5. Témacsoport:Emberi jogi, etikai és

adatkezelési ismeretek

5.1 Etika, érdekkonfliktus kezelés

Erkölcs jogon túl

• Mózes törvényei, Tízparancsolat• Újszövetség aranyszabálya: Amit akartok azért, hogy az

emberek tiveletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal”

• Ulpinianus és Iustinianus – tisztességesen élni, senkit nem sérteni és mindenkinek megadni azt, ami őt megilleti

• Erkölcsi természettörvény: Cicero, és a görög filozófia• Szent Ágoston: „Mindenkinek megadni a magáét, a

silányabbat az értékesebbnek alárendelni, az igazságot tisztelni.”

Erkölcs fogalma

• Erkölcs fogalma

• Filozófiai etika– Arisztotelész erényetikája– Szent Ágoston és a keresztény etika– Immanuel Kant

• Erkölcs és jog viszonya

Az etikai érvelés

• Tekintélyelvű érvelés– Személy– Szentírás– Hagyomány

• Természet- és észjogi érvelések– Aquinói Szent Tamás – természeti törvény– Kant

• Utilitarista érvelés – következményelv• Teleológiai és deontológiai érvelés

Erkölcs a jogon innen

• Közszolgálati erkölcs

• Szakmai hivatás

• Szakmai tudás

• Közhatalom képviselete

Közszolgálati erkölcs

• Belső erkölcs – erények• „Külső” erkölcs – jogi normák

– Alkotmány– Ktv. – eskü, összeférhetetlenségi szabályok– alapelvek

- személyre szabottak: pl. pártpolitika semlegesség, pártatlanság, szakszerűség stb.

- eljárási alapelvek: kitanítás, tisztességes ügyintézés, szakszerűség, együttműködés stb.

Közszolgálat és erkölcs

• Hazudhat-e a miniszterelnök?• Állami kitüntetés visszautasítása – Sólyom

László levele a miniszterelnökhöz

• „Állítom, vallom, hogy a jogállam értékhordozó kategória. Megvalósítása a társadalom érdekében nem tetszés kérdése, hanem szükségszerű. Alapvető értékei nem módosíthatók többségi akarattal, mert értékjellegük attól független.” -ZLINSZKY

5.2 Korrupció kiküszöbölése

Korrupció

• Korrupció fogalma: „sine ira et studio” - etimológia

• Közhatalom letéteményesei – erények• Esetkörei

– Hatalommal visszaélés– Előnyszerzés– Befolyással üzérkedés– Hivatali, gazdasági, közbeszerzési korrupció– Kölcsönös szívességek hálózata

Korrupció ellenszerei

• Büntetőjog, mint ultima ratio• Erények – társadalmi felelősség (a szövet

felfeslik valahol…)• Megelőző intézkedések

– igazgatási-szervezési– belső ellenőrzés

– INFORMÁCIÓSZABADSÁG – társadalmi kontroll (pl. Áht. 15/. § - közbeszerzések értékhatárhoz kötött nyilvánosságáról, Ptk. üzleti titokra vonatkozó szabályai

5.3 Antidiszkrimináció és esélyegyenlőség

Egyenlő bánásmód

„Az Országgyűléselismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő

méltóságú személyként élhessen,azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet

biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára,

kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség,

tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira

a következő törvényt alkotja (…)”

Egyenlő bánásmód

• 7. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti:

• a közvetlen hátrányos megkülönböztetés,• a közvetett hátrányos megkülönböztetés,• a zaklatás, • a jogellenes elkülönítés, • a megtorlás, • valamint az ezekre adott utasítás.

• EMBERI MÉLTÓSÁG - TISZTELET

Egyenlő bánásmód

• Intézményrendszer:– Ombudsman – nyilvánosság fegyverével– Egyenlő Bánásmód Hatóság– Polgári peres eljárás – személyiségi

jogvédelem

5.4 Átláthatóság, nyilvántartás és adatvédelem a

közigazgatásban

A múlt – nemzetközi I.információszabadság

• Jog a tudásra – 1640 Anglia• A hivatalos iratok megismerésének joga – 1766 Svédország• Az államkiadások átláthatósága – 1789 Franciaország• Sajtó és véleményszabadság – 1848 Magyarország• Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata – 1948• Az Emberi Jogok Európai Egyezménye – 1950• A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya – 1966• Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 854. számú ajánlása

– 1979• (Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 2000)• Az Európai Parlament és Tanács Elektronikus Információszabadság

Irányelve - 2003

A múlt – nemzetközi II.adatvédelem

• Right to privacy - Warren and Brandeis tanulmánya 1890 USA

• Zivilgesetzbuch 1911 Svájc (általános személyiségi jog védelme)

• Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata – 1948

• Az Emberi Jogok Európai Egyezménye – 1950

• A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya – 1966

• OECD Adatvédelmi Irányelve – 1980 (közös nevező Európa és USA között)

• Az Európa Tanács adatvédelmi Egyezménye – 1981 (gépi feldolgozás)

• A Német szövetségi Alkotmánybíróság határozata – 1983 (információs önrendelkezési jog)

• Az Európai Parlament és a Tanács Adatvédelmi Irányelve – 1995 (adatok szabad áramlása)

• (Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 2000)

Jogszabályi környezet

• Alkotmány• A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló

1992. évi LXIII. törvény (Avtv.)• Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. Törvény• Ágazati jogszabályok:

- A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény- A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) stb.

• Büntető Törvénykönyv • Szabálysértési kódex• Államháztartási törvény• Titoktörvény • Polgári törvénykönyv• Alkotmánybíróság határozatai• Bírósági esetjog• Az adatvédelmi biztos esetjoga

Alapelvek

• Magyarország alapjogként ismeri el a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismerhetőségéhez fűződő jogot

• Információs önrendelkezési jog: biztosítja az egyén átláthatatlanságát (pontosabban csak a szükséges mértékű átláthatóságát), magánélet védelme – emberi méltósághoz fűződő jog

• Információszabadság: biztosítja az állam átláthatóságát, az állam ellenőrzését – véleménynyilvánításhoz való jog

• Alkotmányos alapjogok korlátozhatósága – szükségesség, arányosság, alkalmasság követelménye

Alapfogalmak – az Avtv alapján I.

• személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel – érintett - kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai,fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságra jellemző tényező alapján azonosítani lehet; kiemelt csoport a különleges adat

• közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől

Alapfogalmak – az Avtv alapján II.

• közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli

• adatkezelés: az adatkezelés az adatvédelmi törvény alkalmazásában az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége; adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők rögzítése is

Az adatkezelés jogalapja

Személyes adat akkor kezelhető, ha• ahhoz az érintett hozzájárul (különleges adat esetében írásban),

vagy• törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban

meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli (különleges adat esetében ez utóbbi nem)

• törvény közérdekből – az adatok kifejezett megjelölésével – elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát; egyéb esetben hozzájárulás szükséges, kétség esetén vélelem a nem mellett

• közszereplés esetén a hozzájárulást vélelmezni kell

A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait – ha törvény kivételt nem tesz – az adatkezeléshez fűződő más érdek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát is, nem sérthetik.

Az adatkezelés célhoz kötöttsége

• Személyes adatot csak meghatározott célból, jog gyakorlása vagy kötelezettség teljesítése érdekében lehet kezelni.

• Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

Közérdekű adatok nyilvánossága (Avtv)

• Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

• E szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik, továbbá erre irányuló igény esetén elektronikusan hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja.

Kivételek I.

A szerveknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította, illetve ha az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával – törvény- honvédelmi- nemzetbiztonsági- bűnüldözési vagy bűnmegelőzési- központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből;- külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való

kapcsolatokra;- bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettelkorlátozza.

Kivételek II.

• A szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését - a nyilvánossághoz fűződő érdeket mérlegelve - az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti.

• A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – a 10 éves időtartamon belül - a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat megismerése a szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.

A közérdekű adatok nyilvánossága a Ket-ben

A hatóság bárki számára hozzáférhetővé teszi azokat a döntéseket, amelyeket:

• állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy ügyfélnek e tevékenyégével kapcsolatban hozott;

• közérdekű keresetindítással meg lehet támadni;• az adott tevékenységgel összefüggésben a hatásterületen élő lakosság

jelentős részét érintő ügyben hozott;• a fogyasztók, illetve a munkavállalók munkavédelmi, munkabiztonsági

jogait közvetlenül érintő ügyben hozott;• az épített és természeti környezetet, illetve a kulturális örökség állapotát

jelentősen befolyásoló tevékenységgel kapcsolatos ügyben hozott;• korlátozottan rendelkezésre álló természeti erőforrások elosztásáról,

illetve felhasználásáról hozott;• olyan ügyekben hozott, amelyekben az ügyfél számára kizárólagos

vagy különleges jogot biztosított;• törvény rendelkezései szerint hozzáférhetővé kell tenni.

Elektronikus információszabadság

Elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény közzétételi kötelezettség:- valamennyi közfeladatot ellátó szerv működésével kapcsolatos adat- jogalkotási tervek, jogszabálytervezetek nyilvánossága- Magyar Közlöny - Legfelsőbb Bíróság és ítélőtáblák határozatai

Mit követel az adatvédelmi jog az adatkezelőtől?

