2004. NOVEMBER

1 3 5 7

9 11 13 15

Port kavar és sepreget,Sárgult levelet kerget.Megcibálja hajadat,Földig hajlít ágakat.Süvölt, száguld, sose fél,Hiszen õ az õszi szél.

Weinrauch Katalin

Õsz szele zümmög, aluszik a nyár már,aluhatnál, falevél, hogyha leszállnál.

Aluhatsz, falevél,betakar a tél,reggel a kacagásaz egekig ér.

Szilágyi Domokos

SZILÁGYI TOSA KATALIN rajza2

WEÖRES SÁNDOR

EERRDDÕÕTT JJÁÁRRUUNNKK

Erdõt járunk, árkot lépünk, bükkfa-lábunk, venyige-térdünk,szél se tudja, merre térünk,jegenye-sudaras utakon élünk.

Zsong a kis szél, zúg a nagy szél,bokrot bolygat, bele ne vesszél.Néha nyár jön, néha nagy tél,ha üres a szatyor, eleget ettél.

3

TOLNA ÉVA

EESSZZTTEERRLLÁÁNNCC

Lánc, lánc, eszterlánc,eszterlánci cérna...Kifordulna kicsi Eszter,ha kalapja volna.

Irigyli egy pajkos szellõ.Hova viszed, kis tekergõ?Száll a kalap egyre messzebb,köszönget a rengetegnek.

Eszterlánci Eszterkénekvele száll a kedve.Az õszi szél vigasztalja:– Színes levéllel borítom,visszahozom keddre.

Pénz volna, karika...A fák között fújja.Kifordulhatsz, befordulhatsz,kicsi Eszter, újra.

Miért rajzolta Kati néni nagyobbraEsztert, mint a házat? Azért, mertami közel van, nagynak látszik,ami távol: kicsinek. Rajzold le Esz-ter kalapját, amint röpíti el a szél.

4

A SZÉLKAKASLengyel mese

– Fjú-fjú! – fütyülte a város fölött keringõszél, s ráfújt a tornyon büszkélkedõ szélkakasaranyozott szárnyára. A szélkakas megper-dült a tengelye körül, és vidáman csikorogta:

– Hej-hó-hopp!Bádogháta csillogott a napban, festett sze-

me vidáman ragyogott.– Gyönyörû idõ van ma! Gyönyörû idõ! S

milyen meleg déli szél fújdogál! – ör-vendezett hangosan. De senki sehallotta, mit mond, hisz a toronycsúcsa fenn volt a magasban.

– Nem akarnál valahová lej-jebb költözni? – érdeklõdött aszél. – A piactéren például a fo-gadós boldogan kirakna cégtáb-lának. Ha akarod, szívesen le-löklek innen. Jó? – S már fújtais teljes erejébõl.

– Nem, nem, nem kell!

Hagyj! – tiltakozott a szélkakas, hevesen csap-kodva bádogszárnyával. – Semmi kedvem apiactéri fogadóban lakni. Itt akarok maradnifenn a tornyon, itt érzem jól magam, ahonnanbeláthatom az egész várost.

Ekkor azonban hirtelen torkán akadt aszó, mert valami váratlanul oldalba vágta. Egyfecske volt.

– Bocsáss meg, pajtás – mentegetõzött afecske –, nem akartam. – Letelepedett a to-ronyra, így csivitelt tovább: – Tudod, mi új-

ság? Beköszöntött a városba az õsz...– Tudom – bólogatott a szél-

kakas. – Látom, hogy elsárgul-tak a külvárosi kertek, melegzekéket árulnak a piacon, s agyerekek reggelenként iskolá-ba mennek.

– No látod! – vágta rá a fecs-ke. – Mi, fecskék, ilyenkor õsz-szel mindig vándorútra kelünk,

átrepülünk a tengeren, me-legebb vidékre. Neked

SOÓ ZÖLD MARGIT rajza

5

is van szárnyad, gyere velünk!– Nem megyek – rázta meg a szélkakas

aranyozott taraját. – Itt maradok a tornyomon.– De nemsokára itt a tél! – kiáltotta rémül-

ten a fecske.– Bádogból vagyok, nem árt nekem se

fagy, se hó! – nevetett a szélkakas. – És milyenszép télen a város! S különben is: honnan tud-nák az emberek, merrõl fúj a szél, ha én nemmutatnám nekik?

