10 diák 5

5Tanulói munkatankönyv

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program

(Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

S Z A K M A I V E Z E T Õ K P Á L A K Á R O LY S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

R Á P L I G Y Ö R G Y I A P RO G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E TŐ J E

F E J L E S Z T É S I P R O G R A M V E Z E T Ő K O R Á N Y I M A R G I T

S Z A K M A I B I ZOT T S Á G B Ó K AY A N T A L E L N Ö K

B Á N R É T I Z O LT Á N

C S E R H A L M I Z S U Z S A

G Y Õ R I J Á N O S

S C H E I N G Á B O R

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ M U R Á N Y I Y V E T T

S Z A K M A I L E K TO RO K A S Z A K M A I B I Z O T T S Á G TA G J A I

P E T HŐN É N A G Y C S I L L A

A R AT Ó L Á S Z L Ó

K Á L M Á N L Á S Z L Ó

FELELÕS SZERKESZTÕ N A G Y M I L Á N

B O R Í T Ó G R A F I K A S Z Ű C S É D U A

T I P O G R Á F I A B Á R D J O H A N N A

© S U L I N OVA K H T.

© M U R Á N Y I Y V E T T

A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN,

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

Tanulói munkatankönyv

I L L Ú Z I Ó K E L V E S Z T É S E – R E G É N Y E K B E N É S

D R Á M Á K B A N

F e j l e s z t ő k

Fábián Márton Fűköh Borbála Gyeskó Ágnes

T A R T A L O M

I L L Ú Z I Ó K E LV E S Z T É S E – R E G É N Y E K B E N É S D R Á M Á K B A N

5 BA L Z A C : G O R I OT A P Ó

2 8 S T E N D H A L : V Ö R Ö S É S F E K E T E

4 2 E G Y H U S Z A D I K S Z Á Z A D I A M E R I K A I K A R R I E R R E G É N Y –

F. S C OT T F I T ZG E R A L D : A N AG Y G AT S BY

6 9 A S S ZO N Y S O R S O K A R E A L I Z M U S K É SŐ T I Z E N K I L E N C E D I K S Z Á Z A D I R E G É N Y E I N E K

T Ü K R É B E N – F L AU B E R T: B O V A R Y N É É S TO L S Z TO J : A N N A K A R E N I N A

9 6 TO L S Z TO J : I V Á N I L J I C S H A L Á L A

111 I B S E N : A V A D K AC S A

14 2 A Z A M E R I K A I Á LO M M I N T I L L Ú Z I Ó K , É L E T H A Z U G S Á G O K C S O K R A –

A R T H U R M I L L E R : A Z Ü G Y N Ö K H A L Á L A

16 1 A R E G É N Y E K É S D R Á M Á K H AT Á R Á N

1. B A L Z A C : G O R I O T A P Ó

Ebben a modulban Honoré de Balzac Goriot apó című regényét fogjuk feldolgozni, több szempontból elemezve, értelmezve a művet.

Egyik célunk az, hogy feltárjuk a regény szereplőinek jellemét, megvizsgáljuk a szereplők közötti kapcsolatokat. Szeretnénk igazolni vagy cáfolni, hogy a szereplők cselekedetei és jelleme között összefüggés van, akár fontos (főszereplő), akár kevésbé fontos (mellékalak) szereplőről van szó.

Célunk az is, hogy feltárjuk, értelmezzük a regény meghatározó motívumait, jelképes tár-gyait-fogalmait. Szeretnénk elemezni-értelmezni azt, hogy a regény szereplőinek cselekvé-seit, viselkedését, társas kapcsolatait, társadalmi viszonyait milyen mozgatórugók határozzák meg, mennyire befolyásolja őket társadalmi pozíciójuk, a hagyományos társadalmi, erkölcsi értékrend.

Célunk az is, hogy a mű elemzése során ne csak szóbeli, hanem írásbeli szövegeket is alkossatok, véleményeteket, ítéleteiteket fogalmazzátok meg esszé, illetve kritika, recenzió formájában is.

Vizsgálódásaink célja az elbeszélői módszerek, eszközök (időkezelés, cselekménybonyolí-tás, elbeszélő mód stb.) feltárása, értelmezése is.

A modul végén összefoglalást találtok Balzac életéről és írói pályájáról.

1. Járjunk körül néhány fogalmat!

a) Alkossatok csoportokat! Készítsetek pókhálóábrát a megadott szóhoz, s próbáljátok meg defi niálni a fogalmat!

b) Egy-két példával illusztráljátok a fogalmat hasonlóan ahhoz, ahogy a szótárakban is szerepel!

c) Beszéljétek meg a csoportban, hogy saját álmainkat, elképzeléseinket a jövőnkkel kapcsolatban befolyásolja-e egy ilyen regény, ilyen történet, s ha igen, akkor miben és mennyire! A közös megbeszélés során ismertessétek megállapításaitokat!

A) VÁGY

Defi níció, példák:

Vélemények:

B) SIKER

6 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 1 0 . É V F O L Y A M


Vélemények:

C) KARRIER

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 7


Vélemények:

D) ÉLETCÉL

8 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 1 0 . É V F O L Y A M


Vélemények:

E) ÁLOM



Vélemények:

F) ILLÚZIÓ

1 0 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 1 0 . É V F O L Y A M


Vélemények:

2. Van egy álmomÍrj rövid, 8-10 mondatból álló fogalmazást arról, hogy „mi szeretnél lenni”, milyen – má-sokkal is megosztható – álmod, életcélod van, amit szeretnél valamikor elérni, megvaló-sítani. Feltétlenül írj arról is, hogy mindezt hogyan, milyen eszközökkel (kinek, minek a segítsé-gével stb.) szeretnéd teljesíteni!Ha úgy érzed, hogy saját elképzeléseid összehasonlíthatók, összevethetők a regény hőseinek elképzeléseivel, álmaival, akkor erről is írj!

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 1 1


3. Felidéző – amit a regény műfajáról tudunk

A) Regény, novella, elbeszélés Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid

meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be

azt is jegyzetetekbe!

Amit tudunk:

Kiegészítés:

B) Elbeszélő (narrátor), elbeszéléstechnikák (elbeszélő módok) Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid



Amit tudunk:

Kiegészítés:

C) Jellemzés, ábrázolásmód (szereplők, mellékalakok) Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid

meghatározást is!


Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe!

Amit tudunk:

Kiegészítés:

D) Regénytér, regényidő Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid



Amit tudunk:


Kiegészítés:

E) Cselekmény, epizód, jelenet Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid



Amit tudunk:

Kiegészítés:


F) Párbeszéd, monológ Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid



Amit tudunk:

Kiegészítés:



4. Goriot és/vagy Rastignac – ki a regény főszereplője?

A), B), C) Igazoljátok, bizonyítsátok a regény szövegének segítségével is, hogy a történet főszereplője Rastignac!

Érveink, bizonyítékaink:

D), E), F) Igazoljátok, bizonyítsátok a regény szövegének segítségével is, hogy a történet főszereplője Goriot!

Érveink, bizonyítékaink:

5. Mit tudunk a főhősökről, és honnan tudjuk?

A), B), C) Gyűjtsetek információkat Goriot-ról!


a) Készítsetek rövid vázlatot a regény főhősének életútjáról!

b) Próbáljátok meg felidézni (vagy a regényben utána nézni), hogy az adott tényt, információt miként ismeri meg az olvasó, kitől származik az információ (elbeszélői rész, párbeszéd, mono-lóg, levél)!

c) A feladat elvégzése után csoportotok egy tagja ismertesse a vázlatot, ezt egészítsék ki a töb-biek! A kiegészítő javaslatokat is írjátok be a táblázatba!

G O R I O T É L E T Ú T J A V Á Z L A T O S A NH O N N A N T U D J U K ?

K I E G É S Z Í T É S E K

D), E), F) Gyűjtsetek információkat Rastignacról!

a) Készítsetek rövid vázlatot a regény főhősének életútjáról!

b) Próbáljátok meg felidézni (vagy a regényben utána nézni), hogy az adott tényt, információt miként ismeri meg az olvasó, kitől származik az információ (elbeszélői rész, párbeszéd, mono-lóg, levél)!

c) A feladat elvégzése után csoportotok egy tagja ismertesse a vázlatot, ezt egészítsék ki a töb-biek! A kiegészítő javaslatokat is írjátok be a táblázatba!


R A S T I G N A C É L E T Ú T J A V Á Z L A T O S A N

H O N N A N T U D J U K ?

K I E G É S Z Í T É S E K

6. Életutak, életstratégiák – párhuzamok, ellentétek, kettősségek

a) Az elkészített vázlat alapján foglaljátok össze magatoknak, hogy kik és mik játszottak megha-tározó szerepet Rastignac, illetve Goriot előrejutásának sikerében, sikertelenségében! Erről készítsetek egy rövid közös jegyzetet!


b) Voltak-e, s ha igen, mik voltak a főhősök álmai, illúziói?

c) Fogalmazzátok meg, hogy szerintetek mi lehetett a főszereplők életstratégiája, hogyan próbál-tak karriert csinálni!

d) Melyek kettejük életének közös momentumai, milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetők fel a két életútban?


e) A közös megbeszélés során ismertessétek véleményeteket, érveljetek állításaitok, közös gon-dolataitok mellett!

7. „Látás” és „vakság” – Házi feladatÍrj kisebb esszét (egy-másfél oldal terjedelemben) arról, hogy a regény szereplői mit és hogyan látnak, illetve nem látnak! Írásodban térj ki ezek közül a kérdések közül is néhányra: – Kivel kapcsolatban lehet azt állítani, hogy tisztán lát, kinek hogyan befolyásolja viselke-dését, véleményalkotását, ítéleteit az, hogy mit vesz észre, mit lát? – Ki von le hamis vagy hibás következtetéseket abból, amit lát? – Hogyan függ össze a látás – nem látás problémája a szereplők tudásával, ismereteivel, illetve nem tudásával? – Kik azok a szereplők, akik határozottan, de egyféleképpen látják a világot? – Mennyiben van igazuk, milyen mértékben helyes a véleményük, ítéletük? – Kik azok a szereplők, akikkel kapcsolatban metaforikus-szimbolikus jelentése is van a látásnak, illetve a vakságnak?

8. Készítsetek csoportban jegyzetet a kártyán kihúzott szereplő(k) „látásáról”, illetve „vakságáról”!Gyűjtsétek össze, hogy a nektek jutott szereplő(k) mit lát(nak), vesz(nek) észre, mi az, amit nem (konkrétan, illetve metaforikus-szimbolikus értelemben), és miért!Külön térjetek ki arra is, hogy az adott szereplő látása, illetve nem látása mivel van össze-függésben (pl. mi eredményezi, okozza „tisztán látását” vagy „vakságát”)!


9. Szereplők térben és időben – elbeszélői módszerekAlkossatok 5-6 fős csoportokat, és osszátok fel a csoporton belül a feladatokat! (Érdemes például az a) feladatot több embernek végezni.)Ezután a regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat!Munkátok végeztével számoljatok be a csoportnak, majd a közös megbeszélés során egészítsétek ki megoldásaitokat, ha szükséges!

a) Mikor játszódik a történet? Körülbelül mennyi idő alatt játszódik le a történet cselekménye? Melyek azok az események, amelyek esetében fontosnak érzitek annak időpontját, és miért?

b) Készítsetek rövid vázlatot (esetleg rajzot) a regény fő helyszínéről, a penzióról és annak lakóiról!


c) Gyűjtsétek össze a regény – a penzió mellett – szerintetek fontos helyszíneit!

d) Gyűjtsétek össze és röviden mutassátok be azokat a szereplőket, akik nem köthetők a pen-zióhoz!


10. Lehetséges értelmezések – értelmezési lehetőségekFeladatod az, hogy a regényt értelmező, kártyán kapott állítást igazold vagy cáfold. (Te döntheted el, hogy melyiket szeretnéd tenni.)Ügyelj arra, hogy érveid a regény cselekményén, eseményein alapuljanak, s próbálj választ adni az esetleges ellenérvekre is!

11. Goriot temetése – mit is olvastunk?Hallgasd figyelmesen a felolvasást!A felolvasás alatt készíts vázlatos jegyzetet, feljegyzéseket azzal kapcsolatban, hogy Ras-tignac viselkedésében, megnyilvánulásaiban, tetteiben melyek azok a mozzanatok, ame-lyek arra utalnak, hogy már elvesztette régi énjét („tiszta, nemes lelkű fiatalember”), illetve amelyek arra, hogy még őriz régi önmagából értékeket!

12. Írj rövid esszét A regény és én címmel!Írásodban hivatkozhatsz az elmúlt órákon elhangzottakra (illúziók, siker, karrier, bűn, szeretet stb.), de felvethetsz olyan szempontot is, amely nem szerepelt az órákon.

13. Olvasd el a Balzacról szóló összefoglalást!

Honoré de Balzac(1799–1850)

Élete és pályája

1799-ben, paraszti eredetű családban született Tours-ban a francia irodalom legnagyobb hatású alakjainak egyike, Honoré de Balzac, akit már kortársai is óriásként tiszteltek. Théophile Gautier (1811–1872, költő, író, esztéta) például így írt róla: „[Balzac] az a lény, aki Isten után a legtöbbet teremtett.” Az író apja Napóleon élelmezési biztosaként gazdagodott meg, de nem szerzett nemesi címet – a de előszót, mely a nemesi rangot jelzi, az író maga illesztette neve elé. Különleges életet élő, hatalmas munkabírású, de termékenysége ellenére is állandó anyagi gondokkal küszködő művész volt.

Nem családjában nevelkedett, hanem egy csendőr családjában, s később is külön élt szüleitől. Iskoláit az Oratoriens de Vend�me Kollégium bentlakó diák-jaként, majd a párizsi egyetem jogi fakultásán végezte. Írnokként helyezkedett el, s közben a Sorbonne irodalmi és fi lozófi ai előadásait hallgatta. 1822-ben ismerkedett meg Mme de Bernyvel – első nagy szerelme 22 évvel volt nála idősebb. Írással eleinte csak mint kereseti forrással foglalkozott, a húszas éve-kben több mint harminc regénye jelent meg. Ezeket később megtagadta, csak az 1829-ben keletkezett HUHOGÓKat vette be nagy regényciklusába, az EM-BERI SZÍNJÁTÉKba. Második, botrányoktól sem mentes kapcsolata d’Abrantes hercegnőhöz fűzte (1828–29).

Legendássá, irodalmi témává vált hosszú szerelmi kapcsolata a lengyel származású Hanska grófnővel (1832-től), akit a férj halála után feleségül is vett (1842), de közös életüket beárnyékolta az író egyre súlyosbodó betegsége, gyer-mekük halála (1846). Felesége halála után nem sokkal annak lányát vette fele-ségül (1850). Híressé lett anyagi problémái miatt is, ifjú korában betűöntödét, könyvkiadót alapított, mely hamarosan csődbe ment, s a hitelezők állandóan üldözték. Párizsi házának több bejárata is volt, ha netán a kellemetlen láto-gatók elől gyorsan kellett távoznia. Később is furcsa vállalkozásokba fogott, pl. a Sévres melletti Jardies-birtokon ananászültetvényt akart létrehozni, de a szardí-niai, római kori aranybányák újrafeltárását is „tervezte”. Anekdoták szólnak ar-ról is, hogyan keverte össze regényalakjait barátaival, ismerőseivel, élő személy-ekkel: állítólag sokszor regényalakjai nevén szólított meg másokat, s halála előtt orvos-szereplőjéért, Bianchonért küldetett.

A megfeszített munka (képes volt már a nyomdai kefelevonatok elkészül-te után újraírni műveit, fejezeteit), a nagyvilági élet, az állandó feszültségek, szenvedélyek (nagy kávéivó volt) megviselték egészségét, utolsó éveiben sokat betegeskedett, s a magánéleti veszteségek mellett alkotói kudarcok is érték (pl. 1849-ben a Francia Akadémián). Nem sokkal második házassága után, 1850. augusztus 18-án halt meg.


Az Emberi Színjáték (Comédie Humaine)

Bár már a húszas évektől írt, valódi művészi alkotópályája csak a harmincas években indult. Ekkor, „életútjának felén” fogalmazódott meg benne, hogy Dante Isteni színjátékának mintájára megírja az ember való világbeli, XIX. száza-di „útjának” történetét. Regényciklusának alapja, a dantei mintához igazodva, a hármas tagoltság. A három nagy témakör az Erkölcsi tanulmányok, a Filozófi ai tanulmányok és az Elemző tanulmányok témaköre. A „tanulmányok” elnevezés jelzi, hogy az író a tudományos elemzés módszerének (is) tekintette az írást. A három nagy témakörön belül kisebb „altémák”-ban csoportosította alkotásait. Az Erkölcsi tanulmányok altémái a következők:

– Jelenetek a magánéletből (pl. A HARMINCÉVES ASSZONY, 1831–34; GORI-OT APÓ, 1834–35)

– Jelenetek a vidéki életből (pl. EUGÉNIE GRANDET, 1833; ELVESZETT IL-LÚZIÓK, 1837–43)

– Jelenetek a falusi életből (pl. A VIDÉKI ORVOS, 1833; A FALUSI PLÉBÁNOS, 1838–39; PARASZTOK, 1844)

– Jelenetek a katonai életből (pl. HUHOGÓK, 1829; SIVATAGI SZENVEDÉLY, 1830)

– Jelenetek a politikai életből (pl. A REJTÉLY, 1841; AZ ARCISI KÉPVISELŐ, 1847)

– Jelenetek a párizsi életből (pl. KURTIZÁNOK TÜNDÖKLÉSE ÉS NYOMORÚSÁ-GA, 1838–47; A NUCINGEN-HÁZ, 1838; GOBSECK, 1830; EGY ÜZLETEMBER, 1845; BETTI NÉNI, 1846)

A fi lozófi ai tanulmányok közé tartozó művek A SZAMÁRBŐR című regénye (1831), illetve A VÖRÖS VENDÉGFOGADÓ (1831), AZ ISMERETLEN REMEKMŰ (1831) és AZ ABSZOLÚTUM KUTATÁSA (1834) című művei. Az elemző tanul-mányok közé – melyekben a társadalmi létezés kérdései (A társadalmi élet pa-tológiája) állnak a középpontban – tartozó művek A HÁZASÉLET FIZIOLÓGIÁJA (1829) és A HÁZASÉLET KIS GYÖTRELMEI (1845).

Az Emberi Színjáték roppant vállalkozás, több mint kilencven regény, kisre-gény alkotja, melyeket nemcsak a nagy témakörök foglalnak rendszerbe, hanem a visszatérő alakok (pl. Gobseck, Nucingen báró, Rastignac, Vautrin, Bianchon doktor) is. A többnyire lezárt, befejezett cselekményű művek között – a meta-forikus, szimbolikus és tematikus összefüggések mellett – a visszatérő szereplők úgy teremtenek kapcsolatot, hogy mintegy „magukkal hozzák” a történetbe a másik vagy több más történetet. Balzacban 1833 táján vetődött fel a visszatérő fi gurák ötlete, s ezért korábbi műveit is – melyek részévé váltak a regényciklus-nak – átdolgozta. Tanulmányainak, „tudományos módszerének” alapja a megfi -gyelés és a kifejezés (megjelenítés), irodalmi alakjai valóban „élnek”, társadalmi viselkedésük, magatartásuk, problémáik, gondolataik a világban élő, létező em-berek gesztusai, cselekvései, gondjai: Charles Baudelaire „akarattal színültig telt lelkeknek” nevezi Balzac alakjait. Balzac a korabeli tudományok mindegyikére támaszkodott, írói munkája során valóban felhasznált tudomá nyos eredmé-


nyeket, megfi gyeléseket. Ha történetében jogi, közigazgatási, netán orvosi kér-dések bukkantak föl, szakemberekkel konzultált, különböző betegségleírásai pontos, korrekt orvosi diagnózisok.

Legtöbb művének fő helyszíne Párizs, s ahogy Esterházy Péter fogalmaz: „A múlt századi Párizsról a legfontosabb mégiscsak Balzactól tudható.” Balzac imádta Párizst, ezt a már múlt században is hatalmas, lenyűgöző, csodálatos és „bűnös” várost. Regényeiben megelevenednek Párizs negyedei, utcái, palotái.

Balzac mindent tud, mindent lát, és mindenről tájékoztatja is olvasóit. Álta-lában semmit sem bíz az olvasó fantáziájára, minden részletet aprólékosan leír, megjelenít. Elbeszélői módszerének lényege a befogadói véleményalkotást is befolyásolni akaró elbeszélői értékelés, értelmezés, ítélet. A gyakran a szövegbe ékelt morális értékelések, bölcselkedések megakasztják, lelassítják a cselekmény előrehaladását, s bár az elbeszélő véleménye általában objektív, szókimondóan igaz, leleplező, alkalmazásuk néha mégis indokolatlannak tűnik. Balzac azon szerzők közé tartozik, akik hittek (hisznek) a művészet, az irodalom ember- és társadalomformáló erejében; az elbeszélői ítéletek, az olvasó közvetlen meg-szólítása ennek eszközei. Az író büszke és becsvágyó volt, állítólag a szobájában lévő Napóleon-szobor talapzatára ezt írta: „Amit ő a kardjával ért el, azt én a tollammal fogom megvalósítani.”

Hősei, mellékszereplői, visszatérő alakjai egy-egy társadalmi típus megjelenítői, a polgári társadalom jellegzetes alakjai az 1816–48 közötti korszak-ból. A típusok a Balzac regényvilágában (s nyilván a valóságban is) egymástól élesen elkülönülő társadalmi csoportok, rétegek képviselői. Ritkábban Balzac romantikus álmodozókat, egyértelműen pozitív hősöket is ábrázol, mint ami-lyen az önéletrajzi ihletésű ELVESZETT ILLÚZIÓK főszereplője, David Séchard.

Szereplőinek megjelenítésében fontos szerepe van a pszichológiai alapú megfi gyeléseknek (szenvedélyek, betegségek) és a szociológiai érzékenységnek. A regények világából rekonstruálhatók a múlt századi Franciaország társadalmi mozgásai, folyamatai, értékrendje, a különböző emberi, individuális problémák, egyén és közösség viszonyai, az erkölcsi állapotok. Összességében a balzaci világ lehangoló: a világban eluralkodott az erőszak, a gyengébbek elnyomása, kizsákmányolása, minden emberi törekvésnek a pénz és a hatalomszerzés a mozgatója. A hagyományos erkölcsi értékek devalválódtak, a törvény előtti egyenlőség csak szólam, s az uralkodó elitre ugyanaz a gátlástalanság, aljasság jellemző, mint az alvilágra, az arisztokraták világa kiüresedett, a hercegek, gró-fok, bárónék pazarló, céltalan életet élnek, az emberi kapcsolatokban nincs mély ség, őszinteség, csak szokások, divatok.

