2012.évii.törvény...

OptiJUS © Opten Kft. I 2012. évi I. törvény

2012. évi I. törvénya munka törvénykönyvéről1

2015.1.1. és 2015.3.14. között hatályos szöveg

Tartalomjegyzék

ELSŐ RÉSZÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1

I. FEJEZETBEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 11. A törvény célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12. A törvény hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13. Értelmezési alapelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14. Általános magatartási követelmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15. A személyiségi jogok védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26. Az egyenlő bánásmód követelménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37. A munkaviszonyra vonatkozó szabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

II. FEJEZETA JOGNYILATKOZATOK 38. A megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39. Az egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 310. A kötelezettségvállalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311. A munkáltatói szabályzat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 412. A tájékoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413. A feltétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

III. FEJEZETA JOGNYILATKOZATOKMEGTÉTELÉNEKMÓDJA 414. A képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415. Az alaki kötöttség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416. A jognyilatkozat közlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 517. A határidő és az időtartam számítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

IV. FEJEZETAZ ÉRVÉNYTELENSÉG 618. A semmisség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 619. A megtámadhatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 620. Az érvénytelenség jogkövetkezménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 721. A polgári jogi szabályok alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

1A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 13-i ülésnapján fogadta el.

Készült: 2015. január 11. 12:52 Hatályos: 2015.1.1.–2015.3.14.

OptiJUS © Opten Kft. II 2012. évi I. törvény

MÁSODIK RÉSZA MUNKAVISZONY 7

V. FEJEZETA MUNKAVISZONY ALANYAI 722. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

VI. FEJEZETA MUNKÁLTATÓ SZEMÉLYÉBEN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁS 823. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

VII. FEJEZETA MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE 924. A munkaszerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 924/A. A munkaviszony létesítésének különös feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 925. A munkaszerződés tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1026. A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1027. A munkaviszony kezdete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1128. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

VIII. FEJEZETA MUNKASZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE 1129. Alapvető kötelezettségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1130. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1231. Az utasítás teljesítésének megtagadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1232. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1333. Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1334. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

IX. FEJEZETA MUNKASZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 1335. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

X. FEJEZETA MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE 1436. A munkaviszony megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1437. A munkaviszony megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1438. A felmondás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1439. A felmondási idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1640. A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1641. Végkielégítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1742. Azonnali hatályú felmondás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1843. Eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1844. A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1945. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

XI. FEJEZETA MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐ 2046. Fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2047. A napi munkaidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2048. A munkaidőkeret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2149. Eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén . . . . . . . . . . . . . . . 2150. A munkaidő-beosztás szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22


OptiJUS © Opten Kft. III 2012. évi I. törvény

51. A munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . 2352. A munkaközi szünet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2353. A napi pihenőidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2454. A heti pihenőnap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2455. A heti pihenőidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2456. A rendkívüli munkaidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2457. Ügyelet és készenlét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2458. Az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . 2559. A szabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2560. A szabadság kiadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2661. Betegszabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2762. Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2863. A munka- és pihenőidő nyilvántartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2864. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29

XII. FEJEZETA MUNKA DÍJAZÁSA 2965. Az alapbér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2966. A bérpótlék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3067. Díjazás munkavégzés hiányában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3168. A távolléti díj számítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3269. A kötelező legkisebb munkabér, a garantált bérminimum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3370. A munkabér védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3371. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

XIII. FEJEZETA MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE 3572. Felelősség az okozott kárért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3573. A kártérítés mértéke és módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3674. A polgári jogi szabályok alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3775. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

XIV. FEJEZETA MUNKAVÁLLALÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE 3776. A felelősség általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3777. A megőrzési felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3778. Több munkavállaló együttes felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3879. Felelősség a leltárhiányért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3880. A munkavállalói biztosíték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3981. A kártérítés mérséklése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3982. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39

XV. FEJEZETA MUNKAVISZONY EGYES TÍPUSAIRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 3983. A határozott idejű munkaviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3984. Munkavégzés behívás alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4085. A munkakör megosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4086. Több munkáltató által létesített munkaviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4087. A távmunkavégzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4088. A bedolgozói munkaviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4189. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony . . . . . . . . . . . 4190. A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42


OptiJUS © Opten Kft. IV 2012. évi I. törvény

91. A vezető állású munkavállaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4292. A cselekvőképtelen munkavállaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4393. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44

XVI. FEJEZETA MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 4494. Fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4495. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4596. A kölcsönzésre irányuló munkaviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4597. Az egyenlő bánásmód követelménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4598. A munkaviszony megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4699. A kártérítési felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46100. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

XVII. FEJEZETAZ ISKOLASZÖVETKEZET ÉS TAGJA KÖZÖTTI MUNKAVISZONY KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 47101. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

XVIII. FEJEZETA MUNKAVISZONYHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYES MEGÁLLAPODÁSOK 48102. A versenytilalmi megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48103. A tanulmányi szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

HARMADIK RÉSZA MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK 49

XIX. FEJEZETÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 49

XX. FEJEZETAZ ÜZEMI TANÁCS 50104. Általános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50105. Az üzemi tanács választása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50106. A központi és a vállalatcsoport szintű üzemi tanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52107. Az üzemi tanács megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52108. Az üzemi tanács tagja megbízatásának megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52109. A gazdasági egységek összevonása, szétválasztása, valamint a munkáltató személyében bekövetkező

változás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53110. Az üzemi tanács működése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53111. Az üzemi tanács feladata és jogköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54112. Az üzemi megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55113. Az üzemi megbízott . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55

XXI. FEJEZETA SZAKSZERVEZET 55

XXII. FEJEZETA KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS 57114. A kollektív szerződés megkötése és tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57115. A kollektív szerződés hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57116. A kollektív szerződés megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58117. A munkáltató személyében bekövetkező változás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58


OptiJUS © Opten Kft. V 2012. évi I. törvény

118. Eltérő megállapodás és felhatalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

NEGYEDIK RÉSZA MUNKAÜGYI VITA 58

XXIII. FEJEZETA MUNKAJOGI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE 58

XXIV. FEJEZETA KOLLEKTÍV MUNKAÜGYI VITA 60

ÖTÖDIK RÉSZZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 60


OptiJUS © Opten Kft. – 1– 2012. évi I. törvény

2012. évi I. törvénya munka törvénykönyvéről1

ELSŐ RÉSZÁLTALÁNOS

RENDELKEZÉSEKI. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK1. A törvény célja

1. § E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvetőszabályait állapítja meg a vállalkozás és amunkaválla-lás szabadságának elve szerint, tekintettel a munkál-tató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociálisérdekeire.

2. A törvény hatálya2. § (1) E törvény hatálya

a) a munkáltatóra,b) a munkavállalóra,c) a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetre,d) az üzemi tanácsra, valaminte) a szakszervezetreterjed ki.

(2) E törvénya) XVI. fejezetét a kölcsönvevőre,b) XVII. fejezetét az iskolaszövetkezet által nyújtottszolgáltatás jogosultjáraalkalmazni kell.

3. § (1) E törvény rendelkezéseit a nemzetközi magán-jog szabályaira tekintettel kell alkalmazni.

(2) E törvényt – eltérő rendelkezés hiányában – akkorkell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkát rend-szerint Magyarországon végzi.

(3) E törvény XIX. és XX. fejezetét alkalmazni kell,ha a munkáltató székhelye vagy önálló telephelyeMagyarország területén van.

4. § A tizennyolcadik életévét be nem töltött személynem munkaviszony keretében történő foglalkoztatá-sára e törvénynek a fiatal munkavállalóra vonatkozórendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

3. Értelmezési alapelvek5. § (1) E törvény rendelkezéseit Magyarország és az

Európai Unió jogrendjével összhangban kell értel-mezni.

(2) A jogról lemondó vagy abból engedő nyilatkoza-tot nem lehet kiterjesztően értelmezni.

4. Általános magatartási követelmények6. § (1) 2 A munkaszerződés teljesítése során – kivé-

ve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kelleljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárha-tó. Felróható magatartására előnyök szerzése végettsenki nem hivatkozhat. A másik fél felróható maga-tartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan jártel.

(2) 3 A jogok gyakorlása és a kötelezettségek telje-sítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvénekmegfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együttkell működni, és nem lehet olyan magatartást tanú-sítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. Ajóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is,akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi ma-gatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

(3) A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltá-nyos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni,a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása amunkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egy-mást minden olyan tényről, adatról, körülményrőlvagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a mun-kaviszony létesítése, valamint az e törvényben meg-határozott jogok gyakorlása és a kötelezettségek tel-jesítése szempontjából lényeges.

1A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 13-i ülésnapján fogadta el.2A 2012. évi I. törvény 6. § (1) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatá-

lyos: 2014.03.15.3A 2012. évi I. törvény 6. § (2) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatá-

lyos: 2014.03.15.



7. § 4 (1) Tilos a joggal való visszaélés. E törvény al-kalmazásában joggal való visszaélés különösen, haaz mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekér-vényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatásá-ra, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagyehhez vezet.

(2) Ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vo-natkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat meg-tagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérde-ket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő ér-dekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pó-tolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nemhárítható el.

8. § (1) A munkavállaló a munkaviszony fennállásaalatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nemtanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatójajogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.

(2) A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsít-hat olyan magatartást, amely – különösen a munka-vállaló munkakörének jellege, a munkáltató szerve-zetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és tény-legesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogosgazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljánakveszélyeztetésére. A munkavállaló magatartása a 9.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. Akorlátozásról a munkavállalót írásban előzetesen tá-jékoztatni kell.

(3) A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jo-gát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági ésszervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztetőmódon nem gyakorolhatja.

(4) A munkavállaló köteles a munkája során tudomá-sára jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenőensem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot,amelymunkaköre betöltésével összefüggésben jutotta tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóravagy más személyre hátrányos következménnyel jár-hat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatoknyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra

vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgálta-tási és tájékoztatási kötelezettségre.

5. A személyiségi jogok védelme5

9. § (1) 6 A munkavállaló és a munkáltató személyi-ségi jogainak védelmére, ha e törvény eltérően nemrendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42-54. §-átkell alkalmazni azzal, hogy a Ptk. 2:52. § (2) és (3)bekezdése, valamint 2:53. §-a alkalmazásakor e tör-vény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai azirányadók.

(2) 7 A munkavállaló személyiségi joga akkor korlá-tozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendelteté-sével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szük-séges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jogkorlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tar-tamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.

(3) 8 A munkavállaló a személyiségi jogáról általá-nos jelleggel előre nem mondhat le. A munkavállalószemélyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot ér-vényesen csak írásban tehet.

10. § (1) 9 A munkavállalótól csak olyan nyilatkozatmegtétele vagy adat közlése kérhető, amely szemé-lyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesíté-se, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lé-nyeges. A munkavállalóval szemben csak olyan al-kalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet mun-kaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amelymunkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatáro-zott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdeké-ben szükséges.

(2) A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztat-ni személyes adatainak kezeléséről. A munkáltató amunkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleménytharmadik személlyel csak törvénybenmeghatározottesetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával kö-zölhet.

4 A 2012. évi I. törvény 7. §-a a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2014.03.15.

5A 2012. évi I. törvény jelölt alcíme a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (3) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2014. 03. 15.

6A 2012. évi I. törvény 9. § (1) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (4) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatá-lyos: 2014.03.15.

7A 2012. évi I. törvény 9. § (2) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (34) bekezdés a) pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2014. 03. 15.

8A 2012. évi I. törvény 9. § (3) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (34) bekezdés b) pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2014. 03. 15.

9A 2012. évi I. törvény 10. § (1) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (34) bekezdés c) pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2014. 03. 15.



(3) Amunkaviszonyból származó kötelezettségek tel-jesítése céljából a munkáltató a munkavállaló sze-mélyes adatait – az adatszolgáltatás céljának meg-jelölésével, törvényben meghatározottak szerint –adatfeldolgozó számára átadhatja. Erről amunkavál-lalót előzetesen tájékoztatni kell.

(4) A munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikaicélra felhasználhatók és statisztikai célú felhaszná-lásra – hozzájárulása nélkül, személyazonosításraalkalmatlan módon – átadhatók.

11. § (1) A munkáltató a munkavállalót csak a mun-kaviszonnyal összefüggőmagatartása körében ellen-őrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak so-rán alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnakaz emberi méltóság megsértésével. A munkavállalómagánélete nem ellenőrizhető.

(2) Amunkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavál-lalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalma-zásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szol-gálnak.

6. Az egyenlő bánásmód követelménye12. § (1) A munkaviszonnyal, így különösen a munka

díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód kö-vetelményét meg kell tartani. E követelmény meg-sértésének orvoslása nem járhat más munkavállalójogának megsértésével vagy csorbításával.

(2) Munkabérnek minősül az (1) bekezdés alkalma-zásában minden, a munkaviszony alapján közvetle-nül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbenijuttatás.

(3) A munka egyenlő értékének megállapításánál kü-lönösen az elvégzett munka természetét, minőségét,mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükségesszakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést,tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszo-nyokat kell figyelembe venni.

7. A munkaviszonyra vonatkozó szabály13. § E törvény alkalmazásában munkaviszonyra vo-natkozó szabály a jogszabály, a kollektív szerződés ésaz üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizott-ságnak a 293. §-ban foglaltak szerint kötelező határo-zata.

II. FEJEZET

A JOGNYILATKOZATOK8. A megállapodás

14. § Az e törvényben szabályozott megállapodás a fe-lek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jönlétre.

9. Az egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat15. § (1) Egyoldalú jognyilatkozatból csak munkavi-

szonyra vonatkozó szabályban meghatározott eset-ben származhatnak jogok vagy kötelezettségek.

(2) A munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy afelek megállapodásában biztosított elállási jog gya-korlása a megállapodást a megkötésének időpontjáravisszamenőleges hatállyal megszünteti. Elállás ese-tén a felek egymással elszámolnak.

(3) Az egyoldalú jognyilatkozatra a megállapodásravonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való köz-léssel válik hatályossá és – e törvény eltérő rendelke-zésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásávalmódosítható, vagy vonható vissza.

(5) Amegállapodás teljesítése során tett, jognyilatko-zatnak nem minősülő nyilatkozat, továbbá a munkairányításával összefüggő munkáltatói jognyilatkozattekintetében a 20-26. §-ban foglalt rendelkezéseketkell megfelelően alkalmazni.

10. A kötelezettségvállalás16. § (1) Egyoldalú kötelezettségvállalás (a továbbiak-

ban: kötelezettségvállalás) alapján a jogosult elfoga-dására tekintet nélkül követelhető a vállalt kötele-zettség teljesítése. A munkavállaló érvényesen csakmunkaviszonyra vonatkozó szabály kifejezett ren-delkezése alapján tehet kötelezettségvállalást tartal-mazó jognyilatkozatot.

(2) A kötelezettségvállalás a jogosult terhére módo-sítható vagy azonnali hatállyal felmondható, ha ajognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést kö-vetően olyan lényeges változás következett be, amelya kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné vagyaránytalan sérelemmel járna.

(3) A kötelezettségvállalásra egyebekben az egyolda-lú jognyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseket kellalkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kötelezettnem hivatkozhat jognyilatkozata hatálytalanságára,hogy a jogosulttal való közlés nem, vagy nem sza-bályszerűen történt.



11. A munkáltatói szabályzat17. § (1) A munkáltató a 15-16. §-ban meghatározott

jognyilatkozatait általa egyoldalúan megállapítottbelső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakítottgyakorlat érvényesítésével (a továbbiakban együtt:munkáltatói szabályzat) is megteheti.

(2) A munkáltatói szabályzatot közöltnek kell tekin-teni, ha azt a helyben szokásos és általában ismertmódon közzé teszik.

12. A tájékoztatás18. § (1) A jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat

kell megfelelően alkalmazni, ha munkaviszonyravonatkozó szabály valamely fél számára tájékoztatá-si kötelezettséget ír elő. A tájékoztatást – munkavi-szonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiá-nyában – olyan időben ésmódon kell megtenni, hogyaz lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettségteljesítését.

(2) A tájékoztatást közöltnek kell tekinteni, ha azt ahelyben szokásos és általában ismert módon közzé-teszik.

13. A feltétel19. § (1) A felek a megállapodás létrejöttét, módosí-

tását vagy megszűnését jövőbeli, bizonytalan ese-ménytől (feltétel) is függővé tehetik. Nem köthetőki olyan feltétel, amelynek alapján a munkaviszonya munkavállaló hátrányára módosulna, vagy a mun-kaviszony megszűnését eredményezné.

(2) Az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlenfeltétel érvénytelen. A megállapodást ilyen esetbenúgy kell elbírálni, mintha a felek az adott feltételtnem kötötték volna ki.

(3) A felek, amíg a feltétel bekövetkezése függőbenvan, kötelesek tartózkodniminden olyanmagatartás-tól, amely a másik fél feltételhez kötött jogát csorbí-taná. A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulásá-ra nem hivatkozhat a fél, ha azt vétkesen maga okoz-ta.

III. FEJEZET

A JOGNYILATKOZATOKMEGTÉTELÉNEKMÓDJA

14. A képviselet20. § (1) A munkáltató képviseletében jognyilatkozat

tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.(2) A munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabá-lyok keretei között – a munkáltató határozza meg.

(3) Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosítottszemély (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvény-telen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkoza-tot jóváhagyta. Jóváhagyás hiányában is érvényes ajognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekbőlalappal következtethetett az eljáró jogosultságára.

(4) A munkáltató akkor hivatkozhat arra, hogy kép-viselője jogkörét túllépve járt el, ha a munkavállalóa körülményekből nem következtethetett alappal azeljáró jogosultságára.

21. § (1) A munkavállaló a jognyilatkozatát szemé-lyesen teheti meg. Jognyilatkozatot meghatalmazottképviselője útján is tehet, az erre irányuló megha-talmazást írásba kell foglalni. Ilyen meghatalmazáshiányában is eljárhat a munkavállaló képviseletébenhozzátartozója, amennyiben a jognyilatkozat megté-telében a munkavállaló akadályozva van. Vita eseténaz akadályoztatás tényét igazolnia kell.

(2) Amunkáltatónak amunkavállaló személyesen tettjognyilatkozatát kell figyelembe vennie, ha a mun-kavállaló és az (1) bekezdésben említett képviselőjognyilatkozata eltérnek.

(3) A munkavállaló, kivéve, ha a képviselet tartal-ma egyértelműen korlátozott, nem hivatkozhat arra,hogy képviselője jogkörét túllépve járt el.

(4) 10 A törvényes képviselő hozzájárulása szüksé-ges a fiatal munkavállaló vagy a cselekvőképességé-ben a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportbanrészlegesen korlátozott munkavállaló olyan jognyi-latkozatának érvényességéhez, amely a munkaszer-ződés megkötésére, módosítására, megszüntetésérevagy kötelezettségvállalásra irányul.

(5) A cselekvőképtelen személy nevében törvényesképviselője tesz jognyilatkozatot.

15. Az alaki kötöttség22. § (1) A jognyilatkozatot – ha munkaviszonyra vo-

natkozó szabály vagy a felekmegállapodása eltérően

10A 2012. évi I. törvény 21. § (4) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (5) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2014.03.15.



nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet meg-tenni. A munkavállaló kérésére a munkáltatónak ajognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha azegyébként nem kötelező.

(2) 11 Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot,a) ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt in-formáció változatlan visszaidézésére, a nyilatko-zattevő személyének és a jognyilatkozat megtételeidőpontjának azonosítására alkalmas elektronikusdokumentumban (a továbbiakban: elektronikus do-kumentum) kerül sor;b) a 93. § (4) bekezdésében, a 97. § (4) bekezdé-sében, a 108. § (1) bekezdésében, a 110. § (5) és(6) bekezdésében, a 138. § (4) bekezdésében, 193.§ (2) bekezdésében meghatározott esetekben akkoris, ha azt a helyben szokásos és általában ismertmódon közzé teszik.

(3) Amegállapodást, ha írásba kellett foglalni, módo-sítani vagy megszüntetni csak írásban lehet.

(4) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatko-zat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – érvény-telen.Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkal-mazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akara-tából teljesedésbe ment.

(5) A munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az etörvényben meghatározott esetben köteles írásbanindokolni és az igény érvényesítésének módjáról, ésha az elévülési időnél rövidebb, annak határidejérőla munkavállalót ki kell oktatni. A határidőről valókioktatás elmulasztása esetén hat hónap elteltével azigény nem érvényesíthető.

(6) 12 Írni nem tudó vagy nem képes személy írásbe-li jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha aztközokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magán-okirat tartalmazza,a) amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyétbíróság vagy közjegyző hitelesíti,b) amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanúaláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem ál-tala írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézje-gyével, vagy

c) az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttüksaját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el.

(7) 13 Az olvasni nem tudó, továbbá olyan személyesetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbe-li nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbelijognyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogymagából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmáta tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozófélnek felolvasta és megmagyarázta.

23. § (1) A munkáltató köteles a megállapodás írásbafoglalásáról gondoskodni és ennek egy példányát amunkavállalónak átadni.

(2) A megállapodásban meg kell jelölni a felek ne-vét, továbbá a megállapodás teljesítése szempontjá-ból lényeges adatait.

16. A jognyilatkozat közlése24. § (1) 14 Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető

közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jo-gosult más személynek átadják, vagy az elektronikusdokumentum részükre hozzáférhetővé válik, továb-bá a 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározottjognyilatkozat esetében, ha azt a helyben szokásosés általában ismert módon közzéteszik. Az elektro-nikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, ami-kor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más sze-mélynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartal-mát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha acímzett vagy az átvételre jogosult más személy az át-vételt megtagadja vagy szándékosan megakadályoz-za.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a pos-tai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint térti-vevény különszolgáltatással feladott küldeménykéntkézbesített jognyilatkozatot,a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más sze-mély a küldemény átvételét megtagadta vagy acímzett által bejelentett elérhetőségi címen a kéz-besítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözé-se miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérléséneknapján,



13A 2012. évi I. törvény 22. § (7) bekezdését a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (7) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.03.15.14A 2012. évi I. törvény 24. § (1) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (8) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2014.03.15.



b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kí-sérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napjátkövető ötödik munkanaponkézbesítettnek kell tekinteni.

(3) Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amelytekintetében e törvény alapján bírósági eljárásnakvan helye, a (2) bekezdésben szabályozott kézbesíté-si vélelem megdöntése iránt az eljárás kezdeménye-zésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltárólvaló tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, delegkésőbb a vélelem beálltától számított hat hónaponbelül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. A kéz-besítési vélelem megdöntésére egyebekben a polgá-ri perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kellmegfelelően alkalmazni. A vélelemmegdöntése ese-tén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határ-időt megtartottnak kell tekinteni.

(4) Vita esetén a jognyilatkozatot tevő felet terheli an-nak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerűen meg-történt.

17. A határidő és az időtartam számítása25. § (1) Ahatáridő számítására a (2)-(6) bekezdésben

foglaltakat kell alkalmazni, ha munkaviszonyra vo-natkozó szabály vagy a felek megállapodása vala-mely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb maga-tartás tanúsítására határidőt ír elő.

(2) Napon, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály el-térően nem rendelkezik, naptári napot kell érteni.

(3) A határidő számítása a határidő megkezdéséreokot adó intézkedést (eseményt) követő napon kez-dődik.

(4) A hetekben megállapított határidő azon a naponjár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnakmegfelel.Hónapokban vagy években megállapított határidőlejártának napja az a nap, amely számánál fogva akezdő napnak megfelel, ha ez a nap a lejárat hónap-jában hiányzik, a hónap utolsó napja.

(5) A határidő az utolsó napjának végén jár le. Ahatáridő az általános munkarend szerinti következőmunkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általánosmunkarend szerint heti pihenő- vagy munkaszünetinap.

(6) A határidőt – e törvény eltérő rendelkezése hiá-nyában – akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a le-járat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik vagy

ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása meg-történik.

(7) A határidő elmulasztása akkor menthető ki, haa határidőt megállapító munkaviszonyra vonatkozószabály ezt kifejezetten megengedi.

(8) A jognyilatkozatot, egyéb magatartást késedelemnélkül, szükség esetén az egyébként nem a kötele-zett által viselendő költségek megelőlegezésével kellmegtenni vagy tanúsítani, ha munkaviszonyra vo-natkozó szabály a jognyilatkozat megtételére vagyaz egyéb magatartás tanúsítására haladéktalanul kö-telezi a felet.

26. § A munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy afelek megállapodásában meghatározott, határidőneknem minősülő időtartam számítására a 25. § (4)-(8)bekezdése nem alkalmazható, az ilyen időtartam szá-mításánál a naptár az irányadó.

IV. FEJEZETAZ ÉRVÉNYTELENSÉG

18. A semmisség27. § (1) 15 Semmis az a megállapodás, amely munka-

viszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy mun-kaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jöttlétre vagy nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.

(2) A színlelt megállapodás semmis, ha pedig másmegállapodást leplez, azt a leplezett megállapodásalapján kell megítélni.

(3) A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, haahhoz a rendelkezést megállapító munkaviszonyravonatkozó szabály más jogkövetkezményt fűz. Asemmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkoz-hat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatal-ból észleli.

19. A megtámadhatóság28. § 16 (1) A megállapodás megtámadható, ha annak

megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény te-kintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését amásik fél okozta vagy felismerhette. A megállapo-dást bármelyik fél megtámadhatja, ha a szerződés-kötéskor lényeges körülményben ugyanabban a tévesfeltevésben voltak. Lényeges körülményre vonatko-zik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem




vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerző-dést.

(2) Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a téve-dését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállal-ta.

(3) A megtévesztés hatására kötött megállapodástmegtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatar-tásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.

(4) A megállapodást megtámadhatja, akit a másik féljogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás meg-kötésére.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben foglalt szabályokat kellalkalmazni, ha a megtévesztés vagy jogellenes fe-nyegetés harmadik személy részéről történt és errőla másik fél tudott vagy tudnia kellett.

(6) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a meg-állapodás érvényességét nem érinti.

(7) A megtámadás határideje harminc nap, amely atévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetésmegszűnésétől kezdődik. Amegtámadási határidőreaz elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal,hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nemgyakorolható.

(8) A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a (7)bekezdésben meghatározott határidőn belül írásbankell a másik féllel közölni.

(9) A sikeresen megtámadott megállapodás érvényte-len.

20. Az érvénytelenség jogkövetkezménye29. § (1) Az érvénytelen megállapodás alapján létre-

jött jogviszonyból származó jogokat és kötelezett-ségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényesmegállapodás alapján állnának fenn. Az érvénytelenmegállapodás alapján létrejött jogviszonyt – ha e tör-vény eltérően nem rendelkezik – a munkáltató köte-les haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni,feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek nem há-rítják el.

(2) A munkáltató köteles a munkavállalónak annyiidőre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a mun-káltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelő-en alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a

munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült ok-ból érvénytelen és azt az (1) bekezdés alapján megkell szüntetni.

(3) Ha a megállapodás valamely része érvénytelen,helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kellalkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen résznélkül nem állapodtak volna meg.

(4) Az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége ese-tén e jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nemszármaznak.

(5) A munkaviszony megszüntetésére irányuló jog-nyilatkozat érvénytelensége esetén – a munkáltatósaját jognyilatkozatának sikeres megtámadását kivé-ve – a 82-84. §-ban foglalt rendelkezéseket kell meg-felelően alkalmazni.

30. § 17 A megállapodás érvénytelenségéből származókármegtérítésére e törvény szabályait kell alkalmazni.