– Ez igaz – helyeselt a fecske. – Akkor hátIsten áldjon, pajtás! – És elröppent.

– Viszontlátásra tavasszal! – kiáltotta utánaa szélkakas, de még jóformán ki se mondta azutolsó szót, máris büszke „jobbra át”-ot csi-

nált, mert a szél táncosan ráfüttyentett:– Fjú-fjú!

��

Milyen volt a szélkakas? Húzd ki azokat ajelzõket, amelyek nem illenek rá: vidám, hû-séges, kényeskedõ, táncos kedvû, zsémbes,kitartó.

A megfejtõk között három könyvet sorso-lunk ki.

��

Ezek a szélkakasok szabályos ritmusbanfordulnak jobbra, balra.

�� Folytasd a sort.�� Egészítsd ki a hiányos rajzokat.�� Fesd sárgára a balra nézõ, pirosra a

jobbra nézõ kakasokat.

6

A szél láthatatlan. Sárinéni azt rajzolta le, mitmûvel a szélcsalád apra-ja-nagyja.

LÁSZLÓ NOÉMI

MMAAGGAASSBBÓÓLL

Vékony ér, vékony érbarázdált határban,fut a víz, fut a fénykazlak árnyékában,fut a fû, az idõ,földön a boróka,száll a szélben a vizekezüstlobogója,száll a nap, száll a nyár,pirulnak a kertek,fönt egy eltévedt madárábrándokat kerget.

NÉZEM, NÉZEM, DE NEM LÁTOM, MEG IS FOGNÁM, DE NEM TUDOM.

FUVALLAT

GYENGESZÉL

ERÕS SZÉL

VIHARSZELLÕ

SZÉLCSEND

ÉLÉNK SZÉL

SZÉLVÉSZ

BA

K S

ÁR

A r

ajza

ALAN ALEXANDER MILNE

AA SSZZÉÉLL HHOOVVAA FFUUTT??

Senki meg nem mondja,mit senki se tud,

hogy a szél honnan jön,és hova fut.

Szárnyal valahonnannagyon sebesen,

utol nem éremrohanva sem.

De ha sárkányomatelereszteném,

napokig repülneaz ég peremén.

Aztán megtalálnám,ahol leesett,

s tudnám, hogy a szél isoda érkezett.

Akkor megmondhatnám,a szél hova fut...

Hogy honnan jön, arrólsenki se tud.�� Számozd meg a papírsár-

kányokat nagyságuk szerint. �� Fesd ki az egyforma min-

tájú farkakat.

FO

RR

Ó Á

GN

ES r

ajza

7

8

SZABÓZELMIRA rajzai

MESE

A SZELEKRÕLNémet népmese

Valamikor réges-régen a szelek – a hidegészaki, a meleg déli, a könnyû szellõ és a vad vi-har – mind együtt tanyáztak egy kis szigeten:messze, az Óperenciás-tenger kellõs közepén,ahol a madár se jár. Ezért a tengeren nem jár-tak vitorlások, csak lassú, evezõs bárkák.

Történt azonban, hogy néhány kereskedõ,aki selyemmel, arannyal, drágakövekkel járta atengereket, hírt hallott a szelekrõl.

Kiokoskodták, hogy jó lenne valahogyan el-fogni és kihasználni õket.

Mivel pedig gondolhatták, hogy a szabadszelek a maguk jószántából nem állnának szol-gálatukba, elhatározták, hogy cselhez folya-modnak.

Megrakták hajójukat étellel-itallal, minden-féle jóval, és elindultak a sziget felé. Hetvennap és hetven éjjel kellett evezni, amíg végül

9

odaértek. A parton éppen az áprilisi szellõktáncoltak halványsárga ruhában, körülöttük anyári forgószelek hányták a bukfenceket szür-ke köpenykéiket lobogtatva. Távolabb pedig avén északi szelek üldögéltek egy dombon hó-fehér palástban.

A kalmárok mézesmázos szóval meghívtákaz egész szélcsaládot hajójukra vacsorára.

