1777 ratio educationis a magyar sportirányítás rendszeree1r... · a szövetséget alkotó65...
TRANSCRIPT
1
A Magyar Sportirányítás rendszere
OKJ Sportszervezı
A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság
• 1777 Ratio Educationis; - szabályozta az oktatást, a felvilágosodás szellemében
•külön kitér a diákokra nézve veszélyes tevékenységformákra, mint az úszás és a korcsolyázás.
• 1868 Népiskolai törvény – Eötvös József;•A következı tárgyakat kellett tanítani: "hit- és erkölcstan; anyanyelvi irálytan és irodalom; magyar nyelv; a harmadikévfolyamon kezdve a német nyelv; számvetés, hazai ésegyetemes földrajz és történelem, természetrajz, természettan ésvegytan; mezei gazdaság vagy ipartan, statisztika; köz-, magánés váltójog alapvonalai; könyvvitel; rajz a mértannalösszhangzatba véve, és szépírás; ének; test- ésfegyvergyakorlat".
Sportegyesületek, sportszövetségek
� Nemzeti Torna Egylet 1863� Magyar Atlétikai Club 1875� MOB 1895� FTC 1899� MLSZ 1901
�1913 Országos Testnevelési Tanács (OTT) – modern értelemben vett sporttámogatási rendszer – lóverseny kincstári jövedelmének 2%-át fordítják az Országos Testnevelési Alapon keresztül a sportra.
� Elsı magyar sporttörvény – 1921 évi LIII. – testnevelésrıl –Klebelsberg Kunó; - Minden vállalat, cég számára kötelezıvé tette alkalmazottai sportolásának biztosítását.
� 1920-as évek a „kultúrfölény” gondolatának körében telnek;
•1930-as évek növekszik a sportélet centralizációja;
• Háború után Szovjet mintára létrehozzák a tanácsokat, a MOB formálisan önálló, elnöke azonban azonos az állami sporthivatal elnökével
•Legfelsıbb Ötös Sporttanács � NSB 1946 feladatai:
•Testnevelés és sport irányítása, fejlesztése
•Szervezze meg a sport fıhatóságait: Sport Fıtanács, MOB, Magyar Sportorvosi Tanács
�1948 márc. 5. – Országos Sporthivatal – Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium alatt
A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság
A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság
• A magyar testnevelés és sport totális irányítása
• A sportlétesítmények a vállalatokkal együtt, vagy önállóan államosításra kerülnek (FTC – Budapesti Kinizsi; MTK – Vörös Lobogó; Kispest – honvédség; Újpest – rendırség, belügyi tárca);
• 1951-1958 Országos Testnevelési és Sportbizottság � a magyar sport aranykora
•Élsportbeli sikerek
• 1948 – 56 közötti évek talán a magyar élsport legeredményesebb idıszaka, „aranykor” – az élsport felfokozott politikai szerepet kap
• Kétpólusú világrend (imperialisták – gazdaságuk helyrehozatala; szocialista tábor – látszateredmények a sporton keresztül);
A magyar sportélet versenycentrikus, mert történelmi, politikai kényszerek miatt mindig bizonyítanunk kellett!
A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság
„„OLIMPIAOLIMPIA--CENTRIKUSSCENTRIKUSSÁÁGG””
2
A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság
• A sport Magyarországon nemzetgazdasági sikerágazatkéntvan nyilvántartva;
• A sikerágazat köré kiépült egy mítosz:
MagyarorszMagyarorszáág kis orszg kis orszáág, g, de sportban nagyhatalom!?de sportban nagyhatalom!?