Balzac saját korának írója, történeteinek jelene a saját jelene, félmúltja, re-gényei abban a közegben és abban az időben játszódnak, amelynek maga is jó ismerője, tanúja. A kontemporalitás mellett műveinek időszerkezetére a lineari-tás jellemző, a cselekmény kezdőpontjától folyamatosan, a való idő ritmusá-ban haladnak előre az események, a cselekmény szempontjából fontosabb előzményeket általában az elbeszélő közli.


2. S T E N D H A L : V Ö R Ö S É S F E K E T E

Ebben a modulban Stendhal Vörös és fekete című regényével foglalkozunk.Célunk az, hogy részben önálló, tanulói kiselőadásokkal tárjuk fel a regény különböző ré-

tegeit (cselekmény, tér- és időviszonyok, szereplők jelleme stb.), illetve hogy a regény egyes részleteinek feldolgozásával, elemzésével kísérletet tegyünk a regény értelmezésére.

A pármunka és csoportmunka célja, hogy az egyes részletekből, mozaikokból képet alkot-hassunk a mű egészéről is. A kiselőadások alapján készített feljegyzések, vázlatok és a közös munkák eredményeinek felhasználásával pedig az a célunk, hogy az előző modulban elem-zett Balzac-művel összehasonlítsuk a Stendhal-regényt.

Szeretnénk igazolni vagy cáfolni azt, hogy e művek között több szinten is kapcsolat van, nemcsak a kor, a stílus köti össze a két alkotást, hanem az a problémarendszer (s ehhez kapcsolódóan motívumok, cselekménymozzanatok), amely a XIX. századi társadalmakra (elsősorban a francia társadalomra) jellemző volt.

1. Színek

a) Készítsetek közösen egy-egy pókhálóábrát a nektek jutott színekről! Mindkét színnel kapcso-latban együtt dolgozzatok!

Írjatok fel minden ötletet, gondolatot, ami ezekről a színekről eszetekbe jut, ami kapcsolódik – akár konkrétan, akár szimbolikusan – az adott színekhez!

b) A megbeszélés során alakítsátok át ábrátokat a megbeszéltek szerint!

S T E N D H A L : V Ö R Ö S É S F E K E T E 2 9

2. Olvassátok el az alábbi szöveget, amely a Stendhal regényében szereplő két színt próbálja értelmezni!

a) Vessétek össze az órán korábban elhangzottakkal a szöveg ajánlásait (volt-e hasonló ötlet e két szín kapcsán)!

b) Függetlenül attól, hogy olvastátok-e, ismeritek-e a művet, fogalmazzátok meg véleményeteket a mű címéről, s azt a megbeszélés során ismertessétek a többiekkel is!

3. Julien regényeAz elhangzó kiselőadások alapján készíts vázlatot, jegyzetet! (Ezekre később is szük-séged lesz.)Ha felmerülnek benned kérdések, akkor tedd fel az előadóknak!

Stendhal: Vörös és fekete

A regény címe talányos. A mű eredeti címe Julien volt, a szerző később döntött a cím megváltoztatásáról, a két szín nem motívuma a regénynek.

A legismertebb értelmezések egyike a címet a rulettjáték két színével hozza összefüg-gésbe, mintha azt fejezné ki, hogy az élet nem más, mint szerencsejáték, életünk, sor-sunk alakulásában a véletlen szerencse a meghatározó, vagy mintha azt fejezné ki, hogy a főszereplő igazi hazardőr (olyan szerencsejátékos, aki egy játszmában képes mindenét kockára tenni), aki addig nyer, míg utolsó tétjével mindenét elveszti.

Más értelmezés szerint a két szín a főhős karrierjére, annak két alternatívájára – papi vagy katonai pálya – utal.

A két szín metaforikus, jelképes tartalma még számos összefüggés lehetőségét veti fel (pl. fekete: bűn, halál; vörös: vér, szerelem stb.), melyek akár az előzőeket kiegészítve, akár önmagukban is befolyásol(hat)ják a mű értelmezését.


4. RészletezőOlvassátok el a regény megadott fejezetét, s válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! A kiselőadások alapján készült jegyzeteitek segíthetnek ebben.

A) Olvassátok el a regény 1. részének 15. fejezetét (Kakaskukorékolás)!A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldásaitokat!

a) Mi a véleményetek Julienről e fejezet alapján? Hogyan ítélitek meg tetteit?

b) Fogalmazzátok meg a véleményeteket de Rênalné viselkedéséről, gondolatairól! Szerintetek miért érti félre az asszony Julien viselkedését?

c) Értelmezzétek a fejezet címét és a mottót!

B) Olvassátok el a regény 1. részének 20. fejezetét (Névtelen levelek)! A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldá-

saitokat!

a) Fogalmazzátok meg véleményeteket Julienről! Hogyan fogadja de Rênalné levelét?

b) Mi a véleményetek az asszony leveléről? Szerintetek hogyan fog viselkedni Julien ezek után, milyen reakciói lesznek az üzenetre?


c) Milyennek ítélitek a két fél viszonyát a levél alapján?

C) Olvassátok el a regény 2. részének 5. fejezetét (Egy érzékeny fi atalember és egy vallásos arisz-tokrata hölgy)!

A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldá-saitokat!

a) Mit tud meg a befogadó e fejezetből, milyen fontos esemény történt Julien életében, hol tart a karrierje?

b) Hogyan viszonyul az elbeszélő hőséhez, a hősével történtekhez? Milyen módon ismerteti az eseményeket?


c) Értelmezzétek a fejezet címét és a mottót! A mottó mely részletére utal a fejezetnek?

D) Olvassátok el a regény 2. részének 19. fejezetét (A vígopera)! A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldásaitokat!

a) Fogalmazzátok meg, hogy Mathilde miért vonzódik Julienhez! Értékeljétek, értelmezzétek a fejezet utolsó harmadában lévő szerelmi jelenetet! Mi lehet a magyarázata Mathilde viselkedé-sének?


b) Értékeljétek Julien viselkedését, reakcióit!

c) Mi a véleményetek az elbeszélő zárójelbe tett refl exióiról? Vajon miért magyarázkodik, miért értelmezi hosszasan az eseményeket? Fogalmazzátok meg azt is, hogy mi a véleményetek erről az elbeszélői módszerről!

E) Olvassátok el a regény 2. részének 36. fejezetét (Szomorú részletek)! A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldá-

saitokat!

a) Hogyan viselkedik Julien a börtönben? Fogalmazzátok meg véleményeteket gondolatairól, börtönbéli elmélkedéseiről!


b) Elemezzétek, értelmezzétek Julien Mathilde-hoz írt levelét! Miért szakít ilyen határozottság-gal a feleségével, miért kéri arra, hogy ne beszéljen róla gyermeküknek? Milyennek ítélitek a főszereplő alakját a fejezet alapján?

c) Elemezzétek, értelmezzétek közösen a fejezet utolsó öt bekezdését! A főhős monológja átér-tékeli-e a korábban olvasottakat, s ha igen, miben és mennyire?


F) Olvassátok el a regény 2. részének 44. fejezetét! A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldá-

saitokat!

a) Ennek a fejezetnek, csakúgy, mint az ezt megelőző kettőnek és az utolsó fejezetnek, nincs címe és mottója (az előző 41-nek van!). Fogalmazzátok meg véleményeteket, hogy mi lehet ennek az oka!

b) Elemezzétek, értelmezzétek Julien viselkedését! Hogyan „analizálja” életét, sorsát a főhős? Átértékelődik-e az olvasóban ezáltal Julien Sorel jelleme, alakja?

c) Miért jut eszébe többször is de Rênalné? Miért utasítja el Mathilde-ot és Mathilde segítségét?



5. A tudatos halálOlvassátok el az alábbi részletet a regényből!Beszéljétek meg egymással az olvasottakat, majd fogalmazzátok meg válaszaitokat a kérdésekre! A megoldás során használjátok a kiselőadás alapján készített jegyzeteiteket, idézzétek fel a regényről szerzett ismereteiteket!

„Esküdt uraim! – kezdte Julien. – Borzadok mások megvetésétől. Azt hittem, a halál pillanatában legyőzhetem ezt az érzést!... Most mégis szólanom kell… Nem vagyok olyan szerencsés, hogy az önök osztályához tarozzam… Paraszt vagyok, aki fellázadt hitvány sorsa ellen!

– Semmiféle kegyelmet nem kérek önöktől! – erősítette a hangját. – Nem remélek semmit, meg fogok halni, s méltán halok meg! Egy tiszteletre, hódolatra méltó asszony életére törtem, pedig de Rênalné úgy bánt velem, mit egy anya. Bűnöm rettenetes, előre megfontolt szándékkal követtem el. Megérdemlem a halált, esküdt urak. De ha nem is volnék ilyen bűnös, akadnak itt olyanok, akik nem törődnek azzal, ami fi atalságomban szánalmat érdemel, bennem szeretnék megbüntetni és örökre megfélemlíteni azokat a fi atalokat, akik elnyomott osztályban, szegényen születtek s mégis oly szerencsések, hogy tanulhattak, és olyan vakmerők, hogy keveredni merészeltek a „társaság”-gal, a gőgös gazdagok világával!

– Uraim, ez a bűnöm, és annál szigorúbb lesz a büntetésem, mert más osztálybeliek ítélkeznek fölöttem. Az esküdtek padsoraiban egyetlen parasztot sem látok, csak megbotránkozó polgáro-kat…”

a) Elemezzétek, értelmezzétek Julien szavait, melyeket az utolsó szó jogán mond! Miért hangsúlyozza – szerintetek – származását, s vajon mit érthet a „társaság”-gal való ke-

veredés alatt?


b) Mennyiben járulnak hozzá e szavak a regény értelmezéséhez?

c) Átértékelődik-e a főszereplő alakja számotokra e beszéd hatására?

d) Véleményetek szerint Julien provokálja-e saját ítéletét? Szerintetek, ha másképpen beszél, kaphatott volna-e más ítéletet, netán kegyelmet?


6. Vádolom! Védem!Írj rövid vádbeszédet vagy védőbeszédet Julien Sorel ügyében!Törekedhetsz arra (ha vannak ilyen ismereteid), hogy írásod formailag is emlékeztessen az ügyészek, illetve ügyvédek stílusára, alkalmazott formuláira, de elsősorban azokat az érveket és ellenérveket próbáld számba venni, amelyek Julien mellett vagy ellene szól-nak! Ügyelj arra, hogy mindkét beszédnek a tényekből (a tényállásból) kell kiindulnia, s kell, hogy tartalmazzon válaszokat az ellenérvekre!

7. Eugène és/vagy Julien – te kit választanál?Írj egy 1-1,5 oldal terjedelmű esszét Balzac és Stendhal hőseiről – Rastignacról és Julien Sorelről – a következő címmel: Eugène és/vagy Julien! Az előző órákon készült vázlataid, jegyzeteid s természetesen az olvasmányok alapján nyilván kialakult benned valamilyen vélemény a két fiatalemberről. Írásodban arra törekedj, hogy a számodra vonzóbb, szimpatikusabb hős értékeit, érde-meit hasonlítsd össze a másik hősével, s indokold meg választásodat!Ha egyik fiatalember sorsa, élete sem elfogadható számodra, akkor módosíthatod a címet (pl. Eugène sem, Julien sem).

8. Olvasd el a szerzőről szóló szöveget!

Stendhal (1783–1842)

Stendhal (eredeti neve Henri Beyle) a francia realizmus egyik első alakja, így tartja számon az

irodalomtörténeti hagyomány, de az ő műveiben is megjelenik egyfajta kettősség: romantika és

realizmus keveredése.

Grenoble-ban született, jómódú polgárcsaládban, szüleinek mély vallásossága, apjának royalis-

ta nézetei lázadóvá tették. De nemcsak szülei ellen lázadt, szülővárosát is szűknek érezte, s később

mindent elkövetett annak érdekében, hogy Párizsba, külföldre juthasson. Fiatal korában nemcsak

az irodalomban, hanem a matematika terén is sikereket ért el, s e tudomány mindig kedvelt maradt

számára. Híve volt a forradalom eszméinek, a napóleoni háborúk idején részt vett a franciák szá-

mára katasztrofális vereséggel végződő orosz hadjáratban (1810-ben az Államtanács tanácsosa is

volt), a Bourbon- restauráció idején újságíróként tevékenykedett, s hosszabb időszakokat töltött az

általa a „szenvedélyek és művészetek hazájának” aposztrofált Itáliában (1814–21 között Milánóban

élt, 1830-tól Franciaország trieszti, majd Civita Vecchia-i konzulja volt).

Bonapartista volt, de sosem bocsátotta meg Napóleonnak, hogy császárrá koronáztatta magát,

úgy érezte, hogy ezáltal legnagyobb eszméjét: a szabadság eszményét csúfolta meg. Napóleonban

az erényességet, erélyt és a megalkuvást nem ismerő, sikerre való törekvést becsülte, s saját éle-

tét is ez jellemezte, miként regényhőseinek is ezek a legjellegzetesebb tulajdonságaik. A korabeli

francia társadalomról lesújtó véleménye volt, gyűlölte a társadalomban eluralkodott kicsinyessé-

get, pénzsóvárságot, sznobizmust. A születőben, kialakulóban lévő polgári rendszernek elsősor-

ban hibáit, ellentmondásait látta: vallott materializmusa, racionalizmusa ahhoz a következtetéshez

vezették, hogy ebben a társadalomban nem lehet tartalmas életet élni, a tehetség szükségszerűen

elsikkad, a kiemelkedő egyéniségek elszürkülnek.

Írásművészetében semleges, szenvedélytelen stílus kialakítására törekedett, saját bevallása sze-

rint mielőtt belefogott az írásba, Napóleon törvényeit olvasta, hogy a törvények száraz és tömör

tisztasága visszafogja a stílusbeli „képmutatástól”. Stendhal élete nem mentes a különcségektől

sem: Itália-imádata, a zene iránti rajongása mellett legendássá váltak kicsapongásai, szerelmi ka-

landjai is. Állandó rejtőzködése (különböző álneveken írt) megközelíthetetlenné tette személyisé-

gét. Maga úgy gondolta, hogy műveit a kortárs közönség nem érti, majd csak ötven, száz évvel

később jut el odáig a publikum, hogy ne csak olvassa, meg is értse alkotásainak üzenetét.

Irodalmi munkáinak első darabjai művészéletrajzok, tanulmányok voltak. Fontosabb munkái

még a PÁRMAI KOLOSTOR (1839) című regénye, naplói, önéletrajzi művei (pl. HENRY BRULARD

ÉLETE, EGOISTA EMLÉKEZÉSEK), A SZERELEMRŐL című tanulmánya és a VÖRÖS ÉS FEHÉR, valamint

LAMIEL című, nem teljesen befejezett regényei.


3. E G Y H U S Z A D I K S Z Á Z A D I A M E R I K A I K A R R I E R R E G É N Y F . S C O T T F I T Z G E R A L D : A N A G Y G A T S B Y

Ebben a modulban Francis Scott Fitzgerald regényével, A nagy Gatsby-vel foglalkozunk.Célunk az, hogy a szöveg alapos és részletes elemzése során rámutassunk azokra a

párhuzamokra, melyek e művet összekapcsolják az előző két modul során vizsgált művekkel, elsősorban Balzac regényével.

Szeretnénk megvizsgálni azt, hogy azok a társadalmi, erkölcsi problémák, melyek megha-tározták a XIX. századi regények hőseinek életét, sorsát, milyen módon jelennek meg egy XX. századi történetben.

Szeretnénk feltárni a mű egyes részeinek újraolvasásával, részleteinek elemzésével e re-gény motívumait, metaforikus-szimbolikus eseményeit, történéseit, helyszíneit, tárgyait.

Javaslatokat, válaszokat keresünk arra a kérdésre, hogy igazságnak, hazugságnak hol húzódnak a határai, mi a szerepe, mi lehet a szerepe életünkben, sorsunkban e fogalmak-nak.

Szeretnénk, ha e művel kapcsolatos véleményetekről, ítéleteitekről is születnének önálló szövegművek.

1. Amerikai álom

a) Idézz fel 5 perc alatt minél több asszociációt, ismeretet, emléket az Amerika szóról, illetve az amerikai álom kifejezésről (ha hallottad már)!

b) Vessétek össze egymással ötleteiteket, gondolataitokat, s próbáljátok rendszerezni ezeket saját magatok által kitalált szempontok alapján!

E G Y H U S Z A D I K S Z Á Z A D I , A M E R I K A I K A R R I E R R E G É N Y 4 3

A) A regény egyik fontos helyszíne Daisy és Tom háza.

a) Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket (pl. 1. fejezet), ahol az elbeszélő bemutatja a házat (környék, belső terek stb.)!

Röviden írjátok össze, hogy mit tudunk meg Daisyék otthonáról, milyen részleteket említ az elbeszélő!

b) Egy-két jellegzetes mondatot szó szerint is idézzetek!

c) A közös megbeszélés során ismertessétek megoldásaitokat!

2. A regény és én

a) Fogalmazd meg a regénnyel kapcsolatban a számodra legfontosabb három kérdést, amely vagy a mű cselekményéhez, vagy a mű értelmezéséhez kapcsolódik!

b) Fogalmazz meg három állítást a regénnyel kapcsolatban, melyekről úgy gondolod, hogy má-soknak ezeket tartanád fontosnak közölni a műről!

3. New York, New York – a regény színterei

c) Fogalmazzátok meg, hogy van-e e helynek önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelen-tése, illetve milyen összefüggés állapítható meg a tér és a szereplők között! Érzékelteti-e ezt az elbeszélő, vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket!

B) A regény egyik fontos helyszíne a címszereplő háza.

a) Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket (pl. 5. fejezet), ahol az elbeszélő bemutatja a házat (környék, belső terek stb.)!

Röviden írjátok össze, hogy mit tudunk meg Gatsby otthonáról, milyen részleteket említ az elbeszélő!


c) Fogalmazzátok meg, hogy van-e e helynek önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelen-tése, illetve milyen összefüggés állapítható meg a tér és a ház tulajdonosa között! Érzékelteti-e ezt az elbeszélő, vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket!


C) A regény fontos helyszínei Wilsonék műhelye, illetve Myrtle lakása.

a) Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket (pl. 2. fejezet), ahol az elbeszélő bemutatja e helyszíneket (környék, belső terek stb.)!

Röviden írjátok össze, hogy mit tudunk meg Wilsonék otthonáról, illetve Myrtle lakásáról, mi-lyen részleteket említ az elbeszélő!


c) Fogalmazzátok meg, hogy van-e e helyeknek önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentésük, illetve milyen összefüggés állapítható meg a tér és a szereplők között!

Érzékelteti-e ezt az elbeszélő, vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket!

D) A regény meghatározó helyszíne a nagyváros, New York.

a) Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket, ahol az elbeszélő a városról és környékéről (pl. 2. fejezet) ír!

Röviden írjátok össze, hogy mit tudunk meg erről a hatalmas városról, utcáiról, milyen részleteket említ az elbeszélő!



c) Fogalmazzátok meg, hogy van-e e helynek önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelen-tése! Mivel, milyen helyszínnel szemben van jelentősége New Yorknak és a két partnak (East Egg, West Egg)?


E) Az elbeszélő számára meghatározó helyszín a „Közép-nyugat” (Middle West).

a) Mit tudunk meg erről a vidékről, miért oly fontos Nick számára? Keressétek ki azokat a részeket (pl. 1. és 9. fejezet), ahol erről ír az elbeszélő!

Röviden írjátok össze, hogy mit tud meg az olvasó erről a vidékről!

b) Egy-két elbeszélői mondatot szó szerint idézzetek!


c) Fogalmazzátok meg, hogy van-e e helynek önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelen-tése! Mivel, milyen helyszínnel szemben van jelentősége a Middle Westnek, vannak-e a hely-színnek párhuzamai a korábban olvasott művekben?


F) Gyűjtsétek össze a regény – általatok fontosnak tartott – helyszíneit (azokat is, amelyek nin-csenek ábrázolva, mint pl. Oxford)!

a) Keressetek egy-két jellemző elbeszélői mondatot, amely az általatok választott helyszínekre vonatkozik!

b) Fogalmazzátok meg, hogy milyen eszközökkel, módszerekkel mutatja be a tereket az elbeszélő, s ebből mire következtethet az olvasó!


c) Milyen szimbolikus-metaforikus jelentést hordoznak a helyszínek? Érzékelhető-e ez az elbeszélő szavaiból, vagy befogadói következtetések ezek? Válaszaitokat

indokoljátok!

4. Mettől, meddig, mikor? – a regény időszerkezete 1.

A) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldá-

sokat!

(1) „Két esztendő távolából úgy emlékezem vissza erre a napra, a következő éjszakára, és a más-napra, hogy Gatsby házában és kertjében szünet nélkül rendőrökkel, fotóriporterekkel és újságírók-kal volt dolgom.”

(2) „Minden pénteken öt láda narancs és citrom érkezett az egyik New York-i gyümölcskereskedésből, s minden hétfőn az egész szállítmányt kifacsarva, szemetesládákban vitték el a villa hátsó bejára-tán.”

( 1 ) I D É Z E T ( 2 ) I D É Z E T

a) Milyen időpontra utal, tájékoz-tató jellegű, vagy konkrét ese-ménnyel van összefüggésben?

b) Hogyan hozható összefüggésbe a mű egészével, milyen kapcso-latban van a történettel?

c) Próbáljátok felidézni és megha-tározni, hogy a történet mely részében szerepelnek e mon-datok, és hogy ki mond-hatta (elbeszélő, valamelyik szereplő)!


B) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldá-

sokat!

(1) „Harmincéves vagyok. Öt esztendővel vagyok idősebb annál, hogy hazudjak önmagamnak, s aztán ezt becsületnek nevezzem.”

(2) „Sorra járta azokat az utcákat, ahol az utcakövek Daisy lépteit visszhangozták azon az utolsó novemberi éjszakán, s újra elment azokra az elhagyatott tájakra, ahová együtt jártak ki Daisy fehér sportkocsiján.”

( 1 ) I D É Z E T ( 2 ) I D É Z E T




C) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldá-

sokat!

