1. az Állam És a gazdaság

22
Gazdaságpolitika Előadásvázlat - 1

Upload: barnabas-selymes

Post on 03-Feb-2016

21 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

Az Állam szerepe a gazdaságban, irányító tevékenysége, Gazdaságpolitika óra,BGF-es tanár előadása az adott tantárgyról

TRANSCRIPT

Page 1: 1. Az Állam És a Gazdaság

Gazdaságpolitika

Előadásvázlat - 1

Page 2: 1. Az Állam És a Gazdaság

Gyakorlati tudnivalók

Tananyag:

Bod P. Á: Bevezetés a gazdaságpolitikába, Aula, 2014

Vizsga: írásbeli kollokvium

2

Page 3: 1. Az Állam És a Gazdaság

Az állam sokféle irányító tevékenysége

• Az állam mint makrogazdasági szabályozó– Makrogazdasági döntések, fiskális és

monetáris politikai intézkedések

• A reguláló állam– A kormány mellett a jegybank, a

versenyhivatal, gazdasági önkormányzatok! (kamarák)

• A gazdálkodó állam– Az állami szektor szerepe

3

Page 4: 1. Az Állam És a Gazdaság

Az állam sokféle irányító tevékenysége

• A piaci működés zavarai és kudarcai– Monopolhelyzetek kezelése– Közjavak előállítása– Externáliák– Szélsőséges jövedelemeloszlási arányok– Potyautasok (free riders)

4

Page 5: 1. Az Állam És a Gazdaság

A politikai állam

• Intervencionista gazdaságpolitikai felfogás• A minimális állam (inkább csak igény!)• Def.: A gazdaságpolitika az állam (a kormány és

a nem kormányzati szervezetek) gazdaságot és társadalmat szabályozó, irányító vagy befolyásoló célirányos tevékenysége, amelynek keretében a politikai értékeket és érdekeket a pénzügypolitika, a versenypolitika, a regionális politika és sok egyéb állami szakpolitika alkalmazása szolgálja.

5

Page 6: 1. Az Állam És a Gazdaság

A gazdaságpolitika „komponensei”

– Gazdaságtan– Politikusi készségek– Kormányzati gyakorlat– A „döntés művészete”

• Nincs egyetlen gazdaságpolitikai minta!– Angolszász, skandináv, rajnai, dél-európai– Politikai értékek/érdekek– Társadalmi párbeszéd, érdekegyeztetés– Hatástanulmányok!

6

Page 7: 1. Az Állam És a Gazdaság

Akik alakítják a gazdaságpolitikát

• Az állam (kormányzat) mint munkaadó, vásárló, adóztató, politikai testület

Az állam békeidőben (Welfare State) és háborús időkben (Warfare State)

• politikai (tömeg-)pártok• érdekképviseletek• nemzetközi szereplők

7

Page 8: 1. Az Állam És a Gazdaság

A gazdaságpolitika különféle felfogásai

1. Makrogazdasági modell-felfogás

A gazdaság aggregált (intézmény nélküli) felfogása: szektorokba rendezett ‘stilizált’ szereplők tevékenykednek.

Háztartások, Vállalatok, Bankok, Állam, Külföld.

A gazdaságpolitika célja a jólét (növekedési ütem) maximalizálása, egyensúlyi feltételek betartása mellett.

8

Page 9: 1. Az Állam És a Gazdaság

A makrogazdasági elemzési keret

Aggregált jövedelmi folyamatok és árumozgások

K

B

H,V, Á, B, K, C: fogyasztási javak/ fogyasztási kiadások W: bérek (= munkainput: L) I : beruházási javak/ a magánszektor állóeszköz-beruházásai G kormányzati javak iránti kereslet T: adók S: megtakarítások TR: transzferek Ex: kivitel Im: behozatal

H

V

W

C

Á

Th

TRh

TV

TRV

Tb

G

I

Sh

Ex

Im

TRb Sk

9

Page 10: 1. Az Állam És a Gazdaság

Ebben a felfogásban az állam tevékenysége a makromutatók összehangolására és –

egyensúlytalanság esetén – stabilizálásra irányul

Összkínálat = Összkereslet Y + Im C + I + G + Ex

Össztermelés = Összjövedelem

C + I + G + (Ex - Im) C + S + T + Sk

(I - S) + (G-T) = (Im - Ex + Sk) 1. 2. 3.

10

Page 11: 1. Az Állam És a Gazdaság

A nemzetgazdasági szabályozás azonban nem csak aggregált mutatók beállítása

• Nagy és kisebb állam; vegyesgazdaság• Keynesi és nem-keynesi irányzatok• Aktív gazdasági állam, aktív szociális állam,

aktív reguláló állam – és kevésbé aktív államok

11

Page 12: 1. Az Állam És a Gazdaság

2.Irányítási (igazgatási) modell-felfogás

• A nemzetgazdaság nagyszervezet, ezért a gazdaságpolitika lényege: irányítás (igazgatás).

