1_9.

Janovszki Gabriella

Gyógyító munka a XVIII. Kerületi Nevelési Tanácsadó Egységes

Pedagógiai Szakszolgálatban

Tartalom:

1. A XVIII. Kerületi Nevelési Tanácsadó múltja

2. A Nevelési Tanácsadó működésének törvényi háttere

3. A XVIII. kerületi Nevelési Tanácsadó részlegei: a hagyományos és az új részlegek

bemutatása

4. Pszichológiai ellátás

4.1. A Nevelési Tanácsadó pszichológusainak tevékenysége

4.2. Mélylélektani – pszichoanalitikus terápiák

4.3. Viselkedés - és kognitív terápiák

4.4. Hipnózis

4.5. Relaxációs és szimbólum terápiák

4.6. Családterápiák

5. Fejlesztő pedagógia

6. Iskolai fejlesztő pedagógia

7. Gyógytestnevelés

8. Statisztika

9. Jövőkép

1. A XVIII. Kerületi Nevelési Tanácsadó múltja

Alapító okiratunk tanúsága szerint kerületünkben 1969 óta működik Nevelési

Tanácsadó. Kezdetben sokszor kellett költöznie: működött az iskolaorvosi hálózat keretében,

a gyámhatóságon belül, aztán a kisegítő iskola részeként, ahogy Dibácziné Ambrus Enikő

gyűjtéséből megtudtuk. Ezt követően a Darus utcai Általános Iskola melléképületébe, majd a

Lakatos úti (ma Eötvös) Általános Iskolába, utána a Bókay Általános Iskola melléképületébe

költöztettek minket. Ezután végre az Üllői úton kaptunk egy kertes villát: itt volt először

külön szobája minden pszichológusnak és vezetőnek. Először lett a helyiség az intézmény

igényei szerint kialakítva. Innen azonban 1991-ben ismét költöznie kellett, mert az

önkormányzat más célra kívánta igénybe venni az épületet. Bizonytalanságban eltelt rövid

időszak után a Kondor Béla sétány 15-ben, egy megszűnt bölcsőde nagyobb részét kaptuk

meg. Innen egy év múlva megint költöznie kellett a Kondor Béla sétány 17-be. Végül 1995-

ben került jelenlegi helyére, a Kondor Béla sétány 10. szám alá, a Csontváry Általános Iskola

udvarán található külön épületbe, a PIHGY-vel együtt.

Hányatott sorsú intézményünk működését az is nehezítette, hogy többször lebegett

felettünk az összevonás és a megszüntetés veszélye.

A szűkös kezdet után egyre jobban kiteljesedtünk. Újabb szakterületek és újabb

szakemberek kapcsolódtak be a munkába: a hagyományos részlegek mellé a 2007/2008 -as

tanévben integráltuk az iskolai fejlesztőpedagógiai és a gyógytestnevelői szakszolgálatot.

Munkánk tartalmi bővülését követően a nevünk is megváltozott, Nevelési Tanácsadó

Egységes Pedagógiai Szakszolgálatra.

2. A Nevelési Tanácsadó működésének törvényi háttere

Az 1993. évi Közoktatási törvényben megjelent a sajátos nevelési igényű és a

magatartási, beilleszkedési, tanulási zavarral rendelkező gyerek fogalma. A törvény

meghatározta az érintettek jogait, szabályozta rehabilitációs célú ellátásuk mikéntjét, és a

nevelési tanácsadást a szakszolgálatok körében helyezte el. (10. §. a gyermek, a tanuló joga;

6. §. (2) és (3) a tankötelezettségről; 22. §. a szakszolgálatok intézményei; 30. §. (1) a sajátos

nevelési igényű gyermek, tanuló joga; 30. §. (7) a magatartási, tanulási, beilleszkedési

zavarral rendelkező gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása; 30. §. (9) az értékelés és

minősítés alóli mentesítés; 34. §. a pedagógiai szakszolgálatok; 35. §. a nevelési tanácsadás

feladatai; 40. §. (6) a magatartási, tanulási, beilleszkedési zavarral rendelkező gyermekek

korrekciója, felzárkóztatása, 52. §. (7) valamint (11) c) egyéni fejlesztő foglalkozás

szervezése, 3. számú melléklet a csoportlétszám számításáról; 85. §. az önkormányzatok

feladat ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve; 86. §. a fővárosi kerületi

önkormányzatok szakszolgálati feladat ellátási kötelezettségei.)

Költségvetési törvény 16.6. pontja a magatartási, tanulási, beilleszkedési zavarral

rendelkező gyermekek kiegészítő normatív támogatásáról.

14/1994 (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai

szakszolgálatokról.

11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről.

