5. s Á i m programjabakaiskola.n4.hu/letoltes/imip/imip2009.pdf · 3.4.2 ellenőrzés,...
TRANSCRIPT
AZ 5. SZÁMÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA
2008.
Tartalom
1. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPJAI ................................................... 4
1.1 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA....................................................................................................4
1.2 MINŐSÉGÜGYI ELŐZMÉNYEK.....................................................................................................6
1.3 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI KERETEI MINŐSÉGÜGYI SZEMPONTBÓL..................................................7
1.4 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE MINŐSÉGÜGYI SZEMPONTBÓL..............................................8
2. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA ........................................................................ 8
2.1 A FENNTARTÓI MIP-BŐL AZ INTÉZMÉNYÜNKRE VONATKOZÓ FELADATOK.......................................8
2.2 ISKOLAI MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT...................................................................................9
2.3 MINŐSÉGCÉLOK....................................................................................................................10
3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ................................................ 12
3.1 A VEZETÉS SZEREPE, FELELŐSSÉGE, ELKÖTELEZETTSÉGE..............................................................12
3.1.1 Jogi megfelelőség.....................................................................................................12
3.1.2 Az IMIP működtetése...............................................................................................14
3.2 A TERVEZÉS INTÉZMÉNYI FOLYAMATA......................................................................................14
3.2.1 Stratégiai tervezés...................................................................................................15
3.2.2 Éves tervezés...........................................................................................................15
3.3 DÖNTÉSI FOLYAMAT..............................................................................................................16
3.4 AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS FOLYAMATA...................................................................................17
3.4.1 Emberi erőforrás biztosítása................................................................................17
3.4.1.1 Az alkalmazottak munkájának erkölcsi és anyagi elismerésénél alkalmazott
eljárásrend.....................................................................................................................18
3.4.1.2 A munkatársak kiválasztása és segítése............................................................19
3.4.1.3 A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése..................................................20
3.4.1.4 A belső kommunikációs rendszer működtetése................................................21
3.4.1.5 Belső információáramlás, a napi működéshez szükséges információk
átadásának fórumai, gyakorisága..................................................................................23
2
3.4.2 Ellenőrzés, értékelés, mérés rendszere az intézményen belül..................................25
3.4.2.1. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere..................25
3.4.2.2 Minőségügyi ellenőrzés....................................................................................34
3.4.2.3 Mérés................................................................................................................36
3.4.2.4 Értékelés...........................................................................................................36
3.5 PARTNERKAPCSOLATOK MŰKÖDTETÉSE....................................................................................42
3.5.1 Partnerek meghatározásának szabályzata.............................................................42
3.5.2 Partneri igényfelmérés szabályzata........................................................................43
3.5.3 Közvetlen partnerek igény és elégedettségvizsgálat szabályzata...........................44
3. 5. 3. 1. A közvetett partnerek igény- és elégedettségvizsgálat szabályzata.............47
3.5.4 Lefedettségi területek a partneri igényfelmérés során, indikátorok meghatározása
..........................................................................................................................................48
4. A DOKUMENTUMOK KEZELÉSÉNEK RENDJE ...................................................... 48
4.1 A VEZETŐI ELLENŐRZÉS DOKUMENTUMAI..................................................................................48
4.2 PEDAGÓGUSOK ELLENŐRZÉSÉNEK DOKUMENTUMAI.....................................................................49
4.3 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSSAL KAPCSOLATOS DOKUMENTUMOK..........................................................50
5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................................................. 50
6. MELLÉKLETEK ............................................................................................................... 52
3
Mottó:
„A minőség sohasem a véletlen műve!
Minden esetben céltudatos és koncentrált emberi erőfeszítés eredménye.”
1. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPJAI
1.1 Az intézmény bemutatása
Iskolánkra, az 5. Sz. Általános Iskolára az alsó (1-4.) és a felső (5-8.) tagozatos, nyolc év-
folyamos szerkezet jellemző, évfolyamonként négy-négy párhuzamos osztállyal.
Az alsó tagozaton iskolaotthonos formában folyik a nevelés – oktatás. A felső tagozaton szak-
tantermi rendszer működik.
Az intézmény arculatát meghatározza kínálata. Tanulóink körében az alapkészségek, képessé-
gek fejlesztését, a kreativitás növelését, a tanulás megszerettetését, a gyermeki kíváncsiság
felkeltését, az önálló tanulás képességének kialakítását, az egészséges életmódra nevelést, az
önismeret-önfegyelem fejlesztését és a továbbtanulásra való felkészítést tartjuk a legfőbb fel-
adatunknak.
Fő nevelési elvünket a tanulók sokoldalú személyiségfejlesztésében határoztuk meg az egyéni
bánásmód hangsúlyozott érvényesítésével.
A személyiségfejlesztéssel párhuzamosan kiemelt célként kezeljük a tehetséggondozást és a
hátránykompenzálást is. E célok megvalósítását szolgálják a hagyományos tanórai foglalkozá-
sokon túli különböző szervezeti formák (pl.: differenciálás osztálykeretben, csoportbontások
évfolyamszinten, szakköri munka, versenyekre való felkészítés, egyéni korrepetálások, felzár-
kóztatások, stb.). Munkánkat szakképzett logopédus és fejlesztő pedagógusok is segítik.
Az egészséges személyiség kialakításában nagy hangsúlyt kap tanulóink körében a test edzése
mellett az idegen nyelv és az informatika tanulása is.
Iskolánkban angol és német nyelv tanulására van lehetőség a nemzetiségi német nyelv tanulá-
sa mellett, melyet első osztálytól heti 5 órában tanulnak a gyermekek. Az idegen nyelveket
képzett nyelvtanárok tanítják csoportbontásban. A nyelvtanítást az informatikával együtt a
4
szülők kérésére az első évfolyamon elkezdjük órarendbe illesztve, választható tanórai foglal-
kozásként.
Szülői – tanulói igény alapján, a szintfelmérést eredményesen megírók részére 4. osztálytól
évfolyamonként 1-1 emelt szintű (heti 5 órás) csoport indítható angol és német nyelvből
egyaránt. Az emelt szintű képzésben való részvétel a teljes általános iskolai oktatás időszakára
kötelező.
Így lehetőséget biztosítunk nem pusztán a nemzetiségi német, hanem az emelt szintű nyelvok-
tatásban is arra, hogy eljuthassanak az Európai Tanács nyelvi szintelőírása szerinti B1, illetve
azt meghaladó B1 és B2 közti szintre.
Informatikát harmadik osztálytól tanítunk önálló tantárgyként.
Iskolánkban 1994-től működnek tanulási nehézségekkel küzdők számára (dyslexia, dysgra-
phia, dyscalculia) prevenciós osztályok 1-8. évfolyamig a Nevelési Tanácsadó szakvélemé-
nyére alapozva városi beiskolázással. E tanulási problémákkal küzdő gyermekek nevelése-
oktatása évfolyamonként egy-egy kislétszámú osztályban történik. 2006-2007. tanévtől
kislétszámú osztály nem indult.
A diákönkormányzat színes, szabadidős programokkal szolgálja a gyermekek kulturális igé-
nyeinek kielégítését.
A tagozaton ellátandó tevékenységi körök:
Általános iskolai oktatás
Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása:
- enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése
- középsúlyos értelmű fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése
- pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan
akadályozott tanulók iskolai fejlesztése (kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitás
zavar, súlyos fokú dyslexia, dysgaphia)
- cigány kisebbségi oktatás
Oktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységek
Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)
5
Pedagógiai szakszolgálat
- gyógytestnevelés
Intézményi közétkeztetés
Sporttevékenység
- diáksport
1.2 Minőségügyi előzmények
A kilencvenes évek végére megerősödő társadalmi változások, az oktatásban megjelenő
elmozdulások iskolánkban is elindítottak egy olyan fejlesztő folyamatot, amely során vál-
tozott pedagógusaink szemlélete, megújulásra való törekvése, nyitottsága.
2001-ben pedagógiai programunk átdolgozásakor – melyben a tantestület 70%-a aktívan részt
vett – fontosnak tartottuk a minőségfejlesztési munka iránti elkötelezettségünk megerősítését
egész tevékenységrendszerünkben, hiszen a kor követelményeihez igazodó, jól működő iskola
elképzelhetetlen anélkül, hogy párbeszédet ne folytatna közvetlen és közvetett partnereivel.
A minőségfejlesztés minél tudatosabb, hatékonyabb megvalósítása érdekében pályázatot nyúj-
tottunk be, amely a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi
modelljének kiépítésére irányult. A csoportos formát választottuk bízva a bázisiskola, illetve a
tanácsadó szervezet tapasztaltságában, a tőlük való hatékony tanulás lehetőségében. Pályáza-
tunk sikeresnek bizonyult. Így 2001 szeptemberétől elindult egy igen intenzív – 18 hónapig
tartó – minőségfejlesztő munka, melynek során sikerült:
• A partnereink azonosítása.
• A partneri igény- és elégedettség mérésére irányuló rendszer kidolgozása.
• A pedagógusok egyéni motiváltságának továbbfejlesztése, szemlélet váltása.
• Az intézményi önértékelési rendszer kialakítása.
• A partnerközpontú működés tudatos alkalmazása.
Javult az intézményen belüli együttműködés, s ez által a munka hatékonysága, elfogadottabb
lett a team-munka.