• A szereplők: politikusok, kormányzati apparátus, érdekképviseletek, egyének (választók), külföldi tényezők.

• Az irányítás kerete demokráciában: társadalmi „játékszabályok” (alkotmány, intézmények).

12

Page 13: 1. Az Állam És a Gazdaság

Irányítók és irányítottak

A gazdaságirányítás mint hierarchikus viszony

Makroszint

(Mezoszint)

Mikroszint (háztartások, vállalatok)

13

Page 14: 1. Az Állam És a Gazdaság

3. Gazdaságpolitika = a politika a gazdaságban

• A döntéshozatal hatalom, közérdek, erőviszonyok kérdése (is).

• A gazdaságpolitikai döntéshozatal („politika-csinálás”) művészete.

• Ideológiák, értékek, érdekek, koalíciók – többféle „jó gazdaságpolitika” létezik.

14

Page 15: 1. Az Állam És a Gazdaság

Globalizáció: a nemzetállam vége?

• A külső hatások miatt a nemzeti gazdaság-politika csak a máshol (ENSZ, EU, OECD) meghozott döntéseket „postázza” az adott országban?

• Létezik-e még nemzetgazdaság, van-e cselekvési tere az államnak?

• Igen: az államhatalom politizál országon belül és azon kívül, és a politikacsinálás egyik kiemelt területe a gazdaság.

15

Page 16: 1. Az Állam És a Gazdaság

Esettanulmány:A minimálbér-emelés gazdaságpolitikai

értékelése, következményei

A közgazdász fogalma, elemzési eszköze az állami minimálbér-szabályozás intézményét illetően

bérek (w)

munkakínálat minimál- bér (wm)

munka iránti kereslet

L1 L0 L2 munkahelyek száma

nem önkéntes MN

w*

16

Page 17: 1. Az Állam És a Gazdaság

A mikroökonómus kérdései

• Homogén vagy heterogén a munkaerőpiac?• Mi lesz a bérszerkezettel, bérinflációval? Lesz

bértorlódás?• Milyen az ösztönzési hatás?• Költségnövelési hatás - vállalati

versenyképességi következmények?• A tőke és a munka helyettesítése? Technológiai

következmények?

17

Page 18: 1. Az Állam És a Gazdaság

A nemzetközi vonatkozások

“Mint tudjuk, a nemzetközi átlag a bruttó átlagbérek 50 %-a, az EU-norma 60 % körüli.”

A minimálbérek aránya a teljes munkaidős felnőtt foglalkoztatottak

átlagkeresetéhez képest

az átlagkereset százalékában

Franciaország 46 Spanyolország 26 Csehország 19 Lengyelország 41 Magyarország, 2000 33 USA 31

18

Page 19: 1. Az Állam És a Gazdaság

A munkagazdász érvelése

• A minimálbér érdekegyeztetési kategória. A szociális partnerekkel egyetértésre kell jutni. 2000-ben 25 500 forint volt, azután két lépcsőben 50 ezerre emelték, azóta lassabb ütemben emelik, de mentesítették az szja-fizetés alól, majd képzettség szerint differenciáltak.

• A minimálbér munkajogi intézmény és szabályozási változó is.

• Harminc pénzügyi kategória (TB-befizetés, költségvetési juttatás, díj és bírság) van meghatározva a minimálbér százalékában. A vállalkozók, a minimálbér és az adóelkerülés ügyei.

19

Page 20: 1. Az Állam És a Gazdaság

A makrogazdász érvelése az aggregált mutatókra irányul

• Mi a makrokeresleti hatás? Éves várható bérnövekedés; Többletbérigény; Fogyasztásra fordított hányad: nominális fogyasztásnövekedés. És ha reálfogyasztás lesz belőle? Lesz-e GDP-emelkedés? És az infláció emelkedése? Nettó import?

• Makrokínálati hatások: – Jövedelmezőségcsökkenés munkaigényes és kis

nyereségrátájú ágazatokban (mezőgazdaság, textilipar, építőipar, kereskedelem).

– Tevékenység relokációja. – Egységbérköltség növekedése – nemzetközi versenyképességi

hatások

20

Page 21: 1. Az Állam És a Gazdaság

A munka-gazdaságtani és költségvetési vonatkozások

• Költségvetési intézmények gazdálkodási gondjai.

• Járulékcsökkenéssel párosul a minimálbér-emelés?– Rejtett gazdaság: kitágul vagy kifehéredik? – Főállású vállalkozók, minimálbéren.

• Munkanélküliségi hatások. Korcsoportonkénti eltérések.

21

Page 22: 1. Az Állam És a Gazdaság

Ahogy a politikus gondol a minimálbér-emelésre…..

• „A minimálbér szociális intézmény”, „ha emeljük, akkor abban szociális érzékenységet látnak.”

• Politikai támogatást élvez, és jól kommunikálható.

22