3. A XVIII. kerületi Nevelési Tanácsadó részlegei: a hagyományos és az új részlegek

bemutatása

1. Hagyományos pszichológiai ellátás: benti rendelés

2. Óvoda pszichológiai részleg

3. Fejlesztő pedagógiai részleg: benti rendelés

4. Óvodai fejlesztő pedagógia

5. Iskolai fejlesztő pedagógia

6. Gyógytestnevelés

7. Jelenleg hiányzik az iskola pszichológiai hálózat

A hagyományos és a kirendelt részlegek különbözősége:

A Nevelési Tanácsadóban végzett terápiás munka nem helyettesíthető az óvodákba-iskolákba

kirendelt szakember terápiás munkájával:

- A Nevelési Tanácsadóban érvényesülnek a speciális téri, idői, tárgyi terápiás keret-

feltételek.

- A problémával rendelkező család mozdul a saját érdekében, motivált a problémái

megoldásában, nem küldik, nem erőltetik. Az óvodákban - iskolákban a szakember

mozdul: így más lélektani tér és más hatások érvényesülnek, alacsonyabb szintű motiváció

tapasztalható a kliensek részéről.

- A titoktartás könnyebben megtapasztalható, a bizalom légköre erőteljesebb a benti

rendelésen. Az intézményekben a szakember autonómiája más keretek között

érvényesíthető.

- A Nevelési Tanácsadóban nincs akkora teljesítmény nyomás a tünetek javítására, elfogadó

légkör alakítható ki.

- A vizsgálatok objektivitása is jobban garantálható.

- Az intézményekben zajló rendelésen viszont lehetőség van sok gyerek pszichológiai,

fejlesztő pedagógiai megsegítésére.

4. Pszichológiai ellátás

4. 1. A Nevelési Tanácsadó pszichológusainak tevékenysége

Pszichodiagnosztikai vizsgálatok segítségével a pszichés tünetek leírása, a háttérben

meghúzódó okok feltárására. Pszichoterápiás és pszichológiai tanácsadói gondozással az

intrapszichés konfliktusok feldolgozása, a tünetek enyhítése, megszüntetése azokban az

esetekben, amikor a gyermek állapota pedagógiai eszközökkel már nem rendezhető.

Óvoda pszichológusaink: segítik a pszichés zavarokkal rendelkező és a kinti körülmények

között ellátható gyerekeket.

Pszichológiai diagnosztikai vizsgálatok: mérik az intelligencia hányadost, a képességek,

mentális funkciók struktúráját, a személyiség szerkezetét, az érzelmi és hangulati zavarokat, a

szorongás szintjét, a viselkedészavarokat, valamint a gyermek családjának szerkezetét, a

kapcsolatok struktúráját és működésmódjait. (Egy komplett vizsgálat összetevői a teljesség

igénye nélkül: Első Interjú; anamnézis; Teljesítménytesztek: MAWI, HAWIK, Raven, WISC-

IV., Bender-A, Bender-B, Projektív személyiség-vizsgálatok: Fa-, Család-, egyéb

rajzvizsgálatok, Rorschach, Világ, Szondi, TAT, CAT, PFT, Kérdőíves vizsgálatok: Érzelem-

vizsgálat, Depresszió-kérdőív, Szorongás-kérdőív, Viselkedés-kérdőív, stb.)

A pszichológus által kezelt pszichés zavarok:

- tanulási nehézségek és zavarok pszichés háttere: tanulási dysfunkciók (olvasás, írás,

számolás tanulásának problémái), motiváció hiány, figyelem- és memória zavarok,

- szorongásos, neurotikus kórképek: teljesítményszorongások, fóbiák, generalizált

szorongás, kényszertünetek, pánikzavarok,

- kommunikációs, szociális-beilleszkedési nehézségek: gátlások, visszahúzódás, passzivitás,

- hangulatzavarok: krízishelyzet, mély levertség, depresszió, suicid gondolatok,

- pszichoszomatikus betegségek: szomatizációk következtében kialakuló, légzőszervi –

emésztő - kiválasztó szervrendszeri betegségek,

- személyiség fejlődési zavarok, magatartás- és viselkedés problémák: hyperaktivitás,

agresszív magatartás, impulzív kontrollzavarok, oppozíciós magatartás zavar, antiszociális

megnyilvánulások.

Pszichoterápiás foglalkozásaink

Leggyakrabban alkalmazott terápiás módszereink: feltáró analitikus terápia pl. játék- és

bábterápiák, viselkedés terápia, kognitív terápia, relaxáció, hipnózis, imaginációs technikák,

NLP.

Többféle csoportos terápiát is szervezünk: ilyenek a pszichodráma, önismereti csoport,

szorongásoldó csoport, művészetterápiás csoport.

Rendszer szemléletű családterápiás foglalkozásokat is tartunk, melyben az egész család együtt

vesz részt, így a családon belüli kommunikációs, kapcsolati nehézségek hatékonyabban

javíthatók.

4. 2. Mélylélektani – pszichoanalitikus terápiák

A tudattalan lelki élet kutatásával foglalkoznak, a gyógyulást a tudattalan összefüggések

feltárásától várják. Célja: a tudattalan belső konfliktusok tudatosítása, újraélése a kezelés

során. A lelki élet gyógyítására használt módszerei: álomelemzés, fantáziaelemzés,

játékterápia, bábterápia, rajzelemzés.