6
Tudatosabbá vált annak szorgalmazása, hogy iskolánk eredményeit, programjait jobban meg-
ismertessük partnereinkkel és a város közvéleményével is (média, honlap, stb.).
A pályázat sikeres megvalósításában megerősödött elkötelezettségünk a teljes körű minőség-
irányítási rendszer bevezetésére.
Gyermekszerető, nyitott, humanisztikus szemléletű tantestületünk igyekszik elérni, hogy az
iskola ne kényszerű intézmény, hanem valós lehetőségekkel teli élettér legyen.
1.3 Az intézmény szervezeti keretei minőségügyi szempontból
Az intézmény belső szervezeti egységeit, vezetői szintjeit az iskolai SzMSz tartalmazza.
Az iskola vezetéséért az igazgató a felelős. Az igazgató a feladatokat, jogköröket a
tagozatvezetővel,alsó és felső tagozatos igazgatóhelyettesekkel osztja meg. Az intézmény
egészét érintő fontos kérdésekben az iskolavezetés kikéri a nevelőtestület, a szülők, a DÖK
véleményét.
A MIP-ben meghatározott működési folyamatok elvégzése során az iskolavezetés a tervezés,
ellenőrzés, mérés, értékelés, kapcsolattartás folyamatainak szabályozása közben szorosan
együttműködik a minőségirányítási felelőssel.
7
1.4 Az intézmény szervezeti felépítése minőségügyi szempontból
2. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA
2.1 A fenntartói MIP-ből az intézményünkre vonatkozó feladatok
Az önkormányzati MIP-ben megfogalmazott célkitűzés megvalósításához intézményünknek
az alábbi fő feladatoknak kell eleget tennie:
1. A tervezett ellenőrzések előkészítése.
2. Az intézmény pedagógiai munkájának eredményessége érdekében a tervezett belső és külső
mérések, értékelések elvégzése.
3. A feladatellátás hatékonysága érdekében szervezési és gazdálkodási feladatok.
Osztályok, csoportok szervezése a Közokt.tv. 3. számú mellékletében meghatározott maximá-
lis létszámok figyelembevételével, költséghatékony működés.
Az intézményi költségvetés tervezése és felhasználása; adatközlés, egyeztetés, beszámolás
kiskincstár felállításával.
4. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, gyermeki jogok tiszteletben tartása.
5. Az oktatás színvonalának megtartása, további emelése, napközi, tanulószoba (iskolaott-
hon), könyvtár működtetése.
8
Minőségügyi felelős/
csoportTagozatvezető
Igazgató helyettesek
Partnerek: Alkalmazotti kör, gyermekek, szülők
Igazgató
Érdekvédelmi
szervezetek
6. Korszerű, sokoldalú általános műveltség biztosítása.
7. Tehetséggondozás, felzárkóztatás megszervezése.
8. Új tanulók beilleszkedésének segítése, különösen a szálkai tanulók esetében.
9. Kisebbségi kultúrához kötődő szokások, hagyományok ápolása a német kisebbségi oktatás
keretében.
10. Pedagógus-továbbképzés a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint (éves és középtávú
feladatok).
11. Együttműködés más közoktatási és közművelődési intézményekkel. Nemzetközi kapcso-
latok ápolása.
12. Az egészséges életmódra nevelés hatékonyságának folyamatos javítása.
13. A nevelés oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása (eszközbeszerzés, illetve fej-
lesztés, pedagógusok, alkalmazottak továbbképzésének biztosítása).
14. A minőségi célkitűzések megvalósuljanak.
15. Az intézményi szabályozottság megvalósuljon, ez mindig a szervezethez igazodó,
hatályos és a működés során könnyen alkalmazható legyen.
2.2 Iskolai minőségpolitikai nyilatkozat
Iskolánk, az 5. Sz. Általános Iskola elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységében,
hogy partnerei igényeit minél szélesebb körben törekszik kielégíteni rugalmasan alkalmaz-
kodva az őt ért kihívásokhoz. A munkatársak hozzájárulnak ahhoz, hogy a közösen megfogal-
mazott és elfogadott minőségcélokat megvalósítsák.
Intézményünk elsősorban a tanulók továbbhaladását szolgáló igényének kíván megfelelni.
Célunk, hogy színvonalas EU-konform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészsé-
geket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhala-
dást.
Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasz-
nos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Mindezeket jó felkészült, szakmailag igényes,
megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész, munkakörülményeikkel elégedett
munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel kívánjuk megvalósítani. Fontosnak tart-
juk, hogy a szülők aktív társként legyenek jelen az iskolában folyó munkában.
9
Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek
megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk. Szolgáltatásaink minőségének fejlesztése min-
den dolgozó személyes felelőssége.
Az intézmény vezetése és minden munkatárs elkötelezett abban, hogy a már életbe léptetett
Comenius I. modellt – mint a minőségfejlesztési rendszer egyik fő elemét – működtetjük,
fejlesztjük, amelynek keretében:
• rendszeresen vizsgáljuk partnereink igényeit, elégedettségét;
• a kapott információk alapján minőségcélokat tűzünk ki, intézkedési tervet készí-
tünk;
• javító intézkedéseket hozunk, és ezeket megvalósítjuk.
Céljaink elérése érdekében hatékony információs rendszert működtetünk, mely biztosítja az
érdekelt felek számára a szükséges információkat.
Fontosnak tartjuk, hogy munkatársaink megismerjék, megértsék, és munkájukban érvényesít-
sék minőségpolitikánkat.
2.3 Minőségcélok
Minőségcéljainkat a Nevelési programunkban megfogalmazott és elfogadott elvárások alapján
határoztuk meg.
1.) Cél: A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelő-oktató munká-
ba, folyamatos információcsere az elért eredményekről
A megvalósítás időtartama: a partneri elégedettségi mérések ütemterve szerint.
Sikerkritériumok:
• Hiteles, jól bevált mérőeszköz alkalmazása a méréshez.
• A partnerek 71-80%-a visszajelez.
• Erőforrások, értékek figyelembe vételével a visszajelzett igények beépítése illetve
beszerzése.
2.) Cél: Nyitottság, önfejlesztés és a minőségfejlesztés iránti elkötelezettség az alkalmazot-
taknál.
A megvalósítás időtartama: folyamatos
Sikerkritériumok:
• Rendszeres szakmai, módszertani továbbképzés.
10
• Belső képzések szervezése.
• A továbbképzési terv fejlesztése.
3.) Cél: Az intézmény által képviselt értékek beépítése a napi nevelési - oktatási folyamatba
A megvalósítás időtartama: folyamatos
Sikerkritériumok:
• A mérések értékelések során kimutatható pozitív változás.
• A tanulók képességei optimálisan fejlődnek, viselkedésük, fegyelmük, önfegyel-
mük javul, tudják kezelni az esetleges konfliktusokat, véleménynyilvánításaikban
nyíltak, reálisak.
4. Cél: A szervezeti kultúra fejlesztése
A megvalósítás időtartama: két irányított önértékelés között.
Sikerkritériumok:
• Klímateszttel kimutatott pozitív változás.
• A munkatársak elégedettek a munkakörülményeikkel, környezetükkel.
5. Cél: Intézményi szintű értékelési rendszer működtetése
A megvalósítás időtartama: A Pedagógiai program és az IMIP felülvizsgálat szerint
Sikerkritérium:
• Az értékelési, mérési rendszer jól működik, a tapasztalatok beépíthetők.
6. Cél: Hasznos szabadidős és tanítási órán kívüli tevékenység kialakítása
A szervezeti működésre vonatkozó célok az adott folyamatszabályozások keretében jelennek
meg a programban.
A megvalósítás időtartama: évente, folyamatos.
Sikerkritériumok:
• A szabadon választható sávok érdeklődésnek megfelelő hasznosítása.
• Tanulmányi versenyek és egyéb tehetséggondozó programok szervezése különféle
szabadidős tevékenységekkel karöltve.
• A tanév során a résztvevők számának megtartása.
11
3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER
3.1 A vezetés szerepe, felelőssége, elkötelezettsége
Cél:
Az intézmény vezetése biztosítsa a minőség iránti elkötelezettségét, a folyamatos fejlesztés-
hez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően:
• a külső és belső jogrendszer és a szabályozók előírásainak betartásával,
• a minőségpolitikai nyilatkozat és a pedagógiai program 5 évenkénti felülvizsgálatá-
val.
• az irányított önértékelés 4 évenkénti lebonyolításával,
• az éves munkatervek elkészítésével.
Az intézmény vezetője a minőségfejlesztési program megvalósítása érdekében minőségirányí-
tási felelőst bíz meg. A nagyobb feladatok ellátására, team-munkára tagokat kér fel, biztosítja
és figyelemmel kíséri ezek jogszerű működését.
Elkészíti, és rendszeresen felülvizsgálja az intézmény stratégiai terveit.
Biztosítja a működés feltételeit, lehetőséget biztosít a jogi követelmények megismerésére, és
biztosítja jogszerű működését. Megteremti az intézményi dokumentumok összhangját a válto-
zó jogszabályokkal.
Kapcsolatot tart fenn, és koordinálja a partnerekkel az együttműködést. Biztosítja az intéz-
ményben jogaik gyakorlását.
Menedzseli az intézményt.