21. A polgári jogi szabályok alkalmazása31. § 18 A jognyilatkozatra egyebekben, ha e törvényeltérően nem rendelkezik, a Ptk. 6:4. § és 6:5. §, 6:8.§, 6:11. §, 6:13. §, 6:15-17. §, 6:26. § és 6:27. §, 6:42.§, 6:46-56. §, 6:62. §, 6:63. § (1)-(3) bekezdése, 6:64-70. §, 6:73. §, 6:77. § és 6:78. §, 6:80. § és 6:81. §,6:86. § és 6:87. §, 6:102. §, 6:107. §, 6:116-119. §,6:193-201. §, 6:203-207. §, 6:587. § szabályait kellmegfelelően alkalmazni.

MÁSODIK RÉSZA MUNKAVISZONY

V. FEJEZETA MUNKAVISZONY ALANYAI

32. § A munkaviszony alanyai a munkáltató és a mun-kavállaló.

33. § Munkáltató az a jogképes személy, aki munka-szerződés alapján munkavállalót foglalkoztat.

34. § (1) Munkavállaló az a természetes személy, akimunkaszerződés alapján munkát végez.


17A 2012. évi I. törvény 30. §-a a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (11) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2014.03.15.




(2) Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévétbetöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az is-kolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét betöl-tött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretébentanulmányokat folytat.

(3) A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabály-ban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hir-detési tevékenység keretében a tizenhatodik életévétbe nem töltött személy is foglalkoztatható.

22. Eltérő megállapodás35. § A 32-34. §-ban foglaltaktól eltérni nem lehet.

VI. FEJEZETA MUNKÁLTATÓ SZEMÉLYÉBEN

BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁS36. § (1) A gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi

erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapu-ló átvételének időpontjában fennálló munkaviszony-ból származó jogok és kötelezettségek az átadóról azátvevő munkáltatóra szállnak át.

(2) 19 Felszámolási eljárásbana) az (1) bekezdésben,b) a 37. §-ban,c) a 38. § (1) bekezdésében,d) a 39-40. §-ban,e) a 66. § (3) bekezdésében,f) a 228. § (4) bekezdésében,g) a 229. § (4) bekezdésében, valaminth) a 282. §-banfoglaltak nem alkalmazhatók.

37. § Az átadó munkáltató az átszállást megelőzőenköteles tájékoztatni az átvevő munkáltatót az átszál-lással érintett munkaviszonyokból, valamint a ver-senytilalmi megállapodásokból és a tanulmányi szer-ződésekből származó jogokról és kötelezettségekről.A tájékoztatás elmaradása az átvevő munkáltatóvalszemben e jogviszonyokból származó igények érvé-nyesítését nem érinti.

38. § (1) Az átvevő munkáltató az átszállást követő ti-zenöt napon belül a munkáltató azonosító adatainak

közlésével köteles írásban tájékoztatni a munkavál-lalót a munkáltató személyében bekövetkezett válto-zásról, valamint a 46. § (1) bekezdésében meghatá-rozott munkafeltételek változásáról.

(2) Amennyiben az átadómunkáltatónál – a 236. § (1)bekezdésében meghatározott munkavállalói létszámhiányában – üzemi tanács nem működik és üzemimegbízott megválasztására sem került sor, az átadóvagy – a munkáltatók megállapodása alapján – az át-vevő munkáltató legkésőbb az átszállást megelőző-en tizenöt nappal köteles az érintett munkavállalókatírásban tájékoztatnia) az átszállás időpontjáról vagy tervezett időpont-járól,b) az átszállás okáról,c) a munkavállalót érintő jogi, gazdasági és szociá-lis következményekről, valamintd) a munkavállalót érintő tervezett intézkedésről.

39. § Az átadó és az átvevő munkáltató egyetemle-gesen felel az átszállást megelőzően esedékessé váltmunkavállalói követelésért, ha a munkavállaló az igé-nyét az átszállást követő egy éven belül érvényesíti.

40. § (1) A 70. §-ban és a 77. §-ban foglalt rendelke-zéseket kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavál-laló a munkaviszonyát felmondással arra hivatkozvaszünteti meg, hogy a munkáltató személyében bekö-vetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltéte-lek lényeges és hátrányos megváltozása következté-ben a munkaviszony fenntartása számára aránytalansérelemmel járna vagy lehetetlenné válna.

(2) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti felmon-dást – a 67. § (2) bekezdésében foglalt szabályok al-kalmazásával – köteles megindokolni.

(3) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti felmon-dás jogát a munkáltató személyében bekövetkezettváltozás időpontját követő harminc napon belül gya-korolhatja.

23. Eltérő megállapodás41. § A 36-40. §-ban foglaltaktól a kollektív szerződésa munkavállaló javára térhet el.

VII. FEJEZET19A 2012. évi I. törvény 36. § (2) bekezdése a 2013. évi CIII. törvény 8. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2013.08.01.



AMUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE24. A munkaszerződés

42. § (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön lét-re.

(2) A munkaszerződés alapjána) a munkavállaló köteles a munkáltató irányításaszerint munkát végezni,b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoz-tatni és munkabért fizetni.

43. § (1) A munkaszerződés – jogszabály eltérő ren-delkezése hiányában – aMásodik Részben foglaltak-tól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytóla munkavállaló javára eltérhet.

(2) Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezé-sek összehasonlításával kell elbírálni.

(3) 20 A felek munkaviszonyból származó jogaivalés kötelezettségeivel kapcsolatos megállapodására amunkaszerződésre vonatkozó szabályokat a (4) be-kezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(4) 21 A (3) bekezdés szerinti megállapodást mun-kaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezése eseténkell írásba foglalni.

44. § Amunkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásbafoglalás elmulasztásamiatt a munkaszerződés érvény-telenségére csak a munkavállaló – a munkába lépéstkövető harminc napon belül – hivatkozhat.

24/A. A munkaviszony létesítésének különösfeltételei22

44/A. § 23 (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltöttszemély nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógy-kezelését végző munkáltató nem létesíthet munkavi-szonyt olyan személlyel, akia) a bűntettesek nyilvántartásábanaa) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberölés [aBüntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tör-vény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 166.§ (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban való köz-reműködés [1978. évi IV. törvény 168. § (2) bekez-dés], személyi szabadság megsértése [1978. évi IV.

törvény 175. § (3) bekezdés e) pont], emberkeres-kedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (2) bekez-dés a) pont és (5) bekezdés], családi állás megvál-toztatása [1978. évi IV. törvény 193. § (2) bekez-dés b) pont], kiskorú veszélyeztetése [1978. évi IV.törvény 195. § (1)-(3) bekezdés], erőszakos közö-sülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdésa) pont és (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak[1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pontés (3) bekezdés], megrontás (1978. évi IV. törvény201-202/A. §), tiltott pornográf felvétellel vissza-élés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű ké-jelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3)bekezdés a) pont], visszaélés kábítószerrel [1978.évi IV. törvény 282/B. § (1) bekezdés, (2) bekezdésa) és c) pont, 282/B. § (5) bekezdés és (7) bekezdésa) pont],ab) tiltott toborzás [a Büntető Törvénykönyvről szó-ló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 146.§ (3) bekezdés], emberölés [Btk. 160. § (2) bekez-dés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk.162. § (2) bekezdés], emberi test tiltott felhaszná-lása [Btk. 175. § (3) bekezdés a) pont], kábítószer-kereskedelem [Btk. 177. § (1) bekezdés a) és b)pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179. § (1) bekez-dés a) pont és (2) bekezdés], kóros szenvedélykel-tés (Btk. 181. §), teljesítményfokozó szerrel vissza-élés [Btk. 185. § (3) és (5) bekezdés], emberrab-lás [Btk. 190. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekez-dés a) pont], emberkereskedelem [Btk. 192. § (4)bekezdés a) pont, (5) és (6) bekezdés], kényszer-munka [Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont], személyiszabadság megsértése [Btk. 194. § (2) bekezdés a)pont és (3) bekezdés], szexuális kényszerítés [Btk.196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexu-ális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdésa) pont és (4) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk.198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) be-kezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201.§ (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés], gyermek-prostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpor-nográfia (Btk. 204. §), szeméremsértés [Btk. 205.§ (2) bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208.§), gyermekmunka (Btk. 209. §), családi jogállásmegsértése [Btk. 213. § (2) bekezdés b) pont] bűn-cselekmény elkövetése miatt szerepel,b) az a) pontban meghatározott bűncselekmény el-

20A 2012. évi I. törvény 43. § (3) bekezdését a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (13) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.03.15.21A 2012. évi I. törvény 43. § (4) bekezdését a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (13) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.03.15.22A 2012. évi I. törvény jelölt alcímét a 2013. évi CCXLV. törvény 71. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.07.01.23 A 2012. évi I. törvény 44/A. §-át a 2013. évi CCXLV. törvény 71. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.07.01.



követésének megalapozott gyanúja miatt büntető-eljárás hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős be-fejezéséig,c) a Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti foglalkozástóleltiltás hatálya alatt áll, vagyd) az a) pontban meghatározott bűncselekményekelkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll.

(2) Nem foglalkoztatható, akivel szemben az (1) be-kezdés a) pontjában meghatározotta) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandószabadságvesztést szabtak ki,aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén amentesítés beálltától számított öt évig,ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés ese-tén a mentesítés beálltától számított nyolc évig;b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű mun-kát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés be-álltától számított két évig;c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásábanfelfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a men-tesítés beálltától számított három évig.

(3) Azt a tényt, hogy a munkaviszonyt létesíteni kívá-nó személy megfelel az (1)-(2) bekezdésben megha-tározott feltételeknek, az érintetta) a munkaviszony létrejötte előtt, vagyb) a munkaviszony fennállása alatt a munkáltatóírásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenötmunkanapon belül, ha e határidőn belül a munka-vállalón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az okmegszűnését követően haladéktalanul hatósági bi-zonyítvánnyal igazolja.

(4) Ha a munkavállaló igazolja, hogy megfelel az(1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, amunkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiál-lított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásértmegfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a munka-vállaló részére megtéríti.

(5) Ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározotta) feltételeknek való megfelelést a munkavállaló abűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatóságibizonyítvánnyal nem tudja igazolni, vagyb) kizáró ok egyéb módon a munkáltató tudomásárajut,a 29. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(6) A munkáltató az (1)-(2) bekezdésben meghatáro-zott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljá-ból kezeli

a) a munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy,b) a munkavállalóazon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyil-vántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványtartalmaz.

(7) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alapján meg-ismert személyes adatokat a munkáltató a munka-viszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáigvagy – munkaviszony létesítése esetén – annak meg-szűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli.

25. A munkaszerződés tartalma45. § (1) A munkaszerződésben a feleknek meg kell

állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munka-körében.

(2) A munkaviszony tartamát a munkaszerződésbenkell meghatározni. Ennek hiányában a munkavi-szony határozatlan időre jön létre.

(3) A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződés-ben kell meghatározni. Ennek hiányában munka-helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkájátszokás szerint végzi.

(4) A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányá-ban – általános teljes napi munkaidőben történő fog-lalkoztatásra jön létre.

(5) A felek a munkaszerződésben a munkaviszonykezdetétől számított legfeljebb három hónapig terje-dő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidőkikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egyalkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tar-tama ameghosszabbítása esetén sem haladhatja mega három hónapot.

26. A munkáltató írásbeli tájékoztatásikötelezettsége

46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszonykezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tá-jékoztatja a munkavállalóta) a napi munkaidőről,b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatá-sokról,c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a mun-kabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,d) a munkakörbe tartozó feladatokról,e) 24 a szabadság mértékéről, számítási módjáról éskiadásának, valamint

24A 2012. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés e) pontja a 2012. évi LXXXVI. törvény 85. § (1) bekezdésének megfelelően megállapítottszöveg. Hatályos: 2012.07.01.



f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó fel-mondási idő megállapításának szabályairól, továb-bág) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés ha-tálya alá tartozik-e, valaminth) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

(2) Az (1) bekezdés a)-c), és e)-f) pontjában előírt tá-jékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály ren-delkezésére történő hivatkozással is megadható.

(3) Ha a munkaviszony tizenöt nap eltelte előtt meg-szűnik, a munkáltató az (1) bekezdésben foglalt kö-telezettségét a 80. § (2) bekezdésében meghatározottidőpontban köteles teljesíteni.

(4) A munkáltató megnevezésének, lényeges adatai-nak, továbbá az (1) bekezdésben meghatározottakváltozásáról a munkavállalót a változást követő ti-zenöt napon belül írásban tájékoztatni kell.

(5) Nem terheli a munkáltatót a tájékoztatási kötele-zettség – az (1) bekezdés h) pontját kivéve -, ha amunkaszerződés alapjána) a munkaviszony tartama az egy hónapot, vagyb) a munkaidő a heti nyolc órát nem haladja meg.

47. § A tizenöt napot meghaladó külföldön történőmunkavégzés esetén – a 46. §-ban foglaltakon túlme-nően – a munkavállalót – legkésőbb a külföldre valókiutazást megelőző hét nappal – írásban tájékoztatnikell

a) a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról,b) a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról,c) a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbád) a hazatérésre irányadó szabályokról.

27. A munkaviszony kezdete48. § A munkaviszony kezdetének napját a munka-szerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában amunkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötésétkövető nap.

49. § (1) A felek a munkaszerződés megkötése és amunkaviszony kezdetének napja közötti időszakbannem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a mun-kaviszony létrejöttét meghiúsítaná.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartam alatta munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha amunkaszerződés megkötését követően körülménye-iben olyan lényeges változás következett be, amelya munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagyaránytalan sérelemmel járna.

28. Eltérő megállapodás50. § (1) 25 A felek megállapodása

a) a 42-44. §-ban,b) a 44/A. §-ban,c) a 45. § (1) bekezdésébenfoglaltaktól nem térhet el.

(2) 26 Kollektív szerződésa) a 42-44. §-ban,b) a 44/A. §-ban,c) a 45. § (1)-(4) bekezdésébenfoglaltaktól nem térhet el.

(3) Kollektív szerződés a 46-47. §-ban foglaltaktólcsak a munkavállaló javára térhet el.

(4) 27 Kollektív szerződés rendelkezése alapján a pró-baidő tartama legfeljebb hat hónap.

VIII. FEJEZETA MUNKASZERZŐDÉS

TELJESÍTÉSE29. Alapvető kötelezettségek

51. § (1) Amunkáltató köteles a munkavállalót a mun-kaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabá-lyok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek elté-rő megállapodása hiányában – a munkavégzéshezszükséges feltételeket biztosítani.

(2) A munkáltató köteles a munkavállalónak azt aköltségét megtéríteni, amely a munkaviszony telje-sítésével indokoltan merült fel.

(3) A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkal-mazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekin-tettel rá hátrányos következményekkel nem járhat.

25A 2012. évi I. törvény 50. § (1) bekezdése a 2013. évi CCXLV. törvény 71. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2014.07.01.

26A 2012. évi I. törvény 50. § (2) bekezdése a 2013. évi CCXLV. törvény 71. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2014.07.01.

27A 2012. évi I. törvény 50. § (4) bekezdése a 2012. évi LXXXVI. törvény 85. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2012.07.01.



(4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszé-lyeztető és biztonságos munkavégzés követelménye-it. Amunkába lépést megelőzően és a munkaviszonyfennállása alatt rendszeres időközönként köteles in-gyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri al-kalmassági vizsgálatát.

(5) A fogyatékossággal élő személy foglalkoztatásasorán gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodásfeltételeinek biztosításáról.

(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelet-ben állapítsa meg a munkavállaló munkaviszonnyalösszefüggő költségeinek megtérítésére vonatkozószabályokat.

52. § (1) A munkavállaló kötelesa) a munkáltató által előírt helyen és időben munká-ra képes állapotban megjelenni,b) munkaideje alatt – munkavégzés céljából, mun-kára képes állapotban – a munkáltató rendelkezé-sére állni,c) munkáját személyesen, az általában elvárhatószakértelemmel és gondossággal, a munkájára vo-natkozó szabályok, előírások, utasítások és szoká-sok szerint végezni,d) a munkakörének ellátásához szükséges bizalom-nak megfelelő magatartást tanúsítani,e) munkatársaival együttműködni.

(2) A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájáru-lása nélkül harmadik személytől díjazást a munkavi-szonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fo-gadhat el, vagy nem köthet ki.

(3) A munkavállalót munkaszerződés vagy munkavi-szonyra vonatkozó szabály alapján megillető mun-kabért csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy amunkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásá-val a (2) bekezdésben meghatározott díjazásban ré-szesült.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott díjazásnak mi-nősül minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás,amelyet harmadik személy a munkáltatót megilletőszolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt.

30. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás53. § (1) Amunkáltató jogosult a munkavállalót átme-

netileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben,munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztat-ni.

(2) 28 Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartamanaptári évenként összesen a negyvennégy beosztásszerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órátnem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmaz-ni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határo-zott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagyrészmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől el-térő foglalkoztatás várható tartamáról a munkaválla-lót tájékoztatni kell.

(3) A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem köte-lezhető más helységben végzendő munkáraa) a várandóssága megállapításától gyermeke há-roméves koráig,b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekétegyedül neveli, valamintc) hozzátartozójának tartós, személyes gondozásaesetén, továbbá, had) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását megálla-pította.

(4) A (3) bekezdés c) pontjának alkalmazása tekinte-tében a 131. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.

(5) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti foglal-koztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de leg-alább amunkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.

31. Az utasítás teljesítésének megtagadása

54. § (1) A munkavállaló köteles megtagadni az utasí-tás teljesítését, ha annak végrehajtása más személyegészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyo-san veszélyeztetné.

(2) Amunkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesí-tését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonat-kozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét,testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyo-san veszélyeztetné.

(3) Amunkavállaló az utasítás megtagadása esetén isköteles rendelkezésre állni.

(4) A munkavállaló a munkáltató utasításától akkortérhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való meg-óvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató érte-sítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről amunkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell.




32. Mentesülés a munkavégzési kötelezettségalól

55. § (1) Amunkavállaló mentesül rendelkezésre állá-si és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alóla) keresőképtelensége,b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós el-járással összefüggő, egészségügyi intézménybentörténő kezelés, valamintc) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbád) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra idő-tartamra,e) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjábannaponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszerkét órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy,ikergyermekek esetén naponta két órára,f) hozzátartozója halálakor két munkanapra,g) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbáa felek megállapodása szerinti képzés, továbbkép-zés esetén, a képzésben való részvételhez szüksé-ges időre,h) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat el-látása tartamára,i) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárás-ban való személyes részvételhez szükséges időtar-tamra,j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családivagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tar-tamára, továbbák) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatá-rozott tartamra.

(2) A munkáltató, ha a munkavállaló által elköve-tett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálá-sa miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szüksé-ges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mente-sítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és mun-kavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

33. Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkeskötelezettségszegésért

56. § (1) A munkaviszonyból származó kötelezettségvétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy– ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kol-lektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés akötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jog-következményeket állapíthat meg.

(2) 29 Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, amunkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit ha-tározott időre módosító hátrány állapítható meg,amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberiméltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapí-tó jogkövetkezmény összességében nem haladhatjameg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megálla-pításakor irányadó – egyhavi alapbére összegét.

(3) A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása sorána 78. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható megolyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkál-tató a munkaviszony megszüntetésének indokakéntis megjelöl.

(5) A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedéstírásba kell foglalni és indokolni kell.

34. Eltérő megállapodás57. § (1) A felek megállapodása vagy kollektív szer-

ződésa) az 52. § (3) bekezdésében,b) az 53. § (3)-(4) bekezdésében,c) az 54. § (1) bekezdésében,d) az 56. § (2)-(5) bekezdésébenfoglaltaktól nem térhet el.

(2) Kollektív szerződés az 55. § (1) bekezdésébenfoglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.

IX. FEJEZETA MUNKASZERZŐDÉS

MÓDOSÍTÁSA58. § A felek a munkaszerződést közös megegyezés-sel módosíthatják. A munkaszerződés módosítására amegkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelőenalkalmazni.

59. § 30 Amunkáltató a 127-132. §-ban meghatározotttávollét megszűnését követően ajánlatot tesz a munka-vállaló számára a munkabér módosítására. Ennek so-rán a munkavállalóval azonos munkakörű munkavál-lalók részére a munkáltatónál időközben megvalósí-tott átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni.

29A 2012. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (34) bekezdés c) pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2014. 03. 15.

30A 2012. évi I. törvény 59. §-a a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (34) bekezdés d) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2014. 03. 15.



Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál tény-legesen megvalósult átlagos éves béremelés mértékeaz irányadó.

60. § (1) A munkavállaló számára egészségi állapotá-nak megfelelő munkakört kell felajánlani, ha váran-dóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig– munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi véle-mény alapján – amunkakörében nem foglalkoztatha-tó. Amunkavégzés alól fel kell menteni, ha az egész-ségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem le-hetséges.

(2) A munkavállaló a felajánlott munkakörnek meg-felelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződésszerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. A felmen-tés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlottmunkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.

61. § (1) A munkáltató a munkakörök megjelöléséveltájékoztatja a munkavállalókat

a) a teljes vagy részmunkaidős,b) a távmunkavégzésre irányuló, valamintc) a határozatlan idejű munkaviszony keretében tör-ténőfoglalkoztatás lehetőségéről.

(2) A munkavállaló munkaszerződés módosításárairányuló ajánlatára a munkáltató tizenöt napon belülírásban nyilatkozik.

(3) 31 Amunkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyer-mek hároméves koráig – három vagy több gyermeketnevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig– köteles a munkaszerződést az általános teljes napimunkaidő felénekmegfelelő tartamú részmunkaidő-re módosítani.

35. Eltérő megállapodás

62. § (1) A felek megállapodása vagy kollektív szer-ződés az 58. §-ban foglaltaktól nem térhet el.

(2) Kollektív szerződés az 59-61. §-ban foglaltaktólcsak a munkavállaló javára térhet el.

X. FEJEZET

A MUNKAVISZONYMEGSZŰNÉSE ÉSMEGSZÜNTETÉSE

36. A munkaviszony megszűnése63. § (1) A munkaviszony megszűnik

a) a munkavállaló halálával,b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,c) a határozott idő lejártával,d) a (3) bekezdésben meghatározott esetben,e) törvényben meghatározott más esetben.

(2) A munkavállalót a munkáltató felmondása eseténmeghatározott munkavégzés alóli felmentés idejérejáró távolléti díjnak megfelelő összeg illeti meg, ha amunkaviszony az (1) bekezdés b) vagy d) pont alap-ján szűnik meg, kivéve, ha a felmentés tartamára amunkavállaló munkabérre nem lenne jogosult, vagyjogszabály másképp rendelkezik.

(3) Megszűnik a munkaviszony, ha a 36. § (1) bekez-dése szerint jogügylet vagy jogszabály rendelkezésealapján a gazdasági egységet átvevőmunkáltató neme törvény hatálya alá tartozik.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az átadó legké-sőbb a munkaviszony megszűnését megelőzően ti-zenöt nappal köteles az érintett munkavállalót írás-ban tájékoztatni a megszűnés időpontjáról vagy ter-vezett időpontjáról és a megszűnés indokáról.

37. A munkaviszony megszüntetése64. § (1) A munkaviszony megszüntethető

a) közös megegyezéssel,b) felmondással,c) azonnali hatályú felmondással.

(2) A megszüntetés okának az indokolásból világo-san ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat in-dokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevőbizonyítja.

38. A felmondás65. § (1) A munkaviszonyt mind a munkavállaló,

mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.(2) A felek megállapodása esetén – legfeljebb a mun-kaviszony kezdetétől számított egy évig – a munka-viszony felmondással nem szüntethető meg.

31A 2012. évi I. törvény 61. § (3) bekezdése a 2014. évi XCIX. törvény 389. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2015.01.01.



(3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti mega munkaviszonyta) a várandósság,b) a szülési szabadság,c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fize-tés nélküli szabadság (128. §, 130. §),d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat-teljesítés, valaminte) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukci-ós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebbennek megkezdésétől számított hat hónaptartama alatt.

(4) A (3) bekezdés szerinti védelem alkalmazásaszempontjából a felmondás közlésének, csoportoslétszámcsökkentés esetén a 75. § (1) bekezdés sze-rinti tájékoztatás közlésének időpontja az irányadó.

(5) 32 A (3) bekezdés a) és e) pontban meghatározottkörülményre amunkavállaló csak akkor hivatkozhat,ha erről a munkáltatót tájékoztatta.

(6) A (3) bekezdés c) pontbanmeghatározott védelemaz anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságotmindkét szülő igénybe veszi.

66. § (1) A munkáltató felmondását köteles megindo-kolni.

(2) A felmondás indoka a munkavállaló munkavi-szonnyal kapcsolatos magatartásával, képességévelvagy a munkáltató működésével összefüggő ok le-het.

(3) 33 Kizárólaga) a munkáltató személyében bekövetkező változás,b) a 99. § (3) bekezdése vagy a 135. § (4) bekezdéseszerinti megállapodás munkavállaló általi felmon-dásanem szolgálhat a munkáltató felmondásának indo-kául.

(4) Amunkáltató a nyugdíjasnak nemminősülő mun-kavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát amunkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatárbetöltését megelőző öt éven belül a munkavállalómunkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indo-kolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében megha-tározott okból szüntetheti meg.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott munkavállalómunkaviszonya a munkavállaló képességével vagy

a munkáltató működésével összefüggő okból akkorszüntethető meg, ha a munkáltatónál a 45. § (3) be-kezdése szerinti munkahelyen nincs a munkaválla-ló által betöltött munkakörhöz szükséges képesség-nek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöl-tetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az emunkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánla-tot elutasítja.

(6) Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apamunkaviszonyának felmondással történő megszün-tetése esetén a gyermek hároméves koráig a (4)-(5)bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a mun-kavállaló szülési vagy a gyermek gondozása céljábólfizetés nélküli szabadságot (128. §) nem vesz igény-be.

(7) A munkáltató a rehabilitációs ellátásban vagyrehabilitációs járadékban részesülő munkavállalómunkaviszonyát a munkavállaló egészségi okkalösszefüggő képességével indokolt felmondással ak-kor szüntetheti meg, ha a munkavállaló eredeti mun-kakörében nem foglalkoztatható tovább és a mun-kavállaló számára állapotának egészségi szempont-ból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy amunkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nél-kül nem fogadja el.

(8) A munkáltató a határozott idejű munkaviszonytfelmondással megszüntethetia) a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alattvagyb) a munkavállaló képességére alapított okból vagyc) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlankülső ok következtében lehetetlenné válik.

(9) A munkáltató a határozatlan tartamú munkavi-szony felmondással történő megszüntetését nem kö-teles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak mi-nősül.

67. § (1) A munkavállaló határozatlan idejű munkavi-szonyának felmondását nem köteles indokolni.

(2) A határozott idejű munkaviszonyának felmondá-sát a munkavállaló köteles megindokolni. A felmon-dás indoka csak olyan ok lehet, amely számára amunkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagykörülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel jár-na.

32A 2012. évi I. törvény 65. § (5) bekezdése a 17/2014. (V. 30.) AB határozatnak megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. 05. 30.33A 2012. évi I. törvény 66. § (3) bekezdése a 2013. évi CIII. törvény 8. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2013.08.01.