A szelek felsuhantak a hajóra, körülülték aterített asztalt, és jót ettek a finom ételekbõl,ittak a nehéz italokból. A fiatalabbak vidámantáncoltak a citerazenére, észre se vették,hogy lement a nap, és beköszöntött azéjszaka.

Erre vártak csak a kalmárok: óvatosan fel-húzatták a horgonyt, a bárka pedig lassan el-indult a nyílt tenger felé. A kis sziget hamaro-san eltûnt az éjszakában.

A szelek virradatkor szedelõzködni kezd-tek, hogy hazatérjenek. De hiába dörzsölget-ték a szemüket, hiába kémlelõdtek a négy ég-táj felé: körös-körül nem volt más, csak a si-ma, végtelen tenger.

A szelek rettenetes haragra gerjedtek. Ne-kiestek a hajónak, s addig tépázták, amíg elnem merült. Aztán szétfutottak a világ négyégtája felé, hogy megkeressék a szigetüket.

Még most is száguldoznak, néha hangosantombolva, máskor szelíden suhanva. Azóta iskeresik hazájukat, azt a szép kis szigetet avégtelen Óperenciás-tenger kellõs közepén.

10

LÉVAY ERZSÉBET

AA SSZZÉÉLL

PPAANNAASSZZAA

Verembe bújvaalszik márburgonya és répa,beköltözködött akukorica isrégen a góréba.

Verem fölött,góré mellettsíró nóta járja,panaszkodik anovemberi szél: nincsegyetlen barátja!

DOMONKOS ISTVÁN

DDAANNII

A szél legjobb barátja, Daniólmot hord zsebében,minek is mondani.

Ha az utcán sétálnak,elöl halad a szél,Dani meg a nyomában.

Várjál meg, szél! – kiáltja Dani –,fontos dolgokról akarok szólani.

Azt üzeni a sivatag,hogy homokot kellhordani.

Azt üzenik a cserepek,szállni akarnak, mint a verebek.

Azt üzeni a folyó,csattogni akar,mint a lobogó.

Hogy beszél a szél? Zúg, süvít, sziszeg. Ejtsd ki, amit Kati néni ide raj-zolt, és hallgasd a szél hangját bennük. Ha a szó elején hallod, az elsõkarikát, ha a közepén, a középsõt, ha a végén, akkor az utolsót fesd be.

� � � � � � � � �

� � � � � � � � �

� � � � � � � � �

� � � � � � � � �

� � � � � � � � �

���������������������� � �

S SZZ

11

Kövesd ceruzáddal mindenki útját!

12

Kedves Szivárvány-csemeték!Május és október között kevés levelünk ér-

kezett, de annak is nagyon örültünk. Írt, raj-zolt nekünk: Salamon Orsolya, HerédiTamás, Kolozsvár; Sorbán Katalin, BodóÖrs-Levente, Székelyudvarhely; SzántóTamás, Nagyvárad; Malossy Dóra, CsedõNoémi, Kovács Attila, Csíkszereda; MolnárDalma és Hunor, Gyergyószentmiklós;Péter Boglárka, Csíkmindszent; GödriTünde Erzsébet, Brassó; a kovásznai I. Bosztály.

Tudjuk, hogy a falevelekkel együtt a ti le-veleitek is kezdenek záporozni. Türelmetlenülvárja

barátotok, a Szivárvány

A szeptemberi Szivárványban a kínai bölcskérdéseire így is lehetett válaszolni: Az arc-tûznek, a betûznek nincsen füstje. A csapvíz-ben (a borvízben, az esõvízben) nem élnekhalak. A tûhegyen nincsenek kövek. A kofán,a kaptafán nem nõnek ágak. Könyvjutalmatnyertek: Konnát Levente, Kovászna; akolozsvári C. Brâncuºi Iskola I. B; a nagybá-nyai Petre Dulfu Iskola II. C osztálya.

Nem ilyen sorrendben történt! Számozd meg arajzocskákat, és mesélj a képek alapján.

13

Két gyerek kaput tart, alatta tekereg, csavarog aszél, vagyis az összefogózott gyerekek. A „mit üzen atél” kérdésnél zárul a kapu, s aki bentreked, gyorsanrávág valami télre jellemzõ dolgot: pl. havat, jeget,zimankót, Mikulást, stb. Ha gyors és jó a válasz, õ leszaz egyik kaputartó; ha nem, akkor a sorban marad.