(1) „Aztán kitört a háború, öreg bajtárs. Ez nagy megkönnyebbülést jelentett nekem, és én min-dent megtettem, hogy elessek, de, úgy látszik, valami varázslat védett.”

(2) „Ez tizenhétben történt. Következő évben már nekem is voltak udvarlóim, és versenyeken is indultam, s így Daisyvel elég ritkán találkoztam.”


( 1 ) I D É Z E T ( 2 ) I D É Z E T




D) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldá-

sokat!

(1) „Később félálomban feküdtem a Pennsylvania állomás hideg, alsó várótermében egy padon, a Tribune hajnali kiadását szorongattam, és vártam a hajnali négyórai vonatot.”

(2) „A menetrend azóta megsárgult, és lapjai szétestek. Címlapján ez olvasható: Érvényes 1922. július 5-től.”

( 1 ) I D É Z E T ( 2 ) I D É Z E T





E) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldá-

sokat!

(1) „Így törjük a csapást, hajtjuk hajónkat előre, szemben az árral, hogy a végén mindig a múltba érkezzünk.”

(2) „Kilencszázkilencben, s csak öt hónapot töltöttem ott. Ezért nevezhetem magam oxfordi diáknak.”

( 1 ) I D É Z E T ( 2 ) I D É Z E T




F) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldá-

sokat!

(1) „Az utolsó lap felső részére ez volt felírva: Munkaterv, s a dátum 1906. szeptember 12.” (2) „Amikor még fi atalabb és sebezhetőbb voltam, apám néhány tanáccsal látott el.”


( 1 ) I D É Z E T ( 2 ) I D É Z E T




5. Előre – hátra: a regény időszerkezete 2. (cselekmény és idő)Alkossatok 9 csoportot! Minden csoport tagjainak az a feladata, hogy a számukra kijelölt fejezet időbeli viszonyait tárják fel!


a) Osszátok fel egymás között kisebb egységekre a fejezeteket, majd mindenki olvassa el a neki jutó fejezetrészt, s jegyzetelje ki belőle az időre, az idő múlására, a történések, események időtartamára, esetleg a múltra vonatkozó utalásokat, mondatokat!

b) Azt is jegyezzétek fel, hogy kihez (elbeszélőhöz, szereplőhöz) kapcsolódik a mondat, az uta-lás!

I D Ő R E S T B . V O N A T K O Z Ó U T A L Á S O K

K I H E Z K A P C S O L Ó D I K A Z U T A L Á S ?


I D Ő R E S T B . V O N A T K O Z Ó U T A L Á S O K

K I H E Z K A P C S O L Ó D I K A Z U T A L Á S ?

c) A csoporton belül összevetve munkátokat határozzátok meg, hogy a fejezet kb. milyen időtartamú, mennyi idő alatt játszódnak le a benne lévő események!

d) Azok a csoportok, amelyek olyan fejezetet olvasnak, ahol a címszereplő életútjáról, múltjáról kap információt a befogadó, külön emeljék ki e részeket, s feltétlenül jegyezzék fel, hogy a főszereplő múltjának mely eseményét, mozzanatát ismerheti meg az olvasó a fejezetben!

e) Ezek után készítsetek közösen egy vázlatot a teljes fejezet időbeliségről, majd a megbeszélés során ismertessétek, hogy milyen eredményre jutottatok!


f) A megbeszélés során tisztázzátok azt is, hogy az egyes fejezetek közt mennyi idő telik el, majd készítsetek egy összefoglaló táblázatot a regény időszerkezetéről!

I D Ő S Z E R K E Z E T ( E L T E L T I D Ő )

1. FEJEZET

2. FEJEZET

3. FEJEZET

4. FEJEZET

5. FEJEZET

6. FEJEZET

7. FEJEZET

8. FEJEZET

9. FEJEZET


6. Ki beszél? – a regény elbeszélője Válaszoljatok párban az alábbi kérdésekre! A válaszokhoz használjátok a mű szövegét is!

a) Mennyiben valósítja meg a regény az első fejezetben, a bevezetőben megfogalmazott elbeszélői célt?

b) Milyen elbeszélővel van dolga az olvasónak, milyen művekkel kapcsolható össze ez a típusú elbeszélő és narráció?

c) Mi a szerepe a cselekményben az elbeszélőnek, mikor kívülálló, megfi gyelő, mikor tudósító, s mikor válik cselekvő szereplővé, aktív fi gurává?

7. NévláncHa téged szólítanak, akkor olvasd fel közös megoldásotokat, s nevezd meg a következő felolvasót!

8. Olvassátok el együtt az alábbi elemző szöveget, melyben a regény motívumairól is több szó esik!

a) A szöveget is felhasználva készítsetek „leltárt” a regény szimbolikus-metaforikus tárgyi világáról és motívumairól!

Próbáljatok felkutatni, felidézni más (a szövegből hiányzó) motívumokat is!


b) A megbeszélés során ismertessétek megoldásaitokat, s jegyezzétek fel mások ötleteit, javasla-tait is!

„Gatsby hitt a zöld fényben” – jelképek, motívumok a regényben

Jellegzetes a regény befejezése. Többszörös zárlata van, az elbeszélő min-den szálat elvarr, minden mozaikot a helyére illeszt. Gatsby halála után pillanatok alatt omlik össze a maga teremtette világa. Nick kudarcos kísér-letei, hogy Gatsby temetésére eljöjjenek a társaság tagjai, a rendőrségnek tett vallomások leleplezik e világ hamisságát, álságosságát, ezt támasz-tják alá az ostoba újsághírek is, s rádöbbentik magát az elbeszélőt is, hogy „egyedül ő áll Gatsby mellett”. Beszélgetése Wolfshiemmel és Gatsby apjával (Mr. Gatz) teljessé teszik a főhős élettörténetét csakúgy, mint a Tommal való októberi beszélgetés. Gatsby temetése lehangoló és szánalmas, a vendégek közül csak a „bagolyszemű” jön el. A regényt keretbe foglalja az elbeszélő elmélkedése a múltról, az időről s hőséről. A befejezés felerősíti a két központi alak (elbeszélő és hőse) közti ellentét-párhuzamot. Gatsby „hitt a zöld fényben, a mámorító jövőben”, míg Nick tudja, „hogy a végén mindig a múltba érkezünk”.

A „zöld fény” mellett más motívumok is meghatározóak a regényben. A színek mind a környezet megjelenítésében, mind az emberábrázolás-ban nagy jelentőséget kapnak (pl. Gatsby sárga autója, Daisyék vörös tapétás könyvtárszobája, Jordan szürke szeme, a „kék párákba burkolt” pázsit stb.). Szimbolikus jelentőségű a két visszatérő motívum, a kocsiút menti Hamu völgye (salakvölgy) sivár szürkesége (hamuszínű emberek, ólomszürke ásók, áthatolhatatlan porfelleg) s a hozzá kötődő, hatalmas reklámtábla, Dr. T. I. Eckleburg sárga szemüvegkeretbe zárt, egy yard átmérőjű retinája, mint a hogy szimbolikus jelentősége van magának az autóvezetésnek is.


9. Valóban „nagy Gatsby”? – Házi feladatVálassz ki az alábbiak közül egy-két szempontot, s ezek segítségével írj egy kb. 1-1,5 oldal terjedelmű bírálatot Valóban „nagy Gatsby”? címmel!

a) Értékeld, értelmezd a főszereplő életét, tetteit, illetve a regény cselekményét!

b) Szállj vitába az elbeszélővel, vagy érvelj állítása, üzenete mellett, igazold vagy cáfold Gatsby nagyságát!

c) Vesd össze a regény főszereplőjének pályafutását, karrierjét a korábban tárgyalt művek hőseivel vagy más, általad olvasott művek összehasonlításra alkalmas szereplőivel!

d) Bírálatodban fogalmazd meg – ha látsz ilyen összefüggéseket –, hogy milyen archetipikus voná-sokat vélsz felfedezni a regény címszereplőjében, szereplőiben!

e) Írásodhoz inspirációkat, ötleteket meríthetsz az alábbi pozitív kritikából is. (A szöveg egy in-ternetes anyag a szerzőről és műveiről). Természetesen nem kell egyetértened a méltatással, vitába is szállhatsz a kritikus véleményével, megállapításaival, s a cselekményt sem kell ilyen bőséggel ismertetned!

Jordan és Nick vitája a felelőtlen autóvezetésről előrevetíti a regény tragikus eseményét, Gatsby és Daisy őrült száguldását, Myrtle halálát. A „vigasztalan táj” és a „piszkos vizű folyó”, a szeméttelep fölött tornyosuló megkopott plakát a gazdag világ fényeinek kontrasztja és sivárságának jelképe, miként a megfakult reklámtábla is inkább a tisztán látás hiányát, az „örök vakság”-ot szimbolizálja, amely megakadályozza az embereket ab-ban, hogy „lássák” önmagukat, életüket. A bűn jelképes motívumai Wolf-shiem mandzsettagombja, vagy a „gyümölcsös ládák” Gatsby háza előtt.

Szintén meghatározó motívum a gyerekesség, az „infantilizmus”. Az elbeszélő elsősorban a gyerekesség, éretlenség, felelőtlenség fogalmaival illeti szereplőit, s talán épp ezért „menti fel őket”, illetve nem ítélkezik fölöt-tük. Ahogy Tomról fogalmaz: „Egyszerre csak megvilágosodott előttem, hogy valójában egy gyermekkel állok szemben.”

A gyerekességhez, gyermekséghez kapcsolódó motívum az apaság is. Nick az apja intelmével indítja elbeszélését, de Gatsby életét is meghatáro-zza az apa alakja, pontosabban az apahiány. S talán nem véletlen, hogy Gatsby életében is három apafi gura jelenik meg, mint Rastignacéban. S Rastignachoz hasonlóan a legkevésbé a vér szerinti apának van szerepe a főhős életében, annál nagyobb szerep jut azonban a „pótapáknak” (Goriot, Vautrin, ill. a milliomos és Wolfshiem).

Íróművészete magaslatára Fitzgerald 29 éves korában érkezett A nagy Gats-by-vel, 1925-ben. Korábban közepes regényírókért rajongott, a formára nem túlságosan ügyelt, s az élet egészét válogatás nélkül összehordott epizódok laza láncolatával igyekezett érzékeltetni. A nagy Gatsby megírá-sakor már a forma mestereit csodálja, Turgenyev, Flaubert és Henry James tehetséges tanítványa. A hibátlan felépítésű regénybe egy félmondat sem került véletlenül: fegyelmezetten és biztos kézzel válogatta ki a lényeges jegyeket. Ezzel a regényírói tudatossággal s a szimbólumok, a képalkotás, a mondatok zenéje segítségével sikerült a A nagy Gatsby-t nemcsak korrajz-zá, hanem korán túlmutató üzenetté tennie: az emberéletet csak ember-hez méltó álmokért szabad feláldozni, a hamis értékekért folyó hiábavaló küzdelem megaláz, és a pusztulás értelmetlen.

A nagy Gatsby az amerikai álomról és az ébredésről szól. A titokzatos milliomos, Jay Gatsby tündöklése, szélmalomharca és bukása; egy nyár Long Islanden, a húszas évek elején. A történet narrátora Nick Carraway, józan, becsületes középnyugati fi ú, Gatsby ellenpontja és kiegészítője. Részt vesz Gatsby pazarló, lampionos, pezsgőben úszó estélyein, és lassan bontakozik ki előtte a milliomos sorsa, egyéniségének rejtett rugója. Míg a nyár története előrehalad, Gatsby élete visszafelé pereg, és minden múlt-beli epizódjával egyre közelebb kerül hozzánk. A fi atal Gatsby szegény volt, és derék emberré akart felnőni. Önművelését és önnevelését pon-tokba szedett program alapján dolgozta ki. Nyugodt világából kizökken-tette és más távlatot nyitott meg előtte, amikor egy milliomos jachtjára került tengerésznek. A milliomos halála után kis vagyont hagyott a fi úra, de a rokonok kisemmizték. Bevonul katonának a háború alatt, és az egyen-ruha társadalmi különbségeket elmosó maszkjában meghódít egy elké-nyeztetett, gazdag leányt: Daisyt. A háború elsodorja Gatsbyt, és nem mer jelentkezni, mert szegény. Fanatikus akarással vagyont szerez, hogy méltó legyen Daisyhez; vagyona szeszcsempészésből és még gyanúsabb forrá-sokból származik. Gazdag hát ő is, de már késő: Daisy közben a saját kasztjabeli Tom Buchananhoz ment feleségül.

Itt kezdődik a regény és Gatsby emberfeletti küzdelme. Lehetetlent kí-sérel meg: vissza akarja forgatni az idő kerekét, addig a pillanatig, ahol Daisyvel még összetartozott. Csorbítatlan szépségében kívánja felidézni a múltat, az ifjúságot, a szüntelenül megújuló szerelmet. Ő is Long Islanden telepszik le, mint Buchananék. Kertje végéből Daisyék mólójára látni, ahol éjjelente zöld fény világít a víz fölött. Gatsby, a bűnöző, a szeszcsempész, különb ember, mint a köztiszteletben álló gazdagok. Eszményei tisztáb-bak, szándékai nemesebbek. Titokzatos, elvarázsolt hercegként bolyong vendégei között, bölcsen és fensőbbségesen. Daisyt várja: hátha feltűnik a dőzsölő vendégseregben. Két Daisy él a regényben: Gatsby képzeletében tiszta kislányként éli külön életét, elérhetetlen dimenziókban, valahol a zöld fényen túl; s a valóságos, hazug, önző, gyáván gyilkos asszony, akinek „még a hangja is pénztől csengő”. Daisy megjelenik: vonzza Gatsby


10. Eugène, Julien és Gatsby

A), B), C) Hasonlítsátok össze Fitzgerald regényének főszereplőjét Eugène de Rastignackal! Me-goldásotok során használjátok a szemponttáblázatot, melyet kiegészíthettek saját szempontjai-tokkal is!

a) A szemponttáblázat segítségével fogalmazzátok meg, hogy milyen párhuzamokat/ellentéteket, kapcsolatokat láttok a két regényalak jellemében, sorsában, életének alakulásában (karrier-jében)!

R A S T I G N A C G A T S B Y

JELLEM, KARAKTER

legendás híre. A szerelem feléled, de Gatsby reménye mégsem teljesül. Az asszony nem hagyja ott érte Buchanant, aki nemcsak vagyont és bizton-ságot jelent számára, hanem társadalmi rangot is. Gatsby a kertjében áll, Daisy telefonüzenetét várja, de az üzenet nem jön. Már nem is vár – érzi, hogy elvesztette a harcot: az egész ellenséges, kopár világgal szemben álma nem segít. Az ég idegen és borzongató a gazdagok szigete fölött: ő nem közéjük való. Nem sejti, hogy Daisy és Tom sült csirkét falatozva már életét is odavetette áldozatul. Daisy gyilkosságáért valakinek bűnhődnie kell, s Gatsbyre uszítják a férfi t, akinek feleségét Daisy halálra gázolta. A férj agyonlövi Gatsbyt: a kör bezárul.

Két mesteri szimbólum vonul végig a regényen: a Hamu Völgye, amely mellett vezet az út a gazdagok szigetére, T. S. Eliot Puszta országának ha-tását mutatja. A másik Dr. Eckleburg optikus hatalmas reklámképe az egyik kerítésen: nagy, kék, mindent látó szem, amely mereven és közönyösen szemléli az orgiát és a pusztulást a szigeten, csak a szereplők lelkiismerete érzi úgy, hogy ítélkezik fölöttük. Gatsby végigjárja a siker-illúzió útját, és halála előtt már látja, hogy hazugság az egész; lidércfény a zöld láng, láz-álom a víziója, melyből csak a halál gyógyíthat ki. „Gatsby hitt a zöld fény-ben – a tobzódó jövőben, amely évről évre hátrál előlünk. Most is kijátszott, de nem számít – holnap majd gyorsabban rohanunk, karunkat messzebbre nyújtjuk utána. És egy szép napon talán... Így vergődünk tovább, csónakok az ár ellen, szüntelenül vissza-visszahullva a múltba.”


KARRIER, PÁLYA

TÁRSADALMI KAPCSOLATOK, TÁRSADALMI HELYZET

VÁGYAK, CÉLOK, ILLÚZIÓK

SIKEREK, KUDARCOK

SZERELMEK

SAJÁT SZEMPONTJAINK

b) Van-e – véleményetek szerint – alapja ennek az összehasonlításnak, vagy lényeges különb-ségeket láttok a hősök és a hősök élete, sorsa (társadalmi viszonyaik, a társadalom, melyben éltek) között? Megítélésetek szerint hatott-e, hathatott-e Fitzgeraldra Balzac műve?

Készítsetek rövid, összehasonlító jellemzést!


c) A közös megbeszéléskor más színű tollat használva egészítsétek ki a táblázatot az osztálytár-saitok tudásával!

D), E), F) Hasonlítsátok össze Fitzgerald regényének főszereplőjét Julien Sorellel! Megoldásotok során használjátok a szemponttáblázatot, melyet kiegészíthettek saját szempont-

jaitokkal is!

a) A szemponttáblázat segítségével fogalmazzátok meg, hogy milyen párhuzamokat, illetve el-lentéteket, kapcsolatokat láttok a két regényalak jellemében, sorsában, életének alakulásában (karrierjében)!


J U L I E N G A T S B Y

JELLEM, KARAKTER

KARRIER, PÁLYA

TÁRSADALMI KAPCSOLATOK,

TÁRSADALMI HELYZET

VÁGYAK, CÉLOK, ILLÚZIÓK

SIKEREK, KUDARCOK

SZERELMEK

SAJÁT SZEMPONTJAINK


b) Van-e – véleményetek szerint – alapja ennek az összehasonlításnak, vagy lényeges különb-ségeket láttok a hősök és a hősök élete, sorsa (társadalmi viszonyaik, a társadalom, melyben éltek) között? Megítélésetek szerint hatott-e, hathatott-e Fitzgeraldra Stendhal műve?

Készítsetek rövid, összehasonlító jellemzést!

c) A közös megbeszéléskor más színű tollat használva egészítsétek ki a táblázatot az osztálytár-saitok tudásával!

11. Párhuzamos életrajzok – Gatsby és Goriot

a) A táblázat segítségével készítsd el a két regényhős „párhuzamos életrajzát”!

b) A megbeszélés során egészítsd ki a táblázatodat a többiek által elmondottakkal! Ezeket a ki-egészítéseket írd más színnel!

S Z E M P O N T G O R I O T G A T S B Y

A nők szerepe a hős életében (párhuzamok, ellentétek)



A hős viszonya a társadalom előkelő rétegéhez (a felső tízezerhez)

Mit értenek, és mit nem értenek meg a világból ezek a regényhősök?

Akinek, akiknek vagy aminek sikereiket, kudarcaikat köszönhetik

Az álmok, illúziók szerepe a hős életében

A bűn szerepe a regényalak sorsában, karrierjében

Mi az akadálya e regényalakok boldogságának?

Áldozatok, vagy megérdemlik bukásukat?


12. Két halál – két temetés Hallgasd meg figyelmesen a részleteket, majd fogalmazd meg válaszaidat a kérdésekre, oldd meg a feladatokat!A megbeszélés során jegyezd fel mások jó ötleteit is!

a) Foglald össze két mondatban a két főhős temetését!

b) Kik vannak jelen (hányan), és miért? Milyen közös mozzanatokat fedezhetünk fel a két regény-ben?

c) Miért ilyen „dicstelen” a két hős halála és „utolsó útja”?

d) Szükségszerű-e, hogy meghaljanak, vagy esetleg másképp is zárulhatott volna történetük? Fo-galmazz meg erről egy-két gondolatot!


e) Milyen érzéseket keltett benned a főszereplők halála és temetése? Megrendített-e sorsuk ilyen befejeződése? Fogalmazd meg válaszodat egy-két mondatban!

13. Én és Gatsby – Házi feladatÍrj 10-15 mondatból álló kisesszét Én és Gatsby címmel!(Idézd fel a téma elején a regénnyel kapcsolatban írt kérdéseidet és állításaidat, s gondold át, hogy választ kaptál-e kérdéseidre, illetve még mindig érvényesek-e a korábban meg-fogalmazott állításaid, vagy árnyalni, módosítani kell őket!)


14. Olvasd el a szerzőről szóló összefoglalást!

Francis Scott Fitzgerald(Saint Paul, Minnesota, 1896 – Hollywood, 1940)

Fitzgerald a XX. századi modern amerikai elbeszélők, a híres elveszett nemzedék (lost generation) egyik legjelentősebb alakja. Kortársai közül talán Ernest Hemingway a legismertebb szerző. Miként egész nemzedékéé, Fitzgerald pályája is az I. világháború után, az 1920-as évek elején indult.

A háborút követő években az amerikai ifjak – elsősorban a volt katonák – belevetették ma-gukat az élet sűrűjébe. Ez volt a dzsesszkorszak, ez volt az alkoholtilalom évtizede, s ez lett az a kor, amely jelentős változásokat idézett elő az amerikai társadalomban. Fitzgerald első regénye (INNEN AZ ÉDENEN; This Side Of Paradise, 1920) óriási sikert aratott. Nemcsak művét, őt magát is bálványozták. Feleségével, Zelda Seyere-rel együtt gyakran szerepeltek az újságok címlapjain, pletykarovataiban. A regény egy kiábrándult fi atalember, kiszolgált katona fejlődéstörténete, egy XX. századi, amerikai Werther-történet.

A regény sikere után az író a nagy példányszámú Saturday Evening Post állandó munkatársa lett, rendszeresen jelentek meg írásai a lapban. Regényéből a közönség nem is annyira a főhősre fi gyelt fel, sokkal inkább azokra a fi gurákra, mellékszereplőkre, akik a korszak jellegzetes alakjait jelenítet-ték meg. A kicsapongó életet élő, a hagyományokat nem tisztelő, a viktoriánus erkölcsöket meg-tagadó, mulatozó „aranyifjak”-ra és az „erkölcstelenül” viselkedő, modern nőkre, a fl apperekre.

1925-ben jelent meg leghíresebb alkotása, A NAGY GATSBY (The Great Gatsby). A regénynek óriási sikere volt, nemzedékek kedvenc olvasmánya, kultuszregény lett. Többször is megfi lmesítet-ték, az 1970-es években készült fi lmváltozat (főszereplője Robert Redford volt) öltözködési divatot is teremtett: Gatsby-nadrágnak nevezték a magasított derekú, dupla bőségráncú, szűkülő szárú nadrágot, de egy női frizura is viseli a Gatsby nevet.