39. A felmondási idő68. § (1) A felmondási idő legkorábban a felmondás

közlését követő napon kezdődik.(2) Amunkáltató felmondása esetén a felmondási időlegkorábban az alábbiakban meghatározott tartamlejártát követő napon kezdődik:a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebbazonban a betegszabadság lejártát követő egy év,b) a beteg gyermek ápolása címén fennálló kereső-képtelenség,c) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapottfizetés nélküli szabadság.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat csoportos létszám-csökkentés esetén abban az esetben kell alkalmazni,ha a (2) bekezdésben meghatározott körülmények a75. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatás közlésénekidőpontjában fennálltak.

69. § (1) A felmondási idő harminc nap.(2) Amunkáltató felmondása esetén a felmondási időa munkáltatónál munkaviszonyban töltötta) három év után öt nappal,b) öt év után tizenöt nappal,c) nyolc év után húsz nappal,d) tíz év után huszonöt nappal,e) tizenöt év után harminc nappal,f) tizennyolc év után negyven nappal,g) húsz év után hatvan nappalmeghosszabbodik.

(3) A felek az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknálhosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben ismegállapodhatnak.

(4) A felmondási idő számítása szempontjából a 77.§ (2) bekezdésében meghatározott tartamot nem kellfigyelembe venni.

(5) A felmondási idő a határozott idejűmunkaviszonyfelmondással történő megszüntetése esetén legfel-jebb a határozott idő lejártáig tart.

70. § (1) A munkáltató felmondása esetén köteles amunkavállalót – legalább a felmondási idő felére – amunkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egésznapként kell figyelembe venni.

(2) A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánsá-gának megfelelően – legfeljebb két részletben – kellfelmenteni.

(3) A munkavégzés alóli felmentés tartamára a mun-kavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munka-bérre egyébként nem lenne jogosult.

(4) A kifizetett munkabért vissza követelni nem lehet,ha a munkavállalót a munkavégzés alól végleg fel-mentették és a munkabér fizetését kizáró körülménya munkavégzés alóli felmentés után következett be.

40. A csoportos létszámcsökkentésrevonatkozó szabályok

71. § (1) Csoportos létszámcsökkentésnek minősül,ha a munkáltató a döntést megelőző félévre számí-tott átlagos statisztikai létszám szerinta) húsznál több és száznál kevesebb munkavállalófoglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló,b) száz vagy annál több, de háromszáznál keve-sebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalábba munkavállalók tíz százaléka,c) háromszáz vagy annál több munkavállaló fog-lalkoztatása esetén legalább harminc munkaválla-ló munkaviszonyát kívánja – figyelemmel a (3) be-kezdésben foglaltakra – harmincnapos időszakonbelül a működésével összefüggő okmiatt megszün-tetni.

(2) Ha a munkáltató fél évnél rövidebb ideje alakult,az (1) bekezdésben meghatározott munkavállalókátlagos statisztikai létszámát az adott időszakra vo-natkozóan kell megállapítani.

(3) Ha a munkáltatónak több telephelye van, az (1)bekezdésben foglalt feltételek fennállását telephe-lyenként kell megállapítani azzal, hogy az azonosmegyében (fővárosban) található telephelyek eseté-ben a munkavállalók létszámát össze kell számítani.A munkavállalót azon a telephelyen kell számítás-ba venni, amelyen a csoportos létszámcsökkentés-ről szóló döntés meghozatalakor irányadó beosztásaszerint végez munkát.

(4) A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó sza-bályokat a tengerjáró hajók legénységére nem kellalkalmazni.

72. § (1) Amunkáltató, ha csoportos létszámcsökken-tés végrehajtását tervezi, az üzemi tanáccsal tárgyal-ni köteles.

(2) A tárgyalás megkezdését megelőzően legalábbhét nappal a munkáltató köteles az üzemi tanácsotírásban tájékoztatnia) a tervezett csoportos létszámcsökkentés okáról,b) foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásbana tervezett létszámcsökkentéssel érintett, vagyc) a 71. § (1) bekezdésében meghatározott időszak-ban foglalkoztatott munkavállalók létszámáról,



d) a létszámcsökkentés végrehajtásának tervezetttartamáról, időbeni ütemezéséről,e) a kiválasztás szempontjairól, valamintf) a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos –a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatá-rozottól eltérő – juttatás feltételéről és mértékéről.

(3) Amunkáltató tárgyalási kötelezettsége a megálla-podás megkötéséig, ennek hiányában legalább a tár-gyalás megkezdését követő tizenöt napig áll fenn.

(4) A tárgyalásnak – a megállapodás érdekében – kikell terjednie a csoportos létszámcsökkentésa) elkerülésének lehetséges módjára, eszközére,b) elveire,c) következményeinek enyhítését célzó eszközökre,valamintd) az érintett munkavállalók számának csökkenté-sére.

(5) A tárgyalás során kötött megállapodást írásba kellfoglalni és meg kell küldeni az állami foglalkoztatásiszervnek.

73. § (1) A csoportos létszámcsökkentés végrehajtásá-ról szóló döntésben meg kell határoznia) foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásbanaz intézkedéssel érintett munkavállalók létszámát,valamintb) a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásánakkezdő és befejező időpontját vagy végrehajtásánakidőbeni ütemezését.

(2) A csoportos létszámcsökkentés időbeni ütemezé-sét harmincnapos időszakok alapján kell meghatá-rozni. Ebből a szempontból a munkáltató döntésé-ben meghatározott ütemezést kell irányadónak te-kinteni.

(3) A munkavállalók létszámát együttesen kell figye-lembe venni, ha a munkáltató az utolsó munkavi-szony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat köz-lésétől vagy megállapodás kötésétől számított har-minc napon belül újabb, a munkaviszony megszün-tetésére irányuló jognyilatkozatot közöl vagy megál-lapodást köt.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában munkaviszonymegszüntetésére irányulóa) jognyilatkozatnak a munkáltató működésévelösszefüggő okra alapított felmondást,b) megállapodásnak a munkáltató által kezdemé-nyezett közös megegyezéstkell tekinteni.

(5) A munkáltató működésével összefüggő okra ala-pított megszüntetésnek kell tekinteni a 79. § (1) be-kezdés b) pont szerinti munkáltatói intézkedést, va-lamint – ellenkező bizonyításig – a felmondást, ha etörvény alapján nem kell indokolni.

74. § (1) A munkáltató a csoportos létszámcsökken-tésre vonatkozó szándékáról, valamint a 72. § (2) be-kezdésében meghatározott adatról és körülményrőlírásban értesíti az állami foglalkoztatási szervet ésennek másolatát az üzemi tanácsnak át kell adni.

(2) A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésrevonatkozó döntéséről az állami foglalkoztatási szer-vet a felmondás vagy a 79. § (1) bekezdés b) pontszerinti jognyilatkozat közlését legalább harmincnappal megelőzően írásban tájékoztatja. Ennek so-rán közli a létszámcsökkentéssel érintett munkavál-lalóa) azonosító adatait,b) munkakörét, valamintc) szakképzettségét.

75. § (1) A munkáltató a csoportos létszámcsökken-tésre vonatkozó döntéséről az érintett munkavállalóta felmondás vagy a 79. § (1) bekezdés b) pont sze-rinti azonnali hatályú felmondás közlését megelőző-en legalább harminc nappal írásban tájékoztatja. Afelmondás és az azonnali hatályú felmondás a tájé-koztatást követő harminc nap elteltét követően kö-zölhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást meg kellküldeni az üzemi tanácsnak és az állami foglalkoz-tatási szervnek is.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak megszegésével kö-zölt felmondás jogellenes.

76. § (1) A 72. § (5) bekezdése szerinti megállapodásmegállapíthatja azokat a szempontokat, amelyekrefigyelemmel a munkáltató a munkaviszony meg-szüntetéssel érintett munkavállalók körét meghatá-rozza.

(2) A munkavállaló nem hivatkozhat a megállapodásmegsértésére, ha az (1) bekezdésben foglalt munkál-tatói kötelezettség teljesítéséhez szükséges tájékoz-tatást nem adta meg.

41. Végkielégítés77. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha

munkaviszonyaa) a munkáltató felmondása,b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy



c) a 63. § (1) bekezdés d) pontjaalapján szűnik meg.

(2) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogya munkaviszony a felmondás közlésének vagy amunkáltató jogutód nélküli megszűnésének idő-pontjában a (3) bekezdésben meghatározott tartam-ban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultságszempontjából nem kell figyelembe venni azt azegybefüggően legalább harminc napot meghaladótartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem il-lette meg, kivévea) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondo-zása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság(128. §),b) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat-teljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli sza-badság (132. §) három hónapot meg nem haladótartamát.

(3) A végkielégítés mértékea) legalább három év esetén egyhavi,b) legalább öt év esetén kéthavi,c) legalább tíz év esetén háromhavi,d) legalább tizenöt év esetén négyhavi,e) legalább húsz év esetén öthavi,f) legalább huszonöt év esetén hathavitávolléti díj összege.

(4) A végkielégítésnek a (3) bekezdésa) a)-b) pontban meghatározott mértéke egyhavi,b) c)-d) pontban meghatározott mértéke kéthavi,c) e)-f) pontban meghatározott mértéke háromhavitávolléti díj összegével emelkedik, ha a munkavi-szony az (1) bekezdésben meghatározott módon ésa munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorha-tár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.

(5) Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, haa) a felmondás közlésének vagy a munkáltató jog-utód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdí-jasnak minősül, vagyb) a felmondás indoka a munkavállaló munkavi-szonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nemegészségi okkal összefüggő képessége.

42. Azonnali hatályú felmondás78. § (1) Amunkáltató vagy a munkavállaló a munka-

viszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntet-heti, ha a másik fél

a) a munkaviszonyból származó lényeges kötele-zettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággaljelentős mértékben megszegi, vagyb) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely amunkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

(2) Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennekalapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől szá-mított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok be-következtétől számított egy éven belül, bűncselek-mény elkövetése esetén a büntethetőség elévülésé-ig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának,ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogo-sult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnalihatályú felmondás okáról a testületet – mint a mun-káltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják.

(3) Amunkavállaló azonnali hatályú felmondása ese-tén a munkáltató köteles a 70. § (3) bekezdésében ésa 77. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni.

79. § (1) Azonnali hatályú felmondással – indokolásnélkül – megszüntethetia) a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt,b) a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt.

(2) Az (1) bekezdés b) pont szerinti megszüntetésesetén a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagyha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövi-debb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.

43. Eljárás a munkaviszony megszüntetése(megszűnése) esetén

80. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszünte-tésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rend-ben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. Amunkakörátadás és az elszámolás feltételeit a mun-káltató köteles biztosítani.

(2) 34 A munkaviszony felmondással történő meg-szüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltöttnaptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony meg-szűnésétől számított ötödik munkanapon a munka-vállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyébjárandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszony-ra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokbanelőírt igazolásokat.

81. § (1) A munkáltató a munkavállaló kérelmére, haa munkaviszony legalább egy évig fennállt, a mun-kaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) vagy




legfeljebb az ezt követő egy éven belül a munkavál-laló munkájáról írásban értékelést ad.

(2) Az értékelés valótlan ténymegállapításainak meg-semmisítését vagy módosítását a munkavállaló bíró-ságtól kérheti.

44. A munkaviszony jogellenesmegszüntetésének jogkövetkezménye

82. § (1) Amunkáltató köteles megtéríteni a munkavi-szony jogellenes megszüntetésével összefüggésbenokozott kárt.

(2) A munkaviszony körében elmaradt jövedelem cí-mén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a mun-kavállaló tizenkéthavi távolléti díjának összegét.

(3) A munkavállaló az (1) bekezdésben foglaltakontúlmenően jogosult a végkielégítés összegére, hamunkaviszonyaa) jogellenesen nem felmondással szűnt meg, vagyb) munkaviszonyamegszűnésekor a 77. § (5) bekez-dés b) pontja alapján nem részesült végkielégítés-ben.

(4) A munkavállaló az (1)-(2) bekezdésben foglaltakhelyett követelheti a munkáltatói felmondás eseténirányadó felmondási időre járó távolléti díjnak meg-felelő összeget.

83. § 35 (1) A munkavállaló kérelmére a bíróság amunkaviszonyt helyreállítja, haa) a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bá-násmód követelményébe,b) a 65. § (3) bekezdésébe,c) a 273. § (1) bekezdésébe ütközött,d) a munkavállaló a munkaviszony megszüntetése-kor munkavállalói képviselő volt,e) a munkavállaló a munkaviszony közös megegye-zéssel történő megszüntetését vagy erre irányulósaját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.

(2) Amunkaviszony helyreállítását követően keletke-zett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódójogosultság tekintetében a munkaviszony megszün-tetése (megszűnése) és annak helyreállítása közöttitartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekin-teni.

(3) Meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt mun-kabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát.Elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti dí-ját kell figyelembe venni.

(4) Az elmaradt munkabér és egyéb járandóságösszegének számításánál le kell vonni,a) amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adotthelyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, to-vábbáb) a munkaviszonymegszüntetésekor kifizetett vég-kielégítést.

84. § (1) A munkavállaló, ha munkaviszonyát jogel-lenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói fel-mondás esetén irányadó felmondási időre járó távol-léti díjnak megfelelő összeget megfizetni.

(2) A munkavállaló, ha a határozott tartamú mun-kaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozottidőből még hátralévő időre járó, de legfeljebb há-romhavi távolléti díjnak megfelelő összeget kötelesmegfizetni.

(3) A munkáltató követelheti az (1) vagy (2) bekez-désben meghatározott mértéket meghaladó káránakmegtérítését is.Ezek együttesen nem haladhatják meg a munkavál-laló tizenkét havi távolléti díjának összegét.

(4) A jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabá-lyait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállalómunkakörét nem az előírt rendben adja át.

45. Eltérő megállapodás85. § (1) 36 A felekmegállapodása vagy kollektív szer-

ződésa) a 63. § (1) bekezdésében,b) a 64. §-ban,c) a 82. § (1) bekezdésébenfoglaltaktól nem térhet el.

(2) 37 Kollektív szerződésa) a 63. § (2)-(3) bekezdésében,b) a 65-68. §-ban,c) a 71-76. §-ban,d) a 78. §-ban,






e) a 81. §-ban,f) a 83. §-banfoglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.

(3) A kollektív szerződés a 69. § (1) bekezdésébenfoglaltnál hosszabb felmondási időt is megállapíthat.

XI. FEJEZETA MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐ

46. Fogalmak86. § (1) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kez-

detétől annak befejezéséig tartó idő, valamint amun-kavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevé-kenység tartama.

(2) Előkészítő vagy befejező tevékenység: mindenolyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló mun-kaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendsze-resen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.

(3) Nem munkaidőa) - a készenléti jellegű munkakört kivéve – a mun-kaközi szünet, továbbáb) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyérőla tényleges munkavégzés helyére, valamint a mun-kavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyéretörténő utazás tartama.

87. § (1) Munkanap: a naptári nap vagy a munkáltatóáltal meghatározott megszakítás nélküli huszonnégyóra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás sze-rinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azo-nos naptári napra esik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irány-adók a heti pihenő- vagy amunkaszüneti napmegha-tározása tekintetében is, azzal, hogy a hét és huszon-két óra közötti tartamot heti pihenő- vagy a munka-szüneti napnak kell tekinteni.

(3) Hét: a naptári hét vagy a munkáltató által meg-határozott megszakítás nélküli százhatvannyolc óra,ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerin-ti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonosnaptári napra esik.

88. § (1) Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszony-ra vonatkozó szabály által meghatározotta) teljes napi munkaidő vagyb) részmunkaidő.

(2) Beosztás szerinti napi munkaidő: a munkanapraelrendelt rendes munkaidő.

(3) Beosztás szerinti heti munkaidő: a hétre elrendeltrendes munkaidő.

89. § Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közöttiidőszakban teljesített munkavégzés.

90. § A munkáltató tevékenysége

a) megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órátmeg nem haladó tartamban vagy naptári évenkéntkizárólag a technológiai előírásban meghatározottokból, az ott előírt időszakban szünetel és

aa) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatásbiztosítására irányul, vagy

ab) a termelési technológiából fakadó objektív körül-ményekmiatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűenmásként nem folytatható,

b) több műszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvanórát,

c) idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenülaz év valamely időszakához vagy időpontjához kö-tődik.

91. § Készenléti jellegű a munkakör, ha

a) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt –hosszabb időszak alapulvételével – a rendes mun-kaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélküláll a munkáltató rendelkezésére, vagy

b) a munkavégzés – különösen a munkakör sajátossá-gára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a mun-kavállaló számára az általánoshoz képest lényegesenalacsonyabb igénybevétellel jár.

47. A napi munkaidő92. § (1) A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (álta-

lános teljes napi munkaidő).(2) A teljes napi munkaidő – a felek megállapodásaalapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, haa munkavállalóa) készenléti jellegű munkakört lát el,b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója(hosszabb teljes napi munkaidő).

(3) Tulajdonosnak – a (2) bekezdés alkalmazása so-rán – a gazdasági társaság tagját kell tekinteni, ha atársaságra vonatkozó döntések meghozatala során aszavazatok több mint huszonöt százalékával rendel-kezik.



(4) Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felekmegállapodása az általános teljes napi munkaidőnélrövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat.

(5) A felek az adott munkakörre irányadó teljes napimunkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megál-lapodhatnak (részmunkaidő).

48. A munkaidőkeret

93. § (1) Amunkáltató a munkavállaló által teljesíten-dőmunkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhat-ja.

(2) A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt amunkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az ál-talános munkarend alapul vételével kell megállapí-tani. Ennek során az általános munkarend szerintimunkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kí-vül kell hagyni.

(3) A munkaidő (2) bekezdés szerinti meghatározá-sakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagy-ni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás sze-rinti napi munkaidő mértékével kell számításba ven-ni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamáta napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívülhagyni vagy számításba venni.

(4) A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjátírásban meg kell határozni és közzé kell tenni.

94. § (1) Amunkaidőkeret tartama legfeljebb négy hó-nap vagy tizenhat hét.

(2) A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónapvagy huszonhat héta) a megszakítás nélküli,b) a több műszakos, valamintc) az idényjellegű tevékenység keretében,d) a készenléti jellegű, továbbáe) a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munka-körbenfoglalkoztatott munkavállaló esetében.

(3) Amunkaidőkeret tartama kollektív szerződés ren-delkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy öt-venkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezésiokok indokolják.

(4) A kollektív szerződés felmondása vagy megszű-nése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történőfoglalkoztatást nem érinti.

49. Eljárás a munkaviszony munkaidőkeretlejárta előtti megszűnése esetén

95. § (1) A munkaviszony megszűnésekor a munka-vállaló munkabérét az általános munkarend, a napimunkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételévelel kell számolni.

(2) A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokatkell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony amunkaidőkeret lejárta előtta) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,b) a határozott idő lejártával,c) a munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti azonna-li hatályú felmondásával,d) a munkáltató működésével összefüggő okkal in-dokolt felmondásával,e) a munkavállaló – a 79. § (1) bekezdés a) pontotkivéve – azonnali hatályú felmondásávalszűnik meg és a munkavállaló az általános mun-karend, valamint a napi munkaidő alapulvételévelmeghatározott munkaidőnél többet dolgozott.

(3) Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfe-lelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidő-keret lejárta előtta) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,b) a határozott idő lejártával,c) a munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti azonna-li hatályú felmondásával,d) a munkáltató működésével összefüggő okkal in-dokolt felmondásával,e) a munkavállaló – a 79. § (1) bekezdés a) pontotkivéve – azonnali hatályú felmondásávalszűnik meg és a munkavállaló az általános mun-karend, valamint a napi munkaidő alapulvételévelmeghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott.

(4) Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozószabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a mun-kaviszony a munkaidőkeret lejárta előtta) a munkavállaló felmondásával,b) amunkavállaló 79. § (1) bekezdés a) pont szerintiazonnali hatályú felmondásával,c) a munkáltató 78. § (1) bekezdése szerinti azonna-li hatályú felmondásával,d) a munkáltatónak a munkavállaló munkavi-szonnyal kapcsolatos magatartásával,e) a nem egészségi okkal összefüggő képességévelindokolt felmondásávalszűnik meg és a munkavállaló a beosztás szerintimunkaidőre járó munkabérnél magasabb összegűmunkabérben részesült.



(5) 38 Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit munkaidő-keret hiányában is alkalmazni kell, ha a munkavi-szony hónap közben szűnik meg.

50. A munkaidő-beosztás szabályai96. § (1) A munkaidő-beosztás szabályait (munka-

rend) a munkáltató állapítja meg.(2) 39 Amunkáltató a munkaidő beosztásának jogát –a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel –a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötet-len munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nemérinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egyrészét sajátos jellegüknél fogva meghatározott idő-pontban vagy időszakban teljesítheti.

(3) Kötetlen munkarend eseténa) a 93-112. §-ban, valamintb) a 134. (1) bekezdés a)-b) pontbanfoglaltakat – e bekezdés kivételével – nem kell al-kalmazni.

(4) A munkavállalóra az 53. § szerinti foglalkoztatásesetén a munkavégzés helye szerinti munkarend azirányadó.

97. § (1) A munkáltató a munkaidőt az egészséges ésbiztonságos munkavégzés követelményére, valaminta munka jellegére figyelemmel osztja be.

(2) A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kellbeosztani (általános munkarend).

(3) Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkal-mazása esetén – a 101-102. §-ban foglaltakra te-kintettel – a munkaidő a hét minden napjára vagyaz egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható(egyenlőtlen munkaidő-beosztás).

(4) Amunkaidő-beosztást legalább hét nappal koráb-ban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennekhiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

(5) A munkáltató az adott napra vonatkozómunkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy mű-ködésében előre nem látható körülmény merül fel,legalább négy nappal korábban módosíthatja.

98. § (1) Amunkaidőmunkaidőkeret hiányában úgy isbeosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő

és az általános munkarend alapulvételével megálla-pított heti munkaidőt a munkáltató által meghatáro-zott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam(elszámolási időszak) alatt teljesítse.

(2) Az elszámolási időszak tartamát a 94. §-ban fog-lalt szabályok megfelelő alkalmazásával kell megál-lapítani.

(3) Az elszámolási időszak tekintetében a 93. § (3)-(4) bekezdése és a 95. § megfelelően irányadó.

99. § 40 (1) A munkavállaló beosztás szerinti napimunkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránálrövidebb nem lehet.

(2) A munkavállaló beosztás szerintia) napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra,b) heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óralehet.

(3) A92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott mun-kavállaló esetén – a felek írásbeli megállapodásaalapján – a munkavállaló beosztás szerintia) napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra,b) heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óralehet. A megállapodást a munkavállaló a naptárihónap utolsó napjára, munkaidő-keret elrendeléseesetén a munkaidő-keret utolsó napjára tizenöt na-pos határidővel felmondhatja.

(4) A munkavállaló beosztás szerinti napi vagy he-ti munkaideje a (2)-(3) bekezdésben meghatározotttartamot legfeljebb egy órával meghaladhatja, ha atéli időszámítás kezdete a munkaidő-beosztás sze-rinti munkaidőre esik.

(5) A munkavállaló beosztás szerintia) napi munkaidejébe a 107. § a) pontban meghatá-rozott,b) heti munkaidejébe a 107. §-ban meghatározottrendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.

(6) A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaide-jébe az ügyelet teljes tartamát be kell számítani, haa munkavégzés tartama nem mérhető.

(7) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása ese-tén a (2) bekezdés b) pontját és a (3) bekezdés b)pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a be-osztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban kellfigyelembe venni.

38A 2012. évi I. törvény 95. § (5) bekezdését a 2013. évi CIII. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2013.08.01.39A 2012. évi I. törvény 96. § (2) bekezdése a 2013. évi CIII. törvény 8. § (4) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2014.01.01.40 A 2012. évi I. törvény 99. §-a a 2012. évi LXXXVI. törvény 85. § (7) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2012.07.01.



(8) A 102. § (5) bekezdése szerint meghatározottmunkarendet alkalmazó munkáltatónál – munkaidő-keret hiányában – a szombaton történő munkavég-zéssel érintett naptári héten a (2) bekezdés b) pontés a (3) bekezdés b) pont nem irányadó.

100. § Amunkáltató – a felek megállapodása alapján –a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszt-hatja (osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti na-pi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kellbiztosítani.

51. A munkaidő vasárnapra vagymunkaszüneti napra történő beosztása

101. § (1) 41 Vasárnapra rendes munkaidőa) a rendeltetése folytán e napon is működőmunkál-tatónál vagy munkakörben,b) az idényjellegű,c) a megszakítás nélküli,d) a több műszakos tevékenység keretében,e) a készenléti jellegű munkakörben,f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunka-időben,g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy kül-földre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgál-tatás jellegéből eredően – e napon szükséges mun-kavégzés esetén,h) külföldön történő munkavégzés során, valaminti) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tar-tozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmetkiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jel-legű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folyta-tó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló szá-mára osztható be.

(2) Az (1) bekezdés a) pont tekintetében a 102. § (3)bekezdése megfelelően irányadó.

(3) Ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkozta-tott munkavállaló részére vasárnapra rendes munka-időt osztottak be, számára a közvetlenül megelőzőszombatra rendes munkaidő nem osztható be.

102. § (1) Munkaszüneti nap: január 1., március 15.,húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20.,október 23., november 1. és december 25-26.

(2) Munkaszüneti napra rendes munkaidő a 101. § (1)bekezdés a)-c), g)-h) pontban meghatározott esetbenosztható be.

(3) A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül amunkaszüneti napon is rendeltetése folytánműködő-nek, haa) a tevékenység igénybevételére a munkaszünetinaphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakultvagy általánosan elfogadott társadalmi szokásbóleredő igény alapján, vagyb) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá azegészséget vagy a környezetet fenyegető veszélymegelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvé-delem érdekében kerül sor.

(4) A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási sza-bályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munka-szüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és apünkösdvasárnap tekintetében.

(5) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért fe-lelős miniszter, hogy – legkésőbb a tárgyévet meg-előző év október 31-ig – az általános munka-rendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változta-tását évenként rendeletben szabályozza. Ennek soránvasárnap nem nyilváníthatómunkanappá és a változ-tatásnak azonos naptári hónapra kell esnie.

52. A munkaközi szünet103. § (1) A munkavállaló részére, ha a beosztás sze-

rinti napi munkaidő vagy a 107. § a) pont szerintirendkívüli munkaidő tartamaa) a hat órát meghaladja, húsz perc,b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt percmunkaközi szünetet kell biztosítani.

(2) A beosztás szerinti napi munkaidőbe a 107. § a)pont szerinti rendkívüli munkaidő tartamát be kellszámítani.

(3) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés amunkavállalók számára legfeljebb hatvan perc mun-kaközi szünetet biztosíthat.

(4) A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakí-tásával kell kiadni.

(5) A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebbhat óra munkavégzést követően kell kiadni.

(6) Amunkaközi szünetet a munkáltató jogosult többrészletben is kiadni. Ebben az esetben az (5) bekez-désben foglaltaktól eltérhet, de az (5) bekezdés sze-rinti tartamban kiadott részletnek legalább húsz perctartamúnak kell lennie.




53. A napi pihenőidő104. § (1) A munkavállaló részére a napi munkájának

befejezése és a következő napi munkakezdés közöttlegalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napipihenőidő) kell biztosítani.

(2) Legalább nyolc óra napi pihenőidőt kell biztosíta-nia) az osztott munkaidőben,b) a megszakítás nélküli,c) a több műszakos,d) az idényjellegű tevékenység keretében,e) a készenléti jellegű munkakörbenfoglalkoztatott munkavállaló esetében.

(3) A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kez-detének időpontjára esik, legalább hét óra.

(4) A munkavállalót a készenlétet követően, ha mun-kát nem végzett, nem illeti meg pihenőidő.