Ha a kliensnek sikerül kellő intenzitással, mély katartikus átéléssel felidéznie azokat a

traumatikus eseményeket, amelyek a tünetét kiváltották, a tünet végérvényesen meggyógyul.

Hasonlít ahhoz a belső megtisztuláshoz, amit Arisztotelész a tragédia hatásának tartott, ezért

katartikus kezelésnek is nevezik.

Az értelmezés (interpretáció) segít a tudattalant tudatossá tenni úgy, hogy nevén nevezi azt a

tartalmat, ami abban a pillanatban, éppen áttörni készül. A tudattalan anyagot csak akkor kell

értelmezni, amikor a tudat közelébe került, azaz el kell találni az erre éppen alkalmas,

megfelelő pillanatot. A pillanat értelemmel történő felruházása a szakembertől szinte művészi

intuíciót kíván.

Az indulatáttétel jelentősége: a kliens az élete kulcsszereplőinek szóló pozitív és negatív

érzéseit, indulatait, fantáziáit átvisz a terapeutára. A pszichoterapeuta ezért kerül olyan

gyakran az indulatok középpontjába.

A mélylélektani Budapesti Iskola:

A Budapesti Iskola (Ferenczi Sándor, Bálint Mihály, Bálint Aliz, Hermann Imre): az anya-

gyerek kapcsolati modell megalkotásával világviszonylatban is jelentősen hozzájárult a

pszichoterápiák fejlődéséhez. Az anya-gyermek kapcsolatot állították az analitikus

megfigyelés középpontjába, ami a későbbi elméletek fordulópontjának tekinthető.

Terápiáikban törekedtek a kora gyermekkori szeretet hiány korrekciójára, pótlására.

Felfigyeltek a korai elszakadási traumák jelentőségére. A személyiség akkor is kóros irányban

fejlődhet, ha a szülői család ugyan ép, de nem tud kellő szeretetet, figyelmet és biztonságot

nyújtani.

4.3. Viselkedés - és kognitív terápiák

J. B. Watson nevéhez kötődik a klasszikus behaviorizmus megteremtés, mely elveti az

elméleti konstrukciókat és csak a megfigyelhető tapasztalatokra összpontosít. Az embert

specifikus ingerek érik, melyek specifikus viselkedést, válaszokat eredményeznek.

Vizsgálataik során kizárólag ezekre az ingerekre és válaszokra, a feltétlen és feltételes

reflexek működésére helyezték a hangsúlyt, az ember fejében lejátszódó, láthatatlan

történésekre nem voltak kíváncsiak (üres fej metafora).

Céljuk a szigorú törvényszerűségek alapján kidolgozott terápiás programok megteremtése

volt. Jelentős felfedezésük, az a megfigyelés, hogy állatkísérleti feltételes reflexek mintájára

épülnek ki gyermekeknél a félelmi reakciók, melyeket a feltételes reflexek kioltásával meg is

lehet szüntetni. Ez azt jelenti, hogy már az első félelmet kiváltó inger imprinting szerűen

bevésődhet gyermekeknél is, ha életfontosságú funkciókhoz társul. Terápiás módszerei jól

alkalmazhatóak szorongások, félelmek, fóbiák, kényszeres tünetek kezelésére.

A hetvenes évektől a kognitív terápiás nézőpont került előtérbe: a viselkedést belső

törvényszerűségek, attitűdök, motivációk, célok, értékek befolyásolják, ezért nem lehet

megkerülni ezek vizsgálatát. (teli fej metafora).

A főbb viselkedésterápiás módszerek:

Szisztematikus deszenzitizálás:

A szorongást kiváltó szituációkat jelenítik meg a páciens által összeállított szigorú

szorongáshierarchia alapján, skála segítségével. Relaxációs helyzetben, megváltozott

tudatállapotban megjelenítve ezek ereje fokozatosan gyengül, majd megszűnik (reciprok

gátlás).

Ingerelárasztás:

Az ingerelárasztás során a pácienst a számára legintenzívebb szorongásos helyzetnek teszik

ki. A módszer hatékonyságában alapvető jelentőségű a kioltódás, ezt szolgálja az elkerülő

reakció megakadályozása, hiszen a pácienst belehelyezik a számára legszorongatóbb

helyzetbe.

Operáns kondicionáláson alapuló módszerek:

Ezek célja valamely viselkedés kifejlesztése (pl. verbális kommunikáció fejlesztése), vagy

gyakoriságának növelése, elemi viselkedés egységekből komplexebb viselkedésmód

felépítése. Vagy éppen ellenkezőleg, valamely viselkedés megszüntetése, gyakoriságának

csökkentése. A módszer az operáns kondicionálás tanuláselméleti törvényszerűségeit

használja fel: a jutalom, ill. a pozitív következmények megnövelik valamely viselkedés

jövőbeli gyakoriságát, a negatív következmények (büntetés, jutalomelmaradás) csökkenti azt.

Szociális hatékonyság tréningek: pl. az asszertivitás-tréning: szociálisan hatékony,

jogérvényesítő, mások által is akceptálható viselkedés és kommunikáció elősegítése,

elsajátíttatása.