Ha beírod a rajzocskák nevét azüres rácsba, a színes kockákból egyszékelyföldi szél nevét olvashatod ki.

Te- ke-reg a szél, csa-va-rog a szél.

Di- de-reg a kó - ró, mit ü- zen a tél?

Tekereg a szélKODÁLY ZOLTÁN – WEÖRES SÁNDOR

Varg

a R

éka,

Erd

õfüle

Lefele haladva kövesd a képeket. Mi történt a gyerekekkel? Ha nem bízol mindent azõrangyalkádra, hanem te is vigyázol magadra, egészséges leszel, mint a makk.

14 BAK SÁRA rajzai

15

SZALAI BORBÁLA

AA MMAAKKKK

Miért hord a makk kalapot?Tudod-e?Biztos azért,hogy ne fázzéka feje!

Nem ám! Hiszenha a melegrekkenõ –feje búbjánakkor is vanfejfedõ.

Naptól, széltõljól védi akis kalap –azért olyanegészséges,mint a makk!

CHRISTIAN MORGENSTERN

AA NNÁÁTTHHAA

Egy nátha gubbaszt a teraszon:prédájául kit válasszon?

Eldöntötte egykettõre,ugrik kis Pál orrhegyére.

Hapci! – Pál már el is bágyadt,hétfõig nyomja az ágyat.

SOÓ ZÖLD MARGIT rajza

16

ZÁGONI BALÁZS

KKÜÜTTYYÜÜSSMMEESSEE

Barni a számítógép elõttült, és rajzfilmet nézett a cd-rõl. Egyszer Apához fordult,és megkérdezte:

– Apa, amikor te kicsi vol-tál, te is néztél rajzfilmet a szá-mítógépen?

– Nem – válaszolta Apa.

– Miért nem?– Mert nem volt számító-

gép.– És cd sem?– Cd sem.– És akkor te min nézted a

rajzfilmet, amikor kicsi voltál?– A tévében.– És Anya?– Õ is a tévében.– És Mama hol nézte a

rajzfilmet, amikor kicsi volt?A tévében?

– Amikor Mama kicsi volt,akkor tévé sem volt.

– Szegény Mama... – sajnál-kozott Barni.

– De néha az anyukája vagyaz apukája elvitte moziba, ésott látott rajzfilmet. És nemvolt szomorú.

– És amikor Mamának azapukája kicsi volt, õ hol nézett

rajzfilmet?– Akkor még rajzfilm se

volt.– Nem volt rajzfilm? Sze-

gény Mamának az apukája!Biztos szomorú volt.

– Nem, mert Mama apuká-jának az apukája elõvett egyszép meséskönyvet, és estén-ként mesét olvasott a gyere-keknek.

– És Mama tatájának a ma-májának a tatája, nagyon-na-

17

gyon régen, õ is szép mesés-könyvbõl olvasott mesét agyerekeknek esténként?

– Nem, akkor nem volt me-séskönyv. És villany sem volt.

– Meséskönyv se és villanyse? Szegény Mama tatájánaka mamájának a tatája! Biztosnagyon szomorú volt.

– Nem volt szomorú, mert

Mama tatájának amamájának a tatá-jának az apukájaodagyûjtötte a gye-rekeket a tûzhelyköré, és mesélt ne-kik.

– És honnan tud-ta a mesét, ha me-séskönyv se volt?

– A mesetündérsúgta a fülébe aszavakat.

– És szép mese lett belõle?– Nagyon szép. Olyan, amit

még senki sem hallott.– És Apa, amikor én nagy

leszek, és lesz kisfiam, akkorõ min fogja nézni a rajzfilmet?

– Egy kütyün.– Egy kütyün? Az micsoda?– Nem tudom. De nem vagy

szomorú miatta, Barni, ugye?

– Nem vagyok. Apa, játsz-szuk azt, hogy most nagyon-nagyon régen van, oltsuk le avillanyt, és az udvaron csinál-junk egy nagy tüzet, és üljünkoda, és te mondjál mesét.

– De nem tudok, ha nemjön a mesetündér.

– Biztosan jön, én tudom –mondta Barni, és húzta Apátkifele, az udvarra.