54. A heti pihenőnap105. § (1) A munkavállalót hetenként két pihenőnap

illeti meg (heti pihenőnap).(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pi-henőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor –a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy azidényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatottmunkavállalót kivéve – a munkavállaló számára hatmunkanapot követően egy heti pihenőnapot be kellosztani.

(4) A munkavállaló számára – a 101. § (1) bekezdésf) pont kivételével – havonta legalább egy heti pihe-nőnapot vasárnapra kell beosztani.

55. A heti pihenőidő106. § (1) A munkavállalót – a heti pihenőnapok he-

lyett – hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő,megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg.

(2) Amunkavállaló számára a heti pihenőidőt – a 101.§ (1) bekezdés f) pont kivételével – havonta legalábbegy alkalommal vasárnapra kell beosztani.

(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén – az (1)bekezdésbenmeghatározott heti pihenőidő helyett ésa (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásá-val – a munkavállalónak hetenként legalább negy-ven órát kitevő és egy naptári napot magába foglalómegszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. A

munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámo-lási időszak átlagában legalább heti negyvennyolcóra heti pihenőidőt kell biztosítani.

56. A rendkívüli munkaidő107. § Rendkívüli munkaidő

a) a munkaidő-beosztástól eltérő,b) a munkaidőkereten felüli,c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az en-nek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladómunkaidő, továbbá

d) az ügyelet tartama.

108. § (1) A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló ké-rése esetén írásban kell elrendelni.

(2) Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrende-lése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészségetvagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos ve-szély megelőzése, elhárítása érdekében.

(3) Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőa) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatha-tó munkavállaló számára, vagyb) a (2) bekezdésben meghatározott esetbenrendelhető el.

109. § (1) Teljes napi munkaidő esetén naptári éven-ként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendel-hető el.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat arányosan kell al-kalmazni, haa) a munkaviszony évközben kezdődött,b) határozott időre vagyc) részmunkaidőre jött létre.

57. Ügyelet és készenlét110. § (1) A munkavállaló a beosztás szerinti napi

munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhe-tő.

(2) Négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állása) a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgálta-tás folyamatos biztosítása,b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészségetvagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése,elhárítása, továbbác) a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkal-mazásának fenntartásaérdekében rendelhető el.



(3) Amunkavállaló a rendelkezésre állás tartama alattkötelesmunkára képes állapotát megőrizni és amun-káltató utasítása szerint munkát végezni.

(4) A munkáltató a munkavállaló számára megha-tározhatja a rendelkezésre állás helyét (ügyelet),egyébként a tartózkodási helyét a munkavállaló ha-tározza meg oly módon, hogy a munkáltató utasításaesetén haladéktalanul rendelkezésre álljon (készen-lét).

(5) A rendelkezésre állás elrendelésére a 108. §(1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmaz-ni kell.

(6) A rendelkezésre állás tartamát legalább egy hét-tel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Ettőla munkáltató – a 97. § (5) bekezdésében foglaltakszerint – eltérhet.

111. § Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a hu-szonnégy órát, amelybe az ügyelet megkezdéséneknapjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívülimunkaidő tartamát be kell számítani.

112. § (1) A készenlét havi tartama a százhatvannyolcórát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret al-kalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni.

(2) A munkavállaló számára készenlét a heti pihe-nőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebbnégy alkalommal rendelhető el.

58. Az egyes munkavállalói csoportokravonatkozó különös rendelkezések

113. § (1) A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabá-lyokat a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kellalkalmaznia) a munkavállaló várandóssága megállapításától agyermek hároméves koráig,b) a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló eseténgyermeke hároméves koráig,c) a munkaviszonyra vonatkozó szabályban megha-tározott egészségkárosító kockázat fennállásakor.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetbena) egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munka-vállaló hozzájárulása esetén alkalmazható,b) a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatókbe,c) rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendel-hető el.

(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontban meghatározottmunkavállaló számára éjszakai munka nem rendel-hető el.

(4) Az (1) bekezdés c) pontban meghatározott eset-ben a munkavállaló beosztás szerinti napi munka-ideje éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nemhaladhatja meg.

(5) A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló szá-mára – gyermeke hároméves korától négyéves koráig– rendkívüli munkaidő vagy készenlét – a 108. § (2)bekezdésében foglaltakat kivéve – csak hozzájárulá-sával rendelhető el.

114. § (1) A fiatal munkavállaló számára éjszakaimunka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendel-hető el.

(2) A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebbnyolc óra lehet és a több munkaviszony keretébentörténő munkavégzés munkaidejét össze kell számí-tani.

(3) A fiatal munkavállaló számáraa) legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elren-delni,b) négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti na-pi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órátmeghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén,legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet,c) legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kellbiztosítani.

(4) A fiatal munkavállaló esetében a 105. § (2) bekez-désében és a 106. § (3) bekezdésében foglaltak nemalkalmazhatók.

59. A szabadság115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő

alapján minden naptári évben szabadság jár, amelyalap- és pótszabadságból áll.

(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdésalkalmazásábana) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavég-zési kötelezettség alóli mentesülés,b) a szabadság,c) a szülési szabadság,d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fize-tés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,e) 42 a keresőképtelenség,

42A 2012. évi I. törvény 115. § (2) bekezdés e) pontja a 2014. évi XCIX. törvény 390. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2015.01.01.



f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat-teljesítés három hónapot meg nem haladó,g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1)bekezdés b)-k) pontban meghatározotttartama.

116. § Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.

117. § (1) A munkavállalónaka) huszonötödik életévétől egy,b) huszonnyolcadik életévétől kettő,c) harmincegyedik életévétől három,d) harmincharmadik életévétől négy,e) harmincötödik életévétől öt,f) harminchetedik életévétől hat,g) harminckilencedik életévétől hét,h) negyvenegyedik életévétől nyolc,i) negyvenharmadik életévétől kilenc,j) negyvenötödik életévétől tízmunkanap pótszabadság jár.

(2) A hosszabb tartamú pótszabadság a munkaválla-lónak abban az évben jár először, amelyben az (1)bekezdésben meghatározott életkort betölti.

118. § (1) Amunkavállalónak a tizenhat évesnél fiata-labba) egy gyermeke után kettő,b) két gyermeke után négy,c) kettőnél több gyermeke után összesen hétmunkanap pótszabadság jár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékosgyermekenként két munkanappal nő, ha amunkavál-laló gyermeke fogyatékos.

(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjábóla gyermeket először a születésének évében, utoljárapedig abban az évben kell figyelembe venni, amely-ben a tizenhatodik életévét betölti.

(4) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbba születést követő második hónap végéig, öt, iker-gyermekek születése esetén hét munkanap pótsza-badság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontbankell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermekhalva születik vagy meghal.

119. § (1) A fiatal munkavállalónak évenként öt mun-kanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben,amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

(2) A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizálósugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalábbhárom órát dolgozó munkavállalónak évenként ötmunkanap pótszabadság jár.

120. § 43 A munkavállalónak, ha

a) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven szá-zalékos mértékű egészségkárosodását megállapítot-ta,

b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagyc) vakok személyi járadékára jogosultévenként öt munkanap pótszabadság jár.

121. § (1) 44 A munkavállaló részére, ha munkaviszo-nya év közben kezdődött vagy szűnt meg – a 118.§ (4) bekezdését kivéve – a szabadság arányos részejár.

(2) A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnakszámít.

60. A szabadság kiadása122. § (1) A szabadságot – a munkavállaló előzetes

meghallgatása után – a munkáltató adja ki.(2) 45 A munkáltató évente hét munkanap szabadsá-got – a munkaviszony első három hónapját kivéve –legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésénekmegfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a121. § megfelelően irányadó. Amunkavállalónak er-re vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a sza-badság kezdete előtt be kell jelentenie.

(3) 46 A szabadságot – eltérő megállapodás hiányá-ban – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptáriévenként egy alkalommal, legalább tizennégy egy-befüggő napra mentesüljön a munkavégzési és ren-delkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben –a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap(heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyen-lőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehetőfigyelembe.

43A 2012. évi I. törvény 120. §-a a 2013. évi CIII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2013.08.01.44A 2012. évi I. törvény 121. § (1) bekezdése a 2013. évi CIII. törvény 8. § (6) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2013.08.01.45A 2012. évi I. törvény 122. § (2) bekezdése a 2012. évi LXXXVI. törvény 85. § (9) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2013.01.01.46A 2012. évi I. törvény 122. § (3) bekezdése a 2013. évi CIII. törvény 8. § (7) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2013.08.01.



(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavál-lalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenötnappal közölni kell.

(5) A szabadságot – a 125. §-ban foglaltakat kivéve –megváltani nem lehet.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kellkiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október else-jén vagy azt követően kezdődött, a munkáltató azesedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felme-rült okmiatt nem lehetett az (1) bekezdésbenmegha-tározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől szá-mított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekintenia szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évé-ben megkezdődik és a szabadság következő évbenkiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekvagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő okeseténa) a szabadság kiadásának közölt időpontját módo-síthatja,b) a munkavállaló már megkezdett szabadságátmegszakíthatja,c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabad-ság egynegyedét legkésőbb az esedékességet köve-tő év március 31-ig adhatja ki.

(6) 47 Amunkáltató – a felek naptári évre kötött meg-állapodása alapján – a 117. § szerinti szabadságot azesedékesség évét követő év végéig adja ki.

(7) A munkavállalónak a kiadás időpontjának módo-sításával vagy a megszakítással összefüggésben fel-merült kárát és költségeit a munkáltató köteles meg-téríteni. Az (5) bekezdés b) pontban foglalt esetben aszabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyreés a visszautazással, valamint a munkával töltött időa szabadságba nem számít be.

124. § 48 (1) A szabadságot a munkaidő-beosztás sze-rinti munkanapokra kell kiadni.

(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabad-ság kiadása során a hét minden napja munkanapnakszámít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pi-henőnapot és a munkaszüneti napot.

(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabad-ság – a (2) bekezdéstől eltérően – az adott naptá-ri évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló amunkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül arendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségealól.

(4) A szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén mun-kanapban, a (3) bekezdés esetén amunkavégzés alólimentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyil-vántartani.

(5) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot azáltalános munkarend és a napi munkaidő figyelem-bevételével kell kiadni, valamint a (4) bekezdésbenfoglaltakra tekintettel kell nyilvántartani.

125. § A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkál-tató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kellváltani.

61. Betegszabadság126. § (1) Amunkáltató a munkavállaló számára a be-

tegség miatti keresőképtelenség tartamára naptáriévenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.

(2) 49 Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nemjár betegszabadság a társadalombiztosítási szabá-lyok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegségmiatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetettvárandósság miatti keresőképtelenség tartamára.

(3) Évközben kezdődő munkaviszony esetén a mun-kavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.

(4) 50 A betegszabadság kiadásánál a 124. §-ban fog-lalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A 124. § (3) be-kezdés alkalmazásakor, ha a betegszabadságként el-számolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnélrövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőtbetegszabadságként kell elszámolni.

(5) A betegszabadság tekintetében a 121. § (2) bekez-dése megfelelően irányadó.

47A 2012. évi I. törvény 123. § (6) bekezdése a 2013. évi CIII. törvény 8. § (8) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2014.01.01.

48 A 2012. évi I. törvény 124. §-a a 2013. évi CIII. törvény 8. § (9) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2013.08.01.49A 2012. évi I. törvény 126. § (2) bekezdése a 2012. évi LXXXVI. törvény 85. § (10) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.


2013.08.01.



62. Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság127. § (1) 51 Az anya egybefüggő 24 hét szülési sza-

badságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet kötelesigénybe venni.

(2) A szülési szabadság annak a nőnek is jár, akia gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbevette.

(3) A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiá-nyában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét aszülés várható időpontja elé essen.

(4) A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha agyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott inté-zetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéiga gyermeknek az intézetből történt elbocsátása utánis igénybe lehet venni.

(5) A szülési szabadság tartamát a kifejezetten mun-kavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, mun-kában töltött időnek kell tekinteni.

128. § Amunkavállaló gyermeke harmadik életéve be-töltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nél-küli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló ké-résének megfelelő időpontban kell kiadni.

129. § (1) A 127-128. §-ban meghatározott szabadságmegszűnika) a gyermek halva születése esetén,b) ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödiknapon,c) ha a gyermeket – a külön jogszabályban foglaltakszerint – ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmenetivagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc na-pot meghaladóan bentlakásos szociális intézmény-ben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő na-pon.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben a szabad-ság tartama – a szülést követően – hat hétnél rövi-debb nem lehet.

130. § A munkavállalónak gyermeke személyes gon-dozása érdekében – a 128. §-ban foglaltakon túl – fi-zetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életévebetöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításánaktartama alatt.

131. § (1) A munkavállalónak hozzátartozója tartós –előreláthatólag harminc napot meghaladó – szemé-lyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebbkét évre fizetés nélküli szabadság jár.

(2) A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolás-ra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

132. § A munkavállalónak fizetés nélküli szabadságjár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat-teljesítés tartamára.

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabad-ság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábbanírásban köteles bejelenteni.

(2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló általmegjelölt időpontban, de legkorábban a szabadságmegszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétőlszámított harmincadik napon szűnik meg.

(3) Az (1)-(2) bekezdés határidőre vonatkozó rendel-kezéseit nem kell alkalmazni a 132. § szerinti fizetésnélküli szabadságra.

63. A munka- és pihenőidő nyilvántartása134. § 52 (1) A munkáltató nyilvántartja

a) a rendes és a rendkívüli munkaidő,b) a készenlét,c) a szabadságtartamát.

(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapítható-nak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli mun-kaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező idő-pontjának is.

(3) Az (1) bekezdés a) pont szerinti nyilvántartás –a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az írásbanközölt munkaidő-beosztás hónap végén történő iga-zolásával és a változás naprakész feltüntetésével isvezethető.

(4) A munkáltató nyilvántartjaa) a 92. § (2) bekezdés,b) a 99. § (3) bekezdés,c) a 135. § (4) bekezdésszerinti megállapodásokat.


52 A 2012. évi I. törvény 134. §-a a 2012. évi LXXXVI. törvény 85. § (11) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2012.07.01.



64. Eltérő megállapodás135. § (1) 53 A felek megállapodása vagy kollektív

szerződésa) a 96. § (2) bekezdésében,b) a 122. § (5) bekezdésében,c) a 126. § (4) bekezdésében,d) a 127. § (1)-(2) és (4) bekezdésében,e) a 134. §-banfoglaltaktól nem térhet el.

(2) 54 Kollektív szerződésa) a 86-93. §-ban,b) a 95. §-ban,c) a 96. § (3) bekezdésében,d) a 97. § (1) bekezdésében,e) a 99. §-ban,f) a 101-108. §-ban,g) a 109. § (2) bekezdésében,h) a 111. §-ban,i) a 113-121. §-ban,j) a 122. § (3) bekezdésében,k) a 123. § (6) bekezdésében,l) a 124. §-ban,m) a 125. §-ban,n) a 126. § (1)-(3) és (5) bekezdésében,o) a 127. § (5) bekezdésében,p) a 128-133. §-banfoglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.

(3) Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfel-jebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendel-hető el.

(4) A felek írásbeli megállapodása a 99. § (2) bekez-désében foglaltaktól, kollektív szerződés a 101-109.§-ban foglaltaktóla) a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, re-pülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és jármű-vek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navi-gációs szolgáltatások biztosításában közreműködővagy azt közvetlenül támogató,b) a belföldi és nemzetközi közúti személyszállításés árufuvarozás körében forgalmi utazó,

c) a közúti közlekedésben a menetrend szerinti he-lyi, valamint az ötven kilométert meg nem hala-dó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerintiszemélyszállítást végző és a zavartalan közlekedéstbiztosító,d) a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti áru-fuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közle-kedést biztosító munkakörben,e) a kikötőbenfoglalkoztatott munkavállaló tekintetében eltérhet.

(5) A (4) bekezdés szerinti megállapodás feltétele,hogya) a beosztás szerinti munkaidő a 99. § (2) bekez-désben előírt tartamot legfeljebb tizenkét órával ha-ladhatja meg,b) a megállapodást a munkavállaló a naptári hónaputolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén amunkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határ-idővel felmondhatja.

(6) Kollektív szerződés a (4) bekezdés szerint foglal-koztatott munkavállaló esetében osztott munkaidőtállapíthat meg.

XII. FEJEZETA MUNKA DÍJAZÁSA

65. Az alapbér136. § (1) Alapbérként legalább a kötelező legkisebb

munkabért kell meghatározni.(2) Az alapbért időbérben kell megállapítani.(3) 55 A havi alapbér meghatározott időszakra járó ré-szének számításánál a havi alapbérnek a hónapbanirányadó általános munkarend szerinti egy órára esőösszegét szorozni kell az adott időszakra eső általá-nos munkarend szerinti teljesítendő órák számával.

137. § (1) A munkáltató a munkabért teljesítménybér-ként vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásá-val is megállapíthatja.

(2) Teljesítménybér az a munkabér, amely a munka-vállalót a kizárólag számára előre meghatározott tel-jesítménykövetelmény alapján illeti meg.






(3) A munkabért kizárólag teljesítménybér formájá-ban meghatározni csak a munkaszerződésbe foglaltmegállapodás esetén lehet. Ez megfelelően irányadóaz idő- és teljesítménybér összekapcsolásával meg-állapított díjazás esetén is, ha az időbér nem éri el azalapbér összegét.

138. § (1) Teljesítménybér alkalmazása esetén a mun-káltató teljesítménykövetelményt állapít meg, ame-lyet olyan előzetes – objektív mérésen és számítá-son alapuló – eljárás alapján köteles meghatározni,amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőbentörténő száz százalékos teljesíthetőségének vizsgá-latára.

(2) A teljesítménykövetelménymegállapítása vagy azazonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tarto-zómunkavállalói csoportokmeghatározása során te-kintettel kell lenni a munkáltató működési körébetartozó feltételekre, így különösen a munkavégzés-re, a munkaszervezésre és a technológiára.

(3) A teljesítménykövetelmény megállapításával kap-csolatos vita esetén a munkáltatónak kell bizonyíta-nia, hogy eljárása nem sértette a (1)-(2) bekezdésbenfoglaltakat.

(4) A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt írásban közölni kell amunkavállalóval.

(5) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkaválla-lóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy kell meg-állapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszá-zalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozásaesetén a munkavállalónak járó munkabér legalább akötelező legkisebb munkabér mértékét elérje.

(6) A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavál-laló esetén legalább az alapbér felét elérő garantáltbér megállapítása is kötelező.

66. A bérpótlék139. § (1) A bérpótlék a munkavállalót a rendes mun-

kaidőre járó munkabérén felül illeti meg.

(2) 56 A bérpótlék számítási alapja – eltérő megál-lapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járóalapbére.

(3) 57 A bérpótlék számítási alapjának meghatározá-sakor a havi alapbér összegét – a 136. § (3) bekez-déstől eltérően -a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetven-négy órával,b) rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munka-idő esetén a százhetvennégy óra arányos részévelkell osztani.

140. § (1) 58 Vasárnapi munkavégzés esetén ötven szá-zalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,a) ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történőmunkavégzésre kizárólag a 101. § (1) bekezdés d),e) vagy i) pontban meghatározott feltételek alapjánkötelezhető, továbbáb) a rendkívüli munkaidőreba) a 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontbanmeg-határozott munkavállalónak,bb) ha a munkavállaló a 101. § (1) bekezdés alapjánrendes munkaidőben történő munkavégzésre nemkötelezhető.

(2) 59 A munkavállalót munkaszüneti napon történőmunkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illetimeg.

(3) A (2) bekezdés szerinti bérpótlék jár a húsvét-vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra esőmunkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.

141. § 60 (1) Amunkavállalónak, ha a beosztás szerin-ti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresenváltozik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartamalatt történő munkavégzés esetén harminc százalékbérpótlék (műszakpótlék) jár.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a változást rend-szeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás sze-rinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munka-napok legalább egyharmada esetében eltér, valaminta legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont közöttlegalább négy óra eltérés van.


57A 2012. évi I. törvény 139. § (3) bekezdését a 2013. évi CIII. törvény 8. § (13) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2013.08.01.58A 2012. évi I. törvény 140. § (1) bekezdése a 2013. évi CIII. törvény 8. § (14) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2013.08.01.59A 2012. évi I. törvény 140. § (2) bekezdése a 2013. évi CIII. törvény 8. § (14) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2013.08.01.60 A 2012. évi I. törvény 141. §-a a 2012. évi LXXXVI. törvény 85. § (14) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2012.07.01.



142. § A munkavállalónak – a műszakpótlékra jogo-sult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzésesetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, ti-zenöt százalék bérpótlék jár.

143. § 61 (1) A munkavállalót a (2)-(5) bekezdés sze-rinti ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabé-rén felül illeti meg.

(2) A munkavállalónak ötven százalék bérpótlékvagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy afelek megállapodása alapján – szabadidő jára) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőtmeghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,b) a munkaidőkereten felül vagyc) az elszámolási időszakon felülvégzett munka esetén.

(3) A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendeltrendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamá-nál és erre az alapbér arányos része jár.

(4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra(heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőbentörténő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlékjár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a mun-káltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biz-tosít.

(5) Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munka-időben történő munkavégzés esetén a munkavállalóta (4) bekezdés szerinti bérpótlék illeti meg.

(6) A szabadidőt vagy a (4) bekezdés szerinti heti pi-henőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendeltrendkívüli munkaidőben történő munkavégzést kö-vető hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás al-kalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagyaz elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől el-térően munkaidőkereten felül végzett munka eseténa szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeretvégéig kell kiadni.

(7) A felek megállapodása alapján a szabadidőt leg-később a tárgyévet követő év december harminc-egyedik napjáig kell kiadni.

144. § (1) Készenlét esetén húsz-, ügyelet eseténnegyven százalék bérpótlék jár.

(2) Munkavégzés esetén bérpótlék a 139-143. § sze-rint jár.

(3) Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nemmérhető, – az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól elté-rően – ötven százalék bérpótlék jár.

145. § (1) A felek a 140-142. §-banmeghatározott bér-pótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnakmeg.

(2) A felek a munkaszerződésbena) bérpótlék helyett,b) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés dí-jazását és a bérpótlékot magában foglalóhavi átalányt állapíthatnak meg.

(3) 62 A pótlékátalány arányos részének meghatáro-zásakor a 136. § (3) bekezdését megfelelően alkal-mazni kell.

67. Díjazás munkavégzés hiányában146. § (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglal-

koztatási kötelezettségének a beosztás szerinti mun-kaidőben nem tesz eleget (állásidő)- az elháríthatat-lan külső okot kivéve – alapbér illeti meg.

(2) A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulásaalapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett mun-kaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.

(3) A munkavállalót távolléti díj illeti mega) a szabadság tartamára,b) az 55. § (1) bekezdés c)-g) pontban és 55. § (2)bekezdésben meghatározott esetben,c) az 55. § (1) bekezdés i) pontban meghatározottesetben, ha tanúként hallgatják meg,d) óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi mun-kaidőre, ha az általánosmunkarend szerinti munka-napra eső munkaszüneti nap miatt csökken a telje-sítendő munkaidő,e) ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munka-végzés nélkül munkabér fizetését annak mértékemeghatározása nélkül írja elő.

(4) 63 A (3) bekezdés d) pontjától eltérően, ha a mun-kavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, ré-szére a távolléti díj hetven százaléka jár. Nem illetimeg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintet-tel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül.

(5) 64 A betegszabadság tartamára a távolléti díj het-ven százaléka jár.

61 A2012. évi I. törvény 143. §-a a 2013. évi CIII. törvény 8. § (15) bekezdésénekmegfelelőenmegállapított szöveg. Hatályos: 2013.08.01.62A 2012. évi I. törvény 145. § (3) bekezdését a 2013. évi CIII. törvény 8. § (16) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2013.08.01.63A 2012. évi I. törvény 146. § (4) bekezdése a 2013. évi CIII. törvény 8. § (17) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2013.08.01.64A 2012. évi I. törvény 146. § (5) bekezdését a 2013. évi CIII. törvény 8. § (17) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2013.08.01.



147. § 65 A munkavállalót a 146. § (1) bekezdésbenmeghatározott díjazáson felül bérpótlék is megilleti,ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett vol-na jogosult.

68. A távolléti díj számítása148. § 66 (1) A távolléti díjat

a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér(136. §), pótlékátalány (145. §),b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hathónapra (irányadó időszak) kifizetettba) teljesítménybér (150. §),bb) bérpótlék (151. §)figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az esedékesség időpontjaa) a távollét kezdő időpontja,b) a végkielégítés tekintetébenba) amunkáltatói felmondás közlésének az időpont-ja,bb) a 77. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén amunkaviszony megszűnésének időpontja, vagyc) kártérítési felelősség megállapítása esetén a kárbekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszonyezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony meg-szűnésének időpontja.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott dí-jazást, ha a távollét tartama során összege módosul,a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díjszámítása során a módosított összeget kell figyelem-be venni.

(4) A távolléti díj megállapításakor az (1) bekezdésszerinti összegeket – a 149-151. §-ban foglaltaknakmegfelelően – együttesen kell figyelembe venni.

149. § 67 (1) Havi bér esetén a távolléti díj 148. § (1)bekezdés a) pont szerinti részének meghatározása-kor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkal-mazni.

(2) A távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerin-ti része a havi- vagy órabér és pótlékátalány távolléttartamára történő kifizetésével is teljesíthető és el-számolható.

150. § (1) A távolléti díj meghatározásakor a 137. §(3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesít-ménybért kell számításba venni.

(2) A teljesítménybért – a kifizetés időpontjától füg-getlenül – az irányadó időszakra jutó arányos rész-ben kell figyelembe venni.

(3) 68 Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj szá-mításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díjkiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy azirányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesít-ménybér összegét osztani kell az irányadó időszak-ban rendes munkaidőben teljesített és teljesítmény-bérrel díjazott órák számával (osztószám).

(5) 69 A távolléti díj meghatározásakor az idő-és teljesítménybér összekapcsolásával megállapítottmunkabér esetén az időbérrészt a 148. § (1) bekez-dés a) pont megfelelő alkalmazásával kell figyelem-be venni.

151. § 70 (1) A távolléti díj megállapításakor a vasár-napi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékotés a 144. § (1) bekezdés szerinti bérpótlékot a (2)-(5)bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.

(2) A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításá-nál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállalóaz irányadó időszakban legalább a vasárnapok egy-harmadában beosztás szerinti munkaidejében mun-kát végzett.

(3) A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a tá-volléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe ven-ni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban leg-alább a beosztás szerinti munkaideje harminc száza-lékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakaibérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.

(4) Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bér-pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell fi-gyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállalószámára az irányadó időszakban átlagosan legalábbhavi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy ké-szenlétet rendelt el.

65A 2012. évi I. törvény 147. §-a a 2013. évi CIII. törvény 8. § (18) bekezdésénekmegfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2013.08.01.66 A2012. évi I. törvény 148. §-a a 2013. évi CIII. törvény 8. § (19) bekezdésénekmegfelelőenmegállapított szöveg. Hatályos: 2013.08.01.67 A2012. évi I. törvény 149. §-a a 2013. évi CIII. törvény 8. § (20) bekezdésénekmegfelelőenmegállapított szöveg. Hatályos: 2013.08.01.68A 2012. évi I. törvény 150. § (3) bekezdése a 2013. évi CIII. törvény 8. § (21) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2013.08.01.69A 2012. évi I. törvény 150. § (5) bekezdését a 2013. évi CIII. törvény 8. § (22) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2013.08.01.70 A2012. évi I. törvény 151. §-a a 2013. évi CIII. törvény 8. § (23) bekezdésénekmegfelelőenmegállapított szöveg. Hatályos: 2013.08.01.