A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság
• 1958 – Magyar Testnevelési és Sporttanács; •1963 - Magyar Testnevelési és Sportszövetség
• 1968 – „gulyáskommunizmus” – centralizált gazdasági mechanizmus liberalizációja, piacgazdasági elemek megjelenése – a tervközpontú szocialista gazdasági rendszerrıl váltás egy szabályozott piacgazdaságra;
• 1973 – Országos Testnevelési és Sporthivatal – kettéválik az állami sportfıhatóság és a civil szektort képviselı MOB, bár a személyi perszonálunió fennmarad;
A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság
• 1986 – Állami Ifjúsági és Sporthivatal – összekapcsolódik az ifjúság- és sportpolitika;
• 1990 – OTSH – Országos Testnevelési és Sporthivatal, a második;
• 1989 évi II. tv. – az egyesülési jogról szóló, az állampolgárok szabad egyesületalapítási alkotmányos joga;
•A sportegyesületek, sportszövetségek nem voltak felkészülve az autonóm mőködésre; • Gazdasági krízis – politikai, gazdasági, társadalmirendszerváltás;
Szervezeti rendszer 1995
A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság
• A reprivatizáció a sportlétesítményeknél is elmaradt;
• A sport támogatási rendszere – félállami, félpiacimechanizmusok;
• A sportadósságok folyamatosan újratermelıdnek;
• 1996 évi LXIV. Törvény a sportról; - pl.: hivatásos, amatır versenyrendszerben csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek nincs három hónapot meghaladó lejárt köztartozása, illetve, amelyik gazdasági társaság nem áll felszámolás alatt,
A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság
• 1999 jan. 1. – Ifjúsági és Sportminisztérium - látja el a központi állami sportirányítási feladatokat
•2000. évi új Sporttörvény;
• 2003. – Gyermek Ifjúsági- és Sportminisztérium
• 2004. I. törvény a sportról
• 2005. – Nemzeti Sporthivatal – a sportvezetés elkészíti a Nemzeti Sportstratégiát;
• 2006 – Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Sport Szakállamtitkárság
3
Szervezeti rendszer 2000
Önkormányzati és Területfejlesztési
Minisztérium
Önkormányzati és Területfejlesztési
Minisztérium
Forrás: András (2004): Üzleti elemek a sportban a labdarúgás példáján
Szolgáltatás a szórakoztató iparág
részterületeként
Politikai rendszer legitimálása,
Közhangulat javítása
A sport jellemzıszerepe
Üzleti: gazdasági társasági forma
Non-profit: társadalmi, egyesületi forma
Mőködési kerete
Valós tulajdonos megléte
Nincs valós tulajdonosTulajdonos jellemzıje
Kemény költségvetési korlát
Puha költségvetési korlát
Költségvetési korlát szerepe
Üzleti bevételekÁllami bevételekFinanszírozás forrása
Üzleti modellÁllami modell
A sportszektor két mőködési modelljének összevetése
Mőködési modellek a sportbanMMőőkkööddéési modellek a sportbansi modellek a sportban Az állam feladataEGY „POLGÁRI” TÁRSADALOMBAN NEM AZ ÁLLAM
IRÁNYÍTJA A SPORTOT!
• a fıszerepet az autonóm sportszervezeteknek, sportszövetségeknek kell játszani, az állami sportszabályozáscsak szubszidiárius (kiegészítı) jellegő;
• nem lehet az államot vezetı politikai elit propagandaeszköze a sport;
• a társadalomnak kell Nemzeti Sportstratégiával rendelkezni;
• az államnak segíteni, támogatni kell az autonóm sportmozgalmat, „sportpénzek” elköltését kell ellenırizni, piaci feltételeket kell teremteni, a piaci „tökéletlenségeket” kell korrigálnia;
Az állam feladata1) jogszabályi feltételek, szabályozó funkció
2) a sport állami támogatása
3) Részvétel a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttmőködésben
4) Sportlétesítmények létrehozása és fenntartása
5) A sport infrastruktúrájának kiépítése (sportszakember képzés, sportorvosi tevékenység, elısegíti a testkultúrális felsıoktatás feltételeinek biztosítását, támogatja a sporttudományi kutatásokat);
6) Hozzá kell járulnia a sporttal kapcsolatos öönvesznveszéélyeztetlyeztetıı kkááros ros
tendencitendenciáákk (pl. dopping) cscsöökkentkkentééssééhezhez, hogy gondoskodjon a sportrendezvények biztonsbiztonsáággáról, a sporthuliganizmussporthuliganizmussal szembeni fellépésrıl;
4
A Magyar Sport állami vezetése
� MINISZTERVarga Zoltán miniszter
� ÁLLAMTITKÁRJauernik István államtitkár
� SPORT SZAKÁLLAMTITKÁRDr. Simóka Beáta szakállamtitkár
A Magyar Sport intézményrendszereOrszággyőlés
� megalkotja a sporttevékenység gyakorlásának feltételeit meghatározó törvényeket
� A Sport és Turisztikai Bizottság, mint állandóbizottság, az Országgyőlés törvénykezdeményezı, javaslattevı, véleményezı, ellenırzı szerve.