Negatív gyakorlás:

A kóros viselkedésformákat tudatosan extrém mértékig, kimerülésig fokozza, pl. tic esetén: az

automatikus mozgásokat 1-2 perces gyakorlatok keretében akaratlagosan utánozza, amíg

kifáradás jelentkezik. Célja: a késztetési szint csökkentése a tömeges akaratlagos gyakorlások

által, a gátlás megjelenéséig.

Önkontroll módszerek:

A viselkedésterápiák jelentős része végezhető önkontroll módszer formájában. Jellegzetesen

önkontroll technika az ingerkontroll: jól alkalmazható a kísértésnek való ellenállás

helyzetében, elkerülő, késleltető technikákat erősít meg.

Kognitív terápiák:

A kognitív nézőpont a jelentésadási folyamatra helyezi a hangsúlyt, arra kíváncsi, mi

befolyásolja az ember viselkedését, gyakori reakcióit. Az ember kognitív szemüvegen

keresztül értelmezi a világot: az új információk a már meglévő kognitív sémák szerint

rendeződnek el. A személy rejtett kognitív struktúrái meghatározzák érzelmi állapotát és

viselkedését, ahogyan az új helyzetekre reagál.

Beck koncepciója szerint: hierarchikus kognitív struktúrák működnek bennünk, melyek

meghatározzák válaszmintáinkat:

Az automatikus, spontán negatív gondolatok szintje:

Minden vagy semmi gondolkodás: ha valami nem tökéletes, az egyenesen értéktelen.

Dichotóm végletekben gondolkodás jellemző rá, a dolgokat fekete-fehérben látja.

Túláltalánosítás: itt egyszeri eseményekből az illető általános szabályt alkot. Például: rosszul

sikerült egy vizsgám: buta vagyok.

Negatív szűrő, vagy szelektív absztrakció: a személy egy negatív részlet alapján mindent

negatívan minősít, mintha sötét szemüvegen át nézné a világot.

A pozitívum diszkvalifikálása: semleges és pozitív dolgok figyelmen kívül hagyása, vagy

negatívba fordítása jellemzi.

Korai, vagy önkényes következtetés: a tények nem indokolják a negatív következtetést:

gondolatolvasás és jövendőmondás alakul ki, mintha jobban értené a másik szándékait, és

előre látná a rosszul alakuló jövőt.

Magnifikáció és minimizáció: a saját hibák felnagyítódnak: katasztrófa-gyártás jellemzi, míg a

pozitív tulajdonságok lekicsinylődnek.

Érzelmi logika: az érzések evidencia értékűek, meghatározzák a valóságot és a jövőt.

Kell-típusú állítások: „valamit meg kell tennem, nem tehetek másként”. Egy adott helyzetben

csak egy bizonyos módon lehet viselkednie, nem engedhet meg magának alternatívákat.

Címkézés, téves címkézés: az adott viselkedés minősítése helyett az egész személy minősítése

történik.

Perszonalizáló, megszemélyesítés: magára vesz dolgokat a személy, negatív eseményekért ok

nélkül felelősnek érzi magát, mely egyaránt kialakíthat bűntudatot vagy omnipotencia érzést.

A kognitív sémák mélyén rejlik a diszfunkcionális attitűdök, beállítódások szintje.

A személy életének elvont, általános vezérelvei, melyek nem láthatóak azonnal, hanem

kikövetkeztethetőek az általános válaszok alapján. Alapvetően befolyásolják azt, ahogyan

megéljük a helyzeteket: pl. buta vagyok, ezért engem senki nem szeret.

Legmélyebben, a tudattalanban rejlik az alapsémák szintje.

Az alapsémák kora gyermekkortól kezdve alakulnak ki, a korai traumatikus, vagy

éppenséggel pozitív élmények hatására. A pszichoanalízis irányzataihoz hasonlóan eljutnak

ahhoz a felismeréshez, hogy a később nehezen befolyásolható alapsémákat, szülőktől a

gyermek felé érkező érzelmek, az elfogadás, vagy az elfogadás hiánya alakítják ki.

Pszichoterápiás helyzetben ezek a korai emlékek feltárhatóak és befolyásolhatóvá válnak.

4.4. Hipnózis:

Már évezredekkel ezelőtt felismerték és alkalmazták elődeink a szuggesztió hatalmát: ősi

varázsló technikákkal, népi gyógymódokkal tették hatékonyabbá gyógyító eljárásaikat.

J. Braid a XVIII. században megalkotta a hipnózis elnevezést, az alvás, „hypnos” görög

eredetű szóból, mert megfigyelték, hogy hipnózis során megváltozik a tudatállapot mélysége.

Sokáig azt hitték, a hipnózis leginkább az alváshoz hasonlatos állapot, melyet a későbbi

kutatások elvetettek.