Miként sokan, a húszas évek második felében Fitzgeraldék is Európába, Párizsba költöztek, ahonnan csak a gazdasági világválság idején tértek vissza az Államokba. Részben saját életük ihlette a következő nagy művét, AZ ÉJ SZELÍD TRÓNJÁN (Tender is the Night, 1934) című regényt, amely kétségtelenül – A nagy Gatsby mellett – a legjelentősebb darabja életművének. „Bemutatok egy embert, aki ösztönösen idealista, lelke mélyén moralista. Bizonyos okok miatt alkalmazkodnia kell a felső tízezer gondolatvilágához. Miközben a társadalomban egyre följebb emelkedik, elveszti

eszményeit, tehetségét, és az italhoz, kicsapongáshoz menekül. A háttér pedig: a léha gazdagok ragyogó, csillogó, felszínes világa.” – vallott az író művéről.

A regénynek nem volt sikere, csupán a kritikusok egy része ismerte el értékeit. Fitzgerald ér-tetlenül és sértetten vette tudomásul a visszhangtalanságot. Mintha a maga élete, sorsa is hőseiével mutatna rokonságot: először csak álmaiban, sikerességében, érvényesülésében, később már művészi ambícióiban és végül önmagában is csalódott, meghasonlott emberré vált. 1940 decem-berében szívroham következtében meghalt. Életműve azonban így is a legjelentősebb XX. századi amerikai elbeszélők közé emeli. Vitathatatlan a szerepe a dzsessz „felfedezésében”, művei pedig a későbbi generációk (pl. Sylvia Plath, J. D. Salinger) írásművészetére is nagy hatással voltak.


4 . A S S Z O N Y S O R S O K A R E A L I Z M U S K É S Ő T I Z E N K I L E N C E D I K S Z Á Z A D I R E G É N Y E I N E K T Ü K R É B E N

F L A U B E R T : B O V A R Y N É É S T O L S Z T O J : A N N A K A R E N I N A ( R É S Z L E T E K )

Ebben a modulban ismét két XIX. századi regény értelmezésére teszünk kísérletet a két mű részletei alapján.

Az elsősorban csoportmunkában feldolgozandó szövegrészekben a regényszereplők dilemmáira, döntéseire keressük a válaszokat. Mivel mindkét mű főszereplője nő, ezért értelemszerűen azt is vizsgáljuk majd, hogy a nők helyzete milyen lehetett a XIX. század társadalmaiban, mit tükröznek ezzel kapcsolatban e regények.

Mindkét mű központi kérdése az egyén boldogsága–boldogtalansága, ezért e kérdéskört is megpróbáljuk elemezni, s természetesen összehasonlítani az előző modulokban szereplő regények hőseinek problémáival, céljaival.

E művek részleteiben is keressük az összefüggéseket a cselekmény egyes epizódjai (tettek, társas viselkedés, dialógusok) és a jellemek között.

E művek vizsgálata során is kitérünk a motívumok értelmezésére, illetve igyekszünk megvizsgálni azokat a mozzanatokat, melyek előre, illetve visszautalnak a regények szöve-gében.

1. Házasság – házasságtörésÍrj néhány gondolatot az alábbi fogalmakról, fogalompárokról! – Házasság – házasságtörés– Férfiszerepek – női szerepek a társadalomban– Család (családi élet) – önállóság (egyéni boldogság)


2. Nők a XIX. században és a XIX. századi regényekbenGondolkodjatok el az alábbi kérdésekről! Vitassátok meg őket a párotokkal, majd a közös megbeszélés során ismertessétek álláspontotokat!

a) Hogyan éltek, illetve élhettek a nők a XIX. század társadalmaiban?

b) Mit tudtok, mit hallottatok a XIX. században élt nők jogairól, lehetőségeiről?

c) Tudtok-e híres, ismert XIX. századi nőpolitikusokról, művészekről, közéleti személyekről?

d) Milyen XIX. századi irodalmi hősnőket ismertek az olvasott műveken kívül?

e) Hogyan ábrázolják a nőket az általatok ismert művek? Hogyan jelenítette meg őket Balzac és Stendhal?

A S S Z O N Y S O R S O K . . . 7 1

3. Emma és Anna I.Ebben a feladatban egy-egy részlet szerepel a művekből. Az A–C) csoportok a Bovaryné című regényből kapnak részletet, a D–F) csoportok Tolsztoj regényéből. A megbeszélés során készítsetek feljegyzéseket a többi csoport munkájáról is!

Gustave Flaubert: Bovaryné

Flaubert Bovaryné című regénye 1857-ben jelent meg nyomta-tásban. Alcíme: Vidéki erkölcsök. Balzac nagyvárosi tablójával (Párizs) és Stendhal háromstációs városábrázolásával (Verriéres, Besançon, Párizs) szemben Flaubert a francia vidék életét mutat-ja be. A helyszín két normandiai falu, illetve mezővárosa (Tostes és Yonville) s egy rövid időre Rouen. A hősnő, Emma Bovary csak képzeletében jut el Párizsba, a „nagy élet” városába. Amíg ujjával a térképen Párizs utcáin kalandozik, arról ábrándozik, hogy csodálatos ruhákban sétál a fővárosban. Férje, Charles, a képzetlen, tanulatlan orvos belesüpped a vidékiségbe, s képtel-en feleségét megérteni.

A regény ideje nagyjából másfél évtized, az 1830-as évek elejétől 1846–47-ig tart. Flaubert Lajos Fülöp polgárkirály-ságának korát választja történelmi és társadalmi keretül. A regé-ny történelmi-társadalmi háttere hiteles korrajzra ad lehetőséget. Flaubert a vidéken élő emberek világszemléletét és értékrendjét mutatja be meglehetős pontossággal.

A Bovaryné elsősorban realista regény, bár a szerző az aprólékos és tárgyilagos leírásokkal, illetve a szereplőktől való szándékos távolságtartással, az ismétlődésekkel és a sajátos (körkörös) időszerkezettel már a realizmus elbeszélői hagyomá-nyaival is szakít. A történet és helyszín megfelel a valószerűség követelményeinek.

„A Bovaryné sokkal több annál, aminek első olvasásra tetszik; nem pusztán egy vidéki kékharisnya-széplélek szerelmi kaland-jainak története, nemcsak a vidéki élet reménytelen unalmának a rajza. Flaubert szemében Tostes és Yonville, a két kisváros, maga az elvidékiesedett Franciaország.” (Mihályi Gábor)


Szereplői is típusfi gurák: ilyen például Homais, a materialista patikus, a korabeli tudományosságban lelkesen hívő autodidakta gondolkodó. Ellentétpárja és vitapartnere Bournisien, a pap. Ket-tejük véget nem érő és valójában semmitmondó vitáiban Flau-bert a nyárspolgárok mérhetetlen ostobaságának bizonyítékait tárja elénk. Ugyanakkor nézeteik szembeállításával a szerző a materializmus és az idealista világszemlélet paródiáját is meg-valósítja. Flaubert független szellem, és némiképp szkeptikus is. Egyforma bizalmatlansággal utasítja el korának összes divatos fi lozófi ai és világnézeti teóriáját.

De Bovaryné alakjának és történetének megformálásában is nagy szerepet játszik az elutasítás. Emma Bovary életének, szerelmeinek (Léon, Rodolphe) kudarca ugyanis a roman-tikus illúziókkal való leszámolás írói megvalósulása is. Írói esz-tétikaként pedig a romantikus irodalmi irányzat elutasítása. Egyúttal persze az ifjúkori eszmény, értékszemlélet elutasítása is, ezért is kap különös jelentőséget a legendássá vált mondat: „Bovaryné én vagyok.”

Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Anna Karenina

Az író 1873-ban kezdett bele az Anna Karenina című regény megírásába. A mű alapötletét egy, a valóságban is megtörtént szerelmi öngyilkosság adta, de Tolsztoj nem egyszerű szerelmi tör-ténetet írt.

Az Anna Karenina a család és a képmutató társadalmi konvenciók problémáit tárgyalja. Főhőse az orosz irodalom nőalakjainak egyik alapfi gurájává vált, folytatva a Puskin Tatjaná-ja által képviselt vonalat. Anna szembeszáll a lelketlen, hamis társadalmi erkölcsökkel és szokásokkal, teljes és igaz emberi kapcsolatra vágyik, ezért áldoz fel mindent. A társadalom kiközö-síti, kiveti magából, de a képmutatásra jellemzően nem azért, mert házasságtörést követ el, hanem azért, mert mindezt nyíl-tan vállalja, nem hajlandó a hazugságra. Sorsa szükségszerűen vezet a bukáshoz, nincs helye az álságos világban.

A regény másik szála, Kitty és Levin története a Tolsztoj ál-tal példaértékűnek tartott életmód bemutatása. Levin alakja jól illeszkedik a saját sorsukkal vívódó, a belső megtisztulást és tökéletesedést fáradhatatlanul kutató Tolsztoj-alakok sorába.

A nyolc részből álló regény mindvégig a párhuzamokra, el-lentétekre, előre- és visszautalásokra, az ellenpontozásra és késleltetésekre épül. A mű két központi alakja a kétségei miatt

A S S Z O N Y S O R S O K . . . 7 3

A) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! (Segítségképpen használhatjátok a rövid könyvismertetőt.)

„»Úristen! Miért is mentem férjhez?«Tűnődött, nem lett volna-e mód rá, hogy a véletlen más játékai révén a végzet egy másik férfi t

hozott volna az útjába, és próbálta elképzelni, milyenek is lettek volna ezek a meg nem történt ese-mények, milyen lett volna ez a másik élet, az a férj, akit nem ismer. Mert végre is nem minden férfi ugyanolyan, mint az ő ura. Lehetett volna szép, szellemes, választékos és vonzó, mint valószínűleg azok, akik az ő zárdai barátnőit vették feleségül. Vajon mi lett belőlük? A városban a zajgó utcák, a zsibongó színházak és a bálok fénye között biztosan olyan élete van ezeknek a barátnőknek, hogy szívük is, érzékeik is valósággal kivirágozhatnak. Az ő élete viszont olyan hideg, mint egy padlás, amelynek ablaka északra néz, s homályában az unalom, e csendes pók szövi hálóját, szíve minden szögletén.”

(Emma Bovary; nem sokkal házasságkötése után, séta közben)

a) Milyen következtetést vonhatunk le az alábbi részlet alapján a főszereplő lelkiállapotáról?

b) Véleményetek szerint mennyi idő telhetett el a házasságkötés és e gondolatok között?

c) Mi lehet az oka, magyarázata, hogy Bovaryné a volt barátnőin gondolkodik? Véleményetek szerint helyesek-e Emma következtetései?

sokat gyötrődő, „hamleti alkatú” Levin és a hazug társadalmi konvenciók ellen fellázadó Anna: mindvégig párhuzamosan fut történetük, ugyanakkor csak a regény záró szakaszában ta-lálkoznak össze.

Tolsztoj e művében is számtalan szereplőt mozgat. A főszereplők és a fontosabb mellékszereplők mellett számos fon-tos epizódszereplő, szolgák, dadák, komornyikok, parasztem-berek, hivatalnokok, az előkelő nagyvárosi társaság, a vidéki nemesség alakjai teszik színessé, változatossá a regény világát. A mellékalakok nem „töltelékfi gurák”, a legtöbb epizódszereplő markáns vonásokkal ábrázolt fi gura, akik embertípusok (pl. művelt értelmiségi, nagyvilági dáma, felvilágosult gazdálkodó, politikus-intrikus), társadalmi rétegek, csoportok megjelenítői.

d) Foglaljátok össze röviden, hogy az idézet alapján milyen kép rajzolódik ki Emmáról bennetek!

e) Adjatok címet a részletnek!

Feljegyzések a többi csoport munkájáról:


B) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! (Segítségképpen használhatjátok a rövid könyvismertetőt.)

„Milyen is lehet ez a Párizs?! Micsoda felmérhetetlen név! S halkan, a maga örömére egyre ismétel-gette a szót; úgy hangzott a fülében, mint egy katedrális nagyharangja; s még pomádéstége lyeinek [illatszertartó edénykék] címkéin is úgy látta, mintha minden betűje lánggal égne.

Éjszaka, mikor a halárusok döcögő szekereikkel elhaladtak… az ablak alatt, mindannyiszor fel-ébredt… ezt mondta magában:

»Holnap már ott leszek!«S követte őket gondolatban, hegynek föl, völgynek le, végig a falvakon át…. S bizonyos határo-

zatlan távolságban mindig elért egy homályos helyre, ahol álma szertefoszlott.Megvette Párizs térképét, s ujja hegyével a mappán nagy sétákat tett a fővárosban. Végigment a

körutakon, megállt minden utcasarkon, az utcák vonalai között és a fehér négyszögek előtt, melyek a térképen a háztömböket ábrázolják. S amikor végre fáradtan lecsukta a szemhéját, a homályban szélfútta gázlángok libegését vélte látni, s a hintólépcsők egész sorát, ahogy nagy zajjal kicsapódnak a színházak oszlopos feljáróinál.”

(Emma Bovary; a bál után, Tostes-ben)

a) Mi lehet Emma Bovary álma?

b) Miért vágyik Emma Párizsba, miért oly fontos számára ez a város?

c) Mit jelenthetnek az asszony számára a hintók, a színházak?

d) Mi a véleményetek, mi lehet az árnyaltabb magyarázata, indoka annak, hogy Emma Párizsról álmodozik? Milyen asszonynak képzelitek Emmát az idézet alapján?


A S S Z O N Y S O R S O K . . . 7 5


C) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! (Segítségképpen használhatjátok a rövid könyvismertetőt.)

„Bovaryné még sose volt ilyen szép, mint ebben az időszakban; az a meghatározatlan szépség ragyogott arcán, amely az öröm, a rajongás és a siker következménye, s amely nem más, mint a vérmérséklet összhangja a körülményekkel. Vágyai és bánatai, szerelmi tapasztalásai s hervadatlan illúziói úgy fejlesztették fokonként, mint az eső, a szél, a nap meg a trágya a virágokat, és most végre kinyílhatott természete teljességében. Szemhéját, mintha csak hosszú szerelmes tekintete számára formálták volna, amelyben elmerült a szembogár, miközben forró lehelete kitágította orrcimpáit, s felduzzasztotta ajka húsos szélét, amelyet a napfényben egy csöpp fekete pihe árnyékolt. Hajfürtjeit a nyakszirtjén mintha csak egy rontásban jártas művész bodorította volna: súlyos tömegben fod-ro zódtak, hanyagul s a házasságtörés véletlen szeszélyei szerint, amelyben naponta kioldódtak. Hangja is most lágyabban zengett, s dereka rugalmasabb lett; valami átható s fi nom pára áradt ki ruhája szövetéből és még ívelt lábfejéből is.”

(Emma Bovary a Rodolphe-szerelem boldog időszakában)


a) Milyen eszközökkel ábrázolja az elbeszélő a hősnőt?

b) Mi a véleményetek a 2. mondat hasonlatáról? Milyen illúziók szépíthették meg Emmát?

c) Hiányzik-e valami szerintetek ebből a jellemzésből? Ti mivel egészítenétek ki?

d) Fogalmazzátok meg röviden, hogy e részlet alapján milyen kép alakul, alakulhat ki az olvasóban Emmáról!



A S S Z O N Y S O R S O K . . . 7 7

D) Olvassátok el az alábbi részleteket, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladato-kat! (Segítségképpen használhatjátok a rövid könyvismertetőt.)

„Ahogy visszanézett [Vronszkij], a hölgy is épp visszafordította fejét, amely a sűrű szempilláitól sö-tétnek látszott, barátsággal és fi gyelemmel állapodott meg Vronszkij arcán, mintha fölismerte volna; majd rögtön az odaáramló tömeg felé fordult, mint aki keres valakit. Vronszkijnak ez a rövid pil-lantás is elég volt, hogy az arcán játszó visszafogott elevenséget, amely csillogó szeme s mosolygó, pirosló ajkai közt röpködött, észrevegye. Valaminek a bősége mintha úgy eltöltötte volna egész lényét, hogy hol a szemvillanásában, hol a mosolyában tört ki. Szeméből szándékosan kioltotta a fényt, de alig észrevehető mosolyában akarata ellenére is fölsugárzott.”

(Anna és Vronszkij találkozása a vonaton)

„Anna mosolygott, s mosolygása átragadt Vronszkijra. Anna elgondolkodott, és Vronszkij elkomoly-odott. Kitty szemét természetfölötti erő húzta Anna arca felé. Gyönyörű volt egyszerű fekete ruhájá-ban. Gyönyörűek telt, karpereces karjai; gyönyörű az erős nyak a gyöngyfüzérrel, gyönyörűek a zilált frizura kikonkorodó fürtjei, gyönyörűek apró lábának-kezének kecsesen könnyű mozdulatai, gyönyörű ez a szép arc a maga elevenségében; de volt valami félelmes és kegyetlen is ebben a szépségben.”

(Anna és Vronszkij tánca a bálon)

a) Milyen módszerrel, milyen eszközökkel jellemzi az elbeszélő a főszereplőt?

b) Véleményetek szerint a két részlet mennyiben egészíti ki egymást? Mit eredményeznek a különböző nézőpontok?


c) Értelmezzétek a 2. részlet utolsó tagmondatát! Mi lehet „félelmes és kegyetlen” a szépség-ben?

d) Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal, hogy a részletek alapján milyen kép alakul, alakulhat ki az olvasóban Anna Karenináról!

e) Adjatok címet a részleteknek!


A S S Z O N Y S O R S O K . . . 7 9

E) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! (Segítségképpen használhatjátok a rövid könyvismertetőt.)

„– Egy szavát, egy mozdulatát sem feledhetem soha… [– mondta Vronszkij]– Elég, elég! – kiáltott fel Anna, de hiába iparkodott arcának, amelyre Vronszkij mohó pillantással

meredt, szigorú kifejezést adni. Kezével a hideg rúdba kapaszkodva fölment a lépcsőn, be a vagon kicsi előterébe. Itt aztán megállt, s képzeletében megforgatta, hogy mi történt. Nem emlékezett sem a maga, sem Vronszkij szavaira; az érzéseiből jött rá, hogy ez a percnyi beszélgetés rettenetes közel hozta őket, és elrémült, s boldog volt. Néhány pillanatot állt így, aztán bement a kocsiba, s leült a helyére. Az a feszültség, amely kezdetben kínozta, nemcsak hogy kiújult, de annyira erősödött, hogy minden pillanatban félt, nem szakad-e meg benne valami. Egész éjszaka nem aludt. De ebben a feszültségben, s ezekben az ábrándokban, amelyek a képzeletét betöltötték, nem volt semmi kel-lemetlen és komor; épp ellenkezőleg, valami örömteli, égető, lelkesítő. Reggel felé a pamlagán ülve elaludt egy kicsit… A vonat Pétervárhoz közeledett. Tüstént otthonára gondolt, az urára, fi ára…

alighogy leszállt, az első arc, melyet észrevett, az uráé volt. »Én istenem, mitől is lett akkora füle!« – gondolta…”

(Anna és Vronszkij a vonaton Pétervárra menet)[…]

a) Fogalmazzátok meg, hogy – véleményetek szerint – milyen folyamat zajlott le Anna lelkében a hazaúton!

b) Mi lehet az oka Anna félelmének, feszültségének?

c) Mit gondoltok, mi lehet az oka, hogy Anna megérkezésekor épp férje füleit „látja meg”?

d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen kép alakult ki bennetek a hősnőről e részlet alapján!




F) Olvassátok el az alábbi részleteket, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladato-kat! (Segítségképpen használhatjátok a rövid könyvismertetőt.)

„– Egy szót se többet – ismételte Anna, s Vronszkij különösnek találta az asszony arcán a hideg kétségbeesést, amellyel elhúzódott tőle. Anna érezte, hogy ebben a percben képtelen lenne szavak-kal kifejezni a szégyent és örömöt és rémületet, ami most, hogy újfajta életbe készült lépni, elfogta, és nem akart beszélni róla, nehogy pontatlan szavakkal tegye közönségessé érzelmeit. Később is, a második, harmadik napon, nemcsak hogy szavakat nem talált, amivel ennek az érzésnek a bo-nyolultságát kifejezhette volna, de gondolatot sem, amellyel azt, ami lelkében volt, magának el tudná mondani.

»– Nem, most nem tudok erre gondolni – mondta magának –, később, majd ha nyugodtabb leszek.« Csakhogy ez a nyugodtság… nem következett be soha. […]

A S S Z O N Y S O R S O K . . . 8 1

Álmában azonban, amikor nem volt gondolatai ura, helyzete idétlen meztelenségben jelent meg előtte. Volt egy álma, az majd minden éjjel üldözte. Azt álmodta, hogy mindketten a férjei… Ő pedig csodálkozott, hogy ezt eddig lehetetlennek tartotta; nevetve magyarázta nekik, hogy így sok-kal egyszerűbb… de ez az álomkép lidércként fojtogatta, s elborzadva riadt föl belőle.”

(Anna, miután férjével közölte, hogy szeretője van)

„Amikor a négyversztás [verszta: orosz hosszmérték, 1067 m] akadályverseny elkezdődött, Anna előrehajolt, s a szemét le nem véve róla, a lovához menő, s nyeregbe szálló Vronszkijt nézte; közben az ura visszataszító, el nem hallgató hangját hallgatta. Féltette Vronszkijt, és gyötrődött miatta, de még job-ban gyötörte, legalábbis úgy rémlett neki, az ura vékony, nem szűnő hangja, az ismerős hanglejtés.

»Rossz asszony vagyok, bukott asszony – gondolta. – De nem szeretek hazudni, nem tudom el-viselni a hazugságot, neki pedig a hazugság a tápláléka. Mindent tud, és mindent lát; mit érez, hogy ilyen nyugodtan tud beszélgetni? Öljön meg, ölje meg Vronszkijt, még tisztelni is tudnám érte. De nem, neki csak a hazugság és az illendőség kell« – mondta magának Anna, meg sem gondolva, hogy mit is akar az urától voltaképpen, s milyennek is szeretné látni.”

(Anna és férje a lóversenyen)a) A részletek alapján milyen állapotban lehet Anna, s mi lehet ennek oka, magyarázata?

b) Értelmezzétek Anna gondolatait, szavait: „Rossz asszony vagyok, bukott asszony”! Miért nevezi magát rossznak, és miért bukottnak?

c) Szerintetek mi lehet az „értelme” Anna álmának?

d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Annáról e részletek elolvasása után!

e) Adjatok címet a részleteknek!