MÜLLER KATI rajzai

18

Utazzunk visszafele az idõben: Barni az estimese történetérõl faggatta Apát.

Ti kérjétek meg nagyapát, nagyanyát, dédit,meséljék el, hogyan utaztak, takarítottak, fõz-tek hajdanában.

MÜLLER KATI rajzai

19

November 28-án azadventi koszorún meg-gyújtjuk az elsõ gyer-tyát. Elkezdõdik a Jé-zuska-várás, a Kará-csonyra készülõdésboldog izgalma.

Légy jó, segíts, ami-ben tudsz, s kérd afelnõtteket, hogy me-séljenek a régi advent-rõl, Karácsonyról.

Ha minden nap csakegy gömböt festesz ki,épp Karácsonyra ké-szülsz el vele.

1NOV. 28

2NOV. 29

3NOV. 30

4DEC. 1

5DEC. 2

6DEC. 3

7DEC. 4 8

DEC. 5

9DEC. 6

10DEC. 7

11DEC. 8

12DEC. 9

20DEC. 17

21DEC. 18

22DEC. 19

23DEC. 20

24DEC. 21

25DEC. 22

26DEC. 23

27DEC. 24

19DEC. 16

18DEC. 15

17DEC. 14

16DEC. 13

15DEC. 12

14DEC. 11

13DEC. 10

20

Elérkeztünk az év utolsóhónapjához, amelyben mégegyre rövidülnek a nappalok.Mert decemberben, az esz-tendõ legutolsó hónapjának avégén már megáll ez a nappal-rövidülés, éjszaka-növekedés,sõt meg is fordul: a hónap vé-gén, lassan ugyan, de ismétnövekedni kezdenek a nappa-lok. De addig még sok van,

arra még várnunkkell.

Nos, köszönömazoknak, akik leve-let írtak nekem anagyvakáció vé-gén, a tanév elején.Ugye, mindenkikapott választ a le-velére?

El kell monda-nom, mifelénk mégmindig akad mun-ka elég. Kedves Feleségem,Tipetupa nem gyõz óvni en-gem az ellustulástól. Aztmondja, ha nem munkálko-dom szorgalmasan egész nap,megnõ a pocakom, elhízom.Ezért aztán egyfolytábanmunkálkodom. Immár aszal-tam szamócát és áfonyát, szá-rítottam szegfûgombát télire.Hiribet azért nem szárítot-

tam, mert azt mégketten Tipetupávalsem tudjuk elcipel-ni, pedig azt mond-ják, finom gomba.Málnát is szedeget-tünk, de csak azon-nali fogyasztásra,mert málnát nemérdemes aszalni:úgy összemegy, hamegszárad, hogyúgyszólván semmi

sem marad belõle. Vadmalac már túrogatja

nekünk kifele az édesgyöke-ret, és várjuk, hogy Mackóbácsi és kedves családja, ígé-retük szerint hozzanak ne-künk télire édesvackort,csakhát várni kell vele, mertaz csak tova késõbb érik meg,amikor már majdnem lehull ahó. Akkor igazán édes.

Pataki Emõke, Csíkszereda

Nagy Dalma, Kovászna

21

Hát ti? Bizonyára mindnyájanszorgalmasan tanultok, mert ez ati legfontosabb munkátok. Amel-lett, hogyha úgy adódik, egy kismosogatással, ezzel-azzal szülei-

teknek is segíthettek. Csak arrakérlek, hogy a nagy tanulásban-munkában a játékról se feledkez-zetek meg, mert az is fontos.(Igaz, az ilyesmirõl az én kisbarátaim nem szoktak megfeled-kezni.)

Nagy szeretettel várom leve-leiteket, amelyekre öreg barátomsegítségével mindenkinek vála-szolok. És ne felejtsétek el meg-fejteni a Szivárvány feladatait!