Hipnózis elméletek:

A hipnózis, mint alváshoz vezető kondicionált folyamat. Az első jelentős hipnóziselmélet

Pavlov nevéhez fűződik. Szerinte hipnózis alatt az agykéreg egyre intenzívebb gátlás alá

kerül, mint alvás során. A hipnotizőrrel a beteg az úgynevezett, „őrponton” keresztül tartja a

kapcsolatot.

Mára ezeket a feltevéseket megcáfolták: a hipnotizált személy EEG-jén éber állapotra

jellemező alfa- és béta-hullámokat regisztrálhatunk.

Agyfiziológiai változások. Hipnózis során markánsabbá válnak az emocionális reakciók, a

beérkező ingerek feldolgozása inkább holisztikus, jobb féltekei, semmint racionális, bal

féltekei jelleget mutat. Több az alfa-aktivitás, főként a jobb féltekében, ill. a frontális régió

théta-aktivitása.

Szerepjátszási elmélet. Szkeptikus nézetek úgy tartják, hogy hipnotikus állapot nem létezik,

csak hipnotikus kezelés. A hipnotizált személy úgy tesz, mintha alávetné magát az

ellenállhatatlan hipnotizőr szuggesztióinak.

Analitikus elmélet. Freud és Ferenczi a hipnózist kizárólag olyan lélektani jelenségnek

tartotta, melyben a hipnotizőr a hipnotizált „én-ideálját” testesíti meg. A páciens mély

regresszióba kerül, aktivizálódnak gyermekkori függőségi vágyai és aláveti magát a

hipnotizőr befolyásának. Ebben a gyermeki helyzetben a hipnotizőr felvállalhat anyai,

megengedő, elfogadó szerepet, – amit maternalis hipnózisnak nevezünk. Vagy apaszemléletű,

irányító, autoriter – ún. paternalis hipnózist.

Szociál-pszicho-fiziológiai szemlélet. Bányai É. elmélete: a hipnotizőr és a hipnotizált személy

között a terápia során kialakuló, különlegesen mély és intim személyközi kapcsolat jön létre.

Ennek eredménye a két személy között kialakuló „szülő-gyermek” összefonódás, ami egy

nagyon mély bizalmi helyzetet eredményez és elősegíti, hogy a terapeuta hatni tudjon a

másikra.

Neodisszociációs elmélet. J. Hilgard szemlélete ma a legelfogadottabb: a hipnotizált személy

tudata „disszociált” állapotban van, azaz hipnózis során tudatának bizonyos része leszakad,

önálló működésbe kezd és teljesen bevonódik a terápiás helyzetbe. Ekkor a hétköznapi

fontossági sorrend felborul, átrendeződik, az ítélőképesség megváltozik.

A hipnózis jellemzői:

módosult, beszűkült tudatállapot

a figyelem beszűkül, fokozott koncentrációt hoz létre

a tudattalan tartalom hozzáférhetővé és befolyásolhatóvá válik

nő a szuggesztiók iránti fogékonyság

a realitás érzékelése csökken

a jobb érzelmi és holisztikus agyféltekei működés kerül előtérbe

a hipnotizált személy teljes bevonódásával jár az interperszonális helyzetben.

Terápiás lehetőségei:

Tüneti kezelések, fiziológiai változások létrehozása: pl. fájdalomcsillapítás, szorongásoldás.

Feltáró, önismereti munka: a tudattalan konfliktusok befolyásolása, korregressziók

segítségével a problémák gyökereinek feltárása.

4.5. Relaxációs és szimbólum terápiák

Az autogén tréning: 7 fokozatból áll: 1. lazítás, 2. nehezedés, 3. átmelegedés, 4. szívműködés,

5. légzésműködés, 6. zsigeri és 7. fejre vonatkozó formulák kerülnek alkalmazásra.

Célja: testi-lelki-szellemi nyugalmi állapot létrehozása, az izom-neurovaszkurális rendszer

ellazítása, passzív koncentráció segítségével a pszichés feszültségek csökkentése, a belső

konfliktusok feldolgozása. Gyakorlás terápia, segít a magasabb önszabályozás elérésében,

beépül az életvitelbe, belső egységet hoz létre.

Gyökerei:

- A jóga: több évezredes tapasztalat, melyet Patanjali gyűjtött és állított rendszerbe.

Jelentése: összeilleszt, befog, igába hajt. Az ind filozófiai hagyományra épül: a

koncentráció, meditáció és extázis jelenségeit alkalmazza.

- Sámánisztikus gyógyítás: melynek lényege a belső energiák segítő erőként való

megjelenítése, a lélekrészek közti integráció megteremtése.

- A keresztény misztika: meditatív és kontemplatív eszközei. Az aszkézis létrehozása

gyakorlás, edzés, foglalkozás segítségével.

Szimbólum terápiák:

Coué autoszuggesztív módszere: szóbeli formulák monoton ismétlésével fejti ki hatását.

Desoilles irányított éberálom módszere képzeleti műveletek (imagináció) segítségével

tudattalan konfliktusok, problémák megoldására törekszik. H. Leuner katatim képélmény

eljárása standard, kidolgozott hívóképeket alkalmaz a belső tudattalan problematika

feldolgozására. Koronkai Bertalan kimunkálta az autogén tréning felső fokát, a

pszichoterápiás meditációs eljárást.