Személyes példamutatással segíti a rendszer megvalósulását.
Felügyeli a rendszer működését.
3.1.1 Jogi megfelelőség
Az intézményvezetés egyik legfontosabb felelőssége a jogi dokumentumok megismerése és
betartása, hiszen ez biztosítja az intézmény számára a törvényes működést.
Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését
szabályozó jogi dokumentumok – központi, fenntartói és az intézmény belső szabályozói –
hozzáférhetők legyenek, azokat az alkalmazottak megismerhessék és betartsák.
12
A hozzáférhetőség és a megismerés biztosításának formái:
• Az Oktatási Közlöny, a Közoktatási törvény, a KJT, illetve más fontos rendeletek
szükség szerint nyomtatott formában megtalálhatók az igazgatói vagy igazgató he-
lyettesi irodákban.
• Sok jogi információt biztosítanak a folyamatosan bővülő Korszerű iskolavezetés és
a Tanári létkérdések című dokumentumok kötetei, melyek az igazgatói irodában és
a könyvtárban érhetők el.
• Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei a CD-jogtárban is
megtekinthetők a könyvtárban, igazgatói, igazgató helyettesi irodákban, illetve a ta-
nári szobában.
• Az alkalmazottakat, tanulókat, szülőket közvetlenül érintő szabályzatok, jogi és is-
kolai dokumentumok, illetve azok kivonatai az intézmény internetes oldalán is
megtekinthetők, CD-s formában a könyvtárból kölcsönözhetők, valamint az irodák-
ban, könyvtárban, tanári szobában elhelyezett számítógépeken bármikor hozzáfér-
hetők az érdeklődők számára.
A legfontosabb iskolai dokumentumok nyomtatott formábanMegnevezés Elérhetőség
1. Alapító Okirat Igazgatói iroda2. * Szervezeti és működési szabályzat
* Házirend
Igazgatói és igazgató helyettesi iroda, tanári, könyvtárosztályfőnökök, DÖK vezető tanári, könyvtár
3. * Pedagógiai program: Nevelési program, Egészségnevelési és Környezeti nevelés programok és Helyi tanterv
Igazgatói és igazgató helyettesi iroda, tanári, könyvtár
4. Továbbképzési program és Beiskolázási terv Igazgatói iroda5. Intézményi éves munkaterv, munkaközösségi munkatervek,
Diákönkormányzat munkaterveIgazgatói és igazgató helyettesi iroda, tanári, munkaközösség-vezetők, Iskolaszék-elnök, SzMK-elnök
6. Az éves beszámoló, félévi értekezletek jegyzőkönyve Igazgatói iroda, irattár7. Közalkalmazotti megállapodás KT-elnök, igazgatói és igazgató
helyettesi iroda8. Az intézményi ügyintézés dokumentumai, munkaügyi
dokumentumok, a gazdálkodást szabályozó dokumentumok, védelmi szabályzatok – Tűzriadó terv
Igazgatói és gazdasági irodaIgazgatói iroda, folyosók, tantermek
9. * Intézményi MIP Igazgatói és igazgató helyettesi iroda, minőségirányítási felelős, tanári, könyvtár
* Mindezek megjelenítése az iskola honlapján (http://supra.dyn.hu/).
13
A postai úton az intézményhez érkező hivatalos információk tartalmát elsőként az igazgató,
tagozatvezető tekinti át, s gondoskodik a szükséges iktatásról. (Távollétében az
igazgatóhelyettesek feladata.) A közérdekű, fontos információkat a faliújságon teszi közzé a
tanári szobában vagy átadja az érintett kollégáknak.
A pedagógiai szakmai jellegűeket megbeszélve az igazgató helyettesekkel a soron következő
munkaértekezleten tárja a nevelőtestület elé.
A külső és belső jogi szabályozók illetve más dokumentumok, rendeletek betartásának bizto-
sítása kétféle úton valósul meg az intézményben:
1.) A vezetői ellenőrzés egyik fő területe a fenti dokumentumok által megszerzett előírások
betartásának folyamatos figyelemmel kísérése.
2.) Az intézmény vezetője az érdekképviseleti fórumok – KT, szakszervezet számára a véle-
ményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll
működését is lehetővé teszi.
3.1.2 Az IMIP működtetése
Az 5. Sz. Általános Iskola Minőségirányítási programjának működtetéséért az igazgató a fele-
lős.
A minőségirányítási felelőst a vezető bízza meg a tantestület véleményének kikérésével.
A minőségirányítási felelős az iskolavezetés munkájában részt vesz.
Folyamataikat a PDCA-ciklusnak megfelelően működtetik (Tervezés – megvalósítás – ellen-
őrzés – beavatkozás).
A Minőségirányítási program felülvizsgálatát 5 évenként illetve a törvényességi előírásoknak
megfelelően végzik el.
3.2 A tervezés intézményi folyamata
Az intézményvezetés legfőbb feladata a stratégiai tervezés. A stratégiai tervezés egyenértékű
a helyi pedagógiai programmal, mely tartalmazza az alapelveket, hosszú távú céljainkat, leírja
pedagógiai folyamatainkat. Az éves tervezés a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét
tartalmazza. Az éves tervezés eljárása kijelöli azokat a területeket, amelyeknél vezetői beavat-
kozásra van szükség, és meghatározza az ebből adódó feladatokat.
14
3.2.1 Stratégiai tervezés
A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása, az is-
kola pedagógiai célrendszerének és jogállásának áttekintése és értékelése.
A folyamat leírása:
1.) A PP felülvizsgálata szeptemberben 5 évenként – többnyire a vezetési ciklus utolsó évé-
ben – történik. Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a KT-t és a szükséges tör-
vényi szabályozásokat.
2.) A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a PP módosításra, kiegészítésre
szoruló területeit, ismerteti azokat a tantestülettel.
3.) Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacso-
portok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról.
4.) A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését.
5.) November végén tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és
módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat.
6.) Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerül-
nek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt.
7.) Az így kiegészített pedagógiai programot iskolaszéki ülésen elfogadtatjuk, DÖK ülésen a
tanulókkal is megismertetjük.
8.) December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi
előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor
bővíthető. Ha hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják.
9.) Február elején az igazgató tantestületi vitára és elfogadásra bocsátja a PP fejlesztési mó-
dosításait.
10.) Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti a közvetlen
partnerekkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon.
11.) Az igazgató a második félév elején a módosított PP-t felterjeszti az önkormányzathoz el-
fogadásra.
3.2.2 Éves tervezés
A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola nevelő – oktató munkáját. Szabályozza
időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat.
15
A folyamat leírása:
1.) Júniusban – legkésőbb a tanévzáró értekezletig – az igazgató kéri a munkaközösségek
javaslatait a következő tanévre vonatkozóan.
2.) Szeptember közepén az igazgató a munkaközösségek javaslatai alapján elkészíti az
iskola éves munkatervét – mint munkaanyagot –, melynek főbb részei:
• a tanév rendje,
• a tanév kiemelt pedagógiai célkitűzései,
• tanulmányi versenyek,
• az iskolai nevelő – oktató munka ellenőrzésének részeként elvégzendő mérések,
• a feladatok ütemezése, felelősök,
• a belső ellenőrzés aktuális területei,
• tanítás nélküli munkanapok,
• beosztások, felelősök.
3.) A tanévnyitó értekezleten az igazgató a nevelőtestület elé tárja az éves munkaterv
tervezetét megvitatásra. A nevelőtestület dönt az elfogadásról.
4.) Szeptember 15-ig sokszorosításra kerül a munkaterv, s megkapják a munkaközösség-veze-
tők, a DÖK vezetők és az igazgatóhelyettes is. 1 példány kifüggesztésre kerül a tanári szobá-
ban, 1 példányt megkap az iskolai szülői szervezet képviselője, s 1 példányt elküld az igazga-
tó a fenntartónak.
5.) Ezután a munkaközösség-vezetők összeállítják, és írásba foglalják a munkaközösségi ter-
veket, melyet a munkaközösség elfogad, s az igazgató elé terjeszti. A DÖK és a szülői szerve-
zet vezetői szintén elkészítik munkatervüket, elfogadás után ők is az igazgató elé terjesztik.
6.) Az igazgató jóváhagyása után életbe lépnek a fent felsorolt munkatervek, s az egyes kö-
zösségek ez alapján végzik éves munkájukat.
3.3 Döntési folyamat
Az intézmény belső szervezeti egységeit, vezetői szintjeit az SZMSZ tartalmazza.
Az iskola vezetéséért az igazgató a felelős, az intézmény egészét érintő fontos kérdésekben
kéri a nevelőtestület, a szülők és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ezután születik
meg a döntés. Az SZMSZ szabályozza a nevelőtestületi döntések, határozatok, átruházott
feladatkörök folyamatát és a szakmai munkaközösségek tevékenységét, jogait és feladatait.
16
3.4 Az intézményi működés folyamata
3.4.1 Emberi erőforrás biztosítása
Cél: A megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének
megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet céljainak elérése.
A belépő új munkatársak az intézményi hagyományokat és az elfogadott értékeket a mentor
segítségével megismerik, és a gyakorlatban alkalmazzák.
A működés szempontjából meghatározó a pedagógusok továbbképzésének fő dokumentuma a
továbbképzési terv, mely az intézmény küldetésének, a Pedagógiai programnak a figyelembe-
vételével készül.