4. Emma és Anna II.Folytassátok a főhősnők portréjának megrajzolását!Azok a csoportok, amelyek az előző feladatban Bovarynéval kapcsolatos részleteket dol-goztak föl, most Annáról szóló szövegrészeket fognak olvasni és fordítva.A közös megbeszélés alatt megint csak jegyzeteljétek mások eredményeit is!

A) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat!

„A küldönc, aki a levelet elvitte, a legkegyetlenebb és legváratlanabb választ hozta, hogy nincs válasz. Sohasem érezte magát annyira megalázva, mint abban a percben, amikor a küldöncöt be-hívta és végighallgatta… megalázottnak és megbántottnak érezte magát; de Ligyija Ivanovna [Anna kisfi a, Szerjozsa »alkalmi« nevelője, Karenin barátja] szempontjából, belátta, igaza van. A bánata annál hevesebb volt, mert magára volt hagyva. Nem tudta, és nem is akarta Vronszkijjal megosztani. Vronszkij szemében, bár boldogtalanságának legfőbb oka ő volt, a fi a viszontlátása, tudta, a lehető legjelentéktelenebb dolog. Szenvedései egész mélységét nem lesz képes sohasem fölfogni, s hideg hangjáért, ha szóba kerül a dolog, tudta, meggyűlöli. És ettől félt a legjobban, s épp ezért, a fi ával kapcsolatban, mindent eltitkolt előtte.

A S S Z O N Y S O R S O K . . . 8 3

Egész nap otthon kuksolt, és módokat eszelt ki, hogy találkozhatnék a fi ával, végül is abban állapodott meg, hogy az urának ír. Már meg is szerkesztette a levelet, amikor Ligyija Ivanovna le-velét meghozták. A grófnő hallgatása megalázta és letörte; ez a levél, s mindaz, amit a sorok közül kiolvasott, annyira fölingerelte, és ezt a rosszaságot, a fi a iránti jogos és szenvedélyes szeretetével egybevetve, olyan fölháborítónak érezte, hogy föllázadt az emberek ellen, s magát vádolta tovább.

»Ez a hidegség az érzés képmutatása – mondta magának. – Ők csak engem akarnak sértegetni, és a gyereket kínozni, én pedig megalázkodjam előttük! Hát erről szó se lehet! Ez a nő rosszabb nálam. Én legalább nem hazudok.« S tüstént elhatározta, hogy másnap, Szerjozsa születésnapján, bemegy egyenesen az ura házába, megvesztegeti a személyzetet, cselhez folyamodik, de akármibe kerül, találkozik fi ával, és szétdúlja ezt a rút csalást, amellyel a boldogtalan gyereket körülvették.”

(Anna, amikor férje és a grófnő megakadályozzák, hogy fi át meglátogassa)

a) A részlet alapján milyen állapotban lehet Anna, s mi lehet ennek oka, magyarázata?

b) Értelmezzétek Anna gondolatait, szavait: „Én legalább nem hazudok”! Mi a hazugság férje és Ligyija Ivanovna viselkedésében?

c) Szerintetek mi lehet az oka annak, hogy Anna nem tudja megosztani fi ával kapcsolatos érzéseit szerelmével? Miért gondolja azt, hogy ez csak ahhoz vezetne, hogy meggyűlölje őt?

d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Annáról e részlet elolvasása után!



Jegyzeteink a többiek megoldásairól:

B) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat!

„»Más asszonyt szeret, ez még világosabb – mondta magában, ahogy a szobájába bement. Szeretetet akarok, s az nincs. Mindennek vége tehát – ismételte szavait –, és végét is kell vetni mindennek.«

»De hogy?« – kérdezte önmagától, s leült karosszékébe a tükör elé.Arra gondolt, hova menjen most: a nagynénjéhez, akinél nevelkedett, Dollyhoz, vagy egyszerűen

egyedül külföldre: aztán, meg hogy ő mit csinál most a szobájában; végleges-e az összeveszésük, vagy lehetséges a kibékülés? Meg hogy mit fognak most róla mondani hajdani pétervári ismerősei; mit szól hozzá Alekszej Alekszandrovics [Karenin], s még sok más gondolat forgott a fejében, hogy mi lesz most a szakítás után – de nem adta át magát nekik teljesen. Egy homályos gondolat volt a lelkében, egyedül az érdekelte, de még nem tudott a tudatára ébredni. Ahogy megint Alekszej Alekszandrovicsra gondolt, eszébe jutott betegségének az ideje, a szülés után, s az az érzés, ami ak-kor állandóan ott volt benne. »Miért nem haltam meg?« – jutottak eszébe az akkori szavai s érzése. És egyszerre megértette, mi van a lelkében. Igen, ez volt az a gondolat, amely mindent megoldhat. »Meghalni, igen!«

A S S Z O N Y S O R S O K . . . 8 5

»A szégyen és gyalázat, Alekszej Alekszandrovicsé, Szerjozsáé, az én iszonyú szégyenem – a halál ezt mind lemossa. Akkor majd megbánja, sajnálni, szeretni fog, szenved majd miattam.«”

(Anna a Vronszkijjal való összeveszés után)


b) Mi lehet az oka annak, hogy Anna el akar utazni?

c) Szerintetek miért gondolja azt Anna, hogy a halál „lemossa szégyenét”?





C) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat!

„»Úgy néztek rám, mint valami szörnyű érthetetlen furcsaságra! Miről mesélhet ilyen hévvel a másiknak? – gondolta, két gyalogosra nézve. – Hát el lehet mondani másnak, hogy mit érzel? El akartam Dollynak mondani, s jó, hogy nem mondtam el. Hogy örült volna boldogtalanságomnak! Titkolta volna, de a fő érzése az öröm lett volna, hogy megbűnhődtem a gyönyörért, amit úgy irigyelt tőlem. Kitty még jobban örülne. Hogy átlátok rajta! Tudja, hogy a szokásosnál kedvesebb voltam az urához. És féltékenykedik, és gyűlöl érte. És megvet. Az ő szemében én erkölcstelen as-szony vagyok. Ha erkölcstelen asszony volnék, magamba bolondíthatnám az urát… ha akarnám. De hisz akartam is. Lám, ez meg van magával elégedve – gondolta egy szembejövő kövér, piros képű úrról, aki ismerősnek nézte. … – Azt gondolta, ismer. És olyan kevéssé ismer, mint akárki más ezen a világon. Magam sem ismerem magam. Csak a gusztusomat ismerem, ahogy a franciák mondják. Kell nekik ez a mocskos fagylalt. Ezt, ezt aztán ismerik – gondolta a fagylaltost megállító két fi úra nézve… – Mindnyájunknak az édes, a jóízű kell. Ha nincs cukor, ez a mocskos fagylalt. Kitty is így volt. Ha nem Vronszkij, hát Levin. […] Minden undok. Vecsernyére [esti istentisztelet] harangoznak, ez a kupec [lókereskedő, kereskedő] milyen akkurátusan veti a keresztet! Mintha félne, hogy elejt valamit. Minek ezek a templomok, ez a harangozás, hazugság? Elrejteni csak, hogy mind gyűlöljük egymást, mint ezek a kocsisok, akik olyan dühösen veszekednek.«”

(Anna a Dollyéktól hazafelé vezető úton, az öngyilkossága előtti órákban)


A S S Z O N Y S O R S O K . . . 8 7

b) Mi lehet szerintetek az oka annak, hogy Anna folyamatosan „reagál” az utcai történésekre? Van-e összefüggés állapota, hangulata és e reakciók között?

c) Értelmezzétek a részlet utolsó két mondatát! Már a korábbi részletekben is meg-megjelent a hazugság fogalma. Miért érzi Anna a harangokat, a templomokat is hazugnak?





D) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat!

„Emma odatámaszkodott a padlásablak nyílásához, s még egyszer elolvasta a levelet, haragosan vonagló arccal. De minél jobban fi gyelt rá, annál zavarosabban gondolkodott. Látta, hallotta Ro-dolphe-ot, átfogta a két karjával; s szívének a dobogása, mely úgy verte a mellét, mint valami faltörő kos, egyre jobban gyorsult, bár egyenlőtlen időközökben. Úgy nézett most maga köré, mint hogyha azt kívánná, hogy akár az egész föld ott azonnal omoljon össze. Mért nem végez hát magával? Ki tartja vissza? Hiszen szabad. S közelebb ment az ablakhoz, nézte lenn a kövezetet, s magában így szólt:

»Rajta! Rajta!«Az alulról egyenesen felfelé törő napsugár szinte húzta le a mélybe, testének egész súlyával.

Úgy érezte, hogy a tér talaja lebegve emelkedik a falak mentén, s hogy a padló úgy hajlik a végén, akárcsak a himbálózó hajó. Szorosan az ablak szélén, majdnem az ablakon függve maradt, körötte a nagy térséggel. Az ég kékje végigáradt rajta, a levegő ott keringett kiürülő agyában, már csak en-gednie kellett, elereszkednie az űrben; s az esztergapad horkolása egy percre sem szünetelt, akár egy dühös, hívó hangé.

– A feleségem! Hol a feleségem? – kiáltozott odalent Charles [Bovary].Emma megdermedt.– Merre vagy hát? Miért nem jössz?Arra a puszta gondolatra, hogy megmenekült a haláltól, majdnem elájult borzalmában; lecsukta

a szemét, majd hirtelen megremegett, mivel egy kéz érintését érezte ruhaujján: Félicité [Bovaryné cselédje] jött utána.

– Az úr már vár odalenn; kitálaltam a levest.” (Bovaryné, Rodolphe búcsúlevelének elolvasása után)

a) Milyennek találjátok e helyzetet: tragikusnak vagy – esetleg – túlzónak, netán komikusnak? Hiteles-e számotokra Bovaryné viselkedése, állapota?

A S S Z O N Y S O R S O K . . . 8 9

b) Szerintetek mit tartalmazott, tartalmazhatott Rodolphe levele?

c) Mi lehet az oka annak, hogy Emma nem lesz öngyilkos? Mi a szerepe ebben a férjnek, Charles-nak?

d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Bovarynéról e részlet alapján!




E) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat!

„Már nagyon is ismerték egymást, s nem érezték többé a birtoklás káprázatát, amely megszázszo-rozta a szerelem örömét. Emma éppúgy megcsömörlött, mint ahogy Léon is belefáradt. A há-zasságtörésben Emma újra megtalálta a házasélet minden ízetlenségét.

De hát hogyan szabaduljon tőle? És aztán hiába érezte egy ily boldogság megalázó aljasságát, mégiscsak ragaszkodott hozzá, szokásból, vagy romlottságból – s mindennap még jobban bele-merült, kiapasztva minden gyönyört, mivel nagyon is nagynak akarta. Léont vádolta füstbe ment reményeiért, mintha Léon elárulta volna;…

De azért továbbra is ontotta a szerelmes leveleket, abból a gondolatból kiindulva, hogy egy nő az utolsó percig köteles levelezni kedvesével.

De amíg írt, egy másik férfi t, egy fantomot képzelt el, legkedvesebb olvasmányainak, legforróbb emlékeinek, legerősebb vágyainak keverékét, ez a kép végül is olyan valóságos, olyan kézzelfogható lett, hogy Emma ámult és lihegett, bár sose tudta egészen tisztán megjeleníteni, mivel akárcsak egy isten, elveszett jellemvonásai tömkelegében…. Ott érezte őt maga mellett, eljön érte, s elragadja egyetlenegy csókjával. Utána Emma összetört, visszahullott a hétköznapokba; mert ezek az elkép-zelt nagy szerelmi lendületek jobban kifárasztották, mint az igazi kicsapongások.”

(Emma, a Léonnal való viszonyának utolsó időszakában)

a) Véleményetek szerint mi vezethetett oda, hogy a szerelmesek – s elsősorban Emma − kiábrán-dultak?

b) Értelmezzétek a részlet 3. mondatát („A házasságtörésben…”)!

c) Mi lehet a magyarázata Emma ábrándképének? Miért nem „tiszta” ez az ábrándkép?

A S S Z O N Y S O R S O K . . . 9 1

d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Emmáról e részlet elolvasása után!




F) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat!

„Teljes kábulatban állt ott, s csak ereinek lüktetése juttatta eszébe, hogy él: oly erősen hallotta őket, hogy azt hitte, hars zenéjük az egész vidéket betölti. Lába alatt a talajt lágyabbnak érezte a víznél, és a mezők barázdáit hatalmas, barna s áradó hullámoknak vélte. Mindaz, ami a fejében volt, emlékek és gondolatok, egyszerre, egy lendülettel szállott széjjel, akárcsak egy tűzijáték ezer apró részecskéje. Látni vélte apját, a divatárus irodáját, szobájukat a távolban, aztán egy másik tájékot. Már-már őrület fogta el, megijedt, s összeszedte magát, bár igaz, hogy zavarosan, mert már nem is emlékezett e szörnyű állapot okára, vagyis az egész pénzkérdésre. Csak szerelmében szenvedett, s úgy érezte, hogy a lelke ezen az emléken át hagyja el, mint ahogy a sebesültek haldoklásuk közt úgy érzik, hogy létük vérző sebükön költözik ki belőlük.

Az éj leszállt. Varjak röpködtek.” (Emma Rodolphe parkjában, öngyilkossága előtt)

a) A részlet alapján milyen állapotban lehet Emma, s mi lehet ennek oka?

b) Véleményetek szerint miért jut eszébe Emmának az édesapja?

c) Szerintetek milyen lelki folyamatok előzhették meg e látomásokat, hallucinációkat? Mi utal arra, hogy Emma „nincs teljesen magánál”?

d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban a hősnőről e részlet elolvasása után!


A S S Z O N Y S O R S O K . . . 9 3


5. Két asszony, két öngyilkosságA felolvasott részletek alapján beszéld meg pároddal az alábbi kérdéseket!


a) Hogyan követi el a két asszony az öngyilkosságot?

b) Mi jellemző a két nő viselkedésére az öngyilkosság előtt?

A S S Z O N Y S O R S O K . . . 9 5

c) A korábban (csoportfeladatok) megismert részletek milyen támpontot, magyarázatot adnak a két asszony tettére?

6. Emma vagy Anna? – Házi feladatVálaszd ki az alábbi feladatok valamelyikét, és írj rövid esszét a kérdésről!

a) Írj arról, hogy számodra melyik nőalak a vonzóbb, szimpatikusabb, és miért! Tudtál-e azonosulni döntéseivel, cselekedeteivel, bűnösnek tartod-e, megérdemelte-e szerin-

ted a sorsát, vagy sem? Gondold végig azt is, hogy miben különbözik (a korábban olvasott művek alapján) a férfi és a

női szereplők önmegvalósítási lehetősége, tetteik megítélése!

b) Ha olvastad az Anna Karenina című regényt, akkor kíséreld meg Anna és Gatsby sorsának összehasonlítását!

(Gondolj olyan párhuzamokra, kapcsolatokra, mint pl. Vronszkij lovas balesete és Gatsby autóbalesete!)

c) Ha mindkét (esetleg mindhárom) regényt ismered, hasonlítsd össze de Rênalné, illetve Emma és/vagy Anna alakját (pl. Asszonysorsok XIX. századi regényekben címmel)!

7. Ha érdekel, nézz utána Tolsztoj, illetve Flaubert írói pályájának valamelyik irodalmi lexikonban vagy az interneten!

5. T O L S Z T O J : I V Á N I L J I C S H A L Á L A

E modulban Lev Nyikolajevics Tolsztoj kisregényének, az Ivan Iljics halálának elemzését szeretnénk elvégezni.

Meg fogjuk beszélni azokat a kérdéseket, melyek az előző modulok során elemzett művek kapcsán is többször felmerültek: siker, karrier és boldogulás a társadalomban. A kérdés újszerűsége abban rejlik, hogy e mű hősének „teljes” élettörténetét megismeri az olvasó, így másképp láthatja e problémákat a folyamat, az életút ismeretében.

Ugyanakkor e kisregény egyik újdonsága a korábbi művekkel szemben, hogy egy olyan problémát – a betegség – is középpontba helyez, mellyel eddigi olvasmányaitok során ritkán vagy csak mellékszálként találkoztatok.

A szöveg vizsgálata során keressük a válaszokat a kisregény műfaji kérdéseire, az elbeszélői módszerek sajátosságaira, a cselekménybonyolítás, időkezelés sajátosságaira a motívumok jelentésére, értelmezése is.

1. Hivatalnokok – hivatalnoktörténetek

a) Készíts fürtábrát a hivatalnok, hivatalnoktörténet fogalmak kapcsán! Idézd fel azokat az ismereteket, melyeket e fogalmakról korábban tanultál (akár más tantárgy

óráin is)!

b) A megbeszélés során egészítsd ki saját ábráidat, ha szükséges!

HIVATALNOK HIVATALNOKTÖRTÉNET

T O L S Z T O J : I V Á N I L J I C S H A L Á L A 9 7

2. A főhős portréja – Iván Iljics karrierjeAz olvasott szöveg alapján készíts vázlatos portrét a főszereplőről! Erre 5 perced van!

a) Néhány mondattal vázold fel életét, karrierjét!

b) Ha marad rá időd, idézd fel a korábban olvasott-elemzett művek főhőseinek sorsát, életpályáját, s vesd össze ezekével Iván Iljics pályafutását!

c) Ha kész vagy munkáddal, olvasd fel párodnak írásodat, s beszéljétek meg, hogy milyen azo-nosságok, különbségek vannak írásaitokban! Egészítsd ki párod észrevételeivel a vázlatodat!

3. NévláncHa téged szólítanak, ismertesd közös portré-vázlatotokat!

4. A címszereplő és az idő

A) Olvassátok újra az 1. fejezetet!

a) Gyűjtsétek ki belőle az időre, az idő múlására vonatkozó mondatokat, utalásokat! (Ezt a munkát osszátok fel egymás között!)

b) Állapítsátok meg, hogy a fejezetnek kb. mennyi a cselekményideje, s ez hogyan aránylik a mű egészének cselekményidejéhez!

c) Vizsgáljátok meg azt is, hogy milyen terjedelmű ez a rész, s mennyi időt ölel fel a cselekményből ez a terjedelem! Le tudtok-e vonni ebből valamilyen következtetést?

B) Olvassátok újra a 2–3. fejezetet!

a) Gyűjtsétek ki belőlük az időre, az idő múlására vonatkozó mondatokat, utalásokat! (Ezt a munkát osszátok fel egymás között!)

b) Állapítsátok meg, hogy e két fejezetnek kb. mennyi a cselekményideje, s ez hogyan aránylik a mű egészének cselekményidejéhez!



C) Olvassátok újra a 4–6. fejezetet!


b) Állapítsátok meg, hogy e három fejezetnek kb. mennyi a cselekményideje, s ez hogyan aránylik a mű egészének cselekményidejéhez!


T O L S Z T O J : I V Á N I L J I C S H A L Á L A 9 9

D) Olvassátok újra a 7–11. fejezetet!


b) Állapítsátok meg, hogy ennek az öt fejezetnek kb. mennyi a cselekményideje, s ez hogyan arány lik a mű egészének cselekményidejéhez!


1 0 0 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 1 0 . É V F O L Y A M

E) Olvassátok újra a 12. fejezetet!

a) Gyűjtsétek ki belőle az időre, az idő múlására vonatkozó mondatokat, utalásokat! (Ezt a munkát osszátok fel egymás között!)

b) Állapítsátok meg, hogy ennek a fejezetnek kb. mennyi a cselekményideje, s ez hogyan aránylik a mű egészének cselekményidejéhez!


T O L S Z T O J : I V Á N I L J I C S H A L Á L A 1 0 1


5. A kompozíció

A) Továbbra is az előző feladatban kapott fejezettel fogtok dolgozni.

a) Fogalmazzátok meg röviden, hogy mi szerepel ebben a fejezetben!

b) Adjatok címet e résznek!

B) Továbbra is az előző feladatban kapott fejezetekkel fogtok dolgozni.

a) Fogalmazzátok meg röviden, hogy mi szerepel ezekben a fejezetekben!


b) Adjatok címet e részeknek!

C) Továbbra is az előző feladatban kapott fejezetekkel fogtok dolgozni.



D) Továbbra is az előző feladatban kapott fejezetekkel fogtok dolgozni.




E) Továbbra is az előző feladatban kapott fejezettel fogtok dolgozni.

a) Fogalmazzátok meg röviden, hogy mi szerepel ebben a fejezetben!

b) Adjatok címet e résznek!

6. Külső és belső terek

a) Gondolkodjatok közösen az alábbi kérdéseken! – Melyek a történet legfontosabb helyszínei? Miért nevezhetők ezek a terek fontosnak?

– Milyen folyamat fi gyelhető meg a „regénytér” változásában? Milyen összefüggésben van ez a cselekménnyel?


– Azt állítjuk, hogy e mű egyik legfontosabb helyszíne a „belső tér”. Milyen kapcsolat, viszony jellemzi a belső és külső teret?

b) Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget, mely a regény idejével és terével foglalkozik, és dolgozd fel jelöléstechnikával!

L. NY. TOLSZTOJ: IVÁN ILJICS HALÁLA (1884–1886)

Tolsztoj az Iván Iljics halála című kisregényt 1884-86 közt írta.

A kisregény felépítésének meghatározó eleme az időrend. Tolsztoj szándékosan szakított a hagyományos, lineáris időrendiséggel. Az első fejezetben értesül az olvasó a hivatalnok (a főhős, a címszereplő) haláláról a felesége által közzétett gyászjelentésből, s az elbeszélő csak ezután kezd bele Iván Iljics történetébe. A megváltoztatott időrend alkalmat ad arra, hogy a főszereplő halálával kapcsolatban megnyilatkozó munkatársak, barátok, a család tagjai ér-telmezzék a halál tényét, illetve megtudhatjuk, hogyan vélekednek az elhunytról, milyen emlékeket hagyott bennük. A kronologikusság felcserélése és a késleltetés szerepe kettős: egyfelől hangsúlyt kap, hogy az elbeszélő érdeklődésének középpontjában elsősorban a ha-lál áll, és csak ezután következik a főhős életének jellemzése. Másfelől az olvasóban is egyre inkább növekszik a kíváncsiság: milyen életet élt, miféle ember volt ez az Iván Iljics, akinek a halála ilyen reakciókat vált ki környezetéből.