A relaxációs-meditációs módszer jellemzői:

Építkező jellegű módszer: rendszerezett előhívásokat használ a személység

egésszé/egészségessé válása, felépülése érdekében.

Módszertanilag strukturált: alapfokon az autogén tréning hét fokozata, középfokon: a

szervtréningek, célformulák, fókuszolás és testi állapotváltozás gyakorlatai, felsőfokon:

meditációs, imaginációs célzott hívóképek kerülnek alkalmazásra.

Az egyszerűtől halad a komplex felé, a felszíntől - a mélység felé, az asszociációtól - az

elemzés felé.

Tematikusan strukturált: a hívószavak, hívóképek lélektani felszólító jelleggel bírnak és

transzformáló, kimozdító hatásúak.

A személyiség több rétegét érinti a belső átalakulás: testi, lelki-érzelmi-pszichodinamikai,

szellemi-erkölcsi-transzperszonális dimenziók harmóniájának megteremtésére törekszik

(önmagára találás, önmegvalósítás, önkiteljesedés, önmagán túlmutató értékrendezés,

személyes válaszkeresés végső kérdésekre).

Legfőbb lényege a képi megjelenítés, amely önmagában véve is transzformációs dinamikával

jár.

4.6. Családterápiák

Központi gondolata az, hogy az egyén problémáin hatékonyabban lehet segíteni, ha azokat az

egész család működésével összefüggésben próbáljuk megérteni. A családterápia

rendszerszemléletben gondolkodik: minden rendszer minőségében más, mint az alkotóelemek

tulajdonságainak összessége. A család, mint rendszer tudattalan viszonyulási és

kommunikációs mintái, meghatározzák a család tagjainak működésmódját, tüneteinek

kialakulást.

Alapvető, a tünethordozó családtag kialakulásának felismerése, ami elsősorban valamelyik

gyereket érinti a családon belül. A megoldatlan szülői konfliktusok valamelyik gyermekben

pszichés károsodásokat indítanak el. A hibás működésmódok generációkon keresztül hatnak,

a szülői házaspár a jelenlegi családtagokba vetíti a gyermekkorban kialakult pszichés

tartalmakat. Az aktuális problémák mögött a szülői családról való érzelmi leválás és az Én-

differenciálódás nehézsége áll. Sok gyerek csak látszólag válik le családjáról, valójában

érzelmileg a szülők egyike egy életen át, kötésben tarthatja.

A rendszerszemléletű családterápia a tünethordozó gyermek helyett az egész családot, mint

rendszert kezeli, ami rendszerint nagy ellenállásokba ütközik. Másrészt azonban óriási

lehetőségeket nyújt a valódi és mélyreható változások megteremtésére, a nyílt és egészséges

viszonyulási és kommunikációs működések kialakítására.

5. Fejlesztő pedagógia:

A fejlesztő pedagógiai vizsgálatokat gyógypedagógus, ill. fejlesztő pedagógus szakemberek

végzik, ami kiterjed a tanulási problémák diagnosztizálására, a jelzett részképesség

gyengeségek mértékének megállapítására, és az okok feltárása céljából végzett kiegészítő

vizsgálatokra. (Vizsgálati protokoll a teljesség igénye nélkül: Emberrajz, Bender-A, Bender-

B, Meixner olvasás vizsgálat, Írás-vizsgálat, Nyelvtan-helyesírás felmérés, Diszkalkulia

vizsgálat, Figyelemvizsgálatok: Lámpa-szék vizsgálat, Pieron, Dominancia-vizsgálat, GMP

Beszédészlelési és beszédmegértési teszt, Óvodai szűrővizsgálat, MSSST, Inizan, Frostig,

DPT, Marosits-féle diszlexia prevenciós gyorsteszt, Lakatos Katalin, Kulcsár Mihályné,

Oseretzky féle és Delacato-féle mozgásfejlettség-vizsgálat).

A fejlesztő pedagógus által kezelt problémák:

A tanulási nehézségek és zavarok: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, valamint a

nagymozgások, finommozgások, grafomotoros készség, nyelvi kifejezőkészség, figyelem,

időben-térben- és síkon történő tájékozódás, emlékezet, szerialitás, analóg és kauzális

gondolkodási folyamatok, vizuális és hallási észlelés, dominanciaviszonyok zavarainak

kezelése, valamint a másodlagosan kialakult érzelmi, magatartási és beilleszkedési problémák

csökkentése.

Fejlesztő pedagógiai terápiás foglalkozások: egyéni, vagy kiscsoportos formában zajlanak: pl.

prevenciós fejlesztő terápiák, iskolára előkészítő komplex képesség fejlesztés,

mozgásfejlesztő terápiák, Delacato program, Ayres szenzomotoros koordináció és integráció,

vizuális, akusztikus észlelés fejlesztése, ritmusérzékelés és sorrendiség észlelés fejlesztés,

Meixner-féle diszlexia megelőző és korrekciós program, Sindelar-program, diszgráfia

korrekció, diszkalkulia korrekció, figyelem koncentráció- és emlékezet fejlesztés,

beszédészlelés- és beszédértés fejlesztés, kognitív terápiák, drámapedagógia, tanulás

módszertani segítség felső tagozatosoknak.