� A sport közalapítványok kuratóriumának tevékenységét a bizottság által megválasztott három-három személybıl álló felügyelı bizottság ellenırzi.
� A bizottság elnöke tagja a Nemzeti Sporttanácsnak.
A Magyar Sport intézményrendszereA kormány
� kialakítja a hosszú távú sportstratégiát, fejlesztési tervet,
� A Kormány az Országgyőlés döntései alapján:� meghatározza a sport állami támogatásának alapvetı
célkitőzéseit, rendszerét, módszereit,� részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi
együttmőködésben, � elıkészíti és megköti a sporttal kapcsolatos, a hatáskörébe
tartozó nemzetközi szerzıdéseket,
� a nemzetközi sportszervezetek által megkívánt garanciát vállal a kiemelt nemzetközi sportrendezvények magyarországi megrendezéséhez,
5
A Magyar Sport intézményrendszereAz önkormányzati miniszter
� javaslatot tesz a Kormány részére a sporttal kapcsolatos kormányzati koncepciókra, programokra,
� közremőködik az aktív, mozgásgazdag szabadidıtöltéssel, az egészségmegırzéssel és - fejlesztéssel, valamint az egészségügy területén a megelızéssel összefüggı állami feladatok végrehajtásában,
� állami, önkormányzati és vállalkozói források bevonásával gondoskodik a sportlétesítményekkel (sportingatlanokkal) kapcsolatos fejlesztési és rekonstrukciós programokról,
� gondoskodik a sportágfejlesztési és mőhelytámogatási programok kidolgozásáról és megvalósításáról, az utánpótlás-nevelés támogatásáról, a nemzeti válogatottak felkészülésének támogatásáról, a fogyatékosok sportjával összefüggı állami feladatok ellátásáról
� kapcsolatot tart és együttmőködik a civil sportigazgatás szervezeteivel, valamint a sport területén mőködı egyéb érdek-képviseleti szervekkel
A Magyar Sport intézményrendszereA Sport Szakállamtitkárság
� elıkészíti a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket,� ellátja a sportcélú központi állami pénzeszközök elosztásával
kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatokat, meghatározza a pénzeszközök elosztásának részletes elıírásait,
� ellenırzi a pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizettetésérıl,
� együttmőködik a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-bal, az MPB-velés a nemzeti sportszövetségekkel,
� kapcsolatot tart a sportközalapítványokkal és a sport területén mőködı érdekképviseleti szervekkel,
� kialakítja és mőködteti az állami sportinformációs rendszert,� közremőködik a sportszakember-képzésben és továbbképzésben
A Magyar Sport intézményrendszereA Nemzeti Sporttanács
� a Kormány mellett mőködı javaslattevı, illetve véleményt nyilvánító testület, amelynek alapfeladata, hogy állást foglaljon, illetve ajánlásokat tegyen a magyar sport fejlesztésének stratégiai kérdéseiben
� A Tanács javaslatot dolgoz ki a sport állami támogatásának mértékére, az állami támogatás elosztásának elveire, arányaira és alapvetı irányaira.
� A Tanács – elnökkel és társelnökkel együtt – tizennyolc tagból áll. � az egészségügyért felelıs miniszter, � a gyermekek és az ifjúság védelméért felelıs miniszter,� az oktatásért felelıs miniszter,� a MOB elnöke, � az MPB elnöke, � a nemzeti sportszövetségek elnökei, � a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány kuratóriumának elnöke, � a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke,� az Országgyőlés sportügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke, � a települési, illetve területi önkormányzatok országos szövetségei, � a diáksport és a fıiskolai-egyetemi sport sportszövetségei, � a testnevelı tanárok egyesületei jelöltje,� a sportot támogató üzleti vállalkozások (Szponzorok Tanácsa) jelöltje,� a Nemzet Sportolói által saját soraikból választott személy.
A Magyar Sport intézményrendszere Helyi Önkormányzatok
� meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról,
� együttmőködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel,� fenntartja és mőködteti a tulajdonát képezı sportlétesítményeket,� megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és
sporttevékenység gyakorlásának feltételeit.� segíti a területén tevékenykedı sportszövetségek mőködésének
alapvetı feltételeit,� közremőködik a sportszakemberek képzésében és
továbbképzésében,� segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek
kialakítását,� ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggı
területi feladatokat,� közremőködik a sport népszerősítésében
A Magyar Sport intézményrendszere Közalapítványok
Wesselényi Miklós Sportközalapítvány
� folyósítja a Gerevich Aladár-sportösztöndíjat,
� Hozzájárul a sporttehetségekkel foglalkozó speciális közoktatási intézmények mőködéséhez és fejlesztéséhez,
� pályázati rendszer útján támogatást nyújthat sportegyesületeknek, valamint iskolai sportköröknek.
� kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást
A Magyar Sport intézményrendszere Közalapítványok
Mezı Ferenc Sportközalapítvány
� gondoskodik a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kiemelkedı sporteredmények elérésében közremőködı nyugdíjas sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülésérıl.
� kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást.
6
A Magyar Sport intézményrendszereKöztestületek - MOB
Céljai, feladatai� NOB célkitőzések és feladatok végrehajtása� Hazai és nki olimpiai mozgalom fejlesztése� A versenyzık felkészítése� Az olimpiai eszme ápolása, az olimpiai mozgalom
elterjesztésének elısegítése� Az ifjúság testi, erkölcsi, kulturális nevelésének elısegítése� Fair play támogatása� Részvétel a Sportösztöndíj-rendszer mőködtetésében� Részvétel a Nemzeti Sporttanácsban� Utánpótlás-nevelés támogatása� Káros jelenségek elleni fellépés� Olimpiai központok fejlesztésében közremőködés� Kapcsolattartás a NOB-bal
A MOB kizárólagos jogosultságai
� Sportágak és sportolók nevezése a téli és nyári játékokra, valamint a téli és nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválokra
� Olimpiai zászló, jelképek, jelmondat, valamint az olimpia kereskedelmi és egyéb célúfelhasználásának engedélyezése
� Állami támogatás felhasználása
� Elismerések alapítása és adományozása
A MOB tagsága� Nagykorú, büntetlen elıélető, magyar állampolgárok, akik:
� A NOB magyar tagjai, sportágak nemzetközi szövetségében elnöki vagy fıtitkári tisztséget betöltımagyar sportvezetık
� Országos sportági szakszövetségek és sportszövetségek delegáltjai
� Akiket a MOB felkér� Lehet rendes tag szavazati joggal, és tiszteletbeli tag
� Ezen cím adományozásáról az elnökség javaslatára a közgyőlés dönt, illetve a NOB Érdemrend és a MOB Érdemrend tulajdonosai automatikusan
� aki három olimpiai ciklus alatt – egy tisztségben –választott vezetı tisztségviselıként dolgozott a magyar olimpiai mozgalomért
A MOB tagjai
3-3 fıt delegál:� Atlétikai, Birkózó, Judo, Evezıs, Kajak-kenu, Kézilabda,
Korcsolya, Labdarúgó, Lovas, Ökölvívó, Öttusa, Sportlövı, Súlyemelı, Tenisz, Torna, Úszó, Vitorlás, Vívó, Vízilabda
2-2 fıt delegál:� Asztalitenisz, Ijász, Kerékpáros, Kosárlabda, Mőugró, Ritmikus
Gimnasztika, Röplabda, Taekwondo1-1 fıt delegál:� Baseball, BMX kerékpár, Curling, Gyeplabda, Hosszútávúszás,
Jégkorong, Mountain Bike, Sí, Snowboard, Szinkronúszó, Szörf, Triatlon, Tollaslabda
A MOB tagjai sorába delegáló egyéb szervezetek1. Helyi önkormányzatok 22� Budapest önkormányzata (3)� Megyeszékhelyi városok
önkormányzatai (10)� Megyék önkormányzatai (9)2. Sportegyesületek (SOSZ
javaslata alapján) 164. Írott és elektronikus sajtó 55. A NOB magyar tagjai 26. Olimpiai sportágak Nemzetközi
Szövetségének elnöke/fıtitkára 1
7. A MOB elnökségének meghívása alapján 12
3. Más szervezetek 23� Olimpiai Bajnokok Klubja (11)� Magyar Egyetemi és Fıiskolai
Sportszövetség (1)� Magyar Diáksport Szövetség (1)� Magyar Sportorvosi Társaság (1)� Országos Sportegészségügyi Intézet
(1) � Semmelweis Egyetem Testnevelési
és Sporttudományi Kar (1) � Magyar Olimpiai Akadémia (1)� Magyar Testnevelı Tanárok
Országos Szövetsége (1) � Magyar Edzık Társasága (1)� A Nemzet Sportolója (2) � NUPI (1)� Olimpiai Központok (1)
A MOB tagság számszerinti összesítıje
� C/1 Olimpiai érmes szakszövetségek 19x3= 57� C/2 Olimpiai IV-VI. helyezett szakszövetségek 8x2= 16� C/3 Olimpiai szakszövetségek 11x1= 13Szakszövetségek összesen: 86� D/1 Helyi önkormányzatok 22� D/2 Sportegyesületek 16� D/3 Más szervezetek 23� D/4 Írott és elektronikus sajtó 5� D/5 A NOB magyar tagjai 2� D/6 Olimpiai sportágak Nemzetközi Szövetségének elnöke/fıtitkára 1� D/7 MOB elnökségének meghívása alapján 12Egyéb szervezetek összesen 81
MOB TAGLÉTSZÁM 167 fı
7
A Bizottságok
Állandó bizottságoka) Gazdasági Bizottság b) Szakmai és Tudományos Bizottság c) Orvosi Bizottság d) Sportolói Bizottságe) Etikai és Fair Play Bizottságf) Nık a Sportban Bizottságg) Környezetvédelmi Bizottságh) Sajtó Bizottság i) Emlék- és Hagyományırzı Bizottság
Olimpiai Központnak minısül
A MOB elnökei
� 1895-1904 Berzeviczy Albert dr.