(5) A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszá-mításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irány-adó időszakra kifizetett bérpótlék összegét oszta-ni kell az irányadó időszakban, a beosztás szerintimunkaidőben teljesített órák számával (osztószám).

152. § (1) A távolléti díj kiszámításakor, ha az irány-adó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, azalapbért kell figyelembe venni.

(2) Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, atávolléti díj számításakor irányadó időszakként anaptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembevenni. Teljes naptári hónap hiányában az alapbértvagy a havi átalányt kell figyelembe venni.

69. A kötelező legkisebb munkabér, agarantált bérminimum

153. § (1) 71 Felhatalmazást kap a Kormány, hogya) a kötelező legkisebb munkabér ésb) a garantált bérminimumösszegét és hatályát – a Nemzeti Gazdasági és Tár-sadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően– rendeletben állapítsa meg.

(2) A Kormány a munkavállalók egyes csoportjairaeltérő összegű kötelező legkisebbmunkabért állapít-hat meg.

(3) A kötelező legkisebb munkabér összegének éshatályának megállapításánál figyelembe kell vennikülönösen a munkakör ellátásához szükséges köve-telményeket, a nemzeti munkaerőpiac jellemzőit, anemzetgazdaság helyzetét, az egyes nemzetgazdasá-gi ágazatok és az egyes földrajzi területekmunkaerő-piaci sajátosságait.

(4) A kötelező legkisebb munkabér összegét naptáriévenként felül kell vizsgálni.

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a brut-tó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értéké-nek megőrzéséhez szükséges munkabéremelés el-várt mértékét, a béren kívüli juttatás ennek keretébenfigyelembe vehető mértékét, valamint a munkabér-emelés elvárt mértékével kapcsolatos részletes sza-bályokat – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Ta-nácsban folytatott konzultációt követően – rendelet-ben határozza meg.

70. A munkabér védelme154. § (1) A munkabért – külföldön történő munka-

végzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányá-ban – forintban kell megállapítani és kifizetni.

(2) Amunkabért utalvány vagy fizetőeszköz helyette-sítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet.

155. § (1) A munkavállaló részére járó munkabért –eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalábbhavonta egy alkalommal kell elszámolni.

(2) A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhó-napot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoz-tatást kell adni.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatásnak olyannakkell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás he-lyességét, a levonások jogcímét és összegét ellen-őrizni tudja.

(4) 72 A munkavállalót, ha a munkabér tárgyhónap-ra vonatkozó elszámolását követően bekövetkezőok miatt az elszámolás módosítása szükséges, atárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás mó-dosításáról legkésőbb a következő havi munka-bér elszámolásakor tájékoztatni kell. A munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyide-jűleg ki kell fizetni. A munkáltató a többletkifize-tést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozószabályok szerint levonhatja.

156. § 73 (1) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás ésa) havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – abeosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül– a havi alapbére jár;b) órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hi-ányában – a munkáltató a munkavállaló munkabé-rét az adott hónapban irányadó általános munka-rend szerinti munkanapok számának és a napimun-kaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki.

(2) A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszaklejártakor a munkavállaló munkabérét az általánosmunkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesí-tett munkaidő alapulvételével el kell számolni.

(3) A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak le-jártát követően, ha a munkavállaló a (2) bekezdésszerint elszámolt munkabérnél alacsonyabb össze-gű munkabérben részesült, a különbözetet számáraa következő havi munkabérrel ki kell fizetni.



73 A2012. évi I. törvény 156. §-a a 2013. évi CIII. törvény 8. § (25) bekezdésénekmegfelelőenmegállapított szöveg. Hatályos: 2013.08.01.



(4) Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozószabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a mun-kavállaló a (2) bekezdésben foglaltak szerint elszá-molt munkabérnél magasabb összegű munkabérbenrészesült.

157. § (1) A munkabért a tárgyhónapot követő hónaptizedik napjáig ki kell fizetni.

(2) A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavál-laló esetében, ha a részére járómunkabér vagy annakrésze alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnálhosszabb idő múlva állapítható meg, a munkabértennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Az alap-bér felének megfelelő összegű előleget – legalábbhavonta – fizetni kell.

158. § (1) 74 A munkabért készpénzben vagy a mun-kavállaló által meghatározott fizetési számlára uta-lással kell kifizetni.

(2) 75 A munkabér fizetési számlára utalással történőkifizetése esetén, a munkáltatónak úgy kell eljárni,hogy a munkavállaló munkabérével a bérfizetési na-pon rendelkezhessen.

(3) 76 A munkabér kifizetése – ide nem értve a nemmagyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendel-kező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetésiszámlára történő átutalást – a munkavállaló részéreköltséget nem okozhat.

(4) A munkabért a munkavállalónak vagy meghatal-mazottjának kell kifizetni, kivéve, ha ebben a mun-kavállalót bírósági vagy hatósági határozat korlátoz-za.

159. § (1) Amunkabér készpénzben történő kifizetéseesetén – eltérő megállapodás hiányában – a (2)-(6)bekezdésben meghatározott eltéréssel kell eljárni.

(2) Amunkabért, ha a bérfizetési nap heti pihenőnap-ra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik,legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizet-ni.

(3) A munkabért a bérfizetés előtti utolsó munkahe-lyen töltött munkanapon kell kifizetni, vagy a mun-káltató költségére a tartózkodási helyére kell meg-küldeni, ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogosokból nem tartózkodik a munkahelyén.

(4) A szabadság megkezdése előtti munkanapon kikell fizetnia) a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedé-kes, valamintb) 77 az igénybe vett szabadság idejére járó munka-bért.

(5) Amunkáltató amunkabért köteles a munkavállalóáltal megadott címre elküldeni, ha a munkaviszony abérfizetési nap előtt megszűnt. Az elküldés költségea munkáltatót terheli.

(6) Amunkabért a munkavállaló munkahelyén vagy amunkáltató telephelyén munkaidőben kell kifizetni.Szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknakfizethető ki.

160. § 78 A Ptk. 6:47. § szerinti kamat a felek megál-lapodása alapján jár.

161. § (1) A munkabérből való levonásnak jogszabályvagy – a levonásmentesmunkabérrészig – végrehajt-ható határozat alapján van helye.

(2) A munkáltató követelését a munkabérből levon-hatjaa) a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonás-mentes munkabérrészig, vagyb) ha az előlegnyújtásból ered.

(3) Tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató,annak képviselője vagy közvetítő személy javáraszolgál annak ellenértékeként, hogy a munkaválla-ló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa.

162. § 79 A levonásmentes munkabérrel szemben be-számításnak helye nincs.




77A 2012. évi I. törvény 159. § (4) bekezdés b) pontja a 2012. évi LXXXVI. törvény 85. § (19) bekezdésének megfelelően megállapítottszöveg. Hatályos: 2012.07.01.


79A 2012. évi I. törvény 162. §-a a 2012. évi LXXXVI. törvény 85. § (20) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2012.07.01.



163. § (1) A munkavállaló munkabérére vonatkozóigényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhatle.

(2) 80 Engedményezésnek pénzkövetelés esetén vanhelye. A levonásmentes munkabérrész nem enged-ményezhető.

(3) 81 Tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén vanhelye. Munkáltatói tartozást a munkavállaló nemvállalhat át.

164. § A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan na-pon túl akkor követelhető vissza, ha a munkaválla-lónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie,vagy azt maga idézte elő.


ződésa) 82 a 136. § (1) és (2) bekezdésében,b) a 137. § (3) bekezdésében,c) a 138. § (1)-(5) bekezdésében,d) a 139. § (1) bekezdésében,e) a 154. §-ban,f) a 159. § (5)-(6) bekezdésében,g) a 161-163. §-banfoglaltaktól nem térhet el.

(2) 83 Kollektív szerződésa) a 136. § (3) bekezdésében,b) a 138. § (6) bekezdésében,c) a 160. §-ban,d) a 164. §-banfoglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.

XIII. FEJEZETA MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI

FELELŐSSÉGE72. Felelősség az okozott kárért

166. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munka-vállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben oko-

zott kárt. (2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyít-ja, hogy

a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan kö-rülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia ésnem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény be-következését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan maga-tartása okozta.

(3) A munkavállaló 53. §-ban foglaltak szerinti másmunkáltatónál történő foglalkoztatása esetén a mun-káltatók egyetemlegesen felelnek.

167. § (1) A munkáltató a munkavállaló teljes kárátköteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni azt a kárt,amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetke-zése a károkozás idején nem volt előre látható.

(2) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, ame-lyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott,vagy amely abból származott, hogy a munkavállalókárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

(3) Abíróság amunkáltatót rendkívüli méltánylást ér-demlő körülmények alapján a kártérítés alól részbenmentesítheti.Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, ajogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következ-ményeit értékeli.

168. § (1) A munkáltatót a 166-167. §-ban foglaltakszerint terheli a felelősség a munkavállaló mun-kahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezettkárokért.

(2) Amunkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dol-gok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel be-jelentését.A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nemszükséges dolgok csak a munkáltató engedélyévelvihetők be. E szabályok megsértése esetén a mun-káltató a bekövetkezett kárért csak szándékos kár-okozása esetén felel.


81A 2012. évi I. törvény 163. § (3) bekezdését a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (17) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.03.15.82A 2012. évi I. törvény 165. § (1) bekezdés a) pontja a 2013. évi CIII. törvény 8. § (26) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.


2013.08.01.



73. A kártérítés mértéke és módja169. § (1) A munkaviszony körében az elmaradt jöve-

delem megállapításánál az elmaradt munkabért ésannak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kellfigyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munka-viszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve,ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rend-szeresen igénybe vette.

(2) Amunkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemkénta sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogsze-rűen megszerzett jövedelmet kell megtéríteni.

(3) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a munka-vállaló a sérelemből eredő jelentős fogyatékosságaellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el.

(4) Nem kell megtéríteni azon juttatások értékét,amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzésesetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapottösszeget.

170. § (1) A természetbeni juttatások értékét, valaminta dologi kár összegét a kártérítés megállapításakorérvényes fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételé-vel kell kiszámítani. Kárként a javítási költséget kellfigyelembe venni, ha a dologban okozott kár az ér-tékcsökkenés nélkül kijavítható.

171. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munka-vállaló hozzátartozójának a károkozással összefüg-gésben felmerült kárát is. (2) Az eltartott hozzátar-tozó, ha a károkozással összefüggésben a munkavál-laló meghal, az (1) bekezdésben foglaltakon túlme-nően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igé-nyelhet, amely szükségletének – a tényleges vagy azelvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is fi-gyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon valókielégítését biztosítja.

172. § 84 (1) A kártérítés összegének számításánál lekell vonnia) a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsö-nös biztosító pénztár által nyújtott ellátást,b) amit a jogosult megkeresett vagy az adott hely-zetben elvárhatóan megkereshetett volna,c) amihez a jogosult a megrongálódott dolog hasz-nosításával hozzájutott,d) amihez jogosult a károkozás folytán megtakarí-tott kiadások eredményeként jutott hozzá.

(2) A kártérítés alapjául szolgáló jövedelem megha-tározásánál a jövedelmet – a jogosultat a társada-lombiztosítási szabályok szerint terhelő – járulékkalcsökkentett összegben kell figyelembe venni.

173. § (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapí-tani. Rendszerint járadékot kell megállapítani, ha akártérítés amunkavállaló vagy vele szemben tartásrajogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának ki-egészítését szolgálja.

(2) A munkáltató olyan összegű általános kártérítésmegfizetésére köteles, amely a károsult teljes anya-gi kárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részénekmértéke pontosan nem számítható ki. Általános kár-térítés járadékként is megállapítható.

174. § (1) A károsult, a munkáltató vagy felelősség-biztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén a biztosí-tó, ha a kártérítés megállapítása után a körülmények-ben lényeges változás következik be, a megállapítottkártérítés módosítását kérheti.

(2) A fiatal munkavállaló részére megállapított kárté-rítés összegét a tizennyolcadik életévének betöltése-kor vagy a szakképzettség elnyerése érdekében vég-zett tanulmányai befejezését követő egy év elteltekorfelül kell vizsgálni és az azt követő időre a részére já-ró kártérítést a munkaképességében vagy a képzett-ségében bekövetkezett változásnak megfelelően kellmegállapítani.

(3) A kártérítés módosításának alapjául szolgálómunkabérváltozás mértékének meghatározásánál amunkáltatónak a károsultat a sérelem bekövetke-zésekor foglalkoztató szervezeti egységénél, a ká-rosulttal azonos munkakört betöltő munkavállalókténylegesen megvalósult átlagos, éves munkabérvál-tozás mértéke az irányadó. Azonos munkakört be-töltő munkavállalók hiányában a módosítás alapja-ként a szervezeti egységnél megvalósult átlagos évesmunkabérváltozást kell figyelembe venni.

(4) A (3) bekezdés szerinti szervezeti egységmegszű-nése esetén a kártérítés módosításánál a munkálta-tónál a károsulttal azonos munkakört betöltő mun-kavállalók, ilyen munkavállalók hiányában pedig amunkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos évesmunkabér-változás mértéke az irányadó.

175. § (1) Az elévülés szempontjából önállónak kelltekintenia) az elmaradt jövedelem és a táppénz,




b) az elmaradt jövedelem és a sérelem folytán csök-kent kereset,c) az elmaradt jövedelem és a rokkantsági nyug-díj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellá-tás vagy rehabilitációs ellátáskülönbözetének megtérítése iránti igényt.

(2) Az elévülési időt, ha a sérelemmel összefüggés-ben több és egymástól eltérő időpontban esedé-kes újabb elkülönülő kárigény származik, egymástólfüggetlenül, az egyes igények esedékessé válásátólkezdődően, külön-külön kell számítani.

(3) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt meg-különböztetéssel

a) a táppénz első fizetésének napjától,b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán be-következett munkaképesség-csökkenés, egészség-károsodás első alkalommal vezetett jövedelemki-esésben megmutatkozó károsodásra,c) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyug-díj, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátásfolyósításának időpontjától kezdődik.

176. § (1) A munkáltató és a biztosító a szükséghezképest a munkavállalótól vagy hozzátartozójától amunkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmiviszonyairól évente igazolást kérhet.

(2) A munkáltató a károsultat tizenöt napon belül ér-tesíti, ha a kártérítés módosítására alapul szolgálómunkabérváltozás történt.

74. A polgári jogi szabályok alkalmazása

177. § 85 A kár megtérítésére egyebekben a Ptk. 6:518-534. §-a szabályait kell alkalmazni.

75. Eltérő megállapodás

178. § Kollektív szerződés e fejezet rendelkezéseitőlcsak a munkavállaló javára térhet el.

XIV. FEJEZET

A MUNKAVÁLLALÓKÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE76. A felelősség általános szabályai86

179. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból szár-mazó kötelezettségének megszegésével okozott kártköteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy azadott helyzetben általában elvárható.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását,a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkálta-tónak kell bizonyítania.

(3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a mun-kavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szán-dékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén ateljes kárt kell megtéríteni.

(4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekö-vetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható,vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása oko-zott, vagy amely abból származott, hogy a munkál-tató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

(5) A kár megtérítésére a 177. §-ban foglalt rendelke-zést kell alkalmazni.

77. A megőrzési felelősség180. § (1) A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a

megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszá-molási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekö-vetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizet-ben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy ahiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő.

(3) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti kárt ak-kor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy el-ismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. Adolog több munkavállaló részére, megőrzés céljábóltörténő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt va-lamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia. Amunkavállaló meghatalmazhatja az átvevőt, hogy adolgot helyette és nevében átvegye.

(4) A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt a(3) bekezdésben foglaltak szerinti jegyzék vagy elis-mervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezeltpénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.


86A 2012. évi I. törvény jelölt alcíme a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (20) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2014. 03. 15.



(5) A munkáltató bizonyítja az (1) és a (3) bekezdés-ben meghatározott feltételek meglétét és a kárt.

(6) Ha amegőrzésre átadott dologban megrongálódá-sa folytán keletkezett kár, a munkavállaló mentesüla felelősség alól, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy azadott helyzetben általában elvárható.

78. Több munkavállaló együttes felelőssége181. § (1) Akárt a munkavállalók vétkességük arányá-

ban, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk ará-nyában viselik.

(2) A kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik,ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehetmegállapítani.

(3) A több munkavállalónak megőrzésre átadott do-logban bekövetkezett hiányért a munkavállalókmunkabérük arányában felelnek.

(4) Egyetemleges kötelezésnek van helye, ha a kárttöbben szándékosan okozták.

79. Felelősség a leltárhiányért182. § (1) A leltárhiányért a munkavállaló vétkességé-

re tekintet nélkül felel.(2) A leltárhiányért való felelősség feltételea) a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségimegállapodás megkötése,b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele,c) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebo-nyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvé-tel alapján történő megállapítása, továbbád) legalább a leltáridőszak felében az adott munka-helyen történő munkavégzés.

(3) Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelősmunkavállaló is kezeli, a felelősség további feltétele,hogy a leltárhiányért felelős munkavállaló az adottmunkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoz-tatáshoz írásban hozzájáruljon.

183. § (1) A leltárhiány az értékesítésre, forgalmazás-ra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvettanyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okbólkeletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés ésa kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakbanegyütt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány.

(2) A leltáridőszak a két egymást követő leltározásközötti tartam.

184. § (1) A leltárfelelősségimegállapodást írásba kellfoglalni.

(2) A megállapodásban meg kell határozni a leltárikészletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló fe-lelősséggel tartozik.

(3) Csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köt-hető, ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli.A megállapodásban meg kell határozni azokat amunkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozá-sakor leltározást kell tartani.

(4) A leltárfelelősségi megállapodás megszűnik, ha amunkavállalómunkakörénekmegváltozása folytán aleltári készletet már nem kezeli.

(5) A munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodásta leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írás-ban felmondhatja.Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén afelmondás csak a jognyilatkozatot közlő munkavál-laló tekintetében szünteti meg a megállapodást.

185. § (1) A munkáltató állapítja mega) azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, ame-lyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározásvagy a tárolás feltételeire való tekintettel forgalma-zási veszteség számolható el,b) a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét,c) a leltári készlet átadásának és átvételének módjátés szabályait,d) a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítá-sára irányuló eljárás rendjét,e) a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgálómunkáltatói kötelezettségeket.

(2) Amunkavállalót az (1) bekezdés szerint meghatá-rozott feltételekről a leltárfelelősségi megállapodásmegkötését vagy a leltáridőszak kezdetét megelőző-en írásban tájékoztatni kell.

(3) Leltározásnál a munkavállaló vagy akadályozta-tása esetén képviselője, csoportos leltárfelelősségnélaz eljárási szabályokban meghatározott munkaválla-lók jelenlétét lehetővé kell tenni. A munkáltató, haa munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, azadott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelölki.

(4) A munkavállalóval a leltárelszámolást és annakeredményét ismertetni kell. A munkavállaló az eljá-rás során észrevételt tehet, a munkavállalót – kivéve,ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg –meg kell hallgatni.

186. § (1) A leltári készletet állandóan egyedül keze-lő munkavállaló – a leltárfelelősségi megállapodáseltérő rendelkezése hiányában – a leltárhiány teljesösszegéért felel.



(2) A munkavállaló legfeljebb hathavi távolléti díjamértékéig felel, ha a leltári készletet a leltárhiányértnem felelős munkavállaló is kezeli.

(3) Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén akártérítés mértéke nem haladhatja meg a megálla-podást kötött munkavállalók távolléti díjának hat-havi együttes összegét. A csoportos leltárfelelősségimegállapodás meghatározhatja a felelősség munka-vállalók közötti megosztását is, de egyetemleges fe-lelősség megállapításának nincs helye. A munkavál-lalók távolléti díjuk arányában felelnek, ha a csopor-tos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség meg-osztását nem rendezi.

187. § A felelősség vagy a kártérítés mértékének meg-állapításánál figyelembe kell venni az eset összes kö-rülményeit, így különösen azokat, amelyek a munka-vállaló felelősségére kihatnak, vagy amelyek a bizton-ságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták, ezenbelül a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatóikötelezettségek teljesítését, továbbá a munkavállalóesetleges távollétének tartamát.

188. § A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kár-térítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő hat-vannapos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti. Bün-tetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a nyomo-zó hatóság vagy a bíróság jogerős határozatának köz-lését követő napon kezdődik.

80. A munkavállalói biztosíték189. § (1) A felek írásbeli megállapodása alapján a

munkáltató részére biztosítékot ad a munkavállaló,haa) munkaköre ellátása során más munkavállalótólvagy harmadik személytől pénzt, más értéket veszát, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít,vagyb) az a) pontban foglaltak teljesítését közvetlenül el-lenőrzi.

(2) A biztosíték összege nem haladhatja meg a mun-kavállaló egyhavi alapbérének összegét. Az alapbérnövekedése miatt a munkáltató nem követelheti abiztosíték összegének kiegészítését.

(3) A munkáltató a biztosítékot legkésőbb az annakátvételét követő munkanapon köteles az általa vá-lasztott hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnále célra elkülönített számlán elhelyezni.

(4) Amunkáltató a biztosíték jegybanki alapkamattalnövelt összegét haladéktalanul köteles a munkavál-lalónak visszafizetni, ha

a) a munkaköre megváltozásával az (1) bekezdés-ben foglalt feltétel vagyb) a munkaviszonyamegszűnik.

(5) A biztosíték kizárólag a kártérítési igény kielégí-tésére a munkabérből való levonás szabályai szerinthasználható fel.

81. A kártérítés mérséklése190. § A bíróság a munkavállalót rendkívüli méltány-lást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alólrészben mentesítheti.Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, ajogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következ-ményeit értékeli.

82. Eltérő megállapodás191. § (1) Kollektív szerződés e fejezet rendelkezései-

től – a leltárhiányért való kártérítési felelősség mér-tékét kivéve – csak a munkavállaló javára térhet el.

(2) Kollektív szerződés rendelkezése alapján, gondat-lan károkozás esetén a kártérítés mértéke legfeljebba munkavállaló nyolchavi távolléti díjának összege.

XV. FEJEZETA MUNKAVISZONY EGYESTÍPUSAIRA VONATKOZÓKÜLÖNÖS SZABÁLYOK

83. A határozott idejű munkaviszony192. § (1) A határozott idejű munkaviszony tartamát

naptárilag vagy más alkalmas módon kell megha-tározni. A munkaviszony megszűnésének időpont-ja nem függhet kizárólag a fél akaratától, ha a feleka munkaviszony tartamát nem naptárilag határoztákmeg. Ez utóbbi esetben a munkáltató tájékoztatja amunkavállalót a munkaviszony várható tartamáról.

(2) A határozott idejű munkaviszony tartama az ötévet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbí-tott és az előző határozott időre kötött munkaszerző-dés megszűnésétől számított hat hónapon belül léte-sített újabb határozott tartamú munkaviszony tarta-mát is.

(3) Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági enge-dély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az enge-délyben meghatározott tartamra létesíthető. Az en-gedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott



idejű munkaviszony tartama – a korábban létesítettmunkaviszony tartamával együtt – az öt évet megha-ladhatja.

(4) 87 A határozott idejű munkaviszony meghosszab-bítása vagy a határozott idejű munkaviszony meg-szűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesí-tése csak munkáltatói jogos érdek fennállása eseténlehetséges. A megállapodás nem irányulhat a mun-kavállaló jogos érdekének csorbítására.

84. Munkavégzés behívás alapján193. § (1) A legfeljebb napi hat óra tartamú részmun-

kaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaszer-ződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok ese-dékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési köte-lezettségét. Ebben az esetben a munkaidőkeret tarta-ma a négy hónapot nem haladhatja meg.

(2) A munkáltatónak a munkavégzés időpontját leg-alább három nappal előre közölnie kell a munkavál-lalóval.

85. A munkakör megosztása194. § (1) A munkáltató és több munkavállaló a mun-

kaszerződésben egy munkakörbe tartozó felada-tok közös ellátásában állapodhatnak meg. Valamelymunkavállaló akadályoztatása esetén a szerződéstkötő más munkavállaló köteles a munkaviszonybólszármazó kötelezettségek teljesítésére.

(2) A munkaidő beosztására a kötetlen munkarendrevonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A munkabér a munkavállalókat – eltérő megálla-podás hiányában – egyenlő arányban illeti meg.

(4) A munkaviszony megszűnik, ha a munkavállalókszáma egy főre csökken. Ebben az esetben a mun-káltató köteles annyi időre járó távolléti díjat a mun-kavállalónak megfizetni, amennyi a munkáltató fel-mondása esetén járna, továbbá megfelelően alkal-mazni kell a végkielégítés szabályait is.

86. Több munkáltató által létesítettmunkaviszony

195. § (1) Több munkáltató és a munkavállaló a mun-kaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatokellátásában állapodhatnak meg.

(2) Amunkaszerződésben meg kell határozni, hogy amunkabér-fizetési kötelezettséget melyik munkálta-tó teljesíti.

(3) Amunkáltatók a munkavállaló munkajogi igényé-vel kapcsolatban egyetemlegesen felelnek.

(4) A munkaviszonyt – eltérő megállapodás hiányá-ban – bármely munkáltató vagy a munkavállaló jog-nyilatkozata megszünteti.

(5) A munkaviszony a 63. § (1) bekezdés b) pontbanmeghatározott okból megszűnik, ha a munkáltatókszáma egyre csökken.

87. A távmunkavégzés196. § (1) Távmunkavégzés a munkáltató telephelyé-

től elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyantevékenység, amelyet információtechnológiai vagyszámítástechnikai eszközzel (együtt: számítástech-nikai eszköz) végeznek és eredményét elektroniku-san továbbítják.

(2) A munkaszerződésben meg kell állapodni a mun-kavállaló távmunkavégzés keretében történő foglal-koztatásában.

(3) Amunkáltató – a 46. §-ban foglaltakon túlmenően– tájékoztatja a munkavállalóta) a munkáltató általi ellenőrzés,b) a számítástechnikai vagy elektronikus eszközhasználata korlátozásának szabályairól, továbbác) arról a szervezeti egységről, amelyhez a munka-vállaló munkája kapcsolódik.

(4) A munkáltató a távmunkát végző munkaválla-lónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni,amelyet más munkavállalónak biztosít.

(5) A munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló aterületére beléphessen és más munkavállalóval kap-csolatot tartson.

197. § (1) A munkáltató utasítási joga – eltérő megál-lapodás hiányában – kizárólag a munkavállaló általellátandó feladatok meghatározására terjed ki.

(2) A munkáltató előírhatja, hogy az általa biztosítottszámítástechnikai vagy elektronikus eszközt a mun-kavállaló kizárólag a munkavégzéshez használhatja.

(3) A munkavégzés ellenőrzése során a munkáltatónem tekinthet be amunkavállalónak amunkavégzés-hez használt számítástechnikai eszközön tárolt, nem




a munkaviszonyból összefüggő adataiba. A bete-kintési jogosultság tekintetében a munkaviszonybólszármazó kötelezettséggel összefüggő adatnak mi-nősül a (2) bekezdés alapján előírt tilalom vagy kor-látozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat.

(4) Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató ál-lapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzéshelyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőr-zés esetén annak bejelentése és megkezdése közöt-ti legrövidebb tartamot. Az ellenőrzés nem jelent-het a munkavállaló, valamint a munkavégzés helye-ként szolgáló ingatlant használó más személy szá-mára aránytalan terhet.