A történések helyszínének változása is különleges, fokozatosan szűkülő perspektívát mutat: a külvilág megnyilvánulásaitól (első fejezet), egy élet „állomásain” keresztül jut el a lélek legmélyére, Iván Iljics magányos, elemző tudatába. A fájdalom és halálfélelem megszűnését, a főhős valódi megigazulását nem a hagyományos, külső személy általi feloldozás adja, ha-nem a lélek belső megvilágosodása, tökéletesedése. A Tolsztojt egész életében és számtalan művében izgató megtisztulás, belső átváltozás és tökéletesedés folyamata Iván Iljics sorsában szinte vázlatos tömörséggel zajlik le. Ebből a szempontból az Iván Iljics halála tulajdonkép-pen akár az ugyanezt a központi problémát felvető Feltámadás című regény előképeként is értelmezhető.


A) Iván Iljics egy szerencsétlen, kiszolgáltatott ember. Mivel az orvostudomány még nem volt elég fejlett abban az időben, ezért az orvosok nem ismerték fel betegségét. Iván Iljics az „orvosok áldozata”.

7. A betegség mint metafora?Az alábbiakban olvashattok néhány állítást Iván Iljics betegségével kapcsolatban.

a) Az egyes csoportok feladata az, hogy érveljenek a nekik jutott állítás mellett, vagy cáfolják meg azt!

b) Akár mellette, akár vele szemben érveltek, véleményetek kialakításához használjátok a szö-veget!

c) Véleményeteket foglaljátok össze írásban, s a vita során ismertessétek!

B) Iván Iljics súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. A betegség tette számára lehetővé, hogy lelki-szellemi értelemben „meggyógyuljon”. A betegség által vált tudatos emberré.

C) Iván Iljics betegségét metaforikusan-szimbolikusan kell értelmeznünk. Nem az ő személye és betegsége az, ami az elbeszélőt foglalkoztatja. Iván Iljics betegsége az orosz társadalom beteg-ségének metaforája.


D) Iván Iljics betegségét metaforikusan-szimbolikusan kell értelmeznünk. Nem az ő személye és betegsége az, ami az elbeszélőt foglalkoztatja, hanem minden kívülről irányított, a korabeli társadalmi elvárásoknak, konvencióknak megfelelni kívánó élet betegsége.


E) Iván Iljics betegsége és halála egy értelmetlen élet „értelmessé válásának” folyamata és beteljesedése. Ez a betegség és halál Krisztus szenvedéseinek és halálának sajátos parafrázisa. Ezt talán igazolja arcának nyugodt, békés kifejezése, mely hozzátartozóit is meghökkenti a mű elején.

8. Elbeszélő és hőseHallgassátok figyelmesen a felolvasott szövegrészletet, majd gondoljátok közösen végig az alábbi kérdéseket!


a) A részletben két hang, két szólam keveredik. Kiknek a gondolatai kapcsolódnak össze itt?

b) Milyen hatással van ez a befogadóra?


c) Idézzétek fel, hogy hogyan változik a történet előrehaladtával az elbeszélői részek, a mono-lógok és a dialógusok aránya! (Ha szükséges, használjátok a mű szövegét!)

9. Gondolatok a halálról – Házi feladatAz alább felsorolt szempontok alapján készíts vázlatot vagy táblázatot, majd írj esszét Iván Iljics haláláról!

a) Olvasd el újra a történet záró fejezetét! Idézd fel azt a folyamatot, ami Iván Iljics halálához vezetett!

b) Idézd fel, hogy a korábban olvasott, elemzett művekben hogyan jelent meg ez a téma! Miben más, miért más Iván Iljics halála, mint Goriot apó, Gatsby, Julien Sorel, Anna Karerina vagy Bovaryné halála?

Elsősorban ne azt hasonlítsd össze, hogy milyen módon haltak meg e regényhősök, hanem hogy haláluknak mi a szerepe a történetekben, s ezt próbáld összehasonlítani Tolsztoj hősének halálával!

c) Írásodban idézz a művekből a témához kapcsolódó részleteket!

d) Ha úgy érzed, hogy másokkal is megosztható, akkor arról is írj néhány mondatot, hogy te miként viszonyulsz a halálhoz!

10. Iván és Geraszim – Házi feladatA műben két olyan mellékszereplő van, akik jó szívvel, szeretettel-szánalommal tekin-tenek Iván Iljicsre: kisfia és Geraszim, a szolgája.Válaszd ki egyiküket, s írj egy rövid terjedelmű (10-15 mondatos) „epilógus”-t, melyben összefoglalod, hogy miként alakult az általad választott szereplő sorsa az Iván Iljics ha-lálát követő években!

11. EsszéírásÍrj 2-2,5 oldal terjedelemben esszét az alábbi címek valamelyikével!

a) Asszonyok, asszonysorsok a XIX. századi regényekben

b) A karrierizmus mint egyéni és mint társadalmi probléma XIX–XX. századi regényekben

c) Kortársunk Rastignac/Julien Sorel, avagy mi lenne a sorsa a mai világban egy XIX. századi regényhősnek?

Csak az egyik témát kell kidolgoznod! Első lépésként készíts vázlatot, s csak ezután fogj a rendszeres munkához! Válassz egy mottót valamelyik műből, amely kapcsolódik a címhez, dolgozatodhoz! Ügyelj arra, hogy írásod kapcsolódjék a címhez, a megadott témához!

6. I B S E N : A V A D K A C S A

A Z I L L Ú Z I Ó K S O R S A A D R Á M Á B A N ; A Z A N A L I T I K U S D R Á M A T Í P U S

A következő két modulban egy XIX. századi és egy XX. századi dráma elemzésén keresztül vizsgáljuk meg a fejezet témáját: az illúziók elvesztését.

Elsőként Henrik Ibsen A vadkacsa című művét fogjuk értelmezni.

1. Velem is megtörtént már…

a) Idézd föl magadban, megtörtént-e már veled, hogy egy általad ismert emberről kiderültek olyan információk, amelyek módosították a benned róla kialakult képet! Milyen érzés volt? Mit tettél?

b) A saját múltadról vagy a családod múltjáról kiderült-e számodra olyan esetleg kínos információ, amely átformálta a családról vagy önmagadról kialakított képedet? Milyen érzés volt? Mit tet-tél?

c) Ha sem az a), sem a b) feladatban megfogalmazott eset nem történt meg veled, el tudod-e képzelni, mi lenne, ha ilyesmi történne?

d) Hogyan kapcsolható a fent megfogalmazott probléma Ibsen drámájához véleményed szerint?

2. A cselekmény elemeiVálaszoljatok a kérdésekre, és ahol lehet, indokoljatok a szövegből!

a) Melyik országban és mikor játszódik a dráma?

b) Mennyi a cselekményidő? Tanulmányaitok során mikor találkoztatok ilyen rövid idő alatt játszódó drámával?

c) Mi a két helyszín?

d) Milyen társadalmi réteg, csoport tagjai a szereplők?

3. Információk az első felvonásból – az expozíció Gyűjtsétek ki A vadkacsa első felvonásából a szereplőkre, a múltra és a jelenre vonatkozó információkat! Csoportosítsátok ezeket a táblázat szempontjai szerint! (Írjatok ikszeket a táblázatba a megfelelő helyekre! 3 példát beírtunk.)


Szempontok:

a) Új információ (a néző vagy valamelyik szereplő számára).

b) Később kiderül, hogy másként áll a helyzet, vagy a későbbi információ visszamenőleg átminősíti a korábbit.

c) Végig nem derül ki a drámában, hogyan is történt a dolog.

A Z I N F O R M Á C I Ó a ) b ) c )

Nagy kakas volt Hakon Werle. x x

Gregers Werle nem jár le a hegyről, kb. 17 éve volt otthon. x

Hjalmar szerint apjának nincs rajta kívül senkije, akire támaszkod-hatna.

x x

I B S E N : A V A D K A C S A 1 1 3

4. Mi derül ki a múltból?Válaszoljatok a kérdésekre, és válaszaitokat indokoljátok a szövegből!

a) Miféle kapcsolat volt Werle, Gina és Hjalmar között?

b) Ki és miért kezdeményezi a múlt feltárását?

c) Hjalmar hogyan viszonyul ehhez a múlttisztázáshoz?

d) A múlthoz való viszony, a múlt tisztázása milyen szerepet játszik a dráma egészében, a drama-turgia megteremtésében?

5. Olvasd el, jegyezd meg!

a) Olvasd el az ismeretközlő szöveget az analitikus drámáról, jegyezd meg a lényegét!

b) Keress érveket amellett, hogy Ibsen drámája analitikus dráma!

c) Ismersz hasonlókat (pl. a felsoroltak közül olvastad-e valamelyiket, vagy láttál-e olyan fi lmet, amelyben ez a technika érvényesül)?

AZ ANALITIKUS DRÁMA

Olyan drámatípus (egyes szakértők szerint műfaj), melyben a drámai szituáció (alaphelyzet) kettős: egyrészt a múltban megtörtént események hozzák létre (és nem pl. jelenbeli érdek-, illetve értékütközés, mint a konfl iktusos drámákban), másrészt kell a jelenben is egy aktuális esemény, amely kiváltja a múlt elemzését. A jelenben játszódó cselekmény során tehát fény derül az előzményekre, s elemzésük (analízisük) mozgatja a drámai cselekményt, sőt annak egésze nem más, mint a múltnak a jelenben történő, elemző feltárása. A drámai jelen időt tehát a múlt értelmezései (több értelmezés bontakozik ki egyszerre) határozzák meg.


6. A szerkezet – a mű fordulópontjai az egyes felvonásokban

A) I. felvonás

a) Fogalmazzátok meg, mi az a szituáció, amely elindítja a drámai cselekménysort!

b) Mi által válik fenntarthatatlanná ez a kezdeti szituáció?

c) Milyen tettváltásokra kerül sor ebben a felvonásban? Foglaljátok T-táblázatba ezeket!

L É P É S ( K I É ) E L L E N L É P É S ( K I É )

d) Milyen fordulat van már az I. felvonásban?

– A cselekményben:

A dialógusok révén fokozatosan tárul fel a szereplők jelleme és egymással való kapcsolataik rend-szere, s az olvasó is arra kényszerül, hogy folytonosan módosítsa a szereplőkről, helyzetekről kialakított véleményét. A drámatípus konvenciója a motivikus-jelképes formálás is.

Ebbe a típusba tartoznak a következő drámák: Szophoklész: Oidipusz király; Ibsen: A vad-kacsa, Babaszoba, Solness építőmester; Miller: Az ügynök halála (valamint O’Neill: Utazás az éjszakába, Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres, Albee: Nem félünk a farkastól – ezekkel a művekkel is érdemes megismerkedni).

– Valamilyen felismerés valamelyik szereplő részéről:

– Valamelyik szereplőnek valamilyen életfordulata:

– Valamelyik szereplő megtisztul-e erkölcsi szempontból?

e) A konfl iktusos drámák felépítésére gondolva miféle konfl iktus van itt, és milyen bonyodalom veszi kezdetét, vagy legalábbis sejtetődik?

B) II. felvonás

a) Milyen tettváltásokra kerül sor ebben a felvonásban? Foglaljátok T-táblázatba ezeket!


b) Van-e fordulat a II. felvonásban?






c) Milyen konfl iktusok (de legalábbis problémák) lehetősége mutatkozik meg ebben a felvonás-ban?

C) III. felvonás



b) Van-e fordulat a III. felvonásban?






c) Milyen konfl iktusok (vagy legalábbis problémák) mutatkoznak meg ebben a felvonásban?

D) IV. felvonás



b) Milyen fordulatok vannak a IV. felvonásban?





I B S E N : A V A D K A C S A 1 17

c) Milyen konfl iktusok vannak ebben a felvonásban? Hol van a tetőpont, ahonnan az egész dráma fordulatot vesz? Milyen megoldás lehetőségét sugallja Gregers?

E) V. felvonás



b) Milyen fordulatok vannak az V. felvonásban?






c) Mi a drámai helyzet megoldása, ami más szempontból tetőpont?

d) Hasonlítsátok össze a drámai végszituációt a kezdetivel! Mi a különbség?

7. A szerkezet – a dráma fordulópontjai az egyes szereplők szempontjából

A) Hjalmar Milyen fordulatok következnek be Hjalmarral kapcsolatban a mű folyamán? (Jegyezzétek föl a

szöveghelyet is!)

a) A cselekményben – azaz milyen nem megszokott tettei vannak?

b) Milyen felismerésekre jut – mikor, kinek vagy minek a hatására?

c) Milyen életfordulatait fi gyelhetjük meg?



d) Megtisztul-e erkölcsi szempontból?

B) Gregers Milyen fordulatok következnek be Gregersszel kapcsolatban a mű folyamán? (Jegyezzétek föl a

szöveghelyet is!)







C) Gina Milyen fordulatok következnek be Ginával kapcsolatban a mű folyamán? (Jegyezzétek föl a

szöveghelyet is!)





D) Hedvig Milyen fordulatok következnek be Hedviggel kapcsolatban a mű folyamán? (Jegyezzétek föl a

szöveghelyet is!)



1 2 2 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 1 0 . É V F O L Y A M1 2 2 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 1 0 . É V F O L Y A M




8. Hjalmar „kis” hazugságai

a) Sorold föl, hányszor és miket hazudik Hjalmar, amikor hazaérkezik a vacsoráról!

b) És az egész 2. felvonásban?


c) Mikor mond igazat?

d) Rokonszenvesnek vagy ellenszenvesnek találtad az 1. felvonásban? És a 2.-ban? Miért?

9. Hjalmar nagy hazugsága – a család hazugságaBeszéljétek meg a kérdéseket, és válaszaitokat indokoljátok a szövegből!

a) Mi minden derül ki az Ekdal család életmódjáról? (Gondoljatok például az étkezési szokásokra!) Ki dolgozik és mit? Milyen a munkamegosztás? (Ne csak a 2. felvonásra gondoljatok!)

b) Miket állít Hjalmar önmagáról, és ezzel szemben mi az igazság? Mit tesz vagy nem tesz?


c) Mit gondol a családjáról Hjalmar, mielőtt „minden” kiderül?

d) Mi a foglalkozása, ennek milyen metaforikus, jelképes jelentése lehet?

e) Mi Hjalmar életcélja? Mit gondol magáról?

f) Hogyan nevezi Relling ezt a fajta önbecsapást, ezt a hamis mítoszt?

g) Ismertek olyan embert, akinek ekkora különbség van a szavai és a tettei, az énképe és a valódi személyisége között?

h) Szerintetek lehet így boldogan élni? Mindenki alkalmas az igazság elviselésére?

10. Hjalmar beszédmódja

a) Mit nevezünk közhelynek?

b) Keressetek a kijelölt szövegrészekből közhelyes mondatokat, szókapcsolatokat!


c) Mi az oka annak, hogy Hjalmarnak rengeteg közhelyes szövege van?

d) Milyen kifejezésmód, hangvétel jellemzi még Hjalmar megszólalásait?

Pl. „…ez a nagy eszme minden életerőmet felemészti.”, „Igaz emberségem követeli a jogait!”, „…olykor az emberi lét sötét és rejtelmes dolgaiba is belepillantunk.” , „Meglehet, szűk és szegényes ez a hajlék, mégis otthon, drága Ginám…”, „…hogy hajlékot keressek ősz atyámnak s jómagam-nak.”

e) Véleményetek szerint mi az oka ennek a hangvételnek?

f) A pisztoly történetében két párhuzamos esetet mesél el Hjalmar. Hogyan és miért így mesél? Mit árul el ez a személyiségéről?

g) Vizsgáljátok meg azt is, milyen beszédhelyzetben hangzanak el a közhelyes mondatok! Hitele-sítik vagy visszavonják a „bölcsességeket” és a pátoszt?

h) Hogyan függ össze a beszédstílus, a mondatok tartalma, Hjalmar viselkedése és élethazug-sága?

11. Szereplők és jellemekVizsgáljátok meg csoportokban egy-egy szereplő jellemét! A csoporton belül osszátok el a részfeladatokat! Használjátok a dráma szövegét!

A) Hjalmar jelleme és viszonyai

a) Készítsétek el Hjalmar jellemtérképét az ábra alapján csomagolópapírra! Minden vonáshoz írjatok 3 érvet a szövegből!

b) Ábrázoljátok idődiagramon Hjalmar viszonyának alakulását családtagjaihoz és Werléhez!

→

B) Gregers szerepe a tények feltárásában – Gregers eszményei

a) Mit tudunk meg Rellingtől Gregers múltjáról?

a szereplő neve

tulajdonság

tulajdonság

tulajdonság tulajdonság3. érv (mert)

2. érv (mert)

1. érv (mert)

2. érv (mert)

2. érv (mert)3. érv (mert)1. érv (mert)

2. érv (mert)

3. érv (mert)1. érv (mert)

1. érv (mert)

3. érv (mert)


b) Miért mondja Relling Gregersről, hogy elmebeteg? Milyen „betegsége” van?

c) Gregers saját magáról is azt mondja, hogy beteg a lelke. Mire gondolhat?

d) Milyen a viszonya apjához? És halott anyjához?

e) Mit gondol Hjalmarról? Miért nyomoz, és miért tárja fel a (szerinte) nagy igazságot?

f) Hogyan boldogul a hétköznapi életben? Milyen – jelképesen is értelmezhető – dolgokat csinál?

g) Mi Gina véleménye róla?


h) Milyen különös, metaforikus-jelképes mondatokat mond?

i) Alkossátok meg ezek alapján jellemtérképét csomagolópapírra!

C) Relling, a cinikus?

a) Mivel gyógyítja Relling a betegeit? Mivel gyógyítja Hjalmart? Foglalkozásának milyen metafori-kus jelentése van?

a szereplő neve

tulajdonság

tulajdonság


2. érv (mert)

1. érv (mert)

2. érv (mert)


2. érv (mert)


1. érv (mert)

3. érv (mert)


b) Miért gondolja, hogy beteg a világ?

c) Mit gondol Gregersről?

d) Vajon miért szerepel mellette Molvik is?

e) Idézzétek föl, mi a rezonőr szerepkörének lényege! Relling rezonőr-e szerintetek? Ha igen, miért?

f) Hol jelzi előre Relling Hedvig sorsát? Miért érzi meg a lehetőséget, hogy baj történhet (a hely-zetre és személyiségére is gondoljatok)?

g) Relling szerint az eszmény egyenlő a hazugsággal. Vajon miért? Egyetértetek-e vele?

h) Készítsétek el Relling jellemtérképét csomagolópapírra!


D) Gina, a gyakorlatias

a) Hogyan vélekedik Gina Gregersről?

b) Mi mindent csinál, hogyan veszi ki részét a családi munkamegosztásban?

c) Mi jellemzi a beszédmódját, illetve a kommunikációban való részvételét? Mire lehet ebből következtetni?

a szereplő neve

tulajdonság

tulajdonság


2. érv (mert)

1. érv (mert)

2. érv (mert)


2. érv (mert)


1. érv (mert)

3. érv (mert)


d) Mennyire ismeri a férje valódi lényét? Szereti-e?

e) Miért hallgatja el Werlével folytatott viszonyát Hjalmar előtt? Igazat lehet neki ebben adni?

f) Az övével szemben Sörbyné megoldása milyen megoldás? Gina számára is bevált volna?

g) Hogyan viszonyul a lánya halálához?

h) Készítsétek el Gina jellemtérképét csomagolópapírra!


E) Hedvig, a tiszta

a) Milyen helyet foglal el Hedvig érzelmi sorrendjében az apja?

b) Hogyan viszonyul apja és nagyapja szokásaihoz, mennyire kritikus kamasz?

c) Mit tart fontosnak Hedvig, mi okoz neki örömet?

a szereplő neve

tulajdonság

tulajdonság


2. érv (mert)

1. érv (mert)

2. érv (mert)


2. érv (mert)


1. érv (mert)

3. érv (mert)


d) Mennyit ért meg Gregers metaforáiból?

e) Mennyit ért meg az egész helyzetből?

f) Vajon miért merülhet föl benne, hogy talált gyerek, hiszen elhangzik, hogy anyjára hasonlít kívülről?

g) Miért dönt az öngyilkosság mellett? Volna-e más lehetősége? Könnyebb magát megölni, mint a vadkacsát, vagy szándékosan így dönt?

h) Mennyire következik a drámai cselekményből a végkifejlet? Számítottatok erre? Miért?

i) Készítsétek el Hedvig jellemtérképét csomagolópapírra!


A SZEREPLŐK KÜLÖNBÖZŐ NARRATÍVÁI

Mindnyájan tapasztaltuk már, hogy ugyanazt a történetet hányféleképpen lehet elmesélni különböző nézőpontokból, különböző érdekektől vezérelve, különböző tudások (helyzetről, személyekről stb.) birtokában. Ennek a drámának is szinte mindegyik szereplője saját válto-zatot alakít ki a múlt és a jelen értelmezésében. Ahány fontosabb szereplő, annyi történet képződik, vagyis annyi narratíva jelenik meg, s rajzolódik ki fokozatosan a dialógusokban. A néző előtt ezek a cselekményértelmezés-változatok tárulnak fel és ütköznek egymással.

12. Szimbolikus vezérmotívumokAz ismeretközlő szöveg elolvasása után dolgozzatok tovább az előző csoportotokban!

A SZIMBOLIKUS VEZÉRMOTÍVUMOK

A vadkacsa az illúzióvilág központja, az élethazugság és a tisztaság különnemű és szemé-lyenként módosuló élettartalmainak valódi emberi kapcsolatokat olykor összefoglaló, olykor helyettesítő, érzékletes foglalata: jelképe. Nemcsak egyedi szimbólum, hanem – a drámatör-ténetben nagy jövő előtt álló, korszakos fontosságú s a korra jellemző – visszatérő, szimboli-kus vezérmotívum is, a kompozíció eleme. A fi gurák úgy belefonódnak tárgyi, intellektuális, érzelmi, esetleg mitikus környezetük vonatkozásrendszerébe, hogy e rendszer bemutatásával jellemezhetőek hitelesen. E széttartó vonatkozásrendszer szerkezeti összefogására szolgál a vezérmotívum. (Egri Péter nyomán)

a szereplő neve

tulajdonság

tulajdonság


2. érv (mert)

1. érv (mert)

2. érv (mert)


2. érv (mert)


1. érv (mert)

3. érv (mert)



A) A PADLÁS Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a padlás (jelképes értelmű helyszín) legyen a téma,

ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz

a darabban, illetve, hogy mit jelent az egyes szereplők számára!