� 1904-1905 Széchenyi Imre dr.
� 1905 -1908 Teleky Sándor gróf
� 1908 -1928 Andrássy Géza gróf
� 1928 -1941 Muzsa Gyula
� 1941 -1944 Prém Lóránd dr.
� 1946 -1948 Jámbor Alajos
� 1948 -1950 Sebes Gusztáv
� 1950 -1964 Hegyi Gyula
� 1964 -1969 Egri Gyula
� 1969 -1979 Beckl Sándor dr.
� 1979 -1987 Buda István
� 1987 -1989 Deák Gábor
� 1989- Schmitt Pál dr.
A Magyar Sport intézményrendszere A Magyar Paralimpiai Bizottság
� köztestület, kiemelkedıen közhasznú szervezetnek minısül. Az MPB feladatai elsısorban:� a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság alapszabályában
megállapított célkitőzések és feladatok végrehajtása,� a sportolók paralimpiai játékokra történı felkészülésének, illetve
részvételének szakmai elısegítése, � a paralimpiai mozgalom fejlesztése,� a paralimpiai játékok jelképeinek védelme,� az érintett ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelésének
segítése, � együttmőködés az állami szervekkel, a Nemzeti Sporttanáccsal,
a MOB-bal és a nemzeti sportszövetségekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak megvalósításában.
A Magyar Sport intézményrendszere A Nemzeti Sportszövetség
� A Nemzeti Sportszövetség a sportról szóló 2000. évi CXLV. Törvény alapján létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkezı kiemelkedıen közhasznú köztestület.
� A szövetséget alkotó 65 szervezet a szövetség létrejötte után is megırizte szervezeti, mőködési és gazdasági önállóságát.
� A szövetség sporttevékenységet folytat az egészségmegırzés, a lakossági sport és az azzal kapcsolatos ismeretterjesztés terén
� A szövetség tagja lehet minden, általa nyilvántartásba vett� sportági országos szakszövetség, � azon országos sportszövetségek, amelyek adott sportágban,
szakszövetség hiányában ellátják a szakszövetségi feladatokat, � a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (FONESZ).
A Nemzeti Sportszövetség
Az NSSZ céljai:
� a magyar sport érdekeinek védelme,
� egységes sport lobbi kialakítása,
� a sport egységének megteremtése,
� a hazai sport sokszínőségének megırzése.
� tagjai tevékenységének összehangolása,
� közös érdekeik védelme
8
A Nemzeti Sportszövetség fıbb feladatai
� Gondoskodik az állami támogatásnak a szakszövetségek és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége közötti felosztásáról.
