklopédikus feldolgozási javaslatok• szemléletes képekkel gazdagított tananyag• 1774: Dessau, Filantropinum megnyitása (1793-ig működik)

Filantropisták

• természetes vallásra való nevelés• testi nevelés• gyakorlatias ismeretek:

- fiúkat a polgári életre nevelik- lányokat a háztartások vezetésére

• a művészeti nevelést nem illesztik be a tananyagba• mesterségek tanítása (fizikai munka)

játékos, szemléletes oktatás• általában elkerülik a testi fenyítést• a gyermek a pedagógia középpontja és nem a tananyag

• 1773.: az első pedagógia folyóirat• 1779.: az első neveléstudományi tanszék (hallei egyetem)• a nevelés ügye közüggyé válik • a nevelés politikummá is válik

Oktatási és nevelési jellemzőik:

• egyetemes embernevelés eszméjének kialakítása• elemi iskola - latin középiskola - zürichi Collegium Carolinum - filozófiai-teológiai képzést nyújtó főiskola• a Helvét Társaság tagja ( Jakob Bodner egyesülete)

• igazságtalanságok ellen fellépnek• tanulmányait megszakítva földművelő lesz• Neuhof - egy mintagazdaság létrehozása (csődbe megy)• gyapotfonással kezd foglalkozni• 40 gyermeket vesz magához (manufakturális hatások) nevelni akarja a szegény gyermekeket• utópikus elképzelés - pedagógiai hozammal intézményesíti a

munkára nevelést (elsőként)• elemi oktatást sem hanyagolja el: vallási, növénytermesztési és háztartási ismereteket is ad

Johann Heinrich Pestalozzi (1746–1827)

• Egy remete esti órája (1780) - aforizmák gyűjteménye

• azt a programját írja le, amely Neuhofban csődöt mondott• a művelődéshez minden embernek joga van,

a társadalomnak kötelessége ehhez megadni a lehetőségeket• a nevelés célja a humanizálás fokának növelése

- az emberi vonásokat arányosan kell fejleszteni• a család a nevelés legfontosabb köre

• Lénárd és Gertrúd (1781)

- négy részes regénysorozat-terv a tanának szélesebb körű ismertetésére, első kötete a Lénárd és Gertrúd

• az anyai szeretet-motívuma• pedagógiai tanulságok• iskolaszervezés problémái• munkaoktatás kérdései• polgári erények fontossága

• e munkáért 1792-ben a "Francia Köztársaság Polgára" címet kapja meg

• második kötet: Kristóf és Elza• Pestalozzi gyakorlati nevelő, írási ilyen kérdésekkel foglalkoznak

• „Az ember, ha magára hagyatva, vadon nő fel, természeténél fogva henye, tudatlan, elővigyázatlan, meggondolatlan, könnyelmű, hiszékeny, gyáva és határtalanul kapzsi. A veszélyek és akadályok következtében pedig, amelyekkel gyengeségében és kapzsiságában szemben találja magát, gerinctelenné, ravasszá, alattomossá, gyanakvóvá, erőszakosság, vakmerővé, bosszúvágyóvá és kegyetlenné válik.”

(Pestalozzi: Meine Nachforschungen über den Gang der Natur in der Entwicklung des Menschengeschleschtes.)

• emberfelfogásának belső tisztázása• az ember etikája:

1. fokozat: természetes állapot 2. fokozat: társadalmi állapot

3. fokozat: tiszta erkölcs• 1797: Helvét Köztársaság megalakul, élén a Direktóriummal

• az elárvult gyerekeket összegyűjti

• „A gyermek már régóta hisz és szeret, mielőtt gondolkozna vagy munkálkodna. Hisz és szeret – bár egyoldalúan, de egyoldalúságában mégis erejének teljességével; hisz és szeret, még mielőtt gondolkozó és alkotó erejének első jelei megmutatkoznának. Anyja iránti hite és szeretete értelmi és akarati életének legnagyobb aléltsága mellett eleven, erőteljes, tántoríthatatlan, s bár módja csak érzéki, de mégis tökéletes. A természet menete így nyilvánvalóan alárendelte az értelem és akarat képzését a szív képzésének s kell, hogy ez az alárendelés és egymásutániság az ember művelődése minden fokozatán, a bölcsőtől kezdve fennálljon. Kell, hogy az ember (szellemi) értelme és akarata a hit és szeretet szolgálatára fejlődjön és képződjék, ha feladata az, hogy képzése által nemesüljön

és boldoggá váljék.”

• „Íme lásd miképpen fejlődött ki egyszerűen és kedvesen az anya iránti szeretetből az Isten iránti szeretet; az anya iránti bizalomból Isten iránti bizalom; az anya iránti hitből Isten iránti hit; miképpen magasztosul fel a gyermekben az anya karjai közt emberi pihenés Isten karjai közt nyert mennyei pihenéssé.”

Pestalozzi – A gyermek