Az alapdokumentum alapján készítjük az éves beiskolázási tervet, melyben a partneri igények
is megjelennek. A pénzügyi fedezetét az éves költségvetési keret biztosítja.
A nem pedagógusok továbbképzéséről a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételé-
vel az iskola vezetősége dönt.
17
3.4.1.1 Az alkalmazottak munkájának erkölcsi és anyagi elismerésénél alkalmazott eljárásrend
Lépések Módszer Eszköz Felelős Érintett Határidő
1. Szempontrendszer összeállítása javaslattétel szempontsor munkaközösség-ve-zetők, minőségirá-nyítási felelős
munkatársak
aktualitás szerint
2. Kibővített vezetőségi értekezleten egyeztetés a szempontokról
javaslattétel szempontsor igazgató kibővített vezetőség
3. A szempontrendszer alapján a munkaközösségek javaslata
javaslattétel ajánlólista munkaközösség-ve-zetők, minőségirányítási felelős
kibővített vezetőség
4. Javaslatok kiértékelése értékelés ajánlólista igazgató kibővített vezetőség
5. A kibővített vezetőség jelölése a javaslatok alapján
javaslattétel jelölőlista igazgató kibővített vezetőség
6. Vezetői döntés iskolavezetés bevonásával
igazgató iskolavezetés
18
3.4.1.2 A munkatársak kiválasztása és segítése
A belépő új munkaerő kiválasztására és segítésére (figyelembe véve a jogszabályokat) az
alábbi eljárásrendet alkalmazzuk a pedagógusokra és a nem pedagógus dolgozókra vonat-
kozóan:
Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetése, pedagó-
gus munkatársLépések Módszer Eszköz Érintettek Felelős Határidő
I. Pályázat kiírása Pályázta-tás
Médiák, Oktatási Közlöny
Az adott szak-mai munkakö-zösség
igazgató
aktualitás szerint
II. Határidőre beérkező pályázatok értékelése
Dokumen-tumelem-zés
Szakmai önéletrajz
Pályázó, igazgató, ig. hely.
IV. Az intézmény céljainak megismertetése
Beszél-getés
Küldetésnyi-latkozat, Pedagógiai program
V. A feltételrendszer meg-ismertetése
Munkajogi dokumen-tumok
VI. Kinevezés döntés Kinevezés, szerződéskö-tés, munkaköri leírás
VII. Patronáló pedagógus Felkérés Megbízás Partonáló ped., ig. h.
VIII. Személyes találkozás (patronáló pedagógus)
Bemutatás Munkatársak, új munkatárs, patronáló pedagógus
A patronáló pedagógust az iskolavezetés javaslatára az igazgató bízza meg.
A patronáló pedagógus feladata:
• A belépő új kollégának napi segítséget ad.
• Az adminisztráció pontos elkészítése.
• Informális problémák megbeszélése.
• Az alapdokumentumok megismertetése.
• Az iskolai hagyományok megismertetése.
19
3.4.1.3 A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése
A továbbképzési rendszer működtetése
A 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet alapján az igazgató által elkészített s a nevelőtestület
által elfogadott ötéves továbbképzési program az irányadó az éves beiskolázási terv elkészíté-
sénél. A szempontrendszer felülvizsgálata, korrekciója 5 évente történik.
Célunk: A humán erőforrás tudatos fejlesztése a képzési rendszer kihasználásával és a peda-
gógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével, az intézmény pedagó-
giai célkitűzéseinek elérése a munkatársak egyéni elképzeléseivel összhangban.
A folyamat leírása:
1.) Minden év elején az igazgató közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számá-
ra a tanári szobában.
2.) A továbbképzésre jelentkezők március 8-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést,
melyre írásban jelentkeznek.
3.) Március 10-ig az igazgató előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket.
4.) A tantestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a
támogatandó továbbtanulók névsorát.
5.) Március 14-ig az iskola igazgatója, tagozatvezetője a KESZ vezetőivel egyeztetve
véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola
elsődleges érdekeit.
6.) Március 15-ig az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet, szükség esetén a nevelőtes-
tület jóváhagyásával módosítja.
7.) A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befi-
zetik a tandíj rájuk eső részét.
8.) A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni
a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek illetve a tantestületnek. Szakdolgozatuk fény-
másolatát leadják a könyvtárnak.
9.)A tagozatvezető, az igazgatóhelyettesek minden évben a félévi értekezleten, az igazgató az
év végi beszámolóban értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat
mely lépésénél volt szükség beavatkozásra.
20
3.4.1.4 A belső kommunikációs rendszer működtetése
Cél: a pontos, gyors információáramlással segíteni a minőségi munkavégzést.
Az információáramlás eszközei:
• faliújság,
• levél, értesítés,
• meghívó,
• szórólap, tájékoztató füzet,
• hirdetőtábla,
• iskolarádió,
• telefon, fax,
• e-mail,
Az információáramlás területei:
• vezetőségi megbeszélés,
• kibővített vezetőségi megbeszélés,
• munkaértekezlet,
• alkalmazotti értekezlet,
• alsós-felsős esetkonferencia,
• SzMK választmányi értekezlet,
• szakszervezeti értekezlet,
• munkaközösségi megbeszélés,
• Iskolaszék,
• egyéni beszélgetés,
• iskolagyűlés,
• fogadóóra
• szülői értekezlet.
21
Intézményünkben az alábbi vázlat szerint működik a
belső kommunikációs rendszer INFORMÁCIÓS FORRÁSOK
IgazgatóTagozatvezető
Igazgató helyettesek
Munkaközösség vezetők
Munkaközösség
Iskolatitkár Minőségirányítási
felelős
KT. Szakszervezet Gyermek és
ifj.véd. felelős
DÖK-vezető Iskolai SZMK, Is-
kolaszék peda-
gógus tagjai
Alkalmazotti közösség
DÖK tagok
Osztályok
Egyes tanulók
Osztály SZMK
Szülők
Egyes szülők
22
3.4.1.5 Belső információáramlás, a napi működéshez szükséges információk átadásának fórumai, gyakorisága
Kommunikációs csatorna
Információ Informált Felelős Idő/gyakoriság Bizonylat
Vezetőségi ülés A programok tervezése, értéke-lése, stratégia kialakítása
Szűk körű iskolaveze-tés
Igazgató Hétfő
Vezetőségi értekezlet Programok tervezése, értékelé-se, aktuális tájékoztatások, dön-tések
Tágabb iskolavezetés Igazgató Minden hónapban 1 alkalommal (hónap utolsó szerda)
Emlékeztető
Alakuló értekezlet Tájékoztató a nyári munkákról, a személyi változásokról, a nyá-ri táborokról, a tanév tervezésé-nek módjáról
Nevelőtestület Igazgató Augusztus 20. utáni első hétre tervezett napon
Jegyzőkönyv
Tanévnyitó értekezlet A tanév céljai, feladatai, tanév-indító munkák időterve
Nevelőtestület Igazgató Augusztus vége Jegyzőkönyv
Nevelési értekezlet Szakmai ismeretek bővítése, tapasztalatcsere
Nevelőtestület Igazgató Munkaterv szerint évente 2-szer
Jegyzőkönyv
Munkaközösségi ért. Munkaközösségi helyzetelem-zés, célok, feladatok, mérések ütemterve
Munkaközösség tagjai Munkaközösség vezető
Munkaterv szerint Munkaterv
Tantestületi ért. Aktuális témák megbeszélése Nevelőtestület Igazgató Minden hónapban szükségszerint 1 alkalommal
Jegyzőkönyv
Esetmegbeszélés Az osztályban felmerült neve-lési probléma megbeszélése
Az egy osztályban ta-nító pedagógusok
Osztályfőnök Aktuálisan Emlékeztető
23
Kommunikáció a fej-lesztő pedagógussal, gyerm. véd. felelőssel
A tanulási, magatartási problé-más tanulókhoz segítségkérés A hátrányos és veszélyeztetett tanulók jelzése, szükség esetén segítség kérése.
Oszt.f. – fejlesztő ped.
Oszt.f. – pszichológus Oszt.f. – gyerm. véd. fel.
Osztályfőnök Aktuálisan Emlékeztető
Faliújság Havi program, felhívások, rendezvényekkel kapcsolatos információk, aktuális informá-ciók közlése, Órarend, ügyeleti rend
Nevelőtestület Ig. helyettes, felelősök
Aktuálisan
Helyettesítési lapok Hiányzó pedagógusok helyettesítésének rendje
Érintett kollégák Igazgatóhelyettes Előző nap 16 óráig vagy reggel 8 óráig
Helyettesítési dosszié
Karbantartó füzet Az épületben észlelt hibák Érintett pedagógus, karbantartó
Iskolatitkár A hiba észlelésekor és visszajelzéskor
Karbantartó füzet
Telefon A kolléga hiányzásának bejelentése
Igazgatóhelyettes Kollégák SZMSZ szerint Emlékeztető
Posta Versenyfelhívások, verseny-eredmények
Továbbképzések, értekezletek
Önkormányzati információk, feladatok, rendeletek
Egyéb partnerektől származó információk
Felelősök, érintett sze-mélyek
Iskolatitkár Az igazgató szignálá-sa után azonnal vagy a nap végén
Iktató
E-mail, e-kapcsolatok Versenyfelhívások, verseny-eredmények
Továbbképzések, értekezletek Információk, feladatok
Felelősök, érintett személyek
Iskolatitkár, oktatástechnikus
Az igazgató szignálá-sa után azonnal vagy a nap végén
Iktató
24
3.4.2 Ellenőrzés, értékelés, mérés rendszere az intézményen belül
Jelen eljárás az intézményünkben dolgozó alkalmazottak által ismert és elfogadott értékelési
rendet tartalmazza, mely az alapdokumentumainkban megfogalmazott értékekre támaszkodik.