B) A TENGER MÉLYE Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a tenger mélye (jelképes értelmű helyszín) legyen a

téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz


C) AZ ERDŐ Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy az erdő (jelképes értelmű helyszín) legyen a téma,

ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz


D) A VADKACSA Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a vadkacsa legyen a téma, ez álljon a térkép cent-

rumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz


E) A VADÁSZKUTYA Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a vadászkutya legyen a téma, ez álljon a térkép

centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz


F) A BŰZ Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a bűz legyen a téma, ez álljon a térkép centrumá-

ban! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz


G) A FELEJTÉS Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a felejtés legyen a téma, ez álljon a térkép cent-

rumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hol bukkan föl, hogyan kapcsolódik a drama-

turgiához ez a motívum, illetve, hogy mit jelent az egyes szereplők számára!

H) 13.-NAK LENNI Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a 13.-nak lenni legyen a téma, ez álljon a térkép

centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz



I) SÖR, VAJAS KENYÉR Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a sör és a vajas kenyér legyen a téma, ezek álljanak

a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódnak ezek a többi motívum-

hoz a darabban, illetve, hogy mit jelentenek az egyes szereplők számára!

J) FURULYA Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a furulya legyen a téma, ez álljon a térkép cent-



K) VAKSÁG Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a vakság legyen a téma, ez álljon a térkép cent-



13. Nézelődés a témafalon

a) Menjetek a témafalhoz, tanulmányozzátok egymás gondolkodástérképét, jellemtérképét!

b) Tegyetek föl kérdéseket, vitassátok meg a problémás állításokat!

c) Készítsetek jegyzeteket magatoknak!

14. Tragédia? Komédia? Tragikomédia?

a) Olvassátok el a tragikumról, a tragikomikumról és a melodrámáról szóló, A vadkacsát is értelmező szövegeket! Ennek fényében válaszoljátok meg a további kérdéseket!

A tragikumról

A végesség, a halál, mulandóság maga nem tragikai. Tragikai erőre akkor emelkedik, ha szembeállítjuk a naggyal, értékessel, hatalmassal; csak a nagynak, értékesnek, hatalmasnak halála tragikai.

(Péterfy Jenő nyomán)

A tragikomikumról

A tragikomédia a késő polgári színműben válik uralkodóvá, amikor a drámai életanyag jellege és annak megítélése különneművé lesz. Ibsen A vadkacsa c. műve ebben a tekintetben is korszakot nyit. A vadkacsában tragikum és komikum nem keveredik, hanem vegyül: ugyan-annak a szereplőnek vannak tragikus és komikus oldalai, megnyilvánulásai is.

(Egri Péter nyomán)


b) A komikum mely fajtáit fedeztétek föl a műben?

A vadkacsa a komédia közelébe jut el: a polgári értékrend tragikus eszményei önma-guk komédiájába, iróniájába, belső felbomlasztásába csapnak át. Az erény diktatúrájának morálja a hazugság diktatúráját jelenti. Gregers azért lesz komikus alak, mert elhiszi, hogy eszményei a valóságban is szentek, és megvalósulásuk morális megtisztuláshoz vezet. A komédia ott éri el tetőpontját, amikor kiderül, hogy Gregers eszményeit épp az öreg Werle és Sörbyné cinikus erkölcstelensége valósítja meg. Relling foglalja össze ezt a komikus ide-alizmust, amikor az eszményt azonosítja a hazugsággal. Relling cinizmusa azonban nem számolja föl teljes egészében Gregers hősieskedését. Egy mozzanatot érintetlenül hagy: az ideálok szépségét „önmagukban”. Komikusak ezek az eszmények, mihelyt mint követelmé-nyek fordulnak szembe az átlagemberek kicsinyes életével, és nevetségesek mint gyakorlati élethazugságok. (Az öreg Ekdal „vadászata”.) Vagyis a realizálásra való törekvés és maga a realizálás teszi őket nevetségessé. De nem lesznek komikusak akkor, ha mint a magányos ember álmai, megmaradnak puszta rezignált vágyaknak, szép illúzióknak, a megvalósítás minden szándéka nélkül.

(Almási Miklós nyomán)

Maga a cinikus rezonőr, Relling sem az ideálokat magukat tagadja. Gregersnek ezt mondja: „Megint olyan embereken akarja számon kérni az eszményeit, akik, hogy úgy mondjam, nem fi zetőképesek.” Ez a mondat nem tagadja az eszmények érvényét, akkor ugyanis nem lenne értelme a „fi zetőképesség” fogalmának. Az eszményeket sem általában, hanem csupán a két Ekdal és Gregers életének kontextusában minősíti hazugságoknak.

(Arató László nyomán)

Ibsen nem dönti el, mi a „helyes”, és mi a „helytelen”. Nélkülöz minden olyan biztos tám-pontot, ahonnan a szereplők és sorsuk fölött ítélkezni lehetne. Azaz minden minősítés viszo-nylagosságát, előfeltevésektől függő mivoltát emeli ki. S az abszolút értékrend hiánya miatt sem nevezhető a mű tragédiának, noha találunk benne tragikus mozzanatokat.

(Részlet Eisemann György – H. Nagy Péter – Kulcsár-Szabó Zoltán irodalomtankönyvéből)

A melodráma

Olyan színmű, amelyben valamilyen szomorú esemény történik, rendszerint a darab végén, amely azonban nem viszi közelebb a szereplőket a problémák megoldásához, a világrend-ben nem következik be általa változás, nem emelkedik tragikai magaslatra a megoldás. A mo dern kor hősnélkülisége lehetetlenné teszi a tragikai erőt.


c) Tragikusnak érzitek-e Hedvig öngyilkosságát? Tragédiává teszi-e ez az öngyilkosság a mű egészét?

Érveljetek a tragédiáról régebben tanultak segítségével!

d) Szerintetek mi a műfaja ennek a drámának?

e) Találkoztatok-e már melodrámával? Mondjatok példákat melodramatikus ábrázolásra, ha tudtok!

15. VallatószékVállalja valaki Hjalmar, majd Gregers, majd Hedvig, majd pedig Gina szerepét!Üljön középre, a többiek pedig faggassák mindenről, amit meg akarnak tudni róla: mit miért tett és mondott stb.? Tudjatok meg róla, tőle minél több dolgot!

16. Minden, amit el akartam mondani, de nem volt rá idő vagy alkalom… – Házi fela-dat

a) Írj egy A/5-ös lapra szabadon bármiről, amit

– fontosnak tartottál ezen a négy órán,– ami nagyon tetszett vagy nagyon nem a drámában,– ami tetszett vagy nem az órai munka során,– amit meg akarnál még osztani a többiekkel!

b) Írhatsz olyan problémáról is, ami a dráma olvasása vagy a megbeszélés során fölmerült benned a saját vagy általában az emberek életével kapcsolatban.

c) Nem muszáj egész mondatokban fogalmaznod, írhatsz töredékmondatokat, fontos szavakat is, készíthetsz rajzot! Tűzd ki munkádat a falra!

d) Tanulmányozd a többiek munkáit is!


17. Választható, szorgalmi feladatok otthonra

a) Készíts interjút bármelyik szereplővel a történtek után 5 évvel! Túlvilági interjú is lehet Hedviggel.

b) Írd meg bármelyik szereplő naplóját az események után 5 évvel! Hedvig túlvilági naplója is lehet.

c) Hasonlítsd össze A vadkacsát és Karinthy Frigyes Így írtok ti c. művéből A kénguru c. paródiát! A mű elsősorban Ibsen stílusának és dramaturgiájának paródiája, több művére is utal, ter-mészetesen leginkább A vadkacsára.

d) Készíts díszlettervet, illetve jelmeztervet a műhöz!

e) Rajzold le bármelyik szereplőt vagy jelenetet!

f) Írj érvelő fogalmazást! Téma-, illetve címlehetőségek:

– Lehetünk-e boldogok élethazugságban?– Van-e bűn a műben, és mi az, ki bűnös?– Van-e jogunk segíteni másokon, ha nem akarják?– Az élethazugság és az eszmény szinonim fogalmak

g) Írj esszét, melyben értelmezed a dráma problémáit Ibsen egy mondatának alapján! „Legtisztábban nagy távolságból látunk, a nyarat legpontosabban egy téli napon lehet leírni.”

h) Írj esszét egy vagy több összetartozó szimbolikus motívumról a gondolkodástérképek segítsé-gével!

i) Hasonlítsd össze T-táblázatban Werle és Sörbyné, illetve Hjalmar és Gina házasságát!

j) A vadkacsa mint tragikomédia – írj értekező esszét az ismeretközlő szövegek felhasználásával!

k) A vadkacsa az illúziók elvesztésének drámája – írj értekező esszét az ismeretközlő szövegek felhasználásával!

l) Olvass el egy másik Ibsen-drámát! Írj róla olvasónaplót vagy irodalmi levelet egy barátodnak, esetleg recenziót egy fi ktív (vagy a tényleges) iskolaújságba!

m) Olvass el egy másik Ibsen-drámát! Hasonlítsd össze A vadkacsa című művel például az életha-zugság problémájának, a szimbólumkezelésnek, az analitikus technika alkalmazásának szem-pontjából!

n) Készüljetek föl otthon! Adjátok elő a dráma egyik részletét vagy Karinthy paródiáját!

o) Olvasd el az Ibsenről szóló szövegeket! Egyetértesz-e azzal, hogy Ibsen ezen drámája mester-kélt, túlságosan megalkotott? Érvelj az állítás ellen vagy mellette egy érvelő szövegben!

Henrik Ibsen (1828–1906)

A modern polgári dráma nagy megújítója. Fellépése idején

az európai színpadon a polgári színjáték uralkodott, ame-

lyet nem véletlenül neveznek „jól megcsinált színdarab-

nak”. Pontos dramaturgiai szabályok szerint, jól kiszámí-

tott fordulatokkal ért el biztos hatást, főleg a szellemesen

pergő párbeszédek segítségével. Ennek a drámatípusnak

volt mestere Eugène Scribe [özsén szkríb] (1791–1861) és

Molnár Ferenc (1878–1952).

Ibsen drámáinak alapproblémája az egyéniség önkere-

sése és önmegvalósítása. Egyik leghíresebb drámája a Peer

Gynt, egy Goethe Faustjához kapcsolódó drámai költemé-

ny, mely újabb fontos kérdéssel színezi a témát: az illúzió,

a hazugság motívumával. Szinte minden drámáját áthat-

ja a jelképes kifejezésmód. Nagy újítása éppen az, hogy

társadalmi drámáit egy-egy nagy szimbólum köré szövi,

amelyben a dráma alapproblémája sűrítetten jelenik meg,

a jelkép annak mintegy tárgyi megfelelője. Ilyen jelkép a

babaszoba Babaszoba című, a vadkacsa A vadkacsa című

és a torony a Solness építőmester című művében.

Ibsen drámái ún. analitikus drámák. Másik dramatur-

giai jellegzetességük a „jól megcsinált színdarab” drama-

turgiájának felhasználása és átalakítása a jelképhasználat

révén. Ehhez a hagyományhoz tartozik a párbeszéd kitün-

tetett szerepe. Ibsen mindig tudja, mennyi ideig tartson

egy jelenet, hol kell új felismeréseknek bekövetkezniük,

új szereplőnek belépnie. A központi jelkép alkalmazásával

újfajta dramaturgia is létrejön: az állandóan változó drá-

mai helyzetek mögött egy állandó jelentésre, mélyebb

valóságra utalnak a jelképek. A jelképek vezérmotívumok-

ként működnek, a különböző helyzetek között benső kap-

cso latokat hoznak létre, mélyebb jelentéseket sejtetnek. En-

nek köszönhető Ibsen költőisége, de ezért szokták műveit

túlzottan megalkotottnak, mesterkéltnek is nevezni.

(Zemplényi Ferenc nyomán)


Georg Brandes – Ibsen barátja, tanácsadója és legjobb

korabeli értelmezője – őt tekintette a legradikálisabb em-

bernek, akivel valaha találkozott. Lázadása személyes, in-

dividuális: legfőbb érték az önmegvalósítás. Felfogásának

radikalizmusa méltó kezdet a lázadás színházához, me-

lynek ő rakta le alapköveit. Lázadása inkább költői, mint

reformista vagy propagandista. A Teremtés egészével

elégedetlen. Művészete az új Teremtést képviseli, ezáltal

az alapvető ibseni konfl iktus messianisztikus.

Szerinte a végső Igazság csak az igazságok állandó kon-

fl iktusában található meg. …Ez az ambivalencia mindegyik

drámájának kettős szintet biztosít; a cselekvés drámáját az

eszmék drámája kíséri.

(Robert Brustein nyomán)

A vadkacsában, mint több más művében, annak a kérdése

foglalkoztatja, mit a Biblia eredendő bűnnek nevez. Alakjai

magyarázatát nem pusztán magában, az egyénben keresi,

hanem már az elődök jellemében s a tőlük átszár mazott

viszonyok, szokások, nézetek hatásában is…

Fő problémája az akarat szabadságának a kérdése,

amely ott rejtőzik a legjobb tragédiák mögött is. Ibsen az

erejét érző, szabadon fejlő, hamis melléktekintetek által

meg nem bénult egyéniség képében gondolja az emberi

ideált. Drámáinak alapja, eszméje a következő: mennyire

valósítható meg ez az ideál a mai társadalomban? Drámái

élesen megrajzolt alakokban föltüntetik az egyéniség

magjából fakadó akarat küzdelmét a viszonyokkal. Az erős

akarat azonosítja magát a céllal, melyet maga elé tűzött, s

így tragikai vagy komikai összetűzésbe kerül az élettel, a

hazugokkal, kik gyakran a társadalmi konvenciók vértjével

fedezik magukat ellene; a gyönge akarat pedig átúszik az

életen ide-oda hányva, mint az önző, úgynevezett gyakor-

lati emberek prédája, eszköze, s gyöngeségégért meglakol

utódaiban, mint ahogy lénye által bűnhődik elődei miatt.

(Péterfy Jenő nyomán)


7. A Z A M E R I K A I Á L O M M I N T I L L Ú Z I Ó K , É L E T H A Z U G S Á G O K C S O K R A

A R T H U R M I L L E R : A Z Ü G Y N Ö K H A L Á L A

Ebben a modulban Arthur Miller XX. századi amerikai író művével ismerkedünk meg.

1. Belső képalkotásKövesd tanárod útmutatását!

a) Idézd föl egy olyan életpillanatodat, amikor egy múltbeli esemény, élmény eszedbe jutott valamiről!

b) Gyakran megesik veled, hogy felidéződik benned a múlt egy darabja?

c) Van olyan emléked, amitől szívesen megszabadulnál?

2. A színpadkép és a főszereplők elképzelése

a) Hallgasd meg a darab elején található rendezői utasításokat!

b) Képzeld el a színpadképet és a főszereplőket!

c) Beszéld meg pároddal elképzeléseteket!

d) Tapasztaltatok-e hasonlóságokat? Mi lehet az oka annak, ha igen?

3. Cselekményelemek – az expozícióVálaszoljatok párban a kérdésekre!

a) Mikor és hol játszódik a dráma?

b) Mennyi a cselekmény ideje? Hol találkoztatok ilyen drámával eddigi tanulmányaitok során? (Vö. A vadkacsánál elhangzott kérdéssel!)

c) Mi a foglalkozása Willy Lomannek?

d) Mi Loman problémája a mű elején? Fáradt, öreg, vagy más is?

A Z A M E R I K A I Á L O M M I N T I L L Ú Z I Ó K . . . 1 4 3

e) Mi Biff problémája a mű elején?

f) Miért jött haza Biff?

g) Mi Happy problémája a mű elején?

h) Mi Linda problémája, amit az 1. felvonás utolsó harmadában fogalmaz meg?

4. Analitikus dráma?

a) Miben hasonlít az ibseni dramaturgiához a mű cselekményvezetése? Miben tér el attól? T-táblázat segítségével gyűjtsetek hasonlóságokat és különbségeket! (A jelképhasználatot is

felsorolhatjátok, de most ne ez legyen a fő szempont.)

H A S O N L Ó S Á G O K K Ü L Ö N B S É G E K


b) Véleményetek szerint Az ügynök halála analitikus dráma vagy sem? Véleményetek indoklásához gyűjtsetek érveket!

5. Múltidézés – flashbackOlvassátok el az ismeretközlő szöveget! Ennek segítségével válaszoljatok a kérdésekre!

A MÚLT IDÉZÉSÉNEK TECHNIKÁJA

Az ügynök halálában nem csupán beszélnek a múltról, hanem a történtek megelevenednek, láthatóvá is válnak. A némileg mesterkélt nyomozást, múltfeltárást az emlékezés spontán folyamata váltja föl. Willy Loman emlékei – hála a fi lmművészettől eltanult fl ashback-tech-nikának – a színpadon közvetlenül láthatóvá válnak.

Alapvető változás az ibseni dramaturgiához képest az, hogy Miller elhagyja a cselekménynek álcázott analízis technikáját. A múlt már nem erőszakolt drámai vitákban szólal meg, mint ahogy a fi gurák sem lesznek uraivá múltbeli életüknek, aminek a valóságban csak kábult áldozatai voltak. Ellenkezőleg, a múlt úgy jelenik meg a színpadon, ahogy az életben is elő szokott lépni: saját akaratából, az önkéntelen emlékezés gesztusa révén. Ezzel egyúttal meg-marad csupán szubjektív élménynek, s nem változik a közösen végrehajtott múltkutatás révén személyek közötti látszathíddá olyan emberek között, akiket egy életen keresztül nem tudott összekötni. Így lép a modern drámában az emberek közötti cselekmény helyére, mely a múlt feletti ítélkezésre kényszerítene, annak a magányos embernek a lelkiállapota, akin az emlékezés erőt vett.

a) Milyen technikát alkalmaz Miller a múlt megidézésére drámájában?

b) Melyik művészeti ágból ismert ez a technika, és mi a lényege, mit tudtok róla?

c) Ha eddig nem találkoztatok vele, a dráma ismeretében mit gondoltok, mit jelenthet?

d) Mi a hozadéka ennek a technikának az ibseni „elmesélős” módszerhez képest?


e) Soroljatok föl, gyűjtsetek olyan műveket, amelyekben találkoztatok már ezzel a technikával!

f) Hogyan képzelitek el ennek ábrázolását, megrendezését a színpadon?

– Milyen eszközöket hívnátok segítségül? – Mik a szerző utasításai?– Egészítsétek ki a szerző utasításait a saját ötleteitekkel!

g) Készítsetek díszlettervet az előadáshoz!

6. A flashback filmenNézzétek meg a filmrészletet! Hogyan érvényesül a flashback-technika? Gyűjtsétek össze, milyen eszközökkel éri el a film a visszaemlékezés megjelenítését!

7. Willy Loman és Biff problémáinak kibontakozása – az áttűnéses jelenetek és a múlt jeleneteinek vizsgálataCsoportokban vizsgáljátok meg a mű egyes jeleneteit! Használjátok a szöveget! A feladat végeztével ismertetnetek kell majd munkátok eredményét.

A) Az I. felvonás 1. emlékjelenetének vizsgálata: Willy, Biff, Happy

a) Mi váltja ki, mi indítja el Willy 1. emlékének felidézését?

b) Mikor játszódik Willy első emléke?

c) Mi derül ki apa és gyerekei viszonyáról?

d) Hogyan reagál Willy Biff lopására?

e) Milyen beszélgetésről és milyen „kalandokról” mesél Willy a fi ainak? Mennyire tartalmas ez a beszámoló?

f) Mit ígér a fi ainak Willy? A dráma egészének ismeretében véleményetek szerint betartja-e az ígéretét?

g) Miért éppen ez az emlék rohanja meg Willyt? Mi köze van ennek jelen helyzetéhez?

h) Foglaljátok össze mondanivalótokat a többiek számára!

B) Az I. felvonás 2. és 3. emlékjelenetének vizsgálata: Willy és Linda – a Nő

a) Mi derül ki Willy üzleti sikereiről?

b) Mit mond Willy a Chevroletről, és mit mond az előző jelenetben? Értékeljétek ezt!

c) Milyen a kapcsolata a feleségével?


d) Mi a baja magával?

e) Miért éppen ez a jelenet idéződik föl benne másodszorra?

f) Miért furakodik bele ebbe az emlékbe egy másik? Mi köti össze a kettőt?

g) Miért van szüksége Willynek a Nővel való kapcsolatra?


C) Az I. felvonás 4. emlékjelenetének vizsgálata: Bernard, Willy, Linda

a) Mi minden és hogyan válik nyilvánvalóvá ebben a részben Biffel kapcsolatban?

b) Miért fojtja bele a szót mindenkibe Willy?

c) Hogyan reagál a fi áról szóló hírekre? Soroljátok föl a következetlen mondatait!


d) Miért kerül elő ez az emlék?

e) Foglaljátok össze mondandótokat a többiek számára!

D) Az I. felvonás áttűnéses jelenetének vizsgálata: Charley, Willy és Ben jelenete

a) Idézzétek föl rövid áttekintéssel, milyen emlékek és események előzik meg ezt a jelenetet!

b) Vizsgáljátok meg a párbeszéd elejét: miről és hogyan beszélget a két férfi ? Hogyan bánik Willy Charley-val? Értékeljétek ezt a magatartást!

c) Milyen ajánlatot tesz Charley Willynek?

d) Miért itt jelenik meg Ben először?


e) Hogyan viszonyul Willy Benhez? Mit akarna tőle megtudni?

f) Mi Ben üzleti sikereinek lényege?

g) Milyen párhuzamokat (ellentéteket is) találunk a szereplők között?

– Willy – Biff:

– Apuka – Ben:

– Apuka – Willy:

– Ben – Biff:


E) A II. felvonás 1. emlékjelenetének vizsgálata: Willy Howardnál: Ben, Linda, Willy

a) Mi történik az emlékezés előtt közvetlenül? Miért?

b) Mi Singleman történetének lényege? Miért ez a neve?

c) Mit tudakol az emlékében Bentől Willy?


d) Mi Willy üzleti hitvallása?

e) Ez az emlékezés is önkéntelen, vagy nem? Véleményetek szerint miért?

f) Foglaljátok össze mondandótokat a többiek számára!

F) A II. felvonás 2. emlékjelenetének vizsgálata: Willy, a Nő, Biff

a) Milyen jelenet idéződik föl itt, és miért éppen itt?

b) Miért kulcsjelenet ez apa és fi a kapcsolatának szempontjából?

c) Miért lehet ekkora hatással Willy csalása Biffre?

d) Csak emiatt siklik ki Biff élete? Milyen többletjelentései lehetnek Biff számára ennek a nőügynek?

e) Hogyan próbálja kivágni magát Willy? Miért nem beszél a fi ával őszintén?


a) Miért nem igazán sikeres ügynök Willy?

b) Melyek azok a területek az életben, amelyekben tehetséges, jól teljesít, mihez van érzéke, mi-lyen vágyakat fogalmaz meg ezekkel kapcsolatban?

c) Miért választja az ügynöki foglalkozást mégis?

d) Hogyan értékeli Charley Willyt (még Charley munkahelyén)? Egyetértetek ezzel? Milyen ehhez képest Charley?

f) Önkéntelen vagy tudatos itt a múlt idézése? Mi ennek a jelentősége?

g) Foglaljátok össze mondanivalótokat a többiek számára!