� Képviseli az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Szabadidısport Szövetség, a sportközalapítványok, a sportszövetségek és más társadalmi szervezetek irányába a szakszövetségek közös érdekeit;
� Koordinálja a szakszövetségek tevékenységét; � Sportszakmai, gazdasági, jogi és egyéb szolgáltatásokat nyújt
tagjai részére; � Együttmőködik a miniszterrel, a Magyar Olimpiai Bizottsággal és
a Nemzeti Szabadidısport Szövetséggel a magyar sport fejlesztésében;
� Mőködteti a Sport Állandó Választott Bíróságot;
Az NSSZ-hez kapcsolódósportszövetségek
� Olimpiai tagszervezetek 37 db
� Nem Olimpiai tagszervezetek 38 db
� Együttmőködı sportszövetségek 11 db
Az NSSZ támogatási rendszere
1. A különbözı világversenyeken elért helyezések értékpontjai (Olimpia, AGFIS Világjátékok, világbajnokság, EB)
2. Korosztályoknál alkalmazott szorzók
3. A világversenyek ciklusaihoz kapcsolódó szorzók
4. Egyéni sportágak versenyszámai, csapatsportágak
5. Az eseményen résztvevı országok száma szerinti szorzó
6. Az eredmények értékszorzói az eredmény elérését követı években
A Magyar Sport intézményrendszere Egyéb szervezetek
� Nemzeti Szabadidısport Szövetség
� Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége
� Sportszövetségek� Országos Sportági Szakszövetségek
� Sportági Szövetségek
� Szabadidısport szövetség és fogyatékosok sportszövetsége
� Diák és fıiskolai-egyetemi sport sportszövetség
A Szövetségek 2009. évi támogatása
2 500 000Magyar Gyeplabda Szakszövetség18
1 500 000Magyar Golf Szövetség16
1 500 000Magyar Gó Szövetség15
3 695 533Magyar Floorball Szövetség14
6 731 942Magyar Fallabda Szövetség13
31 011 974Magyar Evezıs Szövetség12
5 835 203Magyar Erıemelı Szövetség11
1 710 000Magyar Élet és Vízimentı Szövetség10
4 216 470Magyar Darts Szövetség9
4 500 000Magyar Curling Szövetség8
11 294 510Magyar Búvár Szakszövetség7
4 377 650Magyar Bridzs Szövetség6
7 028 760Magyar Bowling és Teke Szövetség5
61 452 961Magyar Birkózó Szövetség4
5 212 716Magyar Biliárd Szövetség3
43 595 822Magyar Atlétikai Szövetség2
25 956 176Magyar Asztalitenisz Szövetség*1
2009. évi támogatás (Versenysport
elıirányzat)Szövetség
1 500 000Magyar Minigolf Országos Sportági Szakszövetség
37
ÖSSZESEN37
9 350 843Magyar Lovassport Szövetség36
1 500 000Magyar Lábtenisz Szövetség35
10 962 362Magyar Labdarúgó Szövetség34
1 500 000Magyar Kutyaszánhajtó és Canicross Szövetség33
11 351 013Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége32
1 710 000Magyar Korfball Szövetség31
13 621 460Magyar Kick-box Szövetség30
74 874 981Magyar Kézilabda Szövetség29
2 000 000Magyar BMX Cross és Triál Szövetség
3 600 000Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség
3 000 000Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség
5 967 151Magyar Kerékpársportok Szövetsége28
3 456 875Magyar Kendo, Iaido és Jodo Szövetség27
14 358 761Magyar Karate Szakszövetség26
215 727 024Magyar Kajak-Kenu Szövetség25
44 787 621Magyar Judo Szövetség24
7 579 531Magyar Jégkorong Szövetség23
11 358 396Magyar Íjász Szövetség22
1 500 000Magyar Hullámlovas és Kitesurf Szövetség21
5 452 735Magyar Hosszútávúszó Szövetség20
3 348 626Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség19
1 470 000 000
9
A Sportinformációs rendszer
� 166/2004. (V. 21.) Korm. Rendelet az állami sportinformációs rendszerrıl� A rendelet hatálya a sportszervezeteknek, a versenyrendszert mőködtetı
sportszövetségeknek, a sportköztestületeknek, a sportközalapítványoknak, a helyi önkormányzatoknak, a sportlétesítmények tulajdonosainak valamint a sportigazgatási szervnek az állami sportinformációs rendszerrel kapcsolatos feladataira terjed ki.
� sportélet minden területérıl származó információk integrált rendszere � célja egy országos kiterjedéső, az egész sporttársadalmat átölelı,
átlátható adatbázis kialakítása, amelynek az adatait interneten keresztül bárki, bárhol elérheti
� A hivatal a sportszervezetek számára adatfeltöltési lehetıséget is biztosít
� 2005. január 16-tól nem részesülhet állami támogatásban az az adatszolgáltató, amely nem tett eleget az e rendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének