Munkavédelem, biztonságtechnika és környezetbiztonság 7.

Rakodás, szállítás, tárolás

RST

Dr. Pregun Csaba

cpregun@agr.unideb.hu

A LOGISZTIKA FOGALMA: A logisztika az összes mozgatással és tárolással kapcsolatos tevékenységet integrálja, amelyek elősegítik:

1. a termékek áramlását a nyersanyaglelőhelyektől a végső felhasználásig2. az információk áramlását, amelyek mozgásba hozzák a terméket, azzal acéllal, hogy biztosítsák a megfelelő

szintű és elfogatható költségű áruellátást.FELADATA: biztosítani az áruválasztékot a megfelelő mennyiségben , a megfelelő

időben minőségben és megfelelő helyen a lehető legkisebb költséggel.

RST Folyamatok: ( Rakodás Szállítás Tárolás) A térbeli és időbeli különbségek áthidalása a fő feladatuk

1. Rakodás: - Feladata: az áruk helykordinátájának megváltoztatása valamely szállítás kezdete vagy befejezése céljából (berakás TRS – kirakás SRT)a) Átrakás: közvetlen: S1RS2 és közvetett: S1RTRS2)b) rakodóhelyek: (üzemi – közlekedési be és kirakó helyek) c) átrakóhelyek (különböző közlekedési ágak között)

2. Szállítás: 1. Feladata: térbeli különbségek áthidalása, helyváltoztatás 2. Fajtái:

1. külső szállítás( vállalati telephelyen kívüli szállítás)2. üzemen belüli szállítás (anyagmozgatások

3. Tárolás: -Feladata: Az áruk mennyiségi és minőségi megőrzése

A különféle termékek előállítása, elosztása és felhasználása ezek helyváltoztatásával jár. Adott időpontban P helyzetben lévő tárgy három módon kerülhet új helyzetbe:

1.Rakodás: viszonylag rövid idő alatt általában függőleges irányú elmozdulás

2.Szállítás: -hosszabb idő- vízszintes elmozdulás

3.Tárolás: az idő függvényében helyzetét nem változtatja

1. Segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatásLegősibb, legegyszerűbbAlapműveletei: teher megfogása: tárgy tömege ne haladja meg az emelést végző

fizikai erejét 1) teher felemelése: kicsi legyen a gerincoszlop igénybevétele 2) szállítás 3) teher letevése: stabil alátámasztás Ártalmak:1) mechanikai: védőkesztyű, csuklószorító 2) hőártalom: védőkesztyű, azbeszt csizma 3) vegyi ártalom: gumikesztyű, gumicsizma

2. Egyszerűbb segédeszközzel végzett kézi anyagmozgatás3 csoport:a; egyszerű mechanikai elven működő: emelőrúd, görgő, kézi tapadókorong b; kézi szállítóeszközök: kézi kocsi, targonca, talicska, kétkerekű targonca, négykerekű, vonórudas kézikocsi, vonórúd nélküli kézikocsi, kézi működtetésű emelőtargonca c; kézi működtetésű mech. v. hidraulikus elven működő emelőeszközök: nagy tömegű terhek emelésére 150N erőt kell kifejtenie az embernek

s

Közlekedési utak, görgősorok veszélyei

Raktározás, anyagmozgatás szabályai

Az RST igénybevételek miatti árukárok jellemzése: - ömlesztett áruknál (szóródási veszteség) - darabárunál (áru sérülés, tönkremenetel)

A károk fő okai: 1. helytelen rakodás, nem megfelelő rögzítés 68% 2. helytelen csomagolás 15% 3. helytelen tolatási lökés 7% 4. egyéb ok 10%

Raktározás, anyagmozgatás szabályai

ERGONÓMIA ÉS MUNKABIZTONSÁG

Kézi láncos emelőKézi láncos emelő

LemezfogóLemezfogó

Zsiráf emelőZsiráf emelő

SínfogóSínfogó

HaladóműHaladómű

Hidraulikus emelő (béka)Hidraulikus emelő (béka)

A gépi anyagmozgatás főbb berendezései

1. Daru: a terhet függőlegesen, nem vezetősínek között térben mozgatja. Rakodó, kiszolgáló, különleges daruk. Emelőelem, függesztő elem: acél sodronykötél. Horog: kovácsolt. Fékszerkezet. Biztonsági berendezések:1. végállás kapcsolók, végütközők2. túlterhelés gátló3. hang, fényjelző berendezések

2. Gépi hajtású targoncák / szállító, vontató, emelő és különleges /3. Közúti járművek: billenős rakfelületű tehergépkocsi, önrakodós

tehergépkocsi4. Felvonók

Veszélyes anyagok gyűjtése, tárolása és szállítása.

Alapkövetelmény a különböző veszélyes anyagféleségek elkülönített, szelektív gyűjtése. •Ezek az anyagok egymással reakcióba léphetnek, ami környezetbiztonsági, tűzbiztonsági és munkavédelmi szempontból káros hatásokat – hőfejlődés, gyulladás, robbanás, gázképződés, heves kémiai reakció – eredményez - „egymással összeférhetetlen hulladékok”.•Fertőzésveszély

A kémiai biztonságról szóló törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 1. § (2) bekezdése meghatározza a veszélyes anyag, veszélyes készítmény fogalmát:

•veszélyes anyag: valamennyi, a 3-5. §, illetőleg – külön jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában – a 2000. december 31-ig irányadó jogszabályok alapján veszélyesként osztályozott anyag•veszélyes készítmény: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap

A Kbtv. 3. §-a értelmében veszélyes anyagok/készítmények veszélyességi besorolása

1. fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságok alapján, tűz- és robbanásveszélyesség szerint:

• robbanó• oxidáló• fokozottan tűzveszélyes• tűzveszélyes• kismértékben tűzveszélyes1. toxikológiai tulajdonságok, sajátosságok alapján:• nagyon mérgező• mérgező• ártalmasak• maró (korrozív)• irritáló• túlérzékenységet okozó• karcinogén• mutagén• teratogén - reprodukciót és az utódok fejlődését károsító1. környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságok alapján:• környezetre veszélyes

Különleges anyagok kezelése és tárolása

Tűz és robbanásveszélyes anyagok:• közúton zárt, hibátlan edényben szállítható• kiöntőnyílás felfelé áll• felborulás ellen rögzíteni kell• TŰZVESZÉLYES felirat• öngyulladásra alkalmas anyagot tilos éghető anyaggal tárolni Mérgező, maró anyagok: • 2 l-nél nagyobb térfogatú palackot csak hordtálcában szabad mozgatni• a tároló üveget csak az aljánál alátámasztva szabad kézben fogni• átfejtéskor a ballont tilos tüdővel megszívni, nyomás alá helyezni, melegíteni • erős falú méregszekrényben tárolható • MÉREG felirat • Közelében élelmiszer, ital, nem tárolható Gázpalackok: • 125-150 bar nyomáson tárolják• gépkocsin rögzíteni, hogy ne ütődjenek egymáshoz• elzárt szeleppel, leszerelt redukátorral, felcsavart védősapkával szállítható • oxigénpalackhoz tilos olajos kézzel nyúlni

Az A csoportba tartozó anyagok keverése a B csoportba tartozókkal nem engedhető meg, mert az egymásra hatás következménye hőfejlődés, gyulladás, robbanás, gázfejlődés, heves reakció lehet

I. csoport. Hőfejlődés, erős reakció

I/A I/B

Acetiléniszap Savgyanta

Lúgos maró folyadék Savoldat

Lúgos tisztítószer Akkumulátorsav

Lúgos korrozív folyadék Vegytisztítószerek

Lúgos korrozív akkumulátorfolyadék Savas elektrolit

Lúgos szennyvíz Maratósav vagy oldószer

Mésziszap és más korrozív alkáliák Folyékony tisztítószerek

Meszes szennyvíz Páclé és más korrozív savak

Hidraulikus mész Savas iszap

Használt lúg Használt sav, Használt

savkeverék

2. csoport. Tűz-vagy robbanásveszély

2/A 2/B

Azbeszthulladék Tisztító oldószer

Berilliumhulladék Elavult robbanóanyag

Kiöblítetlen növényvédőszer-tartály Kőolajszármazék (hulladék)

Hulladék növényvédő szer Oldószer, Hulladékolaj és más tűz-és

robbanásveszélyes hulladék

3. csoport. Tűz-és robbanásveszély, tűzveszélyes, gyúlékony hidrogéngáz felszabadulása mellett

3/A 3/B

Alumínium

Minden 1/A és 1/B csoportba tartozó hulladék

Berillium

Kalcium

Lítium

Magnézium

Kálium

Nátrium

Cinkpor és más aktív fémek és fémhidridek

4. csoport. Tűz, robbanás vagy hőfejlődés; gyúlékony vagy toxikus gázok keletkezése

4/A 4/B

Alkoholok Minden koncentrált hulladék az 1/A, az 1/B csoportból

Víz

Kalcium

Lítium

Fémhidridek

Kálium

Nátrium

SO2Cl2, SOCI2, PCl3,CH3SiCl3 és minden vízzel reagáló hulladék

I/A I/B

Acetiléniszap Savgyanta

Lúgos maró folyadék Savoldat

Lúgos tisztítószer Akkumulátorsav

Lúgos korrozív folyadék Vegytisztítószerek

Lúgos korrozív akkumulátorfolyadék

Savas elektrolit

Lúgos szennyvíz Maratósav vagy oldószer

Mésziszap és más korrozív alkáliák

Folyékony tisztítószerek

Meszes szennyvíz Páclé és más korrozív savak

Hidraulikus mész Savas iszap

Használt lúg Használt sav, Használt savkeverék

Emlékeztetőül:

5. csoport. Tűz, robbanás, heves reakció

5/A 5/B

Alkoholok Koncentrált hulladék az 1/A vagy az 1/B csoportból Aldehidek

Halogénezett szénhidrogének Hulladékok a 3/A csoportból

Nitrált szénhidrogének és más reakcióképes

szerves vegyületek

Vegyületek és oldószerek

Telítetlen szénhidrogének

6. csoport. Toxikus hidrogén-cianid vagy hidrogén-szulfid-gáz keletkezése

6/A 6/B

Használt cianid-és szulfidoldatok

Az 1/B csoport hulladékai

7. csoport. Tűz, robbanás vagy erős reakció

7/A 7/B

Klorátok és más erős oxidálószerek

Ecetsav és más szerves savak

Klór Koncentrált ásványi savak

Kloritok A 2/B csoport hulladékai

Krómsav A 3/A csoport hulladékai

Hipokloritok

Az 5/A csoport hulladékai és más tűzveszélyes

és gyúlékony hulladékok

Nitrátok

Salétromsav, füstölgő

Perklorátok

Permanganátok

Peroxidok

5/A

Alkoholok

Aldehidek

Halogénezett szénhidrogének

Nitrált szénhidrogének és más reakcióképes

szerves vegyületek

Vegyületek és oldószerek

Telítetlen szénhidrogének

2/B

Tisztító oldószer

Elavult robbanóanyag

Kőolajszármazék (hulladék)

Oldószer, Hulladékolaj és más tűz-és robbanás-veszélyes hulladék

3/A

Alumínium

Berillium

Kalcium

Lítium

Magnézium

Kálium

Nátrium

Cinkpor és más aktív fémek és fémhidridek

További műszaki feltétel, hogy a tárolt anyag a gyűjtőedényzet anyagával ne lépjen reakcióba. Ezek miatt a különböző típusú és halmazállapotú veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtésére nagyon változatos, mindig a kezelendő hulladék anyagi jellemzőit figyelembe vevő gyűjtőeszköz-féleségek kerültek kialakításra és forgalmazásra. Ezek lehetnek zárt hordók, kannák, tartályok és konténerek egyaránt, amelyeken fel kell tüntetni a hulladék megnevezését, azonosító kódját és veszélyességi jellemzőit. Az ilyen eszköz más célra nem használható fel.

Tartály, konténer vagy betonfal anyaga

Összeférhetetlen

Acél Ásványi savak, salétromsav, híg kénsav

Magnézium

Alkáli-alumíniumsók, nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid

Ásványi savak

Ólom Ecetsav, salétromsav

Réz Salétromsav, ammónium

Cink Sósav, salétromsav

Ón Szerves savak, alkáliák

Titán Kénsav, sósav

Tartály, konténer vagy betonfal anyaga Összeférhetetlen

Üvegszálas műanyag

95%-os kénsav, 50%-os salétromsav, 40%-os aromás oldószerek, fluortartalmú oldószerek, klórozott oldószerek

Vinilek (PVC) Ketonok, észterek, aromás

szénhidrogének

Klórozott gumik Szerves oldószerek

Epoxi (aminok, poliamidok, poliészterek)

Oxidálósavak (salétromsav), ketonok

Poliészterek Oxidálósavak, erős alkáliák, ásványi

savak, ketonok, aromás szénhidrogének

Szilikonok Erős ásványi savak, erős alkáliák,

alkoholok, ketonok, aromás szénhidrogének

Veszélyes folyékony anyagok szállítására alkalmazott járműtípusoka) tartályos gépkocsi; b) tartályos pótkocsi; c) tartályos nyerges szerelvény; d) tartály battériás gépkocsi; e) silójármű kifolyó kúpokkal; f) hátrabillentéssel üríthető jármű

•A tartályokat főként ötvözött acélból, alumíniumból vagy üvegszállal erősített műanyagból gyártják.

•A tartály szerkezeti felszerelései a külső és belső erősítő, a védő és rögzítőszerkezetek, valamint a válaszfalak és a hullámtörő lemezek. A tartály üzemi felszerelései a töltő-és ürítőberendezések zárószerkezetek, szelepek, csővezetékek, szivattyúk, mérőrendszerek, fűtő, hűtő, ill. hővédő biztonsági berendezések.

•Általában a tartály tetején van a felső töltőnyílás, a feltöltöttséget jelző armatúra, a légzőszelep (lángzáró) és a zárt rendszerű töltéshez a gázelvezető szerelvény. •A tartály legmélyebb pontján van egy fenékszelep, amely a teljes kiürítést teszi lehetővé. A töltés fent, alul, ill. zárt rendszerben történhet. Az ürítés rendszerint alul történik, kettős zárszerkezeten keresztül.

•Veszélyes árunak nevezzük azokat a áruféleségeket (anyagokat és tárgyakat), amelyek a szállításuk során tűz- és robbanásveszélyt, egészségkárosító (főként maró, mérgező) hatást vagy környezetkárosító tulajdonságokat hordoznak, s amelyeket ilyenként azonosít valamely közlekedési ágazat veszélyes áru szállítási szabályzata.

•A veszélyes árukat a szabályzatokban leírt módon valamely UN-számhoz (magyarul ENSZ-szám), s a hozzá kapcsolódó helyes szállítási megnevezéshez (angolul: Proper Shipping Name; németül: richtiger technischer Name'), illetve ezáltal egy áruosztályba sorolják be, vagyis osztályozzák.

Az egyes közlekedési ágazatok veszélyes áru szállítási szabályzatai:

•Közúton: ADR (a francia „Accord européen relatif au transport international des marchandises dangereuses par route”, azaz „Európai egyezmény a veszélyes áruk közúti szállításáról” rövidítése)

•Vasúton: RID

•Belvízi közlekedésben: ADN

•Tengerhajózásban: IMDG kódex

•Légi közlekedésben: ICAO TI / IATA DGR

Alap: az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áru szállítására - Minta szabályzat” (röviden: ENSZ mintaszabályzat) és az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áru szállítására - Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” [röviden: Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve)

Az ADR a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodást jelenti.

Két melléklet • A melléklet („Általános előírások és a veszélyes anyagokra és tárgyakra

vonatkozó előírások”) • B melléklet) „A szállítóeszközökre és a szállításokra vonatkozó előírások”Az ADR megállapodást 1957-ben Genfben kötötték, s Magyarország 1979-

ben csatlakozott hozzá. Az A és a B Melléklet rendelkezéseit kétévenként igazítják a tudományos, ill.

technológiai fejlődéshez; a legfrissebb kiadást ADR 2009 néven ismerjük (kihirdetve a 2009. évi LVIII. törvénnyel).

Az ADR európai uniós hatálybalépése:A veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i

2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelte el. Ez az irányelv mellékletében tartalmazza, hogy az egyes uniós tagállamok milyen belföldi eltéréseket írtak elő.

Az ADR belföldi alkalmazására a 38/2009.(VIII.7.)KHEM rendelet 2. Melléklete tartalmaz könnyítéseket.

A veszélyes anyagok szállítása önmagában is veszélyes művelet.

A tevékenység veszélyes jellege magából a szállított anyag és a szállítás tulajdonságaiból tevődik össze. Az egyik legveszélyesebb üzem a közúti szállítás.

A legjellemzőbb baleseti okok:

•a rakomány nem megfelelő előkészítése, •a szállítmányok rögzítésének hiányosságai •vagy a szállító fegyelmezetlensége •a rakomány nem megfelelő okmányolása, •a szállítmány tartalmára vonatkozó szándékos megtévesztés •a közúti közlekedési és szállítmányozási fegyelem megsértése.

Veszélyes anyagot szállító járművek52. §

(1) Veszélyes anyagot szállító járműveknek menet közben - egymás mögött - legalább 50 méter távolságot kell tartani.

(2) Veszélyes anyagot szállító járművel tilos megállni:A. lakott területen kívül másik veszélyes anyagot szállító

a. járműtől, b. sátortábortól, c. tömegközlekedési jármű megállóhelyétől, d. elektromos és egyéb távvezetéktől, e. valamint nyílt lángtól

50 méteren belül;

B) lakott területen az előbbieken túlmenően csatornanyílás (csatorna összefolyó) felett, illetőleg közelében is.

(3) A veszélyes anyagot szállító járművel - a részére kijelölt várakozóhely kivételével - tilos várakozni:a) lakott területen kívül, épülettől, vasúti átjárótól, útkereszteződéstől, hídtól, aluljárótól, alagúttól 50 méteren belül;b) lakott területen belül

(4) A veszélyes anyag szállítása során előállt rendkívüli veszélyről (baleset, veszélyes anyag elszóródása, kiömlése, tűz stb.) a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a szállított anyag azonosításához szükséges legfontosabb információkat.

(5) Ha jogszabály szigorúbb feltételeket nem állapít meg, a nem lezárt rakterű veszélyes anyagot szállító járművet, valamint a veszélyes anyaggal töltött tartányt szállító járművet őrizetlenül hagyni tilos.

(6) A veszélyes anyag szállítása esetén az ilyen anyag szállítására vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit is meg kell tartani.

Minden ismeretlen, nem tisztázott eredetű vagy egyértelműen nem azonosítható veszélyes árut erősen mérgezőnek és tűz- és robbanásveszélyesnek kell tekinteni mindaddig, amíg arra illetékes szakértő nem azonosítja. •Az adminisztratív hiba a szállítás zavartalan lebonyolítását akadályozhatja meg. •Félrevezető " nem előírásszerűen kitöltött és felhasznált okmányok

Okmányok:

fuvarokmányírásbeli utasításjármű jóváhagyási igazolásADR oktatási bizonyítványtisztítási bizonylatveszélyes hulladék kísérő okmánykülönböző engedélyek, határozatokkombinált szállításnál előírt fuvarokmány vagy nyilatkozat

Az ADR osztályok

1. osztály: Robbanóanyagok és tárgyak

2. osztály: Gázok

3. osztály: Gyúlékony folyadékok

4.1 osztály: Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és szilárd érzéketlenített robbanóanyagok4.2 osztály: Öngyulladásra hajlamos anyagok4.3 osztály: Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok

5.1 osztály: Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok5.2 osztály: Szerves peroxidok

6.1 osztály: Mérgező anyagok6.2 osztály: Fertőző anyagok

7. osztály: Radioaktív anyagok8. osztály: Maró anyagok9. osztály: Különféle veszélyes anyagok és tárgyak

A veszélyes árut szállító járművek megjelölésének eszközei a veszélyt jelző (sárga) táblák. A veszélyt jelző tábláknak az ADR szerint két fajtája van:•szám nélküli ( sima ) veszélyt jelző tábla•számos veszélyt jelző tábla

A veszélyt jelző tábla szerepe •hogy figyelmeztesse a közlekedés többi résztvevőjét, hogy a jármű veszélyes rakománnyal közlekedik, •a katasztrófa elhárító egységeknek baleset, illetve rendkívüli esemény során információkat nyújtson.

Küldeménydarabos szállításnál - hordó, palack, kanna stb.- szám nélküli táblákat kell használni. A küldeménydarabok szállításánál magának a csomagolásnak van olyan alkalmassági illetve követelmény rendszere, amely szállítás biztonságát garantálja.

A veszélyes áru feladójának kötelezettségei:

meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru az ADR-rel összhangban van besorolva és az ADR szerint szállítható

el kell látnia a szállítót információval és adatokkal, illetve szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal,

csak olyan csomagolóeszközöket, tartányokat szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, illetve el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel,

biztosítania kell, hogy a még tisztítatlan üres tartányok és ömlesztett áruhoz használt nagy és kis konténerek el legyenek látva a megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá az üres tisztítatlan, üres tartányok ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban.

A szállító ( fuvarozó ) kötelezettségei:

meg kell győződnie arról, hogy a szállítandó veszélyes áru az ADR szerint szállítható,meg kell győződnie arról, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen vannak,szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak,meg kell győződnie arról, hogy a tartányjármű, leszerelhető tartány tankkonténer időszakos vizsgálatának érvényessége még nem járt le,ellenőriznie kell, hogy a jármű ne legyen túlterhelve,meg kell győződnie arról, hogy a járművön az előírt veszélyességi bárcák és jelölések el vannak helyezve,meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a járművön vannak.

Ha a szállító (fuvarozó) az ADR előírásainak megsértést tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek.

Ha a szállítás során olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát veszélyezteti a küldemény továbbítását - a biztonság figyelembevételével - a lehető leghamarabb meg kell szakítania. A szállítás csak akkor folytatható, ha a küldemény megfelel az előírásoknak.

Rendkívüli eseményeknél az írásbeli utasítás szerint kell eljárni, az általános teendők a következők:

leállás a járművel, motor leállítása, áramtalanításaútbiztosítása rendőrség azonnali értesítésea veszélyes áru tovaterjedésének megakadályozása.