A folyamatszabályozás a vezetői kör által kidolgozott, standardizált szabályozás, amely a
PDCA logikáját követi, s melynek keretei között:
• A vezetés meghatározza az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével
kapcsolatos feladatait, hatásköröket.
• Az intézmény külső és belső méréseket végez a javítandó folyamatok megállapítá-
sára
• Az intézményvezetés meghatározza azokat a javítandó folyamatait, amelyeknél be-
avatkozásra van szükség. Ennek támogatása érdekében biztosítja a vezetés folya-
matos fejlesztési eszközrendszerét.
• Az intézménynek meghatározott időnként – 4 évente – teljes körű irányított önérté-
kelést kell végeznie, amely kiterjed a folyamatok szabályozottságára, a szervezeti
kultúrára, a folyamatos fejlesztés szintjére.
• Az intézmény vezetése meghatározza – félévente, évente – rendszerint fenntartói
szempontok alapján az intézmény működésének gyakorlatát. Ha felmerül az igény a
módosításra, akkor korrekciót végez.
3.4.2.1. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere
A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirá-
nyítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka
eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcso-
latban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal
szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja.
3.4.2.1.1. Az ellenőrzés, mérés alapelvei
Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban
(elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirend-
ben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja.
Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és
működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente – az iskolai munkaterv
részeként – összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg.
25
A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: pedagógu-
sok esetében: az igazgató, a tagozatvezető az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők, az
ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők, tanulók
esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők.
3.4.2.1.2 A pedagógiai munka ellenőrzésének területei
A) A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül:
• A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása.
• A szülőkkel való kapcsolattartás.
• A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen
fontos ellenőrzési területek:
• A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája.
• A tanítási óra felépítése és szervezése.
• A tanítási órán alkalmazott módszerek.
• A tanulók ellenőrzése, értékelése.
• A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása
a tanítási órán.
• Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése.
• A felzárkóztatás és a tehetséggondozás.
• Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítése.
• A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezése, az ezeken való részvétel.
• A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása.
• A tanulók továbbtanulásának segítése, irányítása.
• A pedagógusra bízott tanterem rendezettsége, dekorációja.
• A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az
évente összeállított – és az iskolai munkaterv részét képező – belső ellenőrzési terv
alapján.
B) A tanulók iskolai munkáján belül:
• A tanulók értékválasztása, jellemvonása.
• A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintje, az egyes
tantárgyakból nyújtott teljesítménye.
• Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenysége.
• A tanuló magatartása, viselkedése, fegyelmezettsége.
26
• A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi
tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki
munkatervek alapján.
3.4.2.1.3. Az értékelés célja
Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, té-
nyekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyi-
ben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek.
3.4.2.1.4. Az értékelés feladata
A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pe-
dagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztö-
nözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére.
3.4.2.1.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékelése
A) A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelése
A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban a következő szem-
pontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese és a nevelő munkaközösségek vezetői
folyamatosan, szóban – az érintett nevelő kérésére azonban írásban – végzik.
A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai:
a) Az óra célja és tartalma
• Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját?
• Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe?
• Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e
– a szakmai (pedagógiai) szempontoknak,
– a tudományosság elvének,
– a tanulók életkori sajátosságának?
b) Az óra felépítése és szervezése
• Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai
feladatnak?
• Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása?
27
• Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire
szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat?
• Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos,
egyéni tevékenység)?
• Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai?
c) Az órán alkalmazott módszerek
• Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre (tanári
magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb.)?
• Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk?
• Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek
fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és
összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás
módszerei stb.)
• Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre?
– Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli?
– Folyamatos-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán?
– Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez?
• A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását?
• Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók
motiválása?
• Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az
adott didaktikai feladatnak?
d) A tanulók munkája és magatartása
• Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem?
• Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya?
• Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága?
• Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a
tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői
utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?)
• Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel?
• Milyen a tanulók kapcsolata egymással?
28
e) A nevelő munkája, egyénisége, magatartása
• Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire
barátságos, biztató, együttérző?
• Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését?
• Jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség,
türelem, tekintély?
• Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai?
• Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel?
• Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét?
• Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan
oldotta meg ezeket a nevelő?
• Milyen a tanterem rendje, tisztasága?
f) Az óra eredményessége
• El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt?
• Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről?
• Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a
nevelő?
• Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához?
(Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, értő olvasás gyakoroltatása,
szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás,
összefüggések felismerése stb.)
• Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül?
g) A pedagógusok munkájának értékelése
• A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása.
– Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház,
múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi
ünnepség).
– Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.
– A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös)
programok szervezése, segítése, részvétel.
– Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel.
– A diákönkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.
29
– A diákönkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet.
– Iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel.
– A tehetséges tanulók gondozása.
– Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok
stb. szervezése, segítése, részvétel.
– A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán
belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
h) A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása.
• A gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók korrepetálása, segítése.
• Az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.
i) Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség
tevékenységében.
• Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
• Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
• Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.
• Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
• Továbbképzésekben való részvétel, önképzés.
• A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez mérten
továbbadja a nevelőtestület tagjainak.
• Az iskolai munka eredményességének javítása.
• Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége.
• Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás.
• Az iskolai alapítvány működésének segítése.
• Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása
(innováció).
j) Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások.
• Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések stb.)
• A pályakezdő vagy iskolánkba újonnan került nevelők munkájának,
beilleszkedésének segítése.
• Önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelőtestület közösségi életében
(rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel).
30
k) Az iskola képviselete.
• Részvétel a szülői közösség által szervezett rendezvényeken, azok segítése, a szülői
igényeknek megfelelően.
• Tudósítások készítése és közreadása a helyi társadalom számára az iskola életével,
eredményeivel kapcsolatban a sajtóban.
• Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai tevékenységekbe.
• Érdeklődés a városi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel.
• Aktív részvétel, tisztségek vállalása a város társadalmi, kulturális, sport, stb.
életében, amennyiben erre lehetőség és/vagy szükség mutatkozik.
l) Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala.
• Előzetes felkészülés a tanítási órára.
• A motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke.
• A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek, szemléltetés,
szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés.
• A tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján.
• A nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán.
• A nevelő tanórai munkája elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását,
személyiségük alakulását)?
• A tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása a magasabb
évfolyamokon (felső tagozat, középiskola).
m) A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei,
közösségformálás.
• Megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség, napközis
csoport kialakítása.
• A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl.: szakkör, sportkör, énekkar
stb.) eredményes, közös tevékenysége.
• A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és
tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás.
• Szoros kapcsolat a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, az osztállyal kapcsolatos
gyermekvédelmi feladatok ellátása.
31
n) A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítés.
• Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége
(pl.: iskola rendezvények, ünnepélyek stb.)
• A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival.
• A nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával
(osztályfőnök a szaktanárokkal, napközis csoportvezető az osztályfőnökkel,
szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással, osztálytanító a szaktanárokkal,
különös tekintettel a tagozatváltásra).
o) Személyes példamutatás.
• A tanulókkal, a szülőkkel, a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógusetika
alapvető normáit.
• Magatartása, viselkedése, a munkához való viszony példamutató a tanulók és a
többi nevelő számára.
p) Munkafegyelem, a munkához való viszony.
• A munkaköri kötelességek teljesítése.
• A tanítási órák pontos és eredményes megtartása.
• Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása.
• Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak,
pontosság).
• A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
• A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag
szakszerű.
q) Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, döntések előkészítésében és
végrehajtásában.
• Részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő
elemzőkészség, vitakészség, önálló vélemény.
• Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában a célok
eléréséért.
r) A vezetői feladatok ellátása.
• A különféle nevelői közösségek vezetői (igazgató, tagozatvezető, igazgató-
helyettes, munkaközösség-vezetők) milyen szinten látják el az egyes vezetői
feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés.
32
• A vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok
javításáért?
s) Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal.
• Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés,
valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban.
• A nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad,
törekszik az együttműködésre.
• Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé. Egymás
segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása.
t) A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése.
• A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje.
• A tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése.
u) Szakmai felkészültség.
• Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam, felsőfokú
képzés, szakvizsga stb.)
• Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma.
• Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga.
v) A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése.
• A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása
a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és
tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál.
• Eredményes középiskolai jelentkezés elősegítése az előbb felsorolt tanulók estében
is.
w) Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése.
• A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a
különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön.
x) A tanuló továbbtanulásának, középiskolai jelentkezésének eredményei.
• A nevelő által tanított tárgyból a középiskolai felvételin elért eredmények.
33
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése
a) A nevelő-oktató munka ellenőrzését végezheti:
• pedagógusok esetében: az igazgató, a tagozatvezető, az igazgató helyettesek, a
munkaközösség vezetők, az ellenőrzésre felkért pedagógusok, valamint külső
szakértők
• a tanulók esetében: a pedagógusok, valamint külső szakértők, szaktanácsadók az
igazgatón és helyettesein kívül.
b) A vezetői ellenőrzés dokumentumai
• óralátogatások feljegyzései
• tanmenetek ellenőrzésének listája
• adminisztráció ellenőrzésének listája
• interjútervezet
• felkészítő tanárok versenyeredményei
3.4.2.2 Minőségügyi ellenőrzés
A vezetői ellenőrzés célcsoportja és szintjei:
Az ellenőrzés célcsoportjai Az ellenőrzés szintjei Megjegyzés
tanulók
Az egyes egyénA tanulócsoport (képességcsoport, osztály, stb.)A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai (KTv. 8. § (3.) bek.)Az iskola teljes tanulóifjúsága
A tanulókra vonatkozó információk összegyűjtése, feldolgozása, a taní-tás-tanulás felmérésének értelmezé-se, korrigálási feladatok, az egyéni képességfejlesztés irányának meg-határozása.
pedagógusok
Az egyes pedagógusAz adott szakmai műhelyA nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszain dolgozók Az intézményben dolgozók
A pedagógusokra vonatkozó infor-mációk összegyűjtése, feldolgozá-sa, a tanítás-tanulás felmérésének értelmezése, korrigálási feladatok, az egyéni önművelés és szakmai to-vábbképzés irányának meghatáro-zása.
a nem pedagógus dolgozók
A egyes dolgozóEgy-egy munkaterületen dolgozók az intézmény minden nem pedagó-gus munkakörben dolgozó munkatársa
A nem pedagógus dolgozókra vo-natkozó információk összegyűjtése, feldolgozása, a munkafolyamatok felmérésének értelmezése, korrigá-lási feladatok meghatározása.
A vezetői ellenőrzés:
34
Célja: Adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez
A folyamat leírása:
1.) A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit,
szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit.
2.) Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket.
3.) A minőségirányítási felelős szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet.
4.) Az igazgató szeptember elején értekezleten ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalma-
zotti közösséggel.
5.) Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbí-
zással egy időben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét.
6.) Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása.
7.) Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül.
8.) Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására.
9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak.
Az ellenőrzés eredményének adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd
az értékelési folyamat bemenete lesz.
Felelősségek és hatáskörök
Felelős Érintett Informált
1. igazgató iskolavezetés alkalmazotti közösség
2. igazgató iskolavezetés alkalmazotti közösség
3. minőségirányítási felelős iskolavezetés alkalmazotti közösség
4. igazgató alkalmazotti közösség
5. igazgató megbízottak
6. igazgató megbízottak
7. az ellenőrzést végző sze-
mély
ellenőrzött
8. delegált ellenőrző ellenőrzött
9. delegált ellenőrző ellenőrzött
35
3.4.2.3 Mérés
Célja: hogy átfogó képet kapjunk az iskolában folyó pedagógiai munkáról, nevelési-oktatási
folyamatokról.
Az intézményi mérés lehet:
a) belső,
b) külső.
a) Belső mérést végezhet:
• pedagógus,
• osztályfőnök,
• munkaközösség,
• vezetés.
b) Külső mérést végezhet:
• szakértő,
• szaktanácsadó.
A mérés témáját tekintve lehet:
• tanulóra irányuló,
• tanulócsoportra irányuló,
• iskolára mint szervezetre irányuló,
A belső és külső mérések tantervünk követelményein alapszanak, szabályozásuk és
rendszerük is ott jelenik meg.
3.4.2.4 Értékelés
Célja:
Az értékelés minden formája legyen:
• személyre szóló,
• ösztönző hatású,
• eredményességet erősítő,
• folyamatos,
• változatos,
• tájékoztató jellegű a partnerek számára.
36
3.4.2.4.1 Az éves értékelés
Célja:
Az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés
és a szükséges módosítások feltárása.
A szempontjai:
• Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsopor-
tok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai).
• A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés leg-
fontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi
szakmai anyagok).
• A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a
felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma,
versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása).
• A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység
eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése,
szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek-
és ifjúságvédelem, veszélyeztetet tanulók).
A folyamat leírása:
1.) Az igazgató május 3. hetében felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit beszámo-
lóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulá-
sának mértéke.
2.) június 15-ig a munkaközösség-vezetők, a DÖK és ifjúságvédelmi felelős, a minőségirányí-
tási felelős elkészítik éves beszámolójukat. Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés
eredményeit, értékeli a tantestület tagjainak munkáját, ismerteti a megváltozott körülményeket
(tárgyi, személyi). Az igazgatóhelyettesek összesítik az osztályok statisztikáit.
3.) Ezután az elkészíti az éves beszámolót. Dokumentumelemzéssel ellenőrzi a feladattervek,
célkitűzések megvalósulását.
4.) A tanévzáró értekezleten a 2. pontban megjelölt felelősök beszámolnak éves munkájukról.
A beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját.
5.) Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról.
6.) A tantestület elfogadja a tanév végi beszámolót.
37
7.) Az igazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön.
A minőségirányítási felelős a tanévzáró értekezlet után júniusban ellenőrzi az éves beszámoló
elkészítésének lépéseit, ahol szükséges, javaslatokat tesz a korrekciókra, melyek beépülnek a
következő éves tervezésbe.
Felelősségek, hatáskörök
A lépés
tárgya
Felelős Határidő Érintett Informált
1. Igazgató május 20-ig Területek felelősei Tantestület2. Területek
felelősei
június 15-ig Tantestület Igazgató
3. Igazgató június 20-ig Igazgatóhelyettes4-5-6. Területek
felelősei
június 20-ig Tantestület
7. Igazgató fenntartói elvárás
szerint
Fenntartó
3.4.2.4.2 Irányított önértékelés
Irányított önértékelés
Célja: a vizsgált időszakban felméri az intézmény adottságait, eredményeit, kijelöli a fejlesz-
tendő területeit.
Az önértékelés területei:
Adottságok:
• a vezetés értékelése,
• iskolapolitika és stratégia értékelése,
• az alkalmazottak irányításának értékelése,
• az erőforrások értékelése,
• a folyamatok és a szabályozottság értékelése.
Eredmények:
• a szülők és a diákok elégedettsége,
• az alkalmazottak elégedettsége,
• társadalmi szerepvállalás,
• az intézmény kulcsfontosságú eredményei, mutatói,
38
• a munkatársak részvétele, bevonásának mértéke,
• a szervezeti kultúra értékelése.
Gyakorisága:
Négyévente, november, december hónapban
Felhasznált módszerek:
• dokumentumelemzés,
• adatgyűjtés,
• kérdőív,
• fókuszcsoportos interjú,
• teszt.
Az irányított önértékelés eljárásrendje
Az irányított önértékelést a mindenkori minőségirányítási csoport tagjai végzik. Meghatároz-
zák a megkérdezettek körét a „piramis elv” alapján, minden munkaterületről. E szerint: igaz-
gató, tagozatvezető, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, alsó, felső tagozat képvise-
lői, szakszervezet, közalkalmazotti tanács egy-egy tagja, diákönkormányzat vezetője.
Az irányított önértékelést végző csoport megvizsgálja az önértékelő kérdőíveket, szükség sze-
rint módosítja az intézmény igényeinek megfelelően, ügyelve arra, hogy az értékelés eredmé-
nyei összehasonlíthatók, értékelhetőek legyenek.
A véglegesített kérdőívek a megfelelő sokszorosítás után a megkérdezettek között kiosztásra
kerülnek előzetes áttanulmányozás céljából. Az értékelést végző csoport vezetője tájékoztatást
tart a felmérés céljáról, a módszer lényegéről, magyarázatot ad a kitöltéshez. Meghatározza a
csoporttal való egyeztetés után a kitöltésre szánt időt, amely maximum két nap lehet.
A megadott napon a felmérésben résztvevők egyeztetik véleményüket, minden egyes kérdés-
ben közös álláspontot alakítanak ki, ennek alapján készül el az együtt kitöltött kérdőív. Az ér-
tekezleten elhangzottakat jegyzőkönyvben rögzítik.
A minőségfejlesztési csoport tagjai az önértékelés anyagaiból elkészíti az irányított önértéke-
lés végső összesítését. Az értékelés legyen tényszerű, derüljenek ki belőle az intézmény erős-
ségei, gyengeségei, a fejlesztendő folyamatok, tevékenységek és területek. Az alkalmazotti ér-
tekezleten kerül sor a legitimációra. Itt történik meg a fejlesztésre váró területek prioritásvizs-
gálatára, a megvalósítás lépéseinek meghatározására. Az intézmény vezetője intézkedési ter-
vet dolgoz ki a fejlesztendő területek megoldására.
39
Dokumentáció:
A kitöltött kérdőíveket 4 évig őrizzük meg.
Az elemzés során keletkezett dokumentumokat a Minőségügyi kézikönyvben tároljuk.