Két dolgot: 1. A személyes adatokon végzett műveletek

feleljenek meg a jogszabályi előírásoknak

2. A személyes adatok kezelése törvényes cél érdekében történjen

Utóbbit is jogszabály írja elő, de érdemes a két követelményt külön számon tartani

Adatvédelemért felelős intézményrendszer

• Belső adatvédelmi felelősök

• Adatvédelmi biztos

• Hatóságok

• Bíróság

Belső adatvédelmi felelős helyzete és feladatai

• Az adatkezelőtől függetlennek kell lennie• Adatkezelést érintő döntések meghozatalában részt

vesz• Elősegíti az érintettek jogainak gyakorlását• Ellenőrzi a jogszabályok és belső szabályzatok

megtartását• Bejelentéseket vizsgál• Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot készít • Belső adatvédelmi nyilvántartást vezet• Adatvédelmi ismereteket oktat• Az ellátásszervező köteles külön adatvédelmi felelőst

kinevezni

Az adatvédelmi biztos

• Ellenőrzi a jogszabályok megtartását• Bejelentéseket vizsgál (főként panaszokat)• Adatvédelmi nyilvántartást vezet• Törvények egységes értelmezésének és

alkalmazásának elősegítése (ajánlások)• Jogszabály-tervezeteket véleményez• Előzetes ellenőrzést végezhet• Magyarországot képviseli az EU-ban • Titokfelügyeletet lát el

Hatósági jogkör

• A klasszikus ombudsmani szereptől idegen

• Európai uniós harmonizációs kötelezettségünk volt ezt beépíteni

• Határozatban rendelheti el az adatok zárolását, törlését, megsemmisítését, külföldre továbbításának felfüggesztését

• Határozata bíróság előtt támadható meg

Az érintett helyzete

• Ő az adatkezelés alanya

• Hozzájárulást ad, vagy róla rendelkezik a törvény

• Ha ő maga kezdeményezi az eljárást, személyes adatai kezeléséhez vélelmezetten hozzájárul

Az érintett jogai

• Tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről • A pontatlanul nyilvántartott adatok helyesbítését kérheti• Adatai törlését kérheti• Az adatok nem törölhetők, ha az adatkezelést jogszabály

rendeli el• Tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen • Megilleti a „meg nem ismerés joga”• A belső adatvédelmi felelőshöz, vagy az adatvédelmi

biztoshoz fordulhat panasszal• Bírósághoz fordulhat• Kártérítést követelhet

Adatvédelmi nyilvántartás I.

„a nyilvántartások nyilvántartása”Bejelentési kötelezettség az adatkezelés megkezdése előtt:• az adatkezelés célját;• az adatok fajtáját és kezelésük jogalapját;• az érintettek körét;• az adatok forrását;• a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját;• az egyes adatfajták törlési határidejét;• az adatkezelő, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét

(székhelyét), a tényleges adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás helyét és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét;

• a belső adatvédelmi felelős nevét és elérhetőségi adatait.

A jogszabályban elrendelt adatkezelést a szabályozás tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter, hatáskörrel rendelkező központi államigazgatási szerv vezetője köteles bejelenteni.

Adatvédelmi nyilvántartás II.

Nem kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba azt az adatkezelést, amely

• az egészségügyi ellátásban kezelt személy betegségére, egészségi állapotára vonatkozó személyes adatokat tartalmaz, gyógykezelés vagy az egészség megőrzése, társadalombiztosítási igény érvényesítése céljából;

• a hatósági, az ügyészségi és a bírósági eljárás által érintett személyeknek az eljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adatait tartalmazza;

Az adatvédelmi biztos a nyilvántartásba vételt megelőzően előzetesellenőrzést végezhet új adatállomány feldolgozását vagy új adatfeldolgozási technológia alkalmazását megelőzően – többekközött - országos hatósági adatállományok esetén.

Az adatvédelmi biztos kapcsolódó ügyei

• munkaköri leírás megismerhetősége• önkormányzati képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveinek

nyilvánossága• betekintés a pénztárkönyvbe• előkészítő iratok nyilvánossága• javadalmazások nyilvánossága• fogyasztóvédelemhez kapcsolódó ügyek nyilvánossága• képviselők adatkérése

Ajánlások• fogyasztók jogait érintő adatok nyilvánosságáról• közfeladatot ellátó személyek feladatkörével összefüggő személyes

adatainak nyilvánosságáról

Köszönöm a figyelmet!

dr. Péterfalvi Attilac. egyetemi tanár, hivatalvezetőOrszággyűlési Biztos Hivatala

peterfalvi@obh.hu