Kihelyezett rendeléseinkkel nagyszámban tudunk segíteni olyan gyermekeket is, akik

valamilyen okból nem tudtak eljutni Tanácsadónkba. Óvodákban, illetve iskolákban dolgozó

szakembereink szintén diagnosztikus, illetve terápiás jellegű munkát végeznek. A

gyermekeket már az óvodába lépésük után figyelemmel kísérik, természetes közegükben

megfigyelik. Fontos feladatuk az óvodákban végzett szűrővizsgálat, ami már a prevenció

része. Több éve minden májusban elvégezzük a kerület óvodáiban az óvónők által javasolt

eljövendő nagycsoportos gyerekek szűrővizsgálatát. Erre alapozva megszervezzük a

pszichoterápiás és fejlesztő pedagógiai csoportokat és egyéni foglalkozásokat. A szülőket is

bevonjuk a terápiába: ismertetjük vele gyermeke alapproblémáit, a megsegítés technikáit,

módszereit.

Óvoda pszichológusaink egyéni és kiscsoportos formában pszichológiai gondozást végeznek a

kevésbé motivált családok esetében. Az óvoda életében konzultatív és tanácsadói

szerepkörben vesznek részt.

Óvoda fejlesztő pedagógusaink: 3-4 fős kiscsoportokban 4-5 óvoda gyermekeit látják el.

Sokszor heti 60-70 gyermeket fejlesztenek! A legnagyobb forgalmat bonyolítják le. A tanulási

zavarok kialakulását tudják megelőzni, terápiás beavatkozásuk prevenciós fejlesztő terápia.

Minden gyakorlatot mese elemekbe ágyazva, sok játékkal végeznek el, játék közben

készülnek az iskolára, fejlesztenek elmaradt részképességeket, fejlesztik a személyiséget, a

szociális, kommunikációs képességeket, megelőzik a másodlagos magatartási, beilleszkedési

zavarok kialakulását.

6. Iskolai fejlesztő pedagógia

A Nevelési Tanácsadó Egységes Pedagógiai Szakszolgálat részeként működik az iskolai

fejlesztő pedagógiai hálózat. 2000 óta minden iskolában jelen van, biztosítva a tanulási

zavarral, részképesség problémákkal rendelkező tanulók szakszerű terápiás ellátását.

Vizsgálatok: a Nevelési Tanácsadó szakvéleményei alapján kezdik el a tanulási zavarral,

részképesség gyengeséggel rendelkező tanulók terápiás gondozását. A gyógypedagógusok a

szakértői véleménnyel rendelkező sajátos nevelési igényű tanulók rehabilitációs célzatú

terápiáját is ellátják.

Az évet az első osztályosok szűrővizsgálataival kezdik: fejlesztő pedagógiai gyorstesztek,

dyslexia szűrőteszt, Gósy-féle beszédészlelés, beszédértés vizsgálatok, Sindelar vizsgálat

segítségével.

A többi évfolyamon kontroll vizsgálatokat végeznek a tanulási dysfunkciókkal rendelkező

tanulók körében.

Terápiás ellátás: azonos problémákkal rendelkező, homogén, 4 fős kiscsoportok ill. egyéni

terápiák keretében szervezik meg a korrekciós munkát. (pl. dyscalculiás gyerekeknél).

A Közoktatási törvény 52. §.–a alapján heti 2, néha 3 foglalkozást is tartanak a

szakvéleménnyel rendelkezőknek.

Terápiás formák: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia terápiás foglalkozások, alapozó terápiák,

mozgásfejlesztés, Ayres terápiák, az egész személyiség fejlesztése, tanulás módszertani

ismeretek átadása, kooperatív tanulás.

Tornatermi és osztálytermi foglalkozásokat tartanak:

Tornatermi foglalkozások:

- nagymozgások fejlesztése (pl. labdajátékok, füles labda segítségével),

- egyensúlyérzék fejlesztő játékok (pl. dzsungel fogó csoportos játék).

Osztálytermi foglalkozások:

- grafomotórium fejlesztése: nem papír ceruza helyzetekben, mindent mese keretbe foglalva

(pl. műanyag lapon, zsírkrétával folyamatos vonalvezetéssel: méhecske száll a

hullámvonalban),

- szem-kéz koordináció fejlesztése (sóval ragasztó vonalon betűk kialakítása, zsenília

fonalból betűk hajlítása),

- papír-ceruza helyzetekben gyakorlás,

- percepció fejlesztése: vizuális fejlesztés (pl. mágnes teszt állat szemmel követése,

elemlámpa fényének követése adott útvonalon, papír-ceruza percepciós gyakorlatok),

- hangképzés, artikulációs gyakorlat, beszédfejlesztés,

- auditív fejlesztés (erre csörög a dió, hangok felismerése, Dobó Kálmánné harangjáték

gyakorlatai színkódos kotta alapján),

- taktilis fejlesztés (pl. betűk írása egymás hátára karikával, háromszöggel),

- csoportos memority, activity játékok: fejleszti a memóriát, kommunikációs készséget.

