1. az Állam És a gazdaság
DESCRIPTION
Az Állam szerepe a gazdaságban, irányító tevékenysége, Gazdaságpolitika óra,BGF-es tanár előadása az adott tantárgyrólTRANSCRIPT
Gazdaságpolitika
Előadásvázlat - 1
Gyakorlati tudnivalók
Tananyag:
Bod P. Á: Bevezetés a gazdaságpolitikába, Aula, 2014
Vizsga: írásbeli kollokvium
2
Az állam sokféle irányító tevékenysége
• Az állam mint makrogazdasági szabályozó– Makrogazdasági döntések, fiskális és
monetáris politikai intézkedések
• A reguláló állam– A kormány mellett a jegybank, a
versenyhivatal, gazdasági önkormányzatok! (kamarák)
• A gazdálkodó állam– Az állami szektor szerepe
3
Az állam sokféle irányító tevékenysége
• A piaci működés zavarai és kudarcai– Monopolhelyzetek kezelése– Közjavak előállítása– Externáliák– Szélsőséges jövedelemeloszlási arányok– Potyautasok (free riders)
4
A politikai állam
• Intervencionista gazdaságpolitikai felfogás• A minimális állam (inkább csak igény!)• Def.: A gazdaságpolitika az állam (a kormány és
a nem kormányzati szervezetek) gazdaságot és társadalmat szabályozó, irányító vagy befolyásoló célirányos tevékenysége, amelynek keretében a politikai értékeket és érdekeket a pénzügypolitika, a versenypolitika, a regionális politika és sok egyéb állami szakpolitika alkalmazása szolgálja.
5
A gazdaságpolitika „komponensei”
– Gazdaságtan– Politikusi készségek– Kormányzati gyakorlat– A „döntés művészete”
• Nincs egyetlen gazdaságpolitikai minta!– Angolszász, skandináv, rajnai, dél-európai– Politikai értékek/érdekek– Társadalmi párbeszéd, érdekegyeztetés– Hatástanulmányok!
6
Akik alakítják a gazdaságpolitikát
• Az állam (kormányzat) mint munkaadó, vásárló, adóztató, politikai testület
Az állam békeidőben (Welfare State) és háborús időkben (Warfare State)
• politikai (tömeg-)pártok• érdekképviseletek• nemzetközi szereplők
7
A gazdaságpolitika különféle felfogásai
1. Makrogazdasági modell-felfogás
A gazdaság aggregált (intézmény nélküli) felfogása: szektorokba rendezett ‘stilizált’ szereplők tevékenykednek.
Háztartások, Vállalatok, Bankok, Állam, Külföld.
A gazdaságpolitika célja a jólét (növekedési ütem) maximalizálása, egyensúlyi feltételek betartása mellett.
8
A makrogazdasági elemzési keret
Aggregált jövedelmi folyamatok és árumozgások
K
B
H,V, Á, B, K, C: fogyasztási javak/ fogyasztási kiadások W: bérek (= munkainput: L) I : beruházási javak/ a magánszektor állóeszköz-beruházásai G kormányzati javak iránti kereslet T: adók S: megtakarítások TR: transzferek Ex: kivitel Im: behozatal
H
V
W
C
Á
Th
TRh
TV
TRV
Tb
G
I
Sh
Ex
Im
TRb Sk
9
Ebben a felfogásban az állam tevékenysége a makromutatók összehangolására és –
egyensúlytalanság esetén – stabilizálásra irányul
Összkínálat = Összkereslet Y + Im C + I + G + Ex
Össztermelés = Összjövedelem
C + I + G + (Ex - Im) C + S + T + Sk
(I - S) + (G-T) = (Im - Ex + Sk) 1. 2. 3.
10
A nemzetgazdasági szabályozás azonban nem csak aggregált mutatók beállítása
• Nagy és kisebb állam; vegyesgazdaság• Keynesi és nem-keynesi irányzatok• Aktív gazdasági állam, aktív szociális állam,
aktív reguláló állam – és kevésbé aktív államok
11
2.Irányítási (igazgatási) modell-felfogás
• A nemzetgazdaság nagyszervezet, ezért a gazdaságpolitika lényege: irányítás (igazgatás).