(5) Eltérő megállapodás hiányában a munkavállalómunkarendje kötetlen.

88. A bedolgozói munkaviszony198. § (1) Bedolgozói munkaviszony olyan önálló-

an végezhető munkára létesíthető, amelyre a feleka munkabért kizárólag teljesítménybér formájában(137. § (3) bekezdés) határozzák meg.

(2) A munkaszerződésben meg kell határozni a mun-kavállaló által végzett tevékenységet, a munkavég-zés helyét, a költségtérítés módját és mértékét.

(3) Munkahely a munkavállaló lakóhelye vagy a felekáltal meghatározott más hely.

199. § (1) A munkáltató utasítási joga – eltérő megál-lapodás hiányában – a munkavállaló által alkalma-zandó technika és a munkavégzés módjának megha-tározására terjed ki.

(2) A munkavállaló – eltérő megállapodás hiányában– feladatát a saját eszközeivel végzi.

(3) A munkáltató – eltérő megállapodás hiányában –megállapítja az ellenőrzés módját és a munkavégzéshelyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőr-zés esetén annak bejelentése és megkezdése közöt-ti legrövidebb tartamot. Az ellenőrzés nem jelent-het a munkavállaló, valamint a munkavégzés helye-ként szolgáló ingatlant használó más személy szá-mára aránytalan terhet.

(4) Amunkavállaló munkarendje – eltérő megállapo-dás hiányában – kötetlen.

200. § (1) A munkavállaló részére meg kell téríteni azáltala viselt, a munkavégzés során ténylegesen fel-merült költségét, vagy ha a tényleges költség nem

állapítható meg, átalányt kell a munkavállaló részérefizetni.

(2) Nem jár díjazás és költségtérítés, ha a teljesítés azelőírt követelménynek a munkavállalónak felróhatóokból nem felel meg. Csökkentett díjazás és költ-ségtérítés jár, ha a munkáltató a munka eredményétrészben vagy egészben felhasználhatja.

89. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagyalkalmi munkára irányuló munkaviszony

201. § (1) A törvényben meghatározott munkáltató ésmunkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásra vagyalkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesíthet-nek. Érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásravagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, haannak megkötése időpontjában a felek között mun-kaviszony áll fenn.

(2) A felek a munkaszerződést egyszerűsített foglal-koztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkavi-szony létrehozása érdekében nem módosíthatják.

202. § (1) Amunkaszerződésre a 44. §-ban foglaltakatnem kell alkalmazni. A felek munkaszerződést tör-vényben meghatározott minta-munkaszerződés fel-használásával is köthetnek.

(2) A munkaviszony a törvényben meghatározott be-jelentési kötelezettség teljesítésével jön létre.

203. § 88 (1) A munkaviszonyraa) a 49. § (2) bekezdésében,b) az 53. §-ban,c) az 56. §-ban,d) az 59. §-ban,e) a 61. §-ban,f) a 81. §-ban,g) a 97. § (4) és (5) bekezdésében,h) a 101. §-ban,i) a 122-124. §-ban,j) a 126-133. §-ban,k) a 192. § (4) bekezdésében, valamintl) a 208-211. §-banfoglaltak nem alkalmazhatók.

(2) A munkaviszony megszűnésekor a 80. §-banmeghatározott igazolásokat nem kell kiadni.

(3) A napi munkaidő – munkaidőkeret vagy elszámo-lási időszak hiányában is – beosztható egyenlőtlenül.




(4) Nem kell alkalmazni a 134. §-ban és a 155. §(2) bekezdésében foglaltakat, ha a felek a minta-munkaszerződés alkalmazásával kötöttek egyszerű-sített foglakoztatásra vagy alkalmi munkára irányulómunkaszerződést.

90. A köztulajdonban álló munkáltatóvalfennálló munkaviszony

204. § 89 (1) 90 Köztulajdonban álló munkáltató a köz-alapítvány, valamint az a gazdasági társaság, amely-ben az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi ön-kormányzat, önkormányzati társulás, térségi fejlesz-tési tanács, költségvetési szerv vagy közalapítványkülön-külön vagy együttesen számítva többségi be-folyással rendelkezik.

(2) Többségi befolyás az a kapcsolat, amelynek alap-ján a befolyással rendelkező jogi személyben a sza-vazatok több mint ötven százalékával – közvetlenülvagy a jogi személyben szavazati joggal rendelkezőmás jogi személy (köztes vállalkozás) szavazati jo-gán keresztül – rendelkezik. A közvetett módon va-ló rendelkezés meghatározása során a jogi személy-ben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt(köztes vállalkozást) megillető szavazati hányadotmeg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köz-tes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennál-ló szavazati hányadával. Ha a köztes vállalkozás-ban fennálló szavazatok aránya az ötven százalékotmeghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelem-be venni. Amennyiben a befolyással rendelkező többközvetett tulajdonnal is rendelkezik az adott jogi sze-mélyben a nem többségi közvetett befolyás mértékenem adódik hozzá a másik nem többségi közvetettbefolyás mértékéhez.

205. § 91 (1) Kollektív szerződés vagy a felek megál-lapodásaa) a felmondási idő 69. § (1)-(2) bekezdésében és(4)-(5) bekezdésében, valamintb) a végkielégítés 77. §-banmeghatározott szabályaitól nem térhet el.

(2) A köztulajdonban álló munkáltatóval fennállómunkaviszonyban

a) a 69. § (3) bekezdése nem alkalmazható,b) a 86. § (3) bekezdésétől nem lehet eltérni.

(3) A köztulajdonban álló munkáltatóval fennállómunkaviszonyban az általános teljes napi munka-időnél rövidebb teljes napi munkaidő – az egészsé-gi ártalom vagy veszély kizárása érdekében történőmegállapítást kivéve – nem írható elő.

206. § 92 A XIX-XXI. fejezet rendelkezéseitől eltérninem lehet.

207. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló jogosultmeghatározni azokat a munkaköröket, amelyekbencsak a 208. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazá-sával köthető munkaszerződés.

(2) A 208. §-ban foglaltak alapján vezető állású mun-kavállaló számára teljesítménykövetelményt, vala-mint az ahhoz kapcsolódó teljesítménybért vagyegyéb juttatást a tulajdonosi jogokat gyakorló álla-píthat meg.

(3) Versenytilalmi megállapodást a 208. §-ban fog-laltak szerinti vezető állású munkavállalóval a tu-lajdonosi jogokat gyakorló hozzájárulásával, legfel-jebb egyéves tartamra lehet megkötni. A tulajdono-si jogokat gyakorló meghatározhatja azt a munka-kört, amelyre vonatkozóan versenytilalmi megálla-podás köthető és további feltételeket írhat elő.

(4) A versenytilalmi megállapodás szerinti ellenértéka megállapodás tartamára nem haladhatja meg azazonos időszakra járó távolléti díj ötven százalékát.

(5) A tulajdonosi jogokat gyakorló az (1)-(4) bekez-désben meghatározott jog gyakorlására – törvény el-térő rendelkezése hiányában – más személyt (szer-vet, testületet) is feljogosíthat.

91. A vezető állású munkavállaló

208. § (1) Vezető állású munkavállaló a munkáltatóvezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és– részben vagy egészben – helyettesítésére jogosítottmás munkavállaló (a továbbiakban együtt: vezető).

90A 2012. évi I. törvény 204. § (1) bekezdése a 2014. évi XCIX. törvény 393. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015. 01.01.

89 A 2012. évi I. törvény 204. §-a a 2013. évi CXCVI. törvény 27. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2013.11.30.91 A 2012. évi I. törvény 205. §-a a 2012. évi LXXXVI. törvény 85. § (23) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2012.07.01.92A 2012. évi I. törvény 206. §-a a 2012. évi LXXXVI. törvény 85. § (23) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2012.07.01.



(2) 93 Munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendel-kezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkaválla-ló a munkáltató működése szempontjából kiemelke-dő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű mun-kakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebbmunkabér [153. § (1) bekezdés a) pont] hétszeresét.

209. § 94 (1) Avezetőmunkaszerződése e törvényMá-sodik Részében foglalt rendelkezésektől – a (2) be-kezdés kivételével – eltérhet.

(2) A vezető munkaszerződésea) az 55. § (1) bekezdés b), c) és e) pontjában,b) 95 65. § (3) bekezdés a), b) és e) pontjában,c) a 113. § (3) bekezdésében,d) a 127. §-ban, valaminte) a (3) bekezdésbenfoglaltaktól nem térhet el.

(3) A vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem ter-jed ki.

(4) A vezető munkarendje kötetlen.(5) A vezető gondatlan károkozás esetén a teljes kár-ért felel.

(6) A vezető munkaviszonyának jogellenes megszün-tetése esetén – a 84. § (1) és (2) bekezdésében foglal-taktól eltérően – tizenkét havi távolléti díjnak meg-felelő összeget köteles megfizetni.

210. § (1) Munkáltatói felmondás eseténa) a 65. § (3) bekezdés c) pontot,b) a 66. § (1)-(6) bekezdését ésc) a 68. § (2) bekezdésétnem kell alkalmazni.

(2) Az azonnali hatályú felmondás joga a vezetővelszemben az ennek alapjául szolgáló ok bekövetkez-tétől számított három éven belül, bűncselekmény el-követése esetén a büntethetőség elévüléséig gyako-rolható.

(3) A vezetőt a munkaviszony megszűnésére tekintet-tel megillető díjazásból a munkáltató legfeljebb hat-havi távolléti díjnakmegfelelő összeget köteles meg-

fizetni az esedékességekor, ha a megszüntető nyilat-kozat közlésére a csődeljárás vagy felszámolási eljá-rás megkezdését követően került sor. Az ezt megha-ladó összeget a csődeljárás befejezésekor vagy meg-szüntetésekor, vagy a felszámolási eljárás befejezé-sekor kell megfizetni.

211. § (1) A vezető további munkavégzésre irányulójogviszonyt nem létesíthet.

(2) A vezetőa) nem szerezhet részesedést – a nyilvánosan műkö-dő részvénytársaságban való részvényszerzés kivé-telével – a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz ha-sonló tevékenységet is végző, vagy a munkáltatóvalrendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gaz-dálkodó szervezetben,b) nem köthet a saját nevében vagy javára a munkál-tató tevékenységi körébe tartozó ügyletet, továbbác) köteles bejelenteni, ha a hozzátartozója tagja amunkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevé-kenységet is folytató vagy a munkáltatóval rendsze-res gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaság-nak, vagy vezetőként munkavégzésre irányuló jog-viszonyt létesített az ilyen tevékenységet is folytatómunkáltatónál.

92. A cselekvőképtelen munkavállaló212. § (1) 96 A cselekvőképtelen vagy a cselekvőké-

pességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycso-portban részlegesen korlátozott munkavállaló csakolyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, ame-lyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyama-tosan képes ellátni.

(2) A munkavállaló munkakörét az ahhoz tartozófeladatok részletes leírásával kell meghatározni. Amunkavállalóra vonatkozó egészségügyi alkalmas-sági vizsgálat kiterjed a részletes munkaköri felada-tok ellátására.

(3) A munkavállaló munkavégzését folyamatosan ésoly módon kell felügyelni, hogy az az egészséges ésbiztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa.



95A 2012. évi I. törvény 209. § (2) bekezdés b) pontja a 2014. évi XCIX. törvény 391. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2015.01.01.





(4) 97 A munkavállalóra a fiatal munkavállalóra vo-natkozó rendelkezések megfelelően irányadók az-zal, hogy kártérítésre vagy sérelemdíj megfizetésérenem kötelezhető.

93. Eltérő megállapodás213. § A felekmegállapodása vagy kollektív szerződés

a) a 192. §-ban,b) a 195. § (2)-(3) és (5) bekezdésében,c) a 196. §-ban,d) a 197. § (3) bekezdésében,e) a 198. §-ban,f) a 200-207. §-ban,g) a 212. §-banfoglaltaktól nem térhet el.

XVI. FEJEZETA MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS

KÜLÖNÖS SZABÁLYAI94. Fogalmak

214. § (1) E törvény alkalmazásábana) munkaerő-kölcsönzés: az a tevékenység, amely-nek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzéscéljából munkaviszonyban álló munkavállalót el-lenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnekideiglenesen átengedi (kölcsönzés),b) kölcsönbeadó: az a munkáltató, aki a vele köl-csönzés céljából munkaviszonyban álló munkavál-lalót a kölcsönvevő irányítása alatt munkavégzésre,kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglene-sen átengedi,c) kölcsönvevő: az a munkáltató, amelynek irányítá-sa alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez,d) kölcsönzött munkavállaló: a kölcsönbeadóvalkölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munka-vállaló, akivel szemben a kikölcsönzés alatt a mun-káltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevőmegosztva gyakorolja (munkavállaló),e) kikölcsönzés: a munkavállaló által a kölcsönvevőrészére történő munkavégzés.

(2) A kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg azöt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az előzőkikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónaponbelül történő ismételt kikölcsönzést, függetlenül at-tól, hogy a kikölcsönzés ugyanazzal vagy más köl-csönbeadóval kötött megállapodás alapján valósultmeg.

215. § (1) 98 Kölcsönbeadó leheta) az az EGT-államban székhellyel rendelkező vál-lalkozás, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat, vagyb) az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelős-ségével működő gazdasági társaság vagy – a veletagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonat-kozásában – szövetkezet,amely megfelel az e törvényben vagy az egyéb jog-szabályban foglalt feltételeknek és az állami foglal-koztatási szerv nyilvántartásba vette.

(2) A kölcsönbeadó nyilvántartásból való törlése ese-tén a munkaszerződés tekintetében az érvénytelen-ség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

216. § (1) 99 Nem lehet a munkavállalót kölcsönöznia) munkaviszonyra vonatkozó szabály által megha-tározott esetben,b) sztrájkban részt vevő munkavállaló helyettesíté-sére,c) a 214. § (2) bekezdésébenmeghatározott tartamotmeghaladóan.

(2) A kölcsönvevő a munkavállalót más munkáltató-nál történő munkavégzésre nem kötelezheti.

(3) Érvénytelen a megállapodás, amelya) a munkaviszony megszűnését vagy megszünteté-sét követően a kölcsönvevővel való jogviszony lé-tesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő,b) alapján amunkavállalónak a kölcsönbeadó javáradíjazást kell fizetni a kölcsönzésért vagy a kölcsön-vevővel történő jogviszony létesítésért.

(4) A kölcsönvevőneka) a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavál-lalók létszámáról és foglalkoztatási feltételeiről,b) a betöltetlen álláshelyekrőlaz üzemi tanácsot legalább félévente, valamint amunkavállalókat folyamatosan tájékoztatnia kell.





95. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közöttijogviszony

217. § (1) 100 A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közöt-ti megállapodás tartalmazza a kölcsönzés lényegesfeltételeit, a munkáltatói jogkör gyakorlása megosz-tását. A munkaviszony megszüntetésének jogát ki-zárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja. Amegállapo-dást írásba kell foglalni. Semmis a kölcsönbeadó ésa kölcsönvevő között létrejött megállapodás, haa) a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő tulajdonosa– részben vagy egészben – azonos,b) a két munkáltató közül legalább az egyik vala-mely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak,vagyc) a két munkáltató egy harmadik szervezethez kö-tődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatbanegymással.

(2) A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodhat-nak, hogy a munkabéren kívüli juttatást a munkavál-laló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapja.

(3) A kölcsönvevő írásban tájékoztatja a kölcsönbe-adóta) az irányadó munkarendről,b) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,c) a munkabérfizetés alapjául szolgáló adatok köz-lésének módjáról és határidejéről,d) az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmasságifeltételről, továbbáe) minden olyan körülményről, amely a munkavál-laló foglalkoztatása szempontjából lényeges.

(4) Eltérő megállapodás hiányában a kölcsönbeadóviseli az 51. § (2) bekezdésében foglaltak szerintiköltségeket, így különösen a munkavállaló utazásiköltségeit és a munkavégzéshez szükséges alkalmas-sági vizsgálat díját. A kölcsönbeadó a kölcsönvevőkérésére köteles legkésőbb a munkavállaló munkábaállásáiga) az adózás rendjét megállapító jogszabály szerinta munkáltató és a kifizető által foglalkoztatott sze-mély adataira vonatkozó, a biztosítási jogviszonykezdetéről szóló, állami adóhatósághoz teljesítettbejelentés, valamintb) a külön jogszabály szerinti kölcsönbeadókénttörtént nyilvántartásba vételét igazoló okirat máso-latátátadni.

(5) A kölcsönvevő – eltérő megállapodás hiányában –köteles legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötö-dik napjáig a kölcsönbeadóval közölni mindazokataz adatokat, amelyek a munkabér kifizetéséhez, va-lamint a munkaviszonnyal összefüggő, a munkálta-tót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, fizetési köte-lezettség teljesítéséhez szükséges.A kölcsönvevő az utolsó munkában töltött napot kö-vető három munkanapon belül köteles a szükségesadatokat a kölcsönbeadóval közölni, ha a munkavi-szony a hónap közben szűnik meg.

96. A kölcsönzésre irányuló munkaviszony218. § (1) A munkaszerződésben meg kell állapodni

abban, hogy a munkaszerződés kölcsönzés céljábóljön létre, továbbá meg kell határozni a munkavégzésjellegét és az alapbért.

(2) A kölcsönbeadó a munkaszerződés megkötésekora 46. §-ban foglaltakon túl tájékoztatja a munkavál-lalót nyilvántartásba vételi számáról.

(3) A kölcsönbeadó írásban tájékoztatja a munkavál-lalót legkésőbb a kikölcsönzést megelőzőena) a kölcsönvevő azonosító adatairól,b) a kikölcsönzés kezdetéről,c) a munkavégzés helyéről,d) a kölcsönvevőnél irányadó munkarendről,e) a kölcsönvevő részéről a munkáltatói jogkört gya-korlóról,f) a munkába járás, a szállás és az étkezés feltétele-iről.

(4) A kikölcsönzés tartama alatta) a munkavállaló munkavédelmével,b) az 51. § (1) és (3)-(5) bekezdésében foglaltakkal,valamintc) a munkaidővel és pihenőidővel, ezek nyilvántar-tásávalkapcsolatos, a munkáltatót megillető jogokat és ter-helő kötelezettségeket a kölcsönvevő gyakorolja ésteljesíti.

97. Az egyenlő bánásmód követelménye219. § (1) A kikölcsönzés tartama alatt a munkaválla-

ló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munka-viszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvetőmunka- és foglalkoztatási feltételeket.




(2) Az (1) bekezdésben foglalt alapvető munka- ésfoglalkoztatási feltételek különösena) várandós és szoptató nők, valamintb) a fiatal munkavállalók védelmére,c) a munkabér összegére és védelmére, továbbá azegyéb juttatásokra,d) az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozórendelkezések.

(3) 101 A munkabér összegére, az egyéb juttatások-ra az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozórendelkezéseket a kölcsönvevőnél történő foglalkoz-tatás száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazniarra a munkavállalóra, akia) a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljá-ból létesített határozatlan idejű munkaviszonybanáll és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiá-nyában is díjazásban részesül,b) a 2004. évi CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés 1.pontjában meghatározott munkaerőpiactól tartósantávollévő munkavállalónak minősül,c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lé-vő gazdasági társaságnál vagy közhasznú szerve-zetnél, vagy nyilvántartásba vett közhasznú szerve-zetnél munkaerő-kölcsönzés keretében végez mun-kát.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásakor az azonos köl-csönvevőhöz történő ismételt kikölcsönzés esetén anapok számítása tekintetében a 214. § (2) bekezdé-sében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

98. A munkaviszony megszüntetése220. § (1) A66. § (2) bekezdése alkalmazásában a köl-

csönbeadó működésével összefüggő oknak minősüla kikölcsönzés megszűnése.

(2) 102 A felmondási idő tizenöt nap.(3) A kölcsönbeadó felmondása esetén – eltérő meg-állapodás hiányában – a felmondási idő tartama alatta munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezett-sége alól.

(4) A munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatá-lyú felmondással akkor is megszüntetheti, ha a 78. §(1) bekezdésben foglalt kötelességszegést vagy ma-gatartást a kölcsönvevő tanúsítja.

(5) A kölcsönvevő a munkavállaló kötelezettségsze-géséről a kölcsönbeadót a tudomásszerzéstől számí-tott öt munkanapon belül írásban tájékoztatja. A 78.§ (2) bekezdésében meghatározott határidő a tájé-koztatás közlésével kezdődik.

(6) Amunkavállaló a munkaviszonymegszüntetéséreirányuló jognyilatkozatot a kölcsönbeadóval közli.

99. A kártérítési felelősség221. § (1) 103 A munkavállaló károkozása vagy sze-

mélyiségi jog sértése esetén a kölcsönvevő a munka-vállalóval szembeni igényét e törvény rendelkezéseiszerint érvényesítheti.

(2) A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodá-sa alapján az (1) bekezdésben foglalt esetben az al-kalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogiszabályait kell alkalmazni.

(3) Az alkalmazott károkozásáért való felelősség pol-gári jogi szabályainak alkalmazásában munkáltató-nak – a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő eltérő megál-lapodása hiányában – a kölcsönvevőt kell tekinteni.

(4) 104 A munkavállalónak a kikölcsönzés során oko-zott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért akölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen fe-lel.

100. Eltérő megállapodás222. § 105 (1) A felek megállapodása vagy kollektív

szerződésa) a 214-216. §-ban,b) a 217. § (1) bekezdésében,c) a 218. § (1)-(2) és (4) bekezdés a) és b) pontjábanfoglaltaktól nem térhet el.

(2) Kollektív szerződés








a) a 218. § (3) bekezdésében,b) a 220. § (2)-(3) bekezdésében,c) a 219. § (2) bekezdés a) és b) pontjábanfoglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.

(3) Munkaerő-kölcsönzés eseténa) a 69. § (1)-(2) és (4) bekezdésében,b) a 193-195. §-ban,c) a 198-200. §-ban,d) a 212. §-banfoglaltakat nem lehet alkalmazni.

(4) Munkaerő-kölcsönzés esetén a 71-76. § rendelke-zéseit nem kell alkalmazni.

(5) Kölcsönzésre irányuló munkaviszony esetén a 77.§ (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni,hogy a végkielégítésre való jogosultság megállapí-tásakor a munkaviszonynak az utolsó kikölcsönzésalatti tartamát kell figyelembe venni.

XVII. FEJEZETAZ ISKOLASZÖVETKEZET ÉS

TAGJA KÖZÖTTIMUNKAVISZONY KÜLÖNÖS

SZABÁLYAI223. § (1) Az iskolaszövetkezet (munkáltató) és a nap-

pali tagozatos tanuló, hallgató tagja (munkaválla-ló) között harmadik személy (a szolgáltatás fogadó-ja) részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekébenmunkaviszony határozott időre létesíthető.

(2) A munkaszerződésben meg kell határoznia) a munkavállaló által vállalt feladatok körét,b) a munkavállalónak a szolgáltatás fogadójánáltörténő munkavégzési kötelezettsége teljesítésénektartamára járó alapbérek legkisebb összegét,c) a felek kapcsolattartásának módját a munkavég-zési kötelezettséggel nem járó időtartamra.

(3) A munkavégzés megkezdésének feltétele, hogy afelek írásban megállapodjanaka) a szolgáltatás fogadójának személyében,b) a munkavégzési kötelezettség teljesítése során el-látandó munkakörben,c) az alapbérben,d) a munkavégzés helyében,

e) a munkába lépés napjában,f) a munkavégzés tartamában.

(4) A munkáltató a munkavállalót legkésőbb a mun-kavégzési kötelezettség megkezdésével egyidejűlegírásban köteles tájékoztatnia) az irányadó munkarendről,b) a bérfizetés napjáról,c) a munkakörbe tartozó feladatokról,d) az utasítást adó személyéről.

224. § (1) A szolgáltatás fogadója a munkavállalónakutasítást adhat.

(2) A szolgáltatás fogadója együttműködik a munkál-tatóval, így különösen biztosítja a munkáltató képvi-selőjének a munkavégzés helyére történő belépést,tájékoztatja a munkáltatót a munkavégzéssel kap-csolatos lényeges körülményekről.

(3) A munkavállaló munkavégzési kötelessége telje-sítésének tartama alatt a szolgáltatás fogadója gya-korolja, illetve teljesíti azokat a munkáltatót megil-lető jogokat és terhelő kötelezettségeket, amelyeka) a munkavédelemmel,b) a nők, a fiatal munkavállalók, a megváltozottmunkaképességűek foglalkoztatásával,c) a munkaidővel, pihenőidővel és ezek nyilvántar-tásávalkapcsolatosak.

(4) A szolgáltatás fogadójánál történő munkavégzéstartama alatt az iskolaszövetkezet munkavállalójaszámára biztosítani kell a szolgáltatás fogadójávalmunkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó –a 219. § (2) bekezdésében foglalt – alapvető munka-és foglalkoztatási feltételeket.

(5) A (4) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesíté-séért a munkáltató és a szolgáltatás fogadója egye-temlegesen felel.

225. § (1) Amunkaviszony a tagsági jogviszony meg-szűnésének időpontjában megszűnik.

(2) A munkavégzési kötelezettséggel nem járó időtartama nem lehet kevesebb, mint a 116-117. § sze-rinti szabadság mértéke.

(3) Arra az időre, amíg a munkavállaló a munkáltatóvagy a szolgáltatás fogadója részére nem végezmun-kát – a 146. §-ban foglaltak kivételével – nem illetimeg díjazás.




226. § (1) 106 A munkavállaló károkozása vagy sze-mélyiségi jog sértése esetén a szolgáltatás fogadójaa munkavállalóval szembeni igényét e törvény ren-delkezései szerint érvényesítheti.

(2) A munkáltató és a szolgáltatás fogadójának meg-állapodása alapján az (1) bekezdésben foglalt eset-ben az alkalmazott károkozásáért való felelősségpolgári jogi szabályait kell alkalmazni.

(3) 107 A szolgáltatás fogadója részére történő mun-kavégzés során a munkavállalónak okozott kárértvagy a személyiségi jogai megsértéséért a munkál-tató és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel.


ződésa) a 223. § (1) bekezdésében,b) 108 a 224. § (1)-(2) bekezdésében, (3) bekezdésa) és b) pontjában, (4)-(5) bekezdésében,c) a 225. § (1) bekezdésében,d) a 226. § (3) bekezdésébenfoglaltaktól nem térhet el.

(2) Kollektív szerződésa) a 223. § (2)-(4) bekezdésében,b) a 225. § (2)-(3) bekezdésébenfoglaltaktól csak a munkavállalóra javára térhet el.

(3) 109 E fejezet szerinti munkaviszonyraa) a 115-133. §-ban,b) a 192. § (2) és (4) bekezdésébenfoglaltakat nem kell alkalmazni.

(4) E fejezet szerinti munkaviszonyraa) a 193-195. §-ban,b) a 198-200. §-ban,c) a 228. §-banfoglaltakat nem lehet alkalmazni.

XVIII. FEJEZET

A MUNKAVISZONYHOZKAPCSOLÓDÓ EGYESMEGÁLLAPODÁSOK

102. A versenytilalmi megállapodás228. § (1) A felek megállapodása alapján a munkavál-

laló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését kö-vető két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást,amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sér-tené vagy veszélyeztetné.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesíté-séért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet. Azellenérték összegének meghatározásánál különösenarra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás mi-lyen mértékben akadályozza a munkavállalót – el-sősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel –újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesíté-sében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nemlehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alap-bér egyharmada.