Melyhez hasonló jókat,CSIPIKE

E havi lapszámunktámogatói:

Vág

d k

i a

két

bél

yeget

,

és r

agas

zd

a gyû

jtõla

pon

levõ

rác

sba,

a hel

yére

. 56

�

�

Címlap-hátlap:

MÜLLER KATI

SZIVÁRVÁNY, kisgyermekek képes lapja. XXV. évfolyam. 279. szám. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ, MÜLLER KATI képszerkesztõ.A szerkesztõség postacíme: 401050 Cluj, Str. L. Rebreanu Nr. 58. ap. 28. C.P. 137. Telefon/Fax: 0264/541323 E-mail: napsugar@mail.dntcj.ro Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. A lapok árát a következõ bankszám-lára várjuk: Cont RO14RNCB2200000005690001 B.C.R., SUC. CLUJ S.C. NAPSUGÁR - EDITURAS.R.L. Készült a kolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában. ISSN 1221-776x Ára 12000 lej

Zahu Barbara Kinga,Hegyközszáldobágy

22

Nagy bajusza,Rózsaszín orra,Hegyes füle, Hegyes farka,Bundája szépTarka-barka,Fehér, feketeBarna macska.

Antal Szabolcs, Szászrégen

Élt egyszer az erdõ közepén, egy faházikóban egyszegény öreg bácsika. Nem volt senkije. Mikor el-ment otthonról, elõbújt a kamarából egy egérke. Azasztalon talált egy kis szalonnát, és gyorsan meg-ette. A bácsi hazajött, és észrevette, hogy hiányzika szalonna. Megkereste a kis kártevõt, kezébe vet-te, és ezt mondta neki: „Ne félj, nem bántalak, ez-után mindig velem fogsz enni. Így nem leszek egye-dül”. Ezután az egérke fi-nomakat evett, a bácsikamellett aludt, s az öreg azerdõbe is mindig magávalvitte a kabátzsebében.

Gergely Jessica, Margitta

Kicsi kutya, tarka kutya,gyere ide, kicsi kutya!Ide, ide gyere!Csontot adok, tízet adok,ha gondolod, többet adok.

Szabó Noémi, Árpád

Megyen már a vízilóGörkoristól,Viszi már a tortát Négy gyertyástól,Viszi már a békát Két lufistól,Siklik már az úton Görkoristól!

Bódiss Boglárka, Margitta

Csender Anett,Szentegyháza

Deák Kamilla,Székelykeresztúr

Kóré Krisztina,Székelyszenterzsébet

Gödri Tünde Erzsébet, Brassó�

223

Kedves Csipike!A Napsugár Napköziotthonban töklám-

pást készítettünk: Jancsit és Juliskát. Aszemüket, a szájukat kivágtuk, orrukatuborkából tûztük fel, a fülüket negyed al-mákból. Jancsinak bajuszt, pipát tettünk.Juliska haja kukoricahajból készült, a fül-bevalója kecskerágóból, az arcára pirossá-got csipkebogyóból tettünk. Persze gyer-tyát is gyújtottunk bennük.

a székelykeresztúri nagycsoportos gyerekek és Fodor Lilla óvó néni

Kendi harmadikosok írtáka madarakról:

– Ó, szép kis papagáj,Énekelj most nekem!– Semmit sem éneklek,Míg nem etetsz engem!

Bakó Csaba

Repül a madárkaágról ágra,keresi a fészkét,sehol nem találja.Jött a nagy vihar,a szél elsodorta,õ az ágon ülbúsan, szomorkodva.

Zalán

Drága kicsi madaram,szeretlek én jómagam.Ha az esõ elered,házamba is bejöhetsz.

Kalló Judit

Madár, madár, gyönge madár,repül ágról ágra,csipp-csipp, itt a tél,minden már hiába!

Nagy Júlia

Nincsenek már madarak,Nem csiripelnek a fán,Hanem csak hull a hó,Nem jön már a nyár!

Albert Anita Mónika,

KassayAnna,

Kolozsvár

Barbul Annabella, Dés

Kedves Zsuzsanna,Csíkszentdomokos

�

�

Szász József, Balavásár

Vágd ki a képeket a hátlapról és a címlapról. Rendezd sorba õket: azegyes legyen legalul, a kettes fölötte, és így tovább. Ragaszd õketegyenként egy régi füzet lapjainak jobb felsõ sarkába, és pörgesdgyorsan át! Mi történt az esõben, szélben ballagó kislánnyal?

Te magad is kitalálhatsz, megrajzolhatsz hasonló képsorokat.

MM IININIRAJZRAJZ--FILMFILM

2 4 6 8

10 12 14 16