8. Willy Loman értékrendje és illúzióiBeszéljétek meg közösen a kérdéseket!



e) Miért nem akar Willy Charley-nál dolgozni?

f) Keressetek példákat arra, amikor Willy egyazon jelenetben ugyanarról két ellentétes dolgot ál-lít, vagy az egyik jelenetben állít valamit, de a másikban másként viselkedik!

g) Milyen „apa”-fi gurák, modellek alakítják, befolyásolják Willy sorsát? Miért nem tud valójában felnőni?

h) Milyen Willy értékrendje, mit mond, és viselkedésével mit sugall az életben való boldogulásról a fi ainak? Miért nem tud apa-modell lenni számukra?

i) Látja-e Linda, hogy milyen valójában a férje?

j) Mondhatjuk-e, hogy Willy Loman jellegzetesen pályatévesztett „kisember”? Mit jelenthet ez a fogalom?


9. Biff illúziói és kijózanodása

a) Mi Biff életválságának tartalma, lényege?

b) Mihez van tehetsége, mit szeret csinálni?

c) Mik az emberi gyengeségei?

d) Miért van szükség dramaturgiai szempontból a testvér-fi gurára?

e) Milyen Happy Biffhez képest, miért van beszélő neve?

f) Miért hagyják apjukat magára az étteremben?

g) Mi Biff nagy felismerése önmagával kapcsolatban?

h) Mi Biff nagy felismerése apjával kapcsolatban? Miért nevezi hercegnek?


10. A dráma szerkezete Tekintsétek át a mű szerkezetét különböző szempontokból! Dolgozzatok párban egy-egy feladaton!

A) Willy

A visszatekintő (fl ashback) jelenetek segítenek Willynek feltárni és felülvizsgálni saját múltját, értékrendjét, családjához való viszonyát. Ezek az emlékképek először spontán módon jelennek meg a jelenbeli traumák hatására. Később Willy már tudatosan kutat az emlékezetében a „Hol rontottam el?” kérdésre keresve a választ.

a) Keressétek meg a dráma cselekménybeli fordulópontjait Willy szempontjából!

b) Milyen felismerésekre jut, milyen sorrendben?

c) A dráma melyik pontját tudnátok megjelölni egyfajta tetőpontként, ahol Willy erkölcsi katarzisa bekövetkezik?

d) Milyen kezdeti állapotból indul a dráma Willy szempontjából (vö. 3. feladat), és milyen záró álla-potba jut a szereplő?

B) Biff

Biffnek a jelen analízise, a jelennel való kíméletlen szembenézés segít tisztázni múltjához, csa-ládjához való viszonyát, értékrendjét, saját önazonosságát.

a) Keressétek meg a dráma cselekménybeli fordulatait Biff szempontjából!

b) Milyen felismerésekre jut, milyen sorrendben?

c) A dráma melyik pontját tudnátok megjelölni egyfajta tetőpontként, ahol Biff erkölcsi katarzisa bekövetkezik?

d) Milyen kezdeti állapotból indul a dráma Biff szempontjából (vö. 3. feladat), és milyen záróálla-potba jut a szereplő?


C) A dráma kettős szerkezete

A dráma kétnapos és kétívű. Az I. és a II. felvonás jelenetei, felismerései, kompozíciója en-nek megfelelően párhuzamba állíthatóak egymással. Ez megfelel az analitikus dráma által nyújtott lehetőségeknek is.

a) Keressetek egymásnak megfeleltethető részeket az I. és a II. felvonásban! Használjátok a táb-lázatot!

I. FELVONÁS II. FELVONÁS

b) Vázoljátok föl az ismert fogalmakkal a dráma kompozíciós egységeit külön-külön a két fel-vonásban! (expozíció = drámai alapszituáció, bonyodalom, fordulópontok, tetőpont, megol-dás = záróállapot)


c) Tegyétek meg ugyanezt a dráma egészét áttekintve!

d) Mire jó a kettős szerkezet?

D) Az olvasó tudása

a) Keressetek olyan helyeket a drámában, ahol az olvasó többet tud, legalábbis többet sejt, mint amire a szereplők már rájöttek!

b) Keressetek néhány olyan helyet is, ahol az olvasó kevesebbet tud a szereplőről!


c) Hogyan befolyásolja a többlettudás és az információhiány a befogadásunkat?

e) A dráma mely pontjain van esély a befogadói katarzis létrejöttére? Véleményetek indokoljá-tok!

11. Az amerikai álom


a) Hallottátok már ezt a kifejezést? Mit jelent? Ha nem hallottátok, akkor próbáljátok kitalálni a dráma alapján!

b) Milyen az üzleti élet vagy tágabban a világ Willy illúzióihoz képest?

c) Szereti-e Willy és Biff ezt a világot? Keressetek érveket a szövegből!


d) Mi a jelképes jelentése annak, hogy Ben a dzsungelbe megy be?

e) Miként magasztosul fel a kisember alakja a Rekviemben? Hogyan függ ez össze az amerikai álom-problémával? Tragédia történik-e a mű végén?

f) Melyik olvasott regényben, regényrészletben találkoztatok hasonló problémával?

g) Milyen aktualitása lehet ma ennek a drámának?

12. Állóképek

a) Jelenítsétek meg 3-4 fős csoportokban a dráma választott részleteit némán!

b) Akit a tanárotok megérint, mondja ki hangosan azt a gondolatot, amit szerinte abban a helyzet-ben az általa megformált szereplő gondolhat!

c) A többiek találják ki, melyik jelenetről van szó, és a megszólalók a mű mely szereplői!


13. Értelmezések

a) Olvasd el az alábbi értelmezéseket Miller drámájáról!

b) Gondolkozz el rajta, melyikkel értesz egyet, melyikkel vitatkoznál!

Az amerikai álomról

Az élethazugság, az illúziók másik neve itt az amerikai álom. Vagyis az a gondolat, hogy a végtelen lehetőségek országában bárkiből – akiben elég az akarat és a tehetség – bármi lehet, hogy bárki milliomossá válhat. E sikercentrikus és fennkölten individualista ideológia nézőpontjából szégyen a szegénység, a kudarcok megvallása; az alkalmazotti lét pedig lefo-kozott, másodlagos lét csupán.

Willy rabja a sikerkultusznak és a magányos harcos klasszikus amerikai individualiz-musának. Ez akadályozza meg abban, hogy az önállóság (a saját üzlet vagy legalább az utazó ügynök magányoslovas-önállóságának) illúzióját föladva régi barátjától, Charley-tól elfogad-jon egy szerény, de biztos fi zetéssel járó állást. Az idős ügynök inkább az öngyilkosságot s az álbalesettől remélt biztosítási összeget választja, mint az önállóság álmának föladását. Ez a választás megadja az alaknak azt a tragikus dimenziót, amit Ibsen drámájának felnőtt szereplőitől megtagadott, s csak Hedvignek „engedélyezett”.

Miller drámájának egésze nem engedi meg, hogy könnyen lerázzuk azt a kérdést, hogy szabad-e, kell-e álmodozni a sikerről, a nagyságról, hogy lehet-e, kell-e a valóságnak látszó, pillanatnyi valami mögé vagy azon túl tekinteni. A Rekviem c. epilógus meggátolja, hogy könnyen ítélkezzünk Willy önáltatása fölött. Ma, amikor a vállalkozások korát éljük, érdemes Willy Loman álmodozásán elgondolkoznunk, főként, ha elfogadjuk Charley szavait, melyek szerint az ügynöknek, a vállalkozónak álmodoznia kell, hisz ambíciók, álmok nélkül nem kezdhet bele semmibe.

Értelmezési lehetőségek

Az ügynök halála értelmezhető az amerikai álom tragédiájaként, az önáltatás egyetemesebb emberi tragédiájaként, de értelmezhető úgy is, mint az apa–fi ú kapcsolat drámája, vagy mint a felnőni nem tudás tragédiája.

8. A R E G É N Y E K É S D R Á M Á K H A T Á R Á N

S Z Ö V E G É R T É S I , S Z Ö V E G E L E M Z É S I F E L A D A T O K

A fejezet utolsó moduljában a szövegekben lévő utaló elemekkel fogtok ismét találkoz-ni. Olyan nyelvi elemeket veszünk vizsgálat alá, amelyek különböző formában, módokon a szövegvilág azonos darabjára utalnak.

A szövegekben azonban gyakran nincs minden kifejtve. Ahhoz, hogy megértsük őket, következtetéseket kell tennünk. Meg fogjuk nézni, hogyan értelmezhetjük szó szerint és a szó szerinti jelentésen túl a szövegeket, mi által lesz viselkedésünk a kommunikációs szituáció-ban kooperatív.

1. Olvasd el a szöveget, és állapítsd meg, hány emberről van benne szó! Mit tudunk meg a szereplőkről? Hogyan ismerjük meg Levint és Vronszkijt?

„Az anya össze sem tudta Vronszkijt Levinnel hasonlítani. Levinben sok minden nem tetszett neki. Különös, éles ítéletei, társaságbeli félszegsége, ami föltevése szerint gőgön alapult, barmok és pa-rasztok közt folyó, az ő fogalmai szerint elvadult, falusi élete. Az is nagyon ellenére volt, hogy miután a lányába beleszeretett, másfél hónapot járt a házba, mintha várt, fontolgatott volna, mint aki fél, nem lesz-e nagy tisztesség, ha megkéri. Nem akarta megérteni, hogy aki lányos házba jár, nyilatkoznia kell. S egyszer csak, anélkül, hogy nyilatkozott volna, elutazott. Szerencse, hogy kül-seje annyira nem vonzó – gondolta az anya –, s Kitty nem szeretett bele.

Vronszkij viszont minden óhaját kielégítette. Nagyon gazdag, okos, előkelő, fényes katonai és udvari pálya áll előtte, amellett bűbájos ember. Lehetetlen jobbat kívánni.”

(L. Ny. Tolsztoj: Anna Karenina)

2. Töltsd ki a táblázatot! Az előző szöveg minden egyes mondatából írd ki azokat a szavakat, amelyek a szereplőkre utalnak! A számok a szöveg mondatainak számát jelzik.


S Z E R E P L Ő K U T A L Á S A S Z E R E P L Ő K R E

1. 2. 3. 4. 5.

ANYA

LEVIN

VRONSZKIJ

S Z E R E P L Ő K U T A L Á S A S Z E R E P L Ő K R E

6. 7. 8. 9. 10.

ANYA

LEVIN

VRONSZKIJ

3. Olvassátok el és értelmezzétek az alábbi ismeretközlő szöveget!

A legtöbb szöveg annyi információt tartalmaz, amennyi az olvasónak elegendő ahhoz, hogy a szöveget megértse, be tudja fogadni. Amikor olvasunk egy szöveget, elképzeljük a szereplőket, tárgyakat, a helyszínt. A történet egyrészt az önálló jelentésű szavakon (szereplők, nevek, he-lyek stb. megnevezésén) keresztül elevenedik meg. Másrészt ezekhez kapcsolódnak a szöveg nyelvi elemei, amelyek szintén a történet elképzeléséhez szükségesek. A szövegbefogadás

A R E G É N Y E K É S D R Á M Á K H A T Á R Á N 1 6 3

során a szöveg egymásra vagy azonos valóságdarabra utaló elemeit érzékeljük és megértjük. Ezeket a nyelvi elemeket KOREFERENS ELEMEKNEK nevezzük.

Példák koreferens elemekre (aláhúzással jelöljük őket):

Dick feltesz egy lemezt, aztán megisszuk a kávét, aztán Dick megpróbál néhány lemezt be-gyömöszölni a polcokra. (Szó szerinti ismétlés.)

Azt reméltem, hogy hosszú és tartalmas lesz a felnőttkorom, de az egész lezajlott az alatt a két év alatt. (Helyettesítés kihagyásos szerkezettel: az egész ahelyett áll, hogy az egész felnőttkorom.)

Amikor nekiállok átnézni az anyagot, látom, hogy ez az a fogás, amiről álmodtam azóta, hogy elkezdtem lemezeket gyűjteni. (A ragozás jelzi, hogy ugyanarról az alanyi részről van szó.)

Stb.

4. Összesen hány kétmondatos párbeszédet tudtok összeállítani az alábbi mondatok-ból? Írjátok be a táblázat első oszlopába az összes, elvileg lehetséges variációt!

− Pedig már tíz éve férjnél van.

− Józsi már megint nem tanult a vizsgára! − Pista olvas.

− Anett mindig elkésik a kártyapartiról. − Tényleg? Pedig nem kövér!

− Sebaj, a barátnője elég vastag.

P Á R B E S Z É D - V A R I Á C I Ó K Ö S S Z E F Ü G G Ő V A G Y S E M ?


5. Írjátok a táblázat második oszlopába, hogy miért tartjátok, illetve miért nem tartjá-tok az egyes párbeszédeket összefüggőnek!Melyek azok a mondatok, amelyek bizonyos körülmények között összefüggőek lehetnek? Indokoljátok meg!

6. Olvassátok el az ismeretközlő szöveget, és ennek kapcsán idézzétek fel, amit a ki-mondatlan érvekről tudtok!


PÁRBESZÉDRŐL akkor beszélhetünk, ha a felek között sikeres kommunikáció jön lét-re. A párbeszéd mondatainak kapcsolódniuk kell egymáshoz, azonban a köztük lévő kapcsolatok a legtöbbször ki nem mondottak: a ki nem mondott kapcsolatokra pedig a SZÖVEGELŐZMÉNYBŐL, illetve a SZITUÁCIÓBÓL következtetünk.

Ezt a fajta kihagyást, hiányt ELLIPSZISNEK nevezzük. Az ellipszis tehát azt jelenti, hogy bizonyos nyelvi elemek hiányuk ellenére a szövegelőzményből, illetve a szituációból kikövetkeztethetők.

A 9. évfolyamon a vitával és az érveléssel kapcsolatban már tapasztaltuk, hogy a beszélgetés, vita, érvelés során a közösen ismert, mindenki által elfogadott dolgokat nem mondjuk ki, hiszen ezeket mindenki magában REKONSTRUÁLJA. Ez a társalgás természetes velejárója, a párbeszédek mondatai közötti kapcsolat jelölése ugyanis mesterkéltté tenné a kommu-nikációt. Arról is volt már szó a korábban, hogy az információ, amit a hallgató a sikeres kommunikációban rekonstruál, fontos része a kommunikációnak: KI NEM MONDOTT vagy BURKOLT (implicit) információnak szokták nevezni, tudományos neve pedig TÁRSALGÁSI IMPLIKATÚRA.

A társalgási implikatúrákkal tehát közölhetünk dolgokat anélkül is, hogy kimondanánk vagy akár pontosan megfogalmaznánk őket. Például sokan társalgási implikatúrának tekintik a METAFORÁT (és más ún. „nem szó szerinti értelemben használt” kifejezéseket) is: ha valaki azt mondja, hogy az igazgatónőnk egy kígyó, azt nyilván nem a szó szoros értelmében gon-dolja, ezért a hallgatóságnak itt is rekonstruálnia kell, hogy milyen hasonlóságot lát a beszélő az igazgatónő és a kígyók között (ilyenkor persze általában nem a valóságos kígyókra, hanem a kígyókkal kapcsolatos elterjedt előítéletekre kell gondolni). Így a beszélőnek nem kellett pontosan megfogalmaznia, mit is akar pontosan mondani az igazgatónőről. Hasonló jelen-ségekkel találkoztunk a 9. évfolyamban a BESZÉDAKTUSOKKAL kapcsolatban. Ha azt kér-dezzük valakitől, hogy Ide tudnád adni a paprikát?, akkor ezt általában nem „a szó szoros ér-telmében” kérdésnek szánjuk, hiszen nyilván tudjuk, hogy az illető képes ideadni a paprikát. A megszólítottnak itt is rekonstruálnia kell, hogy mi volt a kérdésünk mögött meghúzódó SZÁNDÉK.

Mindezekben a példákban a beszélőnek CÉLJA VOLT, hogy a hallgatóság felismerje a szán-dékát, rekonstruálja a „nem szó szerinti” értelmezését annak, amit mondott. Ezt meg kell különböztetnünk attól, amikor a beszélőnek nem célja, hogy a hallgatóság felismerje a szán-dékát, sőt, leplezni szeretné azt. Amikor a megnyilatkozás a kommunikációs szándék lep-lezését szolgálja, vagyis amikor a beszélő „kerülő úton” próbálja elérni a célját, azt MANIPU-LATÍV KOMMUNIKÁCIÓNAK nevezzük.

7. Olvassátok el Csehov Ványa bácsi című drámájából az alábbi részletet!Húzzátok alá azokat a szövegrészeket, amelyekben Jelena Andrejevna megfogalmazza, hogy az Asztrovval való majdani párbeszédében manipulációt fog alkalmazni!

SZONYA[…] Bennem már nincsen büszkeség, már nem bírok uralkodni magamon... Nem tudtam

megállni: tegnap bevallottam Ványa bácsinak, hogy szeretem Asztrovot... És az egész cselédség tudja, hogy szeretem. Mindenki tudja.

JELENA ANDREJEVNAÉs ő?


SZONYAÉszre se vesz.

JELENA ANDREJEVNA(tűnődve) Fura ember... Tudod, mit? Engedd meg, hogy én beszéljek vele... Persze óvato-

san, célzásokkal... (Szünet) Igazán: hát ilyen sokáig bizonytalanságban lenni... Engedd meg!

Szonya igenlően bólint

Nagyszerű! Nem nehéz azt megtudni, hogy szeret-e vagy sem. Ne restelkedj angyalom, és ne félj: olyan óvatosan vallatom ki, hogy észre se veszi. Csak azt kell megtudnunk: igen vagy nem? (Szünet) Ha nem, akkor ne járjon ide többé. Igaz

Szonya igenlően bólint

Könnyebb lesz, ha nem látod. Nem fogjuk sokáig húzni-halasztani, mindjárt kifaggatjuk. Meg akart nekem mutatni valami tervrajzokat... Menj, szólj neki, hogy látni kívánom.

SZONYA(erős izgalomban) De megmondod nekem a teljes igazságot?

JELENA ANDREJEVNAHogyne! Persze. Azt hiszem, hogy az igazság, akármilyen is, mégsem olyan szörnyű, mint a

bizonytalanság... Csak bízd rám, angyalom.

8. Olvassátok el a fenti részlet folytatását!

JELENA ANDREJEVNAAz igazat megvallva, máson jár az eszem. Bocsásson meg. Most egy kis vallatás következik, de

zavarban vagyok, mert nem tudom, hogy kezdjem.

ASZTROVVallatás?

JELENA ANDREJEVNAIgen, vallatás, de... eléggé ártatlan. Üljünk le! (Leülnek) Egy fi atal személyt érint a dolog. Kertelés

nélkül beszéljünk, mint becsületes emberek, mint jó barátok. Beszéljünk és felejtsük el, miről is esett szó közöttünk. Jó?

ASZTROVJó!

JELENA ANDREJEVNASzonyáról, a mostohalányomról van szó. Tetszik magának?

ASZTROVIgen. Tisztelem-becsülöm.


JELENA ANDREJEVNADe tetszik-e, mint nő?

ASZTROV(kisvártatva) Nem.

JELENA ANDREJEVNAMég két-három szó, és vége. Nem vett észre semmit?

ASZTROVNem. Semmit.

JELENA ANDREJEVNA(megfogja a karját) A szemén látom, hogy nem szereti... Szonya szenved... Értse meg ezt és...

Ne járjon ide többet.

ASZTROV(feláll) Lejárt az időm... Amúgy sem érek rá... (Vállat von) Mikor érek én rá? (Zavarban van)

JELENA ANDREJEVNAEh, de kellemetlen beszélgetés! Úgy remegek, mintha ezer pudot cipeltem volna. No, hál’ isten-

nek befejeztük. Felejtsük el, mintha egyáltalán nem is beszéltünk volna, és... menjen el. Maga okos ember, megérti... (Szünet) Egészen belepirultam.

ASZTROVHa egy-két hónappal előbb szól, talán még meggondolom, de most már... (Vállat von) De ha

szenved, akkor természetesen... Csak egyet nem értek: mire kellett magának ez a vallatás? (A sze-mébe néz, és megfenyegeti az ujjával) Maga ravasz!

JELENA ANDREJEVNAMit jelent ez?

ASZTROV(nevet) Ravasz! Tegyük fel, hogy Szonya szenved, ezt készséggel elhiszem, de mire kellett ez

a vallatás? (Nem engedi szóhoz jutni, élénken) Bocsásson meg; ne vágjon ilyen csodálkozó arcot, hisz nagyon jól tudja, miért járok én ide mindennap... Nagyon jól tudja maga, miért és kinek a kedvéért járok ide. Ne nézzen így rám, kedves kis ragadozóm, vén róka vagyok én...

JELENA ANDREJEVNA(meghökken) Ragadozó? Nem értem.

ASZTROVSzép, selymes szőrű kis menyét... Magának áldozatok kellenek! Lám, én már egy álló hónapja

nem csinálok semmit, otthagytam mindent, mohón keresem magát – és ez borzasztóan tetszik magának, de borzasztóan!... No, jó... hát legyőzött; tudta ezt maga vallatás nélkül is. (Keresztbe teszi a karját, és lehajtja a fejét) Megadom magam. Tessék, faljon fel!


JELENA ANDREJEVNAMaga megőrült!

ASZTROV(a foga közt nevet) Maga gyáva...

a) Betartotta Jelena Andrejevna, amit ígért Szonyának? Vizsgáljátok meg, hogy mi volt Jelena And-rejevna beszédében a felismerhető, és mi a leplezett szándék! Sikerült-e manipulálnia Asztro-vot?

b) Írjátok meg, mit kellett volna mondania, hogy azt tegye, amit Szonyának megígért!

9. Írd le röviden egy élményedet, amikor te manipuláltál valakit, vagy másvalaki ma-nipulált téged!

a) A történet:


b) Segítettek-e az itt tanultak ennek a történetnek az értékelésében? Ha igen, miben?

10 diák 5

Documents