(3) A munkavállaló, ha munkaviszonyát a 78. § (1)bekezdése alapján szünteti meg, a megállapodástólelállhat.

(4) A munkáltató személyében bekövetkező változásesetén a megállapodásból származó jogok és kötele-zettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak.

(5) 110 Kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186-189. §-airányadó.

103. A tanulmányi szerződés229. § (1) 111 A tanulmányi szerződésben a munkál-

tató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatástnyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát,hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat foly-tatja és a képzettség megszerzése után a támogatásmértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – ke-resztül munkaviszonyát felmondással nem szüntetimeg. A munkaviszonyban töltött idő számításánál –eltérő megállapodás hiányában – a 115. § (2) bekez-dése megfelelően irányadó.


108A 2012. évi I. törvény 227. § (1) bekezdés b) pontja a 2012. évi LXXXVI. törvény 85. § (31) bekezdésének megfelelően megállapítottszöveg. Hatályos: 2012.07.01.


110A 2012. évi I. törvény 228. § (5) bekezdését a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (28) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.03.15.111A 2012. évi I. törvény 229. § (1) bekezdése a 2012. évi LXXXVI. törvény 85. § (33) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2012.07.01.



(2) Nem köthető tanulmányi szerződésa) munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járókedvezmények biztosítására, továbbá, hab) a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelez-te a munkavállalót.

(3) A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.(4) A munkáltató személyében bekövetkező változásesetén a tanulmányi szerződésből származó jogok éskötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak.

(5) A munkavállaló mentesül a tanulmányi szerző-désből folyó kötelezettsége alól, ha a munkáltató lé-nyeges szerződésszegést követ el.

(6) A munkáltató elállhat a tanulmányi szerződés-től és a nyújtott támogatást vissza követelheti, ha amunkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakatmegszegi. Szerződésszegésnek minősül az is, ha amunkaviszony megszüntetésének indoka a munka-vállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása.A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munka-vállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egyrészét nem tölti le.

(7) A tanulmányi szerződést a fél azonnali hatállyalfelmondhatja, ha körülményeiben olyan lényegesváltozás következett be, amely a kötelezettség telje-sítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sére-lemmel járna. A munkavállaló felmondása esetén amunkáltató a nyújtott támogatást vissza követelhe-ti. A munkáltató a támogatást arányosan követelhe-ti vissza, ha a munkavállaló a szerződésben kikötötttartamnak csak egy részét töltötte le. A munkálta-tó felmondása esetén a támogatás nem követelhetővissza.

(8) 112 Kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186-189. §-airányadó.

HARMADIK RÉSZA MUNKAÜGYIKAPCSOLATOK

XIX. FEJEZETÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

230. § Amunkavállalók szociális és gazdasági érdeke-inek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érde-kében e törvény szabályozza a szakszervezet, az üzemi

tanács és a munkáltatók, vagy érdek-képviseleti szer-vezeteik kapcsolatrendszerét. Ennek keretében biz-tosítja a szervezkedés szabadságát, a munkavállalókrészvételét a munkafeltételek alakításában, meghatá-rozza a kollektív tárgyalások rendjét vagy a munka-ügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányulóeljárást.

231. § (1) A munkavállalóknak vagy a munkáltatók-nak joga, hogy – törvényben meghatározott fel-tételek szerint – gazdasági és társadalmi érdeke-ik előmozdítása, védelme érdekében, mindenneműmegkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdek-képviseleti szervezetet alakítsanak vagy az általukválasztott szervezetbe – kizárólag az adott szervezetszabályaitól függően – belépjenek, vagy az ilyen jel-legű szervezetektől távol maradjanak.

(2) Az érdek-képviseleti szervezetek jogosultak szö-vetségeket létesíteni, vagy ilyenekhez csatlakozni,ideértve a nemzetközi szövetségeket is.

(3) A munkavállalók jogosultak a munkáltatónálszakszervezet létrehozására. A szakszervezet a mun-káltatónál szerveket működtethet, ezek működésébetagjait bevonhatja.

232. § A munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezetköteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletérejogosult, valamint a tisztségviselő személyéről.

233. § (1) E rész alkalmazásábana) tájékoztatás: a munkaügyi kapcsolatokkal vagy amunkaviszonnyal összefüggő, törvényben megha-tározott információ átadása, ennek megismerését,megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos véleménykialakítását és képviseletét lehetővé tévő módon,b) konzultáció: a munkáltató és az üzemi tanácsvagy a szakszervezet közötti véleménycsere, párbe-széd.

(2) A konzultációt a megállapodás érdekében, a kez-deményezésben megjelölt célnak megfelelően olymódon kell lefolytatni, hogy biztosított legyena) a felek megfelelő képviselete,b) a közvetlen, személyes véleménycsere,c) az érdemi tárgyalás.

(3) A folyamatban lévő konzultáció tartama alatt, de– hosszabb határidőt tartalmazó eltérőmegállapodáshiányában – legfeljebb a kezdeményezés időpontjá-tól számított hét napig amunkáltató a tervezett intéz-kedését nem hajthatja végre. Megállapodás hiányá-

112A 2012. évi I. törvény 229. § (8) bekezdését a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (29) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.03.15.



ban a munkáltató a határidő lejártakor a konzultációtbefejezi.

234. § (1) A munkáltató nem köteles tájékoztatást ad-ni vagy konzultációt folytatni, ha ez olyan tény, in-formáció, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerü-lésével járhat, amely a munkáltató jogos gazdaságiérdekeit vagy működését veszélyeztetné.

(2) Az üzemi tanács vagy a szakszervezet nevébenvagy érdekében eljáró személy olyan tényt, infor-mációt, megoldást vagy adatot, amelyet a munkál-tató jogos gazdasági érdekei, vagy működése védel-mében kifejezetten bizalmasan vagy üzleti titokkéntvaló kezelésre történő utalással hozott tudomására,semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra ésazt az e törvényben meghatározott célok elérésén kí-vüli tevékenységben semmilyen módon nem hasz-nálhatja fel.

(3) 113 Az üzemi tanács vagy a szakszervezet nevé-ben vagy érdekében eljáró személy a tevékenységesorán tudomására jutott információkat csak a mun-káltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetésevagy a személyiségi jogok megsértése nélkül hoz-hatja nyilvánosságra.

XX. FEJEZETAZ ÜZEMI TANÁCS104. Általános szabályok

235. § (1) A munkáltató és a munkavállalók együtt-működésére, a munkáltató döntéseiben való részvé-telre e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Amunkavállalókat az e fejezetben foglalt munka-vállalói jogok tekintetében az üzemi megbízott, azüzemi tanács, a központi üzemi tanács, valamint avállalatcsoport szintű üzemi tanács képviseli.

236. § (1) A munkavállalók a munkáltatónál vagy amunkáltató önálló telephelyén, részlegénél (a továb-biakban: telephely), ha a munkavállalóknak a vá-lasztási bizottság megalakítását megelőző félévreszámított átlagos létszáma a tizenöt főt meghalad-ja, üzemi megbízottat, ha az ötven főt meghaladja,üzemi tanácsot választanak.

(2) Önállónak minősül a munkáltató telephelye, havezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvé-teli jogok tekintetében jogkörrel rendelkezik.

(3) Az üzemi tanácsot öt évre választják.(4) Az üzemi tanács választásával és működésévelkapcsolatos indokolt költségek a munkáltatót terhe-lik.

237. § (1) Az üzemi tanács tagjainak száma, ha amun-kavállalók 236. § (1) bekezdés szerinti létszámaa) a száz főt nem haladja meg, három,b) a háromszáz főt nem haladja meg, öt,c) az ötszáz főt nem haladja meg, hét,d) az ezer főt nem haladja meg, kilenc,e) a kétezer főt nem haladja meg, tizenegy,f) a kétezer főt meghaladja, tizenhárom.

(2) Új üzemi tanácstagot kell választani, ha a munka-vállalók és az üzemi tanács tagjainak létszáma leg-alább hat hónapon át a munkavállalók létszámnöve-kedése miatt nincs összhangban az (1) bekezdésbenfoglaltakkal.

238. § (1) Üzemi tanácstaggá az a cselekvőképesmunkavállaló választható, aki – az újonnan alakultmunkáltatót kivéve -legalább hat hónapja a munkáltatóval munkavi-szonyban áll és az adott telephelyen dolgozik.

(2) Nem választható üzemi tanácstaggá az, akia) munkáltatói jogot gyakorol,b) a vezető hozzátartozója,c) a választási bizottság tagja.

(3) 114 A (2) bekezdés alkalmazásában munkáltatóijognak minősül a munkaviszony létesítése, módosí-tása és megszüntetése.

239. § Az üzemi tanács tagjának választására a mun-káltatóval munkaviszonyban álló és az adott telephe-lyen dolgozó munkavállaló jogosult.

105. Az üzemi tanács választása240. § (1) A választás előkészítése, lebonyolítása, va-

lamint a választási eljárás részletes szabályainakmegállapítása a választási bizottság feladata.

113A 2012. évi I. törvény 234. § (3) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (34) bekezdés e) pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2014. 03. 15.




(2) A választási bizottságot az üzemi tanács a válasz-tásra jogosult munkavállalók közül, legkésőbb a vá-lasztást hatvan nappal megelőzően hozza létre. A vá-lasztási bizottság létszáma legalább három fő.

(3) Nem lehet a választási bizottság tagja, aki az üze-mi tanács tagja.

(4) Üzemi tanács hiányában a választási bizottságot amunkavállalók hozzák létre.

(5) A választási bizottság tagja tevékenysége ellátásá-nak tartamára mentesül a munkavégzési kötelezett-sége alól.Erre az időre távolléti díj illeti meg.

241. § A választásra jogosult, valamint a választhatómunkavállalók névsorát a választási bizottság állapít-ja meg és a választást megelőzően legalább ötven nap-pal teszi közzé. Az ehhez szükséges adatokat a válasz-tási bizottság kérésére, öt napon belül a munkáltatóadja meg.

242. § (1) Jelöltet állíthat a választásra jogosult mun-kavállalók legalább tíz százaléka vagy ötven válasz-tásra jogosult munkavállaló vagy a munkáltatónálképviselettel rendelkező szakszervezet.

(2) A választási bizottság a jelöltet a választást meg-előzően legalább harminc nappal nyilvántartásba ve-szi és ezt közzéteszi.

(3) A jelöltlistát a választási bizottság a választástmegelőzően legalább öt nappal közzéteszi.

(4) A jelöltállítás eredményes, ha a jelöltek száma azüzemi tanácsba választható tagok számát eléri. Ered-ménytelen jelöltállítás esetén a jelöltállítási idősza-kot legfeljebb tizenöt nappal meg kell hosszabbítani.

243. § (1) Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlenszavazással választják.

(2) A választásra jogosult munkavállalónak egy sza-vazata van.

(3) Szavazni legfeljebb a 237. § (1) bekezdésébenmeghatározott számú jelöltre lehet.

244. § (1) A választás eredményét a választási bizott-ság állapítja meg.

(2) A választási bizottság jegyzőkönyvet készít. En-nek tartalmaznia kell különösena) a választásra jogosultak számát,b) a szavazáson részt vevők számát,c) a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok szá-mát,d) az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát,

e) a megválasztott üzemi tanácstagok és póttagoknevét,f) a választással összefüggő esetleges vitás ügyet ésaz ezzel kapcsolatos döntést.

(3) A választási jegyzőkönyvet a választási bizottsághaladéktalanul közzéteszi.

(4) Az üzemi tanács megbízatása a választási jegyző-könyv közzétételét követő munkanapon kezdődik.

245. § Érvénytelen a szavazat, ha

a) nem az előírt módon adták,b) nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire ad-ták le,

c) a megválasztható tagok számánál több jelöltre ad-tak szavazatot.

246. § (1) Az üzemi tanács megválasztott tagjának –a 237. § (1) bekezdésében meghatározott számban– azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes sza-vazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatokharminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlő-ség esetén a munkáltatóval fennálló hosszabb mun-kaviszonyt kell figyelembe venni.

(2) Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, akiaz érvényesen leadott szavazatok legalább húsz szá-zalékát megszerezte.

247. § (1) A választás akkor érvényes, ha azon a vá-lasztásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebbőla szempontból – feltéve, ha a választáson nem vettrészt – nem kell figyelembe venni azt a választásrajogosult munkavállalót, aki a választás időpontjábana) keresőképtelen beteg,b) fizetés nélküli szabadságon van.

(2) Érvénytelen választás esetén a választást kilenc-ven napon belül meg kell ismételni. Új választástharminc napon belül tartani nem lehet.

(3) A megismételt választás érvényes, ha azon a vá-lasztásra jogosultak több mint egyharmada résztvett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azt a je-löltet kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavaza-tok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok har-minc százalékát megszerezte. Ha a megismételt vá-lasztás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választástlegkorábban egy év elteltével lehet tartani.

248. § (1) Eredménytelen a választás, ha a jelöltek a237. § (1) bekezdésben meghatározott számban nemkapták meg a leadott szavazatok harminc százalékát.



(2) A leadott szavazatok harminc százalékát elért je-lölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell te-kinteni.A fennmaradó helyekre harminc napon belül új vá-lasztást kell tartani. Az új választáson a választástmegelőző tizenöt napig új jelöltek is állíthatók.

(3) A megismételt választás érvényes, ha azon a vá-lasztásra jogosultak több mint egyharmada résztvett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azokat ajelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes sza-vazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatokharminc százalékát megszerezték.

(4) Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni, aki azérvényesen leadott szavazatok legalább tizenöt szá-zalékát megszerezte.

(5) Ha a megismételt választás érvénytelen, újabbüzemi tanácsi választást legkorábban egy év eltelté-vel lehet tartani.

249. § (1) A munkavállaló, a munkáltató, továbbá amunkáltatónál képviselettel rendelkező szakszerve-zet a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagyeredményének megállapításával kapcsolatban a 289.§-ban foglaltak szerint bírósághoz fordulhat.

(2) A bíróság megsemmisíti a választás eredményét,ha az eljárási szabályok lényeges megsértését álla-pítja meg.Lényegesnek kell tekinteni azt a szabálytalanságot,amely a választás eredményét befolyásolta. E körül-ményt a kérelemben valószínűsíteni kell.

106. A központi és a vállalatcsoport szintűüzemi tanács

250. § (1) Az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsothozhatnak létre.

(2) Aközponti üzemi tanácsba az üzemi tanácsok tag-jaik közül képviselőt delegálnak. A központi üzemitanács létszáma a tizenöt főt nem haladhatja meg.

(3) A központi üzemi tanácsra egyebekben az üzemitanácsra vonatkozó szabályokat kell megfelelően al-kalmazni.

251. § (1) A központi üzemi tanácsok, ezek hiányábanaz üzemi tanácsok az elismert vagy a tényleges vál-lalatcsoportnál vállalatcsoport szintű üzemi tanácsothozhatnak létre.

(2) Az üzemi tanácsba a központi üzemi tanácsok,vagy az üzemi tanácsok tagjaik közül képviselőt de-legálnak. Az üzemi tanács létszáma a tizenöt főt nemhaladhatja meg.

(3) Az együttműködés szabályait a vállalatcsoportonbelül a munkavállalókra vonatkozó döntések meg-hozatalára jogosult és a vállalatcsoport szintű üzemitanács állapítja meg.

(4) A vállalatcsoport szintű üzemi tanácsra egyebek-ben az üzemi tanácsra vonatkozó szabályokat kellmegfelelően alkalmazni.

107. Az üzemi tanács megszűnése252. § Az üzemi tanács megszűnik, ha

a) a munkáltató jogutód nélkül megszűnik,b) a 236. § (2) bekezdésében meghatározott feltételmegszűnik,

c) megbízatási ideje lejárt,d) lemond,e) visszahívják,f) tagjainak száma többmint egyharmaddal csökkent,g) a munkavállalók létszáma ötven fő alá vagy leg-alább kétharmaddal csökkent,

h) a bíróság a választás eredményét megsemmisíti,továbbá

i) törvényben meghatározott egyéb esetben.

253. § (1) Az üzemi tanács visszahívásáról szavazástkell tartani, ha azt a választásra jogosult munkaválla-lók legalább harminc százaléka írásban indítványoz-za. A szavazás érvényes, ha ezen a választásra jo-gosult munkavállalók több mint fele részt vett. Avisszahíváshoz a leadott érvényes szavazatok többmint kétharmada szükséges.

(2) Visszahívásra irányuló indítvány egy éven belülismételten nem tehető.

(3) Az üzemi tanács visszahívására a megválasztá-sára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkal-mazni.

254. § Az üzemi tanács a 252. § b)-c) és f)-g) pontbanmeghatározott ok miatti megszűnése esetén megbíza-tása az új üzemi tanács megválasztásáig, de legfeljebba megszűnéstől számított három hónapig fennmarad.

108. Az üzemi tanács tagja megbízatásánakmegszűnése

255. § Az üzemi tanács tagjának megbízatása megszű-nik

a) a 238. § (1) bekezdésében foglalt feltétel bekövet-keztével vagy



b) az üzemi tanács megszűnésével,c) a 238. § (2) bekezdésében foglalt feltétel bekövet-keztével,

d) lemondással,e) visszahívással.

256. § (1) Az üzemi tanács tagjának visszahívásárólszavazást kell tartani, ha ezt a választásra jogosultmunkavállalók legalább harminc százaléka írásbanindítványozza. A szavazás érvényes, ha ezen a vá-lasztásra jogosult munkavállalók többmint fele résztvett. A visszahíváshoz a leadott érvényes szavazatoktöbb mint kétharmada szükséges.

(2) Visszahívásra irányuló indítvány egy éven belülismételten nem tehető.

(3) Az üzemi tanács tagjának visszahívására a meg-választására vonatkozó szabályokat kell megfelelőenalkalmazni.

257. § Az üzemi tanács tagja megbízatásának megszű-nése esetén, az üzemi tanácsba a megszerzett szavaza-tok számának megfelelő sorrendben póttagot kell be-hívni.

109. A gazdasági egységek összevonása,szétválasztása, valamint a munkáltatószemélyében bekövetkező változás

258. § (1) Gazdasági egységek összevonása esetén, haminden egységben működik üzemi tanács, az össze-vonást követő három hónapon belül új üzemi taná-csot választanak.

(2) Gazdasági egységek összevonása esetén, ha csakaz egyik gazdasági egységben működik üzemi ta-nács, a képviselettel nem rendelkező munkavállalókképviseletét három hónapon belül üzemi tanácstagválasztásával biztosítani kell.

(3) Gazdasági egység szétválasztása esetén a szétvá-lasztást követő három hónapon belül az új gazdaságiegységeknél üzemi tanácsot választanak.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmaz-ni, ha a gazdasági egységek összevonására vagy agazdasági egység szétválasztására a munkáltató sze-mélyében bekövetkező változás miatt kerül sor.

110. Az üzemi tanács működése

259. § (1) Az üzemi tanács a megválasztását követő ti-zenöt napon belül összeül, első ülésén – tagjai közül– elnököt választ.

(2) Az üzemi tanács ülésén a tag csak személyesenvehet részt.

(3) Az üzemi tanács működésének szabályait ügy-rendje állapítja meg.

260. § (1) Feladata ellátása érdekében az üzemi ta-nács elnökét beosztás szerinti havi munkaideje ti-zenöt, tagját beosztás szerinti havi munkaideje tízszázalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény il-leti meg. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét –előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívülindokolt esetet kivéve – legalább öt nappal korábbanbe kell jelenteni.

(2) A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díjjár.

(3) 115 Az üzemi tanács egyetértése szükséges az üze-mi tanács elnöke munkaviszonyának a munkáltatóáltal felmondással történő megszüntetéséhez vagy amunkáltató üzemi tanács elnökét érintő 53. § sze-rinti intézkedéséhez. A védelem az üzemi tanács el-nökét megbízatásának idejére és annak megszűnésétkövető hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségétlegalább tizenkét hónapon át betöltötte.

(4) Az üzemi tanács a (3) bekezdésben foglaltak sze-rinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos állás-pontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvé-telétől számított nyolc napon belül írásban közli. Haa tervezett intézkedéssel az üzemi tanács nem értegyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokaittartalmaznia kell. Ha az üzemi tanács véleményét afenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgykell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyet-ért.

(5) Nemkell alkalmazni a (3)-(4) bekezdésben foglal-takat, ha a munkavállaló a 273. § szerinti védelemrejogosult.

261. § A munkáltató az üzemi megállapodásban meg-határozott módon biztosítja annak lehetőségét, hogyaz üzemi tanács a tevékenységével kapcsolatos tájé-koztatást közzétegye.




111. Az üzemi tanács feladata és jogköre262. § (1) Az üzemi tanács feladata a munkaviszony-

ra vonatkozó szabályok megtartásának figyelemmelkisérése.

(2) Az üzemi tanács feladatának ellátása érdekébenjogosult tájékoztatást kérni és az ok megjelölésé-vel tárgyalást kezdeményezni, amelyet a munkáltatónem utasíthat el.

(3) 116 A munkáltató félévente tájékoztatja az üzemitanácsota) a gazdasági helyzetét érintő kérdésekről,b) a munkabérek változásáról, a bérkifizetésselösszefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemző-iről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltéte-lek jellemzőiről,c) a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalókszámáról és munkakörük megnevezéséről.

(4) Az üzemi tanács félévente tájékoztatja tevékeny-ségéről a munkavállalókat.

263. § A munkáltató és az üzemi tanács közösen dönta jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében.

264. § (1) A munkáltató döntése előtt legalább tizenötnappal kikéri az üzemi tanács véleményét a munka-vállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói in-tézkedések és szabályzatok tervezetéről.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában munkáltatói in-tézkedésnek minősül különösena) a munkáltató átszervezése, átalakítása, szervezetiegység önálló szervezetté alakítása,b) termelési, beruházási program, új technológiabevezetése, a meglévő korszerűsítése,c) a munkavállalóra vonatkozó személyes adatokkezelése és védelme,d) a munkavállaló ellenőrzésére szolgáló technikaieszköz alkalmazása,e) az egészséges és biztonságos munkafeltételek ki-alakítására szolgáló, a munkabalesetek, valamint afoglalkozási megbetegedések megelőzését elősegí-tő intézkedés,f) az új munkaszervezési módszer, valamint a telje-sítménykövetelmény bevezetése, módosítása,g) a képzéssel összefüggő tervek,h) a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybe-vétele,

i) az egészségkárosodást szenvedett vagy a megvál-tozott munkaképességű munkavállalók rehabilitá-ciójára vonatkozó intézkedések tervezete,j) a munkarend meghatározása,k) a munka díjazása elveinek meghatározása,l) a munkáltató működésével összefüggő környezet-védelmi intézkedés,m) az egyenlő bánásmód követelményének megtar-tására és az esélyegyenlőség biztosítására irányulóintézkedés,n) a családi élet és a munkatevékenység összehan-golása,o) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatá-rozott egyéb intézkedés.

265. § (1) A munkáltató személyében bekövetkezőváltozás esetén az átadó és az átvevőmunkáltató leg-később a változást megelőzően tizenöt nappal tájé-koztatja az üzemi tanácsot a változása) időpontjáról vagy tervezett időpontjáról,b) okáról,c) a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szo-ciális következményeiről.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontban azátadó és az átvevő munkáltató – megállapodás meg-kötése érdekében – tárgyalást kezdeményez az üze-mi tanáccsal a munkavállalókat érintő tervezett in-tézkedésekről.

(3) A tárgyalásnak ki kell terjednie az intézkedésekelveire, a hátrányos következmények elkerülésénekmódjára, eszközére és e következmények enyhítésétcélzó eszközökre.

(4) Az átadó és az átvevő munkáltató akkor is tel-jesíti a tájékoztatási és tárgyalási kötelezettségét,ha a munkáltató személyében bekövetkező változástmegalapozó döntést a munkáltatót ellenőrző szerve-zet vagy személy hozta meg. A munkáltató nem hi-vatkozhat arra, hogy tájékoztatási és tárgyalási köte-lezettségét azért nem teljesítette, mert az ellenőrzőszervezet vagy személy a döntéséről a munkáltatótájékoztatását elmulasztotta.

266. § Az üzemi tanács a munkáltatónál szervezettsztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köte-les, sztrájkot nem szervezhet, a sztrájkot nem támogat-hatja, és nem akadályozhatja. Az üzemi tanács sztrájk-ban részt vevő tagjának megbízatása a sztrájk idejéreszünetel.




112. Az üzemi megállapodás267. § (1) A munkáltató és az üzemi tanács az e fe-

jezetben foglaltak végrehajtására, együttműködésükelőmozdítására üzemi megállapodást köthet.

(2) Az üzemi megállapodás határozott időre, de leg-feljebb az üzemi tanács megbízatásának tartamáraköthető.

(3) Az üzemi megállapodás három hónapos felmon-dási idővel felmondható.

(4) Az üzemi megállapodás megszűnik az üzemi ta-nács megszűnésével.

(5) 117 Az üzemi megállapodása) a 233. §-ban,b) a 236. § (4) bekezdésében,c) a 238-249. §-ban,d) a 252-255. §-ban,e) a 259. §-ban,f) a 261. §-ban,g) a 266-268. §-banfoglaltaktól nem térhet el.

(6) Az üzemi megállapodás a 262-265. §-ban foglal-takat nem korlátozhatja.

268. § (1) Az üzemi megállapodás – a XII. fejezetbenmeghatározottak kivételével – szabályozhatja a 277.§ (1) bekezdés a) pontban foglaltakat. Ilyen tartalmúmegállapodás megkötésének feltétele, hogy a mun-káltató nem tartozik általa kötött kollektív szerződéshatálya alá, vagy a munkáltatónál kollektív szerző-dés kötésére jogosult szakszervezet nincs.

(2) Az üzemi megállapodás (1) bekezdés szerinti sza-bályainak hatályaa) a munkáltató által kötött kollektív szerződés ha-tálybalépésével vagyb) a szakszervezet kollektív szerződéskötési jogo-sultságának a munkáltató számára történő bejelen-tésévelmegszűnik.

(3) A (2) bekezdés b) pontban, valamint a 252. § b)-g)pontbanmeghatározott esetben az üzemimegállapo-dás szabályait a megszűnéstől számított hat hónapigalkalmazni kell.

(4) Az üzemi megállapodásraa) a 277. § (2)-(5) bekezdésében,

b) a 278. §-ban,c) a 279. § (3)-(4) bekezdésében,d) a 280. §-ban,e) a 282. §-banfoglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

113. Az üzemi megbízott269. § (1) Az üzemi megbízottra – a 268. §-ban foglal-

tak kivételével – az üzemi tanácsra vonatkozó szabá-lyokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A 260. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat azzalaz eltéréssel kell alkalmazni, hogy az üzemi tanácsotmegillető jogosultságot a munkavállalók közösségegyakorolja.

XXI. FEJEZETA SZAKSZERVEZET

270. § (1) Az e törvényben a szakszervezet számárabiztosított jogok a munkáltatónál képviselettel ren-delkező szakszervezetet illetik meg.

(2) E törvény alkalmazásábana) szakszervezet a munkavállalók minden olyanszervezete, amelynek elsődleges célja a munka-vállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinekelőmozdítása és megvédése,b) a munkáltatónál képviselettel rendelkező szak-szervezet, amelyik alapszabálya szerint a munkál-tatónál képviseletére jogosult szervet működtet,vagy tisztségviselővel rendelkezik.

271. § (1) Amunkáltató nem követelheti, hogy a mun-kavállaló szakszervezethez való tartozásáról nyilat-kozzék.