40
Az irányított önértékelés eljárásrendje
Feladatok Módszer Résztvevők Felelős Hat. idő1. Az önértékelést végző team megalakulása, összetétel meghatározása
Csoportmunka, megbeszélés Int. vezető, team tagok Int. vezető November 2. hete
2. Az önértékelést végző team tájékoztatása, az önértékelés területeinek, módszereinek áttekintése
Előadás, dokumentumelemzésTeam tagok
Int. vezető Minőségirányítási felelős
November3. hete
3. Az önértékelés ütemtervének meghatározása, a team javaslatai a módszerek alkalmazásához
Ötletbörze, beszélgetés, dokumentumelemzésTeam tagok
Minőségirányítási felelős
November 4. hete
4. Adatgyűjtés az önértékeléshez, az egyéni kérdőívek kitöltése
Dokumentumelemzés, kérdőíves felmérés, interjú, megbeszélés Team tagok Minőségirányítási
felelős
November 4. hete, december első hete
5. Az adatok elemzése, rendszerezése, kérdőívek feldolgozása
Számítógépes feldolgozás Team tagok Minőségirányítási felelős
December2. hete
6. A bevont alkalmazotti kör konszenzusos kérdőívek kitöltése
Megbeszélés, vita Team tagok Minőségirányítási felelős
December3. hete
6. A bevont alkalmazotti kör konszenzusos kérdőívek kitöltése
Megbeszélés, vita Team tagok Minőségirányítási felelős
December3. hete
7. Az irányított önértékelés elkészítése területenként, összegzés
Team tagok Minőségirányítási felelős
Január 3. hete
8. Módszerek és eljárások felülvizsgálata Ellenőrző listázás Team tagok Minőségirányítási felelős
Január vége
9. Legitimáció Előadás, vita Int. vezető, alkalmazotti kör Int. vezető Február első hete
10. Beavatkozás, tájékoztatás Projekttervezés Int. vezető Int. vezető Február vége
41
3.5 Partnerkapcsolatok működtetése
Cél: A partneri igény és elégedettség felmérésével az intézmény megfelelő információkkal
rendelkezzen az állandó minőségjavításhoz.
A partneri igény- és elégedettségmérés meghatározását az alábbiak szerint tervezzük.
3.5.1 Partnerek meghatározásának szabályzata
Tevékenység Felelős Ideje Érintettek InformáltA partnerek összegyűjtése, a változások átvezetése
minőségirányítási felelős augusztus 1-től
szeptember 30-ig
minőségirányítási felelős tantestület
A partnerek listájának az iskola dolgozói elé tárása
minőségirányítási felelős októberi
munkaértekezleta pedagógus és nem pedagógus dolgozók
munkacsoport tagjai
A lista áttekintése, kiegé-szítése, javaslattétel
minőségirányítási felelős október vége a pedagógus és nem
pedagógus dolgozókmunkacsoport tagjai
A legfontosabb partnerekkel a kapcsolatfelvétel (tanulók, szülők, pedagógusok és nem pedagógusok)
szakterületek felelősei
folyamatos szakterületek felelősei
tanulók, szülők, pedagógusok, nem pedagógusok
A partnerlista véglegesítése, a partnerek csoportosítása, képviselők egyeztetése
szakterületek felelősei
október 31.minőségirányítási felelős tantestület és nem
pedagógusok
Az iskola vezetése szükség szerint felülvizsgálja az adott évben a partnerek meghatározását,
azonosításának folyamatát.
42
3.5.2 Partneri igényfelmérés szabályzata
Partner megnevezése Mintavétel Az igényfelmérés módja
Az igényfelmérés gyakorisága
Elfogadási kritérium(elfogadható választási arány)
Pedagógus mindenki kérdőív évente 80%
Tanulók
tanulói névsorban minden negyedik – a minőségirányítási felelős irányításávala tagozaton: 1-4. o.5-8. o. véletlenszerű
kérdőív
interjúkérdőív
kétévente 80%
Szülők
tanulói névsorban minden negyedik – a kiválasztott tanuló szülőjea tagozaton: 50% véletlenszerűen
kérdőív kétévente 70%
Alkalmazottak interjú kétévente
Önkormányzatok Polgármester Műv. Iroda Közgazd.Iroda, Szálka polgármestere, Művelődési Biz. vezetője
interjú kétévente
Óvodák interjú éventeKözépfokú oktatási intézmények kérdőív kétévente 70%
Német Kisebbségi Önkormányzat interjú kétévente
Babits Mihály Művelődési Központ és Gyermekek Háza
kérdőív kétévente visszaküldött kérdőív
Nevelési Tanácsadó interjú kétéventeTanulási Képességet Vizsgáló Bizottság interjú kétévente
Logopédus interjú kétéventeRoma Kisebbségi Önkormányzat interjú kétévente
Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálat kérdőív kétévente visszaküldött
kérdőívWosinsky Mór Megyei Múzeum kérdőív kétévente visszaküldött
kérdőívTankönyv – Ker Bt. interjú éventeIskolaegészségügyi Szolgálat fogorvorvos, iskolaorvos, védőnő
interjú kétévente
Marosi Bt Büfé interjú kétévente
TIT kérdőív kétévente visszaküldött kérdőív
43
3.5.3 Közvetlen partnerek igény és elégedettségvizsgálat szabályzata
Cél:
Információt kapjunk arról, hogy közvetlen partnereink mennyire elégedettek intézményünk-
kel, melyek az elvárásaik, igényeik iskolánkkal szemben.
Érintettek köre
• pedagógusok,
• tanulók,
• szülők,
• nem pedagógusdolgozók, pedagógiai asszisztensek
• önkormányzatok,
• óvodák,
• következő iskolafokozat,
• német kisebbségi önkormányzat,
• roma kisebbségi önkormányzat.
A felmérés gyakorisága
• A pedagógusok és óvodák esetében minden tanév október-november hónapjában
kerül sor.
• A tanulók, szülők, nem pedagógusdolgozók, fenntartó, következő iskolafokozat,
német és roma kisebbségi önkormányzat esetében minden második tanév október-
november hónapjában kerül sor.
Mintavételi eljárás
• Pedagógusok esetében: minden pedagógus.
• Szülők, tanulók korében: 1-8. évfolyamig az osztálynévsorok alapján minden 4.
A tagozaton 1-4. osztály egyéni interjúval a tanulók 20 %-a, 5-8. osztályban a
tanulók 60 %-a kérdőívvel.
• Nem pedagógus dolgozók esetében: minden dolgozó.
• Önkormányzatok esetében: a polgármester; Művelődési Sport- és Közgazdasági
Iroda vezetője; Szálka polgármestere és Művelődési Bizottsága vezetője.
• A következő iskolafokozat esetében: a város valamennyi középfokú intézményének
vezetője.
• Német kisebbségi önkormányzat esetében az önkormányzat vezetője.
• Roma kisebbségi önkormányzat esetében az önkormányzat vezetője.
44
Mérőeszköz
• kérdőív: pedagógus, tanuló, szülő, következő iskolafokozat,
• interjú, a tagozaton 1-4. évfolyam, nem pedagógus dolgozó, önkormányzatok,
óvodák, kisebbségi önkormányzatok.
A kérdőívek felvétele
• Pedagógusoknál: kiosztása az novemberi munkaértekezleten, visszaadása 2 napon
belül zárt borítékban, név nélkül.
• Tanulóknál: a megjelölt időszakban kisebb csoportokban történik, név nélkül,
tanári felügyelettel, délután.
• Szülőknél: az osztályfőnökök juttatják el – tanulói segítséggel – a megjelölt
időszakban; visszaküldése 1 héten belül zárt borítékban, név nélkül.
• A következő iskolafokozatnál: az intézményvezetők postai úton, kísérőlevéllel.
Az interjúk felvétele
• Az érintettekkel (nem pedagógusdolgozók, önkormányzatok, német és roma ki-
sebbségi önkormányzatok, óvodák) előre egyeztetett időpontban a minőségfejlesz-
tési team tagjai, valamint az érintett szakmai szervezetek egy-egy képviselője
végzik.
A kérdőívek feldolgozása
• Az adatokat a kitöltését követő 2 héten belül a minőségfejlesztési team tagjai rögzí-
tik, dolgozzák fel.
Az interjúk elemzése
• Az interjúkról készült feljegyzéseket az interjút végzők dolgozzák fel 2 héten belül.
Visszajelzés az érintetteknek
• Pedagógusoknak a pedagógus felmérésről: az elemzést követő munkaértekezleten a
tantestület tájékoztatást kap a mérés eredményéről, és szükség szerint dönt a fej-
lesztendő területekről.
• Tanulóknak a tanulói felmérésről: DÖK-üléseken és az osztályfőnöki órákon érte-
sülnek a felmérés tapasztalatairól az elemzést követő 2 héten belül.
• Szülőknek a szülői felmérésről: a félévi szülői értekezleteken, az azt megelőző
SZMK értekezleteken.
• Nem pedagógus dolgozók: az elkészült dokumentumokból értesülnek a kérdőívek
tapasztalatairól.
45
• Az iskolai könyvtárban tesszük hozzáférhetővé az elkészült dokumentumokat.
• Önkormányzatok: az elkészült dokumentumokból értesülnek a kérdőívek, interjúk
tapasztalatiról.
• Óvodák: az adott tanévben az intézmények által rendezett szakmai napon kapnak
tájékoztatást.
• Következő iskolafokozatok: az elkészült dokumentumokból értesülnek a kérdőívek,
interjúk tapasztalatiról.