• A szereplők: politikusok, kormányzati apparátus, érdekképviseletek, egyének (választók), külföldi tényezők.
• Az irányítás kerete demokráciában: társadalmi „játékszabályok” (alkotmány, intézmények).
12
Irányítók és irányítottak
A gazdaságirányítás mint hierarchikus viszony
Makroszint
(Mezoszint)
Mikroszint (háztartások, vállalatok)
13
3. Gazdaságpolitika = a politika a gazdaságban
• A döntéshozatal hatalom, közérdek, erőviszonyok kérdése (is).
• A gazdaságpolitikai döntéshozatal („politika-csinálás”) művészete.
• Ideológiák, értékek, érdekek, koalíciók – többféle „jó gazdaságpolitika” létezik.
14
Globalizáció: a nemzetállam vége?
• A külső hatások miatt a nemzeti gazdaság-politika csak a máshol (ENSZ, EU, OECD) meghozott döntéseket „postázza” az adott országban?
• Létezik-e még nemzetgazdaság, van-e cselekvési tere az államnak?
• Igen: az államhatalom politizál országon belül és azon kívül, és a politikacsinálás egyik kiemelt területe a gazdaság.
15
Esettanulmány:A minimálbér-emelés gazdaságpolitikai
értékelése, következményei
A közgazdász fogalma, elemzési eszköze az állami minimálbér-szabályozás intézményét illetően
bérek (w)
munkakínálat minimál- bér (wm)
munka iránti kereslet
L1 L0 L2 munkahelyek száma
nem önkéntes MN
w*
16
A mikroökonómus kérdései
• Homogén vagy heterogén a munkaerőpiac?• Mi lesz a bérszerkezettel, bérinflációval? Lesz
bértorlódás?• Milyen az ösztönzési hatás?• Költségnövelési hatás - vállalati
versenyképességi következmények?• A tőke és a munka helyettesítése? Technológiai
következmények?
17
A nemzetközi vonatkozások
“Mint tudjuk, a nemzetközi átlag a bruttó átlagbérek 50 %-a, az EU-norma 60 % körüli.”
A minimálbérek aránya a teljes munkaidős felnőtt foglalkoztatottak
átlagkeresetéhez képest
az átlagkereset százalékában
Franciaország 46 Spanyolország 26 Csehország 19 Lengyelország 41 Magyarország, 2000 33 USA 31
18
A munkagazdász érvelése
• A minimálbér érdekegyeztetési kategória. A szociális partnerekkel egyetértésre kell jutni. 2000-ben 25 500 forint volt, azután két lépcsőben 50 ezerre emelték, azóta lassabb ütemben emelik, de mentesítették az szja-fizetés alól, majd képzettség szerint differenciáltak.
• A minimálbér munkajogi intézmény és szabályozási változó is.
• Harminc pénzügyi kategória (TB-befizetés, költségvetési juttatás, díj és bírság) van meghatározva a minimálbér százalékában. A vállalkozók, a minimálbér és az adóelkerülés ügyei.
19
A makrogazdász érvelése az aggregált mutatókra irányul
• Mi a makrokeresleti hatás? Éves várható bérnövekedés; Többletbérigény; Fogyasztásra fordított hányad: nominális fogyasztásnövekedés. És ha reálfogyasztás lesz belőle? Lesz-e GDP-emelkedés? És az infláció emelkedése? Nettó import?
• Makrokínálati hatások: – Jövedelmezőségcsökkenés munkaigényes és kis
nyereségrátájú ágazatokban (mezőgazdaság, textilipar, építőipar, kereskedelem).
– Tevékenység relokációja. – Egységbérköltség növekedése – nemzetközi versenyképességi
hatások
20
A munka-gazdaságtani és költségvetési vonatkozások
• Költségvetési intézmények gazdálkodási gondjai.
• Járulékcsökkenéssel párosul a minimálbér-emelés?– Rejtett gazdaság: kitágul vagy kifehéredik? – Főállású vállalkozók, minimálbéren.
• Munkanélküliségi hatások. Korcsoportonkénti eltérések.
21
Ahogy a politikus gondol a minimálbér-emelésre…..
• „A minimálbér szociális intézmény”, „ha emeljük, akkor abban szociális érzékenységet látnak.”
• Politikai támogatást élvez, és jól kommunikálható.
22