A játék öröme az óra végén felszabadít, lazít, élményt ad, a gyerekek örömmel vesznek részt,

és boldog hangulatban mennek el a terápiás foglalkozásról. Az órai munkáról füzetet

vezetnek, értékelik a munkát, mert minden, ami játék, egyben munka is.

Tapasztalatok: Első osztályosok gondozásba vétele esetén, már 3. osztályban óriási javulás

érhető el a vizsgálati eredményekben. Az iskolai fejlesztő pedagógus további fontos feladata a

problémás gyerekek képviselete az iskolán belül, ezért egyéni konzultációkat tartanak, részt

vesznek nevelőtestületi értekezleteken, osztályozó vizsgákon. A pedagógus kollégákkal

konzultatív, a munkájukat szakemberként tanácsokkal segítő szerepkörben dolgozik együtt.

A fejlesztő pedagógus kooperativ, konfliktus megoldó, segítő szakemberként működik az

intézmények életében, aki hatékony konfliktuskezelő technikákat alkalmaz működése során.

Ha azonban a tanulóval a kezdet kezdetétől, az első osztályba lépésétől nem foglalkoznak

szakszerűen, a problémákat halmozni fogja és kialakulnak a másodlagos magatartási és

beilleszkedési zavarok, később esetleg súlyos devianciák és személyiségzavarok, mely az

egész társadalom számára problémává válik.

7. Gyógytestnevelés

A Pedagógiai és Helytörténeti Intézetből átkerült a Nevelési Tanácsadó Egységes Pedagógiai

Szakszolgálatba, ami nem befolyásolta a gyógytestnevelés feladatainak ellátását. Utazó egész

állású státuszokban és az iskolákban helyben, részállású státuszokban testnevelő,

gyógytornász és gyógytestnevelő végzettséggel látják el a gyógytestnevelésre utalt

gyermekeket, tanulókat.

Minden óvodában és a legtöbb iskolában dolgoznak, ahol pedig nincs helyben ellátás,

valamelyik közeli iskolába járnak át a tanulók gyógytestnevelésre.

A kerületi iskola egészségügyi hálózattal együttműködnek, óvoda – és iskolaorvosok,

szakorvosok diagnózisai alapján kerülnek hozzájuk a gyerekek, tanulók.

A gyógytestnevelők által kezelt problémák:

Óvodás korosztály:

enyhe ortophédiai problémák

hanyagtartás

lúdtalp

tölcsér mellkas

X láb

befelé forgatott lábfej

mozgás koordinációs problémák.

Iskolás korosztály:

ugyanezen tünetek súlyosabb formában,

valamint gerincferdülési problémák.

Terápiás módszerek:

Tornatermi és uszodai tanórai foglalkozások formájában történik.

Tornatermi foglalkozások: speciális gimnasztikai gyakorlatok:

x láb kezelése: nagy labdára ülés és lovaglás, járás gyakorlatok, négykézláb, lábujjhegyen

járás,

tölcsér mellkas kezelése: légző gyakorlatok fokozatosan kihúzzák a szegycsontot pl. lufit,

pin-pong labdát, gyertyát fúj,

lúdtalp: mezítláb járás, lábbal gyöngyszemszedés, kavicson, babzsákon járás, lábujjal rajzolás,

papírtépés.

Uszodai foglalkozások: már úszni tudó gyerekeknek speciális gyakorlatokat állítanak össze,

(pl. jobb oldalra ferdülő gerinc: úszó gyakorlatokkal a jobb oldalt erősítik, a bal oldalt

nyújtják).

8. Statisztika

Statisztikai adataink szerint egyre inkább növekszik a súlyos, komplex problémákkal

rendelkező tanulók és családok aránya. Jellegzetes tendencia a Nevelési Tanácsadóban

megjelenő forgalom alapján:

- nagyarányú esetszám növekedés az elmúlt években,

- egyre súlyosabb tünetekkel rendelkező esetek jelentkezése,

- egyre hosszabb idejű terápiák,

- komplex esetvezetések.

9. Jövőképünk

Jövőképünkben olyan intézmény jelenik meg, ahol szakmailag magas színvonalon, egymással

jó kapcsolatban dolgoznak a kollégák, partnereinkkel szoros együttműködésben, kölcsönös

megelégedésünkre. Teamben és közösségben gondolkodunk, de az egyediséget sem nyomjuk

el, lehetőséget biztosítunk az egyéni alkotásra és fejlődésre is. Megfelelő, vezető szakmai

műhelyhez méltó tárgyi körülmények között dolgozhatunk. Megvalósíthatunk egy szakmailag

megalapozott, közösen elfogadott koncepciót, melyben mindenkinek egyedi szerepe van, és

az eredmények partnereink megelégedését is szolgálják.