• Német kisebbségi önkormányzat: az elkészült dokumentumokból értesülnek a
kérdőívek, interjúk tapasztalatiról.
• Roma kisebbségi önkormányzat: az elkészült dokumentumokból értesülnek a
kérdőívek, interjúk tapasztalatairól.
Az eljárás folytatása:
A minőségirányítási team a félévi munkaértekezleten tart összefoglaló, elemző tájékoztatást a
partneri mérésekről, és javaslatot tesz a fejlesztendő területekre. Ezt követi a tantestületi vita,
majd a megvitatott javaslatok elfogadása.
Az értekezletet követő 2 héten belül megalakulnak a minőségi körök az önként jelentkezők-
ből, illetve a minőségirányítási felelős által felkért kollégákból.
A teljes dokumentumok a tanáriban, a könyvtárban tesszük hozzáférhetővé.
46
3. 5. 3. 1. A közvetett partnerek igény- és elégedettségvizsgálat szabályzata
Partnerek megnevezése Mérés módszere Mérés gyakorisága A mérést végző személyek neve, felelős
A partnerek tájékoztatása
Babits M. Művelődési Központ és Gyermekek Háza
kérdőív kétévente október -november
minőségfej-lesztési team
Az iskolakönyvtár-ban elhelyezett do-kumentumok
Liszt Ferenc Művészeti Iskola
kérdőív kétévente október-november
minőségfej-lesztési team
Az iskolakönyvtár-ban elhelyezett dokumentumok
Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolai Kar Gyakorló Általános Iskola
kérdőív kétévente minőségfej-lesztési team
Az iskolakönyvtár-ban elhelyezett dokumentumok
Családsegítő KözpontGyermekjóléti Szolgálat
kérdőív kétévente minőség-fej-lesztési team
Az iskolakönyvtár-ban elhelyezett do-kumentumok
Wosinsky Mór Megyei Múzeum
kérdőív kétévente minőség-fejlesztési team
Az iskolakönyvtár-ban elhelyezett dokumentumok
TIT kérdőív kétévente minőségfej-lesztési team
Az iskolakönyvtár-ban elhelyezett do-kumentumok
Nevelési Tanácsadó interjú kétévente minőségfej-lesztési team
Az iskola könyvtár-ban elhelyezett dokumentumok
Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság
interjú kétévente minőség-fej-lesztési team
Az iskola könyvtár-ban elhelyezett dokumentumok
Logopédus interjú kétévente minőségfej-lesztési team
Az iskola könyvtár-ban elhelyezett do-kumentumok
Roma Kisebbségi Önkormányzat
interjú kétévente minőségfej-lesztési team
Az iskola könyvtár-ban elhelyezett dokumentumok
Tankönyv – Ker Bt interjú évente minőségfej-lesztési team
Az iskola könyvtár-ban elhelyezett dokumentumok
Iskolaegészségügyi Szolgálat
interjú kétévente minőségfejle-sztési team
Az iskola könyvtár-ban elhelyezett dokumentumok
Marosi Bt interjú kétévente minőségfej-lesztési team
Az iskola könyvtár-ban elhelyezett dokumentumok
A partneri mérések kezdő időpontja:
2004/2005.
• pedagógusok,
• óvodák,
47
• Tankönyvker.
2005/2006.: Teljes körű partneri mérés
2007/2008.: Irányított önértékelés
2008/2009.: Teljes körű partneri mérés
3.5.4 Lefedettségi területek a partneri igényfelmérés során, indikátorok
meghatározása
Cél:
A kérdőívek, interjúkérdések az egymásra épülés és az összehasonlíthatóság kritériumainak
feleljenek meg.
Az eredményességi mutatók az 1-5-ig terjedő skálán jelennek meg a minőségfejlesztést
döntően meghatározó közvetlen partnerek esetében.
Amennyiben a megjelölt eredményességi mutatókat elérjük, elégedettek lehetünk, s
igyekszünk azt megtartani. Ha nem érjük el, intézkedési tervben határozzuk meg a
tennivalókat.
4. A DOKUMENTUMOK KEZELÉSÉNEK RENDJE
A minőségirányítási dokumentumokat az iskolában érvényben lévő Ügyviteli és iratkezelési
szabályzat szerint kezeljük.
Hozzáférhető minden alkalmazott számára az igazgatói irodában elhelyezett nyomtatott pél-
dány, illetve a tanáriban lévő számítógépeken lévő anyagon.
4.1 A vezetői ellenőrzés dokumentumai
• óralátogatás feljegyzései,
• tanmenetek ellenőrzési listája,
• naplóvezetés, anyakönyv, bizonyítvány, tájékoztatók kitöltésének megléte,
• tanulók írásos munkáinak ellenőrzése az éves munkaterv szerint,
• alapdokumentumok módosítása,
• adminisztráció ellenőrzése,
• félévi, éves beszámolók,
• munkaértekezletek forgatókönyve.
48
4.2 Pedagógusok ellenőrzésének dokumentumai
• dolgozatok, témazárók, feladatlapok,
• tájékoztató,
• tanulók írásbeli munkái,
• osztálynapló, napközis napló,
• beszámolók a félévi és az év végi értékeléshez.
A fenti dokumentumok kezelésére vonatkozó eljárások megtalálhatók az SZMSZ-ben, a peda-
gógiai programban, a helyi tantervben és az éves munkatervben.
49
4.3 A minőségirányítással kapcsolatos dokumentumok
Megnevezés KészítőjeMegőrzési
hely idő
1. Partneri adatbázis Minőségirányítási team Comenius iktató határozatlan 2 évente módosítás
2. Eljárási rendek, szabályzatok az igényfelmérésre vonatkozó-an
Minőségirányítási team Comenius iktató határozatlan 2 évente módosítás
3. Kérdőívek (partneri) Minőségirányítási team Comenius szekrény
2 év
4. Az eredmények összegzése, elemzése
Minőségirányítási team Comenius iktató 2 év
5. Intézkedési terv (munkatervek)
Minőségirányítási team Comenius iktató 2 év
6. Irányított önértékelés Minőségirányítási team Comenius iktató 4 év
7. Alkalmazotti értekezletek jegyzőkönyvei
Felkért jegyzőkönyvvezető
Comenius iktató 4 év
8. Információk közvetítése (levelezés a partnerekkel)
Minőségirányítási team vezetője
Comenius szekrény
4 év
9. Kiegészített PP Munkacsoport Comenius iktató 5 év
10. Éves beszámolók Tantestület felelősei Irattár ½ év
11. Szempontlista a minőségügyi ellenőrzéshezIdő- és felelősségmátrix
Vezetői kör, igazgató Minőségirányítási kézikönyv
5 év
12. Ellenőrzési lista Delegált Minőségirányítási kézikönyv
1 év
13. Elektronikus adatbázis A feljegyzést végző Minőségirányítási kézikönyv
5 év
* Az adatkezelés, ügyiratkezelés szabályai szerint.
5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A Minőségirányítási Program (MIP) a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tör-
vény 40. § (10) és (11) bekezdése, valamint a COMENIUS 2000 Közoktatási Minő-
ségfejlesztési Program I. modellje alapján készült.
A minőségirányítási program felülvizsgálatát el kell végezni:
50
• a tantestület által elfogadott 5 évenként,
• ha azt jogszabály változás teszi kötelezővé,
• a kibővített iskolavezetés döntése alapján,
• a tantestület minimum egyharmados kérésére.
A Minőségirányítási Program elfogadása és jóváhagyása
A Minőségirányítási Program felülvizsgálatának módosításait az alkalmazotti
közösség elfogadta a 2008. szeptember 30-án tartott értekezleten.
Hatályba lépése a fenntartó jóváhagyását követően.
……………………………… P. H ………………………………
Pereczesné Deák Judit Fetzer Györgyi
Közalkalmazotti Tanács elnöke igazgató
Az. 5. Sz. Általános Iskola Minőségirányítási Programját az Iskolaszék az SZMK
vezetőségével kiegészítve a 2008. október 13-án elhangzottak alapján megvitatta, és
azt elfogadásra javasolta.
……………………………… P.H ……………………………….
Iskolaszék elnöke Tóthné Békefi Teréz
SzMK vezető
Az. 5. Sz. Általános Iskola Minőségirányítási Programját az iskolai diákönkormányzat 2008.
október 14-én véleményezte és elfogadta.
…………………………….
Tornyos Marianna
DÖK vezető
51
6. MELLÉKLETEK
A Minőségirányítási Program kiegészítése az 1993. éviLXXIX. Törvény 40. § (11) bekezdés
szerint.
1. Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, a pedagógus munkakörben
foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjai, az értékelés rendje
2. A kompetencia mérések eredményeinek hasznosítása az intézményi munkában
A Minőségirányítási Program kiegészítésének (1.2. sz. melléklet) elfogadása és jóváhagyása:
A mellékleteket a tantestület megvitatta és jóváhagyta a 2008. szeptember 30-án tartott
testületi értekezleten.
Hatályba lépése a fenntartó jóváhagyását követően.
……………………………… P. H ………………………………
Pereczesné Deák Judit Fetzer Györgyi
Közalkalmazotti Tanács elnöke igazgató
……………………………… P.H ……………………………….
Tornyos Marianna Tóthné Békefi Teréz
DÖK vezető SzMK vezető
……………………………….
Iskolaszék elnöke
52