(2) Amunkavállaló alkalmazását nem lehet attól füg-gővé tenni, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek,megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagyvállalja-e a munkáltató által megjelölt szakszerve-zetbe történő belépést.

(3) Szakszervezethez való tartozása vagy szakszerve-zeti tevékenysége miatt tilos a munkavállaló mun-kaviszonyát megszüntetni vagy a munkavállalót másmódon megkülönböztetni.

(4) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamelyszakszervezethez való tartozástól vagy az attól valótávolmaradástól függővé tenni.




272. § (1) A szakszervezet az e törvényben meghatá-rozott szabályok szerint jogosult kollektív szerző-dést kötni.

(2) A szakszervezet jogosult a munkavállalókat amunkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyalösszefüggő kérdésekben tájékoztatni.

(3) A munkáltató – a szakszervezettel egyeztetve –biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet atevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a munkál-tatónál közzétegye.

(4) A szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalókmunkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociálisérdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet.

(5) A szakszervezet jogosult a munkáltatói intézke-déssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsola-tos véleményét a munkáltatóval közölni, ezzel össze-függésben konzultációt kezdeményezni.

(6) A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat amunkáltatóval vagy ennek érdek-képviseleti szerve-zetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- ésmunkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezett-ségeikkel kapcsolatban képviselje.

(7) A szakszervezet jogosult a tagját – meghatalma-zás alapján – gazdasági és szociális érdekeinek vé-delme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervekelőtt képviselni.

(8) A szakszervezet – a munkáltatóval történt megál-lapodás szerint – jogosult arra, hogy munkaidő utánvagy munkaidőben a munkáltató helyiségeit érdek-képviseleti tevékenysége céljából használhassa.

(9) A munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonásáértés a szakszervezet részére történő átutalásáért ellen-értéket nem követelhet.

273. § 118 (1) A közvetlen felsőbb szakszervezetiszerv egyetértése szükséges – a (3) bekezdés szerintmegjelölt – választott szakszervezeti tisztséget be-töltő munkavállaló (a továbbiakban: tisztségviselő)munkaviszonyának a munkáltató által felmondássaltörténő megszüntetéséhez, valamint a munkáltatótisztségviselőt érintő 53. § szerinti intézkedéséhez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem a tisztségviselőtmegbízatásának idejére és annak megszűnését köve-tő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét leg-alább tizenkét hónapon át betöltötte.

(3) A szakszervezet a 236. § (2) bekezdésben foglal-tak szerint önállónak minősülő telephelyen foglal-koztatott tisztségviselők közül, ha a munkavállalók-nak a naptári év első napján a megelőző naptári évreszámított átlagos statisztikai létszámaa) az ötszáz főt nem haladja meg, egy főt,b) az ötszáz főt meghaladja, de az ezer főt nem ha-ladja meg, két főt,c) az ezer főt meghaladja, de a kétezer főt nem ha-ladja meg, három főt,d) a kétezer főt meghaladja, de a négyezer főt nemhaladja meg, négy főt,e) a négyezer főt meghaladja, öt főtjelölhet meg.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt tisztségviselőn túl-menően az (1) bekezdésben meghatározott védelemilleti meg a munkáltatónál képviselettel rendelkezőszakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerveáltal megjelölt egy tisztségviselőt.

(5) A szakszervezet akkor jogosult a (3)-(4) bekez-désben foglaltak szerint megjelölt tisztségviselő he-lyett másik tisztségviselőt megjelölni, ha a tisztség-viselő munkaviszonya vagy szakszervezeti tisztségemegszűnt.

(6) A szakszervezet az (1) bekezdésben foglaltak sze-rinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos állás-pontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvé-telétől számított nyolc napon belül írásban közli. Atájékoztatásnak, ha a szakszervezet a tervezett intéz-kedéssel nem ért egyet, az egyet nem értés indokaittartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét afenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni,hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

274. § (1) 119 A munkavállalót szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekébenmunkaidő-kedvezmény illeti meg, továbbá a 273.§ (3)-(4) bekezdése szerint megjelölt munkavállalómentesül munkavégzési kötelezettsége alól a mun-káltatóval való konzultáció tartamára.

(2) Az (1) bekezdés alapján naptári évenként igény-be vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkál-tatóval munkaviszonyban álló minden két szakszer-vezeti tag után havi egy óra. Az igénybe vehetőmunkaidő-kedvezményt a szakszervezet január else-jei taglétszáma alapján kell meghatározni.





(3) A munkaidő-kedvezményt a szakszervezet általmegjelölt munkavállaló veheti igénybe. A szak-szervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezményigénybevételét – előre nem látható, halasztást nemtűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve – legalábböt nappal korábban köteles bejelenteni.

(4) Amunkaidő-kedvezmény a tárgyév végéig vehetőigénybe. A munkaidő-kedvezményt megváltani nemlehet.

(5) Amunkaidő-kedvezmény, valamint a munkáltató-val való konzultáció tartamára távolléti díj jár.

275. § A szakszervezet képviseletében eljáró, munka-viszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetneka munkáltatóval munkaviszonyban álló tagja van, amunkáltató területére beléphet. A belépés és a munka-helyen való tartózkodás során a munkáltató működésirendjére vonatkozó szabályokat meg kell tartani.

XXII. FEJEZETA KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS114. A kollektív szerződés megkötése és

tartalma276. § 120 (1) Kollektív szerződést köthet

a) a munkáltató, a tagok felhatalmazása alapján amunkáltatói érdek-képviseleti szervezet, továbbáb) a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség.

(2) A szakszervezet kollektív szerződés kötésére jo-gosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban állótagjainak száma eléria) a munkáltatóval munkaviszonyban álló,b) munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kö-tött kollektív szerződés esetében a kollektív szerző-dés hatálya alá tartozómunkavállalók létszámának tíz százalékát.

(3) A szakszervezeti szövetség kollektív szerződéskötésére jogosult, ha a munkáltatónál képviselettelrendelkező legalább egy tagszervezetemegfelel a (2)bekezdésben előírt feltételnek és tagszervezetei errefelhatalmazzák.

(4) A (2) bekezdés szerint kollektív szerződés köté-sére jogosult szakszervezetek a kollektív szerződéstegyüttesen köthetik meg.

(5) A munkáltató egy kollektív szerződést köthet. Haa kollektív szerződést több munkáltató köti, akkor– e kollektív szerződés felhatalmazása alapján – amunkáltató rá kiterjedő hatállyal köthet kollektívszerződést. A több munkáltató által kötött kollektívszerződést a 277. § (4) bekezdés alkalmazásában tá-gabb hatályúnak kell tekinteni.

(6) A (2) bekezdés alkalmazásakor a munkavállalók-nak a szerződéskötést megelőző félévre számított át-lagos statisztikai létszámát kell alapul venni.

(7) A kollektív szerződés kötésére irányuló ajánlattárgyalása nem utasítható vissza.

(8) Az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség),amely a kollektív szerződés megkötését követően fe-lel meg a (2) bekezdésbenmeghatározott feltételnek,jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdemé-nyezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson –tanácskozási joggal – részt venni.

277. § (1) A kollektív szerződés szabályozhatjaa) a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kap-csolatos jogot vagy kötelezettséget,b) a feleknek a kollektív szerződés megkötésével,teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlá-sával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatosmagatartását.

(2) Kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányá-ban – aMásodik és a Harmadik Részben foglaltaktóleltérhet.

(3) Kollektív szerződésa) a XIX. fejezet és a XX. fejezet rendelkezéseitőlnem térhet el, továbbáb) a 271-272. §-ban foglaltakat nem korlátozhatja.

(4) A szűkebb hatályú kollektív szerződés az általá-nostól – ennek eltérő rendelkezése hiányában – csaka munkavállaló javára térhet el.

(5) A munkavállaló javára történő eltérést az egy-mással összefüggő rendelkezések összehasonlításá-val kell elbírálni.

278. § A kollektív szerződést írásba kell foglalni.

115. A kollektív szerződés hatálya279. § 121 (1) A kollektív szerződés hatálya kiterjed

arra a munkáltatóra, amely





a) a kollektív szerződést kötötte, vagyb) a kollektív szerződést kötő munkáltatói érdek-képviseleti szervezet tagja.

(2) A kollektív szerződésnek a felek kapcsolatát sza-bályozó rendelkezése hatálya a kollektív szerződéstkötő felekre terjed ki.

(3) A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozórendelkezésének hatálya a munkáltatóval munkavi-szonyban álló valamennyi munkavállalóra kiterjed.

(4) Több munkáltató által létesített munkaviszonyesetén – eltérő megállapodás hiányában – a munka-vállalóra a 195. § (2) bekezdése szerinti munkáltatóáltal kötött kollektív szerződés hatálya terjed ki.

(5) A kollektív szerződés a kihirdetéssel lép hatályba.

116. A kollektív szerződés megszűnése280. § (1) A kollektív szerződés három hónapos fel-

mondási idővel felmondható. Több szakszervezet ál-tal kötött kollektív szerződést bármelyik szakszerve-zet jogosult felmondani.

(2) A felmondási jog a kollektív szerződés megköté-sétől számított hat hónapon belül nem gyakorolható.

(3) A határozott időre kötött kollektív szerződés a ha-tározott idő lejártával megszűnik.

281. § 122 (1) A munkáltató, a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy a szakszervezet (szak-szervezeti szövetség) jogutód nélküli megszűnéseesetén a kollektív szerződés hatályát veszti.

(2) Több munkáltató vagy több munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerző-dés esetén, a kollektív szerződés csak a jogutód nél-kül megszűnt munkáltató vagy munkáltatói érdek-képviseleti szerv tekintetében veszti hatályát.

(3) Több szakszervezet által kötött kollektív szerző-dés esetén a kollektív szerződés csak valamennyiszakszervezet jogutód nélküli megszűnésével vesz-ti hatályát.

(4) A kollektív szerződés hatályát veszti, ha a kol-lektív szerződést kötő szakszervezet (szakszervezetiszövetség) a 276. § (2)-(3) bekezdés alapján nem jo-gosult kollektív szerződés kötésére.

(5) A (4) bekezdést több szakszervezet által kötöttkollektív szerződés esetén akkor kell alkalmazni, ha

a 276. § (2) bekezdés alapján egyik szakszervezetsem jogosult kollektív szerződés kötésére.

117. A munkáltató személyében bekövetkezőváltozás

282. § (1) 123 A munkáltató személyében bekövetke-ző változás esetén az átvevő munkáltató az átvé-tel időpontjában a munkaviszonyra kiterjedő hatályúkollektív szerződésbenmeghatározott munkafeltéte-leket az átvétel időpontját követő egy évig kötelesfenntartani.

(2) Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezett-ség a munkáltatót, ha a kollektív szerződés hatályaaz átvétel időpontját követő egy évnél korábbi idő-pontban megszűnik, vagy a munkaviszonyra az át-vételt követő időpontban kollektív szerződés hatályaterjed ki.

118. Eltérő megállapodás és felhatalmazás283. § E fejezet rendelkezéseitől

a) a 279. § (4) bekezdésében,b) a 280. § (1) és (3) bekezdésébenfoglaltakat kivéve eltérni nem lehet.

284. § Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáértfelelős miniszter, hogy rendeletben határozza mega kollektív szerződés megkötésének bejelentésére ésnyilvántartására vonatkozó szabályokat.

NEGYEDIK RÉSZA MUNKAÜGYI VITA

XXIII. FEJEZETA MUNKAJOGI IGÉNY

ÉRVÉNYESÍTÉSE285. § (1) Amunkavállaló és a munkáltató a munkavi-

szonyból vagy az e törvényből származó, a szakszer-vezet, az üzemi tanács az e törvényből vagy kollektívszerződésből, vagy üzemi megállapodásból szárma-zó igényét bíróság előtt érvényesítheti.





(2) 124 A munkáltató – az (1) bekezdéstől eltérően– a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyalösszefüggő és a kötelező legkisebb munkabér [153.§ (1) bekezdés a) pont] háromszorosának összegétmeg nem haladó igényét fizetési felszólítással is ér-vényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglal-ni.

(3) Amunkáltató mérlegelési jogkörében hozott dön-tésével szemben igény abban az esetben érvénye-síthető, ha a munkáltató a döntésének kialakításárairányadó szabályokat megsértette.

(4) A munkavállaló a 295. §-ban foglaltak alapján amagyarországi foglalkoztatás tartamára fennálló igé-nyét magyar bíróság előtt is érvényesítheti.

286. § (1) A munkajogi igény három év alatt évül el.(2) 125 A bűncselekménnyel okozotta) kár megtérítésére vagyb) személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíjmegfizetéséreirányuló igény öt év; ha a büntethetőség elévülé-si ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alattévül el.

(3) Az igény elévülését hivatalból kell figyelembevenni.

(4) Az elévülésre egyebekben a polgári jogi szabályo-kat kell alkalmazni azzal, hogy a munkavállaló igé-nyének érvényesítésével kapcsolatos elévülési időt afelek nem rövidíthetik le.

287. § (1) A keresetlevelet a munkáltatói jognyilatko-zat közlésétől számított harminc napon belül kellelőterjesztenia) az egyoldalú munkaszerződés-módosítással,b) a munkaviszony megszüntetésének jogellenessé-gével,c) a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkal-mazott jogkövetkezménnyel,d) a fizetési felszólítással, továbbáe) a 81. § (2) bekezdésében meghatározottakkalkapcsolatos igény érvényesítése iránt.

(2) 126 A munkavállaló

a) 40. § szerinti felmondásával, vagyb) 78. § szerinti azonnali hatályú felmondásávalkapcsolatos igény az elévülési időn belül érvénye-síthető.

(3) 127 A munkaviszony megszüntetésére vonatkozómegállapodás vagy egyoldalú jognyilatkozat megtá-madása esetén a keresetlevelet a megtámadás ered-ménytelenségének megállapításától számított har-minc napon belül lehet előterjeszteni. A megtáma-dás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétőlszámított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy aztnem fogadja el.

(4) A keresetlevél beadására megállapított határidőtmegtartottnak kell tekinteni, ha a keresetlevelet leg-később a határidő utolsó napján postára adták. Azigényt érvényesítő igazolással élhet, ha a kereset-levél beadására megállapított határidőt elmulasztja.Az igény hat hónap elteltével nem érvényesíthető.

(5) A keresetlevél benyújtásának – az (1) bekezdésc)-d) pontban foglaltakat kivéve – halasztó hatályanincs.

288. § A 287. §-ban foglalt határidőket nem érinti, ha akollektív szerződés vagy a felek megállapodása a jog-vita feloldása érdekében békéltetés lefolytatását ren-deli.

289. § (1) A munkáltató, az üzemi tanács vagy a szak-szervezet a tájékoztatásra vagy a konzultációra vo-natkozó szabály megszegése miatt öt napon belül bí-rósághoz fordulhat.

(2) A bíróság tizenöt napon belül, nemperes eljárás-ban határoz. A bíróság határozata ellen a közléstőlszámított öt napon belül fellebbezésnek van helye.A másodfokú bíróság tizenöt napon belül határoz.

290. § A kollektív szerződésben meghatározott jogcímalapján fennálló igény érvényesítésének eltérő szabá-lyait a kollektív szerződés meghatározhatja.







XXIV. FEJEZETA KOLLEKTÍV MUNKAÜGYI VITA291. § (1) A munkáltató és az üzemi tanács vagy a

szakszervezet a közöttük felmerült viták feloldásá-ra egyeztető bizottságot (a továbbiakban: bizottság)alakíthat. Az üzemi megállapodás vagy a kollektívszerződés állandó bizottság megalakításáról is ren-delkezhet.

(2) A bizottság a munkáltató és az üzemi tanács vagya szakszervezet által azonos számban delegált tagbólés független elnökből áll.

292. § (1) Az elnök köteles a két fél által delegált ta-gokkal folyamatosan konzultálni, a tagok álláspont-ját, az egyeztetés eredményét az egyeztetés befeje-zésekor írásban összefoglalni.

(2) A bizottság eljárásával kapcsolatban felmerült in-dokolt költségek a munkáltatót terhelik.

293. § (1) A munkáltató és az üzemi tanács vagy aszakszervezet előzetesen írásbanmegállapodhatnak,hogy a bizottság döntésének magukat alávetik. Eb-ben az esetben a bizottság határozata kötelező. Sza-vazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(2) A 236. § (4) bekezdésében és a 263. §-ban fog-laltakkal kapcsolatban felmerült vitában döntőbíródönt. Döntése a felekre kötelező. A felek megállapo-dásának hiányában a döntőbírót a felek jelöltjei kö-zül sorsolással kell kiválasztani.

(3) A bizottság vagy a döntőbíró eljárásának tartamaalatt a felek nem tanúsíthatnak olyan magatartást,amely a megállapodást vagy a döntés végrehajtásátmeghiúsítaná.

ÖTÖDIK RÉSZZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

294. § (1) 128 E törvény alkalmazásábana) fiatal munkavállaló: a tizennyolcadik életévét benem töltött munkavállaló,b) 129 hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbelirokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt

gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a neve-lőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbelirokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli roko-na és testvére, és a testvér házastársa,c) gyermek: a családok támogatására vonatkozószabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagygondozott gyermek; fogyatékos gyermek: az agyermek, akire tekintettel a családok támogatásá-ról szóló törvény szerinti magasabb összegű családipótlék került megállapításra,d) kötelező orvosi vizsgálat: az az orvosi vizsgálat,amelyen a munkavállalónak munkaviszonyra vo-natkozó szabály előírása alapján részt kell vennie,ideértve a várandós állapotra tekintettel előírt orvo-si vizsgálatot is,e) munkavállalói képviselő: az üzemi tanács tagja,üzemimegbízott, a gazdasági társaság felügyelő bi-zottságának munkavállalói képviselője,f) munkavégzésre irányuló jogviszony: a munkavi-szony, a munkavégzési kötelezettséggel járó szö-vetkezeti tagsági viszony, a vállalkozási és megbí-zási szerződés, a gazdasági társaság vezető tiszt-ségviselői vagy felügyelő bizottsági tagsági tevé-kenység ellátására irányuló jogviszony és az egyénivállalkozás,g) nyugdíjas munkavállaló, akiga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és azöregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővelrendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öreg-ségi nyugdíjban részesül,gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány általfolyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alap-ján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegély-ben (nyugdíjban) részesül,gd) 130 egyházi jogi személytől egyházi, felekezetinyugdíjban részesül,ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban része-sül,gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi já-radékban részesül, vagygg) rokkantsági ellátásban részesül,h) szülő:


129A 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés b) pontja a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (32) bekezdésének megfelelően megállapítottszöveg. Hatályos: 2014.03.15.

130A 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés g) pont gd) alpontja a 2013. évi CXXXIII. törvény 153. §-ának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2013. 08. 01.



ha) a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbáaz együttélő házastárs,hb) az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örök-be kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás márfolyamatban van,hc) a gyám,hd) a nevelőszülő és a helyettes szülő,i) gyermekét egyedül nevelő munkavállaló: akigyermekét saját háztartásában neveli és hajadon,nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él ésnincs élettársa.j) 131 levonásmentes munkabérrész: a bírósági vég-rehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető le-vonások után fennmaradó munkabérrész.k) 132 három vagy több gyermeket nevelő munka-vállaló: aki, a családok támogatásáról szóló törvényszerint szülőként legalább három gyermekre tekin-tettelka) családi pótlékra jogosult és gyermekgondozásidíjban vagy gyermekgondozási segélyben részesültvagy részesül, vagykb) gyermeknevelési támogatásban részesült vagyrészesül.

(2) Amunkavállaló akkor részesül az (1) bekezdés g)pont gb) vagy gc) alpontja szerinti ellátásban, ha azellátást jogerősen megállapították.

295. § 133 (1) Ha a külföldi munkáltató – harmadikszeméllyel kötött megállapodás alapján – a mun-kavállalót Magyarország területén olyan munkavi-szonyban foglalkoztatja, amelyre a 3. § (2) bekez-dése alapján e törvény hatálya nem terjed ki, a (4)bekezdésben foglalt kivétellel a munkaviszonyraa) a leghosszabb munkaidő vagy a legrövidebb pi-henőidő mértéke,b) a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mérté-ke,c) a legalacsonyabb munkabér összege,d) a munkaerő-kölcsönzésnek a 214-222. §-banmeghatározott feltételei,e) a munkavédelmi feltételek,f) a várandós vagy kisgyermekes nő, valamint a fia-tal munkavállaló munkavállalási és foglalkoztatásifeltételei, továbbá

g) az egyenlő bánásmód követelményetekintetében a magyar jog szabályait kell alkalmaz-ni, ideértve a munkaviszonyra kiterjesztett hatályúkollektív szerződésben foglalt rendelkezéseiket is.

(2) Az (1) bekezdést alkalmazni kell abban az esetbenis, ha a foglalkoztatásra a külföldi munkáltató vagyolyan munkáltató magyarországi telephelyén kerülsor, amely azonos cégcsoportba tartozik a külföldimunkáltatóval.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában alegalacsonyabb munkabér fogalmán a 136-153. §-okban meghatározott díjazást kell érteni. Nem kell alegalacsonyabb munkabérbe beszámítani az önkén-tes kölcsönös biztosító pénztárba teljesítendő befize-tést, valamint a munkavállalónak nyújtott olyan dí-jazást, amely nem képezi a személyi jövedelemadóalapját.

(4) Az épületek építésére, javítására, fenntartására,átalakítására vagy elbontására vonatkozó építőmun-kát, így különösen földkiemelést, földmunkát, tény-leges építőmunkát, előre gyártott elemek össze- ésszétszerelését, felszerelést vagy berendezést, átala-kításokat, felújítást, javítást, szétszerelést, elbontást,karbantartást, fenntartást, festési és takarítási mun-kát végzőmunkáltatók esetében az e tevékenység ke-retében foglalkoztatott munkavállalóra – az (1) be-kezdésben meghatározott feltételek tekintetében –az ágazatra vagy alágazatra kiterjedő hatályú kollek-tív szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkal-mazni, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltéte-lek tekintetében a munkaviszonyra egyébként irány-adó jog a munkavállalóra kedvezőbb.

296. § (1) A295. § rendelkezéseit nem kell alkalmaznia kereskedelmi hajózási tevékenységet folytató mun-káltató tengerjáró hajón foglalkoztatott személyzetetekintetében.

(2) 134A szerződés alapján az áru első összeszerelésétvagy beszerelését végző, a szolgáltató által kiküldöttmunkavállalóra, a fizetett éves szabadság legalacso-nyabb mértéke és a legalacsonyabb munkabér össze-ge tekintetében nem kell alkalmazni a 295. § (1) be-kezdés b)-c) pontban foglalt rendelkezéseket, ha a

131A 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés j) pontját a 2013. évi CCLII. törvény 175. § (33) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.03.15.132A 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés k) pontját a 2014. évi XCIX. törvény 392. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.01.01.133 A 2012. évi I. törvény 295. §-a a 2012. évi LXXXVI. törvény 85. § (45) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2012.07.01.134A 2012. évi I. törvény 296. § (2) bekezdése a 2012. évi LXXXVI. törvény 85. § (46) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2012.07.01.



magyarországi munkavégzés időtartama nem halad-ja meg a nyolc napot, kivéve, ha a 295. § (4) bekez-désében meghatározott tevékenység végzésére kerülsor.

297. § A szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésmegkötését megelőzően a jogosult köteles írásban tá-jékoztatni a külföldi munkáltatót a 295. §-ban foglal-tak alapján irányadó munkafeltételekről. A tájékozta-tás elmulasztása esetén a jogosult készfizető kezes-ként felel a munkavállaló 295. §-ban meghatározottköveteléseiért.

298. § 135 (1) E törvény – a (2) bekezdés szerinti kivé-tellel – 2012. július 1. napján lép hatályba.

(2) E törvénya) 53. §-a,b) 115-131. §-a,c) 133. §-a,d) 148-152. §-a2013. január 1. napján lép hatályba.

(3) Az e törvényhez kapcsolódó módosító és átme-neti rendelkezésekről önálló törvény rendelkezik,amellyel összhangban kell e törvény rendelkezéseitalkalmazni.

(4) Törvény – ágazati, szakmai sajátosságokra tekin-tettel – e törvény rendelkezéseitől eltérhet.

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy amunkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának, a kölcsön-beadó nyilvántartásba vételének feltételeit és rész-letes szabályait, valamint a közhasznú kölcsönzők-kel szemben támasztott feltételekre, a kölcsönzöttekrészére nyújtandó szolgáltatásaikra, valamint az ál-taluk létesített, munkavégzésre irányuló jogviszonyegyes feltételeire vonatkozó szabályokat rendelet-ben állapítsa meg, és ennek során vagyoni biztosítékmeglétét írja elő.

(6) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős mi-niszter, hogy a törvény alapján rendeletben részlete-sen szabályozza a központi közigazgatási szerveknélfoglalkoztatott tartós külszolgálatot teljesítő munka-vállalók külföldi munkavégzésének sajátos szabá-lyait, valamint alapellátmányának, illetve a központiközigazgatási szerveknél foglalkoztatott ideigleneskülföldi kiküldetésen lévő munkavállalók napidíjá-nak összegét és azok kifizetésének szabályait.

(7) 136 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelet-ben állapítsa meg a gyermek születése esetén az apátmegillető pótszabadság igénybevételére, valamint apótszabadsággal összefüggő költségek megtérítésé-re vonatkozó szabályokat.

(8) 137 E törvény más jogszabályban alkalmazandórövid megjelölése: Mt.

299. § E törvény az Európai Unió alábbi jogi aktusai-nak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 91/383/EGK irányelve (1991. június 25.)a határozott idejű vagy munkaerő-kölcsönzés céljá-ból létesített munkaviszonyban álló munkavállalókmunkahelyi biztonságának és egészségének javítá-sát elősegítő intézkedések kiegészítéséről,

b) a Tanács 91/533/EGK irányelve (1991. október14.) a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, aszerződés vagy a munkaviszony feltételeiről való tá-jékoztatási kötelezettségéről,

c) a Tanács 92/85/EGK irányelve (1992. október 19.)a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munka-vállalók munkahelyi biztonságának és egészségvé-delmének javítását ösztönző intézkedések bevezeté-séről (tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv16. cikke (1) bekezdésének értelmében),

d) a Tanács 94/33/EK irányelve (1994. június 22.) afiatal személyek munkahelyi védelméről,

e) a Tanács 2010/18/EU irányelve (2010. március 8.)a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP ésaz ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, fe-lülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,

f) az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irány-elve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgál-tatások nyújtása keretében való kiküldetéséről,

g) a Tanács 97/81/EK irányelve (1997. december 15.)az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunka-idős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról,

h) a Tanács 98/59/EK irányelve (1998. július 20.) acsoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállamijogszabályok közelítéséről,

i) a Tanács 1999/70/EK irányelve (1999. június 28.)az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozottideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapo-dásról,



137A 2012. évi I. törvény 298. § (8) bekezdését a 2013. évi CIII. törvény 8. § (29) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2013.08.01.



j) a Tanács 2001/23/EK irányelve (2001. március 12.)a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletekvagy ezek részeinek átruházása esetén történő védel-mére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésé-ről,

k) az Európai Parlament és a Tanács 2002/14/EKirányelve (2002. március 11.) az Európai Közösségmunkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatottkonzultáció általános keretének létrehozásáról,

l) az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EKirányelve (2003. november 4.) a munkaidő-

szervezés egyes szempontjairól,m) az Európai Parlament és Tanács 2008/104/EKirányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés egyes szabályairól.Dr. Schmitt Pál s. k.,köztársasági elnökKövér László s. k.,az Országgyűlés elnöke


2012.évii